Helyzetelemzés és szükségletfelmérés

A programok és projektek tervezésének alapja a program-, illetve projektstratégia kialakítása. Ennek kialakításához helyzetelemzést és szükségletfelmérést kell minden esetben végezni. Egy adott szakterületi stratégia bázisa a gazdaságpolitika és az arra épülő szakpolitika. A stratégiai koncepció alapján készülnek a programok, amelyek a megvalósítandó konkrét intézkedéseket tartalmazzák koherens módon. Az akciótervek a konkrét intézkedések végrehajtásának módjára, felelőseire és ütemezésére vonatkozó terv.

Az energiahatékonysági és megújuló energia hasznosítási országos programokat megalapozó stratégiaalkotás kiindulópontja a gazdaságpolitika, és ezen belül az országos energiapolitika. E dokumentumokra alapozva Magyarországon az eddigi gyakorlat szerint két önálló program külön dokumentumként készült az energiahatékonyság-növelésre és a megújuló energia hasznosítás fejlesztésére: a nemzeti energiahatékonysági program (és az erre épülő cselekvési terv), valamint a stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások hasznosítására.

Az energiahatékonysági stratégia és program összeállítását megalapozó elemzéseknek az alábbi területekre kell kiterjedni:

• a jövőkép és a stratégiai célrendszer meghatározása

• a célelérés lehetséges útjai

• a célelérés eszközrendszere

• a megvalósítandó intézkedések meghatározása

• a stratégiának a vonatkozó más hazai és nemzetközi dokumentumokkal való koherenciája elemzése

Az energiahatékonysági programok előkészítésének első lépése a program stratégia kidolgozása. A stratégiai tervezés mindig egy meghatározott cél érdekében megvalósítandó összetett folyamat, amely leírja a jelenlegi állapotból egy jövőbeli célállapotig való eljutást.

előkészítése

A stratégiai tervezés a jövő építésének feltétele, folyamatos tevékenység, amely mindig hosszabb távot fog át. A hosszabb táv tényleges hosszát a kitűzött célok elérhetősége és a tevékenységek jellege határozza meg. A stratégiaalkotásnak két alapvetően elkülöníthető változata van, az „evolutív stratégia” és a „jövőkép vezérelt stratégia”.

Az evolutív stratégia lényege a bázisalapú tervezés. Jellemzője a kockázatok minimalizálása, és a hagyományos tervezési szemlélet alkalmazása. A stratégia kiterjedt helyzetelemzésen alapul, de a visszafogott ambíciók következtében a tervezés nem lép be az innovatív szférába, és nem enged teret az új ötleteknek, innovatív megoldásoknak.

A jövőkép vezérelt stratégia esetében a megközelítés a kidolgozott célállapotban, azaz a jövőképben rejlik.

Ennek megfelelően részletesen kidolgozott jövőképnek kell rendelkezésre állnia, amely alapot szolgáltat a komoly innovációs kapacitások kihasználásához. A célállapothoz vezető út a fő célok alsóbb célokra való lebontásával kezdődik, visszavezetve a jelen állapotig a stratégiai folyamat egy alternatíváját. A jövőkép vezérelt stratégia a kitűzött jövőbeli állapot eléréséhez szükséges eszközökre koncentrál, és a jelen feltételeket kevésbé veszi figyelembe. Ennek megfelelően a kreatív ötleteknek tág teret enged, és erősen épít az innovációra.

Az energetikai hatékonysági rendszerek és alkalmazások újszerű technológiákon, műszaki megoldásokon alapulnak, a kapcsolódó stratégiák kialakításához a jövőkép vezérelt stratégiaalkotási technikák a hagyományos evolutív technikáknál lényegesen alkalmasabbak.

A stratégia a célállapot (jövőkép) elérésének átfogó terve. Helyzetelemzésen alapul, jól definiált célokat tűz ki, ezek eléréséhez eszközöket rendel hozzá, meghatározza a megvalósítás fő intézményeit és folyamatait.

A koncepció a stratégia átfogó, magas szintű megalapozása, a stratégia önállóan is értelmezhető része. Elemei a helyzetelemzés, SWOT-elemzés, ehhez kapcsolódóan esetenként STEEP-elemzés is, a célállapot és a stratégiai alternatívák, a koherencia és a konzisztencia biztosítását szolgáló megfontolások, valamint az előzetes (ex-ante) értékelés.

