Zovrubný slovník slovensko-madarský a madarsko-slovenský = Szlovák-magyar és magyar-szlovák részletes szótár

ZOVRUBNY SLOVNIK

SLOVENSKO - MADARSKY

x S o s t a v i l :

MADARSKO - SLOVENSKY ]án Hvozdzik,

prof, reáln. gymn.

CAST MAÜARSKO*SLOVENSKÁ MAGYAR-SZLOVÁK RÉSZ

II

S Z L O V Á K - M A G Y A R M A G Y A R - S Z L O V Á K

RÉSZLETES SZÓTÁR

S z e r k e s z t e t t e : ( í f kónvvtá« 2.

J , ; L S p o l u p r a c o v n í c . i ^ » x *

v o z d z i k János,

Dr. ALZBETA GÖLLNEROVÁ, R e v i d ó v a l : Dr.JOZEF MARTINRA, F e l ü l v i z s g á l t a : BRUNO RIPKA,

univ. prof. Dr. NANDO $TELLER*$TELIAR Dr. PAVEL BÚJNÁK, profesori - tanárok,

egyet, tanár.

N á k l a d o m v l a s t n y m . — S a j á t k i a d á s b a n . 1933.

A d m i n . J a s c h k o a s p o l . , K o S i c e , S t e f á n i k o v a 65

J000560214

Vsetky práva sa vyhradzujú.

Minden jog fenntartásával.

j P e d a g ó g i a i F C i s k o l a , s ^ c g e c f

! i Jeitàr

Tlaíil »Lev« kníhtlaí. a nakl. sp. ú£. spol. v Ruzomberku.

Návod. — Útbaigazítás.

1. Heslá. Címszók.

Slovesá. Mad'arské heslá sa uvádza- Az igék. A magyar igék mint cím- jú 3. os. jedn. c. prítomníka ( = k m e n ) . szók a jelenidő egyessz. 3. szem. alak- Slovesá na -ik majú túto köncovku jukban vannak felsorolva. Zárójelben spojovníkom oddelenú a je u niektoré- van rendszerint a főnévi igenév, a mult ho slovesa v závorkách na znak, ze idő egyessz. 1. és 3. szem. (néhol a v mad'arcine sa uzíva aj bez -ik. V zá- itöbbessz. 3. szem.); a felszólító mód vorkách sú zpravidla neurcitok; 1. a 3. 2. (néhol 3.) szem. A z ikesigék -ik os. jedn. císla minulého casu; (niekde ragja ného zárójelben van annak jeléül, 3. os. mnozn. c.); 2. os. (niekde 3. os.) hogy iktelenül is használatosak. Az ige- rozkazovacieho ci vyzyvacieho spösobu. kötős igék ragozási alakjait keresd az ' Tieto tvary slovies s predponami vid' egyszerű alakjuknál. Az igék szlovák

u hesiel neslozenych. Slovenské slove- fordítása a főnévi igenév alakjában van sá v preklade uvádzané sú tvarom ne- közölve.

uréitku. A magyar főnevek mellett zárójelben Podstatné mená. V závorkách sa u- v a n 3 2 egyessz. tárgyeset, a többessz.

vádzajú: tvar predmetovy (akuz.), tvar alanyeset és a birtokosszemélyrag 3.

pomenovací (nom.) mnozn. c. a prípo- s z e m-

na privlastnovacia 3. osoby. A főnevek nemét az [, m, n betűk jel- , , . . . . zik, de ha a főnév melléknévvel kap- Rod podst. mien sa oznacuie pisme- . , . , . , _ i . , . j. . j . csolt, a jelzes fölösleges. i o b b egy- nami t, m, n len vtedy, ked je podst. . . . \ .. ., . a „ ,..

_ u -J ^rr • j. • J masutan kővetkező egynemű főnevet menő bez prid. mena. 1 en isty rod po , , , . . , .. ,

, í j - u - • i csak az utolso utan jelzünk, sebe nasleduiucich mien sa oznacuie len » . . , , _ , , . c„ , za ledn'm men m igékből kepzett főnevek ponto-

™ ' ' sabb értelmét adott esetben össze kell Podrobny vyznam podst. mien sloves- hasonlítani az igével magával,

nych hl'adaj u príslusného slovesa. A melléknevek mellett közöljük áz Prídavné mená. U polotucne tlacené- illető melléknévből képzett határozószó ho hesla udáva sa koncovka príslovky végződését közönséges nyomással, nem tvorenej z tohto príd. mena bez závo- zárójelben. (Hasonlóan a szlovák-ma-

riek. ( V slovensko-mad'arskom svázku gyar kötet címszavainál.)

je podobne u slov. hesiel.) - A multidejü (-t, -tt) melléknévi ige- U pricisti na (-t, -tt) casto sa uvá- nevek mellett zárójelben gyakran a -va, dza v závorkách tvar s príponou -va, -ve végű határozói igenevet is közöljük -ve (vid' str. VI.). (1. a VI. 1.)

2. Znaky a skráteniny. Jelek és rövidítések.

— znamená vzdy polotucne tlacené he- ~ jelöli a félkövéren nyomott címszót slo a uzíva sa len tam, kde sa s és csak ott használjuk, ahol a cim- druhym clenom slova spolupíse. szót a másik taggal egybeírjuk.

Heslo, ked' sa nepíse spolu s o Egyébként a címszót annak kez- __

slovom s ním súvisiacim, oznacuje . dőbetüjével jelöljük, pl.: könyv — .

sa prvym písmenom, na pr. kniha = k. . / / , ^ f1 3 \

| oznacuje slozeniny | szóösszetételeket jelöl. /

() V závorkách sa vysvetl'ujú zpravi- () Zárjelekben rendszerint a szpk"—ér- v dia vyznamy a synonymá. Ináce sa telmét és á szinonimákat magyarázóbb v uzívajú podl'a písomníckych zvy-- zuk. Különben a szokásos -irodalyn V

r

ii.

klosti na skracovanie, na alternatí va a pod.

1., 2., etc. císlovaním vácsie odchylky synonym.

5 Oznacuje slozeninu.

szerepük vak rövidítések, alternatí- vák jelölésére stb.

oddel'ujeme Számozással a szinonimák nagyobb eltéréseit jelöljük.

= Összetételt jelöl.

adv. = adverbium [határozószó; prí- slovka]

ak. = akuzatív [tárgyeset]

akt. = aktívum [cselekvő; cinny]

ált. r= általánosan [vseobecne]

anat. = anatómia' arch. = archaizmus aritm. — aritmetika astt. = astronomia atd'. = a tak d'alej [stb.]

av., aviat. = aviatika bány. = bányászati [banícky]

bef. = befejezett [dokonavé]

bibi. = biblia biol. = biología

bír. = bíróság [súdnictvo]

bot. = botanika chem. = chemia

c. = 1. cítaj [olvasd]; 2. éesky [csehül]

dat. = datív [részesh. esete]

egyh. = egyházi [cirkevny]

épít, = építészet [stavitel'stvo]

ért. — értelemben [vyznamom]

etc. = atd'. [stb.]

f . = feminini [zenského rodu; nő- nemű]

fig. = figuraliter [képletesen; obra- zove]

fiz. = fizika [fyzika]

£n. = főnév [podstatné menő]

foly. = folyamatos [nedokonavé]

földm. = földmüvelés [pol'né hospod.]

fr. = frekventatív

gen. = genitív [birtokoseset]

geogr. - geografía [földrajz; zeme- pis]

geol. = geología geom. = geometria

gram. - grammatikai [gramaticky]

helyh. = helyhatározó [prísl. uréenie mi esta]

hist = historia

hiv. = hivatah [úradny]

időh. = időhatározó [prísl. urcenie casu]

ik. = igekötő [predpona]

instr. = instrumentál [eszközhatározó esete]

írod. = irodalmi [písomnícky]

irón. =: ironikusan [ironicky]

isz. = indulatszó [citoslovie]

jog. = jogi [právny]

kat. = katonai [vojensky]

ker., keresk. = kereskedelem [obchod]

koh. = kohászati [hutnicky]

kolL = kollektíve [hromadne]

ksz. : - kötőszó [spojka]

l. = lásd [vid']

log, = logikai [logicky]

m — masculini [muzského rodu; hím- nemű]

matem, = matematika megeng. = megengedő mech. — mechanika

mest. = mesterség [remeslo]

mezőg. - mezőgazdasági [pol'noho- spodársky]

mn. = melléknév [prídavné menő]

rnont. = montán [banicky; bányá- szati]

műsz. = műszaki [technicky]

myth. = mythologia

n = neutrum [stredny rod; semleges- nem]

nco [nieco; nom., ak.]; ncoho [nie- coho: gen.]; ncomu [niecomu: dat.]; na ncom [na niecom: lok.]; ncím [niecím:

instr.]

nkto [niekto: nom.]; nkoho [niekoho:

ak., gen.]; nkomu [niekomu: dat.]; na nkom [na niekom: lok.]; nkym [nie- kym: instr.]

ne. = névelő [predslovce]

nm. = névmás [zámeno]

nu. = névutó [zálozka]

nyomat. = nyomatékosan [prízvucne]

okh, == okhatározó [prísl. urcenie prí- ciny]

összehas. = összehasonlító [porovná- vací]

parlam. = parlament

III.

pass. = passivum

pl. = például [na príklad]

pl = plurális [mnozné c., többesszám]

pol. = politika post. - posta [posta]

praep., prep. = praepositio, prepozí- ció [predlozka]

psychol. = psychologia rád. rádió

részésh. == részeshatározó [datív]

slov. = slovensky [szlovák]

sr. = srovnaj [hasonlítsd össze]

stb. = s a többi [atd'.]

szlov. = szlovák [slovensky]

3. Pravopis.

V slovencine pridrziavame sa plat- ného pravopisu.

