3. Szombathely és egészségügyi intézményei a reformkortól a kiegyezésig
3.1. Szombathely a reformkorban
3.1.3. Egy különleges egészségügyi létesítmény: A szombathelyi „füstferedő”
A nagy szombathelyi tűzvésztől függetlenül, megelőző előkészületek után, 1817 mindenszentek havában saját költségén berendezett „füstferedőt”, gyógyhatású füstfürdőt nyitott Szalay Imre megyei főorvos. A fürdőzés gyógyászati célra való hasznosítását már az ókortól használták a római birodalom területén, így városunkban is. A füst gyógyhatásainak ilyen jellegű kihasználása azonban a XVIII. század végén francia kezdeményezésre vált népszerűvé, azonban a 19. század első harmadára lehanyatlott ez a metódus, és helyét a párhuzamosan élő, hatékonyabbnak ítélt vízgőz- és gőzfürdők vették át. A hideg-meleg vízforrásokat és a gyógyfürdőket már az 1859-es orvosi statisztika is jegyzi, és működésükről a rendszeres Vas megyei főorvosi vizsgálatok jegyzőkönyvei érdekes adalékul szolgálnak.273
A füstölést a pestisjárványok idején az ecetes lemosások mellett fertőtlenítésre használták. A füstölés legáltalánosabban elterjedt alapanyaga a „büdöskő” (kénkő) volt, amelyhez salétromból, törött fenyőmagból vagy búzakorpából készült elegyet, esetleg gyógynövényeket adtak. Pestisjárványkor ezzel a kénköves eleggyel gondolták a területet fertőtleníteni: órákon át égették a fertőzött lakos házának helyiségeiben, kamrájában, pitvarában, sőt kemencéjében.274 A füstöléssel való fertőtlenítést Szombathelyen is alkalmazták. A kolerajárvány idején még 1832-ben is használták ezt a módszert papíralapú értékek megőrzésére. Leveleket, szálas dokumentumokat könnyen átjárt a füst, de a vastagabb könyveket először átlyuggatták, majd úgy tették a füstbe.275
A kénköves füstfürdő többféle betegségre való gyógyászati célú használata Franciaországból Európa-szerte elterjedt. Hazánkba osztrák közvetítéssel az 1810-es években jutott el. A tehénhimlőoltás ausztriai meghonosításáról híres bécsi orvos Johann de Carro (1770–1857) Párizsból szerezte meg a büdöskő füstölésével használható füstfürdő-szerkezetet 250 ezüst frt összegű beruházással, aminek a mintájára a korabeli újságok szerint a fővárosban Pozsonyban és Pesten is alkalmazták a módszert.276 Pozsonyban 1817-ben 6 bécsi
273 Statistik, 1859. 181-186.
274 Gortvay, 1953. 10-11.; Kulcsár, 2020. Letöltés ideje: 2020. 09. 03.
275A SmM gyűjteményében az egykori orvostörténeti állandó kiállításban füstölés miatt átlyuggatott kiadvány látható volt: Felső-Magyarországi Minerva, Kassa, 1831.
276 Intézetek. Tudományos Gyűjtemény (a továbbiakban: TGY.) 1818. IX. kötet, V. rész, 106.; Johann Carro https://www.geschichtewiki.wien.gv.at/Johann_Carro Letöltés ideje: 2020. 09. 03.
