2. Egészségügyi fogalmak a történeti változás tükrében
2.4. Járványkórház, kórszoba
A járványkórház a hospitale leprosoriumból kifejlődött intézmény. A XVIII. századi Magyarországon alapított kórházakat a járványok elleni védekezésből emelték. A Szent János Kórház jogelődje, valamint a Lazarethum létrehozását a szakirodalmi források okozati összefüggésbe hozzák az 1709–13 közötti nagy pestisjárvánnyal, amely rádöbbentette a bécsi udvart, hogy Magyarország felől semmi nem állja útját a járványok terjedésének. Az állandóan működő lazarétumokat ugyanakkor meg kell különböztetni az ideiglenes jellegű járványállomásoktól, amelyek az átutazókat, kereskedőket kényszerítették veszteglésre.116 A távolsági kereskedelem is karanténállomásokon keresztül zajlott, amelyek többnyire a nagyforgalmú utak mentén, hajózáskor egy-egy kikötőhöz közeli szigeten helyezkedtek el. A
113 MNL VaML, alisp. közig ir. X. 1358/1917. A házasságon kívüli várandós nők, már a szülés előtt megfelelő segítségben és támogatásban részesítendők és „szülészeti kórodákban” helyezendők el.
114 Horváth, 1943. 241.
115 MNL VaML alisp. közig ir. X. 359/1923
116 Jetter, 1977. 67.
35 felvilágosult abszolutizmus idejétől emelt épületek formája és alaprajza meghatározza azok kórházi céljait. A négyszögletes erőd vagy börtön típusúak, amelyeket belső és külső fallal vettek körbe és az esetleges szökések meghiúsítására őrszemélyzeti szobákkal láttak el, elsősorban az egészségesek védelmére épített járványkórházak voltak. Külön bejáratot építettek a nem fertőzőgyanúsaknak és a gyanúsaknak, és az épületbelsőben is fallal izolált területeken figyelték meg őket.117
A rettegett pestises éra után a 19. században népbetegségnek számított a himlő, a vörheny, a szifilisz, a tífusz, a dizentéria, a malária, a diftéria, a kolera és az első világháború után fellángolt pandémia, a spanyolnátha, amelyek ellen pavillon-rendszerű építkezéssel, fából épült, napfény- és levegőjárta barakk-kórházzal, ideiglenes kórszobákkal és karanténokkal védekeztek. A katonai mozgásoknak és háborús tevékenységeknek velejárói a járványok, így például Szombathelyen a Rákóczi szabadságharc idején, 1711-ben kitört pestisben a város lakosságának mintegy fele, több mint 2000 fő meghalt. A pestisjárvány lecsengése után más városokhoz hasonlóan, a mai Fő téri Szentháromság szobor elődjeként pestisoszlopot állítottak.118 A piactéren egy kápolnát is emeltek, amelynek a szentély feletti felirata így szólt: „Gentibus a nostris absint lethea flagella, ignis, grand, fames, pugna, ruina, lues.” [Kerüljék el népünket a halálos veszedelmek: tűzvész, jégeső, éhség, háború, földrengés és ragály.] A járványban meghaltak nagy száma miatt egyes mesterségeknek alig maradt képviselőjük, így ez után nagyobb számban telepedtek le a városban német ajkú polgárok, akik itt „magyarosodtak meg.”119 1717-ben hozta a város azt a határozatot, hogy a szabadban, az utcákon és a köztereken tilos dohányozni. A szabályszegők pipáját eltörték, és 4 frt. pénzbüntetést szabtak ki rájuk. Bár ezt akkor nem járványmegelőzési rendelkezésnek szánták, hanem tűzrendészetinek, lehetséges, hogy az előbbit is szolgálta.120
A napoleoni háborúk idején 1806-ban erős himlőjárvány pusztított a városban, ezért a városi polgárság fogadalmat tett, hogy Szent Rókus napján énekes misét mondat a piactéri kápolnában. 1809. június 7-étől folyamatosan francia csapatok vonultak át a városon és sarcolták azt, míg november 18-án az Ausztriával kötött béke értelmében el nem kellett hagyniuk Magyarországot. Itt-tartózkodásuk alatt a francia csapatok sebesültjeit és betegeit a
117 Jetter, 1977. 64–66. Ilyen volt Bordeaux védelmére 1822-ben épített Lazaret provisoire Marie-Thérèse Trompeloup-ban; A marseillesi lazarett-rendszabály szerint a szökevényeket azonnal le kellett lőni.
