Szemléleti képek
II. Gazdászati színezett táblázatok
Alagcsövclés. 5. szám. 1 frt.
Rétöntözés. 6. szám. 1 frt.
Dohánytermelés. 18. szám. 1 frt.
Lentermelés. 19. szám. 1 frt.
Baromfitenyésztés. 26. szám. 1 f r t .
Hasznos és nem hasznos madarak. 29. szám. 1 frt.
Baromfitenyésztés. 27. szám. 1 f r t .
Hasznos és nem hasznos madarak. 30. szám. 1 frt.
Kubinyi L. A h á z i ipar k ö n y v e . 3 füzet, minden egyes füzet bolti ára 1 frt 20 kr., netto-ára 1 frt.
Tornatanitás. 1 f r t 2 ) kr.
Gönczy P. Utasítás a földgömbhöz. 60 kr.
Gönczy P. Métermértékek fali táblája szöveggel. 60 kr Gönczy P. Geisler természetrajzi pompásan színezett nagy falitáblái 1. 2. 3.4. lap á l l a t o r s z á g , vászonra húzva 15 frt. — 5. lap. n ö v é n y e k , vászonra húzva 4 f r t 50 kr.
— 6. lap á s v á n y o r s z á g , vászonra húzva 5 f r t . Gönczy P. Rasch természetrajzi fali ábrái. 6 f r t 60 kr.,
magyarázó szöveggel.
Gönczy P. Bopp természettani fali ábrái. 4 frt, magya-rázó szöveggel.
Számológép golyókkal, 141 centiméter. 6 frt.
Szenthe J. Utasítás a számológép használására. 20 kr.
Bopp métermértékek gyűjteménye. 5 frt.
A felsorolt tankönyvek nagy része német, tót, szerb, román, orosz s veiül nyelven is kapható.
Budapest, I860. Nyomatott a magy. kir. tudom.-egyetemi könyvnyomdában
XIII. évfolyam 5. szám. Budapest, 1880. márcz. 15.
D
Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. minisztérium
az óvodák, elemi, felső n é p - és polgári iskolák s egyéb n é p o k t a t á s i intézetek számára.
A szerkesztőség és kiadóhivatal a magy.
kir. egyetemi nyom-da épületében van iskolatéi- 125. szám
alatt.
A „Néptanítók lapját" megkaphatja minden magyarországi nép-oktatási intézet ingyen és pedig: azon intézetek, melyekben egy vagy két, logfölebb három tanitó működik egy példányban; azon intézetek, melyekben négy vagy öt legfölebb hat tanitó foglalkozik, két példányban ; azok pedig, melyekben hatnál több tanitó
mű-ködik, három példányban.
Minden küldeményt a szerkesztőséghez
ké-rünk czimezni.
Elöllzetési ár: egész évre 3 frt, félévre
1 frt 50 kr.
Ismertetés
a v a l l á s é s k ő m i n i s t e r n y o o r s z á g
o r s z
ö z o k t a t á s i m a g y a r k i r . r n y o 1 c z a d i k j e l e n t é s e a z k ö z o k t a t á s i á 11 a p o t á r ó l , a z á g g y ü 1 é s e l é t e r j e s z t v e . E 800 lapnál terjedelmesebb 4-ed rétii nagy könyv a napokban jelent meg, és szól az 1878.
évi t a n ü g y i állapotokról. Az előbbi hasonló jelentésektől eltérőleg, a mostani jelentés öt szakaszra oszlik. 1. legterjedelmesebb szakasz szól a népnevelési tanintézetekről. II. sz. a középtanodákról. III. sz. a felsőbb tanintézetek-ről. IV. sz. autonom felekezeti közép- és főis-kolákról. V. sz. emberbaráti és közniivelődési intézetekről. Uj szakasz a IV-dik, melyben az autonom felekezeti közép- s főiskolák külön választatnak az állami s alapítványi hasonló tanintézetekből.
1. szakasz : a népoktatás állapota. Már a be-vezetésben mondatik, hogy az adatgyűjtés évről évre mind szilárdabb, s megbízhatóbb alapon történvén, a mostani jelentés m á r lehető hű képét a d j a a népoktatás állapotának. Továbbá kellemesen lep meg már az első lapon néhány
főadat, ii. m. az iskolák száma 1878-ban az előbbi évihez képest 189-el szaporodott, s mig 1877-ben a tanköteleseknek 7l.i százaléka j á r t iskolába, 1878-ban 77.»% m u t a t t a t i k ki. A ta-nitók száma egy év alatt -173-al növekedett, a tanitói fizetések összege pedig 371,708 frttal.
