Fejlesztések és gyógyítás a kórházban

Eredics Ferenc (1840–1911) ügyvédet – 7 év tagság, 2 év aligazgatóság után – az egylet 1880-ban választotta igazgatójául, s ezzel 1911-ben bekövetkezett haláláig egy rendkívül dinamikus, magas problémamegoldóképességgel rendelkező, a megyei és városi közéletben is ügyesen forgolódó, alkalmas embert kapott a kórház irányítására. A Magyarország és a Nagyvilág című lapban 1898-ban így jellemezték tevékenységét:

„Eredics Ferencz. Ha mindazokat a tisztségeket névjegyére akarná nyomtatni, a melyeket lelkiismeretes buzgalommal elfoglal, Hegedűs Sándor után neki lenne leginpozánsabb vizitkártyája az országban. Kir. tanácsos, ügyvéd, az ügyvédi kamara elnöke, a káptalan és a szombathelyi általános takarékpénztár ügyésze, a herczeg Batthyány-Strattmann uradalom jogtanácsosa, a megyei és városi törvényhatóság tagja, a tűzoltó-egylet elnöke, az

596 Zauner János életereje megfogyatkozásakor, elaggott korára való tekintettel 1881-ben mondott le tisztségéről, ekkor az egylet tiszteletbeli pénztárnokká választotta (EE jkv. 3/1881. ápr. 14.), és a helyébe Németh Ignác kereskedőt választották (VmL 1881. máj. 12. 2.)

597 EE jkv. 14/1878. márc. 13.

598 Jubiláris ünnepély. VK. 1879. máj. 18. 2.; Egy szép ünnepély. VmL, 1879. máj. 15. 1–2.

155 Eredics Ferenc ügyvéd portréja a

Magyarország és a nagyvilág című újságban, 1898.

emberbaráti kórház igazgatója, az óvoda helyettes elnöke… Lehet-e ennél több tisztséget viselni egyszerre? A kik ösmerik Eredics munkaképességét, nem kételkednek, hogy az ő vállai még többet is elbirnak, s tudna a nap 24 órájából, ha kell, 48-at is csinálni. A megye szülöttje, s még csak 57 éves. Ügyvédi diplomáját 1866-ban szerezte meg, s három évig a városnál működött, mint alügyész. Hogy jó katholikus ember, bizonyítja az, hogy az őszszel megválasztották az autonomiai kongresszusra képviselőnek.”⁵⁹⁹

Agilis személyiségét a leírás jól visszaadja. A helyi lapok hasábjain kiváló szónoki képessége csillan meg, amikor köszöntőinek szövegéből idéznek.

Szorgalma és lényeglátása mellett a társadalmi kapcsolatok kiépítésében és ápolásában is tehetséges volt. Elnöksége alatt mindig gondja volt az újonnan tisztségükbe lépő megyei és egyházi vezetők személyes köszöntésére.⁶⁰⁰ Ez fordítva is igaz, mert amikor az egyleti közgyűlésen az ápolásügyi közérdekek tárgyalása miatt a személyében változó polgármester is ott volt, lendületes szervező tevékenységéért mindig köszönetet szavaztatott meg Eredicsnek. Ilyen aprónak tűnő visszajelzések is alátámasztják karizmatikus személyiségét.⁶⁰¹ Kiváló retorikai képességeit a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Szombathelyen tartott vándorgyűlése alkalmával is megcsillantotta, amikor a vendégeket fogadta a vasútállomáson.⁶⁰² A „vármegye vezérszónokaként” ismert ügyvéd, Horvát Boldizsár híveként, vele közös gondolatkörben mozgott és 1866-tól vele egy munkahelyen, azaz a városnál vállalt hivatalt. 44 évi ügyvédi gyakorlata alatt szakmai elismerésének nagy pillanata volt, amikor az ügyvédi kamara megalakulásakor, 1881-ben első elnökének választotta. A szombathelyi Önkéntes Tűzoltóegylet elnöki tisztségét 1879-től haláláig töltötte be. Ebben a tisztségében és mint városi képviselő 1896-tól a fizetéses tűzoltók alkalmazásáért, annak anyagi fedezetéül pedig a háztulajdonosoktól szedett hozzájárulási adó megszavazása mellett érvelt, így neki köszönhetően vezették be ezt a rendszert a városban. A tűzoltó és mentőegylet magas szakmai színvonalú működtetése fűződik a nevéhez, amiről országos napilapok is tanúskodnak.⁶⁰³ Rendszeretete mindkét egészségügyi vonatkozású egyletnél létfontosságú volt. Amikor hiátus keletkezett a napi rutin szabályozásában, precíz jogászként szabályalkotásba fogott. 1891-ben új, 6 §-ból álló