V mad'arcine uzíva sa takzv. sjedno- teny pravopis mad'arsky. Slozeniny sa písu podl'a názoru a návrhu Dr. Balassa Józsefa.

techn. = technika torn. = torna [telocvik]

tt. = természettudomány [prírodo- veda]

v. = vagy [alebo]

vö. — vesd össze (srovnaj) vall. = vallási [nábozensky]

vas. = vasúti [zeleznicny]

vmi, vki, vhonnan, etc. = valaki, vti- lami, valahonnan etc.

vsL = vychodoslovensky [keletszlo- vákul]

zen. = zenei [hudobny]

zool. = zoologia [állattan]

Helyesírás.

A szlovák nyelvben a most érvényes helyesírást használjuk.

Á magyar helyesírásban az ún. egy- séges helyesírást követjük, de az ösz- szetételek írásában Dr. Balassa József elveit tartjuk helyeseknek.

4. Pomőcky. Segédkönyvek.

Czuczor—Fogarasi: A Magyar Nyelv Nagy Szótára.

Kelemen Béla; Magyar és Német Nagy Kéziszótár III. kiadás, 1929.

Dr. Balassa Józseft Az Egységes Magyar Helyesírás Szótára, 1929.

Pravidlá slovenského pravopisu, 1931.

Peter Tvrdy: Slovensky frazeologicky slovník 1931.

Doc. dr. Vladimír Fajnor a dr. Adolf Záturecky: Právnicky terminologicky slovník. II. vydanie. 1925.

Ing. Iván Viest: Mad'arsko-nemecko-slovensky Zeleznicny Slovnik, 1923.

Ing. Svojmir Mikulík: Strojnicky slovník (Elektrotechnika), 1930.

Stefan Jancovict Noví Mad'arsko slovenskí a Slovensko mad"arskí Slovník, 1848.

Loos: Trojrecovy slovník Slovensko-mad'arsko-nemecky.

P, Fr. Wagner S. J.: Universae Fraseologiae Latinae Corpus, ed. III., 1822.

Sbierky Slovenskych Pohl'adov, Letopisu, Slovenskej reci [a Slovenské Po- hl'ady, Letopis, Slovenská rec gyűjteményei],

Slovenskí spísovatelía [A szlovák írók]. . Dobsinsky: Slovenské povesti [Szlovák mesék].

Dr. Pavel Halasa: Lekársky slovník.

Dodatok. Függelék.

Niektoré macfarské prípony. Néhány magyar rag és képző;

-an l. II. -n -ával, (-ével): 1. I. -vak -vei; 2. hár- -andó, (-endő): visszaadandó má sa masával, négyesével po troch (v. troj- vrátit; törlendő má sa vymazaf; etc. mo), po styroch (v. stvormo)

-astul l. -stul -ba, (-be): 1. megyek a városba idem

IV.

do mesta; 2. ez a füzet egy koronámba került tento sosit ma (ak.) stál jednu korunu (ak.); 3. ezt egy koronába szá- mítom önnek to vám pocitam za jednu korunu (ak.); 4. fogadjunk egy koro- nába sad'me sa (v. stavme sa) o jednu korunu (ak.); 5. ö ezt semmibe sem veszi on si toho (gen.) nevsíma, on o to (ak.) nestojí

-ban, (-ben) 1. (helyh.): a) a város- ban voltam bol som v meste (lok.);. b) az ablakban (-nál) állt stála u okna

(gen.); c) (vö. -n, -on, -en, -ön) egy helyben állt stál na jednom mieste

(lok.); melyik iskolában tani tsz? na ktorej skole (lok.) vyucujes?; 2. (időh.):

a) a mult évben történt stalo sa to v minulom roku (lok.) v. minulého roku (gen.); b) egy évben egyszer raz za rok (ak.); raz d o roka (gen.); c) a há- borúban történt stalo sa to za vojny

(gen.); d) délben na poludnie (ak.);

e) abban az esetben, ha . . . na ten prí- pad, ked'. ..; 3. (képesh.) abban a hi- szemben volt, hogy . . . bol tej mienky, z e . . . ; elmarasztalták a költségekben odsúdili b o na trovy (ak.)

-beli 1. hazájabeli z jeho vlasti (gen.);

falumbeli z mojej dediny (gen.); 2. a mult századbeli z minulého storocia

(gen.); magam korabeli mojich rokov (gen.); 3. vö. -i

-ben l. -ban

-bői, (-bői): 1. jövök a városból idem z mesta (gen.); 2. ez fából van to je z dreva (gen.); 3. irigységből zo závisti

(gen.); 4. abból az alkalomból, h o g y . . . pri tej prílezitosti, ze .. .

-ék: Nagyék Nagyovci; a tanítóék ucitel'ovci; Nagyéknál u Nagyovcov

-en l. -n -endő l. -andó

ért: 1. (érték) egy koronáért vettem kúpil som to za korunu (ak.); 2. (cél) a) a szabadságért harcoltak bojovali za slobodu (ak.); az emberiségért halt meg zomrel za clovecenstvo; S) munkáért voltunk a városban boli sme v meste za prácou (instr.); c) menj vízért id' po vodu v. na vodu (ak.); menj apá- dért id' po otca (ak.); 3. (ok; l. miatt)

a te hanyagságodért szenvedek trpím pre tvoju nedbalost (ak.); 4. (vö. szá- mára) az iskola az ifjúságért van skola je pre mládez; 5. verekedni, tülekedni etc. vmiért bit sa, ruvaf sa o nieco (ak.)

-estül l, -stul -ével l, -ával

-féle: 1. kétféle,. háromféle, tízféle, sok- féle etc. dvojaky, trojaky, desatoraky, mnohoraky etc.; 2. olyan bánatfélét, örömfélét éreztem cítil som nieéo ako zial', ako radost etc.; 3. egy koldusféle, egy csavargóféle ember akysi (v. ne- jaky) zobrák, tulák etc.; 4. a Kant-féle filozófia Kantova filozofia

-hat, (-het): 1. möct; írhatok, olvas- hatok etc. mözem pisát, cítaf etc.; 2.

ihatnám, ehetném chcel by som (v.

chcelo by sa mi) pit, jesf; som smád- ny, som hladny; 3. nem dolgozhatom nevládzem robit

-ható, (-hető) -tel'ny; olvasható, ve- zethető etc. citatel'ny, voditel'ny (v.:

dá sa cítaf, dá sa viesf; mozno ho cí- tat, mozno ho viest)

-hoz, -hez, -höz: 1. a) megyek a ház- hoz idem k domu (dat.); b) orvoshoz ment feleségül vydala sa za lekára (ak.); 2. közel vagyunk a városhoz sme blízko mesta (gen.); közel volt az áju- láshoz mai zomdlet (v. skoro nezo- mdlel); 3. semmi közöd a dologhoz ne- más nic do veci (gen.); ez a te szak- mádhoz tartozik to patrí do tvojho od- boru (gen.), v. k tvojmu odboru (dat.);

4. ehhez mért, ehhez hasonló etc. tomu primerany, tomu podobny etc.; 5. mi ez az ő vagyonához képest! coi je to oproti jeho majetku! (dat.)

I. -i (Prípona mnozn. císla tvaru pri- Vlastnovacieho.): házaim, házaid (ke- zeim, kezeid) moje, tvoje domy (moje, tvoje ruky)

II. -i (Meilékn. képző; prípona príd.

mena.): 1. (valahová tartozás) kassai, amerikai kosicky, americky; (fn.) Kosi- can, American; vasúti, postai zeleznié- ny, postovny; 2. a) (vmire vonatkozás):

gazdasági állapot hospodársky síav; b) (birtokviszonyban): (a gazdaság álla-

pota) stav hospodárstva; 3. -ási, -ési:

a) ellátási költségek zaopatrovacie trovy;

teleltetési mód: zimovací spősob; b) l. 2.

-ig: 1. (helyh.) a) a határig me- gyünk ideme po hranicu (ak.); b) térdig ért a sár blato bolo po kolená; 2.

(időh.) a) négy évig dolgoztam styri roky (ak.) som robil; b) itt maradok tíz óráig ostanem tu do desiatej hodiny

(gen.); 3. (fig.) elvesztette vagyonát az utolsó fillérig utratil majetok do po- sledného haliéra (gen.); elestek egy szá- lig padli do chlapa (gen.)

-ként, -kép(pen): 1. barátjaként (-kép- (pen)) bánt vele zaobchodil s ním ako s priatel'om; 2. előlegként fizetett 1000 koronát zaplatil 1000 korún ako závda- vok (v. na závdavok, ak.); 3. próba- ként, próbakép(pen) na skúsku (ak.);

4. semmikép (pen), mindenfélekép (pen) nijako, vselijako, nijakym spösobom, vselijakym spösobom

-kor: 1. egy órakor, éjfélkor o jednej hodine, o- plnoci (lok.); 2. alkonyatkor za mrku; virradatkor za svitu (gen.);

ebédkor, vacsorakor na obed, na vece- ru (ak.), pri obede, pri veceri (lok.);

tavaszkor na jar (ak.), z jari (gen.);

őszkor v jeseni (lok.), na jesen (ak.);

3. ünnepnapkor v sviatocny den; kará- csonykor na Vianoce (ak.), o Viano- ciach (lok.); 4. a beiratkozáskor, fize- téskor pri zápise, pri platení (lok.)

