4. A Jászberényi kistérség felnőttképzése napjainkban
4.1. A Jászberényi kistérség iskolázottsági mutatói
A gazdasági, társadalmi fejlődés egyik meghatározó tényezője a népesség iskolázottságának, szakképzettségének, kulturáltságának folyamatos növekedése. Egy kistérség fejlődésének záloga a különféle iskolákba járók számának gyarapodása, a megszerzett végzettségek, diplomák értékének a helyben való hasznosítása. A képzettség átlagos színvonala áttételesen képes jelezni a népesség innovativitását, bár ezt jelentősen befolyásolhatja a térség rendelkezésére álló munkahelyek struktúrája. Az iskolázottsági szint tehát ok és okozat is egyben, s úgy tűnik, hogy szerepe napjainkban egyre fokozódik.
Vizsgálatunk szempontjából a Jászberényi kistérség felnőttképzése nem függetleníthető történelmi múltjától, a korábban kialakult iskolázottsági mutatóktól.
A Jászság történelmét, településszerkezetét megismerve láthattuk, hogy a két világháború időszakáig az iskolázatlanok, az analfabéták magas aránya jelentette a fejlődés legnagyobb akadályát.
Analfabéták aránya a vármegyében lakosság analfabéták arány
1910 373 964 73 413 20,17%
1920 387 225 71 276 18,41%
1930 412 509 49 485 11,99%
Forrás: Soós 1943
A vármegye népoktatásügye (ebben az időben még nem találkozhatunk olyan részadatokkal, amelyből a jelenlegi Jászberényi kistérség iskolázottsága pontosan megállapítható, csak a vármegyei adatokból tudunk következtetéseket levonni) az 1930-as években rendezett, minden korosztály számára megtalálható a kor elvárásainak megfelelő iskolatípus, de az ott tanulók létszáma nagyon alacsony volt. A vármegyében ebben az időben 5 állandó menedékház és 56 óvoda létezett (17 állami, 32 községi, 7 felekezeti jellegű), a népoktatási intézetek között megtaláljuk az iparostanonc iskolákat (16 tanonciskola és 2 tanonctanfolyam), az elemi népiskolákat, a gimnáziumi osztályokat és az 1917-ben alapított Jászberényi Magyar Királyi Állami Tanítóképző Intézetet (Bene 1935:279).
A vármegyében élők iskolázottsági szintje annak ellenére, hogy a következő évtizedekben fokozatosan javult, továbbra is lényegesen elmaradt az országos értékektől.
1930-ban a lakosság 13,7 százaléka még az elemi iskola első osztályát sem végezte el. Majd a 30-as években növekedett az iskolás tanulók száma, amely egyrészt demográfiai okokra vezethető vissza (1930-ban 412.509 fő, 1941-ben 452.400 fő a megye népességének a száma;
a jász népesség 1900-ban 100.507 fő, 1949-ben 113.529 fő), másrészt az oktatási lehetőségek bővülésének, az oktatási körülmények javulásának köszönhető. (8. táblázat) A másfél évtized alatt létrejött tanyai iskolák, a nagy erőkkel való küzdelem az analfabétizmus leküzdésének eredményeként az elemi iskola első osztályát el nem végzők aránya az 1930-ban mért 13,7 százalékról 1941-ben 9,3 százalékra, 1949-ben 7,2 százalékra csökkent. Az általános iskola 8 osztályát befejezők száma 1930-hoz viszonyítva 1949-re 7,1 százalékról 11,7 százalékra emelkedett. Az ötvenes évek gazdasági átalakulásának eredményeként újabb jelentős változás történt az iskolázottság eredményében, 1960-ra 4,8 százalékra, 1970-re 3,0 százalékra csökkent az általános iskola első osztályát el nem végzők száma, s 22,6 százalékra, majd 41,8 százalékra emelkedett a 8 osztályt végzettek aránya. A középfokú képesítést megszerzettek száma is tovább emelkedett, az 1930-as 2,3 százalékhoz képest már 1960-ra 4,8 százalékot, 1970-re 10,9 százalékot regisztráltak a megyei iskolázottsági adatok (KSH2002). (9. táblázat) Az eredmények, s a megyei mutatók javulása ellenére még mindig az alacsony iskolázottság volt a jellemző a jászokra. Jászberényben, ahol a Jászság legjobb iskolázottsági feltételeiről beszélhetünk, az alábbi adatok jól szemléltetik a hiányosságokat.
nem ír, nem olvas
0 – 7 osztályt
végzett
8 osztályt végzett
középiskolát
végzett felsőoktatásban végzett 1960 1172 fő 18.401 fő 4.811 fő 767 fő 369 fő
Forrás: Pethő 1999:36
1970-ben a városban 1490 fő rendelkezett érettségivel, 574 fő felsőfokú diplomával. Jelentős változás a kilencvenes években következett be, amikor 1714 középfokú végzettséget, 1062 felsőfokú végzettséget jegyeztek (Pethő 1999:36).
