Az egészségügyi személyzet kimutatásai 1877-1920

A közigazgatási rendszeren keresztül 1877-ből, 1883-ból, 1902-ből, 1920-ból fennmaradt összeírások alapján megállapítható, hogy számuk a szombathelyi egészségügyi személyzet létszáma a város expanzív növekedésével és egészségügyi igényeivel, az orvosok egészségügyi hivatali állásainak differenciálódásával arányosan nőtt.¹⁹⁶ Míg az 1877-es és 1883-as kimutatásban szerepelt két szombathelyi sebész és szülészmester – az 1812-es születésű, evangélikus, budapesti diplomával rendelkező Alexy Tóbiás¹⁹⁷ és az 1817-es születésű, r. katolikus, bécsi diplomával rendelkező Moller József –, az 1902-esben nincsenek jelen, így a 20. századra már városunkból is kihaltak a régi típusú képzésben részesült seborvosok. A kimutatásokból megállapítható, hogy az egészségügyi személyzet egyéb, kiegészítő, technikusi, szolgaszemélyzeti jellegű foglalkoztatottjait sem a privát praxisban, sem az állami szerveknél hivatalt viselők eseteiben sem tartották nyilván. Nem esik szó az egyleti vagy közkórházi ápolókról, beteghordókról, a fogtechnikusokról, az egyleti önkéntes mentő legénységről, az egészségügyi rendőri szolgálatról, a halottkémekről, a gyermekvédelem keretei közt mozgó dajkák, tápszülők statisztikai adatairól. A hivatalos összeírások alkalmával az orvos, állatorvos, gyógyszerész, bába személyzeti kimutatásaiban sokkal inkább az orvosokra összpontosítottak. Kárpáti 1894-ben szintén kizárólag az egészségügyi személyzet fő szakmáit sorolja fel, amikor „a város közegészségi állapota” című részben felsorolja, hogy a megyeszékhelyen 10 orvostudor, 1 sebész, 3 gyógyszerész ugyanennyi patikával, 8 bába és 4 állatorvos él.¹⁹⁸

A megyei tiszti főorvos dr. Szabadfy János 1877-re vonatkozó kimutatása alapján Szombathelyen 6 orvos élt, de csak 5 volt aktív korú:¹⁹⁹ dr. Szabadfy János, dr. Weghoffer János, dr. Gyöngyösy Vilmos, dr. Goldschmidt Vilmos, dr. Steiner (később: Szili) Miksa és

196 Szabadfy, 1878.; Szombathely Város Rendőrkapitányi Hivatala: Névjegyzéke Az 1883.ik évben Vas megyében, Szombathely város területén létező orvostudorok, sebészek, állatorvosok, gyógyszerészek és szülésznőknek. 1883. jan. 7. MNL VaML (IV.414.a) KIB f1/1884 (a továbbiakban: Névjegyzék, 1882); Alexy Emil városi főorvos: Közegészségügyi személyzet, Szombathely 1902. dec. 31., a vármegyei főorvoshoz érkezett 1903. febr. 2-án. MNL VaML VTi. főo. ir. 1902–1907.; MNL VaML alisp. közig ir. X.15815/1920

197 Alexy Tóbiás fogházi kórház-orvos meghalt: 1894. április 13.-án, 82 éves korában. MNL VaML Gyászjelentésgyűjteménye, Letöltés ideje: 2020. 09. 04.

http://www.vaml.hu/data/Segedlet/Gyaszjelentesek/Gy%C3%A1szjelent%C3%A9sek.pdf,

198 Kárpáti, 1894. 385.

199 Szabadfy, 1878.

58 dr. Alexy Emil, akik közül a legidősebb a nyugalmazott korú dr. Weghoffer volt a 71 évével, a legfiatalabb az 1845-ös születésű dr. Steiner. Dr. Szabadfy, a megyei tiszti főorvos diplomáját Budapesten szerezte, a többiek Bécsben. A 6-ból 3 fő izraelita vallású (50%), 2 fő római katolikus (33%), és egy ágostai hitvallású (16%). A 6 orvosból „magány gyakorló orvos” megjelölés dr. Steiener és dr. Alexy rubrikáiban áll, a többiek hivatala megyei, városi és vaspálya orvos. Utánuk az összesítésben a 2 szombathelyi gyógyszerész: a r. katolikus Rudolf Alajos és ágostai hitvallású Pillich Ferenc mindketten bécsi diplomával. A három (2 r.

