alakú 24 alapító
I. áll (-at; -a) brada f; leesett aj álla spustil bradu
II. áll (ige: -ni v. -ani, -t v. -ott) 1. stát;.állj! stoj!, postoj!; állva marad-ni 'ostaf'stáf v. postáf; állva beszélmarad-ni stojacky hovorif; térden állva na ko-lenách, kolenaéky; 2. (ruha) pristaf, svedéif; jól áll rajta a ruha saty mu dobre pristanú v. svedcia; 3. (a dolog, ügy) stáf, byf; ügyünk jól áll dobre stojime; hát hogyan állunk? nuí na éom sme?; a dolog abban áll, h o g y . . . vec je v tom, z e . . . ; abban áll a veszély, hogy . . . nebezpecenstvo je v tom, ze...;
áll az alku! ujednanie platí!; 4. (vmi cselekvés) byf v behu; áll a bál ples je
álladék 30 állam | vagy on | kezelés v behu; 5. (igaz): ez áll! to je pravda,
to obstojíl; ez nem áll! to nie je prav-da, to neobstojí; 6. (függ vkitől) závi-sef (od nkoho); ez rajtam (rajtad, raj-ta) áll to závisí odo mna (od teba, od neho); 7. (vkin van a sor) byf na nkom; most rajtam áll, h o g y . . . teraz je na mne, a b y . . . ; 8. (tűr) strpet", zdr-zat sa; nem állhatta szó nélkül hol sa zdrzat", aby neprehovoril, nemo-hol to bez slova strpet; 9. (vminek) ísf za nco v. za nkoho; katonának állt siel za vojaka; 10. (vki pártjára) postát" v.
pridaf sa k nkomu; a királyhoz álltak pristali v. pridali sa ku král'ovi; 11.
(vhová) postavit" sa (nkam); faihoz állt postavil sa k stene; 12. etc. /. be—, fel—, ki—, m e g ~ , oda—
álladék (-ot; -a) 1. stav m; 2. pod-stata [
álladzó l. állazó állam (-ot; -a) stát m
állam|» státny; (államé, államot) stá-tu (gen.) [Az itt fel nem sorolt össze-tételeket az állami alatt kell keresni.
Iné hl'adaj pod heslom állami.]; •—a-dősság státny dlh; —alakulat s-ny útvar; —alapító, —alkotó 1. (fn.) tvorca v. zakladatel' m státu; 2. (mn.) státotvorny; —alkotmány s-na ústava;
ústava státu; —csíny prevrat m; —csöd s-ny úpadok; —ellenes, -en protistátny;
—elleni proti státu; —építészeti hivatal s-ny stavebny úrad; —érték| papír s-ny cenny papier; —eszme s-na myslienka;
—fenn ¡tartó stát udrzujúci; —férfi (ú) státnik m; —férfiúi státnicky; —fog|ház s-na váznica; —fogoly s-ny vazen;
—fogság s-ne vazenie; —forma s-na forma; —fő hlava f státu; —fői .hlavy (gen.) státu; —gazdaság ;s-ne hospodár-stvo; —hatalom s-na moc; —hatalmi státnej moci (gen.); —határ hranica [ státu; —ház|tartás s-ne hospodárenie;
—hitel s-ny úver; —hivatalnok s-ny ú-radník
állami, -lag státny [Az itt nem ta-lálható kifejezéseket az állam |= szó összetételei között kell keresni. T u . n e
-predchodiace vyrazy hl'adaj pod heslom állam|.]; á. adó státna dan; á. alkalma-zott s-ny zamestnanec; á. élet státny zi-vot, etc.; á. cpületí felügyelőség inspek-torát pre státne budovy; á. számvevő-szék najvyssia státna úcetná stolica; á.