A magyar közoktatási rendszerben a kilencvenes években a közép- és kelet-európai régió többi országához hasonlóan lezajlott változások két tényezőhöz kapcsolódnak. Egyrészt az oktatás külső politikai, gazdasági és társadalmi környezetéhez, másrészt az oktatási rendszeren belül zajló átalakuláshoz. Az oktatás helyzetét alapvetően meghatározza az egyes korosztályok száma, összetétele. Magyarországon az elmúlt évtizedben a korcsoportok létszáma különösen gyorsan változott. A hatvanas években még kevés gyermek született, ezután a hetvenes években viszont megjelentek a nagy létszámú korosztályok. A hetvenes évek nagy létszámú korosztályainak szülőképes korba kerülése következtében a kilencvenes évek közepére születésszám növekedést vártak, de ez a nők szülésének egyre későbbre tolódásával, illetve az egyre kevesebb számú gyermek vállalása miatt elmaradt, sőt a születésszám tovább csökkent. Míg 1990-ben 123 ezer, addig 1996-ban 104 ezer, 1999-ben 94 ezer élveszületést regisztráltak (KSH 1998). A 2000-ben számolt 14-17 éves korosztály létszáma 497-ről 489-re, a 10-13 éveseké 489-ről 449-re, a 6-9 éves tanulók létszáma pedig már 478-ról 396-ra csökkent (Halász-Lannert 2000:25). (10. táblázat)
A megyén belül az óvodások számának a csökkenése minimális volt az utóbbi években, nem érte el a 2 százalékot.14 A Jászságban – kivétel Jászapátiban – lényegében nem változott sem az óvodai csoportok, sem az óvodás korúak létszáma, amelynek következtében az elkövetkező évek általános iskolai csoportjainak létszámaiban sem várható nagyobb arányú csökkenés. Az egy csoportra jutó gyermeklétszám, s az egy pedagógusra jutó óvodás gyermekek létszáma is szinte változatlan maradt. (11. táblázat) Az elkövetkező évek várható számai viszont csökkenést jeleznek.
14 A fejezetben további részében közölt létszámadatok forrása: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 – 2014. 2008. Szolnok.
Óvodai tényszám, ill. várható létszám
Jászság megye
2007/08 3029 13514
2008/09 2986 13222
2009/10 3028 13142
A kistérségben az óvodapedagógusok szakképzettsége jobb az országos átlagnál, 268 főből mindössze 15 fő (5,6%) rendelkezik csak középfokú végzettséggel.
A legkisebb mértékű általános iskolai tanulói létszámcsökkenés a megye területén a Jászságban tapasztalható. (13. táblázat) Jánoshidán, Jászdózsán, Jászfelsőszentgyörgyön, Jászárokszálláson, Jászapátin magas tanulócsoportok is kialakulhatnak, de alacsony lesz a mutató Jászágón, Jásziványban. A térség néhány településén (Jászladány, Jászkisér, Jásztelek, Jászfelsőszentgyörgy) a népességből egyre magasabb arányt képviselő cigányság problémái egyre jelentősebb terhet jelentenek. A felmérések azt mutatják, hogy nő a bejáró tanulók aránya, főleg a városi iskolák fogadják a környékről bejáró tanulókat, Jászberény elsősorban a Jásztelekről, Jászapáti a Jásziványból érkezőket. Az alsó fokú oktatás tekintetében a településközi együttműködés az óvodáknál szorosabb. Ez az egymásrautaltság egyre nagyobb lesz idővel a tanulólétszámok csökkenése miatt. A kistelepülések iskoláinak megszüntetése mellett szóló érvek az intézmények gazdaságtalan működésére, működtetésére hivatkoznak.
Az egyre csökkenő születések száma is alátámasztja a felvetett problémát. Ebben az értékrendszerben valóban nem a legtakarékosabb megoldás a kisiskolák fenntartása, amik a települések életében viszont jelentős társadalomszervező funkcióval rendelkeznek. A települések megtartó erejének érdekében szükséges átgondolni az alapfokú oktatás hosszú távú biztosításának önálló vagy társulási formáját. Jelenleg az óvodai és az általános iskolai ellátottság a Jászság minden településén igénybe vehető. Az általános iskolai feladatellátást 21 iskola biztosítja, 18 önkormányzati, 1 alapítványi, 1 főiskolai (gyakorló iskola), 1 egyházi fenntartású. A kistérségben az országos és a megyei adatokhoz viszonyítva a gyermeklétszám csökkenés még kisebb arányú, de megjelenésének következtében már történtek óvodai és iskolai összevonások, s jelenleg két intézményfenntartó társulás is működik: Jászdózsa és Jászágó, illetve Alattyán, Jánoshida és Jásztelek önkormányzatának társulása. Minden településen megmaradt az iskola, de az önkormányzatok közös fenntartással gondoskodnak a kötelező közoktatási alapfeladatról. A tanulói csoportok számának csökkenése összhangban áll – a fenntartói megszorító intézkedések hatására – a tanulói létszám csökkenésével, a főállású pedagógusok száma is a tanulói létszámváltozásnak megfelelően módosult. (12., 13.
