Esélyegyenlőség elemzése

előkészítése

megvalósítása érdekében olyan célokat és elvárt eredményeket kell megfogalmazniuk, amelyek hozzájárulnak a nők, a roma kisebbséghez tartozók és a fogyatékos személyek helyzetének javításához, valamint elő kell segíteniük a családbarát munkahely kialakítását és az egyéb hátrányos helyzetű célcsoportok helyzetének javítását.

A hazai pályázati kiírások az alábbi szempontok érvényesítését követelik meg a pályázati forrásból finanszírozott projektek tervezése és megvalósítása során:

Az esélyegyenlőség szempontja nem választható, tehát nem elhagyható, hanem mindenhol, ahol csak lehetséges, érvényesíteni kell.

Az esélyegyenlőség szempontja nem járulékos elem, hanem a projekt szerves részét képezi, emellett a projekt minőségét is javítja, tehát mindenhol érvényesíteni kell.

Az esélyegyenlőség szempontjának érvényesítése Európai Uniós követelmény mind a pályázók, mind pályázatot befogadók, értékelők számára.

Az esélyegyenlőségi szempontokat a projekt előkészítésének és megvalósításának minden szakaszában érvényesíteni kell, így a tervezésben, a megvalósításban, a nyomon követésben és az értékelésben is. Az esélyegyenlőség, mint horizontális elem tehát azt jelenti, hogy minden a projekttel kapcsolatos tevékenység során figyelni kell e szempont érvényesülésére.

A pályázó feladata, hogy a projekt tervezésekor végiggondolja, hogy a megvalósítás során az esélyegyenlőség szempontjait miként fogja érvényesíteni, és ezt a pályázatában be is kell mutatnia. Nem elégséges ugyanis pusztán általánosságban leírni, hogy a tervezett projekt a megvalósítása során: „nem diszkriminál / mindenkit egyenlően kezel / mindenki előtt nyitva áll” stb., hanem pontosan meg kell határozni és a pályázatban le kell írni, hogy az esélyegyenlőséget milyen szempontok szerint és hogyan fogják megvalósítani a projektben, ezáltal hogyan fogja a projekt javítani az adott hátrányos helyzetű személyek helyzetét.

Meg kell különböztetni az egyenlő bánásmód biztosítása és az esélyegyenlőség politikája fogalmakat. Az egyenlő bánásmód azt jelenti, hogy nem lehet hátrányos módon megkülönböztetni senkit faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet okán. Az EU-ban elfogadott megközelítés szerinti esélyegyenlőség azonban a diszkrimináció mentességnél többet kíván: azon feltételek megteremtését jelenti, amelyek segítségével mindenki - anyagi és születési helyzetétől függetlenül – valóban hozzá is juthat a támogatások nyújtotta lehetőségekhez.

Az Európai Unió ajánlása alapján a pályázati projektek három kategóriába sorolhatók:

Az esélyegyenlőség szempontjábólpozitív projektek, melyek elsődleges célja az esélyegyenlőség javítása.

Az esélyegyenlőség-orientált projektek, amely bármely projekt lehet, amelynek ugyan nem elsődleges célja az esélyegyenlőség javítása, de hozzájárul ahhoz.

Az esélyegyenlőség szempontjából semleges projektek, azok a projektek, amelyek a hátrányos helyzetű csoportok számára is biztosítják az egyenlő bánásmód elve alapján történő részvételt, ugyanakkor nem tartalmaznak pozitív diszkriminatív elemeket.

Az Európai Bizottság javaslatára öt fő esélyegyenlőségi területről lehet beszélni:

1. Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése

A fogalom legszűkebb értelmezése szerint a családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket nevelő, szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni. A családbarát munkahely tágabb értelmezése a család legkülönfélébb formáival számol, figyelembe veszi nemcsak a gyerekek, hanem más, pl. idős, beteg, fogyatékossággal élő családtagokkal kapcsolatos kötelezettségeket is.

2. A nemek közötti egyenlőség erősítése

A nők teszik ki a népesség felét, de a nemek közötti egyenlőség még sok tekintetben nem érvényesül a gyakorlatban. A tényleges egyenlőség a munkaerőpiacon sem valósul meg.

előkészítése

3. Fogyatékos személyek életminőségének és munkaerő piaci esélyeinek javítása

A foglalkoztatottak aránya Magyarországon a fogyatékos emberek körében a lehetőségekhez képest alacsony. A fogyatékossággal élők számára a foglalkoztatás elérhetősége javítható az akadálymentes fizikai és kommunikációs környezet kialakítása, továbbá a távmunka és egyéb alternatív munkavégzési lehetőségek biztosítása révén. A fogyatékosság különleges személyes adat, emiatt figyelembe kell venni az adatvédelmi szempontokat. Adott személy adatainak kezelése célhoz kötött legyen, tehát a különleges személyes adatok közül csak azokat szabad kezelni, amelyekre a pályázó esélyegyenlőségi vállalásai vonatkoznak, és amelyekről az érintett önkéntes nyilatkozata rendelkezésre áll.

