csapójhíd 106 csatlós csapó|hid padací most
csatló|szij 107 csavar|szeg csatlójszíj spojovací remen;
(deré-kon) opasok m
csatol pripojit', pripnúf; (vkit vki-hez) spojif s nkym; (iratot) pripojit, prilozif (spis); (övet) pri=, ospásat;
(kamatot tőkéhez) prirazit, pridaf rok ku istine); (területet) pripojit (ú-zemie); —ás (-t, -ok) pripojenie n; az iratok —ása mellett pripojením spisov;
~ m á n y (-t, -ok) príloha f; ~ód-ik (-tam, -ott; -jál) pripojit sa, pridruzif sa etc. vö. csatol; ~ t pripojeny; ~tan, (—va) pripojene, v prílohe
csatorna (-nát) 1. kanál m, (hajó-zási) prieplav m; (kisebb) priekopa, stoka f , priepust, prietok m; 2. (ma-lom—) zl'ab m; 3. (házon) zl'ab, zlia-bok m (na streche)
csatorna] = (cs-hoz tartozó) kanálo-vy; zl'abokanálo-vy; (cs-náé, cs-nát) kanálu, priekopy, zl'abu (gen.), pl.: —híd kaná-lovy most, v. most kanálu; —javítás oprava kanálu (priekopy, zl'abu);
—rendszer, —hálózat kanálová sústava csatornáz (-tam, -ott; -z) kanalizo-vat; —ás (-t, -a) kanalizácia f; —ási kanalizaény
csatos, -an so sponou, so sponkou;
s prackou
csattan (-ni; -t) 1. prasknúf; 2. (os-tor, kéz) plesknút; (ajtó, fegyver) tresknúf; (csók) cupnúf; (zár) cvak-núf; —ás (-t, -ok) 1. prask mj 2. plesk m; tresk m; cupnutie n, cupot mj —ó
1. praskavy; plieskavy; treskúci; cup-kavy; 2. (fn., -t; -ja) pointa fi —ós, -an l. —ó 1.
csattant, csattint (-ani; -ott; -s) prask-núf; pleskprask-núf; treskprask-núf; cupnúf (vmire:
na nco; vmit, vmivel: ncím); vö. csat-tan
csattog (-tam, -ott) 1. práskaf; 2.
plieskaf; trieskaf, treskotaf; cupotaf;
(fig.) hromzif; 3. (szárny) trepotaf (o krídle); 4. (kard) cvendzaf; 5. (fogak) drkotaf; sekaf; —ás 1. práskanie n, praskot m; 2. plieskanie n, pleskot m;
trieskanie n treskot m; cupótanié n cüpot m; 3. trepotanie n, trepot m; A.
cvendzanie n, cvengot mj 5. drkotanie, sekanie n (zubami); —tat (-tam, -ott;
-ass) (vmit) práskaf, plieskaf, trieskaf, treskotaf, trepotaf (ncím); vö. csattan, csattog
csáva (-vát) ' 1. crieslo n, dubovy lúh; 2. benn van a csávában sedí v bla-te; csávába került dostal sa do kaluze
I. csavar (ige) 1. krútif, tóéit?, otocif (vmit: nco v. néím); 2. (ruhába) (za)-vif; (rá—) ná(za)-vif; vö. fel—, ki—, le—
D. csavar (-t -ok; -ja) 1. (s)krutka fi 2. (hajón, repülőgépen) vrtul'a f
csavar|= 1. (s)krutkovy; 2. (hajónál) vrtul'ovy; —alakú 1. krutkovity; 2. vr-tul'ovity; —anya matka (krutková);
—emelő krutkové zdvihadlo; —fej hla-va f krutky; —fúró závitník m
csavargás (-t, -ok) túlanie n csavargó (-t; -ja) tulák m; (mn.) tú-lajúci sa; tulácky
csavar]=: —gőzös vrtul'ová lod';
—gyár továren f na krutky; —hajtás vrtul'ovy pohon; —húzó krutkovy fahák
csavarint (-ani; -ott; -s) vmit zato-cif ncím
csavar|=: —kapocs krutkovka f; —ke-rék krutkové koleso; —kötés krutková spona; —kulcs krutkovy kl'úc; —lyuk krutková diera, v. diera krutky; —me-net závit m; —mozgás tocivy pohyb
csavaró 1. krútiaci; 2. vinúci csavarodás (-t; -a) 1. skrut m; (úté) zákruta f , zákrut m
csavarod-ik (-tam, -ott; -jál) 1. krú-tif sa, tóéit sa; 2. vit sa; vö. csavar csavarodott, -an 1. skrúteny, zakrú-teny; 2. za», na»vity; vö. csavar
csavarog (-tam; -rgott) túlaf sa, po-pletaf sa
csavarorsó krutkové vreteno csavaros, -an 1. (/. csavarj) krutko-vy, vrtul'okrutko-vy, pl.: cs. emelő krutkové zdvihadlo; 2. (csavarral ellátott) krut-kou v. vrtul'ou opatreny, s krutkrut-kou, s vrtul'ou; 3. I. csavaralákú; —eszű pre-fíkany, sibalsky; (fn.) fúrták m, (vsl.
