6. A tudástársadalom kihívásai a Jászberényi kistérségben
6.2. A Jászberényi kistérség és a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar
magánszektor partnerei közösen dolgoznak azért, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsenek a gazdasági növekedés és a munkaerőpiac számára (Gwen Swinburn-Soraya Goga-Fergus Murphy 2004: 11).
Az utóbbi évtizedekben megváltozott a helyi települések, a kistérségek fejlesztési filozófiája, a fentről-lefelé (top-down) módszer lassan átadja helyét a lentről-felfelé szervezett, úgynevezett endogén fejlesztéspolitikának (bottom-up). Ennek fő meghatározói a helyi demokrácia, a helyi intézmények, vállalkozások fejlesztése, a képzés biztosítása. Az Európai Unió támogatási rendszerével ösztönzi a településeket jövőképük megalkotására, melyeknek összhangban kell lenniük a tágabb térségre – kistérségre, megyére, régióra – vonatkozó érvényes tervekkel (Európai Bizottság 2001).
Manapság bármely település gazdasági sikere azon múlik, hogy képes-e alkalmaz-kodni a dinamikusan változó helyi, országos és nemzetközi piacgazdasághoz. A szisztematikusan kidolgozott LED-et egyre nagyobb mértékben használják a világon olyan települések, melyek meg akarják erősíteni helyi gazdasági kapacitásukat az adott területen, javítani akarják a befektetési klíma, valamint a helyi üzletágak, vállalkozások és munkások versenyképességét és produktivitását. Az, hogy egy közösség képes-e növelni az életszínvonalát, tud-e új gazdasági lehetőségeket teremteni és legyőzni a szegénységet, azon múlik, mennyire képes átlátni gazdasági folyamatait és mennyire képes hatékonyan fellépni a változó és egyre inkább versenyszellemű piacgazdaság kihívásaival szemben (Gwen Swinburn-Soraya Goga-Fergus Murphy 2004: 12). Minden településnek megvannak a maga speciális helyi adottságai, melyek vagy elősegítik, vagy éppen hátráltatják a helyi gazdaságfejlődést, és ezek a helyi feltételek határozzák meg egy terület relatív előnyeit abban, hogy tudnak-e befektetéseket magukhoz vonzani, létrehozni, vagy fenntartani. Azáltal, hogy a helyi közösségek felmérik gazdaságuk alapjait, jobban meg tudják érteni, mi az, ami segíti, és mi az, ami akadályozza gazdaságuk növekedését és a befektetések gyarapodását.
6.2. A Jászberényi kistérség és a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar
elfogadta a megye 2007-2013 közötti időszakra szóló területfejlesztési koncepcióját. A megfogalmazott célrendszerhez igazodva a 18/1998. (VI.25.) KTM számú rendeletben előírt tartalmi követelményeknek megfelelően készült el a 2007-2013 közötti időszak legfontosabb fejlesztési elképzeléseit összegző megyei területfejlesztési stratégiai program egyeztetési anyaga. Ez a megyei területfejlesztési szervezetek, a kistérségi többcélú társulásokkal és közvetve a településekkel történő együttműködés az alulról felfelé való építkezés gyakorlati megvalósítását szolgálta (Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács 2005. évi tevékenységéről). A Jászsági kistérség területfejlesztési koncepciója a Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013, melyet a Jászsági Többcélú Társulás megbízása alapján a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság készített el.
A fejlesztési koncepció első számú prioritásként fogalmazta meg:A humánerőforrásra építő versenyképes, innovatív gazdaság továbbfejlesztését. Specifikus célként jelölte meg: A tudásbázis erősítését, s intézkedései között
- a szak- és átképzési struktúra megújítását, a szaktudás piacképességének erősítését;
- a társadalmi innováció fejlesztését;
- az információs társadalom feltételeinek biztosítását határozta meg.
A helyzetelemzés és a feladatok meghatározása az alapfokú és a középfokú oktatással foglalkozik, de nem tér ki a koncepció a térség felnőttképzési helyzetére és feladataira.
