KÖNYVTERJESZTÉSBEN
AZ AKADÉMIA KIADÓI TEVÉKENYSÉGE
A Hornyánszky-cég és az Akadémia kapcsolatának bemutatása előtt szük-ségesnek látszik némi kitérő az akadémiai könyv- és folyóirat kiadás és terjesztés gyakorlatának felvázolására.1
Az Akadémia korábbi hat tudományos osztályának három osztályra sorolá-sával -1869-től élénkül meg a kiadói tevékenység is. A központi kiadványok korábbi gyakorlata mellé felsorakoztak az osztályok és különféle akadémiai bizottságok külön kiadványai.
"A központi kiadványokat (Évkönyvek, Értesítők, Almanach stb.) az Aka-démia főtitkára gondozta. A különféle értekezések (Nyelv- és Széptudományi 1867-1949, a történettudományi 1867-1947, a természettudományi 1867-1894 stb.) és nagyobb monográfiák az osztályok kiadványai voltak. A szakfolyó-iratokat, forráskiadványokat és egyéb tudományos szakművek széles tömegét a bizottságok adták ki... Minden kiadvány... központi összehangolás és költség-vetési ellenőrzés mellett készülhetett el."
1875-ben létesült a Könyvkiadó Vállalat, amely három évre előre tervezett ciklusokban nemcsak hazai, de külföldi szerzőktől is - természetesen magyar fordításban - kiadott a tudományágak legkülönbözőbb területeiről jelentős műveket. A ciklusok előzetes meghirdetésével pártoló tagokat toboroztak, akik-nek bizonyos összeg befizetése mellett küldte meg az Akadémia arra kijelölt alkalmazottja az illetmény-könyveket. A Könyvkiadó Vállalat sorozataiból az illetménykönyvek fennmaradása után megmaradt részt éppúgy könyvkereskedők árusították el, mint az akadémia egyéb kiadványait.
Kiadványai készítését nem egyetlen nyomdára bízta az Akadémia. Az a többévtizedes gyakorlat honosodott meg, hogy egy-egy szóban forgó mű ki-nyomtatására különböző nyomdáktól kért árajánlatok mérlegelése nyomán vá-lasztottak nyomdát. Az természetesen előfordult, hogy időszaki kiadványai (Értesítő, Almanach, Emlékbeszédek stb.) egyike-másika folyamatosan, - hosz-szabb ideig - a kedvező árajánlata révén kiválasztott nyomdánál, v. vállalatnál készült.
A foglalkoztatott nyomdák között kis-, közép és nagyvállalatok; rész-vénytársaságok egyaránt szerepeltek.
Az Akadémia kiadványainak terjesztése is változó formákban történt; a könyvnyomtatásnál nagyobb állandóságot mutatva. Az akadémiai könyvkiadás kezdeteitől ugyanis egészen 1875-ig az Eggenberger József és fia cég látta el az akadémiai művek terjesztését. Az elégtelen terjesztés tapasztalatai 1875-re érlelték meg azt a döntést, hogy az Akadémia saját kezelésébe vegye kiadványai
1. Alapvető forrása a kérdésnek. Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai. 1854-1949. Bp. MTA 1974. és Fráter Jánosné: Részletek az Akadémia könyv- és folyóiratkiadásából. Magyar Tudomány 1974/9. 598-605 p. Fráterné említett munkáira támaszkodik eredeti forrásokra is hivatkozva; Voit Krisztina: Az Akadémiai könyv- és folyóiratkiadás szervezete MTA I. Oszt. Közleménye. 32. 1981. c. munkája, mely a Hornyánszky -nyomda és kiadóvállalat tevékenységét, könyvtetjesztői munkáját érintve, némely pontban kiigazításra szorul. Ezekre a kérdések konkrét tárgyalásánál még visszatérünk.
2. Fráter M T 1974/9. 603 p.
24
terjesztését. így hozták létre az Akadémiai Könyvkiadó Hivatalt, amelynek vezetője, Knoll Károly 1875-től egészen 1883-ig évi 1200 Ft fizetéssel és a könyvek eladásából őt illető 5%-os jutalékkal látta el ezt a tisztséget. Feladata volt nemcsak a Könyvkiadó Vállalat sorozatainak az előfizetőkhöz való eljuttatása, de valamennyi akadémiai kiadvány szétosztása, bel- és külföldre való szállítása. Ez természetesen nagyrészt elárusító könyvkereskedések közbeiktatásával történt.