118 http://lexikon.katolikus.hu/S/Szombathely.html Letöltés ideje: 2020. 06. 27.; Kunc, 1880. 117. 1710. június 1 és 1711. febr. 23. közt dúlt Szombathelyen a pestis, de nagy veszteségeket okozott a környéken is, pl. Kőszegen, Rohoncon és Felsőőrött.
119 Kunc, 1880. 85.; Kunc, 1880. 149–150.; Kárpáti, 1894. 189–190.
120 Kunc, 1880. 122. Az 1715 május 3-án kiütött tűz a várral együtt sok lakóházat elhamvasztott. 4 frt akkoriban egy pár csizma árát jelentette (Fehér, 1927, 274.)
36 domonkosrendiek zárdájában ápoltatták, amely ideiglenes kórházul szolgált. Az 520 beteg és sebesült francia katona és az átvonuló csapatok élelmezése súlyos teherként nehezedett a városra.
Járványmentes időszakokban a kórszoba elsősorban (kolostori, árvaházi) intézetek elkülönítő szobáját jelölte, amelyben az intézeti tagokat ápolták megbetegedésük esetén.121
Az intézeti jellegű kórszobák rendszerének a kiszélesítése figyelhető meg dualizmus kori egészségügyi törvény, a 1876/XIV.tc. 12. fejezetének 81. §. alapján, amely szerint a községek feladata gondoskodni a járványos fertőző betegeket befogadó kórházakról, a szükséges személyzetről és gyógyszerkészletről. Az 1000 főnél népesebb településeknek kötelessége kórszobát, azaz elkülönítő helyiséget berendezni arra az esetre, ha otthon el nem különíthető vagy idegen megfigyelendő betegeket kellene elhelyezni.122 1895-ben Mezihradszky Kálmán megyei főorvos közegészségügyi jelentésében a ragályos esetek járvánnyá fejlődésének okát abban látta, hogy gyakorlatilag nincs kellő elkülönülés, mert a járványszobák és járványkórházak csak papíron léteznek. Így a betegségek az egészségtelen lakások hideg, nedves, túlzsúfolt helyiségeiben könnyen terjednek.123
Szombathelyen állandó járványkórház sokáig nem létesült a vizsgált korszakban, a város mindig csak ideiglenes jelleggel bérelt magánházakat, vagy alakított ki a birtokában lévő bérlakásokból, munkáslakásokból járványszobákat. A kolerajárvány megelőzésére 1890-ben a városi közegészségügyi bizottság a vasútállomás közelé1890-ben, a Zanati postaút bal oldalán, a város telkén egy új, 24 ágyas, 2–3 termes épület felállítását határozta el, amelyben külön lakrész volt az ápolók számára. Ezt 1892-re sikerült megépíttetni egy barakkórház formájában.124 A vasútállomás környékén felállított Zanati úti járványkórház–
megfigyelőbarakkot 1904-ben már 40 ágyra rendezték be, de ez nem volt elegendő, mivel az 1908-as tífuszjárvány idején, miután a városi tornacsarnok is megtelt, az újonnan épült Múzeum helyiségeit is le kellett foglalni. Így ezek a közintézmények ideiglenesen elkülönítő-kórházként működtek. Az első világháború alatt ismét többször szólnak az újságok a barakk-kórházról, amelyet a súlyosan ragályos – himlős, kolerás – betegek elkülönítésére szántak, és
121 Czuczor – Fogarasi, III. köt., 1865. 1009.
122 Pallas, X. köt. 1895. 789.
123 Jelentette mindezt azok után, hogy 1894-ben még járásonként, tehát a Szombathelyi Járásban is felálltak a közegészségügyi bizottságok, akik Szent Királyon, Hermánban, Kámonban, Herényben, Szentkereszten, Zarkaházán, Új Perinten stb. 1894 őszén házról-házra járva a 78541/94. sz. BM miniszteri rendelet értelmében 18 pont alapján vizsgálták meg a településeket és tettek jelentést. Ezek alapján 17 egészségtelen lakásban rendeltek el takarítást és történt hatósági fertőtlenítés. (MNL VaML alisp. közig. ir. X. 158/1895.)
