zlo-stenie n; —ó, -an dojedavy; mrziaci, mrzivy
bosszú (-t; -ja) 1. pomsta f; b-t áll-ni vkin (vy)pomstif sa na nkom;
(vkiért: pomstit nkoho); b-t forralni za-horet pomstou; b-t kíván, b-ért kiált volatr po pomste; b-ját tölteni vkin (vy) pomstit sa v. vyvrsif sa na nkom;
2. I. bosszúság
bosszú|»: —állás pomsta f; —álló pomstivy; (fn.) pomstitel' m
bosszul, l. meg—; —atlan, -ul ne-pomsteny; —ó (-t; -ja) pomstitel' m
bosszús, -an namrzeny, mrzuty bosszúság namrzenost, mrzutost f bosszú|»: —szomj mstivosf f; —szom-jas, -an mstivy; —vágy mstyziadost, pomstychtivosf f; —vágyó mstyziado-stivy, pomstychtivy
Bosznia (-iát) Bosna f
boszniai bosensky v. bosniansky boszorkány (-t; -ok) striga, bosorka, jezibaba f; (férfi) bosorák, strigön m
boszorkány|» bosorácky, carodejnícky;
(b-é, b-t) strigy, (pl) stríg (gen.);
—barlang brloh m stríg; —égetés pále-nie n stríg; —fajzat strídza n; —mester strigön, bosorák m; —mesterség stri-gönstvo, bosoráctvo n; —nyomás mura f; —os, -an carodejny; —osság (-ot) carodejnosf f; —ság (-ot) éarodejstvo n; —tánc bosorácky tanec, tanec m stríg
bot (-ot; -ja) palica [; kyj m; (papi) pásztor— berla f; b-ra támaszkodni o-pierat sa o p-u; b-ra támaszkodva jár-ni chodit o palici
botanika (-kát) botanika f , rastlino-pis m; —i, -lag botanicky
botanikus (-t, -ok) botanik m; (mn.) botanicky
botanizál botanizovat
bot|büntetés trést m palicou; palico-vanie n
botlás (-t, -ok) potknutie sa n; (er-kölcsi) poklesok m
botlékony, botlós, -an potkynavy
botl-ik (-ani; -ott; botolj (ál)) (vmin) potknúf sa, (vsl. pospotit sa) na nco
botocska (-kát) palicka f botor, -ul hlúpy, sprosty
botorkál tackaf sa, smatlat sa; —ó tackavy, smatlavy
botorság (-ot; -a) hlúposf, sprostost f I. botos (-t; -a) kapce m pl II. botos, -an: b. ember clovek s pa-licou; —ispán dvorsky m
botoz (-tam, -ott; -z) palicovaf botránkozás (-t; -a) pohorsenie n botránkoz-ik (-tam, -ott; -zál) pohor-sovat sa
botránkoztat (-tam, -ott; -ass) pohor-sovaf, vyvolaf pohorsenie; —ó, -lag pohorsujúci
botrány (-t, -ok) skandál m; —os, -an pohors(l)ivy; skandalózny
bozontos, -an chlpaty; strapaty bozót (-ot; -ja) krovie n, húsf [;
—os, -an krovim porastly, krovinaty bő, -ven 1. (nagy) siroky; 2. (teres) priestranny; 3. (bőséges) hojny; bő al-kalma van má dost prílezitosti; bő tar-talom obsaznost f; —beszédű, -en mno-homluvny; —beszédüség mnohomluv-nost. f
bődön (-t; -(j)e) bedna, bednica f;
—ke (-két) bednicka f
bődül zarucaf, zabucaf; —etes meleg dusnota, spara f; —etes ostobaság stras-ná hlúpost, volovina f
böffen (-tem; -t) grgnút, rihnút;
— (t)és (-t, -ek) grgnutie, rihnutie n böfög (-tem; -ött) grgaf, ríhat; —és grganie, rihanie n
bőg (-tem, -ött) (marha) rycat, bu-caf; (ember) revaf, (sír) brubu-caf; —és
(-t; -e) ryk m, ryéanie, rucanie n; (em-beri) rev m, revanie n; —ő 1. ryciaci;
revúci; 2. (fn. -t; -je) nagy—ő barbora, basa f; kis—ő barborka, basicka f
bögöly (-t, -ők; -e) ovad m bőgős (-t, -ók) barborás, basista m bőgős uziovity; (test) hrcovaty bögre (-rét) hrncek m
bőgve ryciac; revúc; revom (instr.) bögy l. begy
böjt 93 - bőr| tisztító-szer böjt (-öt; -je) pőst m; b-öt
megszeg-ni porusif pőst; —i pöstny; —öl postif;
—ölés (-t; -e) pöst m, postenie n; —ös pöstny
bök (-tem, -ött) bodnút; (lök) drc-nút, sotitT; ~ d ö s (-tem, -ött) bodaf;
(lök) drcaf, socaf; —és (-t, -ek) bod-nutie n
bő|kezü, -en stedry; —ség (-et; -e) stedrostf, stedrota f
bökken (-ni) l. bök, megbök; —ő (-t;
-je) fazkosf f; itt a —ő! v tom je háéik!
