Heves megye

Észak-Magyarország és az ezredfordulótól Hunnia legfejlettebb térsége. Természeti és térszerkezeti feltételei alkalmasak szinte minden iparág fejlődéséhez. Talaja és ég-hajlata jórészt kiválóan megfelel zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztésre. A szocia-lizmus virágkorában, 1975-ben az ország gazdaságilag fejlettebb feléhez lehetett so-rolni: GDP-je kilencedik helyen állt a megyék rangsorában, ami pontosan azonos volt az országos átlaggal. Ipara ekkor fejlettnek, mezőgazdasága közepesen fejlettnek mi-nősült. 1980-ban az anyagi ágak fajlagos nettó termelése ismét egyezik az országos értékkel, de most már a nyolcadik helyen a megyék sorrendjében. A következő félév-tized restrikciós gazdaságpolitikája valamennyi hunniai megye közül a legsúlyosab-ban érintette, az egy lakosára jutó „nemzeti” jövedelem terén 1985-re a 15. helyre zu-hant az országos teljesítmény 86%-ával (15. melléklet). Elképzelhetjük a szocialista szektor mélyrepülésének sebességét, ha időközben a magánszektor produktumának aránya több mint másfélszeresére emelkedett. A gazdasági recesszió úgy látszik nem

érintette az életszínvonalat, mert lakóinak jóléte változatlanul növekedett, ezt jelezte, hogy háztartásainak szolgáltatott villamos energia 1980 és 1990 között közel két- és félszeresére (országos csúcs: 127-ről 315 GWh-ra) nőtt (Engelberth 2000, 253). Fej-lett egészségügyi viszonyait jellemezte, hogy csecsemőhalandósági rátája negyedik legjobb az országban. Műemlékei, termálfürdői, kiváló borai vonzzák a turistákat, a gazdasági ágak közül e téren állt csak jobban, valamint a kultúra területén. Infrastruk-túráját országosan is közepesen fejlettnek minősítették, de viszonylag környezetbarát-nak és kiegyensúlyozottkörnyezetbarát-nak számított (közcsatorna-vízvezeték hosszákörnyezetbarát-nak hányadosa a negyedik a megyék rangsorában). A rendszerváltáskor globális fejlettsége országos viszonylatban csak gyenge közepesnek számított (rangsora: 12.), Hunniában viszont

„bronzérmes” volt (2. melléklet).

A ’90-es években fejlődése tartotta – valamivel nagyobb hullámzással – az or-szágos tempót, előbb visszaesés, majd fellendülés: a beruházások, a személygépkocsi-állomány növekedése, a közművesítés, a telefonhálózat bővítésének mértéke (az utób-bi itt a leggyorsabb) és természetesen a turizmus terén országosan is kiemelkedő fej-lődést produkált. Csővezeték-hálózatokba bekapcsolt lakásszám-arányának növekedé-se terén a megyék sorában a negyedik, köztük a kilencvenes években a 15.-ről a hete-dik helyre lépett előre (Hahn 2001, 57). A külföldi tőke részvétele is jobban nőtt, mint általában a magyar vidéken. GDP-je az 1994-es 17. helyről 1999-2001-re előretört a 12.-re. Az egy állandó lakosra eső adóköteles jövedelem viszonylatában az évtized során 15.-ből tizedik lett, ezzel Hunniában első helyet szerzett (Hahn 2004, 546). Az összes általam vizsgált ágazat, változó megyék szerinti növekedési ütem rangsorának átlagát tekintve a ’90-es években az ország egyik dinamikusan fejlődő mezorégiója (5.), így az évtized során előrejött az átlagosan 11.-ről a tizedik helyre (11/I. mellék-let). (Más adatok szerint 1998-ban a megyék sorrendjében 17., 2001-ben pedig a 14. – Lásd a 8. mellékletet!). Az 1990-es évek derekától kibontakozott dinamikus fejlő désé-ben kiemelkedő szerepet játszott az a tényező, hogy az évtized során érte el a megyét az autópálya.