krútilo m)
csavar|=: —rúgó závitová spruhá;
—szeg krutkovy klinec; —t, -an
skrúte-csavarjtengely 108 csendesít ny; vinuty; —tengely os f krutky; —tok
matka f krutky; —ulat (-ot; -a) /. —o-dás; —vonal závitnica f; —zat (-ot; -a) závit m
csáváz (-tam, -ott; -z) lázit (köze) cseber (-bret; -bre) dzber m; cs-böl vederbe z dazd'a pod odkvap
csecs (-et; -e) prs f; prsník, cecok, cicik m; —bimbó cicik m, hlávka f
csecse (-csét) CaCka f; (ma) cacany csecsemő nemluvna, paholiatko n;
—halandóság úmrtnost f nemluvniat;
—védelem, —gondozás ochrana f ne-mluvniat
csecsjmirígy prsná zl'aza
csecs|szopó ciciak, cecos m, sáca n cseh 1. (-et; -e) Cech m; cs. nő Ceska f; 2. (mn., -ül) Cesky; —es, -en Cesky; poCesteny; —esít (-eni; -ett; -s) cestif; —esités cestenie n
Cseh|ország (-ot; -a) Cechy f pl cseh|országi Cesky; z Ciech
csehszlovák (-ot; -ja) Cechoslovák;
(mn.) ceskoslovensky
Cseh|szlovákia (-át) = Csehszlovák köztársaság Ceskoslovenská republika
csekély, -en nepatrny, maly; —el /.
kevesell; —es, -en l. kicsinyes; —ke 1.
maliCky, malinky; 2. egy cs. szeretet troska lásky (gen.); —ség nepatrnost f;
drobta, malickost f; —ségem moja ma-litkost; —számú málo, nepatraym po-ctom
csekk (-et; -(j)e) sek m
csekk| = sekovy; —számla' s-ové konto csel (-t, -ek; -e) lest f, úklad m;
cselhez folyamodni pcruzit l'sti; cselt szőni vki ellen robit úklady nkomu;
cselt vetni klást úklady csélcsap (-ot) vetroplach m
cseléd (-et; -je) slúha, cel'adín m;
slúzka f
cseléd|' Cel'adny; Cel'adi (gen.);—asz-tal C-ny stól; —bér c-ná mzda; —ház Cel'adna f; —könyv C-ná (sluzobná) kniha; —közvetítés sprostredkovanie n sluzby v, sluzobníctva; —közvetítő sprostredkovatel' m Cel'adníctva; —le-ány slúzka, sluznica [; —ség Cel'ad' f ,
sluzobníctvo n; -—szerző obstarávate!
m Cel'adi; — szerződés c-ná smluva;
—szoba Cel'adnica f; —ügy Cel'adníc-tvo n
cselekedet (-et; -e) Cin, skutok m cselekmény (-t; -ek) 1. vykon, cin m; 2. (regényé) dej m; —dús na dej bohaty
cseleksz-ik (-kedni; -kedtem, -kedett;
-kedjél; -kvő) cinif; mit cs-kedtél? co si uCinil?
