NYELVTÖRTÉNETI SZŐTÁR
135 alkalmával a kiszedett próbaívek a külön-külön vidékekbeli
népnyelv-ismerőknek és adatgyűjtőknek bejegyzések végett megküldessenek s ezek még a végleges szerkesztésben fölhasználtassanak, - nem tartja célszerűnek, mert a szerkesztést roppantul megakasztaná... s meg a nyomatás költséget is tetemesen növelné, s megjelelő eredmény amúgy sem várható tőle. Inkább lenne ajánlható, hogy a szótárnak egyelőre nem igen nagy számú példányait nyomassuk, úgy hogy néhány év alatt begyülő pótlékok és igazítások a II. összkiadásban lennének fölhasználhatók. Egyszersmint néhány mutatványcikket küldvén be, arra kéri a
Bizottságot, hogy a szerkesztés díjazása iránt határozzon, a mely eddig megállapított kulcs nélkül kiadott tiszteletdíj-előlegképpen (évi 300 Ft) történt.
A Bizottság nem tartja szükségesnek, hogy a Tájszótár kiadása még a jövő (1891) évben elkezdessék, részint mert a Nyelvtörténeti Szótár kiadása sincs még befejezve, másrészt mert kívánatos, hogy előbb a szerkesztés munkája egészen végrehajtva legyen. A díjazás módjának megállapítását is későbbre halasztja midőn az egész munka terjedelmét jobban meg lehet becsülni s próbaszedés alapján az ív-díjat meghatározni. Ezért még a jövő évre fönntartja a tisztelet-díj előleget, ezt azonban 500 Ft-ra emeli föl."53
Egy évvel később 1891. dec. 12-i ülésén a Nyelvtudományi Bizottság előtt Simonyi Zsigmond a szótár alakjára is javaslatot tett" ... a bemutatott mutatvány szedés szerint a Tájszótár a Nyelvtudományi Szótár ívnagyságában, de másnemű betűkkel kiállítva jelenjék meg. A szerkesztő számítása szerint a munka körülbelül 100 nyomtatott ívre fog terjedni, melyből 50 ív már a beálló 1892. év folyamán kinyomatható. Tekintve a Tájszótáráak helybenhagyott nagyobb
ívformátumját; úgy szintén a szótári munka nehezebb folyását: a szerkesztő tiszteletdíját a bizottság ívenként 50 Ft-ban állapítja meg melynek fele az immár fölvett előlegszámlájára írandó.5*
A nyomdáról a bizottság ezen az ülésén még nem határozott.
1892. január 11-éről keltezett az a levél, amelyben a Hornyánszky Viktor cég ajánlatot tesz a főtitkári hivatalnak a Tájszótár kiadására. Levelében a hivatal szóbeli fölkérésére hivatkozva kétféle ajánlatot tesz:
"A nyomdai előállítást 1.000 példányban, mintául véve a 'Nyelvtörténeti Szótár' alakját és papírját, de petittel szedve, egy-egy 8 oldalas ívét 38 Ft-ért szállítjuk, a további 100 példányt ívenkint 1 Ft 20 kr-ért.
53. Ua. 61. jkv. 194-195. fólió.
54. K. 1568. 1891. december 12-i ülés 64. jkv. Az I-ső osztály 1890. dec. 29-i ülésén a Ny. biz.
javaslatával ellentétben csak 40 Ft fvenkénti tiszteletdíj adását határozta! "...a Tájszótár egy-egy ívéért nem 50 Ft tiszteletdíj fizetendő amint azt a bizottság ajánlja, hanem 40 Ft, s minden ívért a szerkesztőnek csak féltiszteletdíj fizetendő, míg a felvett előleg ily módon le nem törlesztetik. A kiadás módja iránt, ; hogy az akadémia kiadásában jelenjék e meg a munka vagy átadassék valamely kiadónak, mint a Nyelvtörténeti Szótár, így a bizottság, mint az osztály között fog határozni..." Az I-ső osztály jegyzőkönyvei K. 1502. Nyilván e határozatra válaszul hangsúlyozza a Ny. t. bizottság 1891. december 12-i ülésén a Tájszótár "nagyobb ívformátumját..." s a "szótári munka nehezebb folyását" a továbbiakban az I-ső o. határozatához igazodik.
