4. A Jászberényi kistérség felnőttképzése napjainkban
4.3. A Jászberényi kistérség iskolarendszerű felnőttképzése
Az átalakult gazdasági igények jelentősen átalakították az iskolázottsággal, a szakképzettséggel szembeni elvárásokat. Ezzel szemben a statisztikai elemzések azt mutatják, hogy Magyarországon a felnőttek tanulási aktivitása nagyon alacsony. Az Eurostat 2003-ra vonatkozóan közzétett adatai szerint a magyar felnőtt (15-64 éves) lakosság 12 százaléka vesz részt bármilyen formájú tanulásban, az EU-25 42 százalékos átlagával szemben.19 Tovább nehezíti a helyzetet az, hogy bizonyos társadalmi rétegek jóval az átlagos érték alatt vesznek részt a képzésben (alacsony iskolai végzettségűek, szakképzetlenek, roma származásúak), s a
19 http://www.lex.unict.it/eurolabor/documentazione/altrestat/eurostat060905.pdf (2008.12.28.)
részvételi arány korspecifikus, a képzésben résztvevők legnagyobb arányát a fiatalok jelentik (S. Arapovics 2007:28).
A Jászság demográfiai mutatói alapján egy elöregedő kistérségről beszélünk, ahol a történelmi meghatározottságú településszerkezet, a családok minden tagját foglalkoztató mezőgazdaság következményeként nagyfokú iskolázatlanság alakult ki, ahol napjainkban a lakosság közel 10 százaléka, az iskoláskorúak közel fele roma származású, s az országos és megyei iskolázottsági mutatókhoz viszonyítva nagy a lemaradás, amelynek pótlásában a felnőttképzésnek nagy szerepe lehet.
A közoktatás szerepe az iskolarendszerű felnőttképzésben
Az iskolarendszerű felnőttképzés alapvető fontosságú az egész életen át tartó tanulás folyamatában. Az alap- és középfokú oktatás a felnőttképzés egyik alapfunkcióját teljesíti az első iskolai végzettség és/vagy szakképzettség megszerzésének biztosításával. Amennyiben az egyén fiatal korában nem tudott megfelelő iskolai végzettséget szerezni, azt később már csak a felnőttképzés keretében tudja pótolni. Az 1945 után intézményes formát öltő „dolgozók iskolája”, ma már „felnőttek iskolája” időközben nem csak nevében módosult, funkciói is részben megváltoztak, de továbbra is alapvető fontosságúnak kell tekintenünk mindaddig, amíg létjogosultságát az iskolázottsági mutatók igazolják.20 Elsődleges feladatuk továbbra is az, hogy a normál iskoláztatási rendszerből lemorzsolódó, tankötelezettségüket teljesített felnőttek számára biztosítani a korábban meg nem szerzett, de a munka világában szükséges végzettség megszerzésének lehetőségét. (21., 22. táblázat) Ennek szükségessége azért is jelenik meg, mert az alapfokú szakképesítésekhez és a középfokú szakképesítések egy részéhez szükséges az általános iskolai végzettség, illetve a magasabb szintű szakképesítésekhez pedig a középiskolai végzettség megszerzése.
Az oktatás nagy utat járt be attól az időtől napjainkig, amikor az alapfokú oktatás a nagy létszámú népoktatás helyett már csak „pótló” szerepet tölt be a felnőtt korúak esetében.
Az utolsó évtizedben az általános iskolai felnőttoktatás súlya meggyengült, intézményeinek száma jelentősen lecsökkent, mindazok ellenére, hogy a funkcionális analfabétizmus korrigálása, illetve a második esély biztosítása érdekében nélkülözhetetlennek látszik az iskolák által ellátott funkció fenntartása. Az alapfokú felnőttképzés visszaszorulása egyrészt visszavezethető a befejezett alapfokú végzettséggel rendelkezők összlakosságon belüli
20 Bajusz Klára: Elfelejthetjük-e a felnőttek általános iskoláit?
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kihivasok-bajusz (2007.03.26.)
