el I bágyad (test) ochabnúf, umdlef;
elsüt 1. (fegyvert) vypálit, vystrelif;
2. (ételt) spálit, pripiect; 3. (árut) od-piect
el|szab pristrihnúf; (hibásan) pre-strihnút, zastrihnúf
elszabadít i69 eijszívárog elszabadít o«, vy«slobodit, prepustif
el szabadul vyslobodif sa el szaggat rozs, po«trhaf
el száguld odcválat', uhánaf prec, po-pchynaf
el|szakad 1. (ruha) roztrhnúf sa; (kö-tél) pretrhnút sa; 2. (elválik) odtrhnúr sa, odpadnút'; ~ á s u r o z « t r h n u t i e sa n; odpadnutie n; ~oz(-ik) potrhat sa, trhat sa
el|szakaszt, el|szakít roztrhnút, roz-trhat; poroz-trhat; (vkitől) odtrhnút'
el ¡szalad odbehnút; (menekül) utiect' eljszalaszt 1. (elküld) poslat; 2. (fig.) az alkalmat e-ani prepást v. dat si ujst prílezitosf; e-ani szót, hangot vypustit slovo, zvuk
el ¡száll 1. I. elrepül; 2. (pára, füst) rozplynút' sa, rozptylif sa; (idő) uply-nút
elszállásol ubytovat'; ~ á s ubytova-nie tv, —ható möze sa ubytovat; —ó u-bytovací
el|szállít odpravit'; (kocsin) odviezt, dopravit; —ás dopravenie, odvezenie n, doprava f; —ási mód spösob m dopra-vy; —ási költségek dopravné vylohy f;
—ható odoslatel'ny; dopravitel'ny; —ó dopravujúci; dopravovací
el|számít prepocítat'; e-ja magát pre-pocítat' sa
el|számlál vypocítat
el|számol zúctovaf, vyúctovaf; —ás (z)úctovanie tv, —ásban lenni mat (z)úctovanie
el|szán vmit rozhodnút o ncom; e-ja magát vmire odhodlat' sa k ncomu; —ás
(-t, -ok) rozhodnutie tv, odhodlanie n I. eljszánt (-ani) odorát
II. el|szánt, -an odhodlany; —ság od-hodlanost' f
cl|szaporod-ik rozmnozit sa
elszárad u«, zo«schnúf; —ás uschnu-tie, zoschnutie n
el|szárít vy«, u«susit' el|származ-ik odst'ahovat' sa
el ¡szed odnat', odobrat; —eget (po)-odnímaf
eljszédít omámit;
závrat (szerről) pösobif
szédül dostat' závrat szegényed-ik schudobnet
szegényít (-eni; -ett; -s) ochudzo-vat', urobit chudobnym
szegőd-ik vstúpit do sluzby szcgyenli magát zahanbif sa szel odkrojif, (ollóval) odstrihnút széled rozíst sa, rozprchnút sa; —és rozídenie sa n
el szelel ufujazdit' el szélesed-ik rozsírit' sa el szélesít rozsírit
el szeleskedni a dolgot prenáhlit' vec el széleszt rozpustif; rozptylif
el szendered-ik, el [szenderül usnút', zdriemnut'; (meghal) zosnüf
eljszenderít uspaf; —ő uspávací eljszenesedés zuhol'natenie n el|szenesed-ik zuhol'natef
el ¡szenved 1. zniesf, znásaf, vytrpet', pretrpef; 2. (büntetést) zniesf (trést);
—hetetlen, -ül néznesitel'ny
eljszeret vkitől odl'úbif v. odviesf nkomu
el|szerződ-ik pojednaf sa (do sluzby);
smluvit sa
elszerződtet vkit prijaf do sluzby; u-robif s nkym smluvu
elszí(v) vyfajcif
el[szigetel izolovat', osihotif; (vkit) osamotif; —és izolovanie, osamotenie tv,
—ő 1. (mn.) izolujúci, izolacny; —ő bu-rok izolacny obal; —ő lemez izolacná doska; 2. (fn., -t; -je) izolátor rtv, —t, -en izolovany; —tség (-et; -e) izolova-nosf f; osamoteizolova-nosf f
el szikkad soschnúf; uschnúf el színesed-ik sfarbif sa; spestrif sa el színtelened-ik stratif farbu v. bar-vu, vy«, po«blednúf
