• Nem Talált Eredményt

köaíjva^orrtclAja és könyvkiadó-hivatala

HORN YANSZK Y / IK T(YR

KÖK Yl'KYOMD A] A, KÖX Yt'Kl ADÓ-lUl ATAI. A

cBcl- s kíilirotlíiliiii, továbbá akadémiai könyckcreskcdtse HUDAPISTF'X.

/"., «„-tkaJt'miirt-utcait 4. S'ám. a M. T. Akadémia épületében.

Diidtlprsl, iS

7. A palota pincehelyiségeinek bérleményeire vonatkozó iratok RAL 7a/1886. A szerződés R A L 283/1891. RAL. 107/1893.

8. A bérlemény nagyobb részének felmondása s új bérlet R A L 51/1895.

AZ AKADÉMIA KÖNYVKERESKEDÉSE

Knoll Károly - mint korábban már említettük - 1873-1883-ig volt az Aka-démia Könyvkiadó Hivatalának vezetője. Feladata, mint az AkaAka-démia fizetett tisztviselőjének, az akadémiai kiadványok terjesztése. A forrásokból nem egyér-telmű világossággal követhető nyomon vajon Knoll Károly felmondta-e állását az Akadémiánál, mivel a Hornyánszky-nyomda és kiadóvállalat igazgatója lett9 és ez után foglalkozott az Akadémia Igazgatótanácsa és bizottságai - az amúgy-is válságosnak ítélt - könyvterjesztés új módszereinek kialakításával; vagy csu-pán véletlen időbeni egybeesésről van szó. A rendelkezésre álló forrásanyag ez utóbbi feltételezést valószínűsíti. Mind az Akadémia illetékesei, mind pedig Knoll Károly a legmegfelelőbb megoldást kereste. Éppen az Elnökség felszólítá-sára adta be a Könyvkiadó-Hivatal vezetője saját javaslatát önnálló - az akadé-miai kiadványok terjesztésére - létrehozandó sortiment-üzlet alapítására, me-lyet 1883 márc. 15-én részletesen is előterjeszt.10 Az elnökség Knoll részletes javaslatát a Könyvkiadó Bizottság elé utalja; az viszont 1883 március 27-i ülésén

- az érdemleges tárgyalás elől kitérve - azzal halasztja el az azzal való foglal-kozást, hogy Knoll Károly előbb esedékes jelentését nyújtsa be az 1882 évi üzleti működéséről, az akadémiai kiadványok terjesztéséről.11 Néhány nappal később egy bizottságot küldtek ki a Könyvkiadóhivatal tárgyában. A bizottság tagjai -Gyulai Pál, Hunfalvy Pál és Szily Kálmán - kikérték a Franklin Társulat igazgatójának véleményét a könyvterjesztésről.

A Könyvkiadóhivatal tárgyában kiküldött bizottság 1883 június 4-i ülésén, Lónyaj Menyhért elnöklete alatt, Gyulai Pál, Hunfalvy Pál, Szily Kálmán bizott-sági tagok Trebitsch Ignác főkönyvvivő és Fraknói Vilmos főtitkár jelenlétében beszélték meg - egyebek mellett - a Franklin Társulat igazgatójának vélemé-nyét. A jegyzőkönyv szövege e kérdésről így tudósít: "A nevezett igazgató javas-latai oda irányultak, hogy az Akadémia jelenlegi könyvkiadóhivatalát, amely tetemes költségek mellett csekély eredményt mutat föl és az ellenőrzést is nehe-zíti, megszüntetvén, kiadványainak könyvánisi értékesítését bízza valamelyik fővárosi jó hímek örvendő könyvárusra, aki az ajándék - és cserepéldányok

szét-küldését is elvállalná; a könyvkiadó vállalat szétszét-küldését és az előfizetési pénzek beszedését valamelyik nagyobb könyvkiadó-intézetre. A könyvkereskedők közül kiválóan ajánlja Zilahi és Kilián'urakat. A kiadóvállalatra nézve azt hiszi, hogy kezelését a Franklin Társulat elvállalná.

Ezzel kapcsolatban Szily Kálmán b. t. jelenti, hogy a Kilián-könyvkereske-dés főnökéhez azt a bizalmas kérKilián-könyvkereske-dést intézte, vajon hajlandó volna-e az akadé-miai kiadványok főbizományosságát elvállatni; mire az kinyilatkoztatta, hogy ki-váló megtiszteltetésnek tekintené, ha az Akadémia őt főbizományosává kinevezi.