terület státne územie
államiság (-ot; -a) státnosf [ állam|»: —jegy státovka [; —jog stát-ne právo; —jogi, -lag státoprávny;
—kincs|tár erár m; státna pokladnica;
—kormányzat správa státu; —kölcsön státna pözicka; —költség státne trovy [ pl; —költségen na státne trovy; —kö-telék státny svazok; —kötvény státny dlzny úpis; —közi, -leg medzistátny;
—közösség státne spolocenstvo; —nyelv státny jazyk
államosít (-ott; -s) zostátnif, zostát-novat"; —ás (-t, -ok; -a) zostátnenie n;
—ott (—va) zostátneny
állam|': —papir státny papier; —pénz|-tár státna pokladnica; —polgár státny obéan; —polgári státnoobciansky; —pol-gárság státne obcianstvo; — p-ot ado-mányozni udelit s-ne obcianstvo; —p-ot elnyerni obdrzat" s-rie obcianstvo; —pol-gársági státnoobciansky; —p-i okmány v, bizonyítvány svédectvo n o stát-nom obcianstve; —rendőrség s-na poli-cia; —rendőrségi státny policajny; —se-gély s-na podpora; —sors|játék s-na ]ö-teria; —szám|vitel s-ne ücetníctvo;
—szám|vitel|tan riáuka [ o Státnom ú-cetníctve; —szolgálati szabályzat státna sluzobná pragmatika; —szövetség spo'.ok m státov; —tanács státna rada; —ta-nácsi határozat usnesenie n státnej ra-dy; —tanácsos s-ny radca; —terület státne územie; —titkár s-ny tajömnik;
—titkári állás postavenie n státnehó ta-jomnika; —titkári kinevezés -menovanie n za státnehó tajomníka; - —tudomány náuka { o státe, státoveda f; —tudomá-nyi státovedecky; . —ügyész státny. zá-stupca; —ügyészség státne zastupitel'stvo;
—vagyon s-riy majetok; —vagyoni , ti-gyek zálezitosti státnehó majetku; — va-gyonkezelés správa [ v, spravovanie n
állam| vallás 31 álldogál státneho majetkuv —vallás s-ne
nábo-zenstvo; —vas|űt státne zeleznice, stát-ne dráhy [ pl; —vasúti státnych dráh v. zelezníc (gen.); —vasúti kedvezmény sleva { na státnych dráhach; —veszély nebezpeőenstvo n státu; —veszélyes, -en státu nebezpecny; —vizsga státna skús-ka; státnica f
állandó, -an 1. stály; 2. (szilárd) pev-ny; 3. (időben) trvaly; (megszakítás-nélküli) nepretrzity; 4. (kitartó) vytr-valy; —ság (-ot; -a) stálost [; vytrva-lost f; pevnost f; vö. állandó; —sít
(-ott; -s) 1. üstálit; 2. upevnif; vö. ál-landó; 3. (hivatalnokot) definitívne stanovit; —sul (-t) 1. ustálif sa; 2. u-pevnit sa; vö. állandó
állapít (-ott; -s) l. megállapít állapod-ik (-tam, -ott; -jál) l. meg-állapodik
állapot (-ot; - ( j ) a ) stav m; lelki— du-sevné rozpolozenie; más á-ban lenni byt samodruhou (-há); —bűn|cselekmény (jogi) frvaly trestny cin; —határozó (gram.) príslovkové urcenie stavut —os, -an (asszony) samodruhá; —változás zmena f stavu
állás (-t, -ok; -a) 1. státie n; elfáradt az állásban ustál od státia; 2. (állapot) stav m, polozenie n; 3. (hivatali) mie-sto, postavenie n; sluzba {; tanári á.
miesto profesora;. hivatalnoki á. miesto úradníka; 4. (ügyeké) stav m, poloze-nie n; az árak állása stav cien: a dol-gok á-a stav vecí; 5. I. állaspont; 6.