bököd /. bökdös
bökő (-t; -je) (techn.) prebíjadlo n;
—gép prebíjací stroj
bölcs (-et; -e) 1. mudrc m; 2. (mn.) múdry; —elet (-et; -e) filozofia ff —e-leti, -leg filozoficky; —elkedés (-t; -e) mudrovanie n; —elked-ik (-tem, -ett;
-jél) mudrovat; —elő filozof, mudrc m;
—es(s)ég (-et) múdrosf f; ~eség|£og zub m múdrosti
bölcsész (-t; -ek) filozof m; ~ e t (-et;
-e) filozofia ff —etjhallgató poslucháő m filozofie; —eti, -leg filozoficky; —eti doktor doktor filozofie; ~ e t i kar filozo-fická fakulta; ~et|tan filozofia f; —et|-tani, -lag filozoficky
bölcső (-t; -je) koliska ff b-t ringat-ni kolísat; ~ d a l ukolembavka f
bölény (-t, -ek) tur m bölömbika (-kát) bukac m bömböl bucaf, revat
bőnedvű sfavnaty, duznaty; ~ s é g sfavnatosf, duznatost? f
I. böngész (-t, -ek) paberník m II. böngész («tem, -ett; -éssz) paber-kovat; —és (-t), —et (-et) paberkova-nie n
bőr (-t, -ök; -e) (testen) koza f;
(szőrme) koza, kozusina f, grzno n;
(kikészített) koza f, remen m; b-ig ázni zmoknút az do poslednej nitky; b-ét fél-teni bát sa o kozu; nem fér a b-ébe ne-sprace sa do köze; rossz b-ben van samá koza a kost; b-ére megy a dolog ide mu o kozu; majd kiugrik a b-éből div z köze nevyskocí
bőr|«f (bőrből való) kozeny, remen-ny; (bőrre vonatkozó) kozremen-ny; (bőrre
való) na kozu; (bőré, bőrt) köze (gen.);
—alma kozienka f; —ápolás pestovanie n köze; —áru kozeny tovar; —atka zákoznica f; —baj, —betegség kozná choroba; —bajos, —beteg na kozu cho-ry; —bántalom kozná choroba; —betét kozená vlozka; —bevonat, —borítás kozeny obfah v. obklad; —csáva koz-ny v. garbiarsky luh; —cserzés koze-luzstvo tv, —cserző kozeluh, garbiar m;
—csiszoló (eszköz) kozny hoblik; —e-gér netopier m; —ellenző kozené heñi-dlo; —fúvó (eszköz) kozeny mech; —gyár garbiareñ, koziareñ f, továreñ f na kö-ze; —gyáros majite! m koziame; —gyár-tás koziarstvo n; —gyógyász lekár tn koznych choröb; —gyógyászat liecba f koznych choröb; —gyulladás zapálenie n köze; —hámlás iúpanie sa n köze;
lienenie n; —hulladék kozny odpadok;
—ipar kozny - v. koziarsky priemysel;
koziarstvo n; —kabát kozuch mj —ke (-két) kozka, kozticka ff —keményedés natvrdnutie n köze; —kenőcs masr f na kozu; —kéreg mozo! m; —kereske-dés obchod m s kozami; —kereskedő obchodnik m s kozami; —kiütés vysyp m (kozny); —kőr|tan náuka f o koz-nych chorobách, dermatología f; —kö-tény kozená zástera; —kötés kozená vázba; —mirigy kozná zl'aza; —munka kozná práca; (bőrből való) kozená práca; —munkás, —műves garbiar, ko-ziar m; —orvos /. —gyógyász
bőrönd (-öt; -je) brasña f, kufor m;
—ös (-t, -ök; -e) brasniar m
bőrös, -en kozeny; koznaty; —öd-ik (-tem, -ött; -jél) koznatef, dostávaf kozu
bőr|öv kozeny pás
bőröz (-tem, -ött; -z) kozou obtiah-nut, kozovat
bőr|=f —szék kozou obtiahnutá v. ko-zená stolicka; —szín koko-zená farba;
—színű kozenej farby (gen.); —szivar cigara f; —szövet (biol.) kozná tkanina, kőzné pletivo; (áru) kozená látka f;
—tarisznya tlumák m; —táska kozeny kufor; —tisztítás éistenie n köze; —tisz-tító-szer éistidlo n na koíu
bőrtön 94 brutális bőrtön (-t, -ök; -e) zalár m; b-nel