9. Fráter Jánosné: Részletek az Akadémia könyv- és folyóirat kiadásából. M T 1974/9. 604.p. ítja:

"Knoll Károly ezért felmondta állását az Akadémiánál" - erre vonatkozó forrást azonban nem találtunk.

10. R A L 145/1883. Knoll Károly e jelzeten található felterjesztése hivatkozik ezt megelőző, egy hónappal korábbi keltezésű előteijesztésére. A hivatkozott iratot nem találtuk.

11. Könyvkiadó Bizottság jegyzőkönyvéből (továbbiakban KKB jkv.)RAL 159/1883.

30

A bizottság, az ügy beható megbeszélése után, abban állapodott meg, hogy az Igazgatótanácsnak a könyvkiadóhivatal megszüntetését és az akadémiai kiad-ványok elánisításának egy budapesti könyvkereskedésre való bízását foga java-solni.

Egyúttal föl fogja szólítani a Kilián-céget, hogy ajánlatát és föltételeit írásban mielőbb terjessze elő."12

Kilián sietett a felszólításnak eleget tenni és részletes tervezetét már négy nappal később benyújtotta a kiadványok bolti árából 50% árelengedést kért és biztosítékot arra, hogy "akadémiai kiadványok más könyvárusnak semmi féle szín alatt ki nem szolgáltatnak, ide nem értve olyan munkákat, amelyek érvényesítése antquarius úton szükségessé válik." A vidéki és ajándék és köteles példány szét-küldéséért az Akadémiának fizetendő Saldó után 600 Ft-ot tartana vissza; a tisz-teletpéldányokat a fővárosiaknak havonként, a vidékieknek évenként kétszer, a külföldieknek pedig évenként egyszer, szükség esetén többször küldené. Az újsá-goknak járó tiszteletpéldány az Akadémia terhére esne. Évenkénti leltár alapján minden év áprilisában számolna el.13

Knoll Károly valószínűleg értesült a Kiliánnal folytatott tárgyalásokról, talán Kilián ajánlatáról is, mert június 25-én kelt újabb beadványában ismételten kéri, hogy ne egy már létező, hanem az általa alapítandó sortiment üzletre bízassék az akadémiai kiadványok árusítása. Indokai között hat kiskorú gyermekének bizonytalan jövője; kereskedelmi jóhírneve tönkretétele szerepel;

másfelől annak bizonysága, hogy "semmiképp nem" ő az oka, hogy a "könyvkia-dóhivatal a hozzá fűzött reményeknek meg nem felelt". A legdöntőbb - az Akadémia által figyelembe vett indoklásnak mégis az tűnhetett melyben saját, a hivatal vezetése közben szerzett tapasztalataira hivatkozik, s arra, hogy az

"alapítandó soriment üzletem kiválólag az akadémiai kiadványok számára lesz berendezve, nagyobb sikert biztosíthatok, mint más könyvárus, kivel az akadémia könnyen jöhet azon visszás helyzetbe, mint aminőben annakelőtte volt." Knoll a javára való döntés kieszközlése érdekében még égy döntő érvre hivatkozik: "...én biztos állásból léptem át az Akadémia szolgálatába, bízván az adott ígéretben, hogy állásomat életfogytiglan megtarthatom s hogy most már új életpályára-nem számíthatok." S ha mindez még nem lenne elégséges kilátásba helyezi, hogy "az alapítandó sortiment üzlet nevében, ha az kívántatnék..." a Hornyánszky cég kész a kellő biztosítékot nyújtani.14

Knoll Károly 1883. november 15-én keletkezett újabb beadványa az Elnök-séghez arról tanúskodik, hogy a Könyvkiadóhivatal megszüntetése és az új könyvterjesztési módozatok körül kialakult huzavona, még mindig nem ért véget.

Újabb beadványában megköszöni az Akadémiai kiadványok bizományba va-ló átadásának javára történt döntését; ugyanakkor terhes feltételnek tartja, hogy a Könyvkiadó Vállalat kiadványainak szélküldését, terjesztését az Elnökség a Franklin Társulatnak kívánja átadni. Úgy véli, hogy az akadémiai kiadványok

ter-12. RAL 319/1883.

13. RAL 353/1883 - Kilián Frigyes ajánlata 1883. jún. 8-ával keltezett; az Akadémiára érkezés kelte érthetetlen m ó d ó n j á n . 20.

14. RAL 365/1883.

31