124 Szombathelyi közegészségügyi bizottság 1890. júl. 25-én tartott jegyzőkönyve (MNL VaML Szv. pg.
Közig.ir. I. 140/1890.; I. 1210/1892.)
37 1917-ben 26 ágyra rendeztek be. Ezen az objektumon kívül a lebontott bőrgyár melletti Novák-házban, az egykori Ernuszt Kelemen u. 29. alatti (a mai Savaria Egyetemi Központ főépülete helyén) 28 betegre kialakított, 8 lakásos megfigyelőt alakítottak ki, ahova a fertőzés-gyanúsakat szállították vesztegzár alá.125 A spanyolnátha terjedésekor az Ernuszt Kelemen utcai járványkórházban a férőhelyek teljes kihasználására felállítottak még további 8–10 betegágyat126 és elhatározták, hogy a csapatkórház parancsnokságánál kérvényezik a katonai szolgálatra beosztott orvosok igénybevételét.127 Az 1918-as év meghatározó eseményeként jelentette Szombathely város tiszti főorvosa, hogy a csapatkórház mellett 1916-ban átadott katonai fehér-barakkórház IV. sz. épületében dr. Tempel Ferenc vezetése alatt sikerült az állandó járványkórházat 20 ággyal berendezni.128
A szombathelyi járásban Acsádtól Vasszécsenyig 65 kistelepülés a községházának egy-egy egyszerűen berendezett, fertőtlenítőszerekkel ellátott szobájában gondoskodott a szegénybeteg-elkülönítésről, amelyet a járásorvosok minden évben ellenőriztek, és jelentéseiket a kórszobákról, kijelölt ápoló/nőkről a megyei tiszti főorvosnak nyújtották be.129 Az 1910-től két oldalról is fenyegető ázsiai kolera elleni óvintézkedésként a megyei főorvos 1911. október 2-án valamennyi járás számára kiadta, hogy a kórszobákat használaton kívül is rendszeresen szellőztessék, mert vizsgálatai során a vizes, dohos helyiségekben szagot árasztottak az ágyak és szerelvények. Előírta főszolgabíróknak eltávolítani a felesleges bútorokat az agyonbútorozott helyekről, hogy a körülményes fertőtlenítési eljárásuk miatt ne történjen időpocsékolás. Megkérte továbbá őket, hogy a hordágyakat ne a halottas kamrában tartsák, mert azok nem hulla-, hanem betegszállításra valók.130
125 MNL VaML VTi. főo. ir. 1914/ szám nélküli iratok (továbbiakban: szn. ir.) sorában a 15.; Szombathelyen nem fenyeget kolera. Vvm. 1914. okt. 4.; MNL VaML alisp. közig. ir. X. 12569/1915., X. 12571/1915., X.
11682/1917.; Jelentés melegebb idők beálltával teendő közegészségügyi intézkedésekről MNL VaML alisp.
közig. ir. X. 8449/1917.
126 MNL VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 4968/1918.; Eruszt Kelemen utcának hívták 1909-től az Árvaház utcát, azaz a mai Dózsa György utcát. (Feiszt, 1995. 23.); Fóth Kálmán Szombathely r. t. város 1904-es térképén a Bőrgyár Részvénytársaság egy saroképület, amely melletti területen a mai Savaria Egyetemi Központ főépülete helyezkedik el.
127 Enyhül a járvány. A Közegészségügyi bizottság ülése. Vvm. 1918. okt. 27. 2.; A szombathelyi magánorvosok közül 11 a katonai tartalékkórházban, vöröskereszt egyleti tartalékkórházban 2 teljesített ugyanis szolgálatot, míg 5 fő frontszolgálaton volt az 1917. febr. 28-án kelt szombathelyi városi tisztifőorvos kimutatása alapján.
MNL VaML VTi. főo. ir. 1917/szn. ir.
128 Járványkórházi Kimutatás Szombathelyen. MNL VaML alisp. közig ir. X. 17958/1919
129 MNL VaML VTi. főo. ir. [Főszolgabírói] kimutatás a szombathelyi járásban lévő kórszobákról és halottaskamrákról. 1909. júl. 6.
130 MNL VaML, VTi. főo. ir. Mezihradszky Kálmán 1911. okt. 2.-án főszolgabíróknak címzett utasítása kolera elleni óvintézkedések tárgyában.
38