arányának emelkedésére (különösen az aktív korú népességen belül jelentősen csökkent), másrészt a korábbihoz képest megváltozott felelősségi és finanszírozási rendszerre (az iskolák fenntartása helyi feladattá vált, s az állami költségvetés lényegesen kevesebb támogatást biztosít az iskoláskorúak képzéséhez viszonyítva). Az iskolarendszerből befejezett alapfokú végzettség nélkül kilépők közül egyre kevesebb tanuló kerül az alapfokú iskolarendszerű felnőttképzésbe, így a létszám nagyfokú csökkenése ellenére az általános iskola elvégzésének hiánya alapvető társadalmi problémának tekintendő, egy-egy korosztályból egyre többen lesznek azok, akiknek a megfelelő alapképzettség hiányában esélyük sincs a szakképzésbe való belépésre. Így ez a réteg teljesen kiszorul a legális foglalkoztatásból, önfenntartása megoldatlan, s egyben önfejlődése is korlátok közé szorul.
0 20 40 60 80 100
2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.
Az általános iskolai felnőttoktatás adatai (a tanulók létszáma)
Jászság megye
Forrás: intézményi statisztikák alapján
A megyei és a kistérségi képzési részarány az általános iskolai felnőttoktatásban az országos adatokhoz képest rendkívül alacsony, a képzést indítók száma évről-évre csökken, a 2007/2008. tanévtől a megyében már csak Jászberényben folyik ilyen képzés, a Belvárosi Általános Iskola Székely Mihály tagintézményében. Létszámuk évek óta 12-20 fő között mozog, két csoportban folyik az oktatás, az 5-6. osztályban, s a 7-8. osztályban. Általában 18-40 év közötti, roma származású felnőttek vesznek benne részt heti két alkalommal esti képzés keretében. Az oktatás nem a megjelölt 5-8. osztály képzési tanterve szerint valósulhat meg − mivel a résztvevők nagy része funkcionális analfabéta −, elsősorban az olvasás, írás tanítását szolgálja. A tanévek csoportlétszáma szinte azonos tanulókat takar, mivel évközben kimaradnak, a következő tanévben pedig ismét beiratkoznak. A képzés számukra ingyenes, így motivációt sem éreznek a sikeres továbbhaladáshoz.
Hazánkban a középfokú oktatásban történő felnőttképzés alakulása kedvező. A rendszerváltozás utáni átmeneti visszaesést egy dinamikus, folyamatos növekedés jellemzi.
Ennek hátterében egyrészt a befejezett középfokú végzettség felértékelődése s ezzel kapcsolatos tanulói igények emelkedése, másrészt pedig az iskolák azon törekvése áll, hogy – finanszírozási okokból – pótolják az iskoláskorúak demográfiai okokból csökkenő tanulólétszámát. Szerepet játszik a folyamatban a munkanélküliség, amely a nappali tagozaton végzett tanulókat arra ösztönzi, hogy továbbra is a képzésben maradjanak, illetve, hogy a tanulók hosszabb időt töltsenek a képzési rendszerben a megnövekedett képzési idő miatt. A középfokú felnőttképzés fő funkciója a magasabb szintű általános műveltség megszerzése, s a tartós foglalkoztathatósághoz megszerezhető minimális garancia, a középfokú iskolai és szakmai képzettség. Az iskolai rendszerű középiskolai felnőttoktatásban részt vevők mintegy 80 százaléka levelező tagozaton tanul. 1990 óta a felnőtt tanulók kb. kétharmada szakközépiskolába járt, túlnyomó többségük a szakmunkások 3 éves szakközépiskoláját végezte. 1995 óta viszont a gimnáziumba járók aránya nőtt meg.21
A Jászság területén az utóbbi években a középfokú oktatás expanziójával erőteljesen lecsökkent a felnőttoktatás iránti kereslet, az igények átstrukturálódtak. Az általános iskolai felnőttoktatáshoz hasonlóan a középiskolai képzésben is a tanulók fiatalodnak, egyre inkább a nappali oktatásból éppen kikerült fiatalok vesznek benne részt. A szakközépiskolák szakmai képzést nyújtó tagozatai iránt is az országos adatokhoz hasonlóan, elsősorban a 18-25 éves fiatal korosztály érdeklődik.22 Ezt nem lehet egyértelműen pozitívan értékelni, mivel ezáltal a felnőttképzés úgynevezett „pótló” funkciója nem érvényesül megfelelően az idősebb korosztálynál.