4. Roma emberek életminőségének és munkaerő piaci esélyeinek javítása

Az esélyegyenlőségi támogatási alapelv szóhasználatában „roma” ember, aki magyar, lovári, beás anyanyelvű, és magát cigány vagy roma származásúnak vallja. A diszkrimináció mellett az alacsony képzettségi szint is konzerválja a roma népesség alacsony arányú munkaerő-piaci részvételét és előmenetelét. A roma származás és a fogyaték az érintettek önkéntes hozzájárulása alapján kerülhet rögzítésre, azaz pályázatában csak akkor utalhat adott személyek roma vagy fogyatékos voltára, ha ők önkéntesen és határozottan hozzájárultak ehhez.

5. A 68/2001 EK rendelet alapján hátrányos helyzetű munkavállalók esélyeinek javítása

A fő esélyegyenlőségi célcsoportok mellett más, kisebb létszámú csoportok, ún. hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és munkaerő-piaci részvételét is elő kívánják segíteni. Hátrányos helyzetű munkavállalók körét a 68/2001/EK rendelet írja le.

A pályázati projektek esetében esélyegyenlőségi tervet célszerű – egyes pályázati kiírások szerint kötelező – készíteni, amelynek tartalma a következő.

1. Bevezető

2. A megállapodás hatálya 3. Általános célok, etikai elvek 4. Helyzetfelmérés

5. Konkrét célok, feladatok, intézkedések az egyes célcsoportok érdekében

6. Az egyenlő bánásmód betartása és az esélyegyenlőség elősegítése a munkaügyi folyamatokban 7. A megfelelő munkakörülmények biztosítása

8. A képzési programokhoz való egyenlő hozzáférés elősegítése 9. A nyugdíjas korba való átmenet megkönnyítése

10. A családos munkavállalók számára biztosított kedvezmények 11. A panaszkezelési eljárás

Az esélyegyenlőségi terv további részleteit e tantárgy kereteiben nem tárgyaljuk.

Az pályázati projektek tervezésénél azzal lehet számolni, hogy az esélyegyenlőségi terv feladatainak megvalósításához a források a program költségvetésében rendelkezésre állnak, mivel e tevékenységek költségei elszámolhatók. Az esélyegyenlőségi szempontok idejekorán történő figyelembe vétele pontosan abban segít, hogy már a pénzügyi tervezéskor nevesíteni, illetve tervezni lehet ezeket a költségeket.

Az esélyegyenlőségi szempontoknak a projekttervezésben való érvényesítését segíti az esélyegyenlőségi felmérés és hatáselemzés elvégzése. Ennek célja annak feltárása, hogy a tervezett fejlesztés milyen hatással lesz valamely esélyegyenlőségi szempontból kiemelt csoport élethelyzetére. Ez különösen a komplex, a hosszú távú fejlesztési tervek esetén elkerülhetetlen. A helyzetelemzésben meg kell jeleníteni a projektben érintett esélyegyenlőségi csoport(ok) foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetét, gazdasági részvételét, képzéshez,

előkészítése

Esélyegyenlőségi hatáselemzést a helyzetelemzés és a tervezett fejlesztés, azaz a projektterv ismeretében lehet készíteni. A felmérés, elemzés főbb megállapításait, valamint ezek projektbe építésének módját be kell mutatni a projekt megvalósíthatósági tanulmányában.

Az energiahatékonysági projektek döntő többsége az esélyegyenlőség szempontjából semleges, vagy legfeljebb az esélyegyenlőség-orientált projektek csoportjába tartozik, esélyegyenlőség szempontjából pozitív energiahatékonysági projektre kevés példa van. Az esélyegyenlőség szempontjának az energiahatékonysági projektek tervezésekor, megvalósításakor történő érvényesítéséhez ennek megfelelően kevés valódi lehetőség van. Főként a települési vagy regionális szintű energiahatékonyság javítását célul kitűző projektek, vagy programok, illetve az országos szintű energiahatékonysági programok esetében lehet az esélyegyenlőséget ténylegesen érvényesíteni, hiszen ezek egyidejűleg sok energiafogyasztót érintenek, munkahelyteremtő hatásuk lehet, és ezeken a területeken mindenképpen kell az esélyegyenlőség biztosításával foglalkozni. Egyes épületek, intézmények, vállalatok energiamegtakarítási célú projektjeinél e szempontok kevéssé érvényesülnek. A megújuló energia termelésének növelését célzó projektek estén egyes projekttípusok esélyegyenlőség-semlegesek (pl. szélerőmű beruházás), más projekttípusok inkább esélyegyenlőség-orientáltnak minősíthetők (pl. mezőgazdasági eredetű megújulók termelésének növelése).