A városfejlesztési koncepció részeként a Jászberényi Önkormányzat a városban működő jelentősebb vállalkozásokkal, szervezetekkel, civil szerveződésekkel egy széles konszenzusra épülő városfejlesztési politika meghatározása és végrehajtása érdekében egy Tudásközpont létrehozását tervezi Jászberényi Beszállítói Tudásközpont néven. Cél, megteremteni a városi életminőség magasabb szintjét, és a Tudásközpont tevékenységének támogatására olyan háttéradottságot kialakítani, amely alkalmassá teszi a várost a tudáshoz, az oktatáshoz, az innovációhoz kötődő tevékenységek magasabb szintű fogadására.
A tervezett cél elérésének alapot biztosít a helyben és a kistérségben kiépült, nemzetközi szinten is jelentős termelői-technológiai potenciál (Electrolux, Samsung, Bosch, Carrier stb.), a már meglévő egyetemi-kutatói kapcsolatok és több meghatározó jelentőségű és közelségű egyetem (Miskolci Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Szent István Egyetem stb.) s a főváros könnyű megközelíthetősége (M3 autópálya).
A Jászberényi Beszállítói Tudásközpont a Jászság és az Észak-Alföldi Régió nyugati térségeinek első számú innovációs és gazdaságfejlesztő centrum szerepét töltheti be. Tervezett funkciói között a Tudásközpont oktatás-felnőttképzés funkciója biztosítja azon
háttérfeltételeket, amelyek térségi, de még regionális szinten is alkalmassá teszik akár állami vagy támogatott, akár piaci alapú felnőttképzési programok fogadását. A Jászberényi Beszállítói Tudásközpont kiemelt feladatként kezeli az oktatást, képzést, továbbképzést.
Ennek érdekében kihelyezett tagozatú egyetemi szintű felsőoktatás működését biztosítja, amelynek keretében a valós gazdasági igényeknek megfelelő, felkészült, a térségi igényt kiszolgáló technológia-specifikus gyakorlati tudással rendelkező, piacképes tudást nyújt, és megfelelő infrastruktúrát biztosít.
A térség versenyképességének megőrzése érdekében lényeges feladat lenne a térség szereplőinek összefogása. A fejlesztések, a pozitív változások elősegíthetnék az itt élők életminőségének javítását, a szakmai tudásnak, a fiataloknak a helyben tartását. Ennek érdekében szükséges lenne a Jászberényi Beszállítói Tudásközpont mielőbbi kialakítása, amely az infrastruktúrájával, szolgáltatásaival, az ott koncentrálódó tudásbázisával a térség gazdasági szereplőinek a rendelkezésére áll. A program megvalósításában meghatározó szerepet tud vállalni a Szent István Egyetem karainak, ezen belül is az Alkalmazott Bölcsészeti Kar és a megalakult Regionális Virtuális Továbbképző Központ intézményeinek szoros együttműködése. A SZIE ABK az egyetemi háttérrel, megfelelő szövetséges lehet a térség tudástársadalmában a térségre szabható feladatok megoldásában.
Az élethosszig tartó tanulás az Európai Felsőoktatási Térség egyik alapvető eleme. A tudásalapú társadalomra és gazdaságra épülő Európában a következő évek legnagyobb kihívása, hogy a magyar felsőoktatás szervesen illeszkedjen a kialakulóban lévő Európai Felsőoktatási Térségbe. Egy stabil piacgazdaság számára fontos a kiegyensúlyozott munkaerőpiac, melynek nagyon fontos eleme, hogy a felsőoktatás kibocsátása és a munkaerőpiac felvevőképessége egyensúlyban legyen.
A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Karra a tudástársadalom építésében kettős feladat hárul. Az alapító okiratban lefektetett alapfeladatból adódó oktatás, valamint a Jászsági kistérség egyetlen felsőoktatási intézményének, a térség tudásközpontjának kialakításából, koordinálásából, az életen át tartó tanulás térségi feladataiból adódó szerep. A kar fokozott figyelmet fordít a Jászság településeinek humán erőforrás szükségleteire az oktatás, a művelődés, a kultúra és a szociális ellátás területén. A hallgatói létszám az 1997/98-as tanévtől jelentősen megnövekedett elsősorban a levelező képzésben részt vevő hallgatói létszám növekedése eredményeként.