(tárgyaké) poloha f; a ház á-a poloha domu; 7. (állvány) lesenie n; —fogla-lás zaujatie n stanoviska; —gerenda hrada [ lesenia; —keresés hl'adanie n miesta v, sluzby; —kereső sluzbu hl'ada-júci; —közvetítés sprostredkovanie n sluzby v. miest; —közvetítő 1. (fn.) sprostredkovatel' m sluzby; 2. (mn.)
sluzbu sprostredkujúci> —nélküli neza-mestnany; —nélküliség nezamestnanosf f; —pont stanovisko n; —pontot elfog-lalni zaujat" stanovisko
állású (-t, -ak) postavenia (gen.);
magas— hivatalnok úradník vysokého postavenia
I. állat (-tam, -ott; -ass) (ige) 1. /.
állít; 2. (állni hagy) daf stát'; postavif II. állat (-ot; -ja) 1. zviera n; (vad) zver m; (házi) dobytok m; 2. tvor m
állat|« zvierací (külsejére vonatkozó szavaknál); zversky (belső tulajdonsága-ira vonatkozó szavaknál); zvierat, zve-riny; dobytka (gen.) [Az itt nem talál-ható összetételeket az állati szónál kell keresni.]; —állomány stav m zvierat;
(vadé) stav m zveriny v. zveri; —barát priatel' m zvierat; —biztosítás poistenie n dobytka (v. domácich zvierat); —bőr zvieracia koza; —egészség|ügy zdravot-níctvo n zvierat; —egészségügyi, -leg zdravotníctva (gen.) dobytka; —faj druh m zvierat; —gyógyászat zverole-kárstvo n; —gyógyszati zverolekársky
állati, -an 1. zvierací; 2. (állatias) zversky; á. hajlam zverská povaha;
—as, -an zversky; —asság (-ot; -a) zverskost f, zverstvo n
állati«: —kereskedés obehod m s bytkom; —kereskedő obchodník m s do-bytkom; —kert zverínec m: —kerti zve-rínecky; —kínzás mucenie v. tryznenie n zvierat; —kínzó tryznitel' m zvierat;
—kör (astr.) zvieratník m; —mese zvie-racia bájka; —ország zvieractvo n; zivo-císstvo n; —orvos zverolekár m; —or-vosi, -lag zverolekársky; —öv (astr.) zvieratník m; —sereglet zverínec m;
—szelidítés krotenie n zvierat; —szelídí-tő krotitel' m zvierat; —tan zivocicho-pis m; zveroveda, zoologia [; —tani,
-lag zoologicky, zivocichopisny] —te-nyésztés «chov m dobytka; dobytkárstvo n; —tenyésztő 1. (mn.) dobytkársky; 2.
(fn.) dobytkár m, chovatel' v. pestova-tel' m dobytka; —vásár dobytcí trh;
—védelem ochrana [ zvierat; —védelmi zveroochranny v. zveroochranársky; — védő 1. (mn.) zvieratá ochranujúci; 2.
(fn.) ochranca m zvierat; —világ zvie-ractvo rt; zivocisstvo n
állazó (-t; -ja) podbradník m áll|csont bradná kost f, sánky [ pl álldogál (-t) postávat
allegória 32 állong allegória (-iát) alegoria, inotajka [;
-lag alegoricky, inotajny allegorikus, -an alegoricky áll|gődör bradná jamka
állhatatlan, -ul nestály, klátivy, vrt-kavy; ~kod-ik (-tam, -ott; -jál)1 byf ne-stály (m) v. klátivy(m); —ság (-ot; -a) nestálost, klátivost, vrtkavosf f
állhatatos, -an stály, vytrvaly; —ság (-ot; -a) stálosf, vytrvalost f
alliánsz (-t, -ok; -a) a'.iancia f alligátor ' (-t, -ok; a-) aligátor m állít (-ani; -ott; -s) 1. postavif, sta-vaf; tdlpra v. lábra á-ani postavit na nohy; tanukat á-ni uviesf svedkov; 2.