80 forintért lehetett igénybe venni a füstfürdőt, míg a pesti egyetem kórházában 1818-ban ingyen kipróbálható volt.277 Leírásuk is egybevág a szombathelyiével.278
A Vas megyei főorvos elmondása szerint – friss bécsi orvosi diplomával rendelkező fia, ifj. dr. Szalay Imre személyében gondoskodva helyettesítéséről – már 1816-ban szabadságoltatta magát állásából, hogy Párizsban kitanulhassa az 1792-től sikeresen működő francia Galès módszerét, amely rendkívül hatásos külső bőrbajokra, nyavalyákra, csúzra, fájdalmas tagok szaggatására, csípőfájdalom, kéz- és lábdagadás esetén, nyak körüli görcsös daganatokra, egyszóval eddig gyógyíthatatlannak tartott vagy hosszas kezelést igénylő betegségekre. 1817. nov. 2.-án kelt hirdetménye szerint csak néhány alkalommal való fürdés után mindezekre gyógyírt talál a fürdőző, akinek a fürdéshez magával kellett vinnie saját fehérneműjét, egy háló süveget, két mosdó keszkenőt, egy lepedőt, valamint egy ágyfedezőt [paplant] vánkossal. Ha kívánta a beteg, saját szolgaszemélyzetet is vihetett magával, de Szalay hölgyvendégek esetében gondoskodott női alkalmazottakról, férfiaknál, férficselédekről, akik receptje és instrukciói alapján elkészítették a fürdőt és segédkeztek a beteg körül. A füstfürdőért a pozsonyi árszabáshoz hasonlóan 6, 5 és 4 forintot kért „Bétsi pénzben”279, de a szegényekkel csak a füstölés árát tervezte megfizettetni a szegényalap vagy a nemes uruk terhére, mint ahogyan a fürdőt az aktív, vagy veterán cs. kir. katonák is ingyen használhatták, ha strázsamesterük a füstölőszereket megtérítette.280 A röplap szövegéből kitűnik, hogy mindenkit meg szeretett volna szólítani vele, aki csak rászorult ezen üdvös találmányra a betegségei miatt, de tudósítását elsősorban mégis a város és a megye közönségének (tehát a döntéshozóknak) szánta.281 Az egész emberi nem javára felállított fürdő, amelyet igénybe vehet bárki, akármilyen vallású és rangú legyen is, a korszak retorikájára jellemzően a felvilágosodás eszméinek visszhangja. Az orvos fürdőtulajdonos felvilágosult szellemiségére korabeli újságtudósítás is kitért: „Ezen nagy érdemű Orvos Doktor úr már több világos jeleit adta széles tudományának, tapasztalásának, emberi szeretetének és felvilágosodott, józan gondolkodásának.”282 Szalay, aki a polgári ispotály
277 Intézetek. TGY., 1818. IX. kötet, V. rész, 106.
278 A Hazai Orvos törekedések. TGy. 1817. X. köt. 138.-139.
279 A napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus utáni pénzügyi rendelkezéseknek hatására az egész korszakban jellemző a Wiener Währung, ww. megnevezés használata, ezt váltó forintnak is hívták és a pengőforinthoz való aránya 1:2,5-höz volt.
280 Tudósítás, 1817.; A hirdetmény és szövege több gyűjteményben is fennmaradt, a megyei levéltárban, a SmM-ban, dr. Bencze József magángyűjteményében, de szövegét leközli Balogh Gyula városi levéltárnok VmL-ban:
1884. 53. sz. 1.; Bajzik, 1998. 1-4.; Gorvay György 1953. 44. a rühesség és bujakór összefüggésében szól Szalay füstferedőjéről, amihez azonban amúgy meglátásom szerint nem elsődlegesen kapcsolódik ez a füstfürdő.