Négy településen, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumban Jászapátin, Jászberényben a Klapka György Szakközép-és Szakmunkásképző Iskolában Szakközép-és a Budakalász Gimnázium kihelyezett tagintézményeiben, Jászfényszarun és Jászladányon biztosított a lehetőség a középiskolai iskolarendszerű felnőttképzésre. (23. táblázat)
21 (Zachár http://www.oki.hu/printerFriendly.php?tipus=cikk&kod=felnottkepzes-Zachar-Felnottkepzes (2007.13.12.)
22 Györgyi Zoltán: Az iskolarendszerű felnőttoktatás kérdőjelei http://www.hier.iif.hu/hu/educatio_reszletes.php?id=51(2008.12.29.)
0 50 100 150 200 250
2001 2002 2003 2004 2005 2006
Középiskolai felnőttoktatásban tanulók száma
Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászfényszaru Jászladány
0 50 100 150 200 250
2001 2002 2003 2004 2005 2006
A gimnáziumi felnőttoktatásban tanulók száma
0 20 40 60 80 100 120 140 160
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 A szakiskolai felnőttoktatásban tanulók száma
Forrás: KSH TSTAR adatbázis alapján
Részben a gimnáziumi, érettségit adó képzésekre van igény, illetve a szakiskolai felnőttképzésben vesznek részt a kistérség lakói. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium a 2006/2007. tanévben divat-stílustervező asszisztens képzést indított a 13. évfolyamon 11 fővel, a 2007/2008. tanévben közülük a 14.
évfolyamon 7 fő végzett. A 2008/2009. tanévben ismét 11 fővel indult el a képzés.
Esti gimnáziumi képzés keretében a Klapka György Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, a Budakalászi Gimnázium két tagintézménye Jászfényszarun és Jászladányon biztosítja az érettségire való felkészülést.
Esti gimnáziumi képzés létszáma
2001/02 2002/03 2003/04 2004/05 2005/06 2006/07
Klapka Gy. Jb. 112 98 75 27 39 34
Jászfényszaru 58 63 85 93 111 84
Jászladány 68 79 75 47 76 66
Forrás: intézményi statisztikai adatok alapján
A tanulók összetétele iskolai végzettség alapján: 95 százalékuk szakmunkás bizonyítvánnyal, vagy szakiskolai végzettséggel rendelkezik, 5 százalékuk 8 osztályt végzett. Általában a gimnáziumi felnőttképzésbe azok a fiatalok kapcsolódnak be, akik valahol elakadtak az iskolázottságban, vagy néhány év kiesése után szeretnék pótolni hiányosságukat.
Motiváltságuk rövidtávon az érettségi bizonyítvány megszerzésével a munkaerőpiacra való belépés vagy a munkahely megtartása, néhányan új szakmát kívánnak szerezni, intézményenként évente 2-3 tanuló felsőfokú tanulmányok megkezdése miatt érettségizik.
0 50 100 150
2001 2002 2003 2004 2005 2006
Középiskolai felnőttoktatásban érettségi vizsgát tettek száma
Jászladány Jászfényszaru Jászberény Jászárokszállás Jászapáti
Forrás: intézményi statisztikai adatok alapján
A felsőoktatás szerepe az iskolarendszerű felnőttképzésben
A tudásalapú Európa megvalósulásában a versenyképesség elérése érdekében markáns szerep jut a felsőoktatásnak. Az Uniónak szüksége van elegendő felsőoktatási diplomásra, akik kellően felkészültek az európai munkaerőpiac követelményeire. Ebben a változó gazdasági-társadalmi környezetben a magyar felsőoktatás az elmúlt évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül. Egyik legfontosabb jellemzője, hogy ugrásszerűen emelkedett a tanulni vágyók száma, megháromszorozódott a felsőoktatásban tanulók létszáma. Az erőteljes létszámnövekedésben szerepet játszik a második és a harmadik diploma megszerzésének növekvő igénye is. A felsőoktatás sajátos helyzetet tölt be a felnőttképzésben. (Széles értelmezésben a felnőttképzés a nagykorúságot elért személyek képzését jelenti, azonban a felnőttképzési törvény az állami támogatásban részesülő hallgatókat nem tekinti a felnőttképzés alanyának.)