A következőkben a leggyakrabban alkalmazott helyzetelemzési és szükséglet felmérési technikák közül a már említett SWOT- és a STEEP-elemzés módszerével foglalkozunk.

A SWOT-elemzés

A SWOT (melynek elnevezése a vizsgált tényezők csoportjainak angol elnevezéséből ered: Strengths, Weaknesses, Opportunities, Threats) elemzés eredendően egy adott szervezet (pl. vállalat) vagy ágazat helyzetének értékelését kapcsolja össze a célok, prioritások kijelölésével, a stratégia megalkotásával. A SWOT elemzés logikai menetét a következő ábra mutatja be:

2.2.3.1. ábra

Az elemzés során a befolyásoló tényezőket két csoportban vizsgálják: a belső és a külső tényezők szerint

előkészítése

belső adottságai, meglévő tulajdonságai. A külső tényezők a vállalat vezetése által nem befolyásolhatóak, például a piaci környezet jellemzői.

A belső tényezők két része:

Erősségek – amelyek segítik a célok elérését. Megmutatják, hogy a vállalat mely területeken jó, amelyre építenie lehet a jövőben.

Gyengeségek – amelyek gátolják a célok elérését. Megmutatják, hogy melyek a problémás, fejlesztendő területek a vállalatnál.

A külső tényezők két része:

Lehetőségek - amelyek segítik a célok elérését. Megmutatják, hogy melyek gazdasági, társadalmi külső környezet által előálló lehetőségek a vállalat számára.

Veszélyek - amelyek gátolják a célok elérését. Megmutatják, hogy melyek a külső környezet általi fenyegetések a vállalat felé.

A SWOT-elemzés nemcsak vállalatok helyzetelemzésére alkalmas, hanem egy projekt tervezésekor is hasznos eszköz: segítségével elemezhető, hogy az adott projekt célkitűzéseinek elérését mely külső és belső tényezők segítik, illetve melyek veszélyeztetik.

A SWOT-elemzést végezheti egy erre a célra létrehozott csoport, de egyetlen személy is. Akkor a leghatékonyabb a módszer, ha a befolyásoló belső és külső tényezőket jól ismerő vezetők, munkatársak egy 5-10 fős munkacsoportot alkotnak, amelyet felkészült moderátor vezet az elemzés elvégzésében. A befolyásoló tényezők összegyűjtéséhez és értékeléséhez a korábban már bemutatott szellemi alkotó technikák valamelyike alkalmazható (pl. ötletroham stb.). A folyamat elején tisztázni kell, és minden résztvevőben tudatosítani kell, hogy pontosan mire fog vonatkozni az elemzés. Projektek előkészítése esetén a tervezett projekt vázlatos tervét, koncepcióját kell áttekinteni, és pontosítani kell, hogy a befolyásoló tényezők felmérése kizárólagosan a projekt megvalósulása szempontjából, és nem a projektgazda szervezet egészének működésére történik. Segíti a befolyásoló tényezők összegyűjtését és értékelését azoknak az adatoknak, tényeknek, elemzéseknek, trendeknek a számbavétele, amelyet az érintettek ismernek, vagy az elemzési folyamat korábbiszakaszában már elkészültek.

A munka során rendszerint több tucat, olykor százas nagyságrendű befolyásoló tényezőt fogalmaznak meg a résztvevők. Ezért azt követően, hogy a csoport összegyűjtötte a befolyásoló tényezőket, a kategóriákon belül össze kell vonni, szelektálni kell azokat, majd a rangsorolás, a súlyozás, a prioritások kialakítása következik.

Törekedni kell arra, hogy az átfedéseket kiszűrjék, a kisebb súlyú, de egymással összefüggő tényezőket összevontan jelenítsék meg. A tényezők megfelelő módszerrel történő súlyozásával (amelynek egy lehetséges módját a fejezet további részében bemutatott STEEP módszer mutatja) ki lehet választani a legfontosabb tényezőket, amelyeket az alábbi táblázat struktúrában szokták összefoglalni.

