el I bágyad (test) ochabnúf, umdlef;
II. el|ég zhoref "
elegancia (-iát) elegancia {; vybera-nosf f
elegáns, -an elegantny; vyberany elégedetlen, -ül 1. (mn.) nespokojny;
2. (fn. -t, -ek; -je) nespokojenec m;
—ked-ik (-tem, -ett; -jél) byf nespokoj-ny (m); —ség (-et; -e) nespokojnost f
elégedett, -en spokojny; —ség (-et;
-e) spokojnost f
elegen vannak je ich dosf; e. vagyunk je nás dosf; e. voltatok bolo vás dost;
—dő, -en dostatocny; nadostac; —dő-kép(pec) dostatocne, nadostac
el|égés zhorenie n
eleget tenni: e. tenni a kérésnek vy-hovef ziadosti; a kötelezettségeknek e.
tenni dostáf povinnostiam
el|éget u», s»pálit; —és spálenie, u-pálenie n; —ési (hő)fok spalny bod v.
stupen; —ési folyamat spal'ovací postup eléggé dostatocne, dost; nadostac
el|égheteden, -ül nespalny; nespali-tel'ny
el|éghető, -en spalny; spalitel'ny elégia (-iát) zalospev m, elegia f;
—költészet elegické básnictvo; —költő elegicky básnik
elégikus, -an elegicky
elégséges, -en dostatocny; dostacujúci elégszer dosf casto
elégtelen 147 élelmezés|ügy elégtelen, -ül nedostatocny; ~ s é g (-et
-e) nedostatocnosf f
elég|tétel zadosfucinenie n; e-t adni dat z.; e-t szerezni dostat z.; —adás zadosfucinenie n; —adásra képtelen ne-schopny daf zadosfucinenie
elégületlen, -ül nespokojny; (fn.) ne-spokojenec m
elegy (-et, -ek; -e) 1. miesanina f-.
2. (vasútnál, keresk.) bruto n, záfaz f;
—edés (-t; -e) zamiesanie sa n; —ed-ik (-tem, -ett: -jél) vmi közé smiesaf sa s ncím; (vmibe) zamiesaf sa do ncoho;
~ e s , -en smiesany; —ít (-eni; -ett; -s) vmi közé smiesaf s ncím; (chem.) pri-sadif; ~ í t i magát vmibe (za)miesaf sa do ncoho: ~ í t é s miesanie n; (chem.) prísada f; —ítetlen, -ül nesmiesany;
—próba (koh.) prisadzovacia skúska;
—súly váha f záfaze
eleink (-et) pl nasi predkovia m pl eleinte, eleintén zpociatku, zprvoti eleje (-jét) vminek 1. predok m, pred-ná casf f ncoho; 2. (időről) pociatok, zaciatok n; e hó elején zpociatku v. na pociatku (tohoto) mesiaca; jövő év e-lején na zaciatku budúceho roku; ele-jétől fogva od prvopociatku: eleele-jétől végig od pociatku do konca; vminek e-lejét venni predisf ncomu; ennek se e.
se vége to nemá konca-kraja- 3. (java-része) vykvet m
eléje l. elébe
el|ejt 1. (tárgyat) pustif; (jogot) u-pustif (od práva); 2. (szót) povedaf
(slovo); (beszéd fonalát) pretrhnúf (rec); 3. (vadat) ulovif, skolif; 4.
(fig.: vkit) nechaf padnúf (n)koho;
—és 1. pustenie tv. upustenie tv 2. (va-dé) skolenie n; —ett 1. pusteny; 2. —ett szó povedané v. odznelé slovo; 3. sko-leny, uloveny; 4. padnuty
Elek (-et: -je) Alexej m
el|éktelened-ik (-tem, -ett; -jél) zoha-vef, znetvorit sa, zohyzdif sa
el|éktelenít zohavif, znetvorif, zo-hyzdif
el|ékteleniil /. eléktelenedik elektród (-ot -ja) elektród m elektro|=: —dinamika elektrodynamika
f; —gép elektromotor m; —kémia elek-trochemia f; —kémiai elektrochemicky;
—kémikus, -an elektrochemicky; (fn., -t, -ok) elektrochemik m; —lízis (-t; -e) elektrolyza f; —mágnes elektromagnet m; —mágneses elektromagneticky; —mág-nesség elektromagnetizmus m; —mecha-nika elektromecha—mecha-nika f
elektromos, -an elektricky; e. bontás elektrolyza f; —mfi elektráren f; —ság (-ot: -a) elektrina f; légköri —ság at-mosférická e.; negatív —ság záporná e.;
pozitív —ság pozitivna, kiadná e.