(épületet) vybudovaf, budovat; po», vysstavit; 3. (képzeletben) predstavit (si); 4. (tényt) tvrdit; 5. (katonákat) odviesf, odvodit, braf stb. vö.t be—, f e l ~ , meg—, oda— etc.; —ás (-t, -ok:
-a) 1. stavanie, postavenie n; 2. vysta-venie n; 3. predstavysta-venie n; 4. tvrdenie n; 5. odvod m; vö. állít; —ás|köteles vojopovinny
alliteráció (-t; -ja) aliterácia f; —s, -an aliteraőny
állítgat (-tam, -ott; -ass) 1. stavievat, postavovat; 2. tvrdievaf; vö. állít
állítható, -an 1. stavitel'ny, möze sa stavat, möze sa postavif; 2. möíe sa tvrdif; vö. állít
állítmány (-t, -ok; -a) prisudok m;
—i prísudkovy; —ilag prísudocne állító', -tva 1. stavajúci; tvrdiaci; od-vádzajúci; vö. állít; 2. kladny, pozitív-ny, urőity; á. mondat urcitá v. kiadná veta
állítólag 1. údajne; 2. urcite, kladne;
—os, -an údajny
állíttat (-tam, -ott; -ass) daf postavif (stavaf, odviesf) etc. vö. állít
álljkapca, áll|kapocs őel'usf f; —csont éel'ustná kosf; (alsó) sánky f pl
álló (állva) 1. stojaci; á. helyéből ki nem mozdult nehnul sa s miesta; 2. egy á. napig celuőky cely den, cely bozí den; egy á. hétig tartott trvalo to ce-ly tyzden; 3. (vmiből á.) pozostávajúci.
skladajúci sa; három tagból á. bizottság z troch clenov pozostávajúca komisia;
4. (tartós) trvaly; 5. (szilárd) pevny;
—csillag stálica f; —fogas stojak m;
—harc poziőny boj; —hely miesto na státie; stanovisko rv, —óra stojacie hodi-ny f pl; —oszlop stojaci stlp; —víz sto-jacia voda
állogat, állongál /. álldogál
állomány (-t, -ok; -a) 1. podstata [;
2. (mennyiségi) stav m; legénységi á.
stav muzstva; pénz— penazny stav; á-ba venni pojaf do stavu; ~jegyző|könyv zápisnica f o stave; —kiegészítés dopl-nenie n stavu; —kiegészítő stav doplnu-júci; — nyilvántartás evidencia f sta-vu; —változás 1. zmena f podstaty; 2.
zmena stavu
állomás (-t, -ok; -a) stanica f állomási» stanicny; (á-é, á-t) stanice (gen.); [Az itt nem található összetéte-lek képezhetők a stanicny melléknév-vel, vagy kereshetők az állomási szó alatt. Sióvá tu schádzajúce hl'adaj pod heslom állomási, alebo najdenim vyzna-mu druhej őiastky slozeniny po'mocou slova stanicny snadno utvoríme ziadany ryraz.]; —bélyegző stanicné razitko;
—épület staniőná v. nádrazná budova;
—felvigyázó stanicny dozorca; —főnök prednosta m stanice; —főnöki predno-stu (gen.) stanice; —főnökség úrad m prednostu stanice; —hely stanoviste n;
—hivatal staniőná kancelária; —illeték stániőny poplatok
állomási stániőny; (állomásé) stanice (gen.); á. előljáró správca m stanice; á.
személyzet stanicny personál, etc.
állomásoz (-tam, -ott; -z) 1. (vona-tot) umiestif, ustanovif; (vonat) stáf, byf na stanici; 2. (kat.) byf v pósádke
állomás|»: —parancsnok 1. velitel' m stanice; 2. (kat.) velitel' m posádky;
—parancsnoki velitel'a (gen.) stanice (v. posádky); —parancsnokság 1. ve-litel'stvo n stanice; 2. (városban, kat.) posádkové velitel'stvo
állong l. álldogál
állós 33 álomszerű állós, -an pevny, upevneny; (időbeli)
trvaly; —ít (-ani -ott; -s) upevnif; u-robif trvalym
állott, -an staly; stojací áll| szakáll brada f
áll| szíj podbradník m, podbradny re-mienok
alluviális, -an aluviálny allúvium (-ot; -a) aluvium n állva stojaéky, stojac
állvány (-t, -ok; -a) 1. lesenie n; 2.
