dob» 127 dolgozik dob|= bubnovy; (fülről) bubienkovy
dobaj (-t, -ok) dupot m
dolgozó 128 dorgálás dolgozó 1. pracujúci; d. nép pracujúci
l'ud; vő. dolgozik; 2. (dolgozásra vonat-kozó) pracovny, robolny; —asztal pra-covny stöl; —ruha pracovnc saty; —szo-ba pracovna /; —társ spolupracovník m;
3. (fn.: -t; -ja) pracovnik, robotnik m;
(méh, nő) robotnica f
dolgoztat (-tam, -ott; -tass) 1. dat pracovat; 2. (munkást) zamestnávaf
dollár (-t, -ok; -ja) dolár m; dollár |=
dolárovy
dolmány (-t, -ok; -a) dolomán m dolog (dolgot, dolgok; dolga) 1. (mun-ka) práca, robota f; dologra! do robotyl, d-hoz látni dat sa do próce; dolga van má robotu; je zaujaty v. zaneprázdneny;
nincs dolgom némám práce, némám co robif; nincs veled semmi dolgom némám s tebou nic do roboty; ez dolgot ad to (do)dá práce (gen.); 2. (ügy, tárgy) vec l; nagy d. ezi to je vei'ká vecl; ez az én doigom to je moja vec; izlés dol-ga vec vkusu; a dolgot elintéztem vec som vybavil; mi ez a dolog (tárgy) itt?
co je to za vec?; 3. (feladatj úioha f;
nehéz dolgot vállalt magára vzal na se-ba t'azkú úlohu; 4. jó d., rossz d. dobrá vec, nedobrá vec; jó dolgom van dobre sa mám, dobre sa mi vodí; rosszul megy a dolga má sa zle; neked jobb dolgod van ty sa más lepsie; úri doiga van má sa po pánsky
dolog|»: —beli = dologi; —bírás vy-konnost f , práceschopnost f; —bíró prá-ceschopny; vykonny; pracovity; —bir-tok drzba f veci; —biztosítás poistecie n veci; —ház donucovacia pracovna
dologi, -lag (jogi) vecny; d. bíróság vecny (v. reálny) súd; d. érték vecná hodnota; d. jog vecné právo, etc.
dolog|»: —idő pracovna doba; —jogi vecneprávny; —kerülés lenosenie n;
—kerülő zahal'ac m; —nap robot; :y v.
pracovny den; —összesség (jogi) hrü-madná vec; súhrn m veci; —rongálás poskodenie n veci; —szerető pracovity
dologtalan, -ul 1. (ember) nepracovi-ty; bezrobotny, zaháiajúci; (fn.) zaha-l'ac m; 2. (idö, élet) bez práce; —ság (-ot; -a) zahál'anie n
dolomit (-ot; -ja) dolomit m
dóm (-ot; -ja) katedrála f , dom m, chrám m
domb (-oü, -ja) kopec, vrsok m; (ma-gasabb) vysina f; —hát vrch m kopca;
—lánc kopcoradie n; —oldal strán f , ú-bocie n
domborít (-ani; -ott; -s) vypucit';
—ott, (—va) vypuceny
Uombor|=: —mü relief m, vypukiá rez-ba; —nyomás, —nyomat vypukly odtla-cok; —odás (-t, -ok; -a) vypuklina (;
—od-ilc (-tam, -ott; -jál) vydüvat sa, vypucit sa; —ú, -an vypukly; —ú tükör vypuklé zrkadlo; —ulat (-ot; -a) vyr puldina [; —úság (ot; -a) vypuklost f;
—zat (-ot; -a) relief m dombos, -an kopcovity
domb|=: —sor kopcoradie n; —tető vr-chol m kopca; —vidék kopcovity kraj;
pahorkatina /
dominikánus l. domonkos
domínium (-ot) domínium, panstvo n dominó domino nj —z-ik (-tam, -ott;
-zék) hrat domino t Domonkos (-t, -ok) Dominik m domonkos (-t, -ok) dominikán m;
(mn.) dominikánsky; —barát dominikán m; —rend rehol'a / dominikánov; —ren-di dominikánsky
Don (-t; -ja) Don m dong j-ani; -tam, -ott) bzucaf donga (-gát) dúha, útora [; vékony dongájú chudorl'avy.; —boltozat dúho-vá klenba; —fa duhovina /; —láb roz-sedlé nohy f pl
dongás bzucanie n, bzukot m dongázat (-ot; -a) duzina f dongő| (légy) ovad m dongó| méh cmei m doni donsky
dór, -ul dorsky; d. stilus dorsky sloh;
—ok pl Dori, Dorovia m pl Dóra (-rát) Dorota, Dora f
dorbézol hyrif, iumpovaf; —ás (-t, -ok; -a) hyrenie n; —ő hyriaci; (fn.) hyrivec, lump m
dorgál karhat; (hiv.) kárát; robit nkomu vycitky; —ás (-t, -ok) karhanie;
doromb 129 dörgő káranie n; d-ra ítélni odsúdif na
pokar-hanie
doromb (-ot; -ja) drumbl'a f; ~ o l drumbl'ovat'; (macska) priasf
dorong (-ot; -ja) kő!, drúk m; ~ f a drúkovina f; —híd nákolny most;
—ol ubíjat' kolom; —vas tycové zelezo doroszol (követ) okresaf; (földet) o-kopat
Dorottya (-ttyát) Dorota f
dorozmál (követ) okresaf na hrubo dotáció dotácia f , plat m
dotál dotovaf, platif
dőzse (-zsét) (velencei) dóza m döbben 1. /. dobbant 2. strnút', des-núf; —et (-et; -e) ustrnutie n, des m;
—etes, -en ustrnujűci, desivy; — t l.