el|szív vyfajcif; e-ni vki elől a leve-gőt nedopriaf nkomu vzduchu
elszivárgás vysakovanie tv, (gázé) vyprchanie rt
el|szívárog (-rgott) vysiaknuf, vysa-kovaf; (gáz) vyprchaf
8
eÍ|szlováÍcosít 170 el|térő el szlovákosít poslovencif
el szlovákosod-ik poslovencif sa el szok-ik vmitől odvyknúf ncomu cl szoktat odvyknúf
elszólít odvolaf; (magához) zavolaf el szólja magát prerieknuf sa
el szomorít zarmútif; —ó, -an zarmu-cujúci
el|szomorod'ik vmin zarmútif sa nad ncím
el|szontyolod-ik zmalátnef
eljszór roztrúsif, rozsypaf; —őd-ik roztrúsif sa, rozsypaf sa; —ódott, -an roztrúseny
eljszorul (nyílás) zúzif sa, zapchaf sa; (szív) svieraf sa; e-t a szívem srd-ce sa mi svieralo
él[szög (geom.) hranovy uhol eljszökdös odbehávaf; (mind) poute-kaf
el|szökés uprchnutie n, útek m el|szök-ik ujsf, utiecf; (katonaságtól) zbehnúf
el ¡szöktet uniest'
el|szörnyed vmin zhrozif sa, zdesif sa nad ncím; ~ é s (-t; -e) zdesenie n
el szunnyad zdriemnuf eltagad zapref, odtajif
eltakar zakryf; —ít odprataf, od-stránif; (halottat) pochovaf, pohrobif;
—od-ik odpratat sa
el|talál uhádnuf, (célt) (u)trafif;
(vhová) trafif nkam eltámolyog odtackaf sa
el|táncol (vhonnan) odtancovaf; (egy táncot) zatancif v. zatancovaf
eljtántorít zvrátif, sklátif; (hitében) zviklaf; —hatatlan, -ul nezvratny, neo-chvejny
el|tántorod-ik 1. dostaf závrat; (ré-szegen) zatackaf sa; 2. (fig.) od«, z»vrá-tif sa, skláz»vrá-tif sa
el|tanul oducif sa, naucif sa ncomu od nkoho
el|tapod, el ¡tapos (lábbal) posliapaf, (szekérrel) prejsf
el ¡tart 1. (sokáig tart) vydrzaf, trvaf;
2. (vkit) zivit, vydrzovaf; 3. (magától
el) odtiskaf, odstrcif; 4. (idő) potrvaf;
— ás zivenie n; vyziva f; —ási költség vyzivovacie útraty f pl; —ható udrza-tel'ny; —ó (-t; -ja) udrzovatel', vyzivo-vatel' m
el|taszít odhodit, odsotif; (vkit magá-tól) odstrcif
eljtátja a száját rozdrapif, v. rozzevif v. otvorif ústa (dokorán)
el|távolít odstránif, vzdialif; —ás od-stránenie n; —ott odstráneny
el| távozás vzdialenie sa rt, odchod m eltávoz-ik vzdialif sa, odísf el|távoztat vzdialif, odstránif élte-fogytáig dozivotne
el] tekint odhliadnuf; —ve attól bez ohl'adu na to; neuvazujúc o tom
eljtékozol premárnif, prehajdákaf, premrhaf
el|tel-ik 1. (vmivel) nasytif sa ncoho;
2. (idő) uplynúf, minúf
el] telt, el ¡telve 1. vő. eltelik; 2. önma-gával e. domysl'avy
el|temet pochovaf, pohrobif; —és po-chovanie, pohrobenie n; —kez-ik za-hrabaf sa
el|tengőd-ik vmin zivorif z ncoho el|tép roztrhaf, roztrhnúf; ~előd-ik vmin lámaf si hlavu nad ncím, hútaf;
—hetetlen, -ül nedá sa roztrhaf; nezni-citel'ny
eltér odchylit' sa, odbocif; nézeteink e-nek nase názory sa rozchádzajú; e-ni a tárgytól odbocif od predmetu
el ¡terel 1. zahnaf; (figyelmet) odvrá-tif; 2. (müsz.) odklonif; —és 1. odvráte-nie, odvedenie n; 2. (müsz.) odklon m
el| térés odklon m; —i szög uhol m od-klonu
el ¡térít 1. (vkit) odvrátif, odradif; 2.