-lag, (-leg) l II. -n

I. -n (-on, -en, -ön): 1. (helyh.) a) a házon, a réten, a mezőn na dome, na lüke, na poli (lok.); b) Nyitrán, Buda- pesten v Nitre, v Budapesti (lok.); c) szaladgáltunk a mezőn, az utcán behali sme po poli, po ulici (lok.); jó úton, rossz úton járni chodit po dobrej, po zlej ceste; d) (-n át, keresztül) az er- dőn át mentünk isii sme cez les (ak.), v. lesom (instr. elölj, nélkül); az abla- kon ment ki vysiel oknom (instr.); 2.

kopogtatott az obiakon klopal na okno (ak.); 3. kézen, fülön fogta v. ve- zette ulapil v. viedol ho za ruku, za ucho (ak.); 4. (időh.) a) a mult éven minulého roku (gen.); a jövő éven bu- dúceho roku (gen.), v. na budúci rok

(ak.); január elsején prvého januára (gen.); ünnepnapon, hétfőn etc. v svia- tocny den, v pondelok etc. (ak.); b) télen, nyáron v zime, v lete; 5. (ké- pesh.) ezen csodálkozom tomu sa di- vím (dat. elölj, nélkül); kenyéren és vi- zén él zije o chlebe a vode (lok.); 6.

(értékh.) drága pénzen vette kúpil to za drahé peniaze (ak.)

II. -n (-an, -en); -lag, -leg: 1. di- csőn, bátran, szépen slávne, smelo, pek- ne etc.; barátilag, testvérileg priatel'sky, bratsky; 2. véresen feküdt ott lezal taro skrvaveny; véresen találták ott nasli ho tam skrvaveného; etc.

-nak, -nek: 1. (részesh.) add a fiúnak daj to chlapcovi; 2. (birtokosj.) a falu- (nak a) határa chotár dediny; 3. (helyh.) az erdőnek ment isiel (smerom) k le- su; keletnek, délnek ment isiel k vy- chodu, k juhu (dat.), v, na vychod, na juh (ak.); 4. orvosnak ment, katoná- nak állt etc. isiel za lekára, isiel (v.

pristal) za vojaka (ak.); fiának fogad- ta prijal ho za syna; 5. Jánosnak, Jó- zsefnek hívják menüje sa Jankóm, Jo- zefom (instr. elölj, nélkül); jónak lát- szik vidi sa (v. zdá sa) dobrym (in- str. elölj, nélkül); szépnek szép, de nem jó peknym je (instr.), ale nie je do- bry; betegnek teszi magát robí sa cho- rym (instr.); öregnek tartotta povazoval ho za starého (ak.); 6. miniszternek tették meg urobili ho ministrom (instr.), v. postavili ho za ministra (ak.)

-nál, -nél: 1. (helyh.) az ablaknál állt stál u okna; apámnál voltam bol som u otca (gen.); 2. (hasonlítóh.) na- gyobb vagy az apádnál vácsí si od ot- ca (gen.); a napnál is világosabb je to nad slnce (ak.) jasnejsie

-nként (-anként, -énként, -ónként, -önként): évenként, naponként etc. roc- ne, denne etc. (adv.); éjjelenként noca- mi (instr.); 2. házanként, soronként pó domoch, po radoch (lok.); 3. darabon- ként, koronánként po kuse, po korune

(lok.); 4. hármanként, ötönként etc. po troch, po piatich (lok.); 5. (helyh.) he- lyenként miestami (instr.); 6. esetenként pri kazdom prípade (lok.)

V I .

-nta, -nte (-onta, -ente): naponta, é- vente denne, rocne

-nyi: 1. egy méternyi hosszú meter (v.

na meter) (ak.) dlhy; 2. egy liternyi, tej za liter (ak.) mlieka; 3. tíz-tíz koroná- nyi büntetést fizettek platili po desia- tich korunách (lok.) pokuty

-ó, -ő (Névképzö; prípona prid. a podst. mena.): úszó 1. (fn.) plavec; 2.

(mn.) a) plávajúci; b) plávací; mele- gítő 1. (fn.) zohrievac; 2. (mn.) a) hrejúci, zohrievajúci; b) zohrievací

-on, -ön /. -n

-ra, -re: 1. tedd az asztalra poloz na stól (ak.); megyek Nyitrára, Buda- pestre idem do Nitry, do Budapesti

(gen.); nem is nézett a leányra ani na to dievca nepozrel, ani sa o to dievca neobzrel (ak.); 2. a jövő évre na bu- dúci rok (ak.); 3. (célh.) jó leszel erre a munkára hodís sa na túto prácu (ak.), v, k tejto práci (dat.); 4. bűnt bűnre halmozott páchal jeden hriech za dru- hym (instr.); 5. mindenre képes vsetké- ho (gen.) je schopny

-ról, -röl: 1. (helyh.: felülről le; ol- dalról) leesett a fáról padol so stromu;

jobb oldalról jött isiel s pravej strany (gen.); házról-házra z domu do domu;

kézről-kézre z rúk do rúk (gen.); 2.

(időh.) ez még a mult hétről maradt to ostalo este z minulého tyzdna (gen.);

3. (képesh.) a) lemondani valamiről zrieknuf sa niecoho (gen.); b) beszélni, hallani, határozni, hírt szerezni valami- ről hovorif, pocuf, rozhodovat, dostatf zprávu o niecom (lok.)

-stul, -stül: kifizette komatostul zapla- til to s úrokami (instr.); felfordultak szekerestül prevrátili sa (spolu) s vo- zom

-szor, -szer, -ször: -krát; raz; három- szor, ötször, trikrát, patkrát, v.: tri ra- zy, pár ráz

-tői, -tők 1. a háztól, az apámtól, a mult héttől, az ételtől etc. od domu, od otca, od minulého tyzdna, od jedla etc.

(gen.); 2. (képesh.): felmenteni, meg- szabadítani etc. vmitől oslobodit od niecoho (gen.); megfosztani vmitől zba- vir ncoho (gen. elölj, nélkül); 3. meg- hátrálni vmitől ustúpif pred néím (in- str.); 4. megijedni vmitől zl'aknút sa niecoho (gen. elölj, nélkül)

-ú, -ű: általában a gen. esettel (néha s és instr.) fejezzük ki.

-ul, -ül: (célh.) védőül rendelték u- stanovili ho za obhájcu (ak.); hibájául rójják fel pripisujú mu to za vinu (ak.);

adóul vonták le stiahli mu to na dan (ak.), v. ako dan (ak.)

-va, -ve: 1. sírva placúc; olvasva ci- tajúc; 2. ( f ő . a multidejü mellékn. ige- nevet. Sr. prícastie minulé trpné): nyit- v a van az ajtó (az ajtó nyitott) dvere sú otvorené; halva (holtan) találták nasli ju mrtvú

-vá, -vé: 1. lenni, válni, átalakulni valamivé stat' sa, pres, zsmenit sa na nco v. v nieco (ak.); 2. megválasztani, megtenni, kinevezni valamivé vyvolif, postavit, vymenovat za nieco (za nie- koho) (ak.); 3. betyárrá lett stal sa zbojníkom (instr.)

-veil, -vei: 1. (eszközh.) tollal, ceru- zával írok písem perom, ceruzkou (instr. elölj, nélkül); 2. (társh.) atyám- mal, anyámmal megyek idem s otcom, s matkou (instr.); 3. (időh.) minden al- kalommal pri kazdej prílezitosti (lok.);

4. (mértékh.) egy koronával drágább o korunu drahsí; egy méterrel hosszabb o meter (ak.) dlhsí; 5. légy türelemmel, belátással etc. maj trpezlivosf, uznanie etc.

-ván, -vén: 1. (időh.) megismervén az ügyet ked' poznal vec; poznajúc vec;

2. (okh.) ismervén gondolkozásodat kedze póznám tvoje smysl'anie, znajúc tvoje smysl'anie

1

Szlovák alaktan. - Slovenské tvaroslovie.

I. A hímnemű főnevek ragozása.

(SkloAovanie podst. mien muzského rodu.) Eset. Élettelent

jelentők

Élőt

jelentők Megjegyzések. (Kivételek) Egyesszám: — Jednotné císlo:

Nom. dub chlap Ak. dub chlap»a

Gen. (»u)¹

Gen. dub»a chlap»a 0u)2. (»u)¹ Dat. dub »u chlap»ovi Lok. dub»e chlap»ovi

0 03-

chlap»ovi ('Ü)¹-

Instr. dub»om chlap»om

1. H a a főnév egyessz. nom. esete =a; pl.: sluha, sudca, Hlinka.

2. H a a főnév

a) elvont jelentésű, pl.: vkus = ízlés, rozs um = ész;

b) egyessz. nom. esete =d, -m, -g, =h, -ch, =k végű és egyszótagú, pl.: hrad, dóm, drg, krk etc.

3. Lágy tővégi mássalhangzó után, pl.: mec, kamen, chmel etc.

4. Torokhangú tővég után, pl.: drg, svah, vrch, svah, vrch, krk etc.

Többesszám: — Mnozné císlo:

Nom. dub»y chlap»í C'e)5. (,za)6.