katolikus, 1 izraelita) állatorvosból kettő Budapesten, egy Bécsben szerezte a képesítését. A 6 szombathelyi bába közül kettő izraelita (33%), a többi r. katolikus vallású (66%) és okleveleiket kivétel nélkül Bécsben (100%) nyerték el. Az egészségügyi személyzet hivatali alkalmazásáról, fizetéseikről ebben az évben nincs külön rovat.

1878-ban Alexy Tóbiás sebész fiát, dr. Alexy Emilt választották városi főorvosnak,²⁰⁰ aki megbízható szakember volt, és munkáját modern szemlélettel több mint 40 évig közmegelégedés mellett végezte. A városi főorvosok korábbi éves-kétéves fluktuációjának rendszere így Alexy alkalmazása után szűnt meg. Városi főorvosi megbízatásának kezdeti éveiben azonban még többször befutottak a szombathelyi tanácshoz olyan megkeresések, amelyben a Szombathelyen lakó sebész, vagy más, itt letelepedett orvos szolgálatait felajánlja díjazás nélkül, csupán a tiszteletbeli városi orvosi címért. Ilyen volt Moller József „helybeli polgár és gyakorló orvos” esete, akit 1877-ben még, mint „tiszteletbeli városi seborvost”

tartottak nyilván, azonban amikor az 1881 év elején – Szombathely városi közgyűlési jegyzőkönyve szerint – magát minden fizetés nélküli, tiszteletbeli városi orvossá kineveztetni kérte, a városi tanács ezt a városi főorvos írásbeli nyilatkozatára hivatkozva elutasította. E szerint a városi közegészségügyi feladatokat egymaga is tudja teljesíteni, így annak még részbeni megosztására sincs szükség.²⁰¹ 1882-ben megismétlődött a történet, csak ezúttal Moller sebészen kívül dr. Takács Benedek és dr. Markovits Sándor is kérvényezte tiszteletbeli városi orvossá való kinevezését, de a város mindhármat elutasította.²⁰² Markovits Sándort az 1883-as szombathelyi egyészségügyi személyzet kimutatásában már nem is találjuk, tehát elköltözhetett, dr. Takács pedig 1883-ra körorvosi állást kapott.

200 Ezzel egyidőben, 1878. április 7-én választották meg az Emberbaráti Egylet kórházának tiszteletbeli orvosává, melyről írásban értesítették. Alexy 25 éves városi főorvosi munkásságának elismerésére 1903-ban köszöntötték fel. (EE jkv. 1903. júl. 12.); Dr. Alexy Emil jubileuma. Vvm. 1903. júl. 5. 4.

201 MNL VaML Szvk. Kjkv. 5/1881.

202 MNL VaML Szvk. Kjkv. 23/1882.

59 1883-ban Szombathelyen 9 orvos szerepel a kimutatásban, és a hivatali állásokat betöltőknél a fizetésük is szerepel, valamint, hogy azt melyik kasszából utalják ki a számukra.²⁰³ Az előzőekben az 1877-es évnél felsorolt 6 orvoshoz még hozzájött a Rábahídvégen 1853-ban született, r. katolikus dr. Takács Benedek, aki diplomáját Budapesten 1878-ban szerezte. Szombathely vidéki körorvosi tisztségében 200 forintot a vármegyei házipénztár terhére kapott. A Szombathelyen 1851-ben született izraelita dr. Szöllösy Gábor diplomáját 1877-ben Bécsben szerezte, és az adott évben magánpraxist folytatott, mint ahogyan az 1851-ben Nagyváradon született, evangélikus, 1876-ban Budapesten diplomázott, későbbi megyei főorvos dr. Mezihradszky Kálmán is. A megyei főorvos dr. Szabadfy a megyei házipénztárból évi 900 forintot kapott, dr. Goldschmidt és dr. Gyöngyösy vasúti pályaorvosok²⁰⁴ 300 és 312 forintot kaptak a déli és nyugati vasúti pénztárból, dr. Alexy Emil, mint megyei járásorvos 250 forintot és mint városi főorvos 100 forintot keresett, amelynek fedezetéül a megyei és a városi házipénztár szolgált. A 66 éves sebész-szülészmester Moller József 1883-ban a megyei házipénztárból 200 forintot kapott, mint vépi kerületi körorvos.²⁰⁵

