jogokat gyakorló valóságos primási állásnak, mely a római pápák és érsekek közt közép helyet foglalt, s mely az érsekségeknél nemcsak tiszt-ségre magasabb, hanem azok irányában a pá-páktól a prímásra átruházott patriarchai hatal-mat is gyakorolja. Prímásoknak neveztetnek azok, a kik valamely ország, vagy nemzet vala-mennyi metropolitái fölött állanak.
( F o l y t a t j u k . )
Az erkölcsök hanyatlása, a család és népiskola.
(Néplelkészeink figyelmébe).
II.
1. Most miután szemügyre vettem az erkölcsök hanyatlásának forrásait és okait, ecsetelni kivánom, mi módon vethetünk gátat a mindinkább terjedő erkölcste-lenségnek.
Divatos betegséggé fejlődött nálunk a nevelés terén mutatkozó minden legkisebb hibáért, igy az ifjúság er-kölcsének meglazulásáért is, egyedül és feltétlenül csak az iskolát vádolni ; mert az embereknek természetükben rejlik a felelősségnek magukról való elháritása.
Elvitázhatatlan tény, amint azt tételem első részében jeleztem is, hogy a kor kinövéseinek előidézésében része van az iskolának is, hogy azonban a bajok egvedül csak az iskolai nevelési rendszernek volnának szerencsétlen eredményei, azt az iskolának egy igaz b a r á t j a sem ál-líthatja.
A. nemzet jövője az iskola kezében van, mondják ; e mondatban, mely tudós és tudatlannak, az iskola barát-j á n a k és ellenségének abarát-jkán egyaránt hangzik, van mél-tatva, elismerve, sőt túlbecsülve az iskola működése és hatása. Ilyen általánosságban ez a mondás sem nem igaz, sem nem helyes méltatása az iskolának, mert ha a jövő egyedül az iskolától függne, akkor korunk minden hi-b á j á é r t és tévedéseért csakugyan egyedül az iskola lenne felelős.
Amilyen helytelen az iskola működésének kicsiny-lése, éppen olyan helytelen annak túlbecsülése. Az iskola nem vágyik olyan kétes értékű dicséretek után, melyek őt tüntetik föl az emberiség egyedüli nevelő intézetének.
Amidőn tehát a fenti mondást általánosságban visszauta-sítjuk, csak azt ismerjük el, hogy az iskola nem csupán oktató, hanem nevelő intézet is, és annyira gyakorol az ifjúság lelkére és szivére nem csekély hatást, amennyire ez utóbbi hivatását teljesiti. H o g y azonban az iskolának nevelői hatása nem egyedüli az életben, sőt hogy egyéb
— az emberre nevelőleg ható — tényezők nem egyszer felülmúlják azt, könnyen beláthatjuk, ha megfontoljuk milyen nagy a család nevelői hatalma.
Tételem eddigi fejtegetéséből kitűnik, hogy az ifjú nemzedék erkölcseinek romlása legfőképen a hiányos ne-velésnek eredménye, mert a más forrásokból eredő er-kölcsi sülyedést feltüntető jelek is csak a nevelésre vezet-hetők vissza. Ebből természetszerűleg következik, hogy a helytelen nevelés okozta társadalmi bajokat észszerű és szigorú erkölcsi alapokra fektetett nevelés által orvo-solhatjuk.
Mivel pedig a nevelésnek tényezői a család és iskola, azért világos, hogy az erkölcsi sülvedés terjedésének meg-akadályozói és orvoslói is ugyanazok.
Igy állván a dolgok, értekezésem e részének tár-gyát kiválólag azon teendők előadása képezendi, melyekkel a család és iskola az erkölcsök hanyatlásának meg gát-lását nemcsak sikerrel eszközölheti, hanem azok felvirá-goztatását ts előmozdíthatja.
Lássuk először a család teendőit.