(»ovza)7

Ak. dub»y chlap»ov8, Gen. dub*ov8- chlap»ov Dat. dub»om chlap»om Lok. dub >och chlaptoch Instr. dub 'ami chlap»amí

(*mi)

5. Lágy tóvégi mássalhangzó

kamen»e etc. után, pl. meíse,

1 0 .

6. Ha az élőt jelentő főnév egyessz. nom. esete a) =/c, pl.: rodi&ia, nosicsia;

b) =an, pl.: ob£an=ia, meSfanda;

c) 4eT, pl.: priatebia, ucitebia.

7. Ha az élőt jelentő főnév egyessz. nom. esete a) =a, =o, pl.: slüha (sluhsovia), stryko (stry=

ksovia);

b) =h (némely »le) végű, pl.: vrah (vrahsOvia), predok (predk=ovia).

c) Család» és személyneveknél, pl.: Masa»

ryksovia, Jozefsovia.

A többessz. gen. esetben némely szónak 4 ragja van, mint: clovek (l'udsí), deii (dn»i), hosí (host'»ov v. hostsí), peniaze (peúaz»í).

Az állatokat jelentő szavakat az egyesszámban mindig s a többesszámban is rendesen úgy ragozzuk, mint a személyeket jelentő szavakat, de némely főnév a többesszámban az élettelenek szerint vesz fel ragokat, pl.: vől (voby), kőii (kon»e).

A vokatív eset mindig kifejezhető a nom. esettel, de néha külön ragja is van és pedig:

a) a keménytövű főnevek ragja rendesen =e, pl.: chlap»el; ugyancsak az -ec végű szóké, pl.: otec (ot£»el);

b) a torokhangú és a lágytövű főnevek ragja =u, pl : vrahsul, k r á b u ! etc.

2

II. A nőnemű főnevek ragozása.

(Sklonovanie podst. mien zenského rodu.) Eset. =a

végűek

Lágymássalh.

végűek1- .sf

végűek2- Megjegyzések. (Kivételek.) Egy

N o m . Ak.

Gen.

Dat.

Lok.

Instr.

Töb N o m .

Ak.

Gen.

Dat.

Lok.

Instr.

5. I g s e 6.

esszám: - ryb=a ryb.u ryb.y ryb'e

Oö3- ryb«e

(.í)³- ryb.ou besszám:

ryb >y (•e)³- ryb=y ryb*-

{4)5.

ryb.ám {4am) 3.

ryb=ác/i {4ach)5.

ryb .ami ágy tővégi m en. esetüket, il hangzóval v setet, pl.: hra lz =a végű fő

- Jednotn dlan

dlan dlan=e dlan=í dlan=i dlan.ou

— Mnozn

dlan.e dlan⁵e dlan.í dlan 4am dlan 4ach dlan. ami issalhangzós

pl.: r u í a (rúz égződik, akk<

ble (hrablí).

név egyessz.

é CÍslo:

kosf kosf kost.í kost.í kost.í kosf.ou é CÍslo:

kostái kostíí kost.í kost.íam kost.íacft kosfíami őnevek 4 rag

v. ruz.í); ső jr rendesen 'okatív esete

1. Általában a =£, .j, 4, .fi, =ez

• végűek és: obec, pec, zem.

2. A többi mássalhangzós végű főnév, mint: kov, obuv, lod, tvár etc.

3. Lágy tővégi mássalhangzó u.

tán.

4. A többessz. gen. eset az .a vé.

gű főneveknél rendesen rag nélkül van. H a a szótő két mássalhangzóval végződik, a két mássalh. közé kötőhang=

zóul =ies, =á=, 'ő- (hoszszú szó.

tag, lágymássalh. és j után -o=,

=e=) járul, pl.: hruS.ie.k, ma.

tsie.k, per.á.l, sliv.ő.k, kliat.o.b, túz.o.b v. túá.e.b, spoj.o.k, voj.e=n, etc.

'gal is képezhetik a többesszámu ha a lágytövű f ő n é v két más.

A raggal képezi a többessz. gen.

o: matko!

3

III. A semlegesnemű főnevek ragozása.

(Sklonovanie podst. mien stredného rodu.)

Eset -o

(-e) végűek

=ie

végűek Megjegyzések. (Kivételek.)

Eggesszám: — Jednotné císlo N o m . m e s t í O : umensíe Ak.

Gen.

Dat.

Lok.

mest=o mestía m e s t í u !

mest*e ( = í ) l . ('U)2-

umen«ze umeníz'a umenízu umen=a

1. Lágy tővégi missalh. után s az egyessz. nom. esetben »e végű főneveknél.

2. Ha a tővég torokhang («g, sh, *ch, sk), pl.: na ohnisksu, na oksu etc.

Instr. mestíom umeníz'm Többesszám: — Mnozné císlo Notri. mest«á

(-ía)l. umensz'a Ak.

Gen.

Dat.

Lok.

mestíá miesí5-

(-z)l- mestía'm

(Wam)L mésuách

(=iach) 1.

umensz'a umen=z' umeníz'azn umen=z'acft

3. A többesszámú gen. esete a nős

• " nemehéz hasonlóan alakul. A

=sko végű főnevek mindig rag nélkül képezik; a istvo végűek vagy rag nélkül ne-- kötőhangzó=

val (pl.: vodstvo — vodstsiesv), vagy n raggal (pl.: vodstvd).

Instr. mestíamz umen 4ami

4. Az =a végű (kicsinyeket jelentő) főnevek ragjaikat az egyessz. gen. esettől kezdődőleg az =at'= (többessz. sats) szótaggal meghosszabbított tőhöz kapják, pl.: tela (tefafsa, telafsu etc.; többesben: telatsá, teliat, tel'atíám etc.)

A diefa többesszáma: detű, detsí, defeom, deboch, defsmi

IV. A melléknevek ragozása.

(Sklonovanie prídavnych mien.)

Eset.

Tulajdonsági mellékn. Birtokos mellékn.

Eset.

Hími és seml. nem. Nőnem. Hími és seml. nem. N ő n e m . Eggesszám: — Jednotné císlo:

N o m . pekn=°y (peknsé)l- peknsá otcov (otcovío)1- otcov^a Ak. pekn«y (pekmé)!-

Oéfco) 2-

pekn«u otcov (otcovío)¹-

Gfto) 2. OtCOVíU Gen. pekns ého peknue; OtCOVí/lO otcovse;

Dat. pekn »emu pekn *ej otco v»mu otco vej

Lok. peknsom pekn »ej otcov*om otco vej

Instr. pekn==ym pekn»ou otcovsym OtCOVíOU N o m . peknsé

(=02- Ak. peknsé

(íycft)2

Gen. pekmych Dat. pekn«ym Lok. pekniycft Instr. peknsym

Többesszám: — Mnozné císlo:

¡3

3 CL W

=r p.

i-t o

g

re 3 5-re 3

otcov«e (s í)2.

otcov»e í-ych)2.

otco vych otco v*ym otcovych otco v=ym

CL 3

p, s r n o

g

re 3

c r 3 re 3

Az otcov szerint ragozzuk az -in, =ina, =ino végű ( n ő n e m ű birtokos) mellékneveket is.

1. Semlegesnemű főnévnél.

2. Hímnemű személyt jelentő főnévnél.

3. A vok. eset mindig egyenlő a nom. esettel.

A melléknévből képzett határozószók. (Príslovky z príd. mena tvorené).

a) pekny — pekne; dobry — dobre;

b) horky — horko; hlúpy — hlúpo;

c) (sdy, sly. =ry, tty, =vy): hrdy — hrde (=do), smely — smele (=lo) etc.;

d) (scky, ssky): chíapecky — chlapecky, slovensky — slovensky;

e) (közép» és felsőfoknál): lepSí — lepSie, smelSí — smelSie.

5

V. A névmások ragozása. (Sklonovanie zámen) 1- A személynévmás (Osobné zámeno.)

Eset. 1. szem. 2. szem. 3. szem. Visszaható Eset. 1. szem. 2. szem.

Hímn. N ő n . Seml. (Zvratné) Egyesszám: — Jednotné císlo:

N o m . ja ty on on»a on»o

Ak. mna (ma) teba (fa) jeho (ho) ju jeho (ho) seba (sa) Gen. mna (ma) teba (fa) jeho (ho) jej jeho (ho) seba (sa) Dat. mne (mi) tebe (ti) jemu (mu) jej jemu(mu) sebe (si)

Lok. mne tebe nom nej nom sebe

Instr. mnou tebou ním nou ním sebou

Többesszám: — Mnozné císlo:

N o m . A k . Gen.

Dat.

Lok.

Instr.

my nás nás nám nás nami

vy vás vás vám vás vami

íoni 1- §

\ony

ich sr

ich 3 S).

ím a 3 nich 3

. . cr nimi S

1. Csak a hímnemű személyekre vonatkoztatva.

2. Az ak.,gen. és dat.esetek hosz=

szabb alakját akkor használ»

juk, ha a) nyomaték \an rajta;

b) elöljáróval kapcsolatban.

3. Előljáró után az i»,;'», kezdetű alakokn= nel kezdődnek, pl.:

na nej (na jej hely.), na nich (na ich hely.) etc.

2. A blrtokosnévmás 3 A mutatónévmás.

(Privlastfiovacie zámeno.) (Ukazovacie zámeno.)

Eset.

Hímn.