A felsőoktatási tevékenység többszektorúvá vált, megjelentek a költségtérítéses képzések, az interdiszciplinaritás céljával intézményi integráció ment végbe, s változott a
képzési szerkezet és a finanszírozás is. Mivel hazánk is aláírta a Bolognai Nyilatkozatot, ezért az európai folyamatokkal összhangban kell a magyar felsőoktatásnak is átalakulnia.
A bolognai folyamat célja, hogy létrehozzon egy európai felsőoktatási térséget abból a célból, hogy növelje az állampolgárok mobilitását, foglalkoztathatóságát, valamint a felsőoktatás nemzetközi versenyképességét. Ehhez a felsőoktatásban folyó felnőttképzésnek is hozzá kell járulnia. A felsőoktatásban folyó felnőttképzés kiterjed az első- és újabb diplomás részidős formájú képzésre, a kiegészítő alapképzésre, az esti, levelezős, távoktatásos formában folyó felsőfokú szakképzésre. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés a felsőoktatásban magában foglalja az Országos Képzési Jegyzékbe (OKJ) tartozó, iskolarendszeren kívüli szakképzési programokat, a tanácsadásokat, a kompetencia-programokat, tanfolyamokat, s más gazdálkodó szervezetekkel közösen projektekben végzett, a gazdálkodó szervezetek munkavállalóinak a képzését. Ezen kívül ide tartoznak még olyan felnőttképzési szolgáltatások is, amelyek a felnőttoktatók képzésére, módszertani tanácsadására, kutatásokra, módszertani fejlesztésekre irányulnak. A nem teljes körű felsorolás is jelzi, hogy mennyire fontos szerep jut a felnőttképzésben a felsőoktatásnak.
Legfontosabb feladat, hogy megteremtsünk egy versenyképes felsőoktatást, melyben a hallgatók versenyképes tudást kapnak, alkalmassá válnak a munkaerőpiac elvárásainak.
A mai magyar felsőoktatás egyik problémáját éppen abban jelölik meg, hogy nem a munkaerőpiac igényeinek megfelelően képezi hallgatóit, nem tud kellő gyorsasággal és rugalmassággal alkalmazkodni a gazdaság és a munkaerőpiac változó igényeihez. Az egész életen át tartó tanulás folyamatként való elfogadásában szükséges a formális tanulás mellett mindinkább a tanulás részeként elfogadni a nem formális és az informális tanulást is, s a felsőoktatásnak a tudásalapú társadalom tagjainak képzésében szükséges ebben az irányban nyitni. Moduláris rendszerű, az alapszakot kiegészítő, továbbfejlesztő, a munkaerő-piaci gyors változás elvárásainak megfelelő, rövid időtartamú képzésekre, a gazdaság megrendelésére alapuló kompetencia kurzusokra van/lesz szükség.
A felsőoktatási expanzió folyamata Magyarországon a kilencvenes évek elején kezdődött. 1990 és 2000 között a nappali tagozatos hallgatólétszám közel 2,5 szeresére nőtt, 1990 és 2005 között csaknem négyszeresére. A végzettek arányának változása szintén jelentős növekedést mutat. Míg 1990-ben 24.100 fő szerzett felsőfokú oklevelet, addig 2004-re ez 31.600-ra emelkedett. Amint arra korábban utaltam, ennek természetesen demográfiai meghatározói is vannak. Várható, hogy a 18 éves fiatalok száma 2010-re 118 ezer fő, 2018-ra pedig 95 ezerre csökken.