elektromosság» (e-é, e-ot) elektriny (gen.); (e-ra vonatkozó) elektricky;
—gerjesztés budenie n elektriny; —mé-rő elektronier m; —mutató elektroskop m; —vezető vodic m elektriny
elektro|mőtor elektromotor m elektromoz (-tam, -ott; -z) l. villanyoz elektron (-t, -ok; -ja) elektron m;
—cső trubica elektronová; —ki|bocsá-tás sálanie n elektronov
elektro|»i —sztatika elektrostatika f;
—technika elektrotechnika f; —techni-kai elektrotechnicky; —technikus (-t, -ok) elektrotechnik m; —terápia elek-troterápia f
el-el|= [Kettős igekötő: a szlovák nyelv az igék gyakoritó alakjaival fejezi ki. Opakovacia predpona; v s'ov. vy-jadruje sa opak. slovesom; el-elmenni odchodievaf; el-eltünni stratievaf sa
etc.] 1 :
el|él 1. (biz. ideig) pozif si, zif si:
sokáig e-ni dlho pozif; 2. (megél) vyzif élelem (-lmet; -Íme) potrava, strava f, pokrm m; —pénz stravné tv- —raktár potravné skladiste
élelmes, -en culy; vynálezavy; —ség (-et) culosf f; vynálezavosf f
élelmez (-tem, -ett; -z) zivif, stravo-vaf; zásobovaf (potravou); —és (-t:
-e) zivenie, stravovanie n; zásobovanie n; —ési stravovací; zásobovací: —ési állomás z-cia stanica; —ési költségek vylohy f pl za zásobovanie: —ési szol-gálat z-cia sluzba; —ési tiszt proviant-ny v. z-cí dőstojník; —ési ügy zásobo-vanie n; z-cia vec; —és|ügy
zásobgva-clelmczcs|ügyi 148 el| értéktelenedik nie n; —és|ügyi minisztérium
minister-stvo n zásobovania; —ő 1. (fn.) zivitel', stravovatel' m; zásobovatel' m; 2. (mn.) stravny; stravovací; zásobovaci; —öl-hely stravovna fi zásobáren f; —5|jegy stravny listok; —ő legénység (kat.) pro-viantné muzstvo- —ő|napló zásobník m; denník m zásob: ~ ő raktár zásobá-ren fi —ő vonat zásobovaci vlak
élelmi, -leg potravny; é. adag dávka f (potravy); é. cikk potravny ciánok;
é. készlet zásoba f potravín; é. szükség-let potreby zivotné f pl, potreby vyzivy
é!elmi|szer potravina f, potravny ciá-nok: —halmozás shromadenie n potra-vín: —hamisítás falsovanie n potravin;
—hamisító falsovatel' m potravin; —kész-let zásoba f potravín; —lopás krádez f potravín
elem (-et; -e) 1. zivel m; 2. (chem.) prvok m; 3. (kezdet) pociatky rrt pl
élemedett, -en obstarny. v
rokoch-—ség staroba, obstarnosf f
el|emészt 1. (z)nicif; 2. (megöl) (z)morif; (érzelem) zozierat; zmucif, usúzif; e-eni magát utrápif sa, usúzif sa, (halálra) znicif sa; —őd-ik umorit sa, zmucif sa, usúzif sa
elemez (-tem, -ett: -z) roz(o)beraf elemi, -leq 1. zivelny; 2. (kezdő) ele-mentárny: 3. (chem.) prvkovy; e. csa-pás zivelná pohroma; e. iskola elemen-tárna skola: e. ismeretek elementárne vedomosti; (tantárgy) prvouka f; e.
