NYELVTÖRTÉNETI SZŐTÁR
147 jövedelemmé átváltoztató kérését. Legalábbis erre lehet következtetni a
bizottság 1885. nov. 20-i üléséről felvett idevonatkozó jegyzőkönyvi részletéből.
Ebben csupán az előterjesztésnek a végzett munkára vonatkozó része szerepel, valamint a jövő évi költségvetési előirányzatban a Mesterműszótárra 600 Ft mindenféle kikötés nélkül, mint korábban is.73
Frecskay, a következő évben - 1886. dec. 7-én kelt - ugyancsak az Előadóhoz címzett jelentésében számol be a munka állásáról. A felvett 86 mesterségből 49-el készült el - tehát mindössze 8-al egy év alatt - "... ezek jórésze is csak nagyjában" - írja.
Ismét kitér a követett módszerre és a munkát akadályozó anyagi nehézségeire is.
"Kezdetben ugyanis az volt a tervem, hogy minden egyes mesterséget töviről-hegyire írok meg s csak akkor veszem munkába a másikat, mikor az egyikkel elkészültem. E tervem azonban igen hátráltatónak mutatkozott amennyiben egy-egy hiányzó műszó fölött nem egyszer hetekig tépelődtem, míg megkerült a kellő szó. Ez alatt természetesen a szótár leírásos részének folytatása szünetelt. Más eljáráshoz fogtam. Leírtam a mesterségek egész sorát a hiányzó magyar műszó helyét üresen hagytam. íly alakban van most meg a 49 mesterségből a legtöbb, melyekben a hézagokat a szerint töltöm ki, ahogy tájszógyűjteményem egyik vagy másik szavában megtalálom a kifejező szót. S ez ugyan biztosabb út annak elérésére, hogy a szótár minden tekintetben megfelel-jen kitűzött célomnak, de mint az eredmény mutatja, ez sem járható meg gyor-sabban, mint az előbbi. De leghátráltatóbb fölvállalt szótári munkámban, mely-nek sikerüléséhez összes ambícióm fűzöm, az, hogy oly munkát kell elsősorban végeznem, mely nekem megadja a mindennapit s azt is mindjárt. Értem a Talál-mányok Leírásának közzétételét. Mihelyt eme hátráltató teherben könnyebség esnék rajtam, biztosíthatnám a t. nyelvtudományi bizottságot arról, hogy a szótár 1887. év végéig elkészülne. E könnyebbség pedig azzal következnék be, ha a t.
bizottság határozatkép kimondaná, hogy a jövő év folyamában havonként 50 Ft utalványozható ki részemre. Ez a biztos jövedelem lehetővé tenné rám nézve, hogy az említett teher nagy részét más vállra hárítva, időm legnagyobb részév a Szótárra fordíthatnám. Föltételképpen ez esetben az is kimondható volna, hogy a t. bizottság egy vagy két megbízottjának havonkint tartozom beszámolni a mun-ka előrehaladásáról azzal, hogy bemutatom neki, vagy nekik az egyes hónapok-ban készült kéziratokat. Éz egyedüli mód arra nézve, hogy a szótár elkészülése siettessék s illetőleg a jövő év végéig kéziratban készen legyen."76
A bizottsági jegyzőkönyvekben továbbra sincs nyoma annak, hogy Budenz József előadó Frecskay ismételt kérését előteijesztette volna, sőt az 1888-ra el-irányzott költségvetésből az addig előel-irányzott "előleg" címén folyósított összeget is törölték.
Az 1887-es költségfelhasználásnál "Mesterműszótár tiszteletdíj-előleg" 540 Ft-al szerepel. A jegyzőkönyv rögzíti ezt s hozzá fűzi "Minthogy az eddig adott
75. K. 1568.1885. november 20-i ülés jkv. 43.140. f. versó.
76. "Mélyen tisztelt Előadó úr!" megszólítású Frecskay János levél Bp., 1886. december 7-én kelt.
R A L 952/1886.
148
előlegek a 30 ívre számított I. kötet tiszteletdíját megközelítik, a bizottság most a kötetnek teljes kidolgozását várja s egyelőre e munkálatra új költséget nem kér."77
Az 1887/88-ban folyt "munkálódásról" szóló kinyomtatott jelentés78 a
"Nyelvtudományi Bizottság folymatban levő munkálatai" címszó alatt a következőket rögzíti: A magyar Mestermüszótár szerkesztője a II. rész vagyis a tulajdonképpeni szótár kidolgozásához ért; de az I. rész ez évben költség hiánya miatt ki nem adható. Az 1888/89. évről, tehát 1889. tavaszán fogalmazott jelentésben ugyancsak "költséghiány miatt még kiadatlanéként szerepel a mesterműszótár I. kötete.
