Az Emberbaráti Egylet kórházának utolsó igazgató főorvosaként dr. Smidt annak felszámolásakor számos egyleti levéltári dokumentumot, jegyzőkönyvet, pénztárkönyvet mentett meg az enyészettől, pusztulástól. Faller József emberbaráti egyleti, majd közkórházi gondnok a későbbiekben többször is Smidtnél helyezte el az újabban felmerült egyleti emlékeket.26 A korszak neves szombathelyi orvostörténésze, dr. Bencze József (1893–1970)27 1955-ben írt Vas megye egészségügyének története című áttekintésében az emberbaráti kórházra vonatkozóan megemlíti, hogy a kórház felszereléséről maradtak fenn elszámolások, amelyekből kiderül, hogy egyes berendezési tárgyait és az orvosi műszereket Bécsben vásárolták.28 Cikkében írja: „A sebészeti felszerelés egy része ma is megvan.”29 Kár, hogy nem közölte, kinek a birtokában, hol találhatóak ezek a tárgyi dokumentumok. Mint gyűjtőnek, esetleg az ő tulajdonába is kerülhettek, különösen az 1950-ben rendezett szombathelyi népegészségügyi kiállítás után, amelynek ő volt a kurátora.30 A Smidt Múzeum mai gyűjteményegységei közt a korszakunkban a szombathelyi kórházi orvoslás múltját meghatározó intézmény, az Emberbaráti Egylet dokumentumai közül csak az egylet közgyűlési és választmányi jegyzőkönyveinek sora teljes.31 Az egylet 1823-as megalakulásától, annak felszámolásáig, 1949-ig elolvashatók, kutathatók. A pénztárkönyvek sorozata nem teljes,32 a betegfelvételi könyvekből pedig egyetlen – emiatt is igen értékes – kötet maradt fenn: ez az 1839–1855 közötti időszak betegeinek ápolási idejét vagy halál
26 Az egyleti kórház több mázsás alapkőfeliratát a múzeum megnyitása után szállíttatta oda. Ma is a múzeumépület pincéjében leghátul támaszkodik a falhoz.
27 Bencze József (Uraiújfalu, 1893. júl. 26. – Bp., 1970. okt. 23.): orvos, orvostörténész.
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/b-74700/bencze-jozsef-74ABD/ Utolsó letöltés 2020.06.09.
28 Bencze, 1955. 5–16.
29 I. m. 9.
30 Bencze, 1950. 1–24.
31 ST. 89. 151.1.- ST. 89. 156.1.; ST. 89. 164.1. – ST. 89. 200.1.
32 ST. 89. 159. 1–4. Pénztári elszámolások, bevételek, kiadások. Ellenőrzési napló 1909-1910-ből.
11 esetén ennek dátumát dokumentálja.33 Sajnos ekkor még nem írták fel, hogy milyen betegséggel vették fel a pácienst. Az egylet tisztviselői kara csak 1882-ben rendelte el, hogy a diagnózist is fel kell tüntetni a betegfelvételkor.34 Ebből a korból azonban nincsenek meg a betegfelvételi lapok és jegyzőkönyvek, ezért az ápoltak betegségeire nézve az évente kinyomtatott és a tagoknak megküldött számadás egy-egy felbukkanó példánya ad iránymutatást. Ezeket a megyei levéltárban találtam különböző kútfőkben elszórtan. A helyi sajtó hasábjain – 1870 után a Vasmegyei Lapok és a Vasvármegye című újságban – azonban az éves zárszámadások után gyakrabban megjelennek az ápoltak betegségei az egylet évi közgyűléseiről szóló tudósításokban. 1855-ben az Emberbarátok vezetősége elhatározta, hogy a kórházban nyilvántartásba veszi a betegek ellátási szükségleteit, de a felhasznált élelmiszerek és gyógyszerek listái sajnos nincsenek meg.35 A múzeumban néhány doboz a kórházi receptekkel, egyleti tagsági oklevéllel, számlával, fotográfiával, a több kiadást megélt, módosított alapszabályok könyvecskéivel van tele, de ezek az egykori Emberbaráti Kórház levéltárának csak töredékét képezik. A kórházi tárgyi emlékek közül a 19. század utolsó harmadából valók a fekete markolatú sebészeti műszerek – az acélból homogénen kialakított sima vizsgálati és sebészeti műszerek a 20. század elején voltak használatban. Ez a sebészeti eszközgyűjtemény most egy múzeumi dobozt tölt meg. Az egyleti kórház tanácstermét szokás volt a jótevő mecénások, vagy az egyleti (önkéntes) munkában érdemeket szerző neves polgárok arcképével díszíteni. A Smidt Múzeum gyűjteményében az Emberbaráti Egyletnél elévülhetetlen érdemeket szerzett több személyiség nagyméretű és leghosszabb ideig működő protektorának kisméretű aranykeretes portréja található meg.36
A párezer darabos orvostörténeti gyűjtemény nem csak a helyi anyagokra épít, sőt inkább az országos tendenciák követhetők nyomon a megyehatárokat is átlépő érdekességekkel és típustárgyakkal. A régi orvosi könyvek, újságok, taxák, emlékérmek, kitüntetések, oltási és fürdőnyitási hirdetmények, orvosi oklevelek, seborvosi bizonyítványok, elismervények, receptek, gyógyszerészeti emlékek (patikaedények, mérlegek, homeopata szerek, házi és utazó patika), trepanáló műszerek, sebészeti eseteket bemutató rajzok, fertőtlenítő készülékek, korai művégtagok, orvosi felfedezések leírásai, fotográfiák, votív és fogadalmi tárgyak, orvosi táskák, valamint a festmények összegyűjtésében a múzeumalapító fontos célja volt, hogy a