és seml. Nőn. Hímn.

és seml. N ő n . Eset.

Egyessz.: — Jedn. cís.: Egyessz.: — Jedn. cís.:

N o m . mój (moj»e) 1 moj »a ten (to)l- tá Ak. mőj (moj»e) L

(moj»eho2- (mőj»ho

moj»u ten (to)l-

toho2- tú

Gen. (moj »eho

(mój»/io moj»e/ toho tej.

Dat. ímoj »emu

\mőj »mu mo]»e; tomu tej

Lok. moj»om moj»e; tom tej

Instr. moj fim moj »ou tym tou

6

Többessz.; — Mnozné c.: Többessz.: — Mnozné c.:

N o m . A k .

"Gen.

Dat.

Lok.

Instr.

3. Máj (ma (nasa, n 4. Teri (tá,

moj.e w

moj.t2- w-

moj.e o moj.ic/i2- ® 2 moj 4ch g moj .ím 3 moj.i'c/i S*

moj .írni ?

a, moje) szerint ragozzuk a többi birtokosnévr ase), v.í-i (vasa, vase) - , . to) szerint ragozzuk a többi mutatónévmást, n

tie w

tí2. g:

tie 3 _ tych2. 3 g tych g g . tym 3 tych

tymi °

nást: ívo; (tvoja, tvoje), svc lint: onen (ona, ono), fam

Megjegyzés.

1. Semlegesnem.

2. Hímnemű személy.

/ (svoja, svoje), nás fen, tento etc.

4 Kérdönévmás (Opytovacie zám.) 5 Vonatkozdnévmás (Vzfazné zámeno.) Eset. Sze.

mélytk. • Tárgyk.

Hím és seml. | N ő n . H í m és seml.

Eset. Sze.

mélytk. • Tárgyk. Egyessz. — J e d n . ő. Többessz.. Mnoz. í.

N o m . Ak.

Gen.

Dat.

Lok.

Instr.

MI

A többessz másé. — A szerint rag

k t o ? k o h o ? koho ? k o m u ? k o m ? k y m ? : g j e g y z í

ámban a kto cl (cia, cie) azzuk az össz

c o ?

C O ?

c o h o ? comfu?

c o m ? c í m ?

1. Sem

y (.rá, .ré) n kérdőnévmás es határozatié

etc. —

ktor.y (ktor.e)1- ktor.y (ktor.e)1- ktor.eho2- ktor.e'Ao ktor.ému ktor.om ktor.ym

legesnemű. 2. Hím

évmásal kérdezünk s enne ragozása egyezik a lágyt n névmásokat, amilyenek A ktory szerint ragozzuk

ktor.á ktor.ú ktor.e/

ktor.e;

ktor.e;

ktor.ou nemű szeméh

c a ragozása olya ovii melléknevek

niekto, dakto, n ezt: jaky?

ktor.e ~ ktor.i'2. o.

ktor.é -\r ktor.ych2- g ktor.ycÁ 3 ktor.ym n ktor.yc/t

ktor.ymí p itre vonatkozó.

n, mint a vonatkozónév.

agozásával. — A kto, co lkto, nik, nií, ktosi, cosi

VI, Némely számnevek ragozása — (Sklonovanie niektorych íísloviek.)

Eset. dva tri sto tisíc 1

Eset. dva tri

Egyessz. : — Jedn. £.: Többessz. — Mn. £.

Nom. dva tri StsO tisíc sUá tisíc=e

dvaja1- traja dve²-

Ak. dva tri StsO tisíc stsá tisícse

Gen. dvoch troch

Gen. dvoch troch stsa tisícsa StsOV tisiCíOV

Dat. dvom trom sUu tisícsu s Uám tisicsom

Lok. dvoch troch St 511 tisícsi sUách tisíc soch Instr. dvoma tromi stsom . tisicsom sUami tisí Cíamt

(troma)

1. Férfiak. 2. Nő» és semlegesneműek.

VII. Az ige. — Sloveso.

A igék osztályai és mintái. (Triedy a vzory slovies.) Oszt. Főnévi Jelenidő Parancs. Multidejű

csel. igenév.

(Multidő)

M e l l é k n . i g e n é v Folyamatos Minta: igenév. l.és t.3.szem. mód.

Multidejű csel. igenév.

(Multidő) Csel. Szend. alak

I. 1. nies-t' nes-iem, -ú nes! nies-ol nes-úci nes-eny vynás-af viez-f vez-iem, -ú vez! viez-ol vez-úci vez-eny vyváz-af vies-f ved-iem, -ú ved! vied-ol ved-úci ved-eny vyvádz-af

mies-f met-iem, -ú mef! miet-ol met-úci met-eny vymet-af

klás-t klad-iem, -ú kiad! klád-ol klad-úci klad-eny vyk!ad-af

piec-f pe£-iem, -ú peé! piek-ol peí-úci peé-eny vypek-af

mőc-f möi-tm, -u mőz! moh-ol moh-úci (vy)moz-eny vymáh-af ís-t id-em, -ú id! (i)s-iel id-úci (pre)jd-eny prechádz-af prejs-f prejd-em, -ú prejdi ! pres-iel prejd-úci prejd-eny prechádz-af

2. zaf zn-em, -ú zni! fa-1 zn-úci za-ty vyzín-af

fa-f tn-em, -ú tni! fa-1 tn-úci fa-ty zatín-af

zaca-f zaén-em, -ú zaéni! zaéa-1 zaén-úci zaca-ty zacín-af

du-f (dm-etn, -ú fdrni! du-1 Idm-úci du-ty nadúv-af

\duj-em, -ú íduj! (duj-úci du-ty

prijím-af prija-f prijm-em, -ú prijmi! prija-1 prijm-úci prija-iy prijím-af vyfia-f vyjm-em, -ú vyjmi! vyna-1 vyjm-úci vyna-ty vyním-af vzia-f vezm-em, -ú 'vezmi! vza-1 vezm-úci vza-ty l. braf klia-f Ikfaj-em, -ú

(kln-em, -ú

j klaj!

jklni! klia-1 i kraj-úci

(kln-úci (klia-ty 1 klnu-ty

preklín-af 3. tre-f ^mle-f _stre-f str-em, -ú tr-em, -ú ^{mel-em -ú} tri! ^mef! stri! ^{-,! mle-1}

„

^tre " ¹

4. pi-t pij-em, -ú pi! pi-1 pij-úci pi-ty popíj-af

kry-f kryj-em, -ú kry! kty-1 kryj-úci kry-ty pokryv-af

. ode-f odej-em, -ú odej! ode-1 odej-úci ode-ty odiev-af

ple-f plej-em, -ú plej! ple-1 plej-úci ple-ty vypliev-af

zne-f znej-em, -ú znej! zne-1 znej-úci zne-ny vyzniev-af

zre-f (ér.ik) zrej-em, -ú zrej! zre-1 zrej-úci (do)zre-ty dozriev-af

cu-í £uj-em, -ú £uj! éu-1 cuj-úci cu-ty poíúv-af

pbi-í pfuj-em, -ú pfuj! pfu-1 pfuj-úci pfu-ty vypfúv-af

obu-f obuj-em, -ú obuj! obu-1 obuj-úci obu-ty obúv-af 1

Az igék osztályai.

Oszt. Főnévi Jelenidő Parancs. Multidejü csel. igenév.

(Multidö)

M i l l é k n . i g e n é v . Folyamatos Minta igenév. l.és t. 3. szem. mód.

Multidejü csel. igenév.

(Multidö) Csel. Szend. alak

II. 1. mi-nú-f min-iem, -ú miñ! minu-1 min-úci min-uty pomíñ-af (sa) 2. pad-nú-f padn-em, -ú padni! (padnu-1

lpad-o-1 padn-úci padn-uty pad-af III. 1. rozum-e-f rozum-iem, -ejú rozumej! rozume-1 rozumej-úci rozume-n^ porozumiev-af

sediv-e-f 3ediv-iem, -ejú sedivej! Sedive-l sedivej-úci sedive-ny osediviev.af 2. vid-e-t' vid-im, -ia vicfl vide-1 vid-iaci . vide.ny predvidaf 3.' drz-a-f dr2-im, -ia drz! ' dr2a-l drÉ.iaci dröa-ny jvydrü-ovaí

jzdrziav-af IV. mlí-a-f mlé-ím, -ia mié! mléa-1 mlc.iaci mlCa.ny zamlé.ovaf IV. pros-i-t' pros-Im, -ia pros! prosi-1 pros-iaci prose.ny odpros-ovaf V. l.a) vol-a-t' vol-ám, -ajú volaj!' vola-1 vol-ajúci vola-ny povoláv-af

b) ves-a-t' ves-iam, -ajú vesaj! vesa-1 ves-ajúci vesa-ny doves-ovaf 2. kop-a-t' kop-em. -ú kop! kopa.l kop-úci kopa.ny vykopáv.af hrab-a-f lirab-em, -ú hrab! hraba-1 hrab(a-j)-úci hraba.ny zahrabáv.af plak-a-f plaé-em, -ú plaé! plaka-1 plac-úci (o)plaka-ny oplakáv-af liádz-a-f (hádz-am, -ajú

|hád2-em. -u (hádzaj!

|hád2! hádza-1 Ihádz-ajúci

(hádz-ucí hádza-ny odhadz.ovaf

pis-a-f pís-em, -u pís! pisa-1 pís-ucí písa.ny vypis-ovaf

met-a-í (met-ám, -ajú

|mec-em, -ú Imetaj!