büntetni trestaf zalárom; háromhavi b-re Ítélték odsúdill ho na trpjmesaény zalár v. na tri mesiace do zalára; —büntetés zalár m; —büntetéssel sújtani odsúdit do zalára; —épület zalár m; —munka práca f v zalári; —őr zalárnik,
temni-£iar m, stráznik m zalára; (fig. is) ka-zár m; —őz (-tem, -ött; -z) l. be—öz;
—ügy zalárnictvo n; —viselt zaláro-vany
bőr ¡vánkos kozená poduska bőr|viszketeg(ség) vosky f pl; svrb-l'avosf f köze; svrab m
börze (-zét; -réje) burza f
bőrze|»; burzovny; (börzéé) burzy;
—adó b-ná dan; —alkusz b-ny dohod-ca; —ár b-ná cena; —bíróság b-ny súd;
—érték b-ná hodnota; —játék hra f na burze; —játékos burzovník m; —jegyzés znacenie n na burze; —szokás b-ná zvyklosf; —tudósítás b-ná zpráva; b-né zpravodajstvo; —ügylet b-ny obchod v. úkon; —ügynök b-ny agent
börzéz-ik (-tem, -ett; -z) hrat na burze
bőség (-et) 1. (ruháé) sír, sírost f;
2. (sokaság) hojnost f, hoj m; b-ben élni zit v hojnosti; —szaru roh m hoj-nosti v. hója; —es, -en hojny
Böske (-két; -kéje) Betka f
bősz, -en besny, l'úty, zlostny; —ít (-eni; -ett; -s) rozl'útif; (állatot) rozje-dovat, rozpajedit; —ül (-t) rozl'útit sa, rozjedovaf sa; —tilt, -en l. bősz
bő| tartalmú obsazny bő | termő úrodny
bővebb, -en (í. bő); b. magyarázat obsirnejsie vysvetlenie; b-re venni roz-sírit
bővében (adv.) hojne; vminek b. len-ni mat néoho v hojnosti
bővelkedés (-t; -e) vmiben oplyva-nie n ncím
bővelked-ik (-tem, -ett; -jél) vmiben oplyvaf ncim; mat ncoho hojne
bővelkedő vmiben oplyvajúci néím bővén 1. hojne, bohate; (elég) dosf;
2. (részletesen) obsírne
bő|vérű krvnaty, prekrveny; —ség krvnatost f
bővít (-eni; -ett; -s) rozsírit, rozsiro-vat; (nagyobbít) zvácsif; (szaporít) rozmnozit; (kiegészít) doplnif; —és (-t;
-e) rozsírenie n; zvacsenie n; rozmno-zenie n; doplnenie n; —ett (—ve) roz-síreny; zvácseny; rozmnozeny; doplne-ny; —ett mondat rozvitá veta; —mény
(-t; -e) doplnok m; (gram.) rozvijajúca éiastka (vety)
bő|vizű (föld) vodnaty; (folyó) na vodu bohaty
bővül (-t) rozsírit sa; zváésif sa brahman (-t, -ok; -ja) brahman m bravúr (-t, -ok; -ja) bravúra f; —os, -an bravúrny
Brazília (-iát) Brazília f
brazíliai brazilsky; (fn. -t, -ak) Bra-zilec m
brekeg (-tem; -ett) krkaf bricska (-kát) brycka f brigád (-ot; -ja) brigáda f
brigadéros (-t, -ok) brigádnik m, bri-gádny generál
briliáns (-t, -ok) briliant m briliáns)», briliántos, -an briliantovy brindza (-dzát) bryndza f
brindza|», (brindzás, -an) bryndzovy;
b-ás| galuska strapacka f; b-ás|kalács bryndzovník m; —gyár bryndziaren f;
—készítő bryndziar m
Britannia (-iát) Britania f , Britsko n britt, -ül brit(an)sky; (fn.) Britanec m brokát (-ot; -ja) brokát m
bróm (-ot; -ja) bróm m; brőm|» bró-movy
bronchiális bronchiálny bronchítisz (-t; -e) bronchitis [ bronz (-ot; -a) bronz m, spiez [ bronz|= bronzovy, spiezovy; —kolomp spiezovec m; —kor b-ovy vek; —met-szet bronzoryt m; —ol bronzovaf; —ön-tő bronzolejec m; —ön—ön-tő(mühely) bron-zolejáren f; —szín b-ová barva; —színű b-ovej barvy (gen.)
bros (-t, -ok; -a) sponka f brosúra (-rát) brosúra f brutális, -an brutálny
brutalitás 95 bujdokol