kár zivelná skoda; e. kár|biztosítás po-istenie n proti zivelnym pohromám; e.
kiképzés (kat.) vycvik nováckovsky:
—sta (-stát) skolák m el|emleget pospomínaf elemózsia (-iát) merinda f
elemzés (-t, -ek) rozberanie n, roz-bor m
elemző rozberací, analyzujúci el|énekel zaspievaf: (végig) dospievaf el|enged 1. pustif; 2. (büntetést, adós-ságot) odpustif; 3. (az árból) spustif
(z ceny); —és 1. pustenie f; 2. odpu-stenie tv, 3. spuodpu-stenie tv, —hetetlen, -ül neodpustitel'ny; (szükséges) nezbytny;
—hető, -en odpustitel'ny; (ár) möze sa spustit; vö, elenged
élénk, -en zivy, culy, bystry; (szín) vesely, sviezi; é. fájdalommal zivoböf-ne; é. forgalom zivá premávka; é. keres-let culá popytavka: —ít (-eni; -ett; -s) ozivif, ozivovaf; —ség (-et; -e) zivosf, culosf, bystrosf fi —ül ozívaf
e]|enyész-jk zaniknúf, zhynúf; pomi-núf sa
el|enyésző, -en 1. zanikajúci, hynúci, pomíjajúci; 2. (kevés) nepatrny; e-en csekély mizivo nepatrny
el|enyészt znicif; vö, elemészt Eleonóra (-rát) Eleonora f elleped zahynúf túzbou' usúzif sa el|epeszt utrápif, umorif, usúzif ellér 1. (kézzel stb.) dosiahnuf nco;
2. (fig.) dosiahnuf ncoho: 3. (utolér) dohonif, dostihnúf; 3. (időt) dozif sa, dockaf sa ncoho; e-jük még azt az időt dozijeme (v. dockáme) sa este toho casu
el|ered (s) pustif sa; e-t az eső spus-til sa dázd'; e. az orra vére pusspus-tila sa mu krv'z nosa
el|ereszt vypustif, (pre)pustif; e-ette a füle mellett pustil to nahlucho
el|érhetetlen, -ül nedosazitel'ny, ne-dostizny- —ség nedosazitel'nosf f
el|érhető, -en dosiahnutel'ny, dosazi-tel'ny, dostizny
el!ér-ik \ beérik; túlérik
ellérkezés príchod m; príjazd m ellérkez-ik 1. (vhová) prisf, dojsf: 2.
(időről) prisf, nadíst; e. még annak is az ideje aj tomu dojde cas
el|ernyed ochabnúf, zmalátnef; —és ochabnutie, zmalátnenie tv, —t, -en zma-látnely; —tség ochablosf, zmalátnelosf f
ellernyeszt ochabif, zoslabif el|erőtlened-ik oslabnúf, vysilif sa el|erőtlenít zoslabif, vysilif: —és vy-silenie, zoslabenie n
ellért (megért) pochopif, zrozumef el|értéktelenedés pozbytie n ceny, klesnutie n na cene; (teljes) znehodno-tenie n
el|értéktelened-ik pozbudnúf ceny (gen.), klesnúf na cene; (teljesen) zne-hodnotif sa
el|értéktelenít 149 élet| biztosítási el|értéktelenít znehodnotíf
el|értéktelenül l. elértéktelenedik el|érzékenyed-ik byf dojaty; roztúzif sa, scitlivet
el|érzékenyít dojat', pohnút
eíjérzékenyül /. elérzékenyedik; —és dojatie, pohnutie n
éles, -en ostry; (csak fig.) bystry;
é-re köszörülni brúsif na ostro; é-re tölteni (fegyvert) nabif na ostro; é.