Egészen egy évtized pereg le addig, amíg a Mestermüszótár közvetlen a kiadás lehetőségéig jut. Addig azonban még Frecskay - a szerkesztő - tovább küszködik az anyagi gondokkal s ezzel kapcsolatban, azaz szoros összefüggésben a szótárra fordítható időhiánnyal.
A Nyelvtudományi Bizottság 1890. június 21-i ülésén előadó jelentette, hogy
"Puskás Lajos bankigazgató ajánlkozott volt, hogy e célra - mármint a Mestermüszótár kiadására - szótár iránt érdeklődhető körökben adományokat gyűjt s reményli vele, hogy ez úton néhány száz forintot, sőt talán egész ezer forintot bír összeszerezni.
A Bság célszerűnek látta e kilátásba helyezett rendkívüli adomány iránt, ha ugyan bekerül, még szünidő előtt föltételesen intézkedni olyformán, hogy a Mesterszótár szerkesztőjének egy részlet (esetleg 200 Ft) mindjárt adassék ki, a másik részlet (300 Ft) az I. kötet kéziratának bemutatásánál; s ami netalán még ezen felül kerülne a II. köt. kiadására, illetőleg díjazására fordítassék.79
A november 15-i bizottsági ülésen az előadó mindössze 300 Ft beérkezéséről ad hírt. Ezt az összeget - a főtitkár jelenlétében - átadták Frecskay J-nek aki írásban kötelezte magát (jún. 9-én) "hogy a kéziratnak 30 nyomtatott ívnyi terjedelmű részét f . évi december hó derekán az előadó kezéhez szolgáltatja". A bizottság elhatározza, hogy az első kötet kiadására a nyomatási költséget a jövő évi költségvetésbe felveszik.80 Erre mégsem kerül sor. Egyelőre nincs még nyomatásra kész kézirat. 1893. nov. 17-i ülésen Frecskay még mindig csak azt jelenti, hogy "a mesterszótáron folyvást dolgozik, s iparkodni fog, hogy a Tájszótár anyagát is lehetőleg értékesítse a mesterszótárt mennél jobbá és teljesebbé tehesse.81.
77. K. 1568.1887. december 7-i ülés 52. jkv.
78. Jelentés a Magyar Tudományos Akadémia munkálódásárói és pénztára állásáról 1887/88-ban.
Budapest, Hornyánszky Viktor sajtója 1888. 8. old.
79. K. 1568.1890. június 21. 60. jkv.
80. Ua. 1890. november 15-i ülés 61. jk. 194. f. Az adomány - amint a jegyzőkönyv rögzíti - "Fuchs Lajos bankigazgató kezdeményezése folytán ..." érkezett. Nevezetthez címezve Szily Kálmán főtitkár aláírásával egy levélte akadtunk a RAL-ban, melyből azonban nem derül ki egyértelműen vajon az adomány előtt, vagy után kelt, további gyűjtésre buzdító, vagy a gyűjtést kezdeményező szándékkal íródott. A levél keltezetlen, az év valószínűleg 1890, amint az iktatás rendjéből kiderül.
R A L 291/1890.
81. K. 1568.1893. november 17-i ülés 6. pont. 224. fólió.
149 A Frecskay - 1897. december havában kelt - jelentésből kitűnik, hogy kiterjesztette anyaggyűjtését a Nyelvtörténeti Szótárra is (eddig erről nem esett szó) "Mint legutóbb is kijelentettem - írja - most még inkább az anyaggyűjtés munkája van folyamatban. A Nyelvtörténeti] Sz[ótár] és a T[áj] Sz[ótár]-ból kijegyzett cédulák száma lehet vagy kétezer. Egészen kész van 1000 szóval az ács, asztalos és kádár mesterség. Felében- harmadában az aranyozó, aranyverő, bádogos, csizmadia, fametsző, fazekas, kalapos, kefekötő, kesztyűs. Hátra van még vagy 50 mesterség.
A legfőbb nehézség az, hogy fővárosunk egyetlen könyvtárában sincsenek meg azok a gyakorlati irányú német technikai munkák, melyekben egyedül találha-tók meg azok a német mesterszók, melyek hazánkban járatosak. A weimari Vogt cég könyveit értem. Ezeket minden könyvtárunk lenézi, mert gyakorlatiak. El-mélet kell nekik. Ezt mondja a polytechnikum is.
Egy másik nehézség az, hogy kevés idő áll rendelkezésemre. De. 8-tól du. 2 óráig vagyok hivatalban, sokszor estig. Egy óra kell míg haza érek. Lesz este 5 egész 6 óra, mikor e külön munkába foghatok. A szótári munka, a ki megpróbálta tudja, rettenetes pepecselő munka. Ez a könyv, az a könyv kell. Itt is lapozgat az ember ott is, két óra elmúlik s jó ha két sor az eredmény. Segítő munkatársaim nincsennek. Nem is tudnám használni.