2. A családot, illetve a szülőket, sem az isteni
tör-RELIGIO. 35 vények, sem a társadalom föl nem mentik a felelősség
alól, h o g y g y e r m e k e i k n e k legelső alapnevelését, a tőlök kitelhető szellemi és anyagi erők teljes igénybevételével és felhasználásával, igyekezzenek megadni, mert a családi élet alapja az állami élet jólétének. H a a családi élet ép alapokon álló, erős lesz az állam, mely a családok összes-ségéből áll ; ha a családi élet a j ó erkölcsök nevelőháza, a polgári erények t á r h á z a lesz az állami élet ; viszont, h a elhanyagolt a családi élet, r o m l o t t lesz a társadalom alapjaiban és ingadozó s ü p p e d é k r e lesz épitve az állam háza. Csak egészséges erkölcsi alapokon álló család a j á n d é k o z h a t j a m e g az államot m u n k a b í r ó , k ö t e l e s s é g é r z e t -teljes p o l g á r o k k a l .
Mindezeknek t u d a t á t ó l a szülőknek kell á t h a t v a lenniök, különösen a család lelkének, az anyának, mert a családban a g y e r m e k n e v e l é s t illetőleg az övé a főszerep ; mivel az apát l e g t ö b b n y i r e az életszükségletek előteremtéséről való gondoskodás f o g l a l j a el, azért az apa a g y e r meknevelésben csak t á m o g a t ó j a az a n y á n a k , de a g y e r m e -keknek t u l a j d o n k é p e n i ápolása, gondozása, szóval azok nevelése az anya vállaira nehezedik.
Édes iga és k ö n n y ű t e h e r azonban a g y e r m e k n e v e l é s egy jó a n y á r a nézve, daczára a n n a k , h o g y annyi a g g á l y o s szeretetet és g o n d o t igényel az, m e r t az okszerű neve-lésből származó örömök a szerető a n y á r a nézve t ö b b e t érnek a világ l e g d r á g á b b k i n c s é n é l ; sokszor fényesen bizo-n y í t j á k ezebizo-n állítás igazságát a példábizo-nyszerü g y e r m e k e k k e l biró anyák szemeiben f a k a d ó ö r ö m k ö n y e k , melyek a g y é m á n t n á l is t ü n d ö k l ő b b r a g y o g á s s a l csillognak.
A családi életet tekintve, a nők f e l e t t é b b magasztos működési k ö r r e l b i r n a k , melyben áldólag vagy á t k o t ho-zólag m ű k ö d h e t n e k .
A g y e r m e k n e k az első — s t ö b b n y i r e örök benyo-másu — o k t a t á s o k a t megadni az anya van hivatva.
H a m e g g o n d o l j u k , h o g y n e m z e t ü n k legjelesebbjei hirnevöket különösen az anyák áldásos befolyásának kö-szönhették, a k k o r el kell ö s m e r n ü n k , h o g y jó anyák nélkül sem házi, sem semmiféle földi b o l d o g s á g nem létezhetik.
Az anyai nevelés rakja le tehát a gyermekben a földi jólét alapkövét, m e r t a g y e r m e k m á r természettől
oda van utalva, h o g y élete legelső éveit közvetlenül az anya védszárnyai alatt töltse.
H o g y a nevelést már a legzsengébb k o r b a n kell megkezdeni, az a dolog természetében gyökeredzik, ennek czélszerüségét vagy szükségét fejtegetni teljesen felesleges volna.
Sokan mosolyognak ugyan a g y e r m e k e k n e k a böl-csőben kezdett nevelése felett, pedig a g y e r m e k első éveiben g y a k o r o l t eszélytelen eljárás igen rossz követ-kezést von maga u t á n . Meggyőződésem teljével osztom t e h á t azon követelést, h o g y a születés utáni első időkben nemcsak a test fejlődésére kell kiváló figyelmet fordítani, hanem a lélek müvelésére is, m e r t a g y e r m e k élete első 5 évében tanul l e g t ö b b e t . A jövendő lelki n a g y s á g alapja e k o r b a n épül, azért kell i l y e n k o r l e g i n k á b b a gyer-meki szivre h a t n i tudni.
