4. A Jászberényi kistérség felnőttképzése napjainkban
5.2. A Jászberényi kistérség felnőttképzői/felnőttoktatói a statisztika tükrében
hallgatók dolgoznak elsősorban, tehát a felnőttképzésben töltött idő a fiatalok esetében csak 1-5 év között mozog, illetve a másik csoportot a pályán már 10-15 évnél több évet eltöltött pedagógusok alkotják.
· Feltételeztem, hogy a térségben a szakképzés és a nyelvi képzés szerepe hangsúlyozott lesz, mivel a szakképző intézmények szerepvállalása és a munkaerőpiac elvárása ezt indokolja. A nyelvi képzés választását még fokozza a felsőoktatási intézmény felvételéhez elérhető preferencia pont megszerzésének igénye, illetve a felsőoktatásban tanulóknak a nyelvvizsga diploma feltételként való megkötése, s a SZIE ABK tanító-idegen nyelv műveltségi területén tanuló és végző hallgatói jelentős szerepet töltenek be a felnőttképzés ezen területén.
· Feltételeztem, hogy a felnőttoktatók körében az utóbbi években magas arányú volt a továbbképzésen való részvétel, és a továbbképzés igénye töretlen maradt. Az oktatási intézmények vezetői a pedagógus továbbképzéseket fontosnak ítélik meg, s biztosítják az azokon való fejlődés feltételeit.
· Feltételeztem, hogy a felnőttképzés módszertani továbbképzés szükségességét nagyon fontosnak tartják, hiszen egy felnőtt, egy tanító szemében sem lehet „nagyra nőtt gyermek”.
· Feltételeztem, hogy a Jászság felnőttképzésében dolgozó pedagógusoknak, oktatóknak nem lesznek rosszabb mutatói az országos mintához viszonyítva.
2005 novemberében végeztem el a Jászság felnőttképzésében részt vevő akkreditált intézmények oktatói között a felmérést. A mintavétel a teljes populációt jelentette – a Jászság területén abban az időpontban folyó akkreditált felnőttképzési intézmények képzéseiben közreműködő teljes oktatói létszám −, 66 fő vett részt a felmérésben. (15. számú melléklet) Két költségvetési intézmény, három Kft., két Bt., három egyéni vállalkozó és egy nem önkormányzati fenntartású intézmény vett részt a felmérésben, amelyek akkreditált programokkal rendelkező akkreditált intézmények voltak. A felnőttoktatásban részt vevők közül 34 fő főállású oktatóként, 4 fő szerződéses megbízással, 13 fő alkalmi szerződés keretében, 15 fő vállalkozóként végezte tevékenységét.
A felnőttoktatók jogállása
34
4 13
15
főállás szerződéses alkalmi megbízás vállalkozó
22 fő a szakképzésben, 20 fő a nyelvi képzésben, 11 fő hagyományos tanfolyami képzés keretében, 8 fő esti/levelező oktatásban, 3 fő informatikai, 2 fő egyéb képzési formában oktatott.
A felnőttképzés mely formájában és területén tevékenykedik?
11 8
22 20
3 2 hagyományos tanfolyam
esti/levelező képzés szakképzés nyelvi képzés informatika egyéb
Az oktatók életkori megoszlását vizsgálva szembetűnik, hogy az 50 év felettiek aránya mindkét vizsgálat esetén eléri az egyharmad létszámarányt, ami tükrözi a pedagógus pályán eltöltött hosszú szakmai gyakorlatot, de a továbbképzés, a szakmai megújulás szempontjából kiemelt figyelmet érintő korosztály. A Jászságban magasabb a 30 év alattiak aránya a 31-50 év közöttiekkel ellentétben. A térség felsőoktatásában a 90-es évektől bevezetésre került idegen nyelvi szakkollégiumi/műveltségi területen végzett hallgatók magas arányban tudtak/tudnak a térségben az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatásban helyet kapni. Ez a számarány jelentkezik az idegen nyelv oktatásával foglalkozó felnőttképzési intézmények 30 év alattiak létszámában.
A vizsgálatban részt vett oktatók életkori megoszlása
30 év alatt 31-40 év 41-50 év 51-55 év 56 év felett A felnőttoktatók életkora
jászsági országos
Életkor Jászság Országos
30 év alatt 22,70% 18,50%
31-40 év között 22,70% 22,50%
41-50 év között 19,70% 25,20%
51-55 év között 19,70% 18,20%
56 év felett 15,20% 15,60%
A nemek arányának a nők javára való eltolódása követhető a felnőttképzésben a pedagógus pályán való eltolódáshoz hasonlóan mindkét felmérésben. A Jászságban 53 százalékban, az országos vizsgálatban 58,90 százalékban jelennek meg, míg a férfiak a Jászságban 47 százalékot, az országos vizsgálatban 41,10 százalékot jelentenek. A főiskolai hallgatók létszámát vizsgálva a levelező tagozat és a tanító szak mellett bevezetésre került informatikus könyvtáros és andragógia szakon tanuló férfiak létszáma javított a pálya teljes elnőiesedésén. A jászsági felnőttképzési intézmények vezetőit vizsgálva viszont magasabb a férfi vezetők száma a nőkhöz képest 7/5.