elme bystry um v. duch; é. fájdalom prenikavá bolest'; é. töltény ostry náboj;
—elméjű bystroduchy; é. ész bystry um; —eszű bystrého umu, bystroumny;
—hallású bystrého sluchu; —látás by-strozrakosf f; é-en látó bystrozraky;
(fig.) prezieravy; —lövés ostry vystrel;
ostrá strel'ba; —nyelvű ostrého jazyka;
(fn.) jazycník, pyskác m; (nö) jazycni-ca f; —sarkú ostrorohy; —szélű ostro-hranny; —szemű bystrozraky; —szögű ostrouhly
élés (-t; -e) zitie, zivobytie n; —kam-ra, —tár komora f na potraviny; potra-vovna f
élesbít (-eni; -ett; -s) zostrif; zostrovaf élesed ik (-ett, -tek; -jék) ostrif sa (viszony) priostrit' sa, priostrovaf sa
eleség (-et; -e) potrava f; (állati) krm m, krma f; —hajó potravná lod';
—kamra komora f na potravné clánky;
—készlet zásoba f potravy; —kocsi po-travinovy voz: —raktár zásobáren f;
—szükséglet potreba f zásob (v. pozí-vatín)
el|esés upadnutie n
eljesett, -en 1. padnuty; 2. (harcban) padly; 3. (lelkileg) zmalátneny
el|es-ik 1. upadnúf; (harcban) pad-núf; 2. (távolba) zapadnút; 3. (vmitöl) odpadnút'
élesít (-eni; -ett; -s) ostrif, brúsif;
—és ostrenie, brúsenie n; —ő ostriaci, brúsiaci; (fn. -t) brusic m; —ő-acél o-ciel'ka f
élesség (-et) ostrost' f
el|esz-ik vki elől vyjedaf nkoho éleszt (-eni; -ett; -ssz) 1. ozivif, o-zivovnf, obcerstvif; 2. (tüzet) nietif, roznecovaf, vatrif; —és (-t, -ek; -e)
ozivenie, ozivovanie n; roznietenie, roznecovanie n; —ési ozivovací; —get
(-tem, -ett; -gess) 1. (ájultat) kriesif; 2.
(tüzet) roznecovaf; —ő 1. (mn.) ozi-vujúci, ozivovací; 2. (fn.) kvasnica f, drozdie, nácesto n; —ő|gyár kvasnicová továren, drozdiaren f; —ős kyseny, s nácestom, s drozdím
élet (-et; -e) zivot m; az é. reggelén, alkonyán na' ráne, na sklone zivota;
mosolyog rá az é. zivot sa na neho u-smieva; ha kedves az é-ed ak ti je zivot mily; egy é-em egy halálom! dneska zi-jem, zajtra hnijem!; é-ünket és vérün-ket! zivot a krv nasuk é-ben hagyni nechaf na zive; é-ben lenni byf na zi-ve; é-ben maradni a) ozif, zostat' na zive, b) (intézkedésről) zostat' v platnosti; é-e fogytáig dozivotne, az do smrti; é-ében ilyent nem látott jakziv nevidel nieco takého; egész é-emben
(za) cely svoj zivot: vkinek az é-ére törni cihaf nkomu na zivot, ukladaf nkomu o zivot, (vsl; tremtif nkomu na zivot); szép (jó, rossz) é-et élni maf krásny (dobry, biedny) zivot; é-ét vesz-teni prísf o zivot; é-ével megfizetni- za-platit zivotom; rossz é-re adni magát daf sa na zly zivot; é-re-halálra küzde-ni bojovaf na zivot a na smrf
élet|= 1. (é-re vonatkozó) zivotny; 2.