(müsz.) odklonif; —ő erő odklonovacia sila; odstredivá sila
el|terjed rozsirit sa; —és rozsírenie sa n; —t rozsíreny
eljterjeszt rozsírif, rozsirovaf el|térő, -en odchylny, odlisny; e. né-zet odchylny názor
el | terül 171 el|undorit el|terül 1. rozprestierat sa; 2. (elesik)
padnút; e-t a földön roztiahol sa po zemi
eljtérül odklonit' sa; —és (-t; -e) od-klon m
éltes, -en ember starsí clovek, clovek v rokoch
el|tesz (-tenni) 1. (vmely helyről) od-stavit; 2. (magához vesz) vziat; 3.
(megőrzésre) odlozit', uschovat; 4. vkit láb alól eltenni nkoho odstránif, spre-vodif zo sveta
éltet (-tem, -ett; -ess) 1. zivif; ha az Isten éltet (minket) ak nás Boh zivi;
2. volat nkomu na slávu; ~ é s 1. zive-nie n; 2. volazive-nie n na slávu; —ő l. zi-viaci; ozivujúci; 2. na slávu volajúci
el ¡téved 1. zablúdif; 2. (erkölcsileg) z«, po«blúdit
el|tévelyed-ik zblúdit
el|tévelyít (-eni; -ett; -s) zaviesf, nkoho uviest v blud
el-téveszt po«, z«myüf, pochybit el j tikkad (-t) umdlef, ustat; —t, -an umdleny, ustaty
el[tikkaszt zmorit, unavit'
el 'tilt vmitől zakázat v. zabránit nko-mu nco; —ás zákaz m, zabránenie n
el tipor po=, roz«sliapat', rozdlávit el tisztít odprataf
el titkol zatajit, ututlaf, utlumit; ~ á s (-t; -a) zatajenie n; —t zatajeny, utu-tlany
el|tol (tárgyat) odtisnút, odstrcif;
(ügyet) odsunút; —ód-ik (tárgy) po«, od«sunút' sa; (ügy) odsunút sa, od-dialit sa
el|toloncol odpravit postrkom elj tompít otupif
el[tompul otupef; —t, -an otupely;
—tság (-ot; -a) otupelosf f
eltorlaszol zatarasif, zahradif, zaha-tat'
elj torzít spotvorit, znetvorif
eltorzul spotvorit sa, znetvorit sa;
—ás spotvorenie n, deformácia [; —t, -an spotvoreny, deformovany; —tság
(-ot; -a) spotvorenost f
el| tökél umienif si nco, odhodlaf sa k ncomu; e-te magát umienil si, odho-dlal sa; —és (-t: -e) odhodlanie, umie-nenie, predsavzatie n; —t, -en odhodla-ny; —t szándékkal s pevnym úmyslom;
—tség (-et; -e) odhodlanost f
eljtölt 1. naplnit', naplnovaf; 2. (időt) strávit
el töm = betöm; — őd-ik upchaf sa eltöpreng hútat, premysl'at
el tör zlomit, ulomit; rozbit; —edez-ik porozlamovat sa; porozbíjat sa; —és zlomenie, rozbitie n; —hetetlen, -ül ne-zlomny; —ik zlomit sa, rozbit sa; —őd-ik dolámaf sa
el|törlés skrtnutie n; zrusenie n el|törlöd-ik rozmazat sa, rozotref sa el|töröl 1. (írást) smazaf, sotref; 2.
