Tudvalevőleg ma már Europa összes czivili-zált országaiban az állam rendelkezik a legfőbb államérdekek e g y i k e : a közoktatásügy felett s ezért mindenütt is az állam, illetőleg a n n a k kormánya teszi meg azon legfőbb intézkedése-ket, melyek az összes közoktatás czéljait külön-külön, s e különböző czélokhoz képest, auyagét, körét stb. megszabják.
Ez jogában áll a kormánynak, mit bizonyít-gatni fölösleges; és üdvös, mert a kormány van azon helyzetben, hogy a nemzet szellemi szükségeit legjobban kiismerheti. S hogy e szük-ségeket kielégítse, a meglevő közoktatási intéz-ményeken módosításokat eszközölhet, vagy
ép1 2 0 O
-peii ujakkal szaporíthatja. — Szükséges azon- j ban e módosításoknál vagy u j intézmények lé-tesítésénél, hogy a módosító vagy szervező oly irányú intézményeket alkosson, melyek legal-kalmasabbak a nemzet igényeinek kielégítésére ; s e mellett a nemzeti haladást, művelődést és izmosodást is biztosítják. S már most, ha a ta-nitásügyi legfőbb hatóságot ily czélok vezették ujitó intézkedéseinek megtétele körül : ki fogna ezek üdvös volta felől kételkedni; — s ki fog kételkedni a b b a n , hogy a megboldogult báró Eötvös József minister, nem a nemzet emelé-sét czélzó s éretten megfontolt eszméktől in-díttatva indította meg közoktatásunk reformjait ?
— Tévedni emberi dolog; s mivel a legfelsőbb állami közegek is csak emberek : tévedhetnek azok is. Mondhatja tehát valaki, hogy az állam által az 1868-iki év óta lefolyt idő alatt, vagy pedig az azon évben alkotott közokt. törvény-ben tétettek némely téves intézkedések is közoktatásunk körül. Ezt megengedem; de nyomban azt is hangsúlyozom, hogy a törvény alapján megindított intézkedések ama közegek által folytonos figyelemmel kisértettek, — s mihelyt a baj mutatkozott, az orvoslás is nyo-mába lépett. Különben is e bajok igen jelen-tékteleneknek bizonyultak a 12 éves midt a l a t t ; mert egészben véve az 18G8-iki XXXYIII.
t. cz. helyesnek és üdvösnek bizonyult; s leg-feljebb csak pótlásokra szorult, mi főleg az igé-nyek fokozódása mellett bizonyít.
Az idézett törvény rendeli el a polgári isko-lák felállítását. S csakugyan a törvény kihirde-tése után — nem nagy gyorsasággal — hanem mégis megindult a mozgalom e téren is. Ámde a törvény csak a felállításra és szervezésre nézve adott utasításokat; s nem körvonalozta egyúttal a polg. iskoláknak társadalmunkhoz való viszo-nyát nem határozta meg azt, hogy a polgári iskola
bevégzése u t á n , milyen életpályák nyílnak nö-vendékei elé. Nem helyesen fognólc föl azonban a dolgot, ha ezt a törvény hiányául tekintenők.
Ilynemű intézkedések nem tartoznak a törvény keretébe, míg másfelől a törvény végrehajtásá-val megbízott minister, törvényadta jogánál fogva akkor teheti meg ezen irányban intézke-déseit, mindőn az ügy maga ráérik. Mindazáltal ennek késése okozhatta azt, hogy nemzetünk intelligens osztályának is nagy és legnagyobb tömege nem volt tisztában a polgári iskola vol-taképeni rendeltetésével. Ugy de, ebből nem szabad azt következtetnünk, hogy csakugyan nem is volt a polgári iskola ve'gczélja egyidejű-leg felállításának törvény által való elrendelé-sekor megfejtve. Mi szükség van ott költséges iutézmények létesítésére, hol azoknak semmi czéljuk? S ki tudná éppen a megboldogult b.