Heves megye globális fejlődési üteme az ezredfordulótól valamelyest mérséklő -dött, pedig versenyképessége országosan is a negyedik legjobb volt (Lukovics 2006, 152). Az imént említett versenyképesség-számítás ugyanis az 1996-2003-as idő szak-ról szól, a globális növekedési dinamika mérséklődésének erősödése pedig 2004-től jelentkezett tartósan (fajlagos GDP-jének alakulása is ezt igazolja). Amíg az előző évtizedben az ötödik, azt követően a hatodik-nyolcadik a megyék sorában. Ezzel a tempóval is tartani képes, sőt kétszer meg is előzni a tizedik helyet. Az ágazatok, vál-tozók rangsorszáma azonban jóval nagyobb szóródást mutat, mint az előző évtized-ben. Közúthálózata gyorsabban nőtt és munkanélküliségi rátája jobban csökkent, mint az ezredforduló előtt, mindkettő összefügg az autópálya-építés folytatásával. A beru-házások növekedése azonban nagymértékben visszaesett, így GDP-je egy évtizede többnyire és átlagosan a 12. helyen áll. A fajlagos autóállomány is nagyon lassan bő -vült, pedig az átlagkereseteknek mind a gyarapodási üteme, mind pedig statikus pozí-ciója viszonylag kedvező (7.-8.). Az utóbbiak jellemzik a távbeszélő-hálózat alakulá-sát is. A mezőgazdaság belterjesedésének üteme tovább romlott, e téren a megyék

so-rában sereghajtó lett, a hagyományosan agrárjellegű déli kistérségei küszködnek a leg-több gonddal.

Heves megye a 2000-es évtized második felében a relatív stagnálás, vagyis az országos átlaggal megegyező fejlődési ütem mintapéldánya. Éppen 11. a dinamikus rangsorban, s ezzel a pontosan nulla egész viszonylagos növekedéssel maradt a tize-dik a mezorégiók statikus fejlettségi sorrendjében (11/III. melléklet). Változatlanul jó és növekvő az ipari alkalmazottak, az idegenforgalom, az átlagkeresetek és – nem jó, de fejlődő – a kulturális szolgáltatások igénybevételének az aránya. Az öngyilkossági ráta viszont a válság évében (2009) megduplázódott. Változatlanul gyengén áll az inf-rastruktúra egyes ágazataiban.

Heves megye alföldi mikrorégiói az ezredfordulón is alacsonyan fejlettek, gyen-geségük jele a növekvő munkanélküliség, foglalkoztatási mutatójuk negatív. A Heves városhoz tartozó és a hegyek közé zárt csupa kistelepülésből álló Pétervásárai kistér-ség ráadásul lemaradó is. Felerészük azonban fejlődő-felzárkózó, sőt itt található Észak-Magyarország akkor egyetlen dinamikusan fejlődő mikrorégiója, az Egri. He-ves Hunnia egyetlen megyéje, ahol – a KSH 2002-es minősítése szerint – egy nem megyei jogú városhoz tartozó kistérséget nem soroltak a hátrányos helyzetűekhez, sőt, 2003-2005-re ez, a hatvani körzet felzárkózóból fejlődőnek minősült. Az Egri mikrorégió ekkor már „csupán” fejlődőnek, bár a megye egyetlen igen fejlett térségé-nek mondható. Jól fejlett sincs több. Hét kistérségéből négy többé-kevésbé lemaradó.

Legkedvezőtlenebb helyzetű a Heves városhoz tartozó területi egység, amely nemcsak gyengén fejlett, de közepes versenyképessége ellenére erőteljesen lemaradó is. Fejlett-sége 2007-re egyetlen kistérségnek sem változott érdemben, a Füzesabonyi, a Hevesi és a Pétervásárai versenyképessége 2008-ra számottevően romlott. Közülük egy mi-nősült leghátrányosabb helyzetűnek, a Hevesi.

A megye húzóereje és egyben fejlettségének fő összetevője a székváros. A két évszázada érseki székhely a ’90-es években csak egy átlagos fejlettségű megyei jogú város, dinamikája azonban valamelyest felgyorsult, így a nyertesek klubjában foglalt helyet, mint egyetlen ilyen nagyváros Hunniában. A kilencvenes évek közepére Egert elérte az autópálya, új erőforrások jelentek meg a városban, jók a jövedelmek is. Az ötödik legfejlettebb megyeszékhely lett, életminőségét tekintve mégis csak 9-10. he-lyen áll. Húzóereje fokozatosan kisugárzik az egész megyére, amelynek többi városa az ezredfordulón pozícióit vesztő, stagnáló településnek számított.