Az életkor vizsgálatának eredményéhez hasonlóan magas (45,50 százalék), közel fele a 10 évnél hosszabb időt felnőttképzésben töltöttek aránya, s majdnem egynegyed-egynegyed a megoszlás a 3 évnél kevesebb időt, illetve a 4-10 évet felnőttképzésben dolgozók között.
1-3 év 4-6 év 7-10 év 11-20 év 21 évnél több
A felnőttképzésben eltöltött évek száma
jászsági országos
Évek Jászság Országos
1-3 év 22,70% 21,10%
4-6 év 13,60% 23,20%
7-10 év 18,20% 15,6%
11-20 év 27,30% 23,90%
21 évnél több 18,20% 16,20%
A Jászság felnőttképzésében dolgozók iskolai végzettsége jobb arányt mutat az országos reprezentatív vizsgálati eredményhez képest. A 78,30 százalékhoz viszonyítva a térségben 95,50 százalék a felsőfokú diplomát szerzettek aránya, ezen belül is magas az egyetemi diplomával rendelkezők száma. Ez az eredmény azért is nagyon pozitív, mivel a térség, a megye nem rendelkezik egyetemi képzéssel, s ez részben a másoddiploma megszerzésének köszönhető, illetve, hogy a térségnek van megtartó ereje a magasan kvalifikált értelmiség területén.
egyetem főiskola egyéb nem válaszolt
A felnőttoktatók legmagasabb iskolai végzettsége
jászsági országos
Végzettség Jászság Országos
egyetem 47,00% 43,80%
főiskola 48,50% 34,50%
egyéb 4,50% 20,70%
nem válaszolt 0 % 1,00%
A továbbképzéseken részt vettek száma magasabb a térségben, az országos vizsgálatban részt vettekénél.
jászsági országos
2001 óta részt vett-e továbbképzésben?
igen nem
A továbbképzésben
részt vettek Jászság Országos
igen 74,20% 67,10%
nem 25,80% 32,90%
Közülük 43,90 százalék jelölte az új ismeret iránti igényt, 12,10 százalékuk a régi/új beosztáshoz való szükségességet s 10,60 százalék a karrierépítést. Csupán 4,50 százalékuk végezte a beiskolázás kötelezettségével.
Milyen módon vett részt a továbbképzésekben?
3,00%
4,50%
43,90%
12,10%
10,60%
25,80%
önként jelentkezett
beiskolázták
új ismeretek iránti igény
régi/új beosztásához volt szükséges
karrierépítés
nem válaszolt
Az intézményvezetők válaszai alapján minden munkatársat jellemzi a tudatos karrierépítés, s ez elsősorban a továbbképzés és önképzés formájában jelenik meg.
Miben jelenik meg a munkatársak tudatos karrierépítése?
27%
64%
9%
önképzés
továbbképzés iránti érdeklődés szakmai
munkaközösségekben végzett munka
Az intézmények több mint fele (54,50 százalék) rendelkezik belső képzéssel. Ezek elsősorban módszertani továbbképzések. A munkatársak beiskolázásáról az intézményvezetők szerint elsősorban a munkatársak maguk (63,60 százalék), majd a munkahelyi vezető (27,30 százalék) és a kollektíva közösen (9,10 százalék) döntenek.
Pozitívabb képet mutat a térség az országos felméréshez képest a továbbképzés szándéka tekintetében is, mivel a vizsgálatba bevontak 86,40 százaléka jelölte e szándékot a 72 százalékkal szemben. A részletesebb vizsgálatból kiderült, hogy az egyetemet, a főiskolát végzettek szinte azonos arányban vállalkoznak a továbbképzésre (az egyetemet végzett 31 főből 26, a főiskolát végzett 32 főből 28). A vizsgálat arra utal, hogy nagyon meghatározó (77,30 százaléknál) a továbbképzés helyszíne, a távolság. A 22,70 százalékot jelentő
válaszadók a nyelvi képzésben dolgozókat jelenti, akik természetesen a nyelvi szakmai továbbképzésüket leginkább külföldön tudják elképzelni. A továbbképzési forma közül 26 fő, 39,40 százalék a hagyományos tanfolyami és tréning jellegű továbbképzéseket igényli (az országos eredmény: 48,00 százalék), illetve 19 fő, 28,80 százalék jelölte a tapasztalatcserét, a távoktatási formát (az országos eredmény: 21,70 százalék).