Ha azt el tudnám érni, hogy a miniszter egy évre fölmentene főigazgatói teendőim alól, egy év alatt be tudnám nyújtani a kész szótárt.82
Az 1897. december 4-i bizottsági jegyzőkönyv e hosszú, részletes jelentésnek csupán a munka továbbhaladása szempontjából fontosnak ítélt
részletét rögzíti azt ti. hogy Frecskay "csak úgy tudná mukáját gyorsan (1 év alatt) befejezni, ha egy évre felmentenék hivatalos főigazgatói teendői alól a kir.
szabadalmi hivatalban. A bizottság jövő ülésben fog határozni; vajon ilyen irányban közbenjárásra fölkérje-e az Akadémiát."83
Nem találtuk írásos nyomát annak, vajon megkapta e Frecskay a kívánt felmentést; mégis a következő év tavaszán - 1898. április 20-án - már azt jelenti, hogy "a mesterszótár befejezéséhez közeledik s még a nyáron
megjelennek belőle egyes mutatvány füzetek s ezek alapján remélhetőleg a műegyetem, az országos iparegyesület s aztán a kormány is föl fogja karolni az ügyet."84
Mutatványszámok - ha nem is a nyár folyamán - ősszel bizonyára megjelentek; novemberben ugyanis már a Hornyánszky Viktor cég részletes ajánlattal jelentkezik a "Mesterségek szótára" kiadásáraAz ajánlat a füzetes és a kötetben való kiadásról egyaránt szól. Először füzetekben jelentetnék meg,
"melyek mindegyike egy-egy mesterség leírását és a hozzá való magyar-német és
82. A" Mesterszótár'címet viseli Frecskay 1897. december havában írott "jelentése". "Nem sok mondanivalóm van róla..." - így kezdi írását. (A továbbiakat a szövegben szószerint idéztem.) Ez a jelentés is bekötve a Ny. biz. jkvei között található K. 1568. 261. fólión.
83. K. 1568. 1897. december 4-i jkv.
84. K. 1568. 1898. április 20-i ülés jkvéből 4. pont. (Külön írásos jelentést nem találtunk, így valószínűleg Frecskay szóbeli jelentéséről van szó a Ny. biz. ülésen)
85. Hornyánszky Viktor Csász. és kir. udvari könyvnyomdája levele Szily Kálmán min. tanácsos úrnak az M. T. Akadémia főtitkárának Bp. 1898. november 11-én RAL 630/1898.
150
német-magyar szótárt tartalmazná, ha pedig az összes mesterségek ily formán már megjelentek, az egész művet egy kötetben, mely magában foglalná az összes mesterségek leírását úgy a hogy azok a füzetes kiadásban megjelentek és az összes mesterségek magyar-német és német-magyar szótárát, ez utóbbiakat azonban nem mesterségek szerint osztályozva, hanem egy abc sorrendbe gyűjt-ve..." A füzeteket 10 krajcárért; a teljes művet 6 koronáért árusítanák, "ha annak terjedelme a 65 ívet meg nem haladja". Nagyobb terjedelem esetén az Akadémia beleegyezését kérik a könyv bolti árának magasabbra szabásához. A füzetes kiadásnál nem kívánnak egyöntetű példányszámot szabni, mert az bizonyára nem egyforma mennyiségben árusítható. Némelyekből 1000-1.500 példány eláru-sítására is számíthatnak, míg mások pld. az "aranyozó", "bodnár", "fésűs", "ötvös",
"szitás" stb. mesterségekről szóló füzetekből 200-300 példánynál aligha fogy több. Az egyöntetű példányszám ellen szól hogy a füzeteket nemcsak elárusításra szánják, "hanem minden egyes füzet egyúttal prospektusát és mutatványát is képezné a teljes műnek, s így ezekből sok száz példányt kell majd ingyen szétküldenünk - írják a tervezetben - hogy ezáltal a teljes műre az érdeklődést inkább felhívjuk s annak kelendőségét fokozzuk. Nem hagyhatjuk említés nélkül azt sem, hogy az fly csekély árú füzetekből rendkívül sok kallódik el és még többnek az árát nem lehet behajtani." Hogy az akadémia az egyes füzetek kelen-dőségét ismerje, folyamatos tájékoztatásra kötelezi magát a luadó. Amennyiben a megbízást - a fentiekben körvonalazott feltételek mellett - megkapják a szerzői honoráriumhoz 1.500 Ft-al járulnak hozzá, amelyet 1899. végéig, amely egyben a teljes mű elkészítésének ideje is - "amennyiben a szerző úr részéről a tekintetben akadályok fel nem merülnek." Vállalják a műben előforduló illusz-trációk rajzolási és cliché költségeit 200 Ft erejéig. Ha a mű terjedelme a 70 ívet méghaladná az azon felüli ívmennyiségnél ívenként 20 Ft-al az akadémia hozzá-járulását kérik a nyomdai költségekhez. Mind a szerzőnek, mind az