táblázat) Amíg a megyei adatok alapján 9,6 százalékkal csökkent a tanulói létszám, addig a
Jászságban nőtt az általános iskolába lépők száma, s a várható általános iskolai tanulólétszám sem mutat a kistérségben jelentős csökkenést. (14. táblázat)
1. osztályos tanulók létszáma Jászság megye
2004/05 913 4402
2005/06 931 4278
2006/07 973 4285
2007/08 963 4252
0 5000 10000 15000 20000 25000 30000 35000 40000
2007/2008 2009/2010 2011/2012
Az ált. isk. tanulók várható létszáma
Jászság megye
A kistérségben középiskolai nappali rendszerű oktatás három településen folyik:
Jászapátin a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumban, Jászárokszálláson a Deák Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában, Jászberényben a Lehel Vezér Gimnáziumban, a Liska József Erősáramú Szakközépiskola és Gimnáziumban, a Klapka György Szakközép- és Szakiskolában és a Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Iskolában.
Örvendetes, hogy a középfokú oktatási intézmények tanulólétszámának csökkenése nem követte a megfelelő létszámú korosztály létszámfogyásának mértékét, azaz a fiatal lakosság arányához képest egyre többen tanulnak középfokon. (15. táblázat)
Jászság megye
Jászság megye
Jászság megye 0
1000 2000 3000 4000 5000 6000
végzős ált. isk.
gimn/szakk.
szakisk.
A 2003/04-ben végzett ált. iskolások továbbtanulása
A középiskolák közül a Deák Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola és a Lehel Vezér Gimnázium a négy, hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi képzéseivel a tehetséggondozásban, a minél magasabb arányú továbbtanulásra való felkészítésben vállalja a szerepet. Évről évre emelkedik a sikeres érettségi vizsgát tett tanulók, s a tanulmányaikat felsőoktatási intézményekben folytatók száma. (16., 17. táblázat)
0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Gimnáziumi tanulók száma
Jászapáti Jászárokszállás Jászberény összesen
0 100 200 300 400 500 600 700
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Érettségi vizsgát tettek száma
Jászapáti Jászárokszállás Jászberény összesen
A Jászság középfokú képzésén belül a gimnazisták részaránya a 2007/2008. tanévben a 2004/2005. tanévhez viszonyítva 1, 1 százalékkal emelkedett, s jobb értéket mutat a megyei és az országos értékekhez viszonyítva.
A gimnazisták aránya (%) az összes középfokú iskolás között 2004/05 2005/06 2006/07 2007/08
Jászapáti 28,5 33,7 34,6 35,9
Jászárokszállás 56,2 57,3 60,2 60,0
Jászberény 35,9 35,4 35,1 33,7
Jászság 34,6 36,1 36,3 35,7
megye 29,6 30,5 30,8 30,6
országos 33,9 34,5 .. ..
A térség iskolarendszerű szakképzésében öt közoktatási intézmény működik közre, Jászapátin a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, Jászárokszálláson a Deák Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Jászberényben a Lehel Vezér Gimnázium, a Liska József Erősáramú Szakközépiskola és Gimnázium, a Klapka György Szakközép- és Szakiskola és a Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Iskola.
Az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő középiskolák széles spektrumú képzésükkel átfogják a kistérség szakképzését. Az alábbi képzési formákban folyik az oktatás:
· szakközépiskola (9-12. évfolyam),
· szakiskola (9-10. évfolyam),
· szakképző évfolyam (1/13-2/14. évfolyam),
· szakképző évfolyam (1/11-3/13. évfolyam).
Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola, Jászárokszállás Napjaink középiskolájának történelme már 1921-ben kezdődött, de mint gimnázium, két osztályával a demográfiai hullám és az oktatáspolitika közös eredményeként 1963-ban kezdte meg működését Gimnázium Jászárokszállás, majd 1973-tól Solymosi Ignác Gimnázium, végül 1990-től Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola elnevezéssel. Az intézményben a négyosztályos gimnáziumi képzés mellett szakközépiskolai képzés folyik a 9-13. évfolyamon közgazdasági és informatikai szakirányban.
A szakmai gyakorlati oktatást két számítástechnikai terem, gépírás terem és egy taniroda biztosítja. Az iskola kis tanulólétszáma miatt a szakképzési specializációs szakasz helyi
kivitelezése gazdaságtalan, ezért a 13.,14. év képzését a jászberényi és a gyöngyösi szakképző iskolák folytatják15 (Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közoktatási Intézményei a Millennium Évében 2000:204-205).