A participáció – mint a politikai kultúrát alkotó legfőbb tényező – Heves megyé-ben viszonylag igen jó, értéke (60,8%) – akár számottevő társadalmi fejlettsége – szi-getként emeli ki Hunniából. Ezzel a részvételi aránnyal Alsó-Pannóniában lenne a he-lye, 1990 és 2006 között a 14.-ről feljött az ötödikre a megyék rangsorában. (A 2009-es európai parlamenti választáson a kilencedik, 2010-ben az országgyűlésin a hete-dik.) Politikai orientációjának következetessége is elismerésre méltó, sőt, az egyetlen megye, amely a parlamenti választások stabilitása mellett, közgyűlési szinten is igen stabil minősítést kapott (12-13. sz. melléklet). A közelmúlt korszakokban produkált gyenge polgárosultsága érezhető a döntően jobboldali középpártok iránti viszonylag alacsony szimpátiaértéken (44%), bár e téren is a legnagyobb Észak-Magyarországon.

Kedvező a szélsőségek iránti viszonylag mérsékelt érdeklődése, ami ismét csak ki-emelte a nagyrégióból, de ez csak 1990 és 2006 között érvényes, mert a 2009-es euró-pai és 2010-es nemzeti parlamenti választáson a Jobbik az összes megye közül a má-sodik legmagasabb szavazatarányát érte el, 20,2, illetve 25,0%-ot, amelyekkel a szél-sőjobb – Hevesben példátlanul – egy illetve négy százalékponttal lekörözte a szocia-listákat. Megyei szinten az országos átlagot jelentősen meghaladó az MSZP iránti vonzódás, ami érthető, hiszen Heves a fejlett – ha nem is feltétlenül a nehéz – ipar egyik fellegvára. Ugyanakkor éppen a megye alföldi részén volt erősebb a baloldal, ahol viszont meghatározó maradt a társas, nagyüzemi mezőgazdaság. Tömegbázisát azonban a városok biztosítják, a kistelepüléseken itt is viszonylag gyengék a szocialis-ták (Békés 2003, 420). Lépésről-lépésre erősödött az MSZP, 1990-ben még csak a nyolcadik, 2006-ban már a második helyezett e téren Heves a megyék sorában (9.

melléklet). 2010 tavaszán azonban visszacsúszott a negyedik helyre, a 2006-os parla-menti választáshoz képest kétötödannyi szocialista szavazatmennyiséggel.

Az 1990-es és az 1994-es parlamenti választásokon ugyan a mandátumok túl-nyomó többségét az országosan éppen győztes párt szerezte meg, mégis akadt egy fix pont. A dinamikusan fejlődő Egri mellett a megye egyetlen fejlett kistérségében, a Gyöngyösiben mindkét alkalommal az SZDSZ jutott egyéni mandátumhoz. 1998-ban az egyéni választókerületek felében ismét az MSZP győzött, melynek értékét azonban csökkentik az alacsony részvétel miatt érvénytelen első fordulók, majd ennek nyomán megmaradt multipoláris jelöltversengés, amely a relatív többségűnek kedvez. Az 1998-as önkormányzati választásokon produkált szocialista dominancia előrevetítette 2002-t és 2006-ot; e két parlamenti megmérettetésen a megye minden választókerület-ében, és 2002 őszén minden tízezer főnél népesebb városában az MSZP győzött. Az ország egyetlen megyéje, ahol az MSZP 2002-ben 1994-es tarolásához képest is nö-velni tudta egyéni parlamenti képviselőinek számát. Városai és községei közül 2002-ben 61 baloldali, plusz 32 szocialista, 14 jobboldali és még 11 fideszes többségű. 2006-ban azonban a szocialista vezetésű városok száma megfeleződött, s 2010-re egy sem maradt. Az utóbbi évben Heves megyében is minden szocialista egyéni jelölt vesztett.

A megyei önkormányzat három korábbi választásán a szocialista párt listaelső, s 2006-ban is az egyetlen mezorégió, ahol az MSZP-nek sikerült döntetlent elérni az összes többi megyében győztes Fidesszel szemben, majd egy függetlenné vált fideszes képviselő szavazatával ötödször is szocialista elnöke lett a megyei közgyűlésnek. Így vált fokozatosan Heves megye Hunnia és az egész ország „legpirosabb” középszintű területi egységévé, hogy aztán 2010-ben ugyanúgy jobboldali többségű legyen, mint bármelyik másik. Ennek ellenére a rendszerváltástól 2010-ig mindössze egyetlen női országgyűlési képviselőt választottak (2006-ban). A megyei közgyűlésben 2006-ig az országos átlagot hozták, ekkor azonban 22,5 százalékra (9 fő) ugrott a nők aránya, s ezzel „aranyérmesek” lettek, hogy aztán 2010-ben mindössze egy maradjon.