Az ut, melyen az anyának a gyermeknevelésnél h a -ladnia kell, a sziv és lélek legszentebb érzelmeiből :
sze-retetből indul ki, azért az első dolog, melyre a g y e r m e k e t az a n y á n a k t a n í t a n i a kell, hogy az engedelmesség leg-k e z d e t l e g e s e b b cseleleg-kedeteire s z o leg-k t a s s a : szeretet. E z t leg-kell idejekorán a g y e r m e k n e k m e g t a n u l n i a , h o g y g y a k o r o l -hassa később, m e r t minden tudás czélját, a l a p j á t a sze-r e t e t n e k kell képeznie. A valódi, az okos anyai szesze-re- szere-t e szere-t n e k azonban a szigora is legerősebb. Az igazi anya m e g l á t j a a h i b á k a t , m e r t e szeretetnek l á n g j a m e g t i s z t í t j a a lelki szemek l á t ó h a t á r á t , biztosságot kölcsönöz a r e n d r e -utasítani kész észnek és a g y e n g e s é g e k ismeretében is szeretet m a r a d .
Nagyfontosságú tehát az anyai szeretet a gyermekneve-lésnél, azért m o n d j a Aszalay „Szellemi O m n i b u s " - á b a n e r r ő l : „Az anyai s z e r e t e t : bevezetés az élet könyvéhez, a nyelv d r á g a g y ö n g y e , királynő az érzelmek orszá-g á b a n . "
A g y e r m e k n e k — legyen az fiu vagy leány — az anyai sziv m e l e g é b ő l kell elsajátítania azon s u g a r a k a t , m e l y e k n e k összesége képezi a kedélyt. Az a n y á t ó l kell m e g n y e r n i e a sziv g y ö n g é d s é g é t , melyet később az élet r i d e g e b b viszonyai k ö z ö t t megszerezni olyan nehéz. Az a n y á n a k kell elültetnie a g y e r m e k kebelébe a léleknemesség m a g v a i t , melyekből később egész életének l e g -szebb, l e g m a g a s z t o s a b b virágai s a r j a d o z n a k .
Az anya fel data a g y e r m e k n e k m é g p a r l a g o n levő s mindent, j ó t rosszat, befogadó szellemét — mint tavasz-szal a k e r t e t — t a p i n t a t o s , g y e n g é d - és okszerűen szerető kezekkel berendezni, b e ü l t e t n i ugy, h o g y az, egész életen át, nemes v i r á g o k a t és hasznos g y ü m ö l c s ö k e t t e r e m j e n m é g a k k o r is, ha k é s ő b b már nem volna kéz, mely benne a b e á l l h a t ó h i á n y o k a t j a v í t g a t n á .
Az anyai szeretet jóltevő melegének legelső su-g a r a i r a éppen usu-gy szüksésu-ge van t e h á t a su-g y e r m e k n e k , mint a csirájában levő növénynek az első tavaszi n a p -s u g a r a k r a .
Az anya vesse meg a gyermek kebeléhez a vallásos-ságnak, a hitnek alapját is, mely a l e g h a t h a t ó s a b b véd-eszköze az erkölcsösségnek, m e r t az által g y ő z h e t ü n k le minden kísértetet, minden rosszra csábító alkalmat, h a I s t e n t i m á d j u k és a vallásból m e r í t ü n k erőt.
A vallásnak az anya által m e g v e t e t t a l a p j á r ó l m o n d j a a „Kereszténység mint világvallás" czímü é r t e k e z é s :
„Ezen alap m e g m a r a d , a szenvedély, idő ezt m e g nem semmisiti, a szenvedély viharai elzúgnak, az élet estéjén visszatér az ember vallásához, azon valláshoz, melyet az anya a j k á r ó l t a n u l t . "
A családban kell azonban beoltani a g y e r m e k i szívbe nemcsak az isteni félelem, h a n e m a munka, rend-, tisztaság-szeretet, kötelességérzet és takarékosság első csi-ráit is, m e r t ezek a legszebb erények és ezekre építhet a z u t á n az iskola, mint r e n d í t h e t e t l e n alapra.
