Az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatást folytató költségvetési intézmények

már korábban bemutatott középfokú intézmények közül a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, Jászapátin, Jászberényben a Klapka György Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar és a közös igazgatású és fenntartású közoktatási intézmény, a Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Iskola biztosítja az iskolarendszeren kívüli képzéseket.

A Jász-Nagykun Szolnok Megyei Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium fokozott figyelmet fordít az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésre. 1992/93-as tanévtől vesz részt a felnőttképzésben tanfolyamok szervezésében. A munkaerő-piaci igényeknek megfelelően 1992 és 2002 között 1199 fő részére biztosítottak szakképesítés megszerzésére lehetőséget (Jubileumi Évkönyv 2002:68-70). 2000-2002 között a Földművelésügyi Minisztérium pályázati lehetőségével a mezőgazdasági felnőttképzés területén 558 fő ezüst-, aranykalászos gazda, mezőgazdasági vállalkozó szakterületen tették lehetővé a szakmai képesítés megszerzését (Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közoktatási Intézményei a Millennium Évében 2000:202-203). Az iskola a munkaerő-piaci igényeket figyelembe véve szervezi képzéseit:

év a képzés megnevezése a résztvevők száma

2006. Ezüstkalászos gazda 36 fő

Mezőgazdasági vállalkozó 30 fő

Aranykalászos gazda 34 fő

Hatósági jellegű növényvédelmi

továbbképzés 64 fő

összesen 164 fő

2007. Ezüstkalászos gazda 31 fő

Növényvédő és méregraktár kezelő 20 fő Mezőgazdasági vállalkozó 27 fő

Mezőgazdasági gépkezelő 54 fő

Ezüstkalászos gazda 54 fő

Aranykalászos gazda 55 fő

összesen 241 fő

2008. Ezüstkalászos gazda 24 fő

Aranykalászos gazda 29 fő

Mezőgazdasági gépkezelő 38 fő

Hatósági jellegű növényvédelmi

továbbképzés 31 fő

összesen 122 fő

A felnőttképzés különösen a mezőgazdasági szakmacsoportban kiemelt jelentőségű. Az elkövetkező években is folytatni kívánja a felnőtt át- és továbbképzési rendszer működését a munkaügyi központ, a munkáltatók együttműködésével

A Klapka György Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola az iskolarendszeren kívüli képzés keretében az igényeknek megfelelően:

· NC, CNC gépkezelő szakképesítés megszerzésére irányuló képzést,

· számítógép-kezelő tanfolyamot a 9-10. évfolyam sikeres elvégzéséhez kötve,

· számítástechnikai szoftver-üzemeltető tanfolyamot szervez (Dézsi 2002:4-18; Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közoktatási Intézményei a Millennium Évében 2000:210-211), de a résztvevők száma évek óta nagyon alacsony.

Iskolarendszeren kívüli képzések 2006-2008

év résztvevők száma

2006 28 fő

2007 41 fő

2008 28 fő

Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Iskola képzési kínálatában fontos helyet foglal el a felnőttképzés, amelynek keretében esti és levelező oktatást, valamint vállalati kihelyezett át- és továbbképzéseket folytatnak. 2003 óta az intézményi akkreditáció mellett akkreditált programokkal rendelkeznek, így a térség cégeinek lehetőségük van szakképzési hozzájárulásuk terhére képzéseiket igénybe venni. Molnárné Somogyi Margit a működés feltételeiről így nyilatkozik: „Az oktatás minden szinten anyagi nehézségekkel küzd.