Az akadémiai kiadványok terjesztése és eladása miatti elégedetlenség éppen akkor - 1883-ban - indította az Akadémia vezetőségét eredményesebb kereskedési módozatok keresésére, amikor a Hornyánszky nyomda és kiadó-vállalat az Akadémia Arany János utcai bérházának számos helyiségét üzeme működéséhez bérbevette. E z időbeni egybeesés és egyéb - később részletesen taglalt - feltételek következtében a Hornyánszky cég nemcsak egyik állandó nyomdája lett az akadémiai kiadványoknak, de Knoll Károllyal közösen létesített sortiment üzlete révén 1884-1890-ig az akadémiai kiadványok terjesztője is.
A Hornyánszky Viktor nyomda és könyvkiadóvállalat az Akadémia helyiségeiben (1883-1895)
A cég több évtizedes szerepe az Akadémia könyv- és folyóiratkiadásában a bérlő és háztulajdonos kapcsolattal vette kezdetét.
A Hornyánszky nyomda és kiadóvállalat az Akadémia Arany János utcai bérházában és a palota pincéjében rendezte be üzemét; az Akadémia viszont a házbérösszeg értékében nyomtatási kötelezettséget vállalt.
Ez a bérbeadói kapcsolat 1883-tól 1895-ig állt fenn. (Bizonyára a nyomdá-val nyomdá-való elégedettség fejeződött ki abban, hogy az Akadémia még a következő évtizedekben is igénybevette a nyomda szolgálatait, tehát akkor is, amikor a vállalat már új épületébe költözött s csupán néhány helyiséget tartott kiadó-vállalata számára az Akadémia helyiségeiben, s amikor a bérbeadó már sem-milyen összeg erejéig nem kötelezte magát nyomtatásra.)
Bérlő-szándékkal özv. Hornyánszky Viktorné 1883 február 4-én fordult az Akadémia Elnökségéhez.
Augusztus elsejétől kérte az Arany János utcai bérház földszinti helyiségeit - beleértve a korcsma helyiségeit is - 5-10 évre hat gyorssajtóval és gáz-motorral működő nyomdája részére a következő feltételekkel: kész a jelenlegi bérlőkkel azonos bérösszeget fizetni, csupán a korcsma helyiség jelenlegi béré-nek aránylagos mérséklését kéri; "... minthogy ezen aránytalanul magas házbér fizetésére üzlete sajátlagos természeténél fogva csak egy korcsmáros van képe-sítve." Úgy véli, megfelelő összeget ajánl, ha az összes helyiségekért évi négyezer forint bérösszeg fizetésére kötelezi magát. Kérvénye második pontjában arra ké-ri az Elnökséget, hogy "legalább a fenti házbérösszeg magasságáig" az akadémia kiadványai és nyomtatványai nyomásával üzemét bizzák meg. Cége 25 éves
fenn-25 állása, szolid vagyoni alapja - úgy véli - elegendő biztosítékot nyújt arra, hogy a megrendeléseknek pontosan megfeleljen.3
Az Akadémia Elnöksége az ajánlatot elfogadja és a szerződést 1883 február 12-én megkötik, az évi augusztus 1-től hat évig, 1889 július 31-ig tartó érvénnyel.
A Hornyánszky-cég az akadémiai bérház szinte valamennyi földszinti helyiségét bérli üzeme számára. (Az 1. sz. alatti utcai bolthelyiséget és az egész udvari helyiséget; a 4. sz. alatti három utcai bolti és három udvari helyiséget; az 5. sz.
alatti utcai helyiséget; a 6. sz. alatti utcai és udvari bolthelyiséget; a 7. sz. alatti utcai és udvari bolthelyiséget; a 8. sz. alatti utcai és udvari bolthelyiséget; a 9. sz.
alatti négy utcai és négy udvari helyiséget, a hozzá tartozó pincékkel és padlással együtt.) A bérleti díj évi 4332 Fr. 64 kr., melyet a cég negyedévi részetekben előre köteles fizetni. A szerződés második pontja biztosítja a bérlőt -amennyiben fizetési és a bérelt helyisége jókarban való tartása kötelezettségé-nek eleget tesz - a bérbeadó nem bonthatja fel a szerződést a kikötött határdő előtt, csakis az utolsó év befejezése előtt, vagyis 1889 február hó elsején.