Neusiedler Miksa megyei állatorvosi fizetése 300, mint városi állatorvosé 200 frt volt. A gyógyszerész Pillich Ferenc nincs már a listán, mivel elköltözött, így Rudolf Alajos mellett a Komárom megyei születésű Simon Gyula r. katolikus, Budapesten 1863-ban diplomázott, tapasztalt okleveles gyógyszerész állt a listán. Az 1806-os születésű, tehát 77 éves Györkös Terézia megyei szülésznő éves fizetése 100 forintot tett ki, a többi 9 szombathelyi szülésznő mellé nem lett fizetés hozzárendelve. A 10 szülésznőből 2 héber (20%), egy protestáns (10%), a többi 7 r. katolikus (70%).²⁰⁶

203 MNL VaML KIB f1/1884

204 A pályaorvos a vasúttársaság személyzetének nyújtott orvosi segítséget, bár foglalkoztatása állami alkalmazást jelentett, nem számított hivatalnoknak. Főbb feladatai közt szerepelt, hogy balesetekhez riasztható volt. Eljárt hirtelen megbetegedések, rosszullétek, sérülések esetén, és a közegészségügyi szabályokat a vasúti közlekedésben betartatta és felügyelte. (dr. Csatáry Lajos: A vasúti egészségügy haladása hazánkban és külföldön. In: Orvosi Hetilap 1909/1. sz. 45-46.); Goldschmidt dr. már 1877-ben a Déli Vasút Társaság pályaorvosaként szerepelt, minthogy Szombathelyen 1865-ben jelent meg az É-D-i irányban futó vasút a Sopron–Szombathely–Nagykanizsa vonalával. 1871/72-ben pedig a Győr–Szombathely–Graz vasútvonal megépülése egy K-Ny-i tengelyt hozott létre a kötött pályás közlekedésben. A Magyar Nyugati Vasút pályaorvosa dr. Gyöngyösi 10 évvel korábban (1848/49) szerezte orvosi diplomáját Bécsben, dr. Goldschmidhez képest (1858). Mindeketten rendelkeztek sebészi képesítéssel is és mindkettő vallásánál „héber” van feltüntetve.

205 Szombathely Város Rendőrkapitányi Hivatala: Névjegyzéke Az 1883.ik évben Vas megyében, Szombathely város területén létező orvostudorok, sebészek, állatorvosok, gyógyszerészek és szülésznőknek. 1883. jan. 7.

MNL VaML (IV.414.a) KIB f1/1884.

206 u.o.

60 Szombathelyen 1902-ben 19, 1903-ban 22 orvost,²⁰⁷ 1920-ban 38 orvost tartottak nyilván.

1877-hez képest tehát 25 év alatt több, mint a háromszorosára nőtt a létszámuk, míg 1902-höz képest 18 év alatt megduplázódott az orvosok száma. 1877-hez képest 1920-ig, 43 év alatt a megyeszékhelyen élő orvosok száma több mint a hatszorosára nőtt.

1902-ben mind a 19 orvos egyetemi végzettségű orvostudor. Vallási megoszlás szerint a 19-ből 13 izraelita (68,2%), 4 r. katolikus (21%), 2 evangélikus (10,5%). Az izraelita vallásúakból 7 fő (54%) tanulmányait Bécsben végezte és ott szerezett diplomát, 6 orvos (46%) Budapesten diplomázott. A katolikusok közül 3 (75%) Budapesten, 1 fő (25%) Kolozsváron diplomázott. Az evangélikus 2 főből az egyik Budapesten (50%), a másik (50%) Bécsben végzett.