Egy magániskola létfenntartása még bizonytalanabb. A csökkenő normatíva mellett keresni kell a lehetőséget a plusz bevételre. Nálunk az épület reggel 8-tól este 8-ig telített. A felnőttképzés délután zajlik, azaz a tantermek, az eszközök, a kapacitások egész nap teljesen kihasználtak. A felnőtt szakmai képzés terén céges megrendeléseink is vannak. Ezeket is folyamatosan szervezzük, megyünk utána az egész országban. Pályázzuk ezeket a munkákat. A nyelvoktatás is jelentős része a tevékenységünknek, ami szintén bevételt hoz, vizsgaközpont is vagyunk több nyelvvizsga rendszerben. Nos, a középiskolai képzést úgy tudjuk színvonalasan végezni, hogy a felnőttképzésben keletkező hasznot itt használjuk fel. A tanáraink többsége a felnőttképzésben is tanít. A felnőttképzésben sok lehetőség van, melyet optimálisan próbálunk kiaknázni. A felnőttképzéshez megszereztük az akkreditációt, az ISO minősítést, az OKÉV tanúsítványt.”

Az iskolarendszeren kívüli képzések között megtalálható:

· gazdasági képzések:

o banki szakügyintéző, o gazdasági informatikus,

o marketing és reklámmenedzser, o marketing és reklámügyintéző, o mérlegképes könyvelő,

o pénzügyi szakügyintéző, o pénzügyi számviteli ügyintéző, o számviteli szakügyintéző,

· informatikai képzések:

o rendszer informatikus, o gazdasági informatikus I.

o számítástechnikai szoftverüzemeltető, o számítógép kezelő (használó),

· műszaki képzések:

o automatizálási technikus,

o épületgépész technikus, o hegesztő,

o műanyag feldolgozó, o NC-CNC Gépkezelő, o szerszámkészítő,

· szolgáltatóipari képzések:

o ABC eladó, o bolti eladó,

o élelmiszer-vegyiárú kereskedő, o gyorsétkeztetési eladó,

o kereskedelmi szakmenedzser, o kereskedelmi ügyintéző, o vas-műszaki kereskedő, o vendéglátó szakmenedzser,

· tanfolyamok:

o eljárás szerinti hegesztő F1, o eljárás szerinti hegesztő F2, o gépíró és szövegszerkesztő, o kereskedő vállalkozó, o könnyűgépkezelő, o nehézgépkezelő, o teherkötöző,

o vendéglátó vállalkozó, o Linux-alap,

· új modulrendszerű képzések:

o bolti eladó,

o bolti eladó + kereskedő boltvezető, o kereskedő boltvezető,

o mintabolti értékesítő, szolgáltatásértékesítő.

Az iskola lehetőséget biztosít kihelyezett oktatásra is, s ezek a cégek telephelyein történnek. Éves rendszerességgel folytatnak ipari gáz- és olajtüzelő berendezés kezelő, kisteljesítményű kazánfűtő és kazánkezelő képzéseket, mert ezeket a mezőgazdasági cégek igénylik, (Rehab Zrt. – Szolnok; Kunhalom Agrária Kft. – Fegyvernek; Alfa-Nova Kft. – Dunaújváros). A Jászság területén hegesztő F1-es szakképzést rendszeresen oktatatnak a

jászberényi és a jászárokszállási vállalatok részére (Aprítógépgyár, Emcon Technologies Kft.) Ezeknél a műszaki szakképzéseknél a gyakorlati helyet jelenleg a vállalat biztosítja.

Magániskolaként s az iskolarendszeren kívüli képzésekben profitorientált vállalkozásként egyaránt a legjelentősebb szerepet töltik be a térség felnőttképzésében. Fennállásuk rövid ideje óta évről-évre bővülnek a képzési lehetőségeik és a képzésekben részt vettek száma is.

tanév

OKJ képzések száma

OKJ képzésben részt vettek száma

2004/05 24 482

2005/06 28 533

2006/07 35 642

2007/08 30 604

A dolgozat korábbi fejezete szólt arról, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat létrehozta a megyei Térségi Integrált Szakképzési Központot, melynek a Jászság területéről három középfokú intézmény is tagjává vált. A Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Iskola nem került ebbe a társulásba, így az Észak-alföldi régióban a XXI. Század Szakképzésért Alapítvány által fenntartott Diószegi Sámuel Közép- és Szakképző Iskolával társulva 2008-ban létrehozta az EDU-RÉGIÓ Nonprofit Kft-t.