F e l t ü n ő l e g g y a r a p o d o t t az iskolák évi jöve-delme s k i a d á s a ; mert mig ez 1877-ben 8.460,718 i r t o t tett, 1878-ban az 8.873,178 f r t r a emelkedett, egy évi gyarapodás t e h á t 412,460 frt, csaknem fél millió frt.
Ezen adatok u t á n azt mondja a bevezetés, hogy az említett évben is arról kellett m e g -győződni, hogy a népnevelés i r á n t felébredt szükségérzet ismét csak fokozódott; a fennál-lott iskolák javítására, valamint ujak felállítá-sára országszerte élénk munkásság mutatkozott,
É h e z a számhoz e g y f é l
ami annál örvendetesebb jelenség, minthogy az emiitett év máskülönben elég nyomorúságos volt.
De ha igy gyarapodtak a népnevelési i n t é z e -tek külsőleg, bizonynyal fejlődött azoknak b e l s ő életök is. Az egyes megyékről szóló k i m u t a t á -sok tanúskodnak arról, liány iskolában ölelték fel mind nagyobb mérvben a népokt. t ö r v é n y -ben kijelölt kötelezett t a n t á r g y a k tanítását.
Lássunk, mennyire e lap szűk köre engedi, néhány részletesebb adatot is.
Budapest főváros népokt, ü g y e általában előbb haladt, tankötelesek száma 43,300 volt, ebből iskolába j á r t 36,313, vagyis a tankötelesek 83.s°/d-a. Az említett számból magyar 26,687, német 9076, a többi nemzetiség elenyészőleg csekély számmal. Iskola volt összesen 137 ( 5 7 0 tanteremmel és 545 tanitóval), ebből csak m a gyarul tanítottak 123 iskolában. Egy t a n t e -remre esett 76 növendék, egy t a n í t ó r a átlag 7 9 . A 137 iskolára 665,055 frt fordíttatott, és pe-dig legnagyobb részben községi forrásból, ezen összegből 514,843 f r t tanitók fizetésére m e n t . A tanitók létszáma 1878-ban 13-mal növeke-dett, s a r. t a n i t ó k fizetése á t l a g 977.3 f r t r a ment (az előző évben 961 f r t volt ez átlag). A felszerelés gyarapodott.
A főváros lakóinak nagyobb részét — a m i n t a köztapasztalat m u t a t j a — n e m m o n d h a t j u k magyar ajkúnak, s feltűnő mégis, hogy az isko-lákba járó gyermekek kevés kivétellel m i n d magyaroknak tekintetnek, s m a g y a r u l tanulnak.
E b b e n van a f ő v á r o s n a k egyik nagy érdeme, hogy iskolái m a j d m i n d községiek levén, azok-ban tannyelvül a magyart r e n d e l t e ; azonazok-ban nem mondhatni, hogy ez valami kényszerítéssel t ö r t é n n é k ; mert német, sváb, tót, izraelita szi-vesen küldi gyermekeit a magyar iskolába s kívánja, hogy m a g y a r u l tanuljon. Mily más képe lesz a fővárosnak, ha m a j d az u j nemzedék f o g a mostani helyére lépni magyar nyelvvel s ma-gyar érzéssel. A főváros atyáinak bölcsessége a népoktatás terén örök emlékezetre méltó.
iv m e l l é k l e t v a u csatolva, r a m
-«£> 90 Az iskolák száma 1878-ban az egész ország-ban 15,675 volt, 189-el több, mint az előbbi évben. Ebből állami 172, községi 1555, feleke-zeti 13,790, magán isk. 158. — Ezek közül megint elemi 15,538. felső népisk. 62, polgári isk. 75. — A fennebbi számból esik az ország minden községére átlag l.a iskola, egy Q mér-földre 3.13 iskola, és minden 866 lakosra egy iskola.