(é-é, é-et) zivota (gen.); —alkony sklon m zivota; —balzsam zivotny balzam
életbe|=: —lép vstúpif v platnosf;
—lépés vstúpenie n v' platnosf; —lépő vstupujúci v zivot (v. v platnosf);
—léptet uviesf v zivot (v. platnosf);
—léptetés uvedenie n V zivot (v. v plat-nosf); —léptetési törvény v zivot uvo-dzovací zákon; —vágó na zivot döle-zity; zivotny
életben| = : —lét zivot m; na zive:
—lét! bizonyítvány vysvedcenie rí o zití (v. ze nkto je na zive); —levő zi-júci; (törvény) platny; —maradás za-chovanie n zivotu (dat.); ozitie n
élet|=! —biztonság bezpeenost' f zi-vota; —biztosítás zivotné poistenie;
—biztosítási díj, —b-i összeg zivotné poistné; —b-i kötvény zivotná poistka:
életbiztosító 150 eleven
—b-i ügylet úkon poisfujúci na zivot;
—biztosító-intézet zivotná poistovna;
~ b - ó társaság spolocnosf poistovacia na zivot; —boldogság blaho n zivota;
—bölcs mudrc m zivota; —bölcseség zivotná múdrosf; —cél zivotny ciel';
—elem l. éltető elem; ~ e l v zivotná zá-sada; —erő zivotná sila; —erős silny, plny zivotnej sily; —év rok m zivota;
é-e tizedik évében v desiatom roku svojho zivota; —fel|adat zivotná úlo-ha; —fel|fogás zivotny názor; — fel-tétel zivotné podmienky f pl; —fenn|-tartás vyziva f; sebazáchova f; udrza-nie n zivota; —fenn|tartási ösztön pud n sebazáchovy; —fogytig dozivotne;
—fogytiglan kinevezett tag dozivotny clen; —fogytiglani dozivotny"; —folya-mat, —folyás beh m zivota; —fonál nit" f zivota; —forrás pramen m zivota;
(élelmi) pramen vyzivy; —halál|harc bo) m na zivot a ná smrt; —hivatás zi-votné povolanie; —híven 1. verne po-dl'a zivota; 2. so zivotnou vernost'ou
(arckép); —hossz cas m zivota; zivot m; —hosszig(lan) dozivotne, do smrti;
—hossziglani dozivotny; —hű 1. podl'a zivota verny (arckép); 2. prirodzeny:
—hűség prirodzenosf f—idő cas m zivota; vek m; —igazság zivotná prav-da; —irány zivotny smer; —irányítás zivotospráva f; —írás zivotopis m; — 5-ró zivotopisec m; —iskola skola f zi-vota- —ital l. éltető i.; —járadék (do)-zivotná renta; —járadéki szerződés smlu-va f o dozivotnú rentu; —jel znak m zivota; —jelt adni 1. javif znak zivota;
2. (távolból) dat vedet o sebe; —je-lenség zivotny zjav; —kedv chut f k zivotu; —kép (képzőmüv.) genre (zánr) m; obrázok m zo zivota; —képes, -en zivotaschopny; —képesség zivotaschop-nost f; —képtelen, -ül zivota neschop-ny; nesúci do sveta; —kérdés zivotná otázka; —kor vek m; —közösség spo-luzitie n
életlen, -ül tupy, neostry; —scg (-et -e) tuposf f
élet|=: —mentés záchrana f zivota;
—mentő 1. (mn.) zivot zachranujúci;
2. (fn.) záchranca m zivota; —mód spósob m zivota; zivotospráva f; —mű-ködés zivot m; —mű|szer ústroj m. zivo-ta: —nagyság zivotná vel'kosf; —nagy-ságban v zivotnej vel'kosti: —nagyságú kép obraz m v zivotnej vel'kosti; —nedv zivotná sfava; —nézet zivotny názor;
názor m na zivot; —öröm radosf f zo zivota; —ösvény zivotná cesta tön zivotny pud, pud k zivotu; —ösz-tönös zivotnym pudom hnany; —pálya zivotná dráha; —rajz zivotopis m; —raj-zi adatok —raj-zivotopisné data n pl; —rend zivotny poriadok; (med.) diéta f
életre]=: —kel ozivef; prebraf sa;
—kelt ozivif, priviesf k zivotu; —va-ló, -an zivotaschopny; súci do sveta;
—valóság zivotaschopnosf f
élet] = t —szabály zivotné pravidlo;
—szak vek m; zivotné obdobie; —szük-séglet zivotné potreby f pl; —tan bio-logia f; —tani, -lag biologicky; —ta-pasztalat zivotná skúsenost; —társ druh m (druzka f ) zivota; —tartam dó-ba f zivota
élettelen, -ül nezivy; bezzivotny, ne-zivotny; (csak ember) bezdusny; .—ség
(-et; -e) bezzivotnosf f; bezdusnosf f élet| = ! —teljes plny zivota, kypry zivotomc —teljesség plnost' f zivota:
—terv zivotny plán; —tevékenység zi-votná cinnosf; z-ná prícinlivosf; —tör-ténet beh m zivota, zivot m; —tüne-mény zivotny zjav v, úkaz; —unalom
—úntság omrzlost", sytost f zivota:
—únt, -an omrzly v. syty zivota; (fn., -at) omrzenec m; —út cesta f zivota;
—ű: hosszú—ü dlhého zivota (gen);
szent—ű svatého zivota; —vágy chti-vost f zivota, chut v, vől'a f k zivotu;
—veszedelem, —veszély nebezpecenstvo n zivota, zivotné nebezpecenstvo; —ve-szélyes, -en zivotu nebezpecny; —vesz-tés strata f zivota; —vesz—vesz-tés terhe alatt pod stratou zivota; —vidám jarv; —vi-dámság jarosf f; —viszonyok pl zivot-né pomery m pl
elevátor (-t, -ok) zdvihák, elevátor m eleve vopred; zpociatku
eleven, -en 1. (élő) zivy; vkinek e-i"
elevenedik 151 el|foglal re tapintani zafat' nkomu do zivého; 2.
