• Nem Talált Eredményt

Ciazdászati színezett táblázatok

In document Néptanítók lapja 13. évfolyam, 1880 (Pldal 180-184)

iskolai, tankönyv- és tanszerek-raktáromra

II. Ciazdászati színezett táblázatok

Alagcsövelés. 5. szám. 1 frt.

Rétöntözés. 6. szám. 1 frt.

Dohánytermelés. 18. szám. 1 frt.

Lentermclés. 19. szám. 1 frt.

Baromfitenyésztés. 26. szám. I frt.

Hasznos és nem hasznos madarak. 29. szám. 1 frt.

Baromfitenyésztés. 27. szám. 1 frt.

Hasznos és nem hasznos madarak. 30. szám. 1 frt.

A felsorolt tankönyvek nagy része német, tót,

Kubinyi L. A h á s i Ipar k ö n y v e . 3 füzet, minden egyes füzet bolti ára 1 f r t 20 kr., netto-ára 1 f r t . Tornatanitás. 1 f r t 2 > kr.

Gönczy P. Utasítás a földgömbhöz. 00 kr.

Gönczy P. Métermértékek fali táblája szöveggel 60 kr Gönczy T. Geisler természetrajzi pompásan színezett nagy falitáblái 1. 2. 3. 4. lap á l l a t o r s z á g , vászonra húzva 15 frt. — 5. lap. n ö v é n y e k , vászonra húzva 4 f r t 50 kr.

— 0. lap á s v á n y o r s z á g , vászonra húzva 5 f r t . Gönczy P. Rasch természetrajzi fali ábrái. 0 f r t 60 kr.,

magyarázó szöveggel.

Gönczy P. Bopp természettani fali ábrái. 4 frt, magya-rázó szöveggel.

Számológép golyókkal, 141 centiméter. 6 írt.

Szentbe .). Utasítás a számológép használására. 20 kr.

Bopp métermértékek gyűjteménye. 5 frt.

szerb, román, orosz s vcnil nyelven is kapliató.

Budapest, 1880. Nyomatott a magy. kir. tudom-egyetem i könyvnyomdában.

XIII. évfolyam 8. szám. ö^Gtíe) Budapest, 1880. április 30.

«oogo«<

Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium

az óvodák, elemi, felső nép- és polgári iskolák s egyéb népoktatási intézetek számára.

A „Néptanítók L a p j á " - t m e g k a p h a t j a minden m a g y a r o r s z á g i n é p o k t a t á s i intézet, e g y p é l d á n y b a n ingyen. A mely inté-zetek e lapot m é g n e m k a p j á k , de birni ó h a j t a n á k , küldjék b c e z t tárgyazú folyamodványukat a z i s k o l a l é t e z é s é t i g a z o l ó h a t ó s á g i b i z o n y i t v á n y n v a l e g y i i t t a „Néptanítók X.apja" szerkosztó'ségélioz vagy kiadó-liivatalához Buda-pest, I. kerület., Országbá/.-utcza 117. — A helység (megye) és u t o l s ó posta neve v i l á g o s a n kiírandó. — Minden küldeményt

a szerkesztőséghez kérünk czimezni. — l ' . k l l i i c t é ' S i ftr : e g é s z é v r e S f r t . . f é l é v r e 1 í r t 5<> k r . T a r l a t o m : Selyemtermelésünkről. — a) A siketsék eredete. — Az orosz „Paedagogiai társaság szt Pétervárott. — Természettani tanítási tervezetek népiskolák számára — Azon vérzések, melyek életveszélyesekké vállzattnab. — A számvetés a népiskola felső osztályaiban. — Könyvismertetés. — Tan vizsgálat.

Selyemtermelésünkről.

Közoktatási ministeriink e napokban felhívást intézett, az egyházi és iskolai főhatóságokhoz, hogy mindazon népiskoláknál a melyek oly vi-déken vannak, a hol az eperfák jelenleg te-nyésztetnek vagy a jövőben tenyészthetők, a se-lyemtermelés lehetőleg m á r most vagy a jövő-ben az iskolás gyermekek által eszközöltessék és e végre a szükséges intézkedések a felhívott hatóságok által lehetőleg gyorsan megtétes-senek. E sorok írója három éve foglalkozik a selyemtermelés meghonosításával és az e téren szerzett tapasztalatai késztetik arra, hogy ez el-terjedt és különösen az iskolai hatóságok által olvasott lapot ez úttal igénybe vegye.