meg—t
döccen (-ni; -t) drgnúf, hegnúf; —és (-t -e) drg m, drgnutie m
döcög drgat', hegaf: —ős, -en drgl'avy döf (-tem, -ött) bodnúf, bodat"; pich-núf, pichaf;. klaf; kést d-ött belé vra-zil don nöz; —dös, —köd (-tem, -ött) bodaf: pichaf: —és bodnutie, pichnutie n; —ő bodací; —öl = —dös
dög (ö-t; -e) zdochlina, mrcina [•:
mrsina f; (fig.) d-ivel hojne
dög|=: —bogár hrobárik m; mrcho-zravec m: —evő zdochlino», mrcho»-zravy; (fn.) mrchozravcc m; —halál morová rana f; mor m; —hús zdochlina f; —légy másiarka f; —le(le)tes, -en morivy; nákazlivy: —lcszt (-eni; -ett:
-essz) morif: —1-ik (-eni, -ött; dögölj) 1. dochnúf, zdochynaf; kapaf; 2. (lus-tálkodik) lenosif, (vsl. zdvchat); —lő-d-ik (-tem, -ött; -j(él)), —lő|félben van dofahovaf, zdochynaf —lőtt, -en zdochly
dögönyöz (-tem, ött: -z) 1. vkit bú-chaf do nkoho, buchnátv dávat' nkomu, buchnátövaf); 2. (földet) ubíjaf, udu-pávaf
dögl=:—rováson van dofahuje; —szag zápach m zdochliny (v. zdochlinou);
—tér zdochliniste n; —vész mor m; —vé-szes morovy
dől 1. padaf, padnúf; (épület) rúcaf sa, zrútit sa; vál'af sa; 2. (fel—) preva-lif sa, vyvrátif sa; vö. még el—, fel—,
ki—; 3. (falhoz, vmire) opref sa o nco;
4. (vmi fölé, vmi irányba) nachylif sa, naklonif sa, nahnúf sa; (vetésről) l'ah-núf; 5. (sokaságról) vali. un, hraút' sa
(o mnozstve); —t, -en 1. (épület) zrú-teny; 2. vyvrázrú-teny; 3. (xanihez) opretv
(o nco)'; 4. (vmi fölé, vn:i irányban) nakloneny, nahnuty, nachyleny
dölyf (-öt; -e) pycha, uadulosf f:
—ös, -en pysny, naduty; —ösköd-ik (-tem, -ött; -jél) pysif sa, nr.dúvaf sa;
—ősség (-et; -e) pycha, naducosf f dömés dominikán m; (nín.) domini-kánsky; —rend rehol'a f- donunikánov
Dömötör (-t, -ök; -c) Demeter, Dmi-trij m
döng (-eni; -ött, -tek) dunef; —ccsel /. —icsél; —és duueiiie n; —et (-tem, -ett; -ess) vmit búchat' do ncoho; ajtót
—etni búchaf na dvere; —icscl bzucat';
—icsélés (-t; -e) bzukot m, bzucanie n döngöl t, dögönyöz
dönt (-eni, -ött; -s) 1. (épületet) rú-caf, vál'af; romba— zrútif, znicif; (fát) vál'af, vyvalit"; (vkit, vmit fel—) preva-lif, vyvrátif; oö. még el—, fel—, le—, ki—, meg—; 2. (határoz) rozhodnúf, rozhodovaf; (magában) rozhodnúf sa;
odhodlaf sa; —és (-t, -ek) 1. rücanie.
vál'anie n; 2. rozhodnutie n; vö. dönt:
—hetetlen, -ül 1. nevyvratny; 2. (érv) nepodvratny; —ő, -en 1. rúcajúci, vá-l'ajűci; 2. rozhodujúci, rozhodny; —ő bíró rozhodcí sudca; —ő bíróság roz-hodci súd: —ő|birósági rozroz-hodcieho sú-du (gen.): —vény • (-t, -ek) tie rv, —vény|könyv kniha f rozhodnu-tí; —vény|tár sbierka f rozhodnutí
dördül 1. (puska) tresknúf; 2. (ágyú, villám) zahrmef, zarachotif; nagyot d-ni silne zahrmef
dőre, -rén durny, sprosty; posetily;
(fn.) durák m;' posetilec m dörej (-t; -e) hrmot, rachot m dőreség (-et) durnosf, sprostosf f;
posetilosf f
dörg: t, dörög; —és hrmenic n, hrmot m; —ő hrniaci; —ő hang hrmotny, hr-mivy hlas
dörgöl 130 duda dörgöl l. dörzsöl; —ődz-ik (-tem,
-ött; -dzél) vmihez otierat sa o nco dörmög (-tem, -ött) dudrat, mrmlat;
—és dudranie, mrmlanie n; —ő dudra-júci, mrmlajúci; (fn.) dudros, mrmlos m; ~ ő s dudravy, mrmlavy
dörög (-tem, -rgött) hrmef:; d. az ég hrmí
dörömböl (-t; -j), dörömböz -(-tem, -ött) klopaf, (erősen) búchaf
dörren (-ni; -t) (puska) tresknúf;
(ágyú, villám) zahrmef
dörzs| = trecí, pl.: —fék trecia hamov-ka; —felület trecia plocha
dörzsöl tref; mádlif; kezeit d-i madli si ruky; —és (-t: -e) trenie tv, madlenie n; —ési trecí; —esi elektromosság trecia elektrina, v. el. z trenia; —ö trecí; —öl-ték trecia hamovka; —ő|kefe kefa f na trenie; —őd-ik (-tem, -ött; -j(é!)) otie-rat sa (vmihez: o nco)
dőzsöl hyrif; —és (-6 -e) hyrenie n;
—ő hyriaci: hyrivy; (fn.) hyrivec m drága, -gán drahy; (értékes) draho-cenny; —gyöngy pravá perla; —kö drahokam m; —köves s drahokamom, drahokamenny
drágáll povazovat za drahé
drágalátos, -a n 1. drahocenny,; 2.
(ember) predrahy drágán (adv.) draho
drágaság (-ot; -a) 1. drahota f; 2.