1920-ban a Vas vármegye területén nyilvántartott orvosok kimutatásához a népjóléti miniszter számára az alispáni hivatalnak Kiskos István polgármester 1920. szeptember 2-i dátummal terjesztette be az orvosok listáját.²⁰⁸ A névlista mellett nem kérték a szokásos „hol-mikor diplomázott” és „vallásá” -ról az adatokat feltüntetni, hanem alapvetően a háború alatti szolgálatuk helye, rendfokozatuk és jelenlegi alkalmasságuk volt a fő szempont, ami szerint a táblázatot ki kellett tölteni. A listán szereplő, szombathelyi címmel rendelkező 38 orvos között - 4 közben elhunyt kivételével - ugyanazok szerepelnek, mint az 1902-es kimutatásban, tehát 15 régi és 23 új orvos adja ki a teljes névjegyzéket. Hivatali helyük alapján érdekes tendenciák figyelhetőek meg az egészségügyi intézmények differenciálódására nézve.

Kizárólag – főképp fogorvosi – magánpraxisból élt 5 fő (13%): dr. Hacker Ignác, dr.

Heumann Miksa, dr. Perényi Manó, dr. Szokolik Ede és dr. Freiberger Lajos.²⁰⁹ További 5 orvosnál (13%) sincs kitöltve a munkahely rubrikája, mert már nem dolgoztak aktív orvosként: a nyugalmazott megyei főorvos dr. Mezihradszki, a ny. ezredorvos dr. Berényi Dezső, a ny. törzsorvos dr. Glück Gyula és az 1845-ös születésű dr. Szili Miksa. Dr. Bogár Gyula hadnagyorvos „hivatali helye” sincs megadva, de katonai állományú lehetett, úgy, mint a tényleges hadnagyorvos dr. Gänger Jenő. A megyeszékhelyen tehát a nyugalmazottakat, a katonai kötelékbe tartozókat és a magánpraxisból élőket leszámítva, hivatali orvosi állást betöltők száma 27 fő (71%) volt 1920-ban.

207 MNL VaML VTBKV ir. Szombathely választókerületbeli országgyűlési képviselőválasztók 1903. évi állandó névjegyzéke

208 MNL VaML alisp. közig ir. X.15815/1920

209 Freiberger Lajos (1877–1944) puszta-méthneki (Vas megye) születésű fogorvos egykori leckekönyve 1897–

1902 közötti medikusi éveiből többek között dr. Dollinger Gyula, Dr. Eötvös Lóránd, Dr. Bókay János kézjegyeivel ellátva, SmM orvostörténeti gyűjteményének 2016-ig kiállításon bemutatott egyik dokumentuma volt.; ST. 85. 46.

61 A városi közegészségügyi rendszerben, a hagyományos hivatali orvosi állásokban a megyei tiszti főorvos, a városi tiszti főorvos, 2 városi tisztiorvos, akik közül dr. Tempel Ferenc egyben az emberbaráti egyleti főorvos is, 3 körorvos, tehát 6 fő dolgozott.

Hagyományos állami orvosi szolgálatnak mondható a vasúti pályaorvosi állás is, ahol ekkor kettő MÁV vasúti orvos és 1 MÁV vasúti főorvos állt alkalmazásban. Az egészségügyi intézményekben egy bábaképezdei igazgató főorvos, egy bábaképezdei tanársegéd, egy gyermekmenhelyi igazgató főorvos, egy gyermekmenhelyi másodorvos, egy gyermekmenhelyi teleporvos tevékenykedett, míg az egyleti keretek közt működő Fehér Kereszt Gyermekkórháznál egy igazgató főorvos és egy gyermekkórházi alorvos. A gyermekmenhelyi igazgató-főorvosi állás levált a megyei főorvosi tisztségről, és dr.

Niedermeyer Gellért önálló vezetése mellett egy gyermekmenhelyi másodorvos és egy gyermekmenhelyi teleporvos látta el az intézményi feladatokat. Az újonnan, 1919-ben létesített szombathelyi közkórháznál egy közkórházi igazgató-főorvos, egy közkórházi főorvos és 3 közkórházi alorvos működött. A betegpénztári orvosok száma 7 fő volt, de ebből 5 osztott munkakörben, más állás mellett látta el a tevékenységét, kizárólagosan pénztári orvosként csak 2 fő (dr. Róna Bernát és dr. Lenk Rezső) működött a kimutatás szerint. A MÁV orvosok száma is bővült (MÁV vasúti, MÁV főorvos) az 1902-es adatokhoz képest.