cselekvés (-t, -ek) Cinenie, konanie n; Cin m
cselekvő, -leg Cinny; —alak (gram.) Cinny tvar; —képes cinuschopny; —ké-pesség Cinuschopnosf, vykonná schop-nosf f; —képtelen Cinu neschopny;
—képtelenség neschopnost f Cinit csel|fogás úskok, podvod m csel|fogó úskoCny, podvodny,
•ny; (fn.) úskoCník, podvodník m; úklad-ník m
cselló, l. gordonka
csel]=: — szövény (-t, -ek) úklady m pl; —szövényes, -en úkladny, podvod-ny, l'stivy; —szövő, -en 1. úkladpodvod-ny, l'stivy; 2. (fn., -t; -je) úkladník m; —ve-tés strojenie n úkladov; úklady m pl;
—vető l. —szövő
csemcseg (-tem, -ett) = csámcsog csemege (-gét) lahödka f; —árus,
—kereskedő lahődkár m; —bor desertné víno; —üzlet, —kereskedés lahödkár-stvo n, obchod m s lahödkami; —szőlő desertné hrozno
csemete (-tét) mládnik, vyhonok m;
sadenica f; —ágy hriadka f; —kert skolka f
I, csempész (-tem, -ett; -ssz) pasovat II. csempész (-t, -ek) podludník m;
—áru podludny v. pasovany tovar;
—és, —et podludníctvo n csen (-ni; -t) kradnút", braf 'si csend (-et; -je) ticho n, tichosf f;
cs-ben ülni sedet" ticho; cs-ben lenni byt ticho; —biztos policajny komisár; —é-let zátisie n
csendes, -en tichy; —ed-ik (-tem, -ett; -jél) tíchnuf, utisövat sa; —ít
csendesség 109 cserép|korsó (-eni; -ett; -s) tísit, utisovaf; ~ s é g (-'et;
-e) tichosf f
Csendes-óceán Tichy óceán csend|háborítás rusenie n pokoja csendháborító rusitel' m pokoja; (nm.j.
pokoj rusiaci v. vyrusujúci . csend|őr éetník m
csend|őr|=, csendőri cetnicky; —jár|-őr, —őrjjárat éetnícka hliadka; —kerü-let é-cky obvod; —kézre adni odovzdaf cetnictvu; —különítmény c-cky oddiel;
—laktanya c-cka kasáren; —őrs c-cka stráz; —ség cetníctvo . n; —tiszt é-cky döstojnik
csend|szeretet pokojamilovnost' f csendjszerető pokojamilovny; (fn.) pokojamilovník m
csendül zavznef, zazvucaf; fülembe cs-t zazvuéa'.o (v. zazvonilo) mi v uchu
csend|=: —zavarás, —zavaró l. —há-borítás, —háborító
csenevész, -en zakrpately; —ed-ik (-tem, -ett; -jél) krpatet
cseng (-eni; -tem, -ett) cvendzaf;
zvucaf; (csengő) cengat; cs. a fülem zvoní mi v uchu; —et cengat; —etés
(-t, -ek) cenganie n; —etyü (-t; -je) céngác m, cengálka f; —5, -en cvendzia-.
ci, cengajúci; cvendzavy; zvuény; (fn.) cengáé m
csép (-et; -je) cep m
csepeg (-tem, -ett; -j) kvapkaf; cs.
az eső kropí; —5 kvapkavy; (fn.) od-kvap m; —tet (-tem, -ett; -ess) od-kvapaf, kvapkaf; (fig.) lelkébe — tetni vstepo-vat do duse; —tető kvapadlo n; —tető üveg kvapajúca skleniíka, kvapkav-niéka f
csépel mlátif; —és (-t, -ek) mlátenie n csepered-ik vzrastat, rást
csepereg (-rgett) mrholif, (vsl. trosit) csepergő mrho'iaci
csép|hadarő cepy m pl; cepík m cséplés (-t, -ek) mlátenie n, mlatba f; —kor o mlatbe
cséplő mlátiaci; (fn.) mlatec m;
(gép) mlátaéka [; —dob búbon m mlá-tacky; —gép mlátaéka [
csepp (-et; -je) 1. kvapka f; az utol-só cs. vérig az do poslednej kvapky krvi; (verítéké) kröpka, kropaj f; 2.