Eötvös J . ministert avval vádolni, hogy oly in-tézmények megalkotására törekedett, — plane törvényhozás által — melynek s z ü k s é g e s v o l t á r ó l n e m v o l t m e g g y ő z ő d v e ? — Jól tudta e férfiú, hogy általában minden ál-lamnak, s specifice Magyarországnak állami fen-állása egy erős, értelmes és praktikus
művelt-ségű középosztály megteremtése által lesz ga-rantirozva; tisztában volt avval is, hogy ezen osztály előkészítésére sem a gymnasiumok sem a reáliskolák, nem is alkalmasak, nem is hivat-vák. Nem a gymnasiumok, mivel ezeknek taní-tási központjukat a holt nyelvek képezik, s ezeknek egyed-uralma miatt azon ismeretek szorulnak háttérbe melyek a középrendre nézve éppen nélkülözhetetlenek; s nem a reáliskolák, mivel ezek a technikai pályára készitnek elő, mely ugyan a középosztályt szaporítja, hanem hát ez még csak oly kicsiny szaporaság, a mely bizony századrészét sem f o g j a tenni azon kö-zéposztálynak, melyre hazánknak szüksége van.
E szükség adta meg tehát a polgári iskola felállításához az eszmét, nemkülönben létezés-jogát. A társadalom mindamellett nem fogta fél teljesen ez eszmét, s nem hordozó erejét; mert a kik felvilágosíthatták volna, vagy nem akarták, vagy alkalmuk hiányzott hozzá, vagy nem a helyes u t o n törekedtek erre. Azon apróbb köz-lemények, melyek a polgári iskola fenállása óta többnyire szakférfiaktól és szaklapokban ezen iskola igazi rendeltetéséről a helyes felfogást kívánták terjeszteni, többnyire ép attól a kon-tingenstől maradtak elszigetelve, melynek érde-keit van hivatva a polg. iskola munkálni. E közönség nem olvas tanügyi szaklapokat, legfeljebb a politikai s más irányú lapok ily-nemű közleményeit; a melyek azonban tudtom-mal eddig elő behatóan nem szellőztették a pol-gári iskola czéljának motívumait. De voltak és vannak e közönyösségnek más okai is. Ugyanis vannak a magyar társadalomnak oly elemei is, melyek minden olyan iskola iránt, mely nem az ők befolyása alatt áll, nem sok tolerantiával viseltetnek. Hogy miért, — azt ők is tudják, mi is tudjuk. A tény azonban az, hogy ezen elemek a polgári iskolának nem barátjai, s nem némely személyes érdekek miatt. — Barátságuk hiánya még nem is volna nagy baj, de az az-tán már baj, ha a közönséget a helyett, hogy felvilágosítanák, félrevezetik. Evvel nem csak annak az iskolának ártanak, melyet megbuk-tatni szeretnének, hanem igen magának az or-szágnak és polgárainak. — Nos különben, még egy polgári iskolát sem sikerült megbuktatniok, legfeljebb megakadályozni kellő felvirágzásukat.
S ha valami, ugy éppen ez a legerősebb bizto-sítéka a polg. iskolák nem meszsze bekövetke-zendő consolidálódásának. Eddig ellenségei avval tudtak legtöbbet ártani ügyének, az volt erősebb támadó fegyverük, hogy az állami leg-főbb tanhatóság részéről, nem határoztatott meg törvényes uton az, hogy mire képesit a polgári iskola. Most már ezt a kifogást sem teheti senki. A vallás- és közoktatásügyi minister mult évi szeptember 5-éről 24,793. sz. a. kelt rendelete e hiányon is segített, s a polgári is-kolák czélját és az élethez való viszonyukat teljesen szabályozta. A mire egyébiránt eddig szükség sem volt. Nem pedig azért, minthogy a polgári iskolák a hazában sehol sem állíttattak fel az 1868-iki XXXYIII. t. cz.
szentesittetésé-121 Kié-vel egyidejűleg; s a legkorábban felállított polg.