(talapzat) podstavec m; —dobogó láv-ka f lesenia; —fa drevo (dosláv-ka, stlp etc.) na lesenie; —híd most m lesenia;
—kocsi voz m s lesením; —óra pod-stavcové hodiny f pl; —szerkezet sostro-jenie n lesenia
alma (-mát; -mája) jablko n alma|* jablény, jablkovy; —bor jablc-né vino; —fa jablon f; —fa| = jablonovy;
—fajta druh m jablk; —falkert jabloni-ca f; —fa|levél jablonovy list; —falvi-rág. jablonovy kvet; —féle jablkovity;
—héj jablkovitá lupina v. kozka; —lé jablková stava; —lekvár jablkovy le-kvár
almanach (-ot; -ja) almanach m, ro-cenka f
almáriom (-ot; -a) kasna, skrina f almás, -an jablcny; (ló) jabléisty;
—rétes jablény závin; —tészta jablc-ník m
alma|szín jablková farba; —ű jablko-vej farby (gen.)
álmatag, -on snivy, snivavy; —ság (-ot; -ía) snívavosf f
álmatlan, -ul bezsenny; —ság. (-ot;
-a) bezsennosf f; —ságban szenvedni, tr-pef ná* bezsennosf
álmélkodás (-t, -ok) podiv, údiv m álmélkod-ik (-tam, -ott!; l-jál) vmin divif iv. éudovaf sa néomu
álmodás (-t, -ok) snívanie, snenie n álmod-ik (-tam, -ott; -jál) vki snivaf sa nkomu; ez éjjel á-tam tej noci sa mi prisnilo
álmodozás (-t, -ok) snenie, snívanie, rojéeriie n; sny. m pl
álmodoz-ik (-tam, -ott; -zál) snivaf, snif; rpjőif
álmodozó 1. snívajúci; snivy; rojcivy;
l. ábrándos; 2. (fn. -t) snilko, rojko m álmos, -an ospaly; (á. terinészetü) ospanlivy; —ít (-ani, -ott; -s) ospalym robif; — od-ik (-tam, ott; -jál) ospalym byf; —ság (-ot) ospalosf f; driemoty / pl; (á. természet) ospanlivosf f.'
almoz (-tam, -ott; -z) stlaf
»|álmú spánku (gen.), pl.; jó—, dobré-ho spánku; mély— tvrdédobré-ho spápku
al|nem odrod m
aljnémet Juhonemec m; (mn.) juhone-mecky; —ség juhoneméina f; (kóll.) Ju-honemectvo n
ál|név nepravé v. falosné menő ál|nevű . . . falosného v. nepravého mena, s falosnym menőm
álnok, -ul l'stivy; (fn.) l'stiyec m;
—ság (-ot; -a) l'stivost f
ál|ok nepravá priéina, nepravy dóvod áljokoskodás klamné mudrovanie, mu-dráctvo n
alól 1. (adv.) zdola; 2. (praep. gen.) zpod; od
alom (almot; alma) stelivo n
álom (álmot; álma) sen m; (alvás) spánok m; gonosz á. zly v. trápny sen;
álmában vo sne; félá-ban v polosne; az á. kerülte a szemét neprisiel mu sen na oci; mély á-ba merülni tvrdo zaspaf; a nemzet felébredt hosszú álmából národ sa prebudil z dlhého spánku; á-ba rin-gatni uspaf; örök á-ra szenderülni usnúf na veky
álom|»: —fejtés snárstvo n; vyklada-nie n snov; —fejtő snársky; (fn. -t; -je) snár m; —ital uspávací nápoj; —ittas, -an spánkom opojeny; —járó námesac-nik m; —kép prelűd m; mam m; —kór spavosf, spavá nemoc f; —kóros, -an nespavy, trpiaci na spavú nemoc; —lá-tás snenie n; vidina f (vo snách), pre-lűd m; —magyarázás vykladanie n snov;
—magyarázat vyklad m snov; —magya-rázó (mn.) sny vykladajúci; (fn.) vy-kladaé m snov; —por uspávací prások;
—szerű, -en jako sen; jako vo sne;