SZIE ABK hallgatói létszáma nappali levelező összesen
1993/1994 535 69 604
1997/1998 756 610 1366
1999/2000 821 658 1479
2001/2002 793 727 1520
2002/2003 818 786 1604
2003/2004 840 893 1733
2004/2005 877 1016 1893
2005/2006 842 942 1784
A létszámnövekedés, a képzési profil bővülése együtt jár a főiskola és a térség kapcsolatának szélesítésével, erősítésével. A hallgatók szakmai gyakorlatát, a szakmai fejlődését hatékonyan segítik a Jászság oktatási, kulturális és szociális feladatokat ellátó intézményei. Ez a kapcsolat kétoldalú, a felsőoktatási intézmény a térség számára olyan szakembereket képez s juttat vissza a Jászságba, akik ebben a versenytársadalomban a megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek, segítik a formális, a nem formális és az informális képzésben résztvevőket.
Nappali hallgatók lakhely szerinti megoszlása
0 50 100 150 200 250 300 350 400
J-N-Sz Pest+Bp. Heves BAZ Egyéb
2005/2006
A levelező képzésben részt vevő hallgatók lakhely szerinti megoszlása
0 50 100 150 200 250 300 350 400
J-N-Sz Pest+Bp. Heves BAZ Egyéb
2005/2006
A kar a hosszú évtizedeken keresztül meghatározó tanító szak mellett széles profillal fogadja az ország több régiójából, de kiemelten Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Pest megyéből hallgatóit. Nappali és levelező tagozaton mintegy 2000 hallgató választhat a tanító, az andragógia, az informatikus könyvtáros, a szociális munkás s a kifutó évfolyamokon a művelődésszervező, informatikus könyvtáros-művelődésszervező és szociálpedagógus szakokból.
A tudomány már felismerte, hogy az egész életen át tartó tanulás szakmailag nem szakaszolható alap-, közép- és felsőoktatásra, amelyet esetleg az átképzés követ, hanem a tanulás az ember egész életét végigkísérő tevékenység, melynek a megalapozása már a gyermekkorban történik. Ekkor alakíthatók ki azok a helyes tanulási szokások és alapkompetenciák, amelyek megalapozzák a további kompetenciák kialakulását, az önképzést, s a későbbiekben motiválják a felnőtteket a továbbképzésekre, a további
kompetenciák kialakítására. Ezért tölthet be a SZIE ABK az egész életen át tartó tanulás folyamatához szükséges kulcsemberek képzésével fontos szerepet, mivel az egész folyamatra képezi a két szakjával a pedagógus és andragógus kompetenciákkal rendelkező szakembereket.