I mec! meta-1 1 met.ajúci

|mec-úci meta-ny vymetáv-af

rez-a-f re2-em, -ú reí! reza-1 (rez.úci reza.ny vyrezáv-af

3. |rez-ajúci

3. br-a-f ber-em, -ú berl bra-1 ber-úci • bra.ny vyber-af

hn-a-f zen-em, -ú zen! hna.l zen-úci hna-ny zaháft-af

rv-a-t rv-em, -ú rvi! rva-1 rv-úci rva-ny uryv-af

' 4. hv-ia-t' hrej-em, -ú hrejl hria-1 hrej-úci hria-ty zohriev-aí

VI. 1-ia-f lej-em, -ú lej! lia.l lej-úcl lia-ty , vyllev-af

VI. kup-ova-t kupuj-em, -ú kupuj! kupova.l kupuj-úci kupova.ny vykupov-af

byf som, si, je, bucf! bol súci by-ty prebyv.af

byf sme, ste, sú

12 J & ved-e-f viem, vedia vedz! vedel ved-iaci (vyz)vede-ny dozved-af sa 7 e jest jest jem.jes, je jedz! jedol jed-iaci jede-ny dojed-af

jeme, jete, jedia 1

A A, a 1. A, a n; 2. (névelő; a szlovák nyelvben nincsen)

A, á 1. Á, á n; 2. (isz.) a h ! , a c h ! abajdoc (kevert) miesany; (ember) obadvojec m; —búza polovina, surzica f; miesaná psenica so zitom

aba|posztő abové súkno; huna f abajgat (-tam, -ott; -gass) 1. pokri- kovat; 2. plasif; znepokojovat

abajog (-tam, -jgott) kriéaf, jajkat abál /. abárol

abárlás (-t, -ok; -a) obarenie, obá- ranie n

abárol obarit, obáratr

abált szalonna obarená slanina abba (az-(-ba) do toho (do tej); do onoho (do onej)

abba| = l. abban|»

abban ( a z + b a n ) v tom; a jelentő- sége a. van, hogy . . . vyznam toho je v tom, z e . . .

abba(n)|»i —hagy vmit 1.. prestat nieéo robiC; hagyd abba az olvasást!

prest'an éítaf!; 2. nieéo prerusif u, za- stavit; 3. tak nechat; hagyjuk abba!

nechajme to tak!; 4. (törekvést) odstú- pit' v, upustit od néoho; —hagyás pre- msenie n; zastavenie n; zanechanie nj vö. abbanhagy; —hagyott preruseny, zastaveny; zanechany; —marad 1. pre- stat'; a munka —marad práca prestane v, ostane neukonéená; 2. prerusif sa, preruseny(m) byf; a tárgyalás —marad pojednávanie n sa prerusí v. je preru- sené; 3. pristat na néom, ushodnút sa na

néom; —maradtunk na tom sme sa ushodli; —maradt 1. preruáeny; tak ne- chany; 2. (ember) nedouéeny; (fn.) ne- douéenec m

abbeli (az+beli) 1. patriény, dotyc- ny; 2. na nieéo sa vzfahujúci;. 3. ten (tá, to); nem tehetünk eleget a. kíván- ságának, mellyel. . . nemőíeme vyho- vet tej Vasej íiadosti, ktorou . . .

abból (az + ból) 1. z toho; nem lesz a. semmi z toho niő nebude; 2. z toho (z tej); z onoho (z, onej); a. a. városból z onoho mesta; a. a fából z toho dre- va; a. az alkalomból pri tej príleáitosti

abcúg! preé s ním(i)!; —olás (-t, -ok;

-a) volanie n „preé s ním(i)"

ábécé (-t, -k; -je) 1. abeceda {; 2.

(könyv) abecedár, slabikár m; —rend abecedny poriadok; —s abecedny

ábccésj = ; —gyermek abecedár m;

—könyv abecedár, álabikár m ábccé|sor abecedny rad aberráció aberácia, odchylka f abituriens (-t, -ek; -e) abiturient m, skolu skonéivsi; (mn.) abiturientny

ablak (-ot, -ok; -a) okno n, oblok m; iker—, páros— dvojité . o.; . szár- nyas— dvojkrídlové o.; vak— slepé o.;

a-ban v. az a-nál állni stáf u o-a; az a-on kidobni vyhodit' oknom v. cez okno; az a-on kinézni hl'adet z okna;

az a-on zörgetni klopat na o.; á-ot be- tenni zatvorif o.

ablak|» (a-hoz tartozó) okenny; (a- ra .vonatkozó) oknovy; (a-é) okna (gen.); —bélés okenné oblozenie; —be-

ablak|beverés 10 absztrakt verés rozbitie n okna; —deszka oken-

ná doska; doska okna; — fa okenny rám, okenná pazba; —fél(fa) ostenie n okna; —függöny okenná záclona; —fül- ke okenny vyklenok m; ~ í v oblúk m okna; —kereszti fa okenny kríz;

—könyöklő okenné operadlo; —mélye- dés /. —fülke; —nyílás otvor m okna;

—nyitás otvorenie n okna; —ócska (-kát; -kája) okienko n, oblöcok m;

—os 1. (fn.; -t, -ok; -a) sklenár, oknáf m; 2. (mn.: -an) s oknom,. oknom opa- treny; —os ház dom s oknami; —oz

(-tam, -ott; -z) vmit robit okná na ncom; —oszlop okenny stlp; —párkány Okenny parkán v. kraj; —rács okenné mreze; —ráma okenny rám; —rostély okenná mréza; —sarok okenny roh;

—sor rad m okién; —szárny okenné krídlo v. krídlo okna; —tábla okenná tabul'a, ökenica f; —tok osténie n okna;

—üveg okenné sklo; —vánkos okenná podúska; —vasalás obíjanie n okna

ablativus (-t, -ok; -a) ablatív m abnormális l. abnormis

abnormis, -an abnormálny, neriad- ny; (nagy) nádpriemerny

abnormitás (-t, -ok) abnormalita f abonál (-t) abönovat, predplatif abónens (-t, -ek; -e) abonent m, predplatitel m

abortál (-t) abortovat, potratit (plod) abortusz (-t, -ok) potrat m

ábra (-rát) 1. nákres, nástin m; 2.

(minta) vzor, vzorec m

Ábrahám (-ot; -ja) Ábrahám; Á. ke-' bele lono Abrahámovo

abrak (-ot; -a v. -ja) óbrok m; —ol obrokovaf, obrocif; —olatlan, -ul ne- obrokovany, nekfmeny; —os, -an ob- roény; —tarisznya obröőnica f

ábránd (-ot, -ok; -ja) 1. (merengés) blúznenié n; 2. (üres á.) mam m; 3.

(zenei) fantázia {; —kép fantazma f , mam, . prelűd m; —os, -an blúznivy, snivy; —osság (-ot; -a) blúznivosf {;

—ozás (-t, -ok; -a) blüznenie, snívanie n; — oz-ík (-tam, -ott; -zál) blúznif, sriívat; —ozó. 1. (mn.; - ( a ) n ) snívavy,

blúznivy; rojcivy; 2. (fn.: -t; -ja) blúz- nivec m; rojko m; —szerű, -en fanta- sticky, —világ svet m mamu, svet m klamu

ábrázat (-ot, -ok; -a) tvár f, oblicaj m, obraz m

ábrázol (-t; -j) nakreslit, znázornit, nastínit, zobrazit; (szóval) licit; —ás (-t, -ok; -a) nakreslenie, znázornenie, nastínenie, zobrazenie w, lícenie n; —at

(-ot; -a) = ábra; —hatatlan, -ul ne- nakreslitel'ny, nezobrazitel'ny; —ható, -an nakreslitel'ny, nastínitel'ny, zobra- zitel'ny; lícitel'ny

ábrázoló kreslic m; (szóban) licitéi', zobrazovatel' m; (mn.) nakresl'ujúci, zobrazujúci; —mértan deskriptívna geo- metria; —tehetség schopnosf nastíne- nia; schopnosf licenia

abroncs (-ot; -a) obruc {

abroncs| = obrucovy; na obruce; —fa obrucové drevo v. drevo na obruce;

—ol .(-t; -j), —oz (-tam, -ott; -z) za- obrucif, zaobrucovaf; —ozat (-ot; -a) obrucie rt; —ozott, -an obruc (e)ny

abrosz (-t; -a) obrus m

abszint (-ot; -ja) absint m; abszint|- absintovy

abszolúció (-t, -k; -ja) abso'.úcia [ rozhresenie n

abszolút (adv.: a. módon) absolútny abszolutista (-tát) prívrzenec m ab- solutizmu

abszolutisztikus, -an absoiutisticky;

a. uralkodó samovládca m

abszolutizmus (-t, -ok; -a) absolutiz- mus m, samovláda [

abszolvál (-t; -j) absolvovaf, skoncif abszorb(e)ál absorbovat, pohlcovaf absztinencia (-iát) zdrzanlivosf f absztinens, -en abstinentny, zdrzan- livy; (fn.) abstinent m

absztrahál (-t) abstrahovat, odfaho- vaf; —t, -an abstrahovany

absztrakció (-t; -ja) abstrakcia, od- tazitost {

absztrakt (adv.: a. módon) abstrakt- ny, odfazity

abszurd 11 ad abszurd (adv.: a. módon) absurdny,

nesmyselny; —um (-ot, -ok; -a) absur- duin n, nesmyselnosf f

abúzus (-t, -ok; -a) (vmivel való visszaélés) zneuzitie v. zneuzivanie n néoho

accusativus (-t, -ok; -a) (tárgyeset) akuzativ m

acél (-t, -ok; -ja) ocel' f; fenő— o- ciel'ka [; finomított a. éistená ocel'; me- rev a. tvrdá ocel'; nyers— surová v.