(tárgy) drahocennosf f; —i drahotny;
—i pótlék drahotny prídavok
drágít (-ani; -ott; -s) zdrazovat; —ás zdrázovanie tv, —ó zdrazujúci; zdrazo-vací; (fn.) zdrazovatel' m
dragonyos (-t, -ok; -a) dragon, dra-gonier m
drágul drazef, zdrazovat sa; —ás (-t, -ok) drazenie, zdrazovanie tv, —ó zdra-zujúci
Drákó Drakon m; drákói, -lag drako-nicky
dráma (-mát) drama f (v. rí); —írás písanie n drám; dramatická spisba;
—író dramatik m; pisatel' m divadel-nyeh hier; —irodalom dramatická lite-ratúrai —i, -lag dramaticky; —iság dra-matickosf f
dramaturg (-ot; -ja) dramaturg m;
—ia (-iát) dramaturgia f
Dráva (-vát) Dráva f; —mellék Po-drávie n
drenázs (-t, -ok) drenáz f
dresszúra (-rát) dresúra f , vyevik m ' Drezda (-dában) Drazd'any m pl; d-i drazdiansky
drogéria (-iát) drogéria f drogériás, drogista drogista m
dromedár (-t, -ok; -(j)a) dromedár m, jednohrby vel'blúd
drót (-ot; -ja) drót m
drót|= drótovy; (d-ozott, d-ból való) dróteny; (d-é, d-ot) drótu (gen.); —a-kadály drótová ohrada; —árú dróteny tovar; —betét drótová vlozka; —burko-lás dróteny obal; —burok obal m dró-tu; —fogó klieste f pl na drót: —fonat drótené pletivo; —gyár továren f na dróty; —gyártás dorábanie rt drótu;
—háló drótená siet; —húr drótová stru-na; —hurok slucka f drótu; —húzás tahanie n drótu: —hűzó|mű|hely dró-tovna f; —kefe drótená stetka; —kerí-tés dróteny plot, drótená ohrada —kö-tél (drótené) lano; — kö—kö-tél|híd most m z dróteného lana; —kötél|pálya lanová dráha; —munka drótená práca; —nél-küli bezdrótovy; —os 1. (mn., -an) dróteny; s drótom; 2. (fn.: -t, -ok: -a) drotár m; —osi drotársky; —os|mester-ség drotárstvo n; —oz (-tam, -ott; -z) drotovaf: —rúgó drótová vzpruha; —sö-vény l. —kerítés; —szál drót m; —szeg drotovec tn; —talan bezdrótovy; —te-kercs návitok m drótu; —válasz teleg-rafická odpoved'; —vezeték drótové ve-denie
drusza (-szát) menovec m
dualista (-tát) dualista tn; (mn.) du-alisticky
dualizmus (-t, -ok; -a) dualizmus m dúc (-ot; -a) 1. podpora; 2. (ga-lamb—) holubínec m; 3. (ideg—) uzli-nal f , (nervovy) uzol; —fa drevená pod-pora; —ideg sympaticky nerv; —idegl-rendszer útrobové nervstvo: —ol podo-pref, podópieraf; —sejt bunka uzlinová
duda (-dát) gajdy, dudy f pl
dudál 131 duzzad dudál gajdovaf
dudás (-t, -ok; -a) gajdos m dúdol (-t; -j), —gat (-tam, -ott; -gass) potichu si nötit, dudát' si
dudor, —odás (-t, -ok; -a) hrbol', hrbolec m; (nagyobb) vypuklina f; —o-d-ik (-ott, -tak; -jék) 1. vypucif sa, vydúvaf sa; 2. puchnúf
dudva (-vát) burina f; plevel m dudvás, -an burinaty; —od-ik (-tam, -ott; -jál) burinatet
duett (-et; -je) dueto n, dvojspev m dug (-tam, -ott) 1. pchaf; 2. (rejt) schovaf; skryt, skryvat; zsebre— strcif do vrecka
dugába dőlt vyslo (-la) na zmar dug|árú podludny tovar; —s podlud-ník m
dugasz (-t, -ok; -a) zátka f; —ol za-tkat, zatkávat'; zapchávat
dugattyú piest, potisk m; dugattyúi»
piestovy; —s piestovy, s piestom dugdos (-tam, -ott; -s) 1. pchávat;
2. (rejteget) schovávaf, u», s»kryvaf dugó (-t; -ja) zátka f; —húzó vy-vrtka [; —s, -an zátkovany; so zátkou
dugul zapchaf sa, zapchávat sar vö.
be—, el—; —ás (-t, -ok; -a), —tság (-ot; -a) zapchanie n; zapchatost [;
(med.) zápek m
dugva kradmo, potajomky dugvány (-t, -ok; -a) sadenica f • duhaj, -ul, -on vytrzny, samopasny;
(fn.) vytrzník, samopasník m — kod-ik (-tam, -ott; -jál) samopasit, robit vy-trznosti; —ság samopasnosf, vytrznostf
dukál patrif, prinálezat
dúl (-t; -j) 1. pustosif, nicif; 2. (há-ború) zűrit; dúl-fúl haragjában zűri od hnevu; —ó pustosiaci, niciaci; zúriaci, zúrivyt —ó harag zúrivost f; — t 1. spu-stoseny, rozvráteny, zniceny; 2. dúlt arc rozzúrená tvár
dulakod-ik (-tam, -ott; -jál) bit sa, pasovat sa; ruvaf sa
Duna (-nát) Dunaj m; d-i dunajsky;
—mellék Podunajsko n; —melléki, —men-ti podunajsky; Dunántúl (—tj; -on) Za-dunajsko n; dunántúli zadunajsky;
du-naipart dunajské pobrezie; —vidék Po-dunajsko n
dunna /. dunyha
dunyha (-hát) perina, duchna f;
—héj, —huzat obliecka f
dupla, -Ián dvojity, dvojnásobny;
—puska duplovka, dvöjka f dupláz (-tam, -ott; -z) zdvojit duplikátum (-ot) duplikát m
durák (-ot) durák m; d-ot játszani hrat na duráka
duránci szilva duranzia f, (vsl. du-ranka f )
durcás, -an spurny; —kod-ik (-tárt, -ott; -jál) byt spurny(m); —ság (-ot;
-a) spurnosf f
durran (-ni; -t) tresknúf, prasknút';
buchnút; zarachotit; —ás (-t, -ok; -a) prask, tresk m; vybuch m; rachot m;
—ó vybusny, praskavy; —ő|gáz vybus-ny plyn; —ó készítmévybus-ny, avybus-nyag praska-vina f; —t (-ani; -ott; -s) tresknút', prasknút ncím
durrog (-tam, -ott) trieskat, praskaf, búchat; —ás treskot, praskot, buchot m; —at, —tat (-tam, -ott; -ass) vmit práskaf, trieskat, búchat ncím
duruzsol mrmlaf, mumlat; d. a tűz popraskáva ohen
durva, -ván hruby, drsny; (lelkileg) surovyt (fn.) hrubian, surovec m; —ság hrubost f; surovost • f
durváskod-ik (-tam, -ott; -jál) hrubo v. surovo sa chovat; byt surovy(m)
durvít (-ani; -ott; -s) cinif hrubym durvul drsnatet; surovét
dús, -an hojny; (vmiben) bohaty (na nco)i; —ércű na kov bohaty; —gazdag prebohaty
dúskál, duskálkod-ik (-tam, -ott; -jál) vmiben oplyvat ncím
dús|tartalmú obsazny
dutyi (-t; -ja) diera {; koterec m dú|vad divá (v. dravá) zver duzma (-mát) nádor m duzmadt /. duzzadt
duzzad (-tam, -t) 1. (test) zdúvat sa, opuchat; 2. (fa) napucat sa; 3.