(fig.) adj egy cs-ét daj mi trosku; egy cs-el sem jobb ani o maény máéik nie je lepsí; —alakú kvapkovity; —en (-t) kvapnút; ha nem csurog, cseppen ked' neteéie aspon kvapká; —ent (-eni; -ett;
-s) kvapnút; nakvapkat; —entő üveg kvápaéka f, kvapajúca skleniéka; —fo-lyó (s) tekuty; — fo—fo-lyó (s) anyag teku-tina f; —folyósít (-ani; -ott; -s) skva-palnit; —folyóssá változ-ik skvapalnet;
—kő kvapel', kvapavec m; —kő|barlang kvapl'ová jaskyna; —nyi trochu; za kvapku; —ség (-et; -e) kvapka, ma-liékost f; (gyerek) malik m, drobotina f csepü (-t: -je) klky, pacesy m pl;
(vsl. kléie n); —1 (fig.) mlátit, bit;
(megszól) ohovárat; —rágó saso, ko-mediant m, (vsl. kléojedec m)
cser (-t; -e) 1. cer, dub m; (fig.) cs-ben hagyni nechaf v blate; (hűtlenül elhagy) opustit'; az esze cs-ben hagyta zlyhal mu rozum; —anyag cerovina, dubovina f; —csáva dubnica f
cserdít = csördít
csere (-rét) zámena f; cserében zá-menou; cserébe adni zamenit; cserébe kapni dostat zámenou (v. na zámenu);
cserébe küldeni (gyereket) poslaf na vymenu; cs. útján zámenou; —bere mienanie n; éachrovanie n; —berél za-mienat, éachrovat: —bogár chrúst m;
—bomlás (chem.) zámenny rozklad;
—érték zámenná hodnöta; —eszköz menidlo n; —forgalom zámenny obrat;
—kereskedés zámenny obchod
cserél za», vy»menit; za=, vy»mienaf;
—és (-t, -ek) za», vy»mienanie n; vy-mena f; —get (-tem, -ett; -ess) za», vy«mienaf
csere|levél vymcnná listina cserény (-t, -ek; -e) ceren m
cserép (-repet) érep m; (fedésre) skridlica f
cserép|= érepovy; skridlicovy; hline-ny; —áru hlineny tovar; —edény hli-nená nádoba; —korsó krpka f
csere| példány 110 csigás csere|példány zámenny exemplár
cserepes 1. (fn., -t, -ek) skridliéiar m; 2. (mn.) érepovy; hlineny; (tető) skridlicovy; (fig.) cs. kéz mozol'naté ruky: cs. száj popukané pery; —ed-ik
(kéz) mozol'natef; (száj) púkat" sa cserepez (-tem, -ett; -z) pokryvaf skridlicoú; —6 skridliciar m
cserépl»! —lerzék hlineny hrniec;
—fedél skridlicovy krov, s-ová stre-cha; ~ f e d ő hlinená pokryvka; —kály-ha klinené kachle f pl; —növény ére-povy kvet; —pipa hlin(i)enka f; —sza-vazás hlasovanie n érepinou; crepino-v y súd; —tál hlinená misa; —tető skridlicovy krov; —zsindely skridlica f
cser|erdő cerina, dubina, dúbrava f;
dubová hora
csere|szelvény zámenny odstrizok
~ csereszerződés zámenná smluva cseres(z)nye (-nyét) éeresna f; —fa éeresen f , éeresnovy strom; —féle éeres-novy; éeresnovity; —mag éeresnová kőstka; —pálinka éeresnovica f
cseres(z)nyés 1. éeresnovy; 2. (fn.:
-t, -ek; -e) éeresnovy sad; (árus) éeres-niar m