A felsőoktatási létszám alakulása
0 50000 100000 150000 200000 250000 300000 350000 400000
1950/1951 1970/1971
1990/199 1 1995/199
6 1999/2000
2001/2002 2003/2004
2005/200 6
nappali esti,levelező összesen
Forrás: OM statisztikai adatai alapján
A megyében működő felsőoktatási intézmények (Szolnoki Főiskola, Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar) hallgatóinak száma az országos felsőoktatási létszámemelkedést követte. Az 1999/2000. tanév hallgatóinak száma megháromszorozódott az 1990-es évhez viszonyítva. Az esti, levelező, távoktatásos formában tanulók száma a 2001-2002-2003-as tanévben tovább emelkedett. A felsőoktatás területén Jász-Nagykun-Szolnok megye így is háttérbe szorul a régión belül. Az egyetemi várossal rendelkező Hajdú-Bihar megye 20-24 éves korú népességéből tanulnak többen nappali tagozatos hallgatóként felsőoktatási intézményben. Bár a megye részesedése a felsőoktatási tevékenységben alacsony, a nappali tagozatos hallgatók aránya a megfelelő korú népességen belül nem tekinthető kedvezőtlennek más alföldi megyékhez képest.
0 1000 2000 3000 4000 5000 6000
2001/2002 2003/2004 2005/2006
J-N-Sz megye főiskoláinak hallgatólétszáma
Szolnok Mezőtúr Jászberény
Forrás: OM statisztikai adatai alapján
0 500 1000 1500 2000
1993/1994 2001/2002 2004/2005 2007/2008
SZIE ABK hallgatói létszáma
nappali levelező összesen
Forrás: OM statisztikai adatai alapján
Az egyetemisták aránya elmarad a régió és az Alföld átlagától egyaránt. Az egyetem hiánya egyértelműen összefügg az egyetemisták kedvezőtlen arányával. Ebből eredően nagy esély van arra, hogy a megyéből, a kistérségből a friss diplomások nem térnek vissza állandó lakóhelyükre, más megyéből pedig feltehetően nem költöznek magasan kvalifikált értelmiségiek a megye, a kistérség területére. Hosszú távon ez a jelenség kedvezőtlenül alakítja a térség humán potenciálját.
A Jászság központjában levő felsőoktatási intézményben a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar hallgatóinak létszámában is hasonló változások követhetők. A 156/1994. (XI.17.) Korm. rendelet nyomán elinduló 4 éves tanító és más szakos (szociálpedagógus, könyvtár, művelődésszervező) képzések eredményeként a hallgatói létszám rohamos emelkedést mutatott. Az ekkor indult levelező képzés pár év alatt elérte a nappali tagozatos hallgatók létszámát.
0 2000 4000 6000 8000 10000
1999/2000 2002/2003 2004/2005
J-N-Sz megye főiskoláinak hallgatólétszáma
nappali levelező összesen
Forrás: OM statisztikai adatai alapján
A hallgatók létszámának 38,7 százaléka Jász-Nagykun-Szolnok megyei lakos, az elmúlt években ez az arány emelkedett. Kiemelkedik Budapest és Pest megye területéről származó hallgatóink létszáma (29,1 százalék). Ezt valószínű, hogy befolyásolja a kihelyezett budapesti képzési hely is, a tanulási lehetőség helyben való biztosítása, a tanulás helybe vitele.
0 100 200 300 400 500 600 700
J-N-Sz Pest+Bp. Heves BAZ Egyéb
A hallgatók lakhely (megye) szerinti megoszlása
2006/2007
Forrás: OM statisztikai adatai alapján
A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, a Jászberényi Magyar Királyi Állami Líceum és Tanítóképző Intézet jogutódjaként 1917 óta meghatározója a Jászság népoktatásának, nép- és közművelődésének, napjaink felnőttoktatásának. Az intézményben oktató pedagógusok, az általuk képzett tanítók, népművelők a történelmi idők szükségleteinek megfelelő szerepkörben közvetítették a kulturális értékeket, oktattak, neveltek, ismereteket terjesztettek, Gárdonyi szavaival a nemzet napszámosai voltak. Az országos pedagógiai szakfelügyelet a következőket jegyezte fel: „Benne él ez az iskola a társadalom életében, sőt motorja a Jászság kulturális életének” (Int. Irattár 1958. okt. 17.).