33 ST. 89. 163. 1. Krankenregister. Betegnyilvántartó könyv.
34 Emberbaráti Egylet Közgyűlési és Választmányi Jegyzőkönyve (a továbbiakban: EE jkv.), 1882. júl. 20. Az orvosokat megkérik, hogy ezentúl már a betegfelvételi lapra is mindig írják rá a betegség nemét.
35 EE jkv., 1855. márc. 11./3.
36 Szabó Imre szombathelyi kanonok, Mittermayer Ferenc szombathelyi patikus, városbíró, Zanelli Ferenc szombathelyi kereskedő, gr. Festetich Dénes, gr. Festetich Dénesné bogáti (szombathelyi) földbirtokos mécénások olajfestésű, herceg Batthyány Fülöp védnök-protektor litográfiával készült portréja arany keretben.
12 szakmájához kapcsolódó 17–19. századi relikviákon túl nagy nevű sebészektől őrizhessen valamilyen emléket. A példaképeknek, a magyar sebészet úttörőinek, mint dr. Balassa Jánosnak (1814–1868) vagy dr. Dollinger Gyulának (1849–1937) személyes tárgyait őrizni kitüntetés volt Smidt számára, és jó érzéssel töltötte el. Ezt a törekvését párhuzamba lehet állítani a ma élő legnagyobb szombathelyi orvostörténész, dr. Széll Kálmán37 (1926) irodalmi tevékenységével. Dr. Széll a számára mintaértékű orvosok életútját alapos és érdekes könyvekben, cikkekben dolgozta fel. Legutóbb egy kisfilmben szólt példaképeiről, akik közt dr. Smidt Lajos sebész is szerepel. 38
A múzeumi tárgyi és írásos helytörténeti orvosi dokumentumokat eddig módszeresen nem kutatta senki, így feldolgozatlanok. A múzeum orvostörténeti anyagát azonban az 1971-es megnyitástól 2016-ig résztanulmányok eredményeire építve is be lehetett mutatni. A Smidt Múzeum állandó kiállításán és enteriőrjeiben, majd utóbb időszaki tárlaton is szép számmal tárt a látogatók elé emlékeket a fent említett dokumentumokból. Ez az orvostörténeti kiállítás gyerekkorom egyik meghatározó élménye volt az egykor 12 termes múzeumban.39 A régi orvosi könyvek, újságok, műszerek, sebészeti eszközök,
emlékérmek és egyéb
dokumentumok között érzékelni lehetett, hogy mindez és a mögöttes tudás felmenőink számára élet-halál kérdését jelentette. A szombathelyiek és Vas megyeiek élete ezeken az eszközökön, emlékeken fordult meg. Az állandó kiállításon egykor látható volt dr. Pető Ernő ezredorvosi uniformisa, Kourim Gizella önkéntes vöröskeresztes ápolónő stráfos ruhája fityulájával és dr. Pajor Henrik szürke tábori zubbonya és sapkája az első világháború idejéből. A viseleti emlékekhez tartozó korabeli fényképek, levelek és emlékkönyvek
37 Oldalági rokona Széll Kálmán egykori belügyminiszternek
38 https://www.youtube.com/watch?v=cuXTkLy9FGc&feature=youtu.be Tiszta Formák Alapítvány 24 perces kisfilmje, letöltés ideje: 2020. 06. 16.; Széll, 2007; Széll, 1996.; Széll, 2000 a.; Széll, 2000 b.
39 2015-ben a szombathelyi püspök egy 1906-os térképre hivatkozva visszakérte a SmM kertjének egy részét, és a szomszédos házba átnyúló 100 m2 kiállítás bérleti viszonyát is megszüntette.
A SmM állandó kiállításának orvostörténeti szobája, 2016, fotó, Keppel Miklós.