iskolák is csak az utóbbi időben nőtték ki ma-gukat hatosztályuakká. Azon növendékekre nézve pedig, kik időközben gymnasiumba vagy reális-kolába szándékoztak hajlamaiknál fogva átlépni, már maga a törvény intézkedett, midőn kimondja, miszerint „a polgári iskolákban a tanterv ugy állapítandó meg, hogy a polg. iskola első négy évi tanfolyama alatt, h a b á r k i m e r i t ő b b e n, ugyanazon tantárgyak tánittassanak a melyek a reál vagy gvmn. négy alsó osztályában t a n i t -tatuak a latin nyelv kivételével" ; s a midőn kimondja, hogy a polg. iskola rendkivüli tan-tárgyai : „a latin, franczia stb. nyelvek." S kü-lönben is az tudvalevő, hogy ez később rende-leti uton is engedélyeztetett, s mind ez ideig gyakorlatban van az átléphetés mindaddig, mig a polg. iskolai növendék ezen iskola 5-dik osz-tályába átlép. Ugyancsak mielőtt polg. iskoláink hatosztályuakká nőtték volna ki magukat, el-rendeltetett a közokt. minister részérői az, mit előbb idézett szeptemberi rendeletével is meg-újít, hogy t. i. a polg. iskola negyedik osztá-lyát végzett növendékek maguk továbbképzése végett n e m c s a k a g y m n a s i u m é s r e á l i s k o l a m e g f e l e l ő o s z t á l y a i b a l é p h e t íi e k, hanem : t a n i t ó k é p z ő k b e , a b u d a -p e s t i k e r e s k e d e l m i a k a d é m i á b a , a b u d a p e s t i o r s z á g o s m i n t a r a j z t a n o-d á b a , s f e l s ő b b i p a r i s k o l á k b a . — De azt sem tagadhatjuk el. hogy, ha a vallás- és közokt. minister most emlitett rendelete akkor bocsáttatott volna ki, s jutott volna az érdekelt közönség tudomására, mikor az első polg. isko-lák első osztályai állíttattak fel, •— eddig oly tekintélyes állásra jutott volna mint „uj közép-iskola" *) többi középiskoláink közt, hogy nö-vendékei jelentékeny alapjául szolgálhatnának az ezen intézet által nevelendő és oly égetően szükséges, értelmes középosztálynak.
Ezekután t é r j ü n k át arra, mit e közlemények sorában legfontosabbnak t a r t u n k ; t. i. felsorolni azon életpályákat, melyek a közokt. minister szeptemberi rendelete által a polg. iskola nö-vendékei számára biztosíttattak; evvel kapcso-latban kiemelni azon okokat, melyeknél fogva ezen életpályákra miért lesznek a polg. iskola által képzett ifjak a legalkalmasabbak; s miért foghatnak az előképzettségüket vagy összes kép-zettségüket a gymnasiumban vagy reáliskolában nyert ifjakkal előnyösen versenyezhetni. Lássuk tehát :
1. Az idézett ministeri rendelet szerint, a polgári iskola hatodik osztályát végzett i f j a k átléphetnek :
a) a selmeczi erdészeti akadémiába;
b) a gazdasági szaktanodába;
c) a budapesti állatorvosi intézetbe.
E három akadémia képzési iránya köztudomás szerint oly körben forog, melyben a v e g y t a n i t u d o m á n y o k nemcsak lényeges tárgyként szerepelnek, hanem hallgatói is csak ugy
fog-*) Csengery A.
hatják ama intézetek bármelyikét is sikeresen látogathatui, ha oda alapos vegytani előis-mereteket visznek magukkal. — Tekintve tehát a közokt. minister által legutóbb kiadott közép-iskolai tanterveket : a polgári iskolát végzett ifjak elvitázhatlanul nagyobb sikerrel folytat-hatják e pályákon tanulmányaikat mint akár a gymnasium 8-ik osztályát végzett i f j a k is azon egyszerű oknál fogva, mivel ezek tantervéből a rendszeres vegytan egészen hiányzik (P Szerk.) Azokra nézve pedig, kik gazdasági intézetbe lép-nek, — ha polgári iskolát látogattak, a vegytanon kívül még egy fontos tantárgy : a g a z d a -s á g t a n fog előnyt bizto-sítani minden má-s i-s- is-kolát végzettekkel szemben; hiányozván ez ugy a gymnasiumok, mint reáliskolák tantervéből.