cseresznye|szem (jedna) éeresienka f cserez (-tem, -rzett; -z) dubit" (köze) cser|fa cer, dub m; (száraz) dubové drevo; —lomb dubové listie
csergedez zuréat; zblnkotat"; —és (-t, -ek) zuréanie n; zblnkot m, —ö zur-éiaci; zblnkotavy
cserje (-jét) ker m; krovina f cserjés (-t, -ek) krovie n cser|kéreg érieslo n
cserkesz (-t, -ek) Cerkes m; (mn.) cerkessky
I. cserkész (-tem, -ett; -éssz) sliedif II. cserkész (fn. -t, -ek) skaut m;
cserkészi' skautsky; —et skauting m cser|lé dubnica f; cs-be áztatni za-dubif
cserjmakk zalud' f
csermely (-t, -ek) érmei', potöcik, jaréek m
cser|sav crieslová kyselina cser|virág dúbrovník m
cserzés (-t, -ek) dubenie n cserzett, -en dubeny
cserző dubiaci, na dubenie; —anyag érieslovina f; —varga kozeluh m
csésze (-szét) éasa, sálka f; (virágé) kalich, kalísok m; —alakú kalichovity;
—alja dno n case; spodok m éase csete|paté praéka, ruvaéka f; (kat., harc) boj m, srázka, potyéka f
csetl-ik-botl-ik (-ett; -ott) 1. potky-nat" sa; 2. motaf sa
esetten (-ni; -t) prasknúf; —t, cset-tint (-eni; -ett; -s) (nyelvvel) ml'ask-nút", ml'askaf; (ujjal) lusknúf, lúskat"
cséve (-vét) 1. cieva, cievka f; 2.
(fegyveren) hlaven f
cseveg (-tem, -ett) tárat"; (madár) stebotaf; —és táranie n; stebotanie n;
stebot m; —ő 1. (mn.) stebotavy; (em-ber) táravy; 2. (fn.) taraé m, taradlo n; taranda f
cséza (-zát) l'ahky koé
csibe (-bét) kuréa n; •—hús kuracina f csibész (-t, -ek) lapikurkár m, (vsl.
vtáékár m) ,
csibor (-t, -ok) (zool.) vodomil m csibuk (-ot; -ja) fajka f; —oz-ik (-tam, -ott; -zál) fajéit"
csicsereg (-tem, -rgett) stebotat", svi-torif
csicsergés stebotanie n, stebot m csicsergő, -en stebotavy.
csicseri-borsó cícer, hrachor m csicsóka (-kát) slneénica bambulinatá csiga (-gát) 1. slimák m; 2. (mech.) kladka f , skripec m
csiga|' 1. slimaéí; 2. (mech.) kladko-vy; skripcokladko-vy; vő. csiga; —alakú 1. sli-mákovity; 2. (mech.) kladkovity; skrip-covity; —emelő krutinovy dvihák; —fú-ró závitovy neboziec, závitnik m; —ház 1. ulita f; slimaéia skorupina; 2. (mech.) puzdro n kladky; —héj" = —ház 1.;
—kerék krutinové koleso; —lassúság slimaéia pomalost" v. zdlhavosf; —lép-cső tőéivé schody; —lépés slimaéí krok;
—rendszer skripeová sústava
csigás 1. slimákovity; 2. (mech.) s kladkou, so skripcom
csiga|sor 111 csín csiga|=j —sor (mech.) kladkoradie m
—vonal závitnica f
csigáz (-tam, -ott; -z) 1. I. csigákat fog, szed; 2. I. agyon—, fel—, etc.
csigolya (-lyát) stavec, obratel' m;
fark— kostrc f , trtác m; hát— bedrovy stavec; nyak— krkovy stavec; csigolya| • stavcovy, obratl'ovy
csihol (tüzet) skresat ohna
csík (-ot; -ja) 1. (zool.) plz m; 2.