Heves megye kockázati szempontból kedvező, alacsony fokozatot kapott, ami csekély mennyiségű rizikótényező jelenlétére utal. S minthogy globális fejlődése, glo-bális és politikai fejlettsége egyaránt közepes, komplex helyzetét közepesre minősítem.

A megye politikai participációja és globális fejlettsége között erős korreláció mutat-ható ki, hiszen – 1990 és 2010 között – átlagosan az egyik fő komponens sorrendje kilencedik, másik a tízedik a mezorégiók rangsorában. A fajlagos GDP és az iskolá-zottság szintjeinek politikai participációs korrelációja közepes, ugyanis mindkettő 13.

helyen áll a megyék sorában. Politikai moderációja viszont nemcsak globális fejlett-ségével, hanem iskolázottsági szintjével is erősen korrelál, ha nem is teljesen, amint azt mindhárom fő komponens 13. sorrendi helyéből sejteni lehetne (moderációátlaga ugyanis 11,6).

Heves megye egyéni országgyűlési képviselőinek pártállása

és a szavazás következetessége az 1990 és 2010 közötti általános választásokon

Országgyűlési egyéni választókerületek:

1. sz. választókerület: Eger megyei jogú város, a hozzácsatolt Felnémet és Szar-vaskő, valamint két község: Felsőtárkány és Noszvaj. A Bükk hegység nyugati lejtői mentén folyó Eger patak két oldalán fekszik, külterülete egészen a borsodi megyeha-tárig terjed. Az ezredfordulón dinamikusan, majd jól fejlődő, egyébként 2005-ben és 2007-ben is igen fejlett kistérség része, előbb magas, 2004-ben nagyon magas átlagjö-vedelmekkel. Változatlanul relatíve erős versenyképességgel rendelkezik. Eger Észak-Magyarország legmagasabb életszínvonalú nagyvárosa, 2000-ben 441 ezer Ft volt az egy lakósára eső adóköteles jövedelem, ami azonban országosan „csak” középmagas-nak számít. A választókerület foglalkoztatási aránya jó közepes (40,6%), munkanél-külisége középalacsony (8%), de ezen a vidéken mindkettő igen kedvezőnek számít (2005. évi… 130). Lakóinak iskolázottsági szintje magas, vetekszik a legműveltebb vidéki egyetemi városokéval. A választói magas fokú participációs készséggel rendel-keznek. Az egri választókerületben 1939-ben a szélsőjobboldal középerősnek bizo-nyult. Egerben 1945-ben közel kétharmados többséget kapott a kisgazdapárt. Az 1990-es választásokon Szarvas Béla közgazdász (MDF) mindössze 26 szavazatkü-lönbséggel nyert, megelőzve az SZDSZ és a KDNP jelöltjét. 1994-ben Kórózs Lajos politológus (MSZP) legyőzte szabad demokrata és kereszténydemokrata ellenfeleit.

1998-ban az első fordulón Kórózs ismét az élre került, de a második menetben meg-előzte Homa János újságíró (Fidesz), mégpedig a visszalépett kisgazda segítségével.

2002-ben és 2006-ban dr. Nagy Imre közgazdász, polgármester (MSZP) szerezte meg jelentős fölénnyel a mandátumot előbb Homától, majd Demeter Ervin elől (Fidesz-KDNP), SZDSZ-es partnere mindkétszer visszalépett. 2010-ben Habis László köz-gazdász, polgármester (Fidesz-KDNP) már az első fordulon vereséget mért Nagyra, valamint a Jobbik és az LMP jelöltjeire. Eger városát 1998-ig független polgármester irányította, majd Nagy Imre (MSZP-SZDSZ), 2006-tól Habis László civil szervezeti,

Választó-kerület száma

Központja 1990-ben 1994-ben 1998-ban 2002-ben 2006-ban

Követke- 2010-ben zetesség:

Stabil 1. Eger MDF MSZP Fidesz MSZP MSZP Fidesz-KDNP Igen instabil 2. Pétervására MDF MSZP Fidesz MSZP MSZP Fidesz-KDNP Igen instabil 3. Gyöngyös SZDSZ-Fidesz SZDSZ Fidesz MSZP MSZP Fidesz-KDNP Instabil 4. Hatvan MDF MSZP MSZP MSZP MSZP Fidesz-KDNP Stabil 5. Heves MDF MSZP MSZP MSZP MSZP Fidesz-KDNP Stabil 6. Füzesabony MDF MSZP MSZP MSZP MSZP Fidesz-KDNP Stabil

2010-től – és Felsőtárkánynak is – Fidesz-KDNP jelölt az önkormányzat vezetője. A parlamenti választásokon Eger és Felsőtárkány baloldali, Noszvaj Fidesz többségű helység volt 2002-ben. Közülük 2006-ban Felsőtárkány, 2010-ben valamennyi jobb-oldali lett. Az egri választókerület erőteljesen instabil körzet.