A történelmi múltú tanító szak képzése többszöri reformokon ment keresztül. A pedagógia elméletének és gyakorlatának alkalmazkodni kell a társadalmi változásokhoz, de a tanulásnak mindig két szereplőre van/lesz szüksége, a tanulóra és a tanítóra. A kulturális értékek mindig is megkövetelték a közvetítőt, annak emberi közvetlenségét, „aki a globalizálódó világban is képes személyében hatékonyan segíteni, a modern kommunikációs eszközökkel és intézményekkel pedig támogatni a társadalom regionális és helyi szerveződését, az emberi jogokat és képességeket tiszteletben tartó kulturális értékek létrehozását, feltárását, őrzését, terjesztését és befogadását szolgáló állampolgári kezdeményezéseket.” (T. Kiss 2000:11)
A XX. század végére kialakult szerepegyütteseket az életen át tartó tanulás szükségessége jelentősen módosította oktatáspolitikai, tartalmi és módszertani szempontból is. A pedagógusokra kiemelt feladat hárul a tanulási folyamatban az Európai Unió 2010-ig vállalt lisszaboni elveinek megvalósításában, akiknek válaszolniuk kell a tudástársadalom kihívásaira, fel kell készíteniük tanulóikat az autonóm egész életen át tartó tanulásra, az EU állampolgárságra való szerepre. A Lifelong Learning paradigma átalakítja és fejleszti a pedagógiai folyamatot. Előtérbe kerül a pedagógusok megváltozott szerepe, társadalmi felelőssége. A felgyorsult fejlődés alapfeltételként követeli meg a szakmai tudásnak, a képességeknek s főleg a kompetenciáknak az állandó fejlesztését. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának prioritásai és tervezett intézkedései között szerepel az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és képességek fejlesztéséről szóló célkitűzés, amely megfogalmazza, hogy már az alapfokú oktatásban kell megalapozni a későbbi tanuláshoz és a munkaerőpiacon, illetve a mindennapi életben való helytálláshoz, valamint a társadalmi életben való boldoguláshoz nélkülözhetetlen kompetenciákat. A jó minőségű oktatás jobb társadalmi készségekhez, szélesebb elhelyezkedési lehetőségekhez juttat, elősegíti a foglalkoztathatóságot. Ennek a feladatnak a pedagógus csak akkor képes megfelelni, ha maga is rendelkezik azokkal az ismeretekkel, szakértelemmel, szakmai kvalitásokkal, kompetenciákkal, amelyek alkalmassá teszik erre a feladatra.
A kompetenciamodell alkalmazása a nevelés gyakorlatában jelentősen hozzájárulhat az alakulóban levő paradigmaváltáshoz. Az új évezred tudástársadalmának globalizálódó, infokommunikációs világában meghatározó szerep hárul a pedagógusképző intézményekre és
a pedagógusokra. A pedagógusképzést felsőoktatásban kell megvalósítani, szoros együttműködésben azokkal az intézményekkel, amelyekben a jövő pedagógusai elhelyezkednek. A pedagógusképzés fontos eleme, hogy a pedagógusjelölteket alkalmassá kell tenni arra, hogy képesek legyenek behozni a jövőt az oktatási folyamat centrumába (Varga 2008), hogy közvetíteni tudják az oktatás tartalmában és felépítésében is megújuló ismeretanyaghoz tartozó kompetenciákat, érvényesíteni a nemzeti identitás értékeit, hozzájárulni a társadalmi esélyegyenlőségek leküzdéséhez.
A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar másik, az egész életen át tartó tanulást meghatározó szakja az andragógia. A 2006-ban önállóvá váló szak jogelődjeként említhető népművelési ismeretek már az intézmény jogelődjénél, a Jászberényi Tanítóképzőben a két világháború között, mint népoktatás jelen volt. Az 1960-as évtizedben folytatott népművelési ismereteknek az oktatása, s az 1970-es években a tanítóképzés keretében először mint specializáció, majd szakkollégiumi képzésként öltött formát. Az 1980-as évek végén, a Művelődési Minisztérium jav1980-aslatára és támogatásával végzett képzési-kutatási kísérlet eredményeként a népművelés szakkollégiumi képzés 1988-ban négyéves, diplomát adó népművelés szakká fejlődött, amely kezdetben a három éves tanító, illetve a négyéves könyvtár szakkal szakpárban, később önállóan is, indításra is került. 1992-ben tartalmi és szemléleti korszerűsítés eredményeként a népművelő képzést felváltotta az andragógiai alapokon nyugvó művelődésszervező szak, melynek képesítési követelményeit a 129/2001. sz. kormányrendelet fogalmazta meg. Az önálló felnőttoktatói szakma kialakulását már hosszú idő óta hangsúlyozták a szakemberek (Durkó 1999;Koltai 2000; Feketéné 2003), de csak napjainkra kapott lehetőséget a képzés elindulása. A főiskolai kar az elsők között akkreditáltatta és indította a képzést.