2. Ugyancsak az emlitett szeptember 5-iki közoktatási ministen rendelet az illető miuis-terek előlegesen kiadott rendeletei alapján tud-tul adja, hogy : „a polgári iskola h a t osztályát bevégzett ifjú előtt a következő utak állanak nyitva :
a) Alkalmaztathatja magát állami hivata-lokra, vasúti gyakornokságra, a nem kincstári-lag kezelt postai, távirdai kezelői hivatalokra;
a ministeriumoknál számtiszti hivatalokra; vámi, pénzügyőri, fogyasztási adói, pénz- és adóőrségi, dohánybeváltási, gyártási és eladási, lotto, bé-lyegző és sóhivatalokra; a megyéknél segéd- és kezelői állomásokra stb.
b) Ipari, kereskedelmi és biztosító társasá-goknál s pénzintézeteknél.
Nézzünk be most a polgári iskolák legújabb tantervébe, s megint találunk egy oly tantár-gyat, mely a gymnasium- és reáliskolák tan-tervéről merőben hiányzik. E nagy gyakorlati becscsel bíró tantárgy a könyvvitel; s követ-kező terjedelemben van előirva :
Az V-ik osztályban : „A leltározás gyakor-latilag ós elméletileg. — Az egyszerű könyvvi-tel elmélete alkalmazva ezt az iparra, mezei gazdaságra és kereskedelemre. Az egyszerű fő-könyv vezetése. A t a k a r é k p é n z t á r a k , s e-g é l y e e-g y l e t e k és b i z t o s i t ó i n t é z e t e k i s m e r t e t é s e . "
A Vl-ik osztályban : ,A kettős könyvvitel elvei, tekintettel főleg az iparra, mezei gazda-ságra és kereskedésre, segély-egyletekre és ta-karékpénztárakra . . . . A v a s ú t i k e z e l é s i k ö n y v e k i s m e r t e t é s e é s v e z e t é s e , a b i z t o s i t ó i n t é z e t e k ü g y n ö k e i n e k k ö n y v v e z e t é s e . "
Tájékoztatásul elég magának e két ténynek, t. i., a felsorolt életpályáknak és a tantervből való eme idézetnek egymás mellé állítása a vé-gett, hogy az olvasó meggyőződjék arrról, mi-szerint ezen életpályákra mennyire előnyösen készit elő a polg. iskola; de nemkevesbé csat-tanós bizonyítéka a polgári iskolák szükséges voltának. Melyik Magyarországnak az az isko-lája a polgári iskolán kivül, melynek tanítási anyaga annyira alkalmazkodnék, avagy csak kö-zelednék is ahhoz a tanítási czélhoz, melynek feladata eme életpályákra előkészíteni 'i
122 O e -Hátra van még bét fontos tantárgy a polgári
iskolák tantervében, melyek a gymnasiumok és reáliskolákéibői hiányzanak; u. m , a magyarnyelvi oktatással egybekapcsolt p o l g á r i ü g y -i r a t o k -i s m e r t e t é s e é s k é s z í t t e t é s e , (? Szerk) és a teljeseu önálló és külön órákon tanítandó a l k o t m á n y t a n i é s j o g i t a n -t á r g y a k . — S melyik azon éle-tpálya vagy hi-vatal, melyhez ilyen ismeretek nem volnának szükségesek ?