tavená ocel'

acél|= (a-ra vonatkozó, a-ból való) ocel'ovy; (a-é, a-t) ocele (gen.);

—anyag o-vá látka, ocel'ovina [•, —áru o-ovy tovar; —cső o-ová rúra; —edzés kalenie n ocele; —gyártmány o-ovy vy- robok; —hámor o-ová huta; —húr o-o- vá struna; —huta, —kohó o-ová huta;

—huzal o-ovy drót; —hüvely o-ová posva v. posva z ocele; —karika o-ová obrúéka, obrúcka z ocele; —kék ocel'o- vomodry; —keménységű o-ovej tvrdo- sti (gen.); —lemez o-ovy plech; —mág- nesezés magnetizovanie n ocele; —met- szés o-ové ¡rytectvo; —metszet ocel'o- ryt m; —metsző ocel'orytec m; —mű o-ové nácinie; (gyár) oceliaren [; —mű- ves oceliar m; —os, an ocelisty, ocel'- naty; —osod-ik (-tam, -ott; -jál) ocef- natef; tvrdriúf; —oz (-tam, ' -ott; -z) ocelif, ocel'ovaf; —ozott, -an ocel'ova- ny; (acélos) ocel'naty; (fig.) spruzny;

—öntés liatie n ocele; —öntöde o-ová lejáren; —öntvény o-övá liatina; —pen- ge o-ová cepel'; —rúgó o-ové pero v.

o-ová pruznica, o-ová spruha; —sod- rony o-ovy drót; —sodronykötél lano n z ocel'ového drótu; —szín o-ová far- ba; —színű ocel'bvej farby (gen.);

—szürke ócel'ovosedy; —tengely o-ová os acetilén (-t, -ek; -je) acetylen m acetilén|= acetylenovy; —gáz a-ovy plyni; —lámpa a-ová ¡ampa; —láng a- ovy plamen

achát (-ot; -ja) achát m

ács (-ot, -ok; -a) tesár m; ács|= te- sársky

acsarkod-ik /. agyarkod-ik

ács| = : —bárd tesaéka,. teslica [, te- sák m; —fejsze t-ska sekera, tesaéka {;

—forgács tesaniny, kresaniny { pl ácsi! ári hubu!, ticho!

ács|=: —legény tesársky pomocník;.

—mester t-sky majster;' —mesterség te- sárstvo n; —munka t-ska práca; —mű t-ske dielo n; srub m; —mfijhely • tesá- ren, tesárna f, t-ska dielna; —ol tesat;

—ólás (-t), —olat (-ot; -a) tesanié h ácsorgás (-t, -ók; -a) postávanié; n;

jtúlanie sa, popletanie sa 11; ponevierka ( ' ácsorgó (-t; -ja) póval'aé m; pople-..

tac m; (mn.) postávajúci, popletajúci sa ácsorog (-rgok; -tam, -rgott; -j; -rgó;

-rgás) postávat, túlat sa; popletaf sa;

ponevieraf sa

ács|»t —szérű, —tér, —udvar tesáren f ad (így is: ád; -tam, -ott, -tunk; -j) 1. (vkinék vmit) dat, dávat (nkömu nco); adj' Isten! v. adjon Isten! daj Bo-' ze!; adná Isten! dal by Pán Boh, dajie Boze! Isten ne adja! nedaj Boíe!, Pán Boh zachrán!, Boze uchovaj!; ném ada- tott nekem, • hogy . . . nedostalo • sa ..mi, a b y . . . ; adott az neki! ten tomu dal!, ale mu dal!; igazat adni vkinek dat nkomu za pravdu; utasítást adni vki- nek upravit nkoho; tudtul adni v. érté- sére adni vkinek vmit dat nkom'u néo znaf, dat. nkomu néo na yedomie, uve- domit nkoho; a helyzet adva vem stav veci je dany; adva van két szög dáné sú dva uhly; 2. (magyarázatot, felvilá- gosítást) vysvetlif, objasnit néo; • dat v. podat vyvod; 3. (erőt, bátorságot) dódat odvahy; 4. (játszik) hraf, dávat;

a bölcset adja dáva uéenca; mit-adnak a színházban? éo hrajú v divadle?; 5.

sokat adok a szavára .na jeho slovo dám mnoho; én arra semmit, sem adok ja náto nié nedám, ja, si toho nevsímam;

6. (elad) dat, dávat; 7. (magát vmire) dat sa na néo; ivásra' ádtá magát dal sa na pijatiku; 8. (magát vminek) dat sa vi pustif sa do néoho; sirásnak adta mágát dal sa v. pustil sa do plaéu;

búnak adta fejét óddal sa starostiam;

9. (üzletileg) dat, dávat; hitelbe adni

adag 12 adó|áUomás dat ria úver; olcsón adni lacno dávaf;

10. közreadni daf na veréjnost, uve- rejnir; férjhez adni dar za íenu; hozo- mányul adni dar za veno; zálogba ad- ni zaloiit, dar do zálohu

adag (-ot, -ok; -ja) dávka f; —ol dávkovar; —ónként po dávke

adakozás (-t, -ok; -a) 1. dávanie n;

2. (ajándékozás) darovanie n; 3. (biz.

célra) prispievanie n; 4. (a-i hajlam) stedrota, Stedrost [

ádakoz-ik (-tam, -ott; -zál); 1.

dávat; 2. (ajándékba) daravar; 3. (cél- ra) prispievar; —ó, -an stedry, (vmi célra) prispievajúci

adalék- (-ot; -a) dodatok m; prí- spevok m

- Ádám (-ot; -ja) Adam, Ado, Adus m adandó má sa dat; a. alkalommal v danej prílezitosti

adás (-t, -ok; -a) danie, dávanie n;

= |adás . danie, dávanie n; bérbe— da- riié do prenájmu; férjhez— danie n za ienu, vydaj m, etc.

adás|vétel, adás|vevés 1. kúpopredaj m; 2. obchod m

-adásvételi kúpopredajny, a. jog k-né právo;- a. szerződés k-ná smluva; a.

ügylet k-ny úkon

I. adat (-tam, -ott; -ass) kázar dat D. adat (-ot, -ok; -a) 1. údaj, doklad m; a-áim szerint podl'a mojich údajov

(dokladov); a-okat beszerezni ópatrir si doklady; a-okat szolgáltatni uviest v. udar doklady v. dátaj 2. príspevok m

adat|> údajov, dokladov (gen.).

—gyűjtés 1. opatrenie n dokladov; 2.

sbieranie. n prispevkov; —halmaz mnoz- stvo. rt údajov v. dokladov; —szerzés zaopatrenie n dokladov

ádáz, -ul vztekly, besny, zúrivy;

—ság (-ot, -ok; -a) vzteklosr, besnota f addig 1. (helyh.) potial', tak d'aleko, az po; a. a házig a i po ten dom; 2.

(időh.) dotial', dotedy, tak dlho, az do;

a; áz' ideig az do tej doby; —i dosial- ny; —is aj dotial'; —ra na ten cas, do tej' doby

adhézió (-t, -k; -ja) adhezia f, pri- l'navosr [; —s adhezijny, pril'navostny adjunktus (-t, -ok; -a) odjunkt, po- mocník m

adjutáns (-t, -ok; -a) (segédtiszt) ad- jutant, poboénik m

administráció (-t, -k; -ja) administrá- cia, správa f; administrativa [; —s (adv.: —s úton) administratívny

administrál administrovar, spravovat;

—ás administrovanie, spravovanie n;

—ási administraény; —ó administrujúci, spravujúci; spravovaci; —t, -an admi- nistrovany, spravovany

adminisztratív (adv. a. módon) ad- ministratívny

admirális (-t, -ok; -a) (tengernagy) admirál m, velitel' m lod'stva

admiralitás (-t, -ok; -a) admiralita f adó 1. (fn., -t, -k; -ja) dan [; egyenes a. priama dan; közvetett a. nepriama dan; forgalmi a. dan z obratu, obratová dan; jövedelemadó dan döchodková;

földadó pozemková dan; házadó do- mová dan triedna; házbérjövedelemadó domová dan rentová; fogyasztási a. dan potravná; kereseti a. dan zárobková;

italadó dan nápojová, dan z liehu; hús- adó dan z mása; vizeröadó dan z vod- nej sily; a. alá esni podliehat dani

(dat.)'; a-t kivetni dan vyrubit v. vy- rubovar; a-t összeírni spísat v. spiso- v a t dan; a-t beszedni dan vybrat v.

vyberat; a-t behajtani dan vymöct v.

vymáhat; a-t bevallani priznat v. so- znar dan; a-t fizetni platir dan; a-t végrehajtani exekvovat dan; a. alól mentesíteni sprostit dane (gen.), oslo- bodir od dane; a. alá vonni podrobit dani (dat.); a-t visszatéríteni vrátir dan; a-val terhelni vmit nco odanir;

a-t becsülni odhadnúr dan; a. fejében za dan; 2. (ma,; vő. ad) dávajúci

adó|= (a-ra vonatkozó) danovy; (a-é, a-t) dane (gen.); —alany danovy pod- met; —alap 1. danovy základ; 2. (az a.