Észre lehet venni, hogy 1878-ban a községi iskolák nem szaporodtak, sőt apadtak; ennek egyik okául mondatik, hogy néhány községi iskola államivá t é t e t e t t ; másik főokul pedig az liozatik fel, hogy az államsegély községi isko-lákra a törvényhozás által megszavazott összeg-ből nem telt, s igy sok község kívánsága nem volt teljesíthető. E z valóban megdöbbentő hely-zet, s még inkább azzá válik a jelentés azon kifejezése által, hogy ugy 1877, mint 1878-ban az alap kimerültsége miatt részint tulkiadást kellett csinálni, részint a szeptember hóban megnyílt tanévre a rendes segélyt csak a kö-vetkező év elején lehetett kiadni, tehát sok helyen a lanitók négy hónapon át nem k a p h a t -ták meg fizetésüket.
Hogy ez igy van, az természetes u g y a n ; mert évről évre növekedvén az állami és köz-ségi iskulák száma s azok költsége, a fedezési alap pedig nem hogy aránylagosan emeltetett volna, hanem még csökkent : be kellett követ-kezni azon időnek, amikor az országgyűlés által megszavazott alap már a fennálló iskolák költ-ségeit sem fedezheti, nem hogy ujak segélyezé-sére is szolgálhatna.
Azonban alig lehet ember az országban, aki a népoktatás fejlesztése terén — bármily mos-tohák legyenek is az ország pénzügyi viszo-nyai — a megállapodást helyesnek látná. Ezen nagy bajon tehát segíteni kell, erre pedig egyetlen mód az, hogy a törvényhozás évről évre a szükségletnek megfelelő összeget sza-vazzon meg a népokt. rendszeres további fej-lesztésére. Hiszen itt nem milliókról van szó, hanem évenként mintegy százezer forint eme-lésről.
Ugyanezt kívánja az a szomorú adat is, hogy említett évben még 267 oly község volt ha-zánkban, hol semmi iskola sem volt, oly iskola nélküli község pedig, melyeknek gyermekei a szomszéd község iskolájába mehetnének, s hely-lyel Közzel mennek is, még 1718 van.
A felekezeti iskolák száma az 1877-ki kimu-tatáshoz képest 35-el szaporodott. A jelentés általában dicsérettel emlékszik meg a kath. és prot. felekezetek buzgóságáról s áldozatairól iskoláik irányában. A gör. kath. s különösen a gör. kel. iskolák azonban legtöbb helyen még igen gyengék s hiányosak.
161 zugiskoláról is tétetik említés, melyek az engedélyezett 158 magániskolához adva 319-re emelik a magániskolák számát. A zugiskolákat azonban legjobb lenne bezáratni.
A tankötelesek (6—15 évesek) száma az egész országban tett 2.126,863-at. Ebből iskolába járt
1.627,919, vagyis 77.'.)"/». Az iskolába járó gyer-mekek száma egy év alatt emelkedett 6 száza-lékkal. Ha 1869-ig pillantunk vissza, amikor a tanköteleseknek 47.88%-ka j á r t iskolába, 10 év alatt ezt 29.i% látjuk emelkedni. A mostani csüggedt közhangulat közepett ezek az adatok emelhetik bizalmunkat, s jobb jövő iránti remé-nyünket.
Érdekesek azon adatok is, melyek az isko-lába j á r ó növendékek százalékát tankerületen-ként tüntetik fel. 90 százaléknál több j á r isko-lába 14 megyében (ilyen megye 1877-ben csak 9 volt), 80—907o közt áll 18'megye, 7 0 — 8 0 % közt 19 megye, 6 0 — 7 0 % közt 7 megye, 50—
60°/o közt 5 megye, leghátul áll Maros-Torda-megye 47.3%-kal, Máramaros és Szolnok-do-bokamegye 34.8 és 34.r százalékkal.
Tanulságos ezen számokat összehasonlítani az 1869-ki számokkal, akkor járt iskolába a tanköteleseknek 9 0 % - k a 3 megyében, 8 0 % két megyében, 70% öt megyében, 6 0 % 15 megyé-ben, 5 0 % 16 megyémegyé-ben, 4 0 % 21 megyémegyé-ben, 3 0 % 14 megyében, 20°/o öt megyében, és volt egy olyan megye is, melyben a tanköteleseknek csak 9.80 százaléka j á r t iskolába. Ezen számok mutatják az óta a folytonos nagy haladást.