(sáv) pruh, prúzik m; 3. (tészta) re-zance, slíze m pl
csikar 1. stipaf; cs. a hasam stípe (ma) v bruchu; 2. Z. ki—; —ás (-t, -ok) stípanie n
csikland (-ani; -tam, -ott) steklit sa, (vsl. laskotat sa); —ós, -an steklivy;
—oz (-tam, -ott; -z) steklit csikl-ik (-ani; -ott) Z. csikland csikó zriebá n; —bőr zriebacia koza;
—bőrös zo zriebacej köze; —fék ohláv-ka f; —fog mliecny zub
csikordul skripnúf, skrípaf
csikorgás (-t, -ok) vrzg m, vrzganie n, vrzgot m; skripanie n
csikorgat (-tam, -ott; -ass) 1. (zárat) vrzgat; 2. a fogait cs-ni skrípat zubami csikorgó, -an 1. vrzgavy; skrípavy;
2. cs. hideg treskúca zima
csikorog (-rgott, -tak) (zár) vrzgat, skrípat; (fog, csizma) vrzd'af, vrzaf
csíkos, csíkolt, -an pruhovany csikós (-t, -ok) koniar m; —bojtár paholok m; —tanya koniarsky stán
csíkoz (-tam, -ott; -z) pruhovaf, pás-kovat
csikőz-ik (-ott, -tak) zrebif sa csilingel cengat
csili|salétrom cilsky liadok
csillag (-ot; -a) hviezda f; álló— stá-lica fi bolygó (—) obeznica, blúdica f;
hulló— meteorit m; üstökös (—) vlasa-tica fi cs-a hanyatlik jeho hviezda za-padá; jó cs. alatt születni narodit sa pod stastnou planetou; —alakú, -an hviezdo-vity; —ász (-t, -ok; -a) hvezdár m;
—ászát (-t; -a) hvezdárstvo n; —ászati, -lag hvezdársky; —ász|torony hvezdá-ren f; —csoport súhvezdie n; —év
hviezdny rok, hviezdna dial'ka; —fény lesk m (v. ziara f ) hviezd; —hullás pa-danie n hviezd, cistenie sa n hviezd;
—jós hadai m z hviez'd; planetár m;
—jóslás hádanie n z hviezd; —kép sú-hvezdie n; —kereszt hviezdny kríz;
—keresztes hölgy dáma rádu hviezdne-ho kríza; —os, -an hviezdnaty; —pálya hviezdna dráha; —rendszer hviezdna sústava; —szerű hviezdovity; —talan, -ul bezhviezdny; —térkép hviezdopisná mapa; —világ svet m hviezd; — vizsgáló hvezdár m; —vizsgáló torony hvezdáren fi —zat súhvezdie n; planéta f
csillám (-ot, -a) 1. ligot, lesk m; 2.
(ásvány) slieda f , blyst m; —agyag sliedovka f; —kő sliedovec m; —lás (-t, -ok; -a) ligotanie n; —1-ik (-ani;
-ott; -molj) ligotaf sa; —ló, -an ligota-vy; —os, -an sliedovity; —pala svor m
csillan zaligotat sa; zablysfat sa;
strblietaf sa; —ás (-t, -ok; -a) zaligo-tanie n; záblesk m; strbliezaligo-tanie n
csillapít (-ani; -ott; -s) tísit, utisovat;
—ás (-t, -ok) tísenie, utisovahie n;
—hatatlan, -ul neutísitel'ny; —ó, -an u-tisujúci, tísíaci; —ó|szer utisovací pro-striedok
csillapod-ik (-tam, -ott; -jál), csilla-pul (-t, -j) tísit sa, utisovat sa
csillár (-t, -ok; -ja) luster m csille (-Hét) 1. (bány.) vozík m, lóra fi billenő cs. sklopny vozík; 2. (csónak) lodicka f
csillog (-tam, -ott) ligotaf sa, bly-sfaf sa, lesknüf sa; (csillag) trblietaf sa; —ás (-t, -ok) ligotanie n, lesk m, ziara {•, (csillagé) trblietanie n; —ó, -an ligotavy, lesknúci sa; trblietavy;
—tat (-tam, -ott; -ass) vmit zaligotaf ncím; (fig.) skvef sa ncím; —-villog lesknút sa; trblietaf sa
csimbók (-ot; -ja) strapec m; —os, -an strapcovy, so strapcami
csimpaszkod-ik (-tam, -ott; -jál) vmi-be privesit' sa k ncomu