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, Jászapáti
A város szakképzése több mint 100 éves múltra tekint vissza. Az ipari- és kereskedelmi tanuló képzés a polgári iskola épületében az iparosmesterek közreműködésével folyt. Ezt követően MÜM 632. sz. Helyipari Iskolaként az akkori ipari iskolák megyei igazgatóságához tartozott, majd 1974-től a jászberényi 606. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet kihelyezett iskolájaként működött tovább. Ebben az időben 7 ipari szakmában folyt az oktatás. Az iskola megújulásának a lehetőségét a rendszerváltás hozta magával, 1992. január 1-jétől működött önállóan a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában, melyben a gyakorlati képzést négy nagyüzemi tanműhely segítette. 2000. július 1-jétől a megyei Önkormányzat határozata alapján a Jászapátiban működő két szakképző intézetet összevonta, nevezetesen az Ipari, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolát és a Somos András Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskolát. Az intézmény 2008.
július 1-jei hatállyal ismét átszerveződött, a korábbi Mészáros Lőrinc Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, valamint az Ipari, Mezőgazdasági Kereskedelmi és Vendéglátóipari szakképző Iskola és Kollégium jogutód intézményeként jött létre, ellátva a jogelőd intézmények korábbi feladatait. Tanulói létszáma az átszervezés után a 2008/09.
tanévben 1300 fő, amelyből 480 fő a gimnáziumi tanulók, 420 fő a szakközépiskolai tanulók, 360 fő a szakiskolai tanulók száma.
Képzési formái:
· gimnáziumi oktatás,
· szakközépiskolai képzés,
· szakiskolai képzés,
· szakképzés.
A képzési formák az alábbi szakmacsoportokban valósulnak meg:
· gépészeti szakmacsoport,
· faipari szakmacsoport,
· építőipari szakmacsoport,
15http://www.jaszdeak.sulinet.hu/index2.htm (2008.12.28.)
· közlekedéstechnikai szakmacsoport,
· ruhaipari szakmacsoport,
· egyéb szolgáltatások (fodrász) szakmacsoport,
· kereskedelmi szakmacsoport,
· vendéglátó-ipari szakmacsoport,
· mezőgazdasági szakmacsoport,
· élelmiszeripari szakmacsoport.
A szakiskolai képzésben 10 szakmacsoport, a szakképzésben 33 szakma közül választhatnak a tanulók. Az iskola jól felszerelt, korszerű vasipari, építőipari, ruhaipari, faipari tanműhelyekkel, valamint kereskedelmi és vendéglátó-ipari tanbázissal rendelkezik, és egyedülállóan jó lehetőségei vannak a mezőgazdasági gyakorlati oktatás biztosítása terén a tanüzemben is. A tanműhelyek, tanbázisok alkalmasak a szakközépiskolai és technikusképzés gyakorlati oktatására is (Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közoktatási Intézményei a Millennium Évében 2000:200-203).
Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium, Jászberény
1955-ben a Felsőfokú Tanítóképző tagozataként alakult meg az iskola gimnáziumi képzéssel. 1959-ben Kállai Éva Gimnázium néven vált önálló intézménnyé, s 1963-ban kapott egy új, korszerűen felszerelt 12 tantermes épületet (Blénessy 1967:71-72). Az intézményben kémia-fizika tagozat működött, s egy korszerűen berendezett természettudományi előadóterem segítette a magas színvonalú képzést. Ebben az évben vette kezdetét a mezőgazdasági szakközépiskolai oktatás is szőlész-borász szakon. 1969-ben indult meg az erősáramú szakképzés, a gimnáziumi képzés pedig kifutó jelleggel megszűnt. Az iskola neve ezután Erősáramú Szakközépiskola lett. 1977-től tiszta profilú erősáramú szakközépiskola, majd 1985-től évfolyamonként egy osztályban elkezdődött a technikusképzés. 1987-ben vette fel Liska József villamosmérnök nevét. 1992-től újra indult a gimnáziumi képzés. 1994-ben kezdődött az erősáramú szakképző osztályok strukturális átalakítása. Beindult a világbanki rendszerű alapozó képzés az elektrotechnika-elektronika szakcsoportban. 1995-ben évfolyamonként egy osztályban az erősáramú képzés helyett belépett az informatika. 1998-ban a gimnáziumot végzett tanulók számára beindult az ötödik évfolyamon a szoftverüzemeltető és a gépíró szövegszerkesztő OKJ-s képzés. 1998-ban a Világbanki
program keretében a munkaadói igények alapján indult meg a gyártósori technikus szak kifejlesztése.
Képzési formái:
· gimnáziumi oktatás,
· szakközépiskolai képzés,
· szakképzés,
· technikus képzés.
A képzési formák az alábbi szakmacsoportokban valósulnak meg:
· elektrotechnika-elektronika szakmacsoport,
· gépészeti szakmacsoport,
· informatika szakmacsoport,
· ügyvitel (Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közoktatási Intézményei a Millennium Évében 2000:208-209).