(élénk) culy, bystry; (szín) cerstvy, sviezi; —ed-ik (-tem, -ett. -jél) ozívat';
(szín) cerstvet; —it (-eni; -ett; -s) ozi-vif, ozivovaf; ocerstozi-vif, ocerstvovaf;
—eszű bystroumny; —ség (-et, -e) zi-vosf, culosf, bystrosf {; sviezosf, cer-stvost f; —szülő (helyesen: eleveneket szülő) savec m
el|évül 1. zastaret'; (érdem) pominút sa; 2. (jogi) premlcat' sa; a joga e-t jeho právo je premlcané; —és 1. zasta-renie tv, pominutie n; 2. premlcanie n;
az —és félbeszakad premlcanie sa rusí; az —és nyugszik _ v. szünetel pre-mlcanie spocíva; —ési határidő lehota f premlcania; —hetetlen, -ül 1. (érdem) nepominutel'ny; 2. (jogilag) nepremlca-tel'ny; —t, -en 1. zastarely; pominuly;
2. (jogilag) premlcany; —tség 1. zasta-relost' [; 2. premlcanost' f
élez (-tem, -ett; -z) ostrit'; priostr'o-vat"; —őd-ik (-ött, -tek; -jék) ostrit sa;
priostrovaf sa
el|facsar 1. s», pre»krútit'; 2. - o d - i k az ember szíve cioveku sa srdce sviera
el|fagy od», z»mrznúc
eljfajul 1. (biol.) zvrhnút sa, odrodit' sa sprtacit sa; 2. (fig.) e-tak az er-kölcsök mravy sa zvrhly v, upadly;
—ás (-t; -a) zvrhnutie sa, odrodenie tv, (fig.) úpadokl pokles m
cl|fajz-ik t. elfajul 1.