csín (-t; -ja) 1. úhl'adnost {; cs-ján bánni vmivel zachádzat s ncím pozorne;
2. ismeri a dolog minden csínját-bínját vyzná sa vo veci skrz-naskrz
csinál 112 csirizes csinál vmit 1. robif; (befejez.) u»,
z»robit; spravit (nco); 2. vystrojif nco, (bűnös dolgot) spáchat nco; dopustif sa ncoho; 3. (gyárt zhotovif, hotcrvif, vyrobif, vyrábat, dorábaf; —gat (-tam, -ott; -ass) porábat; zrábat; —mány
(-t, -ok; -a) vyrobok m; (silány) sláta-nina f; ~ód-ik (-ott; -tak; -jék) robit sa; utvárat sa; —t, -an 1. (u)robeny, spraveny; 2. (mesterkélt) strojeny, umely
csinos, -an pekny, úhl'adny, svárny, strojny; ~ i t (-ani; -ott; -s); —ítgat
(-tani, -ott; -ass) peknit, kráslif; ustrá-jaf; —od-ik (-tam, -ott; -jál) peknef, krásnef; ~ s á g (-ott; -a) peknota, ú-hl'adnost, strojnost f
csintalan, -ul nezbedny, samopasny;
~kod-ik (-tam- -ott; -jál) samopasif, stváraf nezbedy; ~kodó, -an 1. (mn.) nezbedny, samopasny; 2. (fn.) nezbed-ník, samopasnik m; —ság (-ot; -a) ne-zbeda, samopas f
csinvat (-ot; -ja) cinovaf f csíny (-t, -ek; -e) kúsok m, selmov-stvo n; cs-t elkövetni vystrojit, vyviest v. vykonaf nejaky kúsok, nejaké sel-movstvo; —tevés (-t, -ek) samopas f;
selmovstvo n; —tevő samopasny; (fn.) samopasnik m; figliar m
csíp (-tem, -ett) stípat
csipa (-pát) kapra, kapravina, kapri-na, karpina f
csipás, -an kapravy, karpavy csip-csup chatrny; cs.-cs. dolog chatr-nost f
csipdes (-tem, -ett: -s) l. csipked csipeg = csipog
csipeget (-tem, -ett; -ess) stipkaf, u-stipkovat; (csőrrel) zobat
csiperke (-két) (gomba) peciarka f csípés (-t, -ek) (u)stipnutie n csipesz (-t, -ek; -e) stipec m csipet, csipetnjd stipka f
csipetke (-két) trhanec m, trhanka f csipke (-két) krajka, cipka f; cs-két verni krajkovaf, palickovat; pliest kraj-ky; —bogyó sipka f; —bokor síp m, sí-povy ker
csipked (-tem, -ett; -j) stípat; stipkaf,
ustipovaf; (csőrrel) zobat; (fig.: szó-val) ustipovat
csipke|=: —függöny krajková (v. cip-ková) záclona; —kendő krajková (v.
cipková) satka; —rózsa sípová ruza;
Csipkerózsa Sípková Ruzenka csipkés, -en cipkovy, krajkovy; s cip-kami; cipkovity; —szélű zúbkovity
csipke|=: —verés krajkovanie, pletenie n krajok (v. cipók); —verő (-t; -je) cipkár, krajkár m, (nő) cipkárka f
csipkéz (-tem, -ett; -z) ocipkovaf;
zúbkovaf; —et (-et; -e) zúbkovanie n;
cipkovanie f
csipog (-tam, -ott) ciepcaf, pipcat;
—ás ciepcanie, pipcanie n csípő stípací; páliaci
csipő (-t; -je v, csípeje) kycla f; cs-re tenni a kezet zalozif si ruky v bok, po-dopret si boky; —csont kyclová kost;
—ízület kyclovy kíb; —ízületi gyulladás zapálenie n kyclového klbu
csípő|fogő stipec m
csípős, -en stipl'avy; pál'civy; —ség (-et; -e) stipl'avosf; pálcivosf f
csipő|táj nadkycelie, nadbedrie n csípő|vas klieste f pl
csíptet (-tem, -ett; -ess) za», pri»stip-núf; —ő 1. stipec m; 2. (mn„ mech.) svierací; ~ ő horog svierací hák; —ő hüvely svieracia objímka
csíra (-rát) 1. zárodok m; csírájában elfojtani vmit udusif nco v zárodku; 2.