(víz) dmút sa, dvíhat sai; 4. (kebel) dvíhat sa, vznásaf sa; (szív) naplnovaf
duzzanat 132 ebbeli sa (vinitöl: ncím); 5. erőtől d-ni
buja-ref; —t, -an 1. (test) nabehly, zduty;
otekly; 2. (fa) napucany; 3. (víz) na-dmuty; 4. (kebel) vzneseny; (szívről) naplnené srdce (ncím); plné srdce (nco-ho)
duzzanat (-ot) nabehlina f , nádor m duzzaszt (-ani,; -ott; -assz) zduf, na-dmút, zdymat; (keblet) vznásaf (hrud');
(szívet) naplnovat (srdce); —ás manie n; —ó zdúvajúci, zdymajúci; zdy-maci; (fn.) zdymadlo n
duzzog (-tam, -ott) somraf, skamraf, reptat; —ás skamranie, reptanie n; —ó skamravy, reptavy
dübörgés (-t; -e) dunenie n dübörög (-tem, -rgött; -j; -rgő) du-net, hrmet
düh (-öt; -e) zlost f , vztek m; (ku-tyánál) besnota f; d-ében od vzteku, od ziosti ~be[hoz rozvzteklif, rozhne-vat'; —be|jön rozvzteklif sa; —öd-ik
(-tem, -ött; -jél) L fel~ödik, meg—ö-dik; —ödt, -en rozzúreny; vztekly;
—öng (-eni; -tem, -ött) zárit; besnet;
—öngés (-t; -e) zúrenie n; zúrivost f;
•—öngö, -en zúrivy, rozzúreny; —ös, -en nahnevaniy, nazlosteny; —ősit
(-eni; -ett; -s) hnevaf, rozzúrif;
(in-• gerel) drázdif; —ösköd-ik (-tem, -ött;
-jél) hnevaf sa, zlostif sa, zúrit;
—ös-; ség rozzúrenosf, zúrivost f—ös-; —roham
•vzteklost fs —rohamot kapni rozvztek-llit. sa; —rohamot kapott popadla ho -vzteklost
dűl l. dől; —edék (-et) rozvalina,
zrúcanina f; —ei, í(-ik) (-tem, -ett;
-z(él)) 1. (épület) i icat sa, padaf, borit sa; 2. (ember) padaf, (részeg) potácat sa, tackat sa; —cdező rúcajúci sa, pa-dajúci, na zborení; (ember) potácajüci sa; ~ékeny, -en klátivy, kolísavy
dülled (-ni; -t) vypucif sa; vycnie-vaf; (szem) vyvalővat sa, vypúlit sa;
(mell) vypinat sa
dülleszked-ik (-tem, -ett; -jél) vmire opieraf sa o nco
dülleszt (-eni; -ett; -essz) 1. (tá-maszt) opret o nco; 2. (mellét) vypnút, vypinat; (szemet) vypúlit
dűl|mirigy zl'aza predstojná
dűlő 1. padajúci, rúcajúci sa, etc. vö.
dül; 2. (fn., -t; -je) (földdarab) hon m; (hajlás) svah m; —félben van je na spadnutí; —re jutni prist k rozhodnu-tiu; —re vinni priviesf k rozhodnurozhodnu-tiu;
—út pol'ná cesta
dülöng (-eni; -tem, -ött) 1. padaf, rúcaf sa; 2. (részeg) tackat sa, potácat sa; 3. (inog) kyvaf sa, klátit sa
dűlt, -en 1. zrúteny, padnuty; vyvrá-teny etc. vö. dől; 2. (ferde) nahnuty, nachyleny, naldoneny,, (geom.) sikmy, kosy; 3. d. búza l'ahnutá psenica
dünnyög (-tem, -ött) mrmlat
dzsentri (-t, -k) dzentrik m; (mn.) dzentricky; d. osztály dzentri f
dzsida (-dát) pika, köpija f; ostep m; —nyél kopijiste n
dzsidás, -an 1. (mn.) s kopijou; ko-pijou ozbrojeny; 2. (fn.: -t, -ok) kopij-ník m; ulán m
E, É E , é, E, é n
I. et l. ez
IL -e ci, pl.: igaz-e? ci je to pravda?
eb (-et; -e) pes m; (nőstény) suka í[; (mytol.) fena f; két udvar ebe dvoch
•dvorov pes; egyik kutya, másik eb pes psu brat, pes psa pozná
eb|= psí (/. kutya|»); —adó danf od psov; —adta! psia krv!, psina!; —adta kölyke! darebák darebácky!
ebbe (ez-|-be) do toho (tej)
ebbeli (ez-|-beli) tento (táto); na to sa vzfahujúci, toho sa tykajúci; e. kí-vánsága tá vasa ziadosf
ebben 133 edzett ebben (ez+ben) v tom (tej)
ebből (ez-j-ből) z toho (tej) eb|csont psia kost; e. beforr psia kost sa rychle hojí; dobry pes sa vylíze
eb|düh besnota f
ebéd (-et; -(j)e) obed m; e-kor na obed; e. közben pri obede; —el obedo-vaf; —előtt (adv.) dopoludnia; —előtti dopoludnajsi; —idő cas m obeda
ebédlő jedálen f; —i jedálensky ebéd|után (adv.) popoludní; —i po-poludnajsí
ében (-t, -ek; -(j) e), —fa eben m;
eben» ebenovy
éber bdely, culy, bystry; —en, —ül bdele, éulo, bystro; —ség bdelost, éu-lost, bystrost f
eb|=! —gondolat: késő bánat —gon-dolat neskoré kajanie stojí za psa; —kö-lyök stena n; —marás uhryznutie n psom (instr.)