136
A kiadást szintén elvállaljuk, olyképpen, hogy az összes nyomdai költséget mi viseljük s azon felül minden nyomtatott ív után 20 Ft honoráriumot fizetünk, minden füzet megjelenése után.55
A Nyelvtudományi Bizottság 1892. február 13-i ülésén foglalkozott újra a Tájszótár ügyével: a szerkesztő honoráriuma és a kiadás szempontjából. Az első kérdésben a Bizottság álláspontját a következőkben összegezte. "... nem csak a gyűjtés és rendezés hosszadalmas voltát tekintve hanem azon körülményt is számba véve, hogy a szerkesztő maga végzi a nagy gonddal járó correcturát is, ezt közel olyformán akarja díjazni mint a Magyar Nyeltvtörténeti Szótár szerkesztőit - s így az összes ívdijat 50 Ft-ban állapítja meg. - A mi már most a Tájszótár kiadását illeti ennek elvállalására két ajánlatunk van: a Hornyánszky cégtől meg a Franklin társulattól, mégpedig mindegyik egyformán 20 Ft-ot is kész az Akadémiának fizetni a munkának egy ívéért - ami által már csak 30 Ft terheli a Bizottságot. E mellett azt határozván a Bság, hogy a már fizetett előleg (2.600 Ft) ívenként 25 Ft-al számítassék be a most fizetendő tiszteletdíjba, mindössze 5 Ft-ot kell még a Bizottságnak fedeznie. Minthogy az idén a szerkesztő ígérete szerint, a szótár I. füzete (10 ív) szept. 15-ig készülne el, aztán 3 havi közökben a többi, az idei költségvetésben 20 ívről kell gondoskodni: = 100 Ft
-- E szerint a fölvett 1000 Ft--ból egész 900 Ft marad a Bság - rendelkezésé-re. - Egyébiránt a kiadó megválasztását s a szerződés megkötését a Bság az előadóra bízta, ki ez ügyben a főtitkár úrral egyetértve járjon el...56
Az 1892. december 12-i Nyelvtudományi Bizottsági ülésen a bizottság kiadásairól szólva kerül napirendre a Tájszótár ügye eszerint: "A Tájszótárra csak 100 Ft volt rendelve, de az sem kellett, mert csak a jövő 1893. évben fognak hozzá. - " így szól a költségvetés keretében tárgyalt 3. pont. Ugyanezen ülésen szóba kerül a kiadás módozata is az ülés 6. pontja melyet az ülésen a következő-képpen rögzítenek: "A Tájszótár kiadása most már meg fog indulni még pedig meg fog jelenni 1893-ban 4 füzet, alkalmasint 10-10 ívnyi terjedelembben: ez 40 ív: tiszteletdíj ívenként 40 Ft. Ennek azonban felét a kiadó (Hornyánszky V.) fizeti: 20 Ft pedig ívenként levonandó a fölvett előlegek fejében; e szerint csak 5 Ft-ot kell födöznünk ívenként, vagyis mindössze 200 Ft."57
A tervezet szerint - 1893-ban - valóban elkészültek a Tájszótár első füzetei. A Nyelvtudományi Bizottság nov. 17-i ülésén az előadó arról számolt be, hogy "A Tájszótár 25 példányát, mellyel az Akadémia rendelkezik, a főtitkár úr
55. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkári hivatalának címzett s Hornyánszky Viktor aláírásával 1892. január 11-n kelt levél. RAL 5/1892.
56. K. 1568. 1892. febr. 13-i ülés 203.f.
57. Az I-ső osztály 1892. febr. 27-i ülésén már 1892-re 2 füzet megjelenéséről szólnak. Kiírt cikk (az I-ső o. üléséről) RAL 1892/5. a Tájszótár - minden valószínűség szerint létrejött szerződésének is ezen a jelzeten volna a helye a RAL-ban, de azt sem itt, sem máshol az Akad. Levéltárban nem találtuk. így az első osztály és a Nyelvtudományi Bizottság 1892. dec. 12-i ülése alapján rekonstruálható, itt is csupán a tiszteletdíj tekintetében és az 1893-ra ígért 4 füzet megjelenése ígéretében. K. 1568.1892. december 12-i ülés.
139