Az alapító intézmények által létrejött Térségi Integrált Szakképzési Központ 2360 fő tanulót érintve két nyertes uniós projekt (TIOP-3.1.1/08/1- a „TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések” ; s TÁMOP-2.2.3./07/2- a „TISZK rendszer továbbfejlesztése”) megvalósítására törekszik. A megvalósítani kívánt projekt célja a forrásokkal hatékonyabban gazdálkodó diverzifikált képzési struktúrával rendelkező, költséghatékonyan működő, a munkaerő-piaci keresletre rugalmasan reagálni képes szakképző intézményrendszer kialakítása és hosszú távú működtetése. Ezt a szakképzés és felnőttképzés egyidejű fejlesztésével kívánja elérni úgy, hogy az infrastrukturális fejlesztések, valamint a tartalmi, módszertani fejlesztések együtt valósuljanak meg. A projekt megvalósulása esetén megújul az intézmények képzési struktúrája, új, a piaci szükségleteken alapuló hiányszakmákra irányuló képzések, képzési programok kerülnek bevezetésre. A TISZK intézményeiben a szakképzési tevékenységek kiegészítésre kerülnek a felnőttképzéssel. Ezzel nemcsak egy újabb célcsoport tartható meg az intézmények tanulói közül, hanem a pályakezdő munkanélküliek, illetve a nem a piaci hiányszakmákat végzett tanulók is a munkaerőpiacon értékes szakmát sajátíthatnak el.

A pályázat megvalósításának másik irányvonala a szakképzéshez való hozzájutás javítása. Ennek keretében olyan fejlesztési programokat kívánnak kidolgozni és indítani, amelyben a speciális szakmai ismereteket szerzett tanárok által oktatott, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók lemorzsolódása a jelenlegi szint töredékére csökken. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók speciális oktatásával, elsősorban a szakiskolai képzésben túlnyomó többségében jelenlevő hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szakmai fejlődését és munkaerő-piaci elhelyezkedésüket segíti elő.

A TÁMOP-2.2.3. projekt kiemelt célja:

Hosszú távú célok:

· hozzájárulni az Észak-alföldi régió szakképzés fejlesztési stratégiájának megvalósításához – a tanulólétszám 15-20 százalékos növelése, a szakképző intézmények elaprózottságának megszüntetése,

· régiós célokat kielégíteni kívánó Szakképző Központok létrehozása, amely a tagintézmények gazdaságos, szakmai profiljaiknak összehangolt működésén alapul,

· innovatív szerep megőrzése (e-learning) a szakképzés területén,

· hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódását megakadályozó programok bevezetése,

· a munkaerő-piacon eladható szakmai képzések fejlesztése.

Rövid távú célok:

· a jelenlegi tanulólétszám megtartása, hosszú távon növelése,

· a munkaerő-piacon hiány szakmaként jelentkező képzések akkreditálása, képzések folytatása,

· moduláris szakképzési programokból helyi tantervek, képzési programok készítése,

· a lemorzsolódás jelenlegi 17-20 százalékos mértékét 10 százalék alá csökkenteni,

· piaci szereplők nagyobb mértékű bevonása,

· a szakképző iskolák szakképzési tevékenységének kiegészítése a felnőttképzéssel,

· pályakövetési rendszer bevezetése (Pályázati Adatlap – EDU-RÉGIÓ Nonprofit Kft.

2008.).

Az Észak-alföldi régió Magyarország legelmaradottabb régiója, hátrányos helyzetéből fakadóan kiemelten magas a szakmai képzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettséggel (8 osztály, középiskola) nem rendelkezők aránya. A régió egyes térségeiben, elsősorban a falvakban, kistelepüléseken a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya messze az átlag

alatt marad, és nagy a különbség a romák és a populáció egészének végzettségi arányai között. Ezeken a területeken − így köztük a Jászság területén is − jelentős azoknak a fiataloknak és felnőtteknek a száma, akik a középfokú oktatásból kimaradnak, vagy abba be sem kerülnek, szakmát pedig soha nem szereznek. A projektet megvalósítani kívánó Térségi Integrált Szakképzési Központ intézményei felmérést készítettek, amelyből megállapítható, hogy tanulóik 40 százaléka hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű.