ébred (-tem, -t v. -ett) pre«, zo«bu-dit sa, ' pre», zo«búdzat sa; precitnút, prebrat sa; uj életre é-ni prebudit sa k novému zivotu; —és prebudenie (sa) rt; —ez (-tem, -ett; -z) prebúdzat sa;
—ő prebúdzajúci sa
ébren bdiac, bdele; é. lenni bdet;
—lét bdenie n
ébreszt (-eni; -ett; -ressz) budit, zo-búdzat; (figyelmet, gyanút, érzelmeket) vzbudit, vzbudzovaf (pozornosf, po-dozrenie, city); —get (-tem, -ett; -gess) zo«, pre=búdzaf; —ő (fn.) budié m;
(mn.) budiaci; —ő|óra budik m eb|=: —rúdon kidobni vyhodif na psom drúéku; —szőlő psí tfn, psie hro-zno; —zárlat zátvor m na psov
ebül vagyok cítim sa psovsky; som na psom tridsiadku
ecet (-et; -je) ocot m; —ágy zákvas m; —el octovat
ecetes, -en octcny; octovy; (ecetsze-rű) octovity; e. bor octovité víno; e.
víz octená voda; e. uborka octová uhorka; —ed-ik (-ett, -tek; -jék) octit sa, zoctievaf sa; —hordó octovy sud, sud na ocot; —ít (-eni; -ett; -s) octit:
zoctievaf
ecetez (-tem, -ett; -z) octit
ecet|=: —erjedés kysnutie n octu; —fa octovec m; —főzés vyroba f octu; octár-stvo n; —főző 1. /. —gyár; 2. (ember) octár m; —gyár octáren f; —gyártás vyrábanie n (vyroba f ) octu; —sav ky-selina octová
ecset (-et; -je) stetec m; (meszelésre) stetka f; —alakú stetcovity; —el 1.
stetcovaf; 2. (fig., író) líéif; —kezelés (festői) vedenie n stetca; —vonás fah m stetca
eddegél pojedat si
eddig 1. (helyh.) potial'(to); 2. (időh.) dotial'(to); —elé dotial'to; —i doterajsí
Ede (-dét) Eduárd, Edo m
édeleg (-tem, -lgett) milkovat sa, láskaf sa
éden (-t; -e), —kert eden, raj m edény (-t, -ek; -e) 1. nádoba [; 2.
(koll.) riad m; közlekedő edények spo-jité nádoby; —es nádobovy; (anat.) cievnaty; —zet (-et; -e) 1. nádobie n;
riad m; 2. (anat.) cievstvo n
édes, -en 1. sladky; 2. (fig.) mily, drahy, roztomily; 3. (vérrokon) vlast-ny, pokrvny; édes fivérem möj vlastny brat; —ajkú sladkoústy, sladkopery; —a-nyám moja matka; —ded, -en sladky, cladusky; —ed-ik (-tem, -ett; -jél) slad-núf; —es, -en sladkasty, —fa sladké drevo; —get (-tem, -ett; -gess) vábif, Iákat; —gető vábivy, lákavy; —gyökér sladky korienok, sladié m; —ít (-eni;
-ett: -s) sladif; —ked-ik (-tem, -ett;
-jél) (vkivel) mi kovát sa; (vkinek) zalieéaf sa, pochlebovat'; !—kedő, —kés, -en sladusky, sladkasty; (fn.) sládok m; —kevés vel'mi málo, máloéo; — ö -römest vel'mi rád, milerád —ség slad-kost f; —szájú s'adkoústy; (fn., fig.) sládok m; —viz sládká voda; —vízi sladkovodny
' Edit (-et; -je) Edita f ' Edvárd (-ot; -ja) Eduárd m
edz (-eni; -ett -z) tuzif, otuzovat';
—és (-t, -ek) tuzenie, otuzovar— n:
—ési fok stupen m tuzenia; —etlen, -ül netuzeny; —ett, -en otuzeny; oluzity:
edző 134 égető
~ ő , -en 1. tuziaci; 2. (edzésre való) na tuzenie; —őd-ik.(-tem, -ött; -jél);. tuzif sa
e|fajta /. efféle
ejíelé tadeto, tymto smerom e|felől odtial'to, s tejto strany effektív skutocny, efektívny
efféle (ez+féle) podobny, takyto;
vmi e. nieco takého; (megvetőleg) ka-dejaky; —kép(pen) podobne, takto
ejfölé nadto; nad to (toho, tú) ejfölött nad tym
I. ég (ige; -tem, -ett; -j) 1. horet;
földig égni zhoref do prahu; lánggal égni horer plamenom; 2. (fig. vkiért) horlit' (za nkym); talpa alatt ég a föld bori mu pod nohami; bosszútól égni ho-ret pomstou; vágytól égni hoho-ret tüz-bou; ég a lábam nohy ma pália
II. ég (fn., eget, egek; ege) nebo (pl nebesá) n; Ég áldjon! Boh ta zehnaj!;
szent ég! o nebesá!; az ég szerelmére!