Egyedül a fogházi orvos kategória tűnt el.

Összességében a hagyományos szerkezetek kevés személyi bővítése mellett a közegészségügyi állások betöltésénél továbbra is jellemző volt a több állás ellátása. A szaporodó egészségügyi intézetek esetében a közkórházi, bábaképezdei, gyermekmenhelyi állások mellett az orvosoknak nincs más orvosi állással osztott munkaköre, tehát rangban és pénzben ezek lehettek a legmegbecsültebb munkahelyek. Alacsonyabb státuszt jelentett betegpénztári orvosnak vagy körorvosnak lenni.

A körorvosoktól az 1850-es évektől kezdve megkövetelték a német nyelv magas szintű ismeretét, ugyanakkor a fizetésük összegét nagyon alacsonyan határozták meg.²¹⁰ Aki a minőségi munkát ezek mellett nem tudta teljesíteni, azt eltávolították.²¹¹ Ennek okán Vas megyében is előfordult, még a 19. század végén is, hogy több meghirdetett körorvosi állásra évekig nem volt jelentkező, majd amikor 200 koronával megemelték az addigi 200 korona plusz fuvarátalányos fizetést, és még így sem sikerült mindenütt betölteni az állásokat, két

210 Antall – Kapronczay, 1989. 903-904.

211 Lásd dr. Mayerhoffer Ottó borostyánkői körorvos eltávolítását elmebaja miatt MNL VaML KIB f2/1888.

(febr. hóról)

62 szomszédos körzet összevonásával, tehát dupla fizetésért, mégis csak sikerült.²¹² 1893-ban Vas megye 34 körorvosi állásából 11 betöltetlen volt, míg 1898-ban a 34 állásból 31-et elfoglaltak.²¹³ Ezen a háttéren a hivatalos kimutatásokban az 1900-as évek elején mindig megjegyzik a Szombathely járásbeli körorvosi állomásoknál, – amelyek száma az 1 szombathelyi járásorvosi mellett 2 Szombathely vidéki volt –, hogy nincsenek egyesítve (ami akkoriban nagy szó lehetett!).²¹⁴ Az országban különböző mértékű, alacsony díjazás miatt fordulhatott elő azonban a szombathelyi körorvosi állás meghirdetésekor, hogy a megválasztott orvos még mielőtt elfoglalta volna állását, lemondott róla.²¹⁵ A statisztikai lapokon a hatósági orvosok létszámát járásonként összesítve kellett kitölteni a fizetésük megadásával, és a természetbeni fuvar vagy lakás egyenértékét is fel kellett tüntetni.²¹⁶ Ez alapján 1902-ben a szombathelyi járás 3 körorvosa dr. Feldmann Bódog, dr. Pápay Hugó és dr. Takács Benedek évenként 800 koronát kapott, de dr. Feldmann vasúti orvosi 1000 korona tiszteletdíja is szerepel az összeírásban.²¹⁷ A későbbiekben még kitérünk arra, hogy a másik két orvos is milyen aktív orvosi munkát végzett egyletekben, miközben magánpraxist is folytatott. Összehasonlításul érdemes azonban megemlíteni, hogy maga a városi tiszti főorvos, dr. Alexy Emil (1844–1932) 1871-ben Bécsben szerzett diplomájával – aki a kimutatást kiállította, szignózta és a hivatali úton beküldte a megyei tiszti főorvoshoz – a saját rovata szerint, mint hatósági orvos 400 koronás díjazásban részesült. Ekkor Alexy 24 éve állt a város tiszti főorvosi alkalmazásában és 17 éve végezte az Emberbaráti Egylet kórházában az első (vezető) orvosi teendőket, bár az egyleti kórházban már 1878-tól tiszteletbeli orvosként működött. Kórházi munkájáért 1200 korona éves tiszteletdíjat kapott, ami a városi fizetésének a háromszorosa volt, de a munka mennyisége körülbelül ugyan annyit tehetett ki.²¹⁸ Dr.