Klapka György Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, Jászberény
Az iskola ősét az 1886-ban alapított tanonciskola jelentette, melyet az 50-es években meginduló két jászberényi gyár beindítása erősített meg. A rendszerváltás és a helyi gyárak szakemberigényének megváltozásának eredményeként az iskola által hagyományosan oktatott, elsősorban vasipari szakmák iránti érdeklődés jelentősen csökkent, míg a szolgáltatással kapcsolatos szakmák tekintetében hasonló mértékű növekedés volt tapasztalható. Az intézmény a gazdálkodó szervezetek igényeinek ismeretében igyekezett és igyekszik mind a szolgáltató, mind pedig a termelő szféra szakember utánpótlását biztosítani.
Képzési formái:
· szakközépiskolai képzés,
· szakiskolai képzés,
· szakképzés,
· gimnáziumi felnőttoktatás (levelező tagozat),
· tanfolyami képzés.
A képzési formák az alábbi szakmacsoportokban valósulnak meg:
· gépészeti szakmacsoport,
· faipari szakmacsoport,
· építőipari szakmacsoport,
· közlekedéstechnikai szakmacsoport,
· könnyűipari szakmacsoport,
· egyéb szolgáltatások (fodrász) szakmacsoport,
· kereskedelmi szakmacsoport,
· vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport,
· mezőgazdasági szakmacsoport,
· elektrotechnika-elektronika szakmacsoport,
· kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közoktatási Intézményei a Millennium Évében 2000:210-211).
Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Iskola, Jászberény
A Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Iskola többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, amelynek fenntartója a Szakképző Oktatási és Szolgáltató Közhasznú Társaság. A szakiskola és szakközépiskola a nappali, levelező és esti oktatás munkarendje szerint általános középfokú oktatásra, szakmai középfokú oktatásra, felnőtt- és egyéb oktatásra alakult 1999-ben.
„A ’90-es évek nagy változást hoztak az ország közoktatási és szakképzési rendszerében, szerkezeti, tartalmi megújítás is jellemezte ezt az időszakot. Az új törvények lehetőséget adtak nem önkormányzati fenntartású iskolák alapítására. Így formálódott bennem a gondolat, hogy nem lehetetlen szakképzést magániskolában megvalósítani. Látszott, hogy az oktatásban rengeteg lehetőség van, amibe lehet ötleteket vinni. Átgondolva, forrásokat keresve lehet működtetni más struktúrákat is. Így 1999-ben nem láttam akadályát annak, hogy magániskolát alapítsunk a férjemmel. Így alakult meg Jászberény és a Jászság igényét kiszolgáló Alternatív Szakképző Iskola, amely 2005 szeptemberében vette fel a jelenlegi nevét. Az iskola célja, hogy a Jászság tanulóinak egy olyan alternatívát nyújtson az önkormányzati iskolák mellett, ahol olyan szakképesítések megszerzését kínálják, amelyek tanulásával megbízható nyelvismeretre, készség szintű számítástechnikai ismeretekre tesznek szert. Alapvető feladatuknak tekintik, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzéseket nyújtsanak.” – nyilatkozik az iskola vezetője, Molnárné Somogyi Margit (Jászkürt, 2007.
március 17.).
A 2000/2001. tanévben még csupán öt oktatóval működött az intézmény, s OKJ szerinti, érettségire épülő informatikai és közgazdasági szakmacsoportba tartozó iskolarendszerű szakképzést folytatott 62 főnek. A következő tanévben már emelkedett az oktatói létszám is (8 fő), a választható szakmák és a tanulók száma (140 fő). A 2005/2006-os tanévben már hat
szakközépiskolai osztállyal (181 fő), iskolarendszeren belüli képzésben hat szakmában (ABC eladó, gyorsétkeztetési eladó, rendszerinformatikus, gazdasági informatikus, pénzügyi – számviteli ügyintéző, épületgépész technikus), 119 tanulót képeznek. Képzési formái:
· szakközépiskolai képzés,
· szakképzés.
A képzési formák az alábbi szakmacsoportokban valósulnak meg:
· informatika szakmacsoport,
· közgazdasági szakmacsoport,
· kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport,
· műszaki szakmacsoport,
· szolgáltatóipari szakmacsoport (Jász-Nagykun-Szolnok megye Közoktatási Intézményei a millennium évében 2000:213).
A kistérségi szakképzés tekintetében fontos elem a gazdasági szereplők, különösen a kis- és közepes vállalkozások igényeinek az oktatással, képzéssel való összehangolása. A kereslet-kínálat összehangolása, dinamikus egyensúlya biztosítja a térségben való munkavállalás lehetőségét. Az utóbbi esztendők adatai szerint a megyében oktatott szakmák száma az adott év képzési igényeinek megfelelően általában 100-120 között változik, a Jászberényi kistérségben 34 szakmában folyt az oktatás a 2007/2008-as tanévben. (25.
táblázat) A szakképzésben tanulók összlétszámában jelentős változás nem történt.