A m u n k á r a való h a j l a m n a k a g y e r m e k i kebelben való m e g h o n o s í t á s a által a hazának és az emberiségnek n a g y szolgálatott tesz a család, mivel s z á m á r a dolgozni t u d ó p o l g á r o k a t képez. A m u n k a óvja m e g az embert az élet ezernyi kisértő csábjainak támadásaitól. A dolog-k e r ü l ő emberedolog-k m é g a dolog-koldusodolog-k szájából is elraboljádolog-k az alamizsnát, amennyiben csak f o g y a s z t a n a k és előidézik a pénzhiányt, a drágaságot. A m u n k a azon talizmán, mely
5*
az emberiséget erőssé és hatalmassá teszi. Munka n é l k ü l nem t u d u n k t e r e m t e n i m e g e l é g e d e t t s é g e t és boldogságot.
A gyermek j á t é k á r ó l és szórakozásáról is ugy kell a szülőknek gondoskodniok, h o g y azok alkalmasak legyenek a g y e r m e k értelmének az iskolában t a n u l a n d ó k k a l való f o g l a l k o z t a t á s á r a , ugy azonban, hogy a g y e r m e k meg-m a r a d j o n az ő korához l e g j o b b a n illő kis világban, meg-m e r t csak ilyen eljárással ó v h a t j á k m e g őket a k o r a é r e t t s é g veszélyeitől, mely a mai n a p s á g n a g y o n k o r á n kezdett rendszeres tanításnak szokott szomorú eredménye lenni.
A hazaszeretet érzelmeinek legelső magvait is a csa-lád, illetve az anya, van hivatva a gyermekbe becsepeg-tetni. E g y rövidke vers, egy kis dal, melyben a haza név előfordul, n a g y erények k ú t f o r r á s a lehet ; ha ezen eré-nyeket az anyák b e o l t j á k g y e r m e k e i k keblébe, azok fénye idővel r e á j o k f o g visszasugárzani. Egetöleg szükség van pedig korunkban a hazaszeretetet kiválólag ápolni és az ifjúságot arra nevelni, mert csak a vak nem l á t j a , h o g y ma — midőn b o l d o g - b o l d o g t a l a n a j k a i n hordozza a sza-badság, egyenlőség és f ü g g e t l e n s é g szavait — vannak l e g n a g y o b b számmal olyanok, kik elveiket u g y változ-t a változ-t j á k , minváltoz-t a r u h á változ-t és a hazaszereváltoz-teváltoz-t h a n g o z változ-t a változ-t á s a álváltoz-tal ö n m a g u k a t bálványozzák, h a n e m azért a hazafiak pél-dányképei g y a n á n t szerepelnek, pedig Kisfaludy K á r o l y szerint ; „Hol sokat beszélnek a hazafiságról, keveset tesznek érte : mije nincs az e m b e r n e k , örömest em-legeti."
Mivel azonban a j ó példa minden tanitásnál és be-szédnél j o b b a n hat, azért kívánatos végül, hogy a szülök jó példája világítson a gyermekek előtt az erények
tekin-tetében, m e r t Aristoteles s z e r i n t : „ J ó k lesznek a gyer-mekek szülőik jó p é l d á j a által."
A családi nevelésről e l ő a d o t t a k b ó l l á t h a t ó t e h á t , h o g y a szülők rendkívül j e l e n t é k e n y befolyást é9 hatást g y a k o r o l n a k g y e r m e k e i k érzelmeire és szokásaira. E kö-r ü l m é n y b ő l azonban ama nagy felelősség is kitűnik, mely a gyermeknevelésnél a családot terheli.