Probléma, hogy ezek a tanulók nagyon szegény családból, ingerszegény környezetből érkeznek, a szülők iskolai végzettsége alacsony, szakmai végzettség nélkül motiválatlanok gyermekük iskolai tanulmányainak ellenőrzésére.

A másik probléma, hogy miközben csökkent a szakiskolai képzésben tanulók száma, az Észak-alföldi régióban a szakiskolák száma növekedett. Ezáltal a régió szakképzés fejlesztési stratégiájában kiemelt helyen szerepel a szakképzés intézményi hálózatának gazdaságos átalakítása, s ezért is külön jelentősége van az említett két projekt megvalósulásának.

A Jászberényi kistérség területén a két Térségi Integrált Szakképzési Központ létrejötte, s a két-két uniós projekt megvalósulása pozitívan hathat a térség felnőttképzésére.

A munkaerőpiac elvárásaira reagáló szakképzés fejlesztése, szakképzési kínálat bővülése, annak a térség munkaerő-piaci elvárásaihoz való alakítása, a szakképzésből lemorzsolódók arányának csökkentése, a szociokulturális hátrányokkal küzdők esélyteremtése, az infrastruktúra fejlesztése növeli a térség iskolázottságának esélyeit. A projektek megvalósulása lehetőséget biztosít a gyakorlati képzéshez szükséges modern, a munkáltatói igényeknek megfelelő eszközpark megvalósítására. A párhuzamosan működő két Térségi Integrált Szakképzési Központ egy egészséges versenyhelyzettel a minőség fokozását is eredményezi, ami további pozitívumot hoz a felnőttképzésbe.

Ezzel szemben, ha a két TISZK között nem lesz koordináció, a szakmacsoportok felosztása az egyes Térségi Integrált Szakképzési Központokon belül fog megtörténni, így a két központ párhuzamos szakmacsoportokban is fog képezni. Ez rontani fogja a költséghatékonyságot, még ha ez csak térségen belül érezhető is. A Jászság szempontjából ez a fontos. Ez a versenyhelyzet meg fogja osztani a képzésben résztvevőket, s ez nem mindig fog pozitívumot eredményezni, akadályozni fogja a folyamatos fejlesztést.

Az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás vizsgálatakor is kiemelt helyen szerepel a térség egyetlen felsőoktatási intézménye, a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar. A rendszerváltozás első éveiben már jelentős szerepet vállalt a főiskola a térség

pedagógusainak nyelvi átképzésében. Az 1989/90-1990/91. tanévekben, az országban az elsők között 60 fő orosz szakos pedagógust készítettek fel angol és német nyelv oktatására, majd a további tanévekben angol és német szakkollégiumi képzéseket indítottak. Az idegen nyelv ismeretének fontossága a főiskola Idegen Nyelvi, Irodalmi Tanszék és Lektorátus oktatóitól folyamatos tanfolyamok, képzések indítását igényli. A 2006-ban megszerzett akkreditált nyelvvizsgáztatási központ lehetősége megkönnyíti a hallgatók és a térség nyelvvizsgára jelentkezőinek vizsgalehetőségét.

Ezekben az években az oktatásban újabb pedagógiai tantervek kerültek bevezetésre, s a Jászság pedagógusainak módszertani átképzését vállalta a főiskola. A szakkollégiumi, majd később a műveltségterületi átképzéseket az általános iskolákban tanítók részére folyamatosan biztosította és biztosítja a megfelelő tanszék a pedagógus továbbképzés keretében.