eljfajzott, -an 1. odrodeny, zvrhnuty, sprtaceny; 2. kiesiy
ellfakad 1. prasknút, puknúf; 2. (fig.) e-ni sírva vypuknút v piac
eí falcul vyblednút; (arc) zosinet' elfalaz zamurovat', premurovat el fárad unavit' sa, ustat', ukonaf sa (vm ben: ncím); —ás znava, únava f
eljíarag odrezaf, odstrúhat'
elfáraszt ukonaf, unavif; utrmácat el|fásít zdrevnatif; (fig.) ptupit' el|fásul zdrevnatet'; zdrevenet; (fig.) otupet'; —t, -ari, (—va) (fig.) otupely;
—tság otupelost' f
e![fecsére! roz», presmrhat'; premárnit el|íed pri», za»kryt
el|fehéred-ik zbelet'; (arc) zblednúf
eí|feketed-ik scernet, pocernef el|feketít zaciernif
el|feksz-ik 1. (egész nap) polezat' si;
2. (a zaj) utísit' sa, ustaf, ul'ahnúf el|feled (-tem) zabudnút; —hetetlen, -ül nezapomenutel'ny; —kez-ik (-tem, -ett; -zél) vmiről zabudnúf na nco;
—tet vmit vkivel daf zabudnúf nkomu na nco
el|felejt, —kez-ik, —hetetlen 1, elfeled eljfér zmestif sa, sprataf sa
el|ferdít 1. skrivit'; 2. vy», pre», s»krútif
eí|ferdül 1. skrivit sa; 2. vy», pre», s»krútif sa; —és 1. s», vy»krivenie n;
2. vy», pre», s»krútenie sa n; pre», s»krut m
el férfiasít zmuznit el férfiasod-ik zmuznef el fesl»ik rozpáraf sa el finomod-ik zjemnet
elfintorít (arcot) uskl'abif, zmfstif el fintorod-ik (arc) uskl'abif sa, zmf-stif sa, svrazmf-stif sa
el|fog 1. chytif; (levelet) zachytit, zhabnúf; e-ni a kilátást zastavif v. za-clonit vyhl'ad; 2. (bűnöst) lapif, zla-paf; 3. (futásban) dohonif; 4. (fig.) pojat'; e-ta a félelem pojal ho strach;
e-ta az öröm radosf ho pojala; e-ta a sírás dal sa do placu
el|fogad prijaf; —ás prijatie tv, —ás hiánya (keresk.) neprijatie n; —ási pri-jímací; —hatatlan, -ul neprijatel'ny; ne-obstojny; —ható, -an prijatel'ny; obstoj-ny; —ó, 1. (mn.) prijímací; 2. (fn.: -t;
-ja) prijimatel', príjemca m; —ói aláírás (váltón) podpis m príjemcu; —vány (-t, -ok; -a) akcept m, prijatá zmenka;
—ványi hitel zmenkovy úver
el|fogat daf zatknúf; —ás (-t, -ok; -a) zatknutie n; —ási parancs zatykací roz-kaz, zatykac m
el[fogdos pochytaf, polapat'
eljfoglal 1. (helyet, teret) zaujat', ob-sadit'; ez a hely el van foglalva to miesto je obsadené; 2. (országot) zau-jat', okupovaf; (erővel) zmocnif sa nco-ho; (várat) dobyt; 3. (hiv. állást) nco nastúpif; 4. (munkával) zaneprázdnit'
elfoglalt 152 elhagyás elfoglalt, (-lva) 1. (hely) zaujaty;
2. (vár) dobyty; 3. (munkával) zane-prázdneny; —ság (-ot; -a) zaneprázd-nenie n
elfogódás (-t; -a) tiesen, stiesnenost f eljfogód-ik vmitől byf dojaty(m) v, stiesneny(m) (ncím)
elfogódott dojaty; stiesneny; mat tie-sen; e. hangon dojatym hlasom; e. szív-vel so stiesnenym srdcom; —ság (-ot;
-a) stiesnenost; dojatosf f
elfogulatlan, -ul 1. nedojaty; 2. (tár-gyilagos) nepredpojaty; nestranny;
~ s á g 1. nedojatosf f; 2. nepredpojatost f; nestrannost f
elfogult, -an 1. zarazeny, dojaty; 2.
predpojaty; —ság 1. zarazenosf, doja-tost f; 2. predpojatosf, zaujatosf f
elfogy vmi ubudnút, ubyvat ncoho;
minút' sa; (áru) rozpredat sa; e-ott a pénzem minuly sa mi peniaze; e-ott a türelmem dosla ma trpezlivost
elfogyaszt strovit, spotrebovat elfojt udusif; (elnyom) utlacit; fáj-dalmat e-ani udusif bolesf; sóhajt e-ani potlacif vzdych
elfolyás odtok m
eíjfoly-ik odtiect, odtekaf; uplynúf elfonnyad zvádnút
elfordít 1. obrátif; 2. (vmely irány-ból) odvrátif
elfordul 1. obrátif sa; (vki vmitől) odvrátif sa; —ás 1. obrátenie n, obrat m; 2. odvrátenie sa n, odvrat m
elforgácsol rozdrobif; - ó d - i k (-ott, -tak; -jék) rozdrobif sa