A szakképző intézmények tanulói létszámadatai 2007/2008.
Szakközépisk. szakképzés Szakiskolai szakképzés Szakképzés összesen Szakközépisk. 9-12. évf. Szakiskola 9- 12. évf. Szakközépisk. összesen Szakiskola összesen Összesen
J-N-Sz. M.
Jászapáti 130 180 310 314 178 444 358 802
Deák F.
Jászárokszállás
0 0 0 86 0 86 0 86
Klapka Gy.
Jászberény 30 311 341 207 250 237 561 798
Liska J.
Jászberény 139 0 139 404 0 543 0 543
Terplán Z.
Jászberény 66 39 105 316 28 382 67 449
Jászberényi kistérség összesen
365 530 895 1327 456 1692 986 2678
A szakközépiskolák a gimnáziumhoz hasonlóan érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó négy évfolyammal rendelkeznek. A kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti alaptantervben meghatározott szakmai orientációs, a tizenegyedik évfolyamtól pedig az Országos Képzési Jegyzék szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatást folytatnak. A szakképzési évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve a középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében készít fel szakmai vizsgára.
0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Szakközépiskolai tanulók száma
Jászapáti Jászárokszállás Jászberény összesen
Az elmúlt években Jászapáti és Jászárokszállás szakközépiskolái veszítettek tanulólétszámukból, akik nagyobbrészt a gimnáziumi létszámokat, illetve Jászberény szakközépiskolájának létszámát gyarapították. A megye szakközépiskolái tanulólétszámának csökkenésével ellentétben a Jászságban növekedés tapasztalható. A 2007/2008. tanévben 38,9 százalékos arányt képvisel a térség középfokú oktatás keretén belül, ami jobb értéket mutat az elmúlt tanévekhez képest, de a megyei és országos értékek alatt marad.
A szakközépiskolások aránya (%) az összes középfokú iskolás között
2004/05 2005/06 2006/07 2007/08
Jászapáti 40,0 34,8 37,3 36,9
Jászárokszállás 43,8 42,7 39,8 40,0
Jászberény 31,4 36,0 39,7 39,8
Jászság 35,1 36,0 39,0 38,9
megye 42,2 41,7 41,3 40,4
országos 43,0 42,6 .. ..
0 200 400 600 800 1000 1200 1400
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Szakiskolai tanulók száma
Jászapáti Jászberény összesen
A szakiskolák a közoktatási törvény alapján kilenc-tizedik és az adott szakképesítéshez szükséges – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – számú szakképzési évfolyammal rendelkeznek. A szakmai képzést megelőző 9-10. évfolyamon általános műveltséget, majd szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatást kapnak. A szakiskolákba jelentkezők gyengébb tanulmányi képességekkel rendelkeznek, döntően hátrányos helyzetűek, jelentős lemorzsolódás tapasztalható már a 9. 10. évfolyamon.
A szakiskolások aránya (%) az összes középfokú iskolás között 2004/05 2005/06 2006/07 2007/08
Jászapáti 31,5 31,5 28,2 27,2
Jászárokszállás 0,0 0,0 0,0 0,0
Jászberény 32,6 28,6 25,2 26,5
Jászság 30,3 27,8 24,7 25,4
megye 28,1 27,7 27,8 29,0
országos 23,1 22,9 .. ..
A jászsági középfokú oktatásban a szakiskolák képzési aránya az előző évekhez viszonyítva a megyei adatokkal ellentétben folyamatos csökkenést mutat. Ezt még fokozza, hogy az új OKJ-s képzések bevezetése viszonylagos létszámnövekedést eredményezett, illetve a közoktatási törvény tankötelezettségi előírása is ehhez járul hozzá. Amennyiben a csökkenést a szakközépiskolák létszámának növekedése veszi át, úgy hosszabb távon ez
pozitív eredményt tükröz az iskolázottsági mutatókban. A szakiskolákból kimaradó tanulók esetében viszont jelentős feladat hárul a felnőttoktatásra.
0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Naponta bejáró középiskolai tanulók száma
Jászapáti Jászárokszállás Jászberény összesen
A Jászság közoktatási intézményei a környező települések lakosságának igényeit is szolgálják, nagy bejáró tanulói létszámot fogadnak, de a megye középiskoláiban is tanulnak jászsági diákok.
Az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő középiskolák fő profilja a szakképzés.
Minden intézmény rendelkezik minőségbiztosítási rendszerrel. A Liska József Erősáramú szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium önkormányzati ISO rendszerre épülő helyi minőségbiztosítási programot dolgozott ki, a Klapka György Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Comenius alapú minőségbiztosítási rendszert vezetett be, a Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Iskola az ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszer alapján végzi feladatát.