Az iskoláin j á r t gyermekek közül volt : ma-gyar 785,312 (több mint az előbbi évben 26,839-el), német 277,984, román 200,434, tót 254,222, szerb 35,024, horvát 26,904, ruthén 48,039. Itt még sok kívánni való van jövőre, ezen számoknak lassankint változni kell a ma-gyarság javára.
Az előbbi évihez képest 1878-ban szaporo-dott a tankönyvvel ellátott tanulók száma kö-zel 170,000-rel.
Lényegesen apadt a csak olvasni, de irni nem tudó iskolások száma is, a mi arra mutat, hogy a sillabizáltató tanitók évről évre apadnak, s az irva-olvasási módszer az ujabb tanitói nem-zedékkel mindinkább tért nyer.
Magyar nyelven tanítottak 7171 iskolában, az előbbi évhez képest 147 iskolával több. A.
német tannyelvű iskolák száma apadt 124-el, ellenben a román tannyelvű iskoláké szintén lényegesen szaporodott (179-el).
A 21,190 tanító közül képesített volt 16,451.
Ugyanazon számból r. tanitó volt 19,011 és 2179 segéd tanitó. — A képesített tanitók száma is szaporodott az előbbi évhez képest 644-el.
A 15,675 iskolából saját helyiségében volt, elhelyezve 1395 kivételével a többi, ez utóbbiak bérhelyiségben. 1878-ban saját házat nyert 141 iskola.
Faiskola volt 7966 (258-al több, mint az előbbi évben), iskolakert volt 4945 (486-al több, mint előbb), testgyakorló hely volt, 4960 (580-al több mint előbb).
A tantermek száma egy év alatt 531-el sza-porodott. Mindenféle iskolai felszerelés teteme-sen gyarapodott.
Az összes iskolák évi jövedelmét fennebb 8.873,179 frttal kimutattuk, ebből csaknem 7 millió frt készpénz, a többi naturale.
-<€X 91 K>-Ezen jövedelem forrásai a következők :
a) ingatlan vagyon (10 V» mill.)
jövedelmezett 607,434 f r t b) iskolai tőkepénzek (közel 3
mill. 200 ezer frt) kamatja 228,047 „ c) tandijakból befolyt . . ' . 1.199,230 „ d) államsegélyből 606,005 „ e) községi segély 3.217.841 „ f) egyházi segély 2.443,402 „ g) egyéb forrásból 511,219 „ összesen mint fennebb 8.873,178 f r t . Az előbbi évihez képest a gyarapodást fen-nebb jeleztük, i t t csak azt jegyezzük még meg, liogy az iskolák ingatlan vagyona szaporodott egy év alatt csaknem 3 millió f r t értékkel; az iskolák tőkepénzbeli vagyona pedig gyarapodott 27» százezer forinttal. Tandij is közel 46,000 f r t t a l több folyt be. Az egyházak segélye pedig 244,809 frttal volt több.
A kiadás hasonló arányban növekedett, ezen adatok közül csak azt emeljük ki, hogy tanitók fizetésére 271,708 frttal több adatott ki, mint 1877-ben. Szegény tanulók segélyezésére is kö-zel 10 ezer frttal adatott ki több. Egy iskolára átlag esett a fennebbi közel 9 millió összegből 566 frt.
Tanítóképezde 1878-ban volt 68 (3-mal több mint 1877-ben). Ebből férfi tképezde 51, nő tkép. 17. — Jelleg szerint : állami volt 16 férfi 6 nő tkép. r. k. 14 férfi, 8 nő tkép. g. kath.
tanitókép. 4, g. kel. férfi 3, nő tkép. 1., ref.
tanitókép. 4, ágostai hitv. tanitókép. 9, izraelita tanitókép. 1., magán (engedélyezett) tuőkép. 2.
Mind ezen tanitóképezdékben működött 613 tanár. A növendékek száma tett 4322-öt. Eb-ből 3070 férfi, 1252 nőnövendék. Az állami tanitóképezdékben volt 1297, nőnövendék pedig 815. — A tképezdei növendékek száma az utóbbi évhez képest szaporodott 331-el. Ez mu-tatja, hogy mind több több növendek lép a tanitói pályára, s ezen körülményt az intézetek-nek fel kellene használni arra, hogy most, mi-kor már ugy sem oly nagy a tanitók hiánya, mint évek előtt, a tky'pezdékbe felveendő nö-vendékek elő képzettségére több figyelem for-dittassék.