Azért kívánatos, h o g y a szülők, de kiválólag az anyák, hivatásuk teljes színvonalán álljanak, mert csak igy r e m é l h e t ő , h o g y f e l a d a t u k a t Isten, vallás és a szeretet nevében teljesitendik. E s ha e szellemben fognak működni, a k k o r nemcsak helyes irányban nevelt gyer-m e k e k e t adnak gyer-m a j d az iskolának — kik az iskolai ismeretek könnyű szerrel és t u d v á g y g y a l való e l s a j á t í t á sára képesek lesznek — hanem az előhaladást is g y o r -s a b b á tehetik az általáno-s neme-sbülé-s felé ; mert a he-lyes erkölcsi irányban nevelt i f j ú s á g az élet színpadán az elvetemültség á r a m l a t á n a k bizonyára ellent fog állani, sőt az erény ú t j á r ó l l e t é r t e k r e is áldásos befolyást fog gyakorolni.
Méltatva a családi nevelés n a g y h o r d e r e j ű és be-folyású működését, vessük t e k i n t e t ü n k e t a népiskola működésére és nézzük m i n ő védpaizst szolgáltathat az i f j ú -ságnak erkölcsi megmételyezése ellen.
3. A népiskola olyan nevelő és oktató intézet, mely a család, állam és egyház egyesült befolyása alatt a g y e r m e k e k e t vallás-erkölcsös emberekké nevelni és azon általános i s m e r e t e k r e oktatni van hivatva, melyek a
pol-gári életben minden e m b e r r e nézve elkerülhetetlenül
szük-ségesek, és a melyek a t o v á b b i különleges czélra irányzó képzésnek a l a p j á u l szolgálnak.
A népiskola fogalmának eme meghatározásából ö n -kényt következik, h o g y a népiskolának nemcsak a ta-nítás a feladata, hanem a nevelés is ; ennélfogva köte-lessége a szivet, kedélyt, a tiszta, igaz és nemes iránti h a j l a m o t a g y e r m e k e k k o r á n a k megfelelő módon fej-leszteni.
A népiskola feladatának ezen része még fontosabb, mint az oktatás, mert a g y e r m e k k o r l e g f o g é k o n y a b b az erkölcsi b e n y o m á s o k felfogására és legalkalmasabb azok-nak m e g t a r t á s á r a , de f o n t o s a b b azért is, m e r t az elha-nyagolt oktatás könnyen pótolható, az elhaelha-nyagolt nevelés azonban soha.
A népiskola f o g a l m á n a k m e g h a t á r o z á s á b ó l azonban az is látható, h o g y az iskolának éppen ugy vallásos szellemben kell nevelnie a gyermeket, mint a családnak ; m e r t különben haszontalan fáradoznék az iskala a nö-vendékek erkölcsi képzésében, ha törekvéseinek a l a p j á t nem a vallás képezné.
A keresztény vallás a h a t á s t , melylyel az emberre nézve bír, nem parancsolataiból és törvényeiből, hanem áldásos tanainak azon isteni befolyásából meriti, melyet g y e r m e k s é g ü n k t ő l kezdve elménkre és szivünkre gya-korol oly annyira, h o g y eme tanok meggyőződésünkké válnak és azon mély, k i o l t h a t a t l a n hitnek vetik meg a l a p j á t , mely az életben t u l a j d o n k é p egyedüli erősségünk.
É p p e n az a l e g n a g y o b b b a j a azonban a mostani is-kolai nevelésnek, h o g y a vallás-erkölcsi alapon való ta-nítást az intéző körök akkor, midőn a t a n ü g y r e nézve oly eseménydús idők következtek be, szükségtelennek t a r t o t t á k .
Kiváló örömmel t a p a s z t a l j u k azonban, h o g y leg-ú j a b b a n a vallás-erkölcsi alapon való tanítás ellenségei is b e l á t t á k , miszerint vallás nélkül sohasem fognak a gyermekekből szeplőtlen jellemű embereket nevelni.