2.2.3.2. ábra

A kölcsönhatási mátrix és a kapcsolódó stratégiák

előkészítése

A SWOT-elemzés kiterjesztésével a tényezőcsoportok összevetéséből létrehozhatunk egy ún. kölcsönhatási mátrixot. Ennek segítségével lehet dönteni, hogy a kapott információk alapján milyen stratégia mentén induljanak el a döntéshozók. Négy stratégiai változatban lehet gondolkodni, amelyeket a SWOT-táblázathoz kapcsolódóan az alábbi táblázat szemléltet.

2.2.3.3. ábra

A támadó stratégia esetén cél az erősségekre támaszkodva a lehetőségek maximális kihasználása. Ez a stratégia eléggé kézenfekvő, egy vállalatnak azon a területen kell tevékenykednie, ahol jó, és akkor, amikor a lehetőség kínálkozik rá.

A védekező stratégia esetén cél a veszélyek minimalizálása az erősségekre támaszkodva. Ide tartozhat például a veszélyek kompenzálása a több lábon állás stratégiájának segítségével.

A fejlesztő stratégiánál a lehetőségek kihasználása mellett cél csökkenteni a gyengeségeket. Itt a vállalat igyekszik megragadni egy olyan lehetőséget, amelyhez még nem rendelkezik a hozzá szükséges erősségekkel, képességekkel, tehát ezek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt.

Az elkerülő stratégia célja a túlélés, minimalizálni a gyengeségekből adódó hátrányokat és a környezet fenyegető hatását.

A STEEP-elemzés

A STEEP-elemzés valamely vállalkozás, szervezet vagy folyamat külső környezetének felmérésére, elemzésére, a marketinget befolyásoló tényezők bemutatására szolgáló módszer, amely szubjektív megítélés, statisztika, piacfelmérés alapján készül, és az alábbi kategóriákban elemzi a befolyásoló tényezőket:

• társadalmi és kulturális tényezők

• technológiai tényezők

• gazdasági tényezők

• környezeti tényezők

• politikai, jogi tényezők

Az elemzés esetenként kiegészül az etikai jellegű érték kategóriával is, ebben az esetben a STEEPV kifejezéssel jelölik. A kategóriákat az alábbi táblázat szemlélteti.

előkészítése

2.2.3.4. ábra

A STEEP-elemzés jól alkalmazható a SWOT-elemzéssel együtt: a SWOT-elemzés során összegyűjtött befolyásoló tényezők a STEEP-elemzéssel sorolhatók be különböző kategóriákba. Ezen túlmenően a két elemzés együttes alkalmazásával a befolyásoló tényezők rangsorolása is elvégezhető, ezáltal a legerősebb hatású tényezők meghatározhatók. Ehhez minden egyes befolyásoló tényezőt két szempontból kell értékelni:

• a tényező fontossága, tehát mennyire tartja az adott tényezőt jelentősnek az értékelő

• a tényező intenzitása, azaz milyen mértékben van jelen az adott tényező

Mindkét szempont szerint egy adott skálán pontozhatók a befolyásoló tényezők, és a tényleges befolyásukat például a két pontszám szorzatával lehet kifejezni. A módszer egy lehetséges alkalmazását az alábbi táblázat szemlélteti:

2.2.3.5. ábra Esettanulmány :

előkészítése

SWOT-elemzés a Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platform stratégiai tervének elkészítéséhez

A következő táblázat egy hazai projekt SWOT-elemzésének összefoglaló eredményeit mutatja be. A projekt célja az volt, hogy kidolgozza a hazai hidrogéngazdaság kialakításának, vagyis a hidrogénen alapuló energiaellátás bevezetésének, elterjesztésének feltételrendszerét, az ezzel összefüggő stratégiai feladatokat. A projektet a Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platform valósította meg.

A SWOT-elemzés elkészítésében a Platform valamennyi tagja részt vett. A SWOT-táblázat elemeit brainstorming módszerrel gyűjtötték össze, majd az így kialakult hosszú listát a Platform tagok a STEEPV-módszerrel értékelték. A lista rangsorolása a fontosság (F) és intenzitás (I) szorzataként adódó (R) tényező szerint történt.

A hidrogéngazdaság magyarországi kialakulásának feltételeire vonatkozó SWOT-elemzés eredményeinek összefoglaló táblázata, amely a munkacsoport által mezőnként 2-2 leglényegesebbnek ítélt tényezőt tartalmazza az alábbi összefoglaló táblázat.

2.2.3.6. ábra Forrás: Hidrogén és tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platform