599 Szombathely r.t. város. Magyarország és a Nagyvilág, Bp., 1898. márczius

600 EE jkv. 1883. ápr. 28.;

601 EE jkv. 1889. máj. 12., 1889. jún. 19,

602 A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók nagygyűlése Szombathelyen. Vasárnapi Ujság, 1880. 35. szám, 583.

603 Tűz egy bőrgyárban. Pesti Napló (továbbiakban: PN), 1895. júl. 27., 2.

156 betegfelvételi rendszabályt dolgozott ki az emberbaráti egylet kórháza számára.⁶⁰⁴ Elnöki, igazgatói posztján a tűzoltóknál és az emberbarátoknál más-más gazdálkodási elvet követett.

A tűzoltó és azon belül az 1904-től alosztályos szerkezetben működő mentőegyletnél a hatékonyság és kapacitás növelése végett a beérkező támogatások azonnali eszközfejlesztésekre fordítását preferálta, így ott különösebb egyleti vagyon nem halmozódott fel. Ezzel szemben a kórháznál a hosszú, kiegyensúlyozott működés érdekében a vagyon kamataiból történő korszerűsítés híve volt. (Habár az új kórházépület felhúzásánál a vagyon felét kiadta volna erre a célra, ha nem sikerül eladni a régi kórházépületet.)

Gyors észjárása és világos érvelése az egyleti közgyűlések jegyzőkönyvében is tetten érhető. Erre az egyik legjobb példa az 1890-es évi közgyűlésen az előző évi zárszámadások jóváhagyása utáni felszólalása. Egy külsősként részt vevő közismert személyiség, Deutsch I.[zsák] M.[ózes]⁶⁰⁵ megkérdezte tőle, hogy az egyleti alapítványokat miért kezelik külön, miért nem olvasztják be az összvagyonba. Válaszul – amit csak elfogadni lehetett – Eredics ezt a magyarázatot adta:

„Annak igen fontos oka van. Hogy örök időkre fennmaradjon azon nemes lelkű emberbarátok emlékezete, kik szenvedő embertársaik javára alapítványokat tettek az egyletnél. Megmondom nyíltan, hogy sohasem voltam és sohasem leszek híve azon nivellírozó iránynak, mely áldozatkész, nemes lelkű embereknek messze a 120 forintos [ennyi volt az egyletbe való belépés díja] alapítványok fölé emelkedő adományait szeretné bedobni és beolvasztani a tömegbe, és kívánom, hogy példás emlékezetük az évi számadásokban is évről-évre megújítassék. Ezt a szisztémát tartom a helyesnek, és remélem, hogy az egyesület is mindenkor hasonlóképp fog vélekedni.”⁶⁰⁶

Hihetetlen munkabírású elnökének aligazgatói tevékenységétől számított 25 éves jubileumát az egylet 1902. dec. 14-én rendkívüli közgyűlésén ünnepelte. Mivel addig teljesen ingyen vezette a kórházat, Rajzó festőművésszel 276 K-ért megfestették és bekereteztették portréját, s ennek leleplezésével, majd a Sabariában díszebéddel tették emlékezetessé az ünnepet. Ott volt Brenner Tóbiás polgármester, Bezerédj István alispán, Nádas Róbert (MÁV-gépjavító) műhelyfőnök, dr. Tempel Ferenc egyleti orvos, dr. Ujváry Ede – későbbi egyleti jegyző és polgármester – és a hölgyközönség, egyszóval mindenki, aki a városban számított.

Az ünnepi beszédekben megköszönték modernizációs tevékenységét, amely az új

604 Fehér, 1927. 57–59.; Lendvai, 2004., 30., 44.p.; http://www.vaml.hu/Nevtar/E/Eredics_Ferenc.html ; EE jkv.

1891. ápr. 8.

