Hálózat-bővülés

A hálózati beruházások elégségességének értékelésekor egy harmadik lehetőség a hálózat bővülésének vizsgálata. Ehhez kétféle adatot célszerű értékelni: a hálózat hosszának alakulását, amin keresztül vizsgálható az újonnan épült hálózatrészek alakulása; továbbá az adott években átadott (üzembe helyezett) hálózathosszt. A kettő átfedi egymást, mégsem nem azonos: az üzembe helyezett hálózat tartalmaz rekonstrukción átesett, felújított hálózatokat is, nem csak újonnan kiépült vonalakat és hálózatszakaszokat.

Az elosztóhálózat abszolút hosszának alakulását mutatja be a 23. ábra:

Forrás: VEZESTÉK 2012 adatok alapján saját szerkesztés

23. ábra: Az elosztóhálózat abszolút hossszának alakulása (km)

Az elosztóhálózat hosszának változását többek között az új fogyasztói bekapcsolások kapcsán szükséges fejlesztések indukálják. Ez az igény azonban a hálózat kiépítettségének, sűrűségének növekedésével nyilvánvalóan csökkenő mértékű növekedést tesz szükségessé, vagyis a hálózathossz növekedésének lassulása nem feltétlenül jelent elégtelen beruházási szintet. Azt is meg kell említeni, hogy az engedélyesek kötelesek bekapcsolni a hálózatba az azt kérő (és a csatlakozási díjat megfizető) fogyasztót. Vagyis a hálózat bővítésének e részét a céges működéstől független tényező(k) sokkal közvetlenebbül determinálják, mint a műszaki/technológiai fejlesztést. Az új igények alakulása tekintetében a gazdaságot jellemző általános trendek, a fellendülés és visszaesés erősen meghatározóak.

A rekonstrukciók és fejlesztések ellenben a működési biztonságot és színvonalat emelik, illetve a hálózati veszteséget csökkentik. Fontos szem előtt tartani azt is, hogy a hálózati beruházások egy igen jelentős részét, a transzformátor alállomások fejlesztését a hálózat hosszának változása nem reprezentálja – ilyen típusú rekonstrukció vagy akár új alállomás építése is történhet a vezetékhossz változatlansága mellett, illetve csak egy minimális vezetékhossz-változás indukálásával. Hasonló a fogyasztói teljesítmény-bővítés is, amely a hálózat hosszára rendszerint nincsen hatással.

Meglepő módon a hálózatok teljes hossza egyes években még csökkenést is mutatott. Az elosztóhálózaton ilyenek voltak a 2000, 2002 és 2010-es évek.

Ugyanakkor a jelentősebb csökkenéseket követő években rendszerint megugrik a hálózathossz: ez arra utal, hogy egyes vonalszakaszok a rekonstrukció miatt hosszabb időre kiesnek, ám a következő évi üzembe helyezéssel ismét megjelennek a lejelentett adatban. Természetesen lehet még statisztikai hiba, hibás adatközlés is az adatokban – ennek mértékét jelen kutatás során nem állt módomban megítélni.

Némiképp árnyalja a képet az üzembe helyezések alakulása az időszak folyamán. Ezt mutatja a következő ábra:

Forrás: MAVIR és VEZESTÉK 2011 adatok alapján saját szerkesztés

24. ábra: Az egyes években üzembe helyezett elosztóhálózat (km)

Mint potenciálisan jelentős markert, vizsgálni volt szükséges az esetleges összefüggés, esetleg determinisztikus kapcsolat létét, vagy hiányát a

hálózatfejlesztési hozzájárulást (csatlakozási díjat) fizető fogyasztók száma és az üzembe helyezett hálózat hossza között. Ebben a relációban nem találtam különösebb kapcsolatot. Ettől függetlenül jól látható és fontos eredmény, hogy a teljes vizsgált időszakban az üzembe helyezések alapján is folyamatos fejlesztési tevékenység zajlott. Az üzembe helyezések kapcsán figyelemre méltó a 2001-2004-es szabályozási periódusban történt felfutás, amikor is a korábbinál jelentősen magasabb szintre emelkedett az átadott szakaszok hossza. Ez annál is érdekesebb, mivel ebben az időszakban a beruházási volumen nagyjából stabilan alakult. E jelenség mögött állhat hatékonyság-javulás (a rendelkezésre álló beruházási erőforrások gazdaságosabb kihasználása), de akár összetétel-hatás is (például fajlagosan olcsóbb vonalak, szakaszok nagyobb arányú felújítása vagy építése). Azt ezt követő időszakban az átadott szakaszok hossza egészen 2009-ig csökkent, majd a 2009-es mélypont után növekedésnek indult. Figyelemreméltó, hogy a beruházási volumen viszont jelentősen növekedett, éppen a 2009-et megelőző időben. Ezért arra következtetek, hogy az átadott (üzembe helyezett) elosztó hálózat hossza önmagában nem különösebben jó indikátora a beruházások elégséges voltának.

Forrás: MAVIR adatok alapján saját szerkesztés

25. ábra: Az átviteli hálózat hossza (km)

Az átviteli hálózat esetében csak a hálózat teljes hosszára találtam adatot, az üzembe helyezett hálózatra nem. Ez az adatsor a fenti, 25. ábrán látható módon lassú, de biztos hálózathossz-növekedést mutat. Az elosztási eredményekkel kapcsolatban leírtak itt is igaznak tekinthetők.

Végeredményben a hálózati beruházások elégségessége kapcsán mindhárom vizsgált aspektus arra utalt, hogy a vizsgált időszakban mindvégig érvényesült egy folyamatos beruházási tevékenység. Ez a hálózati veszteség és a szolgáltatásminőségi mutatók szempontjából az elosztóknál egyértelműen kielégítő eredményre vezetett, a folyamatosan javuló mutatók mellett még az egyre szigorodó minőségi elvárásoknak is többnyire megfeleltek a cégek. A hálózathosszak és az átadott szakaszok alakulása alátámasztja a folyamatos beruházási tevékenységre vonatkozó hipotézisemet, de a beruházások kielégítő vagy elégtelen voltát illetően ezzel nem sikerült alátámasztanom. Az átviteli tevékenység esetében a szolgáltatásminőségi mutatók alakulása és a hálózathossz stabil emelkedése pozitív jel, míg a hálózati veszteség szintje láthatóan stabilan és iparági sztenderdek szerint elfogadhatóan alakult.

A hálózati beruházások megfelelősége, a társadalom szempontjából való optimum értékelése céljából az elégségesség mellett azok szükséges, azaz nem túlzó volta is vizsgálatra érdemes és vizsgálandó is. Elemzésük azonban a jelen tanulmány tárgyán – amennyiben fontos társadalmi szükségletek elemzéséig terjedő elemek vizsgálat alá vonását feltételezi -, valamint módszertani eszközein túlmutató, és terjedelemben is más méretet megkívánó vizsgálatot igényel, ezért a beruházási szint megfelelőségére, különös tekintettel a határkeresztező kapacitások fejlesztésére vonatkozó további vizsgálatot nem végeztem, így ez a kérdéskör a kutatás folytatásának egyik jövőbeni irányát jelöli ki.