A SZIE ABK már a művelődésszervező képzésével arra törekedett, hogy megfelelő tudással rendelkező szakemberekkel lássa el a régió humán szükségleteit. Napjainkban az andragógus képzettséggel rendelkező szakemberekre még nagyobb szükség lesz az egész életen át tartó tanulás megvalósulásában a régió, a kistérség felnőttképzéssel foglalkozó intézményeiben, vállalatainál.
A SZIE ABK az alapdiplomás képzése mellett felvállalja a térségben oktató pedagógusok új szerepre való továbbképzését is. Az Európai Unió Oktatási Bizottságának Közleménye kimondja, hogy minden pedagógusnak lehetőséget kell biztosítani, hogy kompetenciáinak fejlesztése érdekében részt vehessen továbbképzéseken, szakmájában előrehaladhasson. Rendelkezzen: szaktárgyi, pedagógiai, pszichológiai ismeretekkel; a tanulók irányításához és támogatásához szükséges készségekkel és kompetenciákkal (Európai
Közösségek Bizottsága 2001). Tovább kell bővíteni az intézménynek jelenlegi képzési kínálatát a folyamatosan megújuló tudás, az át- és továbbképzés, valamint a rövid ciklusú, kompetencia alapú képzések tekintetében.
A kutatási eredmények igazolják (Feketéné 2002; Kraiciné 2006; Maróti 2007, Szabóné 2003), hogy az iskolai pedagógusszerepek tevékenységalapú felfogása az oktatásügy minden színterére általánosságban kiterjeszthető, de az életkori sajátosságok különbözősége más és más elméleti és módszertani feladatok elé állítja az óvodapedagógust, a tanítót, a tanárt és a felnőttképzőt. A szerepek különbözőségeit a tanulók életkori sajátosságai, az intézményes nevelési-tanítási folyamatok szervezeti rendjének, felépítésének, jellegének különbségei s a közvetített tudás különbségei okozzák.
A Jászság központjában levő Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar ebben a feladatban kulcsszerepet tölthet be. A tanító szak, a művelődésszervező szak, azon belül a felnőttképzési szakirány, s ma már az andragógia szak lehetőséget biztosítanak arra, hogy a különböző korosztályok számára megfelelő szakmai és módszertani képzettséggel, pedagógiai és andragógiai kompetenciákkal felvértezett szakembereket nyújtson a kistérség számára. Amennyiben a tanító szakon végzettek fakultatív tantárgyak, illetve modul képzés keretében andragógus tudáselemekhez juthatnak, lehetőségük nyílik arra, hogy bármely korosztály számára megfelelő szakmai és módszertani képzettséggel felvértezett szakemberekké váljanak, s a munka világában biztosabb elhelyezkedésre számítsanak az oktatás s a felnőttképzés területén.
Jász-Nagykun-Szolnok megye, s benne a Jászsági kistérség hosszú távú, kiegyensúlyozott fejlődésének egyik záloga a jól képzett, nyelveket beszélő és a megyében letelepedő szakembergárda. Ezért olyan képzési programokra van szükség, melyek növelik a térség innovációs képességét, fokozzák az együttműködést, és hiányzó szakmákat honosítanak meg.
A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar másik feladata, hogy magára vállalja a Jászsági kistérség tudásközpontjának kialakításából, koordinálásából, az egész életen át tartó tanulás térségi feladataiból adódó szerepet. A főiskola a Jászság kulturális életében azt a dinamizáló társadalmi szerepet kell, hogy betöltse, amit a történelmi hagyomány hosszú időn keresztül kialakított, és a tudástársadalom egy mikrorégión belül − mint egyetlen felsőoktatási intézményétől − elvár. A SZIE ABK feladatvállalása kiterjedhet:
· a felsőoktatási intézmény és a közoktatás közötti;
· a felsőoktatási intézmény és az oktatási vállalkozások közötti;
· a felsőoktatási intézmény és a gazdaság szereplői közötti;
· a felsőoktatási intézmény és a civil szervezetek közötti kooperációra.