1878-ban az összes tképezdékben képesítő oklevelet nyert 1295 tanitó- és tanitónőjelölt, kik közül 360 nőtanitó, E számból esik az ál-lami tanitóképezdékre 273. a tanitónőképezdékre 200. Ez évben 190-el több tanitó s tanítónő képesittetett, mint 1877-ben.
Az állami tanitó- es tnőképezdékre 519,000 f r t költetett, ebből tanárok fizetésére 181,317 f r t növendékek köztartására és segélyezésére esett 226,546 frt. E g y tanitóképezdei növendék segélye került az államnak 98 f r t 45 krba, tel-jes neveltetése pedig került 242 f r t 58 krba.
Nő növendék ellátása 121 f r t 17 krba, teljes neveltetés 250 frt 76 krba. Elég sokba kerül már az államnak egy egy növendék kiképezte-tése, épen ezért — ismételjük —• ez után mind inkább megvizsgálandók a felveendő
növendé-kek. Ezt mondjuk különösen a tnőképezdékről, hová nevelés végett is szeretik beadni a szülők leányaikat annélkül, hogy tanítónőkké szánnák valósággal.
Tornászati póttanfolyam állam segélyly el 5 helyen tartatott, hol 154 tanitó nyert oktatást a tornászaiban s részben a kertészet s házi-iparban.
Állami felsőbb leányiskola 3 volt, u. m. Bu-dapesten, Trencsénben és M.-Szigeten, amott 4 rendes s 3 párhuzamos osztályban 282 növen-dék. Trencsénben az 1. II. osztályban 39 (az előkészítőben 45), M.-Szigeten az I. II. osztály-ban 36 (az előkészítőben 20) növendék.
Az iparos szakoktatás országos rendezéséről az előbbi jelentés foglalt bővebb fejtegetést magában. I t t csak röviden említtetik, hogy az első fokú ipariskolák rendezésére még sok a teendő, a nehézségek részben az ipartörvény revisiójánál elháritandók s ezen iskolák f e n t a r -tására első sorban az illető községek és iparosok kötelezendők. Megeinlittetik, hogy ipar t a n -műhelyek felállítása terveztetik több polgári is-kola mellé. — A közép ipartanoda Budapesten félállittatott (de ez csak 1879-ben). — A kas-sai már megerősödött gépészeti ipartanodában 1878-ban volt 3 osztályban 61 tanuló i t t az elméleti oktatáson kivül a növendékek foglal-koznak gyakorlatilag is a minta asztalos, az öntödei, a gépkovács és géplakatos munkák tanulásával. E jeles szakintézet 13,300 í r t j á b a került emiitett évben az államnak.
A házi-ipar állapotára nézve ezen jelentés egyszerűen az előbbi évi jelentésre hivatkozik, mi is csak annyit említünk meg, hogy a házi-ipar fejlesztéséi-e különösen a tanitóképezdékben fordittatik több több figyelem, aztán felső nép-s polgári inép-skolákban, nép-sőt egyletek tárnép-sadalmi uton és dicséretes buzgoságot fejtenek ki az irányban.
Kereskedelmi iskola 1875-ben 27 volt, ezek közül egy akadémia (Budapesten), közép fokú keresk. iskola 8. a többi alsó foku. Ezek közül 4 részesült összesen 4700 f r t államsegélyben.
Az előbbi évhez képest a keresk. iskolák nö-vendékei 319-el szaporodtak.
Kisdedóvódát 238-at mutat ki a jelentés az egész országban. Az ezekre fordított 198,236 frtból államsegély pótolt 9324 frtot, a többit a községek s társadalom fedezte. Ezen kivül a budapesti orsz. óvóképző 10,000 frt, a kolozs-vári hasonló intézet 3500 frt államsegélyt kap-tak. A kisdedóvók száma 61-el több volt, mint az előbbi évben. Itt is van valami haladás. Azonban e téren még igen sok a várni való, hiszen egy nagyobb községben sem kellene, hogy hiányoz-zék az óvoda vagy gyermekkert.