Obscurus gondolkozásának kellene lennie va-lakinek, hogy a fentebbiek kellő figyelembe vé-tele után, ne ismerje el azt, miszerint azon if-jak, kik ily ismeretkörökben teljesen otthonosak, nem fognak az emiitett hivatalok akármelyikére is beválni. Másrészről pedig azt sem nehéz át-látni, hogy a kik azon ismeretek hijjával van-nak, ama életpályák legjövedelmezőbbjeitől ha-tározottan elesnek, a többieken pedig legfeljebb, mint a kik minden gyakorlati előképzettséget nélkülöznek, ingadozni, tapogatódzni fognak. Ez tehát előre láthatólag arra fog vezetni, hogy a polgári iskolából kilépett itjak, még a concu-rentiától is leszoritandják a más irányú képzés-ben részesült ifjakat.
Vannak továbbá még oly életpályák, melyek éppen nem megvetendők, de sőt az anyagi jól-létben való gyors előmenetelre a legalkalmasab-bak, t. i. az ipariak és kereskedelmiek. Ezekre pedig, — nem is emlitve azt, hogy a legtöbb vidéki polgári iskolákban a tényleges iparokta-tás is kisebb-nagyobb mértékben rendeztetett vagy rendezés alatt áll, — maga a tanterv is oly kiváló figyelemmel van, s az ezen életpá-lyákra szükséges ismereteket oly mértékben ka-rolja fel, miszerint az azokra való előkészítést
— eltekintve ama szakiskoláktól, melyekbe ugyancsak a polgári iskolából legczélszeríibb átlépni — egyedül eszközli.
Végül van, és mindig lesz Magyarországon még egy oly része is az összes népességnek, melynek se szüksége, se czélja tanulása után keresni meg kenyerét. Ezen osztályt a középbir-toku földbirtokosság teszi, mely fiatal éveiben azért iskoláztatik, hogy a társadalmi állásához szükséges miveltséget megszerezze; továbbá, hogy képes legyen birtokát okszerűen mivel ni, s gazdaságát tudatos czélszeriiséggel vezetni. — A mi szerzendő társadalmi miveltségét illeti, megengedem, hogy azt a középiskolákban igen szépen megszerezheti. Hanem ez még nem elég, és nem minden. A czélszerüen gazdálkodni akaró embernek igen sok gyakorlati irányú ismeretekre van szüksége mindenek felett. Ismernie kell a g a z d a s á g t a n f o n t o s a b b g y a k o r l a t i é s e l m é l e t i e l v e i t , a g a z d a s á g t a n i i r o d a l m a t , v e g y t a n t ; é r t e n i e k e l l m i n d e n n e m ű p o l g á r i ü g y i r a t o k k é -s z í t é -s é h e z ; j á r a t o -s n a k k e l l l e n n i e a f o n t o s a b b é s g y a k o r i b b j o g i ü g y e k -b e n s t -b . T o v á -b -b á m a m á r k é p z e l n i s e m l e h e t o k s z e r ű , j ó g a z d á t a n é l k ü l , h o g y g a z d a s á g á r ó l r e n d e s k ö n y v -v i t e l t n e -v e z e s s e n . Ámde mindezen
dol-gokról középiskoláink közül csak a polgári is-kola nyújt oktatást. A szülőktől függ a helyes választás, s a helyes választástól gyermekeik életre való képzése, ettől pedig nemzetgazdasági országos állapotaink javulása.