A megye területén az oktatási, szakképzési- és felnőttképzési területek fejlesztésében meghatározó szerepet tölthet be a kar, s a megye területén található más felsőoktatási intézmények és egyéb oktatási intézmények közös együttműködése. A szerepvállalás a 2004-ben megalakult virtuális intézmény, a Jászberényi Regionális Képzési Központ létrejötté2004-ben már megfogalmazódott. Jászberény és a kistérség területén működő oktatási profilú cégeket és intézményeket foglalja magában, amelyek a szakképzés és a felnőttképzés elméleti és gyakorlati hátterének a biztosítását tekintik fő feladatuknak.
A Jászberényi Regionális Képzési Központ tagjai:
· Ipari, Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Vendéglátó Ipari Szakképző Iskola és Kollégium, Jászapáti (ma már Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium);
· Lehel Vezér Gimnázium, Jászberény;
· Jász-Nagykun-Szolnok Megyei TIT Jászsági Szervezete, Jászberény;
· JNSZ Megyei és Kereskedelmi Iparkamara, Szolnok;
· Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium, Jászberény;
· KELLA Oktatásszervező Kft., Jászberény;
· Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Jászapáti (ma már Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium);
· Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Iskola, Jászberény;
· Klapka György Szakközép- és Szakmunkásképző, Jászberény;
· Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény;
· Jászberény Város Önkormányzata, Jászberény;
· Jászsági Többcélú Társulás, Jászberény;
· Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság, Jászfényszaru;
· Maci Alapítványi Óvoda, Jászberény;
· Dr. Hegedűs T. András Alapítványi Iskola, Szolnok;
· Védelem Holding Kft., Jászberény.
A Regionális Képzési Központ a tudományos illetve szakértői háttér erősítése, bővítése, megyei és kistérségi szinten a koncepcióalkotás, a programozás és a projektkészítés
terén elősegítheti a megfogalmazott elképzelést (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program 2007-2013).
A felsőoktatási intézmény regionális tudásközpontként működhet, és elsődleges szerepet vállalhat a kutatás-fejlesztés, az innováció és a helyi gazdaság emberierőforrás-bázisának, a tudásalapú társadalom megteremtésében, megerősítésében. A regionális tudásközpontok ugyanis képesek az emberierőforrás-bázis fejlesztésére és megőrzésére. A sikeres régiófejlesztés egyik kulcsa az oktatási és képzési politika. A „régiók a tudás formálásának és a tanulásnak válnak központjaivá a globális, tudásintenzív tőkés társadalom és gazdaság keretében, mivel maguk alakulnak tanuló régiókká. A tanuló régiók pedig úgy működnek, hogy azok a tudás, a gondolat gyűjtőhelyeiként és forrásközpontjaiként megfelelő környezetet nyújtanak a tudás, a gondolat és a tanulás tevékenységének folyamatos fejlődéséhez, fejlesztéséhez.” (Németh 2006:72). A tanuló régió gondolata az Európai Bizottság 1996-ot az egész életen át tartó tanulás évének nyilvánításával egyszerre született, amelyet 2002. július 20-án az Európai Bizottság az ún. „az egész életen át tartó tanulás régiója” modell fejlesztése érdekében (R3L modell) jelentetett meg, s amelyben prioritásként jelölte meg az egész életen át tartó tanulás lokális és regionális fejlesztését (European Commission 2002).
A régiók csak akkor tudnak lépést tartani a gazdasági kihívásokkal, ha tanuló régiókká szerveződnek, ahol a tudás előállítása, fejlesztése és a folyamatos tanulás lehetősége biztosított. Ugyanis a tanuló régiók célkitűzése, hogy elősegítsék a helyi gazdaság hatékony struktúraváltását, s az ehhez szükséges széles körű és magas színvonalú oktatási, képzési kínálatot, a tanulási tevékenység tartalmi, módszertani fejlesztését biztosítják. „A tanuló régió tehát a partnerségen alapuló korszerű helyi és regionális oktatási és képzési politika megvalósulását példázza.” (Németh 2006:74)