Amennyiben ez nem következik be, a szerződés további három évre - 1892 júli-us 31-ig - lesz meghosszabbítva. A harmadik pontban a bérlő elvi felhatal-mazást kap a bérleményben az üzletmenetéhez szükséges átalakítások elvégzé-sére - az Elnökség esetenkénti jóváhagyásával - kiköltözködése alkalmával vi-szont az eredeti állapotot vissza kell állítania. A szerződés negyedik pontjában az Elnökség kötelezi magát - a bérleti idő tartamára - évenként legalább 5.000 Ft értékű nyomtatványok megrendelésére az Elnökség által eddig fizetett, vagy ezentúl fizetendő egységárakon leendő pontos előállítás és szállítás esetén. A szerződést gr. Lónyay Menyhért, az akadémia elnöke s az akkor már 20. évét el-ért Hornyánszky Viktor - a nyomdaalapító legidősebb fia - tanúként pedig Knoll Károly és Rainprecht József írták alá, valamint Szemmennyei József, az Akadémia ezidőbeni ügyésze láttamozta. A z így készült szerződés egy példányát az akadémia értékpapírjai között a Földhitelintézetben helyezték letétbe.4 A szerződés értelmében az Akadémia megrendeléseket biztosít a cégnek, melyek-nek a nyomda- és kiadóvállalat pontosan eleget tesz. így az együttműködés zavartalan.
Az alapszerződésben biztosított hat év múlva az Akadémia igazgatósági ülésén elhatározzák az újabb szerződés megkötését.3
Az 1889 aug. 1-től 1895 július 31-ig érvényes újabb szerződés az előbbiben bérelt helyiségeken kívül még további helyiségekre is kiterjed. (A földszinten a 2-3. sz. helyiségekre, s ezzel valamennyi földszinti helyiségre a bérházban; s az első emeleten a 11. sz. helyiségre.) így a bérleti összeg, mely az előző 6 évben 4.500 Ft alatt maradt, most 5.000 Ft fölé emelkedik. Az Akadémia változatlanul 5.000 Ft-ra vállal nyomtatási kötelezettséget.6 így, - mint láthatjuk - az Akadémia bizonyos bölcs előrelátást tanúsított, amikor az első hat évben a
3. MTAK Kézirattár RAL. 85/1883
4. MTAK Kézirattár RAL 730/1883. és RAL 133/1883 Földhitelintézeti elhelyezésről. Ld még Magyar Könyvszemle 1883. évf. 227-228.p.
5. Igazgatósági ülések jkvei 1888-1889.MTAK Kézirattár RAL. K 1339.
6. Az újabb szerződés szövege RAL. 245/1890.
26
bérleti összeg feletti nyomtatási kötelezettséget vállalt, mely már a következő 6 évben fokozatosan javára megváltozott aránnyá fordult. Az előbbi újabb szerző-dés után ugyanis még további helyiségeket vett igénybe a nyomda. Már 1886-ban kérvényezte a cég a palota pincéjének bérlését is, ami ismeretlen okból -évekig húzódva 1891 májusában, illetve augusztus 1-én realizálódott. Előbb a palota pincéjében elhelyezett egykori könyvraktár helyiségeinek egyrészét, majd az Akadémiai utcára néző egész területét bérelte ki a nyomda 170 Ft évi bérért7
(ahol az Elnökség engedélyével átalakításokat is végeztek).
1895 január 24-én "a cég saját céljának megfelelő könyvnyomtatói helyisé-get építvén" az Akadémiánál bérelt helyiségek jelentős részét felmondta, augusztus 1-i kiköltözködési kötelezettséggel. A z Arany János utcai részen bé-relt földszinti helyiségek egy részére "mely a bérház kapujától balra és az Akadémia-utcába a könyvtárnoki lakásig terjed" a bérleti szerződés meghosz-szabbítását kérte. Az Akadémia ehhez - évi 3.000 Ft bérért - hozzájárult, ám a maga részéről további nyomtatási kötelezettséget nem vállalt.8 Mindez azonban nem szakította meg a bérlettel kezdődött és 12 éven át az akadémiai kötelezett-ségvállalással induló és fennálló kapcsolatot az Akadémia és a Hornyánszky cég között, illetve azt a helyzetet, hogy a cég jelentős akadémiai kiadványok létre-jöttében szerepet vállalt.
J ^ p m y á r i s z l c y \ / i l c t o r