281 Kuncz, 1880. 190.
282 Magyar orvosok törekedései. TGY, 1818. V. köt. 126.
81 ellátásáért felelős orvos is volt egyben, a város engedélyével az ispotály udvarán állította fel a füstfürdőt. Miután az ispotály 1683-tól 1896-ig a Gyöngyös utcában működött, az Ungár malom mellett, a füstfürdő is az ispotályhoz tartozó épületegyüttes részét képezte.283 A beteggyógyítás céljára felállított nyugat-európai kórházakban, mint pl. az 1784-ben átadott bécsi közkórházban ekkor már külön fürdőház segítette a betegségtől való megtisztulás folyamatát, tehát az ispotály színvonalát csak emelhette, ha udvarán, még ha magántulajdonban is – üzemeltetésének terheivel és kockázataival együtt –, de fürdőház létesült.284
A hat ember befogadóképességű szombathelyi füstfürdő leírása Mittermayer Ferenc patikus tollából, akinek 1819. januári kalendáriumi bejegyzését Bencze József közölte,285 érdekes adalékul szolgál.:
„Mult esztendőben megnyitotta füstferedőjét Szalai Imre fizikus uram. Az feredőben hat nép förödhet eccerre, két fehérszemily és két ember. Az fürdőalkalmatosság téglábul vagyon, teteje palló, amellen lik vagyon, hogy az ember üstöke friss ájerban legyen. Téglakürt vezeti belejje az füstöt, mellet Szalai fizikus uram proscribtiójára az szolgák tsinálnak az emeletes fürdő alatt lévő stubába, hun a megépített három kemenczék vagynak. Füstöllés után az külön cimmerbe vizet, tejet, meg itáliai tamarindust isznak és háromfertály óra mulva mehetnek az kvártélyra, vagy ha ispitában lakik, akkor azonképpen átmennek az udvaron”
Az orvoslás melletti rokonszakma, a gyógyszerészet kiváló szombathelyi művelője, Mittermayer leírásából gyakorlatilag a gyógyfürdőzés máig érvényes alapszabályainak követését figyelhetjük meg. A recept szerinti összetételű füstfürdő után külön jelentősége volt – jelentős időráfordítással – a pihenésnek és a folyadékbevitelnek, amihez külön szoba állt rendelkezésre.
A „füstferdőrül” szóló, 1818. nov. 8-án kelt jelentésében Szalay arról tudósít, hogy mivel a fürdőt napról-napra többen használják, mérsékli a „használatának árát” 3 és 2 forintra.
Javasolja továbbá a messzebbről érkezőknek, hogy szállást foglaljanak Szombathelyen, hogy ne kelljen gyógyulatlanul, hanem miután „a megrögzött nyavalyákból” gyakran csak 12 vagy
283 Szilágyi, 2005. 65.
284 Lesky, 1967. 25.
285 Bencze saját tulajdonában lehetett Mittermayer kalendáriuma. (Bence, 1962. 584.)
82 24 alkalmas kúra használ, teljes gyógyulás után térhessenek haza.286 Valóban egyre nagyobb forgalmat bonyolíthatott a fürdő, ugyanis Kozolics Ferenc287 naplótöredékei is megemlítik:
„… a malom kapuján egy cédulát láttunk. Magam sem hallottam még róla. Feltettem hát az okulárémat és elkezdtem olvasni. Mi ez Uram fia? Ki hallott ilyent? Szalay fizikus uram azt javalja a mindenrendű nyavalyában sínlődőknek és bélpoklosoknak, hogy használják az ő füstferedőjét.”288
Bajzik kutatásai nyomán megállapította, hogy a füstfürdő még 1829-ben, sőt 1831-ben is használatban volt, habár ifj. dr. Szalay Imre 1828-tól már nem Szombathelyen élt, hanem elköltözött Sopronba, ahol megyei főorvosi kinevezést remélt kapni. Bajzik ezzel megcáfolta Bencze állítását, amely szerint Szalay elköltözésével a füstfürdő is megszűnt volna.289 A füstfürdő jelentősége azonban hamarosan mégis megszűnhetett, mivel a későbbiek során a szombathelyieknek még az emlékezetéből is kikopott. A mezítelen testnek mintegy kabinban történő kénköves-gyógynövényes füstöléséről, ami még a nagy pestisjárványokkal szembeni védekezésből fejlődött ki, ötven év múltán már semmit nem tudtak. Szalay füstfürdőjéről kuriózumként írtak a Vasmegyei Lapokban és a Vasvármegyében, ha Szalay röpcédulájára, vagy forrásértékű naplóbejegyzésben annak leírására bukkantak és leközölték.290