A nappali tagozatos képzés mellett már az 1961/62-es tanévben megindul a levelező képzés, a 70-es évektől pedig a kiegészítő képzéseket is felvállalja az intézmény. Az 1971/72-es tanévtől speciálkollégiumok, szakosító képzések gazdagítják a tananyagot. Elsőként az orosz speciálkollégium, majd ének-zene, testnevelés, rajz, úttörővezetés, napközi otthon vezetése, fotó, az 1973/74-es tanévtől pedig technikai nevelés, könyvtáros, klubvezetői, szexuálpedagógia és népi díszítőművészet képzésekre nyílik lehetőség. A díszítőművészeti szakkört és kiállításait az ország távoli pontjairól is felkeresték. A Jászságban napjainkban is működő Népi Díszítőművészeti Szakkör a Jászkürt 1993. január 30-ai számában (10. számú melléklet) még mindig a 83 éves Fejér Mária tanárnőt, az akkori szakkör vezetőjének támogatását említi: „Ő az, kinek neve fogalom ebben a szakmában…”. Ezek a képzések a mai
felnőttképzési tanfolyamok, képzések gyökerei voltak, s egyben előfutára a főiskolai képzésben teljes jogot nyert szakkollégiumi képzésnek, amely a szakosodás lehetőségét rejtette magában.
A képzés korszerűsítésének folyamatában a következő nagy lépés az 1975-ben főiskolai rangra való emelés volt. A képzési feladat változatlan maradt, de az új képzési szerkezet kötelezővé tette az orosz, ének, rajz, testnevelés, technika, illetve a pedagógia, népművelés, könyvtár szakkollégiumok közül egy-egy választását. A népművelés és a könyvtári szakkollégiumi képzés bevezetése elősegítette a társadalmi közművelődési igények szolgálatát, az oktatás és a művelődés szorosabb kapcsolatát, s a későbbi tanító-népművelő, a tanító-könyvtáros, illetve a majdani önálló szakként megjelenő művelődésszervező és könyvtáros szakok előfutára lett. A népművelési és könyvtári szakkollégisták oktatásának segítésére 1976-ban megalakult a közművelődési tanszék, amely a képzésen kívül sokkal szélesebb feladatkört ölelt fel. Mrenáné Szakálos Ilona a TDK hallgatóinak bevonásával az Aprítógépgyár szocialista brigádjainak művelődéséhez nyújtottak nagy segítséget. Pethő László adjunktus vezetésével pedig a Családi Klub-kísérlet indult a Népművelési Intézet támogatásával, amelynek keretében az általános iskolai diákotthonban élő tanyai gyerekek és szüleik számára szerveztek klubot a családi kapcsolatok erősítése céljából, s a család kultúra-átadásában betöltött szerepének vizsgálatára (Kopácsy 1980:24-25.). 1990-től bevezetésre kerülő szakpárok (tanító-idegennyelv oktató, tanító-könyvtár, tanító-művelődésszervező, illetve 1994-től a tanító-szociálpedagógus) strukturális átalakítást sürgették, melynek eredményeként a 158/1994. (XI.17.) Korm. rendelet 4 évre emelte a képzés idejét. Ezt követte a szakok önállósodása, s a tanítóképzés mellett önálló szakként megjelenő szociálpedagógus, könyvtár, művelődésszervező, ezen belül is a néprajz, a kommunikátor és a felnőttoktatás-szervező specializáció rohamos hallgatólétszám növekedést eredményezett. 1993-ban még 535/69 fő volt a nappali/levelező, 1996-ra már 730/446, 1997-ben pedig 756/610 volt a hallgatók aránya, a 2005/06. tanévre elérte a 842/942 fő arányát (Nagy 1999:18).
A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar a 2006/07. tanévtől szerepet vállal a felsőfokú szakképzésben is. A felsőfokú szakképzés az érettségi és a felsőoktatás között helyezkedik el. Előnye, hogy önállóan is használható, piacképes végzettséget ad, s megkönnyíti a szakirányú továbbtanulást, a felsőoktatásban a bejutás után csökkenti a képzési időt. Ez a típusú képzés gyorsan reagál a munkaerőpiac változásaira, a képzési szerkezet rugalmasan alakítható a munkaerőpiac igényeihez. 2007-től az intézményben azIfjúságsegítő és a Számviteli szakügyintéző, a következő tanévtől pedig további két, az Intézményi kommunikátor és azIdegenforgalmi szakmenedzser szakképzés elvégzésére nyílt lehetőség.