pre Boha!; szabad ég alatt pod holym nebo;n; ég felé, égnek k nebu; égnek áll a haja vlasy mu dubkom stoja; égig v. egekig magasztalni do neba vychva-l'ovat; égre emelni tekintetét oci k ne-bu pozdvihnúf; egre-földre esküdözni prisahat na nebesá (v. na vsetkych svátych)
ég| = nebesky; (égé, eget) neba, ne-bies (gen.); —abrosz nebeská obloha;
—alj podnebie n; —be|kiáltó do neba (v. na nebo) volajúci; —be|nyúló do neba siahajúci; —bolt(ozat) obloha (ne-beská); —dörgés hrmenie n
Égei-tenger Egejské more Eger (-t; -ben) Jager m
egér (egeret; egere) mys f; egér= mysi I. egerész (-tem, -ett; -éssz) lapat mysi
II. egerész (fn., -t, -ek; -e) mysiar m
—leánya, —ölyv mysilov m, mysiak m éger|fa jelsa f; —erdő jelsina f - egér|=: —fakó l. —színű —fark mysi chvostík; —fogó pasca' f na mysi; —kő arzenik m; —lyuk mysia v. mysacia diera; —rágta mysou rozhlodany; —szí-nű mysacej barvy (gen.); —út cesta f
(v. otvor m) k úteku; —utat nyerni najst cestu k úteku
égés (-t, -ek; -e) 1. horenie n; 2, (seb) opálenina /;,• —folt prízeh m;
skvrna f od popálenia; —hely 1. (tes-ten) opálenina f; 2. (tűz helye) ohnisko, spálenisko n; (tűzvészé) pohorenisko n; —hólyag popálenina f , pl'uzgier m od popálenia
égési: é. folyamat horenie n, priebeh m horenia; é. gázok horl'avé plyny; é.
folt popálenina f; é. hely /. égéshely;
é. seb popálenina f; é. termék plodina f horenia
egész, -en 1. (mn.) cely; (teljes) úpl-ny; (tökéletes) dokonaly; e. nap(on) cely den; e. héten cely tyzden; 2. (fn., -t, -e) célok m, célost [; e-ben véve vcelku; a maga e-ében v o svojej celosti, vcelku; kerek e. dokonaly célok; —en celkom, celky; (tökéletesen) dokona'e;
—évi celorocny; —heti celotyzdnovy;
—napi celodenny
egészség (-et, -e) zdravie n; jó e-ben lenni byf pri dobrom zdraví; e-ére vál-jék! na zdravie!; —ellenes proti zdraviu;
—es, -en (mint a makk) zdravy (ako orech v. ako buk); —i, -leg zdravotny;
—i állapot zdravotny stav; —i bizo-nyítvány svedectvo n o zdravotnom stave; —i pótlék zdravotny prídavok;
—i okokból z dövodov zdravotnych;
—rontó zdraviu skodlivy; —tan zdra-voveda [; — telen, -ül nezdravy; — te-lenség (-et; -e) nezdravie n; —ügy zdra-votníctvo n; —ügyi zdravotny; zdravot-nicky; —ügyi hatóság zdravotnícka vrchnosf; —ügyi intézkedés zdravotné opatrenie; —ügyi intézet zdravotny ű-stav; —ügyi kihágás zdravotnicky prie-stupok; —ügyi minisztérium minister-stvo n zdravotníctva; —ügyi osztály zdravotné oddelenie; —ügyi rendőrség zdravotná policia; —ügyi szemle zdra-votná ohliadka
éget (-tem, -ett; -ess) 1. pálif; (uö-be—, el—, fel—^ le—, meg—); 2. é-ni vmivé spálif na nco; földig e-ni spálif az do základu; meszet é-ni pálit v. vy-parovat" vápno; —és pálenie n; —ett:
páleny; —étlen nepáleny; —5 1. (fn.
-t; -je) palic m; (gyár) pálenica f; 2.
égető|kemerice 135 egy be| olvaszt ( a n , -en) páliaci, vypal'ovací; (fig)
pál'civy; —ő kérdés páícivá otázka;
—¿¡¡kemence vypal'ovacia pec: —ő|vas vypal'ovacie zelezo, vypal'ovadlo n
eget|ostromló do neba bijúci
égett, -en spáleny; —seb popá'enina [;. —szag zápach m po spálenine
eget|verő do neba bijúci ég|gömb gúla nebeská
ég|hajlat podnebie n; —i, -!ag po-vetrny
éghetetlen, -ül 1. nehorl'avy; 2. (tűz-álló) ohnovzdorny; —ség 1. nehorl'a-vost' {; 2. ohnovzdornost' f
éghető, -en horl'avy
égi 1. (-t, -ek) nebesfan m; (mn.) nebesky; (világi = ) svetovy; é. egyenlítő
(astr.) svetovy poludník é. fény svetlo nebeské; é. tünemény zjav nebesky;
—csoda zázrak nebesky égig|érő nebotycny
égi|»: —háború búrka, hrmavica, blyskavica {; —jel znamenie n nebies;
—lakó nebesfan m; —test nebeské te-leso
egoista, egoizmus L önző, önzés égő 1. (fn. -t; -je) plameník m; (elelctr.) ziarovka f; 2. (mn.) horiaci; (köny-nyen é.) horl'avy; —áldozat pálená o-bef; —gyanta horl'avá smola; —olaj osvetl'ovací olej, olej na osvetlenie
ég|öv 1. pásmo ti; 2. /. éghajlat egres (-t, -ek; -e) egres m;. (mezei e.) polka f
egri jagersky; (fn. -t, -ek) Jagercan m; az egri nők Jagercanky f pl
ég] =: —sark tocna nebeská; —szakadás prietrz f mracien; 1. felhőszakadás:
— szín|kék, —színű nebohy, blankytny;
—táj svetová strana —tengely svetová os; —űr 1. világ|űr
égvényes, -en alkalicky
egy (-et; -e) 1. jeden (jedna, jedno);
(csak egy) jediny; egy az Isten Boh je jediny; 2.. (megegyező) jednotny; ebben egyek vagyunk v tom sme jednotní 3.