Az orsz. tanszermúzeum tetemesen gyara-podott.
Részletes kimutatás közöltetik a ministerium által ez évben kiadott tankönyvek s taneszkö-zökről. Ezek értéke 308,738 f r t r a tétetik. Tan-könyv s taneszköz kiosztatott ingyen 3196 f r t értékű.
5*
G y e r t y á n í í y - k ö n y v
-<€X 9 2 Az iskolai használatból kitiltott tankönyvek jegyzéke is közöltetik négy pont alatt.
A néptanítók n y u g d í j - s gyámintézetébe 1878.
év folytán felvétetett 1019 egyén, az előbbi négy év alatt felvettekkel együtt tagja az
in-tézetnek 9909 tanitó és tnő. Tulkoruság m i a t t nem vétetett fel 1782 tanitó, tanképesités h i á -nya s más okok miatt nem vétetett fel 3040.
Betöltetlen iskolai állomás volt 794. — Ezen intézet összes cselekvő vagyona 1878 végén
1,493,381 f r t 82 krban mutattatik ki. — Tani-tók, azok özvegyei s árvái nyugdijában, segélyé-ben s végkielégitésésegélyé-ben kiadatott összesen 9715 f r t 23 kr.
Ez után közöltetnek az évfolytában kiadott elvi jelentőségű ministeri rendeletek.
Aztán számos táblán kimutattatik az állam-segélynek mi czélra s minő mértékben történt kiadása részletesen.
Ismételjük, hogy e jelentésnek a népoktatásra vonatkozó majd minden rovata örvendetes a d a -tokat közöl, melyek minden hazafira, de főkép a tanítókra s tanügy-barátokra buzditólag s emelőleg hathatnak. Biztos előhaladás látszik e téren minden irányban. Kormány, községek és felekezetek nemes versenynyel hatnak és csele-kesznek, fáradnak és áldoznak, hogy a népne-velés ama rég óta sovárgott jobb korszaka mind inkább közeledjék s reánk derüljön.
A jelentés többi részéről röviden egy követ-kező czikkben fogunk szólani.
Az oktatás elvei tekintettel a tanít-ványra.
I. A z o k t a t á s t e r m é s z e t s z e r i i s é g e . A természet soha sem hagyja magát megbo-szulatlannl, ha ellene cselekszünk. Ez intés oly régi, mint az emberi tapasztalás. Vannak erők a természetben s ez erőknek saját működési törvényeik, melyeket az ember a maga javára felhasználhat, melyeknek összekötése által ujat is létesíthet s így bizonyos határig szabaddá, úrrá teheti magát a természet felett. De magok az erők és törvények ellen hasztalan minden törekvése; a természet vaskövetkezetességü ha-talma ellen küzdve előbb-utóbb az embernek kell buknia. Minden valódi nagy és szép, amit az ember létrehozott, magán viseli a természe-tesség bélyegét. Nem ok nélkül hangoztatják a nevelés terén sem a természetesség elvét. Ha vau elv, melyre az oktatás minden szabályai visszavezethetők, átalános, mindent b e f o g l a l ó
törvény : ez a jól értett t e r m é s z e t s z e r ű -s é g e l v e .
A természetesség követelményét hamisan érteimeznők, lia ellentétbe helyeznők a ter-mészetest mindazzal, ami mesterséges, művészi;
mert ha a természet valami csudás öntudatlan ösztön szerint látszik működni, minden terv-szerűt, szándékost, öntudatost, természetellenes-nek bélyegeznénk s ezzel az értelmest, az er-kölcsit és szellemit, mint az érzékitől,
anya-gitól lényegesen különbözőt, kízárnók a ter-mészet és terter-mészetesség köréből. A terter-mészet házat nem épit s a házépítés még sem termé-szetellenes ; de igenis termétermé-szetellenes volna s ugyanakkor ízléstelen is, ha az alap, tető és támasz (fal vagy oszlop) közt nem volna he-lyes arány, ha nem függéhe-lyesen emelkednének a falak, ha bejáratnak s a világosság bejutásá-nak nem hagynánk nyílást. Az észszerütlen nem lehet természetszerű s viszont. A fanemesités beavatkozásnak látszik a természet működésé-be s mégis természetes az, mert a növény ere-jét használjuk fel s a növény élet törvényei szerint j á r u n k el. E nemesítés lehetősége már természettől adva van, míg például tölgyfába megygyet oltani kísérletnek is oktalanság volna.