(intézményt) zrusif; —hetetlen, -ül ne-smazatel'ny; nezrusitel'ny; —hető, -en smazatel'ny, zrusitel'ny
elj törpül 1. skrpatet; 2. e-ni vki mel-lett byt v, ostat malym pri nkom
el|tréfál(gat) 1. (vkivel) pozartovat' si; 2. e-ni a dolgot nco prezartovaf, zar-tom odbavit nco
el|tulajdonít 1. osvojit (si); 2. (elvesz) odcudzit, privlastnit' si; —ás 1. osvojenic si n; 2. privlastnenie, odcudzenie n; —ási célzat privlastnovaci úmysel
el tunyul zhlivet eltus(s)ol ututlat
eltűnés (-t, -ek; -e) zmiznutie n el tűn-ik zmiznút, stratit sa; e-t sze-mem elől stratil sa mi z oéí
eltűnt (el|tünt) 1. zmiznuty; 2. ne-zvestny; —et odstránit; (eldug) schovat'
elj tűr strpet, zniesf; —hetetlen, -ül ne-znesitel'ny
eljtüsszenti magát (za)kychnuf el ¡tüzel spálif
el ¡ugraszt odohnaf, odplasif
el|ugr-ik odskocit'; (elszökik) uskocit el|ún vki vmit zunovaf néo; nkoho nco omrzí; e-ja magát nudit' sa
el|undorít vmi vkit nco sa nkomu zhnusí v, zbridí v. zoskliví
el[undorod-ik 172 el|van el|undorod-ik vki vmitöl zhnusif sa,
zosklivir sa nkomu; elundorodtam tőle zhnusil sa mi
el|úsz-ik odplávaf
el ¡utasít zamietnut, odmietnut; vkit kérelmével e-ani zamietnuf ziadosf (pro-sbu) nkoho; odbyt nkoho; —ás zamiet-nutie, odmietnutie n; —hatatlan, -ul ne-odmietnutel'ny, neodpieratel'ny; —ő, -an odmietavy, zamietavy; —ó végzés za-mietavé usnesenie
el ¡utazik odcestovat
= |élű: »secny; két— fegyver dvojsecná zbran
el|üget odklusaf
I. el|ül (ige) 1. (elcsendesedik) utisif sa, ustat'; e. a tenger more sa utísi; e-t a szél vietor ustal; 2. (vhol) posedef si
II. elül napredku eljüldögél posedef si eljüldöz odpudit, vystvaf
elül): —fekvő vpredu sa nachodiaci, predny; —hátul vpredu i vzadu; —járó 1. vpred idúci (chodiaci); 2. I. előljáró;
—levő predny v. vpredu sa nachodiaci;
—ről odpredu; od zaciatku; —ső pred-ny
el|ültet 1. (földbe) zasadit'; 2. (pad-ban) posadif, rozsadif; (más helyre) presadif
, elül|töltő fegyver predovka f el|üszkösöd-ik zosnetivet
el|üt 1. odrazif; (kérést) odbif; 2.
e-ötte a vonat viak ho srazil; 3. e-ötte már a tizenkettőt odbilö uz dvanástu; 4.
a lányt e-ötte a kezéről prebral mu dievca; 5. a színek e-nek egymástól bar-vy sa od seba lísia; nagyon e. az apjá-tól vel'mi d'aleko padol od otca; 6. tré-fával ütni el a dolgot vec odbyt zar-tom; —6, -en (eltérő) odchylny, odlis-ny
el|űz za», odo»hnaf, za», od»pudit elv (-et; -e) zásada f; ellenmondás elve (log.) zásada sporu; e-ben elhatá-rozni v zásade rozhodnút; e-ből csele-kedni konaf nco zo zásady v. zásadne
élv (-et; -e) = élvezet
el|vadít zdivocif
el|vadul zdivef, zdivocef, staf sa di-vokym; —ás zdivocenie n
eljvág (késsel) odrezaf; (fejszével) u-seknúf, odfaf; (ollóval) odstrihnút; e-ta az útját zasekol mu cestu; —ód-ik
(elesik) upadnúf, roztiahnuf sa, buch-núf na zem
el vágtat odcválaf
el vágy-ik túzit prec odnekial' el vakít o», za»slepif
el vakkantja magát zahavkaf elvakul oslepnúf; —t, -an 1. oslepnu-ty; 2. (lelkileg) zaslepeny; —tság zasle-penosf f
el ¡válás 1. (tárgyaké) oddelenie sa n;
2. (személyeké) od», roz»lúéenie n; 3.
(házassági) rozvod m