(közös) spolocny; sorsom a tieddel egy möj osud je s tvojim spolocny; 4. (egy bizonyos) isty; volt egy ember, aki. . . bol raz isty clovek, ktory...; egy a
sok közül jeden z mnohych; egy közü-lünk jeden z nás; egy se(m) ani jeden;
egy sincs, aki. . . niet ani jedného, co b y . . ..; egy szó, mint száz. jednym slo-vom, dosf na tom; egy-kettő! raz-dval;
egyet: alszunk rá egyet na to si este pospíme; adott egyet a fejére (hátára stb.) dal mu jednu po hlave (po chrbte atd'.): csapott egyet az asztalra buchnul na stöl; egyet csörrent a kardja zacven-dzala mu sabl'a; egyet dörrent az ágyú zahrmelo delo; énekeljünk egyet! za-spievajme si!; egyet fordult zvrtnul sa:
egyet gondolt és ment pomyslel si a siel; igyunk egyet! vypime si!; járjunk egyet! prejdime sa!; rúgni egyet vkin kopnúf do nkoho; ugrott egyet poskoci!
si [Ilyen értelmet mindig az ige befe-jezett alakjával fejezünk ki. Podobné vyrazy tvor dokonavym slovesom.]
egy|=: —^akarat jednotná mysel' (v.
vól'a); —akarattal jednomysel'ne; —ala-kú 1. jednotvárny; 2. (egyenlő) rov-notvárny: —általában, —általán vöbec, zhola, vonkoncom: —aránt rovnako
-—árbocos, -an jednost'aznovy; '—azon téri isty (tá istá, to isté)
egybe spolu, dovedna
egybe]» s», so»; spolu, dovedna; vc>.
össze]»; —állít sostavif; —áll spojit' sa;
—ereszt spojit'; slozit'; —foglal (fig.) shr-núf, zahrnüf; —foglaló s», za»hrnujúci;
—fon spliest'; —forraszt sletovaf. svarif;
—forr 1. svarit' sa; 2. (fig.) srást, sjed-notif sa; —fűz spojit'; (tűvel) sosit'; (fo-nállal) sviazat'; —gyűjt shromazdif; shr-núf; —gyűl, — gyülekcz-ik shromazdif sa, sísf sa; schádzaf sa; —hangz-ik sú-hlasit'; (zen.) sűzvucat', byt' v súlade:
—hangzó, -an súhlasny; (zen.) súzvuc-ny; —hí(v) svclat' —hord sniesf, po-snásaf: (kocsin) sviezt'; posvázaf; —il-leszt slozit'; —ír spísaf; —kapcsol jit; (chem., fiz.) slúcit'; —Irapcsoíó spo-jovaci; (fn.) spojovac m; —kel (házas-ságban) sobraf sa, pobraf sa; —kelés sobás m; —köt 1. spojif; 2. (kötegbe) zviazat"; —olvad 1. stopif sa, svarif sa, s'iaf sá 2. (chem.) slúcit sa; 3. (fig.) spojif sa, sjednotif sa; —olvaszt 1.
(fé-egybe|sz5 136 egyenjogúság met) stopif, svarif; sliat; 2. (chem.)
slúcif; 3. (fig.) spojif, sjednotit; ~ s z ő sotkaf; —vág shodovaf sa; —vágó sho-dujúci sá (geom.) shodny; —vet srov-naf, porovnaf [Vö. még az egymásba»
összetételeit. Vid' este slozeniny pod egymásba».]
egyben 1. spolu; 2. (időről) súcasne;
—másban v jednom-druhom egy|csúlkú l. egypatás
egyéb (egyebet; egyebe) 1. iny; 2.
(a többi) ostatny; —féle inaksí; iného druhu (gen.); —iránt, —ként ináé, ostat-né; —kor inokedy
egyebünnen zinakial'; odinakiaf egyebütt inde
egyebüvé inam
egyed (-et; -e) 1. jednotka f; 2. (sze-mély) jednotlivec m; —árulás (—áru-sítás, —áruság) vyhradny predaj; —i, -leg svojsky, svojrázny; —uralkodó sa-movládca, monarcha m; —uralmi vládny, monarchick^.; —uralom samo-vláda, monarchia f
egyedül sám (sama, samo); —álló sa-moíny, ojedinely, osamely; —i jediny;
—iség, —lét samota, csamotenosf, sa-motnost [; ojedinelosf [; —lévő, —való
= - á l l ó
egy-egy 1. kazdy (jeden); 2. (vala-mi) nejaky ten; 3. L egyenként
egyék, egyél, egyem l. eszik egyelőre nateraz, predbezne
egy|=i —élű 1. (kard) jednosecny; 2.
(geom.) jednohranny:; —elvi monisticky, jedinozásadny (v.t -sadovy); —elviség monizmus m, jedinozásadnost f; —eme-letes, -en jednoposchodovy
egyen|» 1. rovno|»; 2. (egyenletes) rovnomérny; —áram rovnomerny prűd:
—áramú s rovnomernym prúdom, rov-nomerného prúdu (gen.); na r-ny prűd;
—arányú súmerny; —érték 1. rovná hodnota, náhrada f; 2. (matem.) ekvi-valent m; rovnomernica fi 3. (keresk.) rovnocennost' f; —érték|súly 1. náhrad-ná váha; 2. (chem.) rovnomocnina [;
—értékű rovnocenny; rovnej hodnoty (gen.); —értékűség rovnocennost f
egyén (-t, -ek) osoba f; jednotlivec m; e-ek pl l'udia m pl
egyenes, -en 1- rovny, priamy;
(geom.; fn.) priamka f; e. arány rovny úmer; —arányú rovnoúmerny; 2. (köz-vetlen) priamy; e. ág (családi) priama vetvá e. ágbeli rokonság pokrvnost f v priamej vetve; —ági örökösödés pria-me vetevné dedenie; e. ágon v priapria-mej vetve; e. ágon leszármazni pochádzaf z priamej vetvy; 3. (felület) rovny; 4.