2007/2008. 2008/2009.
I. félév II. félév I. félév
Ifjúságsegítő 47 fő 43 fő 50 fő + 42 fő
Számviteli szakügyintéző 9 fő 6 fő 22 fő + 6 fő
Intézményi kommunikátor 20 fő
Idegenforgalmi szakmenedzser 15 fő
Összegzés
Az iskolarendszeren belüli felnőttoktatást a Jászság területén ugyanazok a közoktatási intézmények kínálják, amelyek a nappali rendszerű általános és/vagy szakmai alapképzést is biztosítják. Az alapfokú felnőttoktatás napjainkban országosan is jelentéktelen a nappali tagozatos oktatáshoz képest. A térségben már alig beszélhetünk ilyen típusú képzésről, s az is szinte eredménytelen, pedig a 2001. évi népszámlálási adatok alapján még mindig 0,8 százalékos azok aránya, akik 0 osztályt végeztek, s magas azon felnőttek száma, akik legfeljebb az általános iskola 8. évfolyamát végezték el. Az ő elhelyezkedésük a munkaerőpiacon a legrosszabb, többségük tartósan munkanélkülivé válik.
A középfokú iskolarendszerű felnőttképzés lehetősége, de elsősorban az iránta megjelenő igény jelentősen lecsökkent a kistérségben az utóbbi években. Jászberény egy középiskolájában (Klapka György Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola), s a Budakalász Gimnázium két kihelyezett tagintézményében (Általános Iskola, Kooperatív Művészeti Alapiskola és Szakiskola, Jászfényszaru; Móra Ferenc Általános Iskola, Jászladány) lehet levelező képzés keretében érettségi vizsgára felkészülni. Az igény alapján csupán egy-egy osztály indul évfolyamonként, de az érettségi vizsgát megszerzettek száma még ehhez képest is alacsony. Ez részben azt tükrözi, hogy a fiatalok a nappali képzés keretében egyre nagyobb számban szereznek érettségi vizsgát, de azt is, hogy a középfokú oktatásból lemorzsolódóknak csak töredéke használja ki az iskolarendszerű felnőttképzés lehetőségét. Az iskolázottsági mutatók alapján fokozott figyelem kell, hogy kísérje őket, hiszen a munkaerő-piac legveszélyeztetettebb rétege.
A térség felsőoktatási intézményének iskolarendszerű képzéseit hosszú időn keresztül az egyetlen tanító szakja határozta meg. Ezen belül a pedagógus át- és továbbképzések, a nyelvi felkészítő és szakirányú továbbképzések voltak a meghatározóak. Az alapszakok
bővülése s a felsőfokú akkreditált szakképzések felsőoktatási intézményekbe való begyűrűzése lehetővé tette a szélesebb spektrumú kínálatot.
Az újabb diploma megszerzésére és a szakmai továbbképzésekre általában az intézmény saját hallgatói, vagy a volt hallgatói jelentkeznek, a képzések hallgatói bázisát tehát a pedagógusok adják. A felsőfokú szakképzéseket elsősorban a térség, illetve a megye középiskoláinak tanulói választják, s ebben az esetben az intézmény már a térség középiskoláinak konkurens képző intézményévé válik. A SZIE ABK felsőfokú szakképzéseinek körét elsősorban az alapszakjaihoz legközelebb álló képzések köréből kell kínálnia. Részben ez által a térség iskolarendszeren kívüli képzéseiben a párhuzamos képzések száma nem szaporodik, illetve napjainkban a hallgatói létszámcsökkenés miatt fontos szempont, hogy a képzésekben az intézmény fő állású oktatói vegyenek részt. Az alapképzésekhez való közeliség pedig elősegíti a tanulók számára a felsőoktatásba való könnyebb bekapcsolódást.