Ezek szerint tehát az állami legfőbb hatósá-gok részéről a polgári iskola kezdettől Jfogva ugy fogatott f e l , — s e felfogással összhang-zóan, következetesen ugy rendeztetett, hogy az a nemzet megszilárdítását teljesítse. Hanem a szülőkre is feladat v á r ; s ez abban áll, hogy érdekeiket minél jobban számba vegyék, s en-nek megfelelőleg iskoláztassák gyermekeiket. — Tudjuk ugyanis, hogy középiskoláink csupán csak oly képzést nyújtanak az ifjúságnak, mely arra képesit, hogy az illetők akadémia vagy egyetemi tanulmányokra mehessenek, ide nem értve némely egyházi pályákat. Es egyetemeink csakugyan elég népesek; de éppen ez azon kö-rülmény, mely a szülőket figyelmessé tehetné arra, hogy ne törekedjenek minden áron egye-temre küldeni gyermekeiket. Egyetemeink már eddig is oly nagy számban képesitettek a k ü -lönböző magasabb életpályákra, hogy lehetetlen akárkinek észre nem vennie a tultengést. Való-színűleg itt kulminál oka azon ujabb ministeri intézkedéseknek, melyek az egyetemi tanfolya-mok tanulmányi rendszerét szigorúbbá teszik egyfelől; s másrészről a tanfolyamok évszámait emelik; s e szerint az egyetemeken való quali-fikáltatást lehetségessé csak tehetséges és szor-galmas ifjak számára teszik.
Különben is középvagyonu apának ugy saját, mint gyermekei érdekében arra kellene töre-kednie, hogy ezeket a legrövidebb uton juttassa kenyérkeresethez. Ez az ut pedig nem a ,gym-nasialis- és folytatólag egyetemi képzés. É p p e n az emiitett tultengésnél fogva a legbizonytalanabb és legköltségesebb is. E h h e z még más n e -hézségek is járulnak. Tegyük fel p. o., hogy az egyetem ugyanazon fakultására két apa egy-szerre küldi fel fiát, kik azt együtt hallgatják végig, egyszerre nyernek diplomát, teljesen egyenlő qualificatio mellett. Azonban egyik apának anyagi jövedelmei ugy aránylaapának a m á -sikéihoz, mint 10 a 2-höz; ugyanezért amannak befolyásosabb társadalmi összeköttetései vannak, avagy már a saját állása is nagy befolyású. — Akad most egy zsiros állomás, s mindkét dip-lomatikus absolvatus folyamodik érte. Kérdés, melyik fogja elnyerni? Azt tartom fölösleges erre felelni is. De sőt az egyforma cjualificatio is fölösleges. S aligha tévedünk, midőn kimond-juk, hogy éppen középosztályunk van abban a kedvezőtlen helyzetben, hogy nincs rendelkezé-sére olyan befolyás, mely fia részére biztosit-hatná a győzelmet. — Már pedig e nélkül hiában küldi egyetemre fiát; legfeljebb azt nyeri vele, hogy ez ott megépiti ama fellegvárakat, me-lyeknél alább még csak hallani sem akar, mi-kor diplomáját kezébe kapja. Erre következnek aztán a csalódások szomorú napjai; minden I csalódás u t á n megujul ugyan a reménység ha-I nem néhány év alatt csak lejár az is. S midőn
«Di 123 O -ez így elpárolgott, s talán mellette az a kis
forrás is, mely a reme'nykedésre e's tétlenségre alkalmat adott : vagy a végsőre határozza ma-gát, vagy alább hagy kilátásaival; és elfogad egy oly állomást, mely néki derogált volna elébb, mivel talán polgári iskolát végzett ifjak is nyertek hasonló vagy jobb alkalmazásokat.
Csak hogy ilyenkor egy kissé késő is a körül-ményekkel való megalkuvás!
Tapasztalás szerint jelenlegi viszonyaink kö-zött arra, hogy valaki az egyetem akármelyik fakultását is végig hallgassa, alig elégséges mindenféle költségekre 3—4000 frt. S tény, hogy sokan ifjaink közül örökségeiket költik rá azon reményben, hogy nyerendő állomásaikon visszaszerzik. Pedig napról-napra nehezebb lesz elérniök, mit ily uton vélnek elérhetőnek. Sőt ha czélt is ér egyik-másik, az alapvagyon veszve m a r a d ; mert az uj állással rendesen uj igények keletkeznek, melyek a szerzést többnyire lehe-tetlenué teszik. S mire vezethet ez egyébre, mint nemzeti elszegényedésre?!