(őszinte) otvoreny, priamy; —adó pria-ma dan; ~ed-ik (-tem, -ett- -jél) na-rovnat sa, priamif sa; —en rovno, pria-mo; —irányú priamy, rovny; —ít (-eni;
-ett; -s) priamit', rovnat, narovnat;
lelkű prostodusny, prostomysel'ny:
—lelkúség (-et -e) prostodusnost, pro-stomysel'nosf fi —ség (-et; -e) priamost' fi —szárnyú priamokridly; —szavú (fig.) otvoreny; prosto s mosta; —szí-vű prostosrdecny; —szívúség prostosr-decnosf fi —szög priamy uhol; — t
(adv.) priamo, rovno; —vonal priam-ka f-, —vonalú priamy
egyenetlen, -ül 1. nerovny; 2. (em-ber) nesvorny, svárlivy-, —kedés (-t, -ek) rozbroj m, nesvcrnost, svárlivost f; —ked-ik (-tem, -ett; -jél) byt nesvor-ny (m), robit rozbroj; hasterit sá —ke-dd svárlivy; rozbrojny; —ség 1. (felü'e-ten) nerovnost f; 2. (emberi) rozbroj m; rozoprn fj (sajátság) nesvornosf, svárlivost f
egyenget (-tem, -ett; -ess) urovnávat, upravovat: —és (-t; -e) urovnávanie tv,
—ő urovnávací; (fn.; -t; -je) urovná-vac m
egyéni, -leg 1. svojsky, svojrázny; 2.
(személyi) osobny; e. szabadság osob-ná sloboda
cgyen| idejű rovnocasny; —scg rovno-casnosf f
egyéniség (-et) osobnost f
egyénít (-eni; -ett; -s) tvorit osobno-sti, individuaiizovat
cgycn| = : —jogosít urovnoprávnif; —jo-gú rovnoprávny; —jo—jo-gúság rovnopráv-nost f
egyenként 137 egyesülési egyenként jednotlive, po jednom; —i
jednotlivy; po jednom
egycn|köz (-t, -ök) (geom.) rovno-bezník m; ~ ü , -en rovnobezny; ~űség rovnobeznost' f
egyenleg (-et; -e) saldo n, srovna-lost {; e-ül per saldo, srovnalosfou, pre srovnalosf; —át|vitel prenáska f srov-nalosti; ~ e z (-tem, -ett; -z) saldovat';
—helyesbítés oprava f srovnalosti; —Ki-mutatás vykaz m srovnalosti; —összeg suma f srovnalosti; —számla úcet rn srovnalosti, saldovy úcet
egyenlet (-et; -e) rovnica f; elsőfokú e. prvostupnová r.; harmadfokú e. tre-t'ostupnová r.; másodfokú e. druhostup-nová r.; a kör e-e r. kruznice; e-et be-helyettesíteni dosadif r-u; e-et megfej-teni riesif r-u; —es, -en rovnomerny
—esség (-et; -e) rovnomernost f; —rend-szer rovnicná sústava
egyenlít (-eni; -ett; -s) rovnaü; —ő 1.
vyrovnávací; 2. (fn.) (geogr.) rovník m egyenlő, -en 1. (hasonló) rovny (vmi-vel: ncomu, s ncím); 2. (e. nagy) rov-naky; e-vé tenni prirovnaf, rovnakym urobif; srovnat', urovnat'; —alakú ny, jednaky; —en rovnako; —erejű rov-nosilny, rovnomocny; —értékű rovno-cenny; —hangzású rovnozvucny; —jogú rovnoprávny; —karú rovnoramenny:
—oldalú rovnostranny; —ség rovnosf, rovnakost f; —séqi jel ( = ) 1. rovnítko n; 2. (jelvény) odznak m rovnosti; —sít (-eni: -ett; -s) rovnaf, prirovnávaf:
—szárú háromszög rovnoramenny troj-uholník; —szemű 1. (ember) rovnooky, jednakych ocí (gen.); 2. (anyag) rov-nozrnny; —tlen, -ül nerovny; rőzny;
—tlcn[ oldalú rőznostranny; —tlenség (-et; -e) nerovnosf f: röznost f
egyen]=: —oldalú rovnostranny: —ran-gú rovnej úrovne (f gen); (tiszt) rov-nakej hodnosti (f gen.); —rangúság (-ot; -a) rovná úroven; (tiszti) rovna-ká hodnost; —ruha rovnosata f: —ru-hás v rovnosate; —súly rovnováha [;
—súlyt elveszteni stratif rovnováhu, prevázif sa; —súlyi rovnováhovy; —sú-lyos rovnovázny; —súlyoz (-tam, -ott;
-z) vyvázit, vyvazovat'; —súlyozó vy-vazovací; —súlyozott vyvázeny, rovno-vázny; —súly|tan náuka f o rovnováhe, statika f; —szárú rovnoramenny; —szö-gű rovnouholny
egy| =: —értékű jednocenny; rovnocen-ny; —értelmű, -en 1. jednomysel'rovnocen-ny; 2.
(szók) jedného vyznamu (gen.); rov-tiosmyselny; —értelműség (-et) jedno-mysel'nost f; (szóké) rovny vyznam v.
smysel; rovnosmyselnost f
egyes (-t, -ek; -e) (ember) jedno-tlivec m; 2. (számjegy) jednotka, ied-nicka f; e. szám císlo jeden, (gram.) I.
egyesszám; 3. (mn.) jednotlivy; —biró samosudca irt; —bíróság samosudcov-stvo n; —egyedül sám jediny; samoje-dine; —egyedüli samojediny; —ével po jednom
egyesít (-eni; -ett; -s) sjednotif, sjednocovaf, spojif, spájat; slúcit, slu-covat; —és sjednotenie, spojenie; slúce-nie n; —ett, (—ve) sjednoteny, spoje-ny, slúceny; —hető, -en spojitel'ny; slú-citel'nyl; —5, -leg 1. (mn.) sjednocujúci, sjednocovací, spojujúci, spojovací; 2.
(fn.) sjednocovatel', spojovatel' m; —öl-pont spojiste n
egyesség (-et; -e) 1. jednotnosf f , jednota f; (egyetértés) svornost f; jó e-ben élni zif v svornosti; 2. (megegye-zés) dohovor m, dohoda f; e-et kötni urobit' dohodu, dohodnúf sa; e-re lépni e-re jutni ushodnút' sa; —i, -leg doho-dovaci, vyrovnávaci; —i ajánlat návrh m na dohodu; —i eljárás vyrovnávacie pokracovanie; —i kísérlet pokus m o dohodu; —i nyilatkozat osvedcenie n o dohodé; —i szerződés vyrovnávacia smluva; —i úton dohodou, vyrovnanim
egyes|szám (gram.) jednotné císlo;
—ú 1. jednotkou (v. cislom 1.) oznace-ny; 2. (gram.) jednotného císla (gen.)