Az intézményvezetők válaszaik alapján ismerik a Jászság területén a teljes felnőttképzési kínálatot. Az adatgyűjtés szempontjából meghatározó a szóbeli információ, a munkaügyi központ tájékoztatása. A munkatársak már nem adtak ilyen egyértelmű választ, mivel közülük csupán 24,20 százalék ismeri a kínálatot, 54,50 százalék pedig csupán részleges ismeretet jelölt. 21,20 százalék válaszolt úgy, hogy nem ismeri a lehetséges továbbképzési kínálatot, 13,60 százalék jelölte, hogy nem is kíván továbbképzésben részt venni.
Ismeri-e a lehetséges fenőttképzési kínálatot?
igen 24,20%
nem 21,20%
részben 54,50%
Milyen forrásból történik az információgyűjtés?
45,50%
9,10%
36,40%
9,10%
szóbeli forrásokból felméréssel
munkaügyi központtól nem válaszolt
A felnőttképzési kínálat ismeretében a munkatársak válaszai alapján rosszabb eredményt mutat a térség, mivel az országos vizsgálatban 81,90 százalék jelölte, hogy ismeri, a Jászságban 24,20 százalék ismeri, 54,50 százalék csak részben ismeri a kínálatot. Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a szélesebb körű tájékoztatásra.
A módszertani képzések igénye tanulságos eredményt mutat. (14. számú melléklet) Az oktatók 57,60 százaléka jelölte, hogy szükségét érzi az oktatás színvonalának emeléséhez, s csupán 18,20 százalékuk jelezte, hogy még nem volt alkalma módszertani jellegű felkészítésen részt venni, pedig igényt éreznek az ilyen típusú továbbképzésekre. 10,60 százalékuk állította, hogy elegendő az ismerete, bár közülük senki nem jelölt módszertani továbbképzésben való részvételt. 13,60 százalék, 9 fő gondolta úgy, hogy a tanítói, tanári végzettsége, a pedagógus pályán eltöltött tapasztalata elegendő és megfelelő a felnőttképzésben is. Az elég tapasztalattal rendelkezem válaszadók közül 77,77 százalék 11 évnél több időt töltött a pályán, de volt olyan válaszadó is, aki 4-6 éve dolgozik a felnőttképzésben. Az elegendő ismeretet 7 fő jelölte meg, közülük 6 fő 1-10 év között foglalkozik felnőttképzéssel. 12 fő jelölte, hogy szükségét érzi a módszertani továbbképzésnek, mert nem kapott felnőttképzéshez szükséges módszertani segítséget, közülük 7 fő egyetemet, 5 fő főiskolát végzett. Az oktatás sikeressége miatt igényli 38 fő, közülük 15 fő egyetemet, 21 fő főiskolát, 2 fő egyéb iskolai végzettséget szerzett.
Szükségét érzi módszertani továbbképzésnek?
18,20%
57,60%
10,60%
13,60%
Igen, mert tanulmányaim során nem kaptam ilyen képzést.
Igen, mert szükségét érzem oktatásom sikerességéhez.
Nem, mert elegendő az iskolai végzettségem.
Nem, mert elegendő a tapasztalatom.
A követő vizsgálat eredménye az országos eredményekhez viszonyítva pozitív képet mutat a Jászság felnőttképzési intézményeiben dolgozó felnőttképzőkről. A vizsgálat hipotézisei beigazolódtak.
A felnőttképző intézményekben magasan kvalifikált szakemberek vesznek részt, többségük nagy szakmai gyakorlattal rendelkezik, míg az oktatók másik fele a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar tanító-idegen nyelv műveltségi területen végzett hallgatói közül kerül ki, akiknek pedagógiai rugalmasságát, szakmai ismereteit pozitívan értékelik az intézmények vezetői.
A három szakképzéssel is foglalkozó középiskolának a felnőttképzésben való részvétele tükröződik a kiemelkedően magas szakképzési felnőttképzési formák megjelenésében, amelyet a nyelvi képzés követ.
Az oktatókat jellemzi a tudatos karrierépítés, a továbbképzéseken való részvétel. Az országos eredményekhez hasonlítva magasabb arányú volt a továbbképzéseken való részvétel.
Elismerik a felnőttképzés módszertani továbbképzésének szükségességét, s a szakmai jellegű képzések mellett szívesen vállalják a módszertani továbbképzéseket is. A vizsgálat felhívja a figyelmet arra, hogy az intézményvezetők jól tájékozottak a továbbképzési lehetőségekről, de a munkatársak kevésbé ismerik ezeket. Szükség van a kistérségben a felnőttképzési lehetőségek szélesebb körű kommunikációjára még az oktatók/pedagógusok továbbképzési lehetőségeinek terjesztésében is.
A követő vizsgálat bizonyította, hogy az évtizedeken keresztül elismert minőségi pedagógus munka a jelenben is él a Jászságban, van a felnőttképzésbe bevonható szellemi kapacitás, az iskolázottsági mutatók eredményes javításához a színvonalas oktatói háttér biztosított.
Összességében a követő vizsgálat eredményei az országos reprezentatív mintához viszonyítva pozitívabb mutatókkal rendelkezik, de vannak még fejlesztésre váró területek és további kihasználható lehetőségek.