Selyem termeléssel hazánk már 1700 óta fog-lalkozik ós fájdalom! eddig ez iparág nálunk tartós virágzásnak nem örvendett, pedig a gaz-dasági tankönyvekben a selyemtenyésztést nagy-ban ajánlják urbi et orbi a szakértők, igy pél-dául L u k á t s i ismert gazdasági kátéjában ezeket mondja : Az egész (selymér) tenyésztés r>—(5 hétig tart, egy-egy gyermek 5 egész 20 font. gubót játszva termelhet; szép haszon egy gyermeknek 20—40 f r t o t keresni! Hiszen ha ez igy volna, hát a mi gyermekekkel gazdagon megáldott tanítóink biztos mellékkeresettel ren-delkeznének ! Csakhogy a selyenitermeléssel is ugy vagyunk, mint a házi-iparral. Tréfa dolog-nak mondjuk az egészet, roppant eredményeket helyezünk kilátásba és mind ennek daczára nem tudjuk azt meghonosítani. De lássuk, vájjon igazán oly könnyű munkával jár-e a selyemter-melés, vájjon végeredményében biztos haszon háramlik-e az azzal foglalkozókra, de főképen állapítsuk, meg azt, vájjon hazánk alkalmatos-e a tenyésztésre ?

A selymér nedves és zord klímát, kivéve, min-denütt tenyész, a hol az eperfa meg él.

Ehoz a számító/, egy f é l ir melléklet van csatolva.

Az eperfa nedves talajban elvész, közepes t e -hát vegyes : agyagos homokosban, különösen, ha a tartós északi szelek ellen megvédhetjük, nálunk igen szép fejlődésnek örvend.

A selymér 20—18° lí. meleg légkörben, ha az n e m túlságosan száraz, a legjobban tenyész.

Felette nedves szobákban elvész.

Ezen az eperfa és selymér tenyésztéshez szük-ségelt főkellékeknek hazánk nagyobb része meg-felelhet, és mint m á r emlitém, n á l u n k 1700 óta díszlik az eperfa és a lakosság foglalkozik is azóta a selymér tenyésztéssel.

Felette érdekes ezen tenyésztés eddigi fejlő-dése. Ezért vessünk egy pillantást magára a selyemtermelés m ú l t j á r a !

Az országos gazdasági egyesület bizottmánya a szabadságharcz lezajlása után a cs. kir. föld-mivelési ministeriumnak 1850. évi augusztus hó 31-iki leirata folytán a selyemtenyésztésnek ha-zánkban való emelése iránti véleményes jelen-tését közzé tette. Ebből kitűnik, hogy hazánkban a selyemtermelés III. K á r o l y alatt, M e -r c y tábo-rnagy által (1711 —1740) honosíttatott meg és különösen Temesvár vidékén sok gond-dal számos eperfát ültettek, a melyeknek meg-erősödtével a nép a selyemhernyók termelé-sével oly szép sikerrel foglalkozott, hogy nem-sokára Verseczen és Temesvárott selyemfonódák és gyárak emeltettek, a melyek a nyers selymet gyönyörű szövetekké fel is dolgozták.

M á r i a T e r é z i á n a k uralkodása elején a bécsi bank, mely a temesi bánságnak birtokosa volt az idő szerint, nehogy a magyar selyem-ipar az ausztriaival vetélkedhessék, szitkkebliisé-gébén n a g y vám és harminczad által e virág-zásnak induló iparágat nálunk minden áron el-nyomni törekedett. Czélját el is érte. Azonban Mária Terézia a 7 éves háború befejeztével, bi-rodalma vngyonosodását előmozdítani kívánván, a selyemtermeiémek hazánkban való

l'ejleszté « i x 162 O » l'ejleszté -férf kiterjesvl é gondoskodását. 17G1-ben a

te-nyésztők számára jutalmakat hirdetett és a

„ M a g y a r s e l y e m r u h a " értekezésben oly utasítást adott ki, a mely szerint a selymérek tenyésztése sikerrel eszközölhető.

17G5-ben S o 11 e 11 g h i Károly Eszéken se-lyem-tenyésztői kir. felügyelővé neveztetett ki, (itt a kormány támogatásával a selyem felgom-bolyitásához szükséges épületeket fel is emelte.

Az <"> kezdeményezésére 1776-han az országban az eperfa tenyésztés a legmelegebben aj állítatott és azon megyékben, a melyek a selyem-tenyész-téssel foglalkoztak, eperfaiskolák is állitattak fel, a melyek gondozására külön felügyelői állomások szerveztettek. A selyemtenyésztés a kezdet akadályainak leküzdésével különösen Sla-voniában, a katonai határőrvidéken, a Bánság-ban, Pest, Bács, Tolna, Csongrád és Békés vár-megyékben kezdett terjedni. Érdekes tudni, hogy Slavoniából már 1790-ben 17.000 font, 1774-ben pedig 20.000 font selyenigubó küldetett fel Bécsbe. A selyemtenyésztési ügyek ugyanis ek-kor az udvari kamara hatáskörébe tartoztak és a termelt gubék általa váltattak be.