céljára) danovy fond

adójállomás (rád.) vysielacia stanica

adó|átalány 13 adósság adó|átalány danovy pausál; —át-

hárítás presunutie n dane; —bárca danová boleta; —becslés danovy od- had; —becslő danovy odhadca; —becs- lő bizottság odanujúca odhadná komi- sia; —be|hajtás vymáhanie n dane;

—be|szedés vyberanie n dane; —beval- lás danové priznanie v. soznanie; —bi- zonylat danové vysvedéenie; —bizott- ság danová komisia; —csavar dano- v y pres v. lis; —csökkentés snízenie v.

umiernenie n dane

adód-ik (-tam; -ott) 1. (eset), prihodit sa, udaf sa, udávat sa; (alkalom) vy- skytnút sa; 2. (vmi) pridaf sa, pri- hodit sa; dopadnút; ahogy a. jako sa pridá, jako dopadne

adő|*i —el|engedés odpustenie n da- ne; —alő|írás vymeranie n dane; —eme- lés zvysenie n dane; — felszólamlás re- klamácia { dane; — fel|szólamlási bizott- ság reklamaőná komisia danová; —feli- ügyelő danovy dozorca; —felügyelőség danovy dozorny úrad; —fizetés plate- nie n dane; —fizető (-t, -k; -je) danov- ník m (nőn.: danovníéka), poplatník m; (mn.) danujúci

adogál 1. dávat; podávat; 2. (kínál) núkat, ponúkaf

adogat (-tam, -ott; -ass) dávat; po- dávat; —ás (-t, -ok) dávanie n; podá- vanie n; —ó I. (fn.) dávaí m; podá- vaé m; II. (mn.) dávaci; podávací

adó|-t —hányad danová v. berná kvóta, danovy diel; —hátralék danovy nedoplatok; —hivatal berny úrad; —hi- vatali megerősítés potvrdenie n berné- ho úradu; —hivatali tisztviselő berny úradník; —illeték danovy poplatok;

—intés danová upomienka; —ív dano- v y v. berny hárok; —jövedelem vynos m danl; —kedvezmény danová úleva;

—képes daneschopny; —képesség da- neschopnosf f; —kezelőség berná sprá- va; —kihágás danovy priestupok; —ki- mutatás berny vykaz; —kirovás vy- meranie n dane; —kivetés vyrubenie n dane; —ldvető|bizottság komisia pre vyrubovanie dané; —könyv danová v.

berná kniha; —köteles danepovinny, da- ni podrobeny; —kötelezettség danová povinnost, povinnosf dan platif; —kulcs danovy v. berny kl'úé; —lajstrom berny soznam v. register; —lerovás splatenie n dane; —leszállítás snízenie n dane; —le- vonás srázka [ dané; (a-ra) srázka na dan

adoma (-mát) anekdota, poviedka f adomány (-t, -ok; -a) 1. dar m; a-ul adni daf do daru v. darom; 2. donácia fi údel -m; 3. szeretet— milodar m; 4.

(tehetség) nadanosf fi —birtok údelny v. donaciálny majetok; —levél údel- ná v. donaciálna v. darovacia listina;

—os (-t, -ok; -a) údelník, darca m; —oz (-tam, -ott; -z) darovat, udelif; —ozás (-t, -ok; -a) 1. darovanie n; 2. udele- nie n; donácia fi —ozó (-t; -ja) ude- l'ovatel' m, darca m; (mn.) darovaci, udel'ovací

adomázgat (-tam, -ott; -ass), adomá- z-ik (-tam, -ott; -z) poviedky v. anek- doty rozprávaf

adó|-t —meg|tagadás odoprenie n dan platif; —mentes, -en oslobodeny od dane; dane prosty; —mentesítés oslo- bodenie ri od dane; —mentesség nezda- nenosf fy —mentességi folyamodvány ziadosf f o oslobodenie od dane; —nem druh m dane; —összeg berná suma, suma dane; —összeírás danovy v. ber- ny súpis; —pénz berné peniaze; —pénz|- tár berná pokladnica; —pénz|tárnok,

—pénztáros berny polkadnik; —pótlék danová prirázka; —prés danovy pres adoptál (-t) adoptovaf, prijaf za svojho; —ás (-t; -a) adoptovanie n;

—ó (-t; -ja) adoptant, prisvojovatel' m;

—t adoptovany, prisvojeny

adó|rendszer berná v. danová sósta- va; danovy systém

adós (-t, -ok; -a) dlíník m; (mn.) dlzny; a-nak adósa dlzníkov dlzník;

—ít (-ani, -ot; -s) zadlzit; —levél dlzny úpis, dlhopis m; —oldal strana f dlzní- kov; —ság (-ot, -ok; -a) d'h m; ;dlzoba fi dlhy (pl)i függő —ság prechodny dlh; becsületbeli —ság cestny dlh; —ság-

adóssági 14 afrikai ba verni magát zadlzif sa; —ságba me-

rült fcadlzeny; —ságban úszni po usi byf v dlhoch; —Sággal túlterhelni pre- fazif dlhami; —sági, követelés pohl'adáv- ka [; ~ság|mentés dlhu prosfy, od dlhov éisty; —társ spoludlznik m

adott dany; a. eset dany pripad; a.

szó dané slovo; —ság (-ot, -ok; -a) 1.

(helyzet) daná vec, dany stav; 2. (te- hetség) vlohy l pl

adó|=: —szetdés vyberanie n daní;

—szedő vyberaé m dane, vyberci m;

—tétel danová polozka; ~tiszt berny oficiál; —törlesztés splácanie n dane;

(egy) • splátka [ dane; —törvény dano- vy zákon; —ügy 1. berníctvo n; 2.

(egy biz.) danová vec; —ügyi árverés drazba [ vo veciach danovych; ~ ü g y i iroda kancelária pre danové veci; —ügyi kihágás danovy priestupok; —ügyi tár- gyalás danové pojednávanie; —végre) - hajtás exekúcia danová; ~végre|hajtó danovy exekútor; —visszatérítés vráte- nie n dane; —vizsgálat revízia [ dani;

—vizsgáló danovy revizor

adózás (-t, -ok; -a) danovanie n adóz-ik (-tam, -ott; -z(ál)) 1. (adót) dan platif, danovaf; 2. (vmivel vkinek) n£o nkomu vzdávat, preukázat, preuka- zovaf; könnyekkel a-ott emlékének slza- mi v oőiach pamatal na neho; tisztelet- tel a-ni preukazovaf úctu1; hálával a-ni preukazovaf vd'aku; életével a-ni vmi- ért zaplatif nco zivotom

adózó 1. danujúci, (fn.) danovnik m;

2. vö. adózik 2.; —képesség schopnost f platif dan

adóztat (-tam, -ott; -ass) odanovaf adresszál adresovaf

Adria (-iát; -iája) Jadran m adriai jadransky; Adriai tenger Jadran- ské more

I. adta! ja tvojhol; a.-teremtette! tri- sto bohov!

II. = | a d t a . . . dany; törvényadta jog zákonom dané právo; ebadta kölyke!

psia krv!

adtáz (-tam, .-ott; -z) kliaf

adutt (-ot; -ja) tromf rn; —oz(-ik) (-tam, -ott; -z(ál)) tromfy hraf

ádvent (-et, -ek; -je) advent in; —i adventovy, adventny, —idő doba f ad-' ventu; ~ i s t a (-tát; -tája) adventista m

Aeneis (-t; -e) Eneida [

aerodinamika (-át) . aerodinamika f , náuka o pohybe vzduchu

aerodróm (-ot; -ja) aerodrom m - aerolit (-ot; -ja) aerolit, povetron m aeronautika (-kát) aeronautika [, vzduchoplavectvo ' n; —i aeronauticky,.

vzduchoplavecky

aeroplán (-t, -ok; -ja) aeroplán m, lietadlo n

aerosztatika (-kát) aerostatika f , ná- uka í o rovnováhe vzduchu

Aesopus (-t; -a) Ezop m afázia (-iát) afazia [, vada [ reci a|felé k tomu (k tej), k onomu (k onej); smerom k . . .

a|felett nad tym (had tou), nad onym (nad onou)

a|felől 1. o tom; a. biztos vagyok o tom som presvedceriy; 2. (helyh.) s tej strany; od . . .

affektáció (-t; -ja) afektácia f , stro- jenosf f

affektál (-t) afektovaf; ~ ó , - ( a ) n afektujúci, strojeny; —t, -an afektova- ny, strojeny

affektus (-t, -ok; -a) /. indulat af|féle (az -f- féle) (-lét) taky neja- ky; toho druhu; —kép(pen) tak; tak ne-' jsiko

affér (-t, -ek; -je) aféral f; udalosf { affidavit (-ot; -ja) afidavit m affiliáció (-t; -ja) afiliácia {, pricle- nenie n

affiliál (-t) afilovaf, priőlenif; —ás afilovanie, priclenenie n; —t, -an afi- lovany, pricleneny

afgán afgánsky

Afganisztán (-t) Afganistan m áfonya (-nyát) cucoriedka [; veres—

brusnica f; ~ b o k o r brusnicie n aforizma (-mát; -mája) aforizmus m, strucny vyrolc

Afrika (-kát) Afrika [

afrikai africky; (fn.) African m, (nő) Africanka f