212 A 34 körorvosi állás közül 11 üres az alacsony bér miatt. Kivonat Vas vármegye 1893. febr. 6-i közgyűlése jegyzőkönyvéből. MNL VaML alisp. közig ir. X. 18./1893. A hosszúperesztegi körorvosi állásra egyedül pályázó dr. Mihaelics Róbert pozsonyi közkórházi orvos visszalépett, mert előnyösebb fizetésért kapott állást a Temes melletti Temes-Szent Andráson, ahova iratait kéri átküldeni. Ezért a vasvári főszolgabíró 1894. jún. 28-i levelében javasolja az álláshoz tartozó fizetés és egyéb javadalmak tetemes megnövelését azzal az indokkal, hogy ilyen feltételekkel – évi 400 frt fizetés és 200 frt fuvarátalány – alig lesz betölthető az állás. MNL VaML alisp. közig ir. X. 18./1893.

213 Borovszky, 1898. 406.

214 MNL VaML alisp. közig ir. X. 26./1902.

215 MNL VaML alisp. közig ir. X. 18./1894. Dr. Marton Ödön 1894. máj. 14-én – mielőtt elfoglalta volna – lemondott a Szombathely vidéki körorvosi állásáról és így dr. Feldmann Bódog gyakorló orvost, szhelyi lakost választották meg pályázati kérvénye alapján. Jelentette az alispánnak a szhelyi járási főszolgabírói hivatal 1894.

júl. 7-én.

216 A m. kir. központi Statisztikai Hivatal Bp.-en, 1904, jan. 26-án kelt 349. eln. számú Tájékoztató[ja] a közegészségügyi adatok begyűjtéséhez és beszolgáltatásához. X.1456/1904

217 MNL VaML Dr. Alexy Emil szombathelyi városi tisztifőorvos kimutatása 1902. dec. 31-én. MNL VaML Vas Megye tisztiorvosának iratai 1902–1908.; MNL VaML alisp. közig. ir. X.26/1902. (A szhelyi járásorvosi állások betöltésének kimutatása szerint ugyan annyit kaptak, mint a kőszegiek.)

218 EE jkv. 4/1878. ápr. 7., Szabadfy János halálával Alexy Emilt kérték fel az orvosi teendők ellátására, míg a másodorvos dr. Steiner Miksa lett. EE jkv. 1886. dec. 16.;

63 Mezihradszky Kálmán (1851–1926) megyei tiszti főorvosi keresete 2400 korona és pluszban, mint állami gyermekmenhelyi igazgatóé 2000 korona volt.²¹⁹