A többi között ezen örvendetes nézetváltozást bizo-n y í t j a ama k ö r ü l m é bizo-n y , h o g y Budapestebizo-n a g y e r m e k e k elvadulása miatt a vallástanárok szaporítását kívánták ; továbbá, h o g y Aradon az iskolaszék a vallás- és közok-t a közok-t á s ü g y i miniszközok-terhez közok-teközok-tközok-t felközok-terjeszközok-tésében, az i f j ú s á g erkölcsi h a n y a t l á s á r ó l panaszkodva, hangsúlyozza a gyer-m e k e k n e k valláserkölcsi alapon való tanítását.
í m e t e h á t az iskola is éppen ugy, mint a család és minden e földön csak az Istennel, a vallás szellemével teljesítheti magasztos f e l a d a t á t .
A családi nevelés méltatásánál k i m u t a t t a m mit t a r -tozik tenni a család a nevelés dolgában, és hogy meny-nyire elősegíti az iskola nevelői működését a család, ha híven teljesiti kötelességét.
Ú g y d e a tapasztalás azt m u t a t j a , h o g y h a z á n k b a n a népiskolák növendékeinek csak elenyésző csekély részét képezik azok a g y e r m e k e k , kiknek szülői hivatásukat ugy f o g n á k föl, mint kellene. Szép idő f o g a mulandóság tengerébe merülni addig, mig a népiskoláknak e tekin-tetben nem lesz okuk a panaszra.
Angolországban már annyira g y ö k e r e t vert és gya-r a p o d o t t a családi nevelés, h o g y ott az iskolaköteles g y e r m e k e k á t l a g véve bizonyos megfelelő előképzettséggel
RELIGIO. 37 lépnek az iskolába, mig nálunk a közép és alsóbb
osz-tályok gyermekei legtöbbnyire éretlenek az iskolai ok-tatásra. És miben rejlik ennek oka ? Legnagyobbrészt a tudatlanságban, közönyösségben, időhiányban és némelyeknél az erkölcsi sülyedésben. Az érző emberbarát nemével a fájdalomnak olvassa a törvénytelen szülöttek számáról szóló statisztikai kimutatásokat, akiknek nem épit házat az atya és anya áldása, akik elhagyatva nyomorban és bűnben növekednek, akik szerető és vezető kéz hiányában sokszor a fegyházban végzik életüket.
Vessük most tekintetünket az iskola működésére és nézzük részesül-e megfelelő támogatásban a népiskola a szülői ház részéről ? Fájdalommal kell bevallanunk, hogy a legtöbb esetben nem, sok szülő közönyös az iskolával szemben, mások meg éppen ellene dolgoznak annak. Mi-ben rejlik ennek o k a ? L e g t ö b b esetMi-ben az értelem és erkölcs gyengeségében, a lelket és erkölcsi akaratot gyen-gítő vagy elnyomó szegénységben.
Ha népünkben fel a k a r j u k kelteni a keresztény ne-velés iránti érzéket, mindenekelőtt az elszegényedés fenye-gető démonát kell legyőzni igyekeznünk. Melyek e tekintetben a leghathatósabb eszközök ? Alapos segitség-e az állandó alamizsna-nyújtás ? Vagy talán a communismu?
és socialismus elvei szerint forgassuk fel a létező álla-potokat, hogy a szegények birtokhoz jussanak ? Semmi esetre sem ! A keresztény népmüvelödés terjesztése azon varázshatalom, mely a népnek ez óhajtott kincset megszerzi és megőrzi. E b b e n a munkában a tanítónak is szép és háladatos feladata van, amidőn szóval és tettel t á m o g a t j a az ezen irányú egyházi, társadalmi és hatósági mozgal-makat.
Az emiitett sajnos állapotokkal szemben az iskolá-nak az a feladata, hogy segítségére legyen a családiskolá-nak és folytonosan szem előtt tartsa, hogy a rábízott gyer-mekeket necsak oktassa, hanem nevelje is ; szóval minden erejéből arra törekedjék, hogy amennyire lehet a csalá-dot helyettesítse, annak rossz befolyását ellensúlyozza és jóvátegye.