605 Deutsch I. M. világpiaci kapcsolatokkal rendelkező gabona-nagykereskedő, 1872-től a szombathelyi neológ zsidó hitközség elnöke, a Szombathelyi Általános Takarékpénztár alapító egybenigazgatósági tagja, a

Szombathelyi Bőrgyár RT. létrehozója, Eredicshez hasonlóan a városi képviselőtestületnek és a törvényhatósági bizottságnak is a tagja.

606 EE jkv. 1890. máj. 18.

157 kórházépület kialakítása körül összpontosult.⁶⁰⁷ A „mérséklet és méltányosság” embereként jellemezték, akit minden téren a segíteni vágyás szenvedélye hajt.⁶⁰⁸

Halála után az egylet 1911. ápr. 22-iki választmányi ülésén Zrínyi József igazgatóhelyettes összefoglalta a kórháznál kifejtett örökbecsű tevékenységét, és az anyagi alapok megszerzése érdekében végzett munkáját emelte ki:

„Hogy mije volt Ő intézetünknek, azt mi, akik az Ő fennkölt gondolkodását közelről szemlélhettük tudjuk a legjobban. Kórházunk, amidőn azt 38 évvel ezelőtt boldogult elnökünk átvette, igen szegény körülmények között volt. A kórház berendezése és a gyógykezeléshez szükséges modern eszközök és műszerek hiányossága miatt igen nehezen tudott megfelelni magasztos hivatásának. – A boldogult rendet teremtett mindenütt. Jövedelmi forrásokat nyitott meg. Az ő utánozhatatlan ékes szólásával szaporította jótevőink számát, akiknek jóságos adományai és alapítványai tették lehetővé a mostani, a modern gyógykezelésnek mindenben megfelelő kórház megépítését és fenntartását. Ezek az ő általa szerzett pártfogók tették lehetővé oly mértékben való megerősödésünket, hogy a jövőt illetőleg sem kell aggódnunk, mert intézetünk fennállása

… emberileg biztosítottnak látszik. – Az ő lelkesedése, kötelességérzete és szívjósága örökké élni fog bennünk…”⁶⁰⁹

Ekkor márványtáblát készíttettek nevének, amely összeforrt a kórházzal, majd a város elnevezte róla a kórház oldalbejáratának utcáját (ma Szinyei Merse Pál utca). Csak 1955-ben törölték ki emlékezetét az utcanevek

megváltoztatásakor. A régi Szent Márton temetőben a 4 mauzóleum közül az egyik az ő – mára

megkopott, borostyánnal benőtt, senki által nem ápolt – emlékét hirdeti.⁶¹⁰ Az egyleti jegyzőkönyvek azonban megőrizték magasrendűen gondolkodó elnökük törekvéseit. Azon túl, hogy még elnöksége előtt az ő nevéhez kötődött az ingyenességre szorulók ápolásának

607 EE jkv. 1902. jún. 29., 1902. dec. 14.

608 Eredics Ferencz. Vvm 1902. dec. 15. 1.

609 EE jkv. 1911. ápr. 11.

610 A neogótikus mauzóleumban nyugszik még felesége Tasler Jusztina (1840–1910), aki a 16 éven át Szombathelyen városbíró Tasler József leánya, (Fehér, 1927. 35–36., 59.) fia ifj. Dr. Eredics Ferenc m. kir.

kormányfőtanácsos ügyvéd (1875–1939), unokája Eredics Margit (1904–1928) és fiának felesége dr. Eredics Ferencné Rózsavölgyi Olga (1882–1957)

158 fedezetét biztosító szerződés a megyével, elnökké választása után, a dualizmus korában minden fejlesztés, épületkapacitás-növelés, eszközbeszerzés az ő ideje alatt, 1880–1911 közt történt.

Elsőként a Hosszú utcai kórházépület teljes kihasználására végeztette el az átalakításokat. Az udvaron a ragályosok elkülönítésére szolgáló kétszobás épületen (amelyről készült akvarellt lásd a 143. oldalon) kívül volt egy tűzifaraktár, amely kapcsolódott a halottaskamrához. Ezt a raktárhelyiséget betegszobává alakították át, míg a halottkamrát Brenner János építész 1879-ben készült tervei alapján a mosókonyha mellé helyezték át.⁶¹¹

1878-ban Bosznia-Hercegovina okkupációja után Grimm polgármester átiratban kérdezte meg a kórháztól, hogy sebesülteket is felvenne-e ápolásra, és hány fő befogadására volna képes. Erre válaszul az alábbiak hangzottak el a gyűlésen: „Tekintve a korlátolt helyi viszonyokat, és különösen, hogy összesen csak 25 betegággyal rendelkezünk, és ezek közül jelenleg is 23 elfoglalva van, nem vagyunk képesek ajánlatot tenni.” Bizonyos számú harcos elfogadására azonban, és ha helyi sebesültek akadnának közöttük, ingyen ápolásukra a szabad ágyszám függvényében ígéretet tettek. Bár a megyei főorvos 1876 dec. 5-i kórházvizsgálati leírásában az szerepelt, hogy a kórház ágyszáma a katonák ápolásának esetleges szükséghelyzetében 30-ra bővíthető, valószínűleg nem kényszerültek kapacitásuk határait kifeszíteni. Az ezzel párhuzamosan zajló orosz-török háború orvosi tapasztalatai nyomán a sebesültellátásban és a kórházi rendszerek, barakkok létesítésében óriási fejlődés volt tapasztalható. Ennek hatására a friss levegő és napfény járta szobák, a bakteriológia felfedezései kapcsán a csíramentes, tiszta környezet kialakítása mind meghatározó elvekként épültek be a szombathelyi kórház törekvéseibe is.

611 EE jkv. 6/1879. júl. 7; 7/1881. ápr. 14.

159 A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXI. vándorgyűlésének Szombathelyre érkezése (1880. aug. 21–28.) előtt már több mint egy hónappal elrendelték a kórházban az általános takarítást, valamint az ajtók, ablakkeretek és ágyak befestését.⁶¹² Alexy Emil az augusztus 4-i városi közgyűlésen beszámolt az egylet részére beszerzett ún. hora ágyról. A szakmai grémium szombathelyi látogatása során a körültekintő előkészületeknek köszönhetően minden program és kórházlátogatás a legnagyobb elégedettség mellett zajlott.⁶¹³

Az 1880-as évektől egyre gyakrabban betegeskedő Szabadfy János megyei főorvos idős kora ellenére mindvégig nyomon követte az orvostudomány fejlődését, de dr. Alexy Emil városi orvos is lépést tartott a tudomány újabb felfedezéseivel, és figyelme rendkívül széles spektrumban mozgott. Együttműködésükben valószínűleg többször is sor került életveszélyes, altatásos műtétekre. Az egyik ilyen alkalomról, rutinszerű összmunkájukról a helyi lapban lehet olvasni. 1878-ban a szombathelyi járáshoz tartozó Bucsuban Széll Miklós gazdatisztjének cséplés közben elkapta a lábát a gépszíj, és úgy összeroncsolta, hogy amputálni kellett. A műtét nem a kórházban, hanem a helyszínen zajlott. Szabadfy végezte az altatást, dr. Takács Benedek asszisztált neki. Magát az amputációt a szerencsétlenség napján éjjel 12 óra körül dr. Alexy Emil hajtotta végre. Miután a műtét jól sikerült, december 20-án a

612 EE jkv. 5/1880.júl. 15.

613 MNL VaML Szvk. Kjkv. 31-32/1880.

MAGYAR ORVOSOK ÉS TERMÉSZETVIZSGÁLÓK XXI.

Nagygyűlésének emlékérme, Szombathely 1880. SmM.

160 pácienst további gyógykezelés céljából bevitték az egyleti kórházba.⁶¹⁴ Az ehhez hasonló sebészeti esetek kezelésére a két orvos felszólalására 1880-ban az egylet kiutalt 40 forintot Alexy Emilnek egy operáló székre, aki el is intézte a beszerzését.⁶¹⁵ A sebészeti készleteket és a műtétekhez szükséges eszközöket Bécsből vásárolták, ezeknek a tárolásához Alexy kérésére új puhafa szekrényt szereztettek be Pissenberger gondnok segítségével.⁶¹⁶

A sebészeti esetek kórházban történt ellátására is találunk példát. A megyei főorvos 1884. szeptember 8-i augusztus havi egészségügyi jelentése szerint egy ember Szombathely és Acsád közt öngyilkossági szándékkal kiugrott a vonatból. Bevitték az egyleti kórházba, ahol alkar- és állkapocscsont-törést állapítottak meg nála, de közölték (vele is), hogy biztosan fel fog gyógyulni.⁶¹⁷ Mezihradszky Kálmán 1888. novemberi főorvosi jelentése szerint Tuboly József gergyei cselédnek gépmunka okozta keze súlyos sérülését, ezért kórházba küldték.⁶¹⁸ A megyei főorvos 1897. október 5-iki jelentése szerint a kiscelli járásban cséplőgép okozta sérülés következtében elvérzett egy munkás, mert nem volt kötszer. Ezért a főorvos javasolta az alispánnak, hogy kötelezze a géptulajdonosokat és gyárosokat az állandó kötszertartásra. Ennek hatására a hatósági orvosi vizsgálatok protokolljába is bekerült a kötszerek ellenőrzése. A súlyos munkaügyi balesetek hatásainak csökkentésére használt kötszerek ellenőrzése a munkáltatónál és a hiányosságok szankcionálása a századforduló után vált rutinszerűvé. A cséplőgépeknél a helyszíni elsősegélynyújtáshoz szükséges, készleten tartandó szerek (bandázs és kötszer, vérzéscsillapítók stb.) pontos listáját és előírásait Bezerédj alispán 1903. szept. 10-én tette közzé hivatalosan.⁶¹⁹

614 Szerencsétlenség cséplőgép által. VK. 1878. dec. 22. 2.

615 EE jkv. 5/1880. márc. 24.

616 EE jkv. 1884. okt. 22.; Bakelitfogantyús sebészeti eszközkészlet Lsz: ST. 80. 85.

617 MNL VaML IV.415. a.,f1/1884. Főorvosi egészségügyi havi jelentések

618 MNL VaML IV.415. a./14. doboz, Főorvosi egészségügyi havi jelentések f1/1887.

619 MNL VaML alisp. közig. ir. X.16810/1903.

161 Szabadfy János főorvos, egyben a Vasmegyei Orvos- és Gyógyszerészegylet elnöke folytonos szembántalmai miatt 1881-től már hivatali teendőit sem mindig tudta ellátni. 1886. okt. 22-én elhunyt. Halála után az egylet Alexyt választotta meg főorvosának, aki már a gyengélkedő Szabadfyt is helyettesítette. A másodorvos dr.

Steiner Miksa lett, aki később Szily-re magyarosította a nevét. Ismerve a család helyzetét, az egylet még év végéig kiutalta nekik a főorvosi teendők után járó tiszteletdíjat. A 72 éves orvos halálát minimum hárman gyászolták.

Szabadfy sírkövének két oldalán gyermekei neveit is bevésték, Szabadfy Stefániáét és Szabadfy Kálmánét, ugyanakkor a Pesti Hírlap a főorvos halálakor megemlékezett Antal fia haláláról is.:

„Szombathelyen alig 3 héttel ezelőtt elhunyt dr.

Szabadfy János vasmegyei volt főorvos. Hátrahagyott családját újabb csapás érte; ugyanis fia, Szabadfy Antal megyei közig. gyakornok élte 25-ik évében e hó 12-én elhunyt.”⁶²⁰

1885-ben Alexy beszámolója szerint kiugróan magas volt a betegforgalom. 366 beteget 8801 napig ápoltak a kórodában, ebből 3183 napot Vas megyei, 2372 napot szombathelyi városi szegények vettek igénybe, míg a saját tagság 1100, más egyletek 887, fizetős ágyak után 1067 napot. Ez Csihály Mihály betegápolónak olyan leterheltséget okozott, hogy havi 5 forintos bérezéssel egy házi szolga felvételéről döntöttek.⁶²¹ Összehasonlításul 1877-ben 228, 1880-ban 283, 1888-ban 284 beteget ápoltak és az 1876-os megyei főorvosi kórházleírásban Szabadfy az évenként változó betegforgalom számát még csak 200 és 260 köztre tette.⁶²² A kórház új épületbe költözése előtti évben, 1890-ben is csak 336 fős betegforgalmat bonyolított le, ennél több beteg befogadására ezen a 25–30 ágyas helyszínen nem voltak meg a feltételek. Az 1847-es 2400 ápolási napot teljesítő viszonyokhoz képest így is a háromszorosára emelkedett a kórház teljesítménye, míg az ágyszám legföljebb a duplájára

620 Pesti Hírlap (PH), 1886. nov. 14. 6.

621 MNL VaML KIB f4/1883; EE jkv. 1886. jan. 4.; Kaptuk a szombathelyi emberbaráti egylet zárszámadását.

VmL 1886. ápr. 25. 2.; EE jkv. 1886. ápr. 6.

622 Beküldetett. VmL 1881. máj. 1. 2.; Szabadfy, 1876. dec. 5.; EE jkv. 1890. máj. 18.

Szabadfy János sírja a szombathelyi Szent Márton temetőben. Oldalán lévő feliratai szerint együtt nyugszik két gyermekével, Stefániával és a szigorló orvos korában 1888-ban elhunyt Kálmánnal. Fénykép, 2020.

júl. 15.-én készítette a szerző.

162 növekedett. Az század közepi viszonyokhoz képest az elhagyatott külföldiek 2%-os részaránya maradt csak állandó.

A műtétek száma 1885-ben 13 volt. A gyógyítás eredményességére nézve a 366 betegből 32 meghalt (8,7%), 319 meggyógyult (87,2%), míg 6 javulva és 5 gyógyulatlanul (össz. 3%) távozott.⁶²³ A gyógyulatlanul távozók között azonban ott lehetnek az alapszabály-ellenesen felvett gyógyíthatatlanok is, akiket huzamosabb ápolás után végül másutt sikerült elhelyezni. Először 1882-ben kérte meg az orvosokat a betegfelvételt eldöntő vezetőség, hogy a betegfelvételi lapokra felvételre való javaslatuk mellett írják fel a betegség nemét, hogy ellenőrizni lehessen a betegfelvételi eljárás szabályszerűségét. Az 1876-ban módosított alapszabály 17. §. ugyanis kimondta, hogy „idült és gyógyíthatatlan bajokban szenvedők, valamint tébolyodottak a kórházba fel nem vehetők.”⁶²⁴ Úgy tűnik azonban, hogy az orvosok hiába jegyezték fel onnantól mindig a diagnózist, mert a későbbiekben is találkozunk gyógyíthatatlanok és őrültek számos esetével, akiknek a rokona vagy a város mint hatóság nem tudott, vagy csak több idő elteltével volt képes máshol befogadó intézményt találni.⁶²⁵ A gyógyíthatatlan betegek felvételével szemben az orvosok először 1880-ban szólaltak fel, indoklásuk szerint emiatt sürgős és veszélyes eseteknek nem jut hely a

623 U.o.

624 Alapszabály, 1877, 8.

625 EE jkv. 1882. júl. 20.

A grafikon saját szerkesztés a Beküldetett című tudósítás alapján (VmL 1881. máj. 1. 2.)

163 kórházban. ⁶²⁶ A probléma tehát az volt, hogy olyanokon nem tudtak segíteni, akiken lehetett volna, mivel olyan páciens foglalt le ágyat, akinek az állapotán nem volt lehetséges javítani, például az egészségi állapota összességében jó volt, csak öregségéből fakadó feledékenysége miatt szorult ellátásra és felügyeletre. Ilyen volt 1878-ban Talabér-Megyesy Erzsébet, akinek legközelebbi rokonát, Tulok Jánost – amúgy egyleti tagot – kérték fel másfél évi ápolás után, hogy az idős, demens nénit ápoltassa máshol.⁶²⁷ Bruckner Sándorné és a 2 éve kórházban fekvő Sali Julis gyógyíthatatlanok ügyében az egylet a városhoz fordult. Illetékessége miatt viszont az alispánt keresték meg, amikor Kardos József táplánfai (ma Táplánszentkereszt) gyógyíthatatlan beteg Alexy jelentése szerint már másfél éve állt kórházi kezelés alatt.⁶²⁸

A megyei főorvos kórházvizsgálati jegyzőkönyve szerint 1876-ban a kórházban ápoltak között az elhagyatottak – költségtérítés nélküliek – 20%-ot tettek ki. A betegségekre nézve a bujakórosok a betegek 1/8-át (12,5%) adták. Ezek az adatok idővel számarányukat tekintve ingadozás mellett ugyan, de folyamatosan növekedtek. Az 1877 évi kórházi jelentés alapján a nemi betegek már az összes ápolt 14%-át, 1881-ben a 33%-át tették ki. 1882 januárjában Szabadfy megyei főorvosi jelentésében az előző évről ezt írta: „A bujakór gyakran gyógykezelés alá esett. A szombathelyi egyleti kórházban a bujakórosok az összes beteg között 1/3 részt tesznek ki.”⁶²⁹ A nemi betegek növekvő betegforgalmára a kórházban is felkészültek. A kórházegyleti közgyűlésen 1881-ben az évről-évre növekvő „női betegségek gyógyítására” egy elkülöníthető nőgyógyászati vizsgálót szavaztak meg felszerelni.⁶³⁰ 1883 októberében a főorvos szerint a kórházban elhelyezett bujakórosok már meghaladták az ott ápoltak 1/3-át. A növekedést és a kór terjesztését az éjjel csavargó nőcselédeknek tulajdonították. Innentől ez az arányszám a század utolsó két évtizedében – a főorvosi havijelentések szerint – megmaradhatott. Az orvosi jelentésekben a szintén jelentős számú sárvári bujakóros mellett a szombathelyiekből van a legtöbb. Az 1880-as évek második felében a főorvos a kórházba gyógykezelésre beküldött bujakórosok közt a megyében folyamatosan 20–30 számontartott kéjnőből havonta 2–3 bujakóros kórházba küldéséről szól.

Az 1890-es években a 30–40 kéjnőből havi szinten 3–5 főt kellett bujakórral kórházba küldeni, tehát átlagban a kéjnők 1/6-a kimutathatóan beteg volt. A századfordulóig vizsgálva a főorvosi jelentéseket, az összefoglaló néven bujakórnak nevezett nemi betegségek terjedése a lovassági laktanyába bevonulók megjelenése miatt is növekvő tendenciát mutatott. A nemi

626 EE jkv. 2/1880. okt. 16.

627 EE jkv. 6/1878. márc. 13.

628 EE jkv. 1885. máj. 4., 1881. szept. 20., 1884. okt. 22.

629 MNL VaML KIB f2/1881 630 EE jkv. 1881. máj. 1.

164 úton terjedő fertőzések növekedése a lakosságszám növekedése miatt a városban még úgy is jelentősnek mondható, ha a kórházi ápolásra szorulók közt egyharmados részesedésben maradtak.⁶³¹ Az emberbaráti egylet kórházában 1912-ben a 611 fős betegforgalom mellett 130 bujakórost kezeltek (21.3%), ez a szám azonban ekkor csökkenő tendenciát mutatott. Az 1914 évről szóló betegforgalmi kimutatásában a bujakórral kezeltek (102 fő) arányszáma ugyanis az összes betegekéhez (751 főhöz) képest ismét az 1876-ban tapasztalt százalékos arányt mutatta, azaz 14%-ra esett vissza.⁶³²

A bujakórosok számos esetén kívül megfigyelhető az ingyenápoltak magas aránya:

1877-ben 38,2%, 1878-ban 41%, 1882-ben 23%. ⁶³³ A két probléma – ti. a szegénység és a bujakór terjedése – konstans jelenlétét a megyeszékhelyen mutatja, hogy Szombathelyen a kéjelgésről és szegényügyről hozott rendeleteket még a századforduló előtt adták ki (1883, 1896).

Az 1876/XIV. tc. 91. §. a közegészségügyre vonatkozó kéjelgési ügyet a törvényhatóságok és a rendőrség irányítása alá tartozónak mondta ki. Más városokhoz hasonló tartalomban „Szombathely rendezett tanácsú város szabályrendelete a kéjelgési ügyet

Az 1876/XIV. tc. 91. §. a közegészségügyre vonatkozó kéjelgési ügyet a törvényhatóságok és a rendőrség irányítása alá tartozónak mondta ki. Más városokhoz hasonló tartalomban „Szombathely rendezett tanácsú város szabályrendelete a kéjelgési ügyet

In document Keppel Csilla (Pldal 158-171)