Pedagógusok számára napjaink szakirányú továbbképzési kínálata között megtalálhatjuk a Gyakorlatvezető tanító, a Játék és szabadidő pedagógus, a Fejlesztőpedagógus, valamint a Sonderpedagógia képzéseket. Nyaranta, a Szent István napok keretében már megszokott továbbképzési program a térség pedagógusai számára az évente különböző pedagógiai témákat megjelölő 2-3 naposTanítók akadémiája.

A kormány 168/2001. (IX. 14.) rendelete szerint 2004-től csak államilag elismert szakképesítéssel lehet sportoktatói tevékenységet (oktató, edző, szervező) folytatni. A Semmelweiss Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kar Továbbképző Intézete (TFTI), valamint a SZIE ABK között megkötött együttműködés alapján a jászberényi karon sportoktatói képzettség megszerzésére kurzusokat indít lovas, kézilabda, kosárlabda, röplabda, görkorcsolya, aerobik sportágakban.

Az 1990-es években szervezett fazekas szakkör, ma már Fazekas Önképzőkör nagy népszerűségnek örvend napjainkban is. A nyári hónapokban rendezendő Fazekas Táborba nemcsak az intézmény hallgatói és volt hallgatói járnak vissza, hanem széles körű látogatottsággal büszkélkedhet az egész ország területéről.

Az intézményben 2004/2005-ben még felnőttképzési tanfolyamként induló grafológiai képzés ma már egy akkreditált oktatási vállalkozással, megállapodás keretében nem csak választható tantárgyat biztosít hallgatóinak a tanterven belül, hanem a képzés teljes körű elvégzése esetén akkreditált Grafológus-mentor kompetencia bizonyítványt is ad hallgatói kezébe. Hasonló érdeklődés övezi a Mozgás- és viselkedéskultúra tantárgyat és egyben tanfolyamot is. A hallgatóknak igényük van az alapképzés mellett egyre több módszertani, személyiségfejlesztő, kommunikációs készségfejlesztő és egyéb képzésekre (Forrás:

intézményi beszámolók alapján).

Összegzés

Az iskolarendszeren kívüli képzések körében az utóbbi években a térség közoktatási intézményei elveszítették jelentőségüket. A korábban nagy képzési és résztvevői létszámot jelentő számítástechnikai és nyelvi képzések helyett munkájukban a főszerepet az iskolarendszerű nappali képzés keretében nyújtott szakképzés vette át.

A Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Iskola, mint többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, amelynek fenntartója közhasznú társaság, az iskolarendszerű szakképzése mellett kiemelten foglalkozik az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatással. Az oktatásügy modernizációjában a magániskolák egyre jelentősebb szerepet töltenek be, mert rugalmasabban és dinamikusabban képesek alkalmazkodni az új feladatokhoz, mint az önkormányzati iskolák. Anyagi helyzetük attól függ, hogy a normatíván felül milyen egyéb forrásokhoz jutnak pályázatokból, vállalatoktól és a szolgáltatást igénybe vevőktől. Így az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben sokkal inkább érdekeltebbek, mint az önkormányzati fenntartású intézmények, munkájuk összehasonlíthatóbb az oktatási célú vállalkozásokkal. A dolgozatom további részében ezért munkájuknak ezt a területét a vállalkozások iskolarendszeren kívüli képzései sorában kívánom vizsgálni.

A térség felsőoktatási intézményének iskolarendszeren kívüli képzése saját hallgatóira és a térség pedagógusaira irányul. Amíg a kilencvenes évek elején részt vállalt a Jászság munkaerőpiac elvárásainak megfelelő nyelvi képzésekben, napjainkban szakmai továbbképzései az intézmény hallgatóira és a térség pedagógusaira korlátozódik. A képzések és a képzésben részt vettek száma helyett az intézmény célja a felnőtt továbbképzések érdekében rendezett konferenciákon, szakmai rendezvényeken a magas szintű szakmai ismeretek továbbadása, a minőség biztosítása.

In document Dr. Bábosik István, DSc, egyetemi tanár (Pldal 93-101)