2. sz. választókerület: Pétervására székhellyel. A Mátra északkeleti és a Bükk északnyugati lejtőin, valamint a Hevesi-dombságon többnyire – nemcsak természeti földrajzi értelemben – nem éppen a napos oldalakon fekszik. Jelentősebb települései:

Balaton, Bátor, Bekölce, Bélapátfalva, Bodony, Bükkszék, Egerbakta, Egercsehi, E-gerszalók, Egerszólát, Istenmezeje, Mátraballa, Mátraderecske, Nagyvisnyó, Parád, Sirok, Szilvásvárad, Tarnalelesz, Terpes és Verpelét, valamint a velük egykor közös tanácsú kisközségek. Az ezredfordulón nagyobbrészt stagnáló kistérségekből és a di-namikusan fejlődő Egri mikrorégió egy kis részéből áll. 2003-2005-re a választókerü-let helyzete jelentősen romlott, ugyanis a Bélapátfalvai kistérség erőteljesen lemaradó, Pétervásárai pedig lemaradó lett, mindkettő mérsékelten fejlett, csupán az Egri maradt igen fejlett és erős versenyképességű. Később is hasonlóak. Az elmaradott mikrorégiók igen alacsony átlagjövedelmekkel rendelkeznek. Pétervására kisváros lakói alacsony szinten élnek. A választókerület foglalkoztatási aránya eléggé csekély (32,8%), munkanélkülisége igen nagy (20%). Lakóinak iskolázottsági szintje igen alacsony, participációs készsége ehhez képest csak gyenge közepes, északon cseké-lyebb. Az egri választókerületben 1939-ben a szélsőjobboldal középerősnek bizo-nyult. Az Egri járásban 1945-ben 60%-ot kapott a kisgazdapárt, de a Pétervásáraiban – a megyében példa nélkül állóan – átütő baloldali győzelem született (FKGP: 46,5%

– Hubai 2001. II. 167). Az 1990-es választások első fordulóján az SZDSZ jelöltje ke-rült az élre, de a második menetben Kelemen József mezőgazdász (MDF) megelőzte, pedig a KDNP aspiránsa nem is lépett vissza. 1994-ben Csomós László vendéglős (MSZP) legyőzte SZDSZ-es és MDF-es versenytársait. 1998-ban az első fordulón Csomós lett az első, de a kisgazda visszalépése miatt Horváth László közművelődési szakember (Fidesz) szerezte meg a mandátumot. 2002-ben és 2006-ban Sós Tamás a megyei közgyűlés elnöke (MSZP) – előbb a munkáspárti jelölt visszalépésének kö-szönhetően, majd az MDF-es visszalépése nélkül – minimális többséggel nyert Hor-váth-tal szemben. 2010-ben Horváth már az elsőfordulón győzött a jobbikos, Sós, az LMP-s és az MDF-es jelölt ellenében. Pártosodott jelentősebb helységei: Balaton Fi-desz, Bélapátfalva MSZP-SZDSZ, Ivád MSZP és Recsk SZDSZ jelölésű polgármes-terrel az ezredfordulón, közülük 2006-ban az első két település független, Ivád MDF-es, 2010 októbertől novemberig LMP-s, majd független, Recsk 2006-ban szocialista elöljárót választott. 2010-től Bátor, Egerbakta, Egerszólát, Mátraderecske, Nagyvis-nyó, Pétervására, Tarnalelesz és Verpelét Fidesz-KDNP helységvezetővel rendelke-zik. Jelentősebb települései közül 2002-ben csak Bekölce, Egerbakta, Nagyvisnyó, Szilvásvárad és Verpelét jobboldali, Bükkszék és Terpes fideszes többségű, szintén hét baloldali dominanciájú és még ugyanennyi szocialista túlsúlyú. A megnevezettek közül 2006-ban Szilvásvárad szocialista többségű lett. 2010-ben valamennyi jobbol-dali. Pétervására választókerülete erőteljesen instabil térség.