Az iskolarendszerű szakképzésben közreműködő oktatási intézmények valamennyi oktatója rendelkezik a feladata ellátásához szükséges végzettséggel, és rendszeresen részt vesznek szakmai továbbképzéseken. A szakmai végzettségek az intézményekben az alábbiak szerint alakul:
végzettség
Klapka György Szakközép és
Szakiskola
Liska József Erősáramú Szakközépiskola
J-N-Sz. M.
Szakképző Iskola
Terplán Zénó Műsz.Közg.i
Szakk. Isk.
fő % fő % fő % fő %
Általános iskolai tanár, tanító 9 19,5 10 17 10 13
Felsőfokú szakmai és pedagógiai
9 19,5 11 19 9 11 23 85
Felsőfokú szakmai 5 11 4 7 15 18
Középiskolai tanár 18 39 30 52 22 28 4 15
Középfokú szakmai 5 11 1 2 23 30
Egyéb 2 3
összesen 46 100 58 100 79 100 27 100
Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008-2014. 339.p.
Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében, az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről jogszabályi hátterének biztosításával térségi integrált szakképző központok (TISZK) hálózatának a kialakítása kezdődött meg a szakképzés feladatainak a jelenleginél hatékonyabb formában történő megvalósítására. Jelenleg elsősorban az iskolarendszerű szakképző iskolák integrált intézményeként jelennek meg, de a jövőbeli céljuk az, hogy az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek is a központjává váljanak.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2008. decemberében a megye teljes szakképzését összefogó együttműködés céljával, két nyertes uniós projekt (TIOP-3.1.1/08/1;
TÁMOP-2.2.3./07/2) megvalósítására, valamennyi önkormányzati iskolafenntartó részvételével, 17 településen, 27 szakképző intézményben, közel 15.000 tanulót érintően létrehozta a megyei Térségi Integrált Szakképzési Központot. A Jászság területéről három középfokú intézmény vált tagjává: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Jászapáti, a Klapka György Szakközép- és Szakiskola, Jászberény, a Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium, Jászberény. A megvalósítani kívánt TIOP-3.1.1/08/1 projekt arra irányul, hogy a decentralizált szakképzési rendszert átalakítsa, a párhuzamosságot megszüntesse és a képzést költséghatékonyabbá tegye.
A TÁMOP-2.2.3. projekt kiemelt célja:
· a pályakezdő munkanélküliek számának csökkentése;
· a szakmájukban elhelyezkedők számának növelése;
· a szakképzésből lemorzsolódók arányának csökkentése;
· a munkaerőpiac elvárásaira reagáló szakképzés fejlesztése;
· a hátrányos helyzetű tanulók speciális igényeinek való megfelelés;
· hatékony tehetséggondozás;
· tanulói életpálya nyomon követése.
A Térségi Integrált Szakképzési Központ megfogalmazta a munkája során elvárt kulcseredményeket:
· az oktatási rendszerből lemorzsolódott, szakképzésbe bevont tanulók számának 8 százalékkal való növelése;
· a szakképzésbe bevont hátrányos helyzetű tanulók számának 5 százalékkal való növelése;
· a szakképzést sikeresen befejezők aránya haladja meg a 95 százalékot;
· a TISZK iskolai rendszerű szakképzésből lemorzsolódók aránya csökkenjen 8 százalék alá;
· a tanulószerződéssel a gyakorlati képzésben részt vevők aránya az utolsó szakképzési évfolyamon haladja meg a 68 százalékot;
· a felnőttképzésben résztvevők száma 42 százalékkal növekedjen;
· A bevont hátrányos helyzetű tanulók közül a képzést sikeresen befejezők aránya haladja meg a 70 százalékot (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0005. nyitókonferencia anyaga. 2008. december 5. Szolnok).
A Térségi Integrált Szakképzési Központ működése az intézmények érdekeinek figyelembe vételével történik, a szakmai és a szervezeti döntések egyeztetése alapján. A két nyertes uniós projekt sikeres megvalósulása esetén kidolgozásra kerülő szakmai fejlesztések eredményei beépülhetnek az intézményi dokumentumokba, s ezek megvalósítását szolgáló intézményközi közös képzésszervezési és pedagógiai szolgáltatási tevékenységek a napi pedagógiai gyakorlatot pozitívan befolyásolhatják. A projekt megvalósulása esetén lehetőséget biztosít a képző intézmények és a térség iparának szereplői között kiépülő kommunikációs és közös kínálattervezési rendszer biztosítására, ezáltal megvalósulhat az intézmények képzési struktúrájának a mindenkori munkaerő-piaci igényekhez való igazodása,
s a közös kapcsolatrendszer fenntartásában a hosszú távú érdekeltség. A TISZK mint szolgáltató rendszer részt vesz a vállalkozói kultúra és a technológiai alkalmazások fejlesztésében. Amennyiben a programok megvalósulását szolgáló intézményközi közös képzésszervezési és pedagógiai szolgáltatási tevékenységek a napi pedagógiai gyakorlat részévé válnak, egy jól képzett, megújult szemléletű, innovatív pedagógusgárda létrejöttét eredményezheti, s az elkövetkező évek várható közép- és szakiskolások számában várható folyamatos növekedést színvonalasan tudja kiszolgálni.