hermafrodit m; —bimbó pupencok m;
—burok obal zárodkovy; —hártya bla-na zárodková; —mag zárodok m, jadro zárodkové; —mentes bezzárodkovy;
—szem zárodkové jadro, jadro plodu csírátlanit (-ani; -ott; -s) zbavif zá-rodku
csíráz-ik (-ott, -tak; -zon) klícif, kl'ut csírázó klíciaci; puciaci; —képes klí-civy; —képesség klícivosf f
csiráztat (-tam, -ott; -ass) daf (vy)-klícif v. (vy) pucát
csiri-biri nepatrny, chatrny csiri-csáré (-t; -ja) táranie n csiripel, csiripol cvirikat
csiriz (-t; -e) lep, glej m; —el lepif, glejit; —es, -en lepkavy, glejovity
csirke 113 csokoládéi torta csirke (-két) kurca n; —aprólék
drob-ky kuracie f pl; —fogó lapikurkár m, (vsl. vtackár m); —hús kuracina [;
—sült pecené kurca; kuracina { csiszajkö brus m
csiszol 1. (élesít) brúsit; 2. (simít) lestit; —at (-ot; -a) vybrus m; — atlan, -ul 1. nebrúseny, nelesteny; 2. (fig.) ne-okresany, nevycibreny; —atlanság (-ot;
-a) 1. nevybrúsenosf f; nevyhladenosf f; 2. neokresanosf f; nevycibrenosf f;
—ó 1. (mn.) brúsiaci; lestiaci; 2. (fn.) (eszköz) brus m; lestidlo n; (mester) brusic m; lestic m
csiszolói» brusiaci; brusny; lestiaci, hladiaci; vylesfovací; —gép lestiaci stroj; —kő brus m; —papír hladiaci pa-pier; —por lestiaci prások, prások na lestenie; —vas hladidlo, lestidlo n
csiszolódik (-tam, -ott; -jál) brúsit sa; hladit sa, lestit sa; (fig.) cibrit sa
csiszolt, -an 1. brúseny; lesteny; 2.
(fig.) vycibreny; —ság (-ot; -a) 1.
(vy)lestenost f; 2. (fig.) vycibrenost f csitít (-ani; -ott; -s), —gat (-tam, -ott; -ass) cicíkaf, utisovat
csitri (-t; -je) 1. zabka {; 2. (kotnye-les) vravusa f
csitt! pst!, ticho!
csitul tísif sa, utisovat sa csíz (-et; -e) cíz(ik) m
csizma (-mát) cizma (pl cizmy) [;
—dia (-iát) cizmár m; —diaság (-ot) cizmárstvo n; —dia|mester cizmár m;
cizmársky majster; —dia|mesterség ciz-márstvo, cizmárske remeslo; —húzó o-buvák m; vyzuvák m; —nadrág no-havky f pl; —szár holen, holienka, sá-ra f
csizmás, -an v cizmách
csobban (-t) zblnknúf; —ás (-t, -ok;
-a) zblnk m, zblnknutie n
csobog (-tam, -ott) zuréaf, zblnkotat;
—ás (-t, -ok; -a) zblnkotanie n csobolyó dzbán m (dreveny), dzberm csoda (-dát) div, zázrak m; csodák csodája! div divúci; csoda, hogy . . . div, z e . . . ; vminek csodájára járni chodif
ncomu na obdiv; csodával határos (sko-ro) zázracny; csodát tenni tvorit divy
csoda|» zázracny, cudesny; —állat z-né zviera; —bogár (fig.) cudák m;
—dolog z-ná vec; —erejű z-nej moci, divotvornej sily (gen.); —erő z-ná sila, z-ná moc; —fa skocec m; —gyermek z-né diefa; —hit viera fv divy [v. v zázraky); —kép z-ny obraz, divotvor-ny obraz