Ez előtt egy esztendővel, az 1879-ik évi or-szágos költségvetés tárgyalása alkalmával, kor-mányelnökünk azt a nyilatkozatot tette, midőn a polgári iskolák és az ezekre fordítandó költségek jöttek kérdésbe, hogy ő a p o 1 g á r i i s -k o l á -k á l t a l a m a g y a r -k ö z é p o s z t á l y s z e l l e m i s ú l y á t s a n y a g i e r ő s ö d é s é t l á t j a b i z t o s í t v a . S aligha nyilatkozott va-laki, legalább azon alkalommal, az országház-ban ily röviden s mégis alaposan a polg. isko-lák rendeltetéséről. Értsük meg e nyilatkozatot : A polgári iskola, mely minden közepes nagy-ságú városban f e l á l l í t a n d ó , alkalmat fog nyújtani közepes vagyonú osztályunknak arra, hogy gyermekeit azokban minden nagyobb anyagi megerőltetés nélkül végig taníttassa; s igy vagy valamely életpályán, mint hivatalnok keressen alkalmazást, vagy pedig az ipari, gaz-dasági és kereskedelmi téren oly állást foglal-hasson, mely a polg. iskolában szerzett prakti-kus képzettségénél fogva, számára ott lényeges előnyöket fog biztosítani. Es ezen ut nemcsak jelentékeny időnyeréssel jár, hanem alkalmat ád a szülőknek arra is, hogy gyermekeik számára egy oly összeget takarítsanak meg, mely mái-magában véve biztosíthatja azok existentiáját
— E számításból azt sem szabad kifeled-nünk, hogy az, ki valamely életpályán mint hi-vatalnok tért foglalt, s állását liiveu és szor-galmasan betölti : rövid idő alatt oly előlépte-tésekre tarthat számot, melyek életmódját tel-jesen kényelmessé teendik. P. o. egy polgári iskolát végzett i f j a , ha vasútnál, távíró hiva-talnál, postánál, adó-liivahiva-talnál, pénzintézetek-nél , biztosító társulatoknál, ministerium oknál stb. akkor lép szolgálatba, mikor a polg. isk.
hatodik osztályát bevégezte; annyi idő alatt, mig még a gymnasium hetedik és nyolczadik osztályát, utána pedig az egyetem 4—6 éves tanfolyamát végezné : előléptetés által oly ked-vező dijjaztatásba juthat, melynél jobbat az egyetem absolválása után sem kívánhatna; s
nem is k a p n a ; s ezenkivül megmarad egy szép kerek kapitálisa is, melyet amott okvetlenül elköltött volna.
Látható ezekből, hogy a polgári iskola kellő figyelembe vétele és méltánylása nemcsak kul-turális természetű dolog, hanem a szó szoros értelmében nagy hordozó erejű nemzetgazdasági kérdés. Ez azon egyedüli intézet, mely által biztos u t j a nyílik középvagyonu osztályunknak, azaz a magyar köznemesség utódainak és a polgárságnak arra, hogy szellemi fensőbbségét és súlyát megtartsa, hogy alápvagyonát az el-zülléstől megőrizze és gyarapítsa. Ezen osztály gyarapodása pedig államunk gyarapodását és felvirágzását fogja garautirozni.
Ezért a polg. iskola ügye országos és nem-zeti ügy, melyet nemcsak kormányunknak, ha-nem a hazai összes intelligentiának hazafias kö-telességében áll ápolni és előmozdítani. Ott, hol az állam és község felállíttatásukat nem eszkö-zölheti, a vármegyék vannak hivatva ^fölkarolni.
Ezért a polg. iskola ügye országos és nem-zeti ügy, melyet nemcsak kormányunknak, ha-nem a hazai összes intelligentiának hazafias kö-telességében áll ápolni és előmozdítani. Ott, hol az állam és község felállíttatásukat nem eszkö-zölheti, a vármegyék vannak hivatva ^fölkarolni.