Mit tehet e tekintetben a népiskola? Hogyan pótol-h a t j a a pótol-hiányzó vagy ferde pótol-házi nevelést ?
(Yége köv.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
B u d a p e s t , jul. 16. Monarchiánk legjobb szövetségese és magyar nemzeti missziónk. —
„Háborútól, dögvésztől, pestistől — Ments meg Uram minket !"
így imádkozik a katholika egyház a nagyobb litá-niákban, melyek évenkint több alkalommal mondatnak.
A tatár s török pusztítások óta talán soha sem volt oly égető a szükség ez imára mint mostanában, midőn európai háború, világra szóló katasztrófa fenyegeti, ha nem leg-közelebb, bizonyára nemsokára a polgárosult nemzeteket.
A soha nem látott fegyerkezések, a népek minden fegy-verfogható férfiainak egész az aggkor h a t á r á i g való ujabb besorozása, a diplomáczia lázas munkálkodása, a külön-böző szövetségek kötése, az uralkodóknak és a sugal-mazott sajtónak össze-vissza clausulált békebiztosifásai,
Vilmos német császár oroszországi u t j a : mindez elégséges arra, hogy borzalommal s rémülettel töltse el az egész emberiséget a jövendő, kihatásukban kiszámíthatatlan ese-mények, a közeledő özönvízszerű kataplazma iránt.
Ez nem túlzás ! Nem !
Mert a napi áramlatok behatása alatt álló sajtó csak a részleteket látja s láttatja, az összességnek áttekinté-séhez nagyobb figyelem, hosszabb elmélkedés és több részrehaj latlanság szükséges, mint a mennyit a taposó-malom kénytelen-kelletlen működésében tapasztalhatni. A legnagyobb világlapok is, azok, melyekkel valóban poli-tikát csinálnak, csak azt mérlegelik ugyanis, hogy ki leszen egyik, ki a másik részen, ha a háború k i t ö r ; csak azt kérdik s puhatolják nyugaton, van-e Oroszországnak szövetsége és megbizhatik-e benne ; vagy csak azt ku-t a ku-t j á k , köku-teles-e s fogja-e Némeku-t- s Olaszország monar-chiánkat segíteni, ha a muszka ránk támad ?
E l i s m e r j ü k , hogy ezek fő-fő fontosságú kérdések, melyeknek megoldásától vajmi sok függ, de kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy vannak még más, nem ke-vésbé fontos kérdések a jelen s jövő politikai szinpad hátterében, melyek a felszínen lévő apály s dagály mód-j á r a váltakozó béke-háboru eshetőségeinek mély örvényé-ből elementáris erővel törnek föl.
Igen, a nihilizmus és az internaczionális szoczializ-mus, mint az Apocalypis egyik szörnye lesi a háború ki-törését, azt ez időpontot, midőn E u r ó p a leghatalmasabb nemzeteinek összes véderői világot megrázkódtató r o b a j -jal egymásra csapnak ; lesi ez alkalmat már évtizedek
óta, hogy a társadalmi rendet magával a társadalommal s polgárosultsággal alapostul fölforgassa.
Ez a veszedelem nagyobb a háborúnál ! Sőt immi-nensebb ennél !
Soha több gyúló, robbanó anyag nem volt össze-halmozva a militarizmus következtében lőporos nagy hor-dóvá lett E u r ó p á b a n . A manchesteri liberalizmus tönkre tette a régi nemzetgazdasági rendet, „vogelfrei"-nak vagyis olyannak tette a munkát, melyet mindenki bün-tetlenül kizsákmányolhat ; rázuditotta a népekre a mező-gazdasági válságot, az egyes államok közt folyó vámhá-borút, földönfutóvá tette az egykor szervezettségében gazdag iparos osztályt, és létrehozta azt a mostani papiros korszakot, midőn a kézi munka, a termő föld és az egyéni önálló termelés, e három cselekvő és tényleges érték helyett imaginarius, képzeleti értékek uralkodnak a nemzetek
élete s munkássága fölött, amelyeket azonfelül nem is a népek vagy képviseletükben törvényhozásaik, nem is a trónok s kormányok, hanem az a r a n y b o r j u t imádó börzék szabnak meg és diktálnak uralkodóknak s nemzeteknek, államoknak s egyes egyéneknek.