Az ország területén a 19. század végén nagyon egyenetlen volt az orvosoknak nemcsak a bére, hanem az eloszlása is. 51%-uk városokban, legfőképp a fővárosban élt. Vidéken ugyanis nem volt kereslet a magánpraxist folytató orvosokra, a biztosítással nem rendelkező betegek képtelenek voltak a minimális 10 krajcáros beteglátogatást kifizetni, nemhogy a gyógyszereket. A kisebb községekben, főképp falvakban élő orvosok közel 70%-a megélhetési gondokkal küzdött, és az 1906-os felmérés szerint kénytelen volt hivatása gyakorlása mellett más, kiegészítő tevékenységet is folytatni. Ráadásul ők érintkeztek a legközvetlenebbül a járványos betegségekkel, a hiányos szociális ellátás okozta nagy gyermekhalandósággal, mezőgazdasági balesetekkel, vízbefúlással, öngyilkos esetekkel stb. A vidéki orvosok mozgalma a saját helyzetük megoldatlansága, nyugdíjra való jogosulatlansága miatt a Vidéki Orvostársaság megalakulásához, valamint a politikai mozgalmakhoz való csatlakozáshoz vezetett. A községi-körorvosi állásokhoz képest a városok sokkal nagyobb és többoldalú megélhetést biztosítottak az orvosok számára, törekvéseik mégis több ponton találkoztak a vidékiekéivel. Ilyen volt például a nyugdíjkérdés és a testületi érdekvédelem kérdése.²²⁰ Éhen Gyula (1853–1932) ügyvéd, Szombathely 1895–1902 közötti polgármestere, országgyűlési képviselő éleslátásával a Vasvármegye Orvos és hygiéne című vezércikkében világosan rátapintott a magyar közegészségügyi viszonyok visszásságainak meghatározó elemeire. Szerinte a lehetőségekhez képest a leghigiénikusabb viszonyokat olyan országokban lehet fenntartani, ahol a közegészségügyet az állam saját feladatkörébe rendelte, és mint Ausztriában, a közegészségügyi hatósági orvosoknak jól fizetett állásokat tart fenn, ami mellett nem engedi meg számukra a magángyakorlatot. Ezért teljes állásban teljes figyelmüket a hygiéne védelmére tudják latba vetni. Ezzel szemben Magyarországon a rosszul dotált orvosok magángyakorlatra vannak kényszerítve, és feladatellátásuk közben csak örülhetnek, ha valami vétséget nem követnek el. Arra pedig végképp nincs idejük, hogy terveket alkossanak és propagandát terjesszenek. Az 1876/XIV-es törvény – amelynek legfőbb hibája Éhen szerint, hogy nem államosította a közegészségügyet intézményeivel és intézkedéseinek végrehajtóival együtt – az önkormányzatok számára ugyanakkor előírja, hogy a közegészségügyi szolgálat érdekében hatósági orvosokat tartson. Az alacsony bérezés Fizetésemelések a drágaságra való tekintettel. EE jkv. 1900. máj. 6.

219 Dr. Alexy Emil szombathelyi városi tisztifőorvos kimutatása 1902. dec. 31-én. MNL VaML Vas Megye tisztiorvosának iratai 1902-1908.

220 Kapronczay, 2001. 172.

64 dacára az orvosok figyelmének elég széles spektrumot kell felölelnie. A közegészségügy faktorainak tartja ezentúl a csatornázás, a vízvezeték, a szilárd utcai burkolás, szemétkihordás, emésztőgödrök betömése, a parkírozás [parkosítás], az egészséges lakás, modern közvágóhíd, közkórház, járványkórház, szegényház, ellenőrzött élelmiszereket árusító vásárcsarnok, közfürdők stb. kérdéskörét. Úgy véli – nagyon helyesen –, hogy ezeket nemcsak létrehozni, hanem gondozni és jó karban fenn is kell tartani.²²¹

Összefoglalásul: a Szombathelyen lakó – s mint láttuk, Éhen szerint túlhajszolt – orvosok összetett tevékenységi körét alapvetően szétválaszthatjuk a hivatali munkára, és a magánpraxisukra, amit még egyéb egészségügyi intézményeknél egyleti tevékenységgel is megtoldottak. A hivatali munkához sorolható a közegészségügyi szervezetben a megyei tisztiorvos, a kör, - és járásorvos, a csapatkórháznál a katonaorvos és segédszemélyzete, Szombathelyen a városi tiszti majd ügyvezető főorvos, majd 1908-tól a két kerületi orvos,²²² az állami bábaképezde igazgató-főorvosa és annak tanársegédei, az állami vasúti orvos, állami gyermekmenhelyi igazgató orvosa és gyermekmenhelyi teleporvos, a fogházorvosi állás. Kár, hogy a kimutatásban nem tartották számon, hogy mely orvosok végeztek munkát az egészségügyi mentőegyletnél, az Emberbaráti Egylet kórházában, az árvaházban, a Vörös Keresztnél, az Országos Fehér Kereszt Egyesület mozgalmában, vagy egyéb orvosi szolgálatot igénybe vevő intézményeknél, mint pl. az óvoda, sport, nőmozgalmi továbbá felekezeti egyleteknél, ami még komplexebb képet adhatna sokszínű tevékenységükről. A következőkben ezért szükséges az egészségügyi intézményeknél bemutatni, hogy az orvosi háttérben mit tettek hozzá ezen jótékony szervezetek sikeres működéséhez.

3. Szombathely és egészségügyi intézményei a reformkortól a