3. sz. választókerület: Gyöngyös kistérsége. Községei: Abasár, Atkár, Do-moszló, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössólymos, Gyön-gyöstarján, Kisnána, Markaz, Mátraszentimre, Nagyréde, Vécs és Visonta. A Mátra déli, napos oldalán és a Mátraalján elterülő, az ezredfordulón fejlődő, 2003-2005-ben és 2008-ban közepes versenyképessége ellenére lemaradó, egyébként közepesen, il-letve jól fejlett mikrorégió, magas jövedelmekkel. Gyöngyös polgárai középmagas színvonalon élnek. A választókerület foglalkoztatási és iskolázottsági mutatói átlagkö-rüliek, csak a munkanélkülisége kissé magas (15% – 2005. évi… 130). A szavazati joggal rendelkezők részvételi aránya a közepes és a magas határán mozog. A gyön-gyösi választókerületben 1939-ben a szélsőjobboldal középerősnek bizonyult. 1945-ben kiegyensúlyozott politikai erőviszonyokkal találkozunk. Az 1990-es választásokat Komenczi Bertalan tanár (Fidesz, SZDSZ) nyerte a KDNP és a visszalépett MDF je-löltje ellenében. (Komenczi a szabad demokrata frakcióhoz csatlakozott.) 1994-ben dr. Fodor Gábor jogász (SZDSZ) győzött az MSZP és a KDNP aspiránsaival szem-ben. 1998-ban Hiesz György szocialista aspiráns az első fordulón élvonalbeli lett, de Fodor nem lépett vissza a harmadik helyről, ezért dr. Mánya Kristóf orvos (Fidesz) lett a képviselő. 2002-ben és 2006-ban dr. Magda Sándor rektorhelyettes (MSZP) nagy fölénnyel szerezte meg előbb Mányától, majd egy új Fidesz-KDNP-s jelölt elől a mandátumot, amihez hozzájárult Fodor visszalépése is. (Utóbb Mánya a MIÉP színei-ben indult.) 2010-színei-ben Balázs József közgazdász, polgármester (Fidesz-KDNP) nyert Magdával és Vona Gábor országos Jobbik-elnökkel szemben. Gyöngyös polgármeste-re 1994 és 2002 között Szabó Gyula tanár (MSZP, majd MSZP-SZDSZ), azután Hiesz György agrármérnök (MSZP-SZDSZ, később MSZP), 2010-től pedig Faragó László (Fidesz-KDNP). További pártosodott jelentős települései: az ezredfordulótól Nagyréde fideszes, később Fidesz-KDNP polgármesterrel, 2010-től még Domoszló szintén Fidesz-KDNP, 2011. június 17-től Gyöngyöspata jobbikos előljáróval. Tele-pülései közül csak Gyöngyöspata jobboldali többségű 2002-ben és 2006-ban is, 2010-ben valamennyi. A gyöngyösi választókerület stabilitásban átmeneti, balra orientáló-dó térség.

4. sz. választókerület: Hatvan kistérsége. A Zagyva folyó síkságra kilépő, közép-ső szakaszának két oldalán terül el. Települései: Apc, Boldog, Csány, Ecséd, Heréd, Hort, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Szűcsi és Zagyvaszán-tó. Felzárkózó-fejlődő, majd 2005-ben és lényegében később is jó közepesen fejlett mikrorégió az ezredfordulón közepes, 2004-ben magas átlagjövedelemmel rendelke-zett, Hatvan város lakossága jó közepes életszínvonalon élt. Gazdasági aktivitási mu-tatói igen jók: foglalkoztatási aránya a megyében a legmagasabb (42,5%), munkanél-külisége a legalacsonyabb, fővárosi szintű: 6% (2005. évi… 130). Lakosságának isko-lázottsági foka gyenge közepes, participációs készsége közép alacsony. A hatvani vá-lasztókerületben 1939-ben a szélsőjobboldal középerősnek bizonyult. 1945-ben ki-egyenlített politikai erőviszonyokkal találkozunk. Az 1990-es választáson dr. Bara-nyai Miklós orvos (MDF) nyert az SZDSZ és a KDNP jelöltjeivel szemben. 1994-től Érsek Zsolt közgazdász (MSZP) a képviselő, előbb az SZDSZ és az MDF, majd a Fi-desz és az FKGP (utóbbi visszalépett), 2002-ben és 2006-ban már az első fordulón