Ily viszonyok közt nem lehet csodálni, hogy az államok kormányai a fegyveres haderőben s ennek foly-tonos szaporításában keresik végmenedéküket és a né-peket kénytelenek óriás adóval terhelni a mindinkább s mind mélyebbre elharapózó nemzetgazdasági válság daczára.
Valóban azon sem lehet azonban csodálkozni, hogy ily általános politikai s társadalmi viszonyok közepette a népek nem bizakodnak sem a szövetségekben, sem önmagukban.
Csak egy szövetségük van, de ez egy a legbiztosabb, a leghatalmasabb. 0 az, kihez a katholika egyház ma ugy, mint a mult századok nagy veszedelmeiben, imád-kozik: „Háborútól, dögvésztől pestistől, — Ments meg, Uram minket !
Ámde, ha kifürkészhetetlen bölcseségének rendelke-zései szerint ugy tetszik ő legszentebb felségének hatá-rozni, hogy e bűnös, anyag-imádásba merült mai embe-riség elvegye azt a büntetését, melyet önmaga készített önmagának ?
Akkor is csak ő benne bizakodhatunk; Benne aki megígérte, hogy nem hagyja el híveit a világ végezetéig.
Akkor is imádnunk s csodálnunk kell szent végzéseit, me-lyeknek csak az lehet a czélja, hogy a mai, sok tekin-tetben korhadt társadalmi állapotok helyére az u j időknek megfelelő egészséges keresztény társadalmi viszonyok jőjenek létre és a mai romhalmaz helyén u j és díszes
társadalmi szervezet emelkedjék.
Ki lát Kivüle a jövőbe ?
Az általános khaosz közepette nem az a katholikus szellem feladata csupán, hogy mérlegelje a muszka, a porosz szellem, vagy a franczia forradalom elvei fognak-e felülkerekedni ? A háború tulajdonképen e három elem közt foly máris a szupremácziáért, egyik részről nyugaton, másik részről keleten.
A feladat ma inkább az, hogy a beálJandó eshető-séggel szemben számba vegyük azt, vájjon a dolgok emez éles elmérgesedése nem azért történik-e, hogy a fönemli-tett ezé], a kóros állapotok gyökeres orvoslása végbe-menjen. mert aki mivel vétett, azzal bűnhődik, aki kardot ránt, kard által hal meg.
A tizenkilenczedik század vérfürdőből született, vér-fürdőbe temette a múltnak sajnálatos kinövéseivel annak keresztény intézményeit: valószínű, hogy ugyanoly mó-don leli végét vérker'esztség által a huszadik századnak, egy nagy újjászületésnek hajnalát pirosra festve.
Ebben a katholikus nemzeteknek nagy szerepük lesz.
Monarchiánknak, de különösen magyar nemzetünk-nek gondvisele'ses szerepe lehet; sőt bizonyos velleitások daczára máris van, és ez épp ezen velleitások jellemzésére szolgái.
Az események mai menete a hamisítatlan történelmi elvfolytonosság medrében halad : mint egykor az izlam áradata ellenében a magyarság, a magyar katholiczizmus volt védő bástyája a keresztény polgárosultságnak, ugy most s jövőben a moszkovitizmus ellen van hivatva döntő erőnek bizonyulni a népek sorsát intéző hatalom kezében.
A magyar elem hatalmi állásában, sőt nemzeti létében van fenyegetve ; a mi védekezésünk azonban nem szorít-kozik egyedül erre, mert nem kevésbé szép feladat j u t o t t
A magyar elem hatalmi állásában, sőt nemzeti létében van fenyegetve ; a mi védekezésünk azonban nem szorít-kozik egyedül erre, mert nem kevésbé szép feladat j u t o t t