Olyan ferde magyarázatából a természetesnek azt is be lehetne bizonyítani, hogy átalában az egész nevelés természetellenes s mert a gyer-mekeknek igen sokszor nincs kedvők tanulni, a tanulás és tanítás természetellenes. A mire bátran felelhetjük, hogy kényszerítve tanultatni nem is czélja a jó oktatásnak, de kedvet ger-jeszteni a tanuláshoz igen is czélja s ha ebben
eredményhez jut, igen természetesen j á r t el.
A természetszerüség oktatástani elvét azok sem f o g j á k fel egész jelentőségében, kik ebben nem látnak többet analógiánál. Mintha csak azt mondanók, hogy a természettől nagyon sokat lehet eltanulni a tanításban. Valóban a hason-lóság a természet működése s a jó nevelő el-járása közt minden lépten-nyomon szembetűnik.
A természet bevárja az alkalmas időt a tenyész-téshez, nem siet, do nem is késik e l ; minden szerves lény számára megfelelő talajról, éghaj-latról gondoskodik, ellátja mindegyiket olyan táplálékkal, a milyenre annak szüksége van, hogy fejlődhessék s adja ezt oly mennyiségben, hogy az illető növény vagy állat saját erőivel feldolgozhassa, átliasonithassa. A természet gaz-dálkodik az erővel, feleslegest nem mivel, s nem miveltet, ugrást nem tesz, lassan de bizto-san és szakadatlanul halad: mindig a jelennek látszik munkálkodni, — pedig ugyanakkor a tá-volabbi czélnak is dolgozik; minden lény iránt egyenlő jósággal viseli magát s mégis mindeni-ket s a j á t rendeltetése felé vezeti. Néhány szó helyettesítésével szabályul adhatjuk ugyan eze-ket a tanítónak, mondván : cselekedjél te is ilyeténképen! De ne felejtsük, hogy a hasonla-tok nem esetlegesen találkoznak; a viszonyok rokonságában nincs itten semmi erőszakolás. E találkozásnak valami mélyebb, benső alapja van f. i. az, hogy a szellemi fejlődés is természeti fejlődés s a szellemi élet is egy Organismus ténye, melynek fejlődési feltételei, folyamata s törvényei vannak, mint a testi életnek s tapasz-talat szerint azzal a legszorosabb kölcsönha-tásban.
Nem átvitt értelemben tehát, de szószerinti jelentésében alkalmazzuk itt a természetesség
elvét. Természeti lénynyel és pedig a természet-nek előttünk ismeretes legtökéletesebb produc-tumával van dolgunk a tanításban. Nem tőlünk
« D t 9 3 O -függ, hogy mivé fejlődjék az : czélja, erői
magában vannak, azokat mi nem adhatjuk, nem teremthetjük. Nagyobbá, többé nem n e -velhetjük, mint amennyire képesítve van. A mi szerepünk nem más, mint a még öntudatlan lényt tudatosan vezetni rendeltetése felé. Magá-ból a növendékből, magáért és maga által kell történni a nevelésnek. Mi csak segítségére j ö -vünk a természetnek: a mi munkánk csak folytatása, megkönnyítése a természet munkájá-nak. A kiskorúakról való gondoskodás a nagy-korúaknál maga is a természet intézkedése, melynek czélja az emberben meglevő szellemi képességeket más emberek közreműködésével indítani fejlődésnek s igy eszközölni az
magában vannak, azokat mi nem adhatjuk, nem teremthetjük. Nagyobbá, többé nem n e -velhetjük, mint amennyire képesítve van. A mi szerepünk nem más, mint a még öntudatlan lényt tudatosan vezetni rendeltetése felé. Magá-ból a növendékből, magáért és maga által kell történni a nevelésnek. Mi csak segítségére j ö -vünk a természetnek: a mi munkánk csak folytatása, megkönnyítése a természet munkájá-nak. A kiskorúakról való gondoskodás a nagy-korúaknál maga is a természet intézkedése, melynek czélja az emberben meglevő szellemi képességeket más emberek közreműködésével indítani fejlődésnek s igy eszközölni az