100%
102,70%
104,50%
2004/2005 2007/2008 2013/2014
A közép- és szakiskolások számának (várható) változása 2004/05-2013/14 a 2004/05-ös tanévhez
képest (%)
A kistérségben élők iskolázottsági szintje annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben fokozatosan javult, s minden iskolatípus megfelelő színvonalon megtalálható a térségben, továbbra is lényegesen elmarad az országos mutatóktól. (18/a; 18/b táblázat)
A Jászság iskolázottságának mutatói 1990/2001
1990
0 osztályt végzett 8 osztályt végzett középiskolát végzett felsőoktatásban végzett országos 109.449 1,2% 6.438.632 76,3% 2.266.987 29,2% 723.036 9,3%
megye 5.906 1,6% 243.379 71,1% 74.007 23,5% 21.436 6,8%
Jászság 1.417 1,8% 50.179 67,5% 13.933 20,2% 3.856 5,6%
2001
országos 63.116 0,7% 7.553.093 88,8% 3.097.032 38,2% 888.345 12,6%
megye 2.909 0,8% 291.092 85,0% 99.248 30,5% 25.361 8,9%
Jászság 649 0,8% 61.277 83,0% 19.607 27,8% 4.749 7,7%
2005
országos n.a. 3.962.774 42,1% 1.102.917 14,0%
megye 303.088 88,3% 111.146 34,0% 30.284 10,5%
Jászság
nincs adat n.a.
64.299 86,4% 21.260 29,6% 5.603 8,75%
Forrás: KSH statisztikai adatai alapján
A 7 éves és idősebb népesség körében egyre kisebb azok aránya, akik az általános iskola 8. évfolyamát sem végezték el, vagy csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek.
Az ennél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők többnyire az idősebb korosztályokból kerülnek ki, így a generációváltás eredményeként ez az arány fokozatos javulást mutat. A megfelelő korú lakosság számához viszonyítva a 14 évnél idősebb lakosság 83 százaléka végezte el legalább az általános iskola 8. osztályát, a 18 éves és idősebb népesség 29,6 százaléka érettségizett, a 25 éves és idősebb népesség 8,75 százaléka pedig egyetemi vagy főiskolai diplomát szerzett. A 2005. évi mikrocenzus adatai szerint16 az 1990-es eredményekhez viszonyítva a 8 osztályt, s a középiskolát végzettek közel 10-10 százalékos, a felsőoktatásban végzettek 5,6 százalékról 8,75 százalékra történő emelkedést mutattak. De azt is látnunk kell, hogy nem éri el a megyei és az országos emelkedés ütemét. A magasabb iskolai végzettségű népesség jellemzően a nagyobb városokban, s egyben a középiskolák, a főiskolai kar székhelyén él. A települések igazgatási rangjának csökkenésével nő az alacsonyabb iskolázottságúak aránya.
A nyelvi képzések száma a 90-es évektől jelentősen növekedett az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzésekben is. Korábban a térség lakóinak életvitelében nem játszott jelentős szerepet az idegen nyelv ismerete. A többségében mezőgazdasággal foglalkozó lakosság, de a hazai érdekeltségű ipari létesítmények számára sem volt szükséges széles körben az idegen nyelv használata. Elsősorban az iskolai tantervek által megkövetelt idegen nyelv ismerete volt a jellemző. Majd a felsőoktatásba jelentkezők számának növekedése, s felsőoktatás felvételi preferencia pontként való megszerzésének lehetősége, a diploma feltételének megszabása, a vállalkozások, munkahelyek külföldi érdekeltsége egyre több tanulónak, munkavállalónak teszi szükségessé a nyelvtanulást. Ennek ellenére a Jászságban nyelvet tanulók aránya jelentősen elmarad ma is a megyei adatoktól. (19. táblázat)
Idegen nyelvet tanulók száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében és a Jászságban a 2007/2008-as tanévben
Képzésben
részt vevő 1 nyelvet
tanul 2 nyelvet
tanul 3 nyelvet
tanul 1 id.ny.
tanulók aránya
2 id.ny.
tanulók aránya
3 id.ny.
tanulók aránya
Jászság 15 017 7 921 1 335 0 52,7 8,9 0,0
megye 76153 42 231 8 125 1 55,5 10,7 0,0
Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008-2014. 185-186.p.
16 http://www.mikrocenzus.hu/mc2005_hun/kotetek/01/tables/load2_1_4.html (2008.08.15.)