Kecskeméten 1780-ban 1000 font. selyem ter- 1 meltetett. Hasonló volt a siker Szabadkán, Tol-nán és egyéb helyeken. 1777-ben Bellováron a kincstár saját költségén selyemgyárat állitolt fel, mely 38 szövőszékkel rendelkezett, ugyan-ekkor a verseczi, eszéki és temesvári fonodán kivül a pancsovai is virágzásnak örvendett.

11. J ó z s e f uralkodása alatt a selyemterme-lés már oly annyira emelkedett, hogy 1783-ban a 90.9G7 font sclyemgubóból 0S41 font tiszta selyem állíttatott elő. A selyemfelügyelői állo-mások országszerte ez időben rendszeresittettek és a selyemgubók fontja 10—40 kr. fejében a kincstár "által beváltatott. Miután már 1784-ben a hazánkban termelt selyemgubók mennyisége a 100.699 fontot meghaladta, az ország a se-lyemtermelés érdekében 10 kerületre osztatott lie u. 111. 1. Nyitra, 2. Győr, 3. Besztercze, A. Kassa*), 5. Munkács, G. Nagyvárad, 7. Pest, 8. Pécs, 9. Tomes, 10. Zágráb.

E 10 kerületben 52 selyem-felügyelő, 1G gya-kornok és 25 eperfakerte'sz volt alkalmazva. A felügyelői személyzet évi fizetése G5G5 p. frtba került.

A mostoha időjárás, valamint a kiütött török-háború, a felügyelő-személyzet működését kez-detben végtelenül megnehezítette, ámde ennek daczára egyes megyékben a sely mér-tenyészt és oly virágzásnak örvendett, li^gy p. o. Apatin 1822-ben 150, Versecz és vidéke 1825-ben 155, Fehértemplom és vidéke pedig 4 50 mázsa se-lyemgubót adott el a kincstárnak. 1810-ben már 700 mázsát váltott be a kincstár.

A selyem-!ermelés csökkentéséhez azonban lé-nyegesen hozzájárult az udvari kamara azon in-tézkedése, hogy a selyemgubók beváltását 1822-ben Hofmann és Goldstein bécsi tőzséreknek 10

*) A föleim, ipar és keresk. ministerium rendelete folytán minden év Junius lió 27-én Kassán selyemvásár tartása engyedélyeztetett.

évre haszonbérbe adá és így a selyemgubók osztályozása és becslése körül számos visszaélés-nek nyitott tért. V. F e r d i n a n d 1846-ban kelt magas rendeletében azonban kilátásba he-lyezte, hogy a kincstár a régi rendszerhez visz-szatérve maga fogja ismét a beváltást eszkö-zölni. A 48 évektől kezdve mai napig az intéző kormányférfiak valamennyien foglalkoztak a se-lyemtermelés fejlesztésével, de a legszebb ered-ményt ez mégis csak József császár uralkodása alatt volt képes felmutatni, a mennyiben a fel-ügyelők a termelésre a népet sikerrel oktatták, a kincstár pedig beváltási állomások rendszeresítése által a termelt selyemgubókat értékesítette !

E napokban közzétett körlevelével közokt.

ministerünk, Trefort Ágoston úr O Nagyméltó-sága, a ki midőn a kereskedelmi és ipar minis-teriumot is vezette, már nagy érdeklődést tanú-sított a selyemtermelés iránt, a uépiskolák utján kivánja a selyemtenyésztést hazánkban fejlesz-teni és az iskolai és egyházi főhatóságok a leg-melegebben fogják ministerünk bölcs intézkedé-sét támogatni. De nehogy félszeg rendeletek közzététele vagy iupracticus utasitások folytán tanítóink oly módon kezdjék meg a selyemter-melést, a milyet e sorok írója is f á j d a l o m ! többször megfigyelt, nehogy az ezt kisérő ked-vezőtlen eredmény az ügy előmozdítására hiva-t o hiva-t hiva-t a k a hiva-t idővel elidegenihiva-tse a selyeiuhiva-ternieléshiva-től, kij elent j ü k , hogy a s e l y e m t e r m e l é s s e l f o g l a l k o z n i k i v á n ó t a n í t ó é s k ö z s é g 11 e t e k i n t s e a z t b i z t o s é s k ö n n y ű k e -r e s e 1111 ó d 11 a k 1 A mi olvasókönyveink egy-némelyikében, sőt gazd. szakközlönyeinkbeu is állittatik, hogy könnyű szerrel kereshet magá-nak egy gyermek, ha selyemtermeléssel foglal-kozik 5—20 f r t o t , az valótlanság.

A sely mér tenyésztés munkát, czélszerü beosz-tást és nagy előrelábeosz-tást igényel, kedvező termