A Fehér Kereszt Egylet Gyermekkórháza

Európában az első gyermekkórházak a gyermekvédelem egyházi és egyleti intézményeiként létesültek. Magyarországon Schoepf-Merei Ágoston nevéhez kötődik az első speciális gyermek-gyógyintézmény, amely 1839-ben egy 10 szobás bérelt házban kezdte működését 12, majd 19 ággyal. A Szegény-gyermek Kórház Egyesület segítségével létesült gyermekkórházat több költözés után, kibővített ágyszámmal 1883-ban adták át, ez ma a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekklinikájának főépülete.

A mai Magyarország területén – ha így Pozsonyt és Nagyváradot nem számítjuk – vidéken Szombathelyen jött létre az első gyermekkórház, a Fehér Kereszt mozgalom helyi társadalmi összefogásának eredményeként.

A Fehér Kereszt országos lelencház-egyesület első vidéki fiókjaként 1899. július 23-án alakult meg a szombathelyi. A vármegye és a városvezetés támogatását élvező egyesület céljai közt kezdetben „a segélyre ill. közellátásra szoruló lelenc és elhagyott gyermekek” felvétele és felnevelése állt. A vármegyeházán tartott alakuló közgyűlésen az egyesület elnöknőjévé Szegedy Györgyné bárónőt, elnökének Reiszig Ede főispánt választották meg. A két másodelnöki posztot Károlyi Antal alispán és Éhen Gyula polgármester töltötte be. Az egyletnek az első évben már 400 tagja lett, nem csak vasiak: a szomszédos vármegyékből is szerveződtek.⁷³⁹ A szombathelyi fiókegylet lelencháza ideiglenesen a dr. Reismann Adolf prof. vezetése alatt álló Bábaképző Intézetben (a mai Semmelweis u. elején, az ún. „kliniken”) kezdte meg működését. A századfordulót követően az állam a gyermekvédelem terén való szerepvállalásának hatására az egyesület módosított működésének irányvonalán. Széll Kálmán miniszterelnöksége idején az 1901/VIII. törvénycikk értelmében a kabinet állami gyermekmenhelyek felállítását rendelte el Budapesten és a bábaképzővel rendelkező vidéki

737 SmM. fotó: Lsz.:SVe. 74.183. 1–2; Budapesti Közlöny, 1915. 05. 20. 3.; MNL VaML alisp. közig ir. X.

26633/1914

738 Keppel, 2016 d. 673-684.

739 MNL VaML alisp. közig ir. X. 1003/1906

190 városokban, így Szombathelyen is.⁷⁴⁰ A Fehér Kereszt lelencháza 280 gyámoltjával együtt így mint szombathelyi Állami Gyermekmenhely önálló intézményként működött tovább, és átköltözött a Faludy Ferenc (ma: Petőfi Sándor) u. 3-ba. Az 1904-ben átadott új Állami Gyermekmenhely felépítéséig (ma: Park Hotel Pelikán) Szegedy Györgyné bárónő látta el a gyermekeket ruha- és fehérneművel, és a konyhájuk felszereléséről is ő gondoskodott.⁷⁴¹

Az állami menhelyek felállításával a fiókegylet Szombathelyi Fehér Kereszt Egyesület néven 1902. július 13-án önálló szervezetté alakult. A továbbiakban a gyermekhalandóság csökkentését és egy gyermekkórház létesítését tűzték ki célul. Nagy hangsúlyt fektettek a megelőző gyermekvédelemre, a 15 éven aluli elhagyott gyermekek megfelelő intézetekben való elhelyezésére, örökbe adására. 1903-tól ősztől tavaszig ingyen tejet és kenyeret osztottak a Gyámolda (ma Kisfaludy S.) utcai, 1892 óta működő városi népkonyhán a szegény családoknak és a rászorulók gyerekeinek.⁷⁴² 1905-től évente gyereknapot rendeztek a gyermekvédelem hazai propagálására. Hazánkban elsőként indítottak gyermekvédelmi tematikájú országos folyóiratot. A Gyermekvédelem című lap 1904-től 1917-ig 12–16 oldalas havi periodikumként jelent meg.⁷⁴³

A gyermekkórház létrehozásához a pénzügyi alap megteremtésével kezdtek hozzá.

1902-ben 2000 K alapítvány felajánlásával indult meg a gyűjtés, amelynek elősegítésére Brenner Tóbiás polgármester vezetésével 1905-ben kórházépítő bizottságot hoztak létre.⁷⁴⁴ Szegedyné széles kapcsolatrendszerét mozgatta meg a kiemelkedő vállalkozás ügyében.

1904-ben elérte a bécsi udvarnál, hogy Ferenc József király az állami sorsjáték 1/20-ad részét ajánlja fel a gyermekkórház építésének támogatására. Ugyanebben az évben a kórház telephelyéül Szombathely városa a régi városi faiskola helyén 3007 négyszögöl nagyságú Gyöngyös patak menti telkét a Paragvári utcában ingyen engedte át. Ezt a területet közegészségügyi szempontból már a gyermekmenhely létesítése körül is alkalmasnak találta dr. Frank Ödön felügyelő.⁷⁴⁵ Szegedy Györgyné személyesen is nagy összegeket áldozott a gyermekkórház megvalósítására. A kórházalap gyűjtési akciói részeként 1905 májusában jótékonysági vásárt rendezett a Szent István parkban, 1908-ban a megyeházán, de a gyermeknapi bevételek is a kórházalapot szolgálták. A gyermekkórház Rauscher Miksa által elkészített pavilonos rendszerű terveit a BM. 1905 szeptemberében apró módosítások mellett

740 Kalocsai, 2003. 155–158 p.

741 Vvm. 1902. aug. 31. 6.

742 Vvm. 1903. nov. 17. 4., Vvm. 1906 okt. 23. 2., Vvm. 1907. dec. 11. 5., Vvm. 1912. máj. 21. 6., Kalocsai, 2003.

194–196. p,

743 Gál, 2014. 71–72. p

744 PN, 1905. okt. 14. 19.

745 Vármegyei közkórház. A közkórház ügye. Vvm. 1903. nov. 24. 1.

191 jóváhagyta, és maga is 200 000 K támogatást utalt ki a megépítésére. Az alapkőletételre 1905 novemberében került sor a Paragvári utcában.⁷⁴⁶ A gyermekkórház tüdőbeteg pavilonja részére az egylet 1907-ben 20 000, 1908-ban 25 000 K államsegélyben részesült. 1908-ban Szombathely újabb 2616 négyszögöles telket engedett át díjtalanul a beruházás számára, Eredics Ferencné Tasler Jusztina pedig 200 K-t ajánlott fel a kórházi kápolna kialakítására.⁷⁴⁷

A ma urológiai tömbként működő gyermekkórházat 1910. febr. 14-én 40 ágyas belgyógyászati osztályának megnyitásával adták át rendeltetésének. Az egyemeletes főépületben ekkor a belgyógyászati osztályon kívül egy „operáló terem”, orvosi rendelő, imaszoba, játékterem, apácák számára ápolónői lakosztály helyezkedett el. A főépület mögött külön állt a gazdasági és kiszolgáló egység a mosókonyhával. Az eredetileg 120 ágyasra tervezett intézmény igazgató főorvosául dr. Szenti Jánost, a gyermekmenhely addigi főorvosát nevezték ki, akihez az átadó ünnepségen Szegedyné az alábbi szavakat intézte: „Ennek a kórháznak minden tégláját a szeretet hozta össze. Fogadja azzal a szeretettel, amellyel épült, és ezzel a szeretettel vezesse és gondozza a beteg gyerekek gyógyulására.”⁷⁴⁸

A betegfelvétel 1910. február 22-től működött. Az első páciensek az állami gyermek- menhelyeken megbetegedett kicsinyek közül kerültek ki, akiket az országos betegápolási alap terhére ápoltak. A Szombathelyről és vonzáskörzetéből magánúton felvett kisgyermekek ápolási költségeit a szüleik fizették. A kórházi funkció ellátásával párhuzamosan a fertőző- és tüdőbeteg-pavilon berendezésén is munkálkodtak. Ez utóbbi unikumnak számított az országban.⁷⁴⁹ Az üresen álló pavilonok még hiányzó 60 ill. 80 ágyához azonban tetemes összegek hiányoztak. Ezért a Szombathelyi Fehér Kereszt Egylet országos felhívással igyekezett támogatókat találni. Végül 1910. július 19-én sikerült átadni a két másik pavilont is, így a kórházban már összesen 108 ágy és 1912-től járóbetegellátás is volt.⁷⁵⁰ A 380 000 K összköltséggel – ez több mint a négyszerese volt az 1908-ban létesített Muzeum építési költségének – felépített modern mintaintézménynek azonban nemcsak a megépítése, hanem a fenntartása is rendkívüli összegeket igényelt. Hogy valóban működtetni lehessen, a Belügyminisztérium az egyleti kötelékben nyilvánossági jelleggel felruházott magánintézménynek évente mindvégig a legmagasabb összegű napi ápolási díjat állapította

746 PN, 1905. okt. 14. 19., Kalocsai 2003. 202-213., Vvm. 1908. ápr. 12. 4-5.; Vvm. 1905. nov. 5. 4.; A gyermekvédelem terén végzett kiemelkedő munkájáért Szegedyné Gerliczy Irma elnökasszonyt 1907-ben az Erzsébet-rend nagykeresztjével tüntették ki.

747 Kalocsai, 2003. 202–203. p; Vidéki gyermekkórházak. Pécsi Napló 1910. febr. 19. 2–3.; A Vasvármegyei Fehér Kereszt Egyesület. PN, 1910. máj. 12. 18.; Szombathely város középületei… Építőipar 1911. jún. 4. 240.

748 Vvm. 1910. febr. 15. 4-5.; http://real.mtak.hu/82396/1/mu_2018_02_Engert.pdf

749 Megyék és városok. PH, 1910. jún.22. 9.p.

750 A szombathelyi gyermekkórház. Az Ujság, 1910. máj. 8. 15.

192 meg.⁷⁵¹ A gyermekkórház a társadalom, a társegyletek és a város részéről is nagyfokú támogatottságot élvezett. Kápolnája oltárképét a művészi tehetséggel megáldott Erdődy Gyuláné Széchényi Emília grófnő készítette. A TEVVE 5000 K értékben ágyalapítványt hozott létre a kórház javára. 1910-ben Brenner János 4000 koronát ajándékozott, és a város is éves támogatásban részesítette a modern magánintézményt.⁷⁵²

Mezihradszky Kálmán megyei főorvos 1913. jan. 13-án kelt 1912-re vonatkozó kórházvizsgálati jegyzőkönyvében a Fehér Kereszt Egylet alapszabállyal és házirenddel bíró Gyermekkórházáról leírta, hogy 10 nagy és 9 kis kórterme van. Személyzete az ápoló apácákkal együtt 16 fő. Az orvosok száma 3: egy főorvos és két másodorvos. A két másodorvos bent lakik a kórházban. A kórházi gondnok a napi munkára bejár, nem lakik ott.

1912-ben összesen 500 gyermeket ápoltak s ezen kívül még 1200 ambuláns beteget kezeltek.

A napi ápolási díj 2 K 50 f volt, az államköltségen ápoltaké 2 K 20 f. A kórház azonban nem rendelkezett tartalékalappal. A leltározott felszerelés és berendezés a főorvos szerint kifogástalan, „a modern igényeknek mindenben megfelel”. Az élelmezés étlap szerint házilag történt. A gyógyszereket részben helyben, részben a kémiai gyárakból – a kötszereket Budapestről – szerezték be. A vizsgálat során a betegfelvételi lajstrom és törzskönyv vezetésében hiányosságot nem tapasztalt. A gyógyintézménynek – az emberbaráti kórházhoz hasonlóan – volt fertőtlenítőgépe, amit a betegek ruháinak dezinficiálására használtak. A fertőző pavilon 30, a tüdőbetegosztály 38 ággyal működött.⁷⁵³

Az első világháború alatt a hadisebesültek ellátásának támogatására a Fehér Kereszt Gyermekkórház végig a Vöröskereszt Egylet IV. számú tartalékkórházaként működött, dr.

Szenti vezetése alatt. A kibővített ágyszám a háborús időkben az eredeti duplájára, azaz 216-ra lett felfejlesztve. A Vasvármegyei Fehér Kereszt Egyesület kérvényére 1917. szept. 30-án engedélyezték a gyermekkórháznak, hogy Zita királynéról nevezhesse el magát. A Zita gyermekkórház 1918. évi statisztikai adatai szerint 111 ággyal működött, amit ezen felül még 15–20 pótággyal egészítettek ki. A főorvoson és segédorvoson kívül ebben az időben egy szemész szakorvos is alkalmazásban állt a kórháznál. A 11 szerzetes ápolónő munkáját egy világi férfi betegápoló, két férfi és nyolc nőcseléd egészítette ki, tehát a kórházi gyógyításban már 22-en vettek részt, plusz az orvosok. Feljegyezték azt is, hogy a gyermekkórház kiadása több, mint a bevétele. A fenntartása megkönnyítése érdekében névváltoztatáson átesett gyermekkórház gazdálkodását tehát évek alatt sem tudta stabilizálni. A világháborút követő

751 Épitő Ipar, 1910. okt. 16. 410.; MNL VaML alisp. közig ir. X. 462/1908., X.2423/1909; X. 4086/1914

752 Kalocsai, 2002. 204., Kelbert Krisztina: Gróf Erdődy Gyuláné gróf Széchényi Emília, Szombathely, 2018. 63.

753 MNL VaML alisp. közig ir. X. 1334/1913. Kórházvizsgálati jegyzőkönyvek

193 időszak forradalmakkal terhes idején bevételeit hiába próbálta számos rendezvénnyel növelni, a Fehérkereszt Egylet Gyermekkórháza 1923-ban anyagi nehézségei miatt végül a megye kezelésébe került, majd telephelyének megtartása mellett beolvadt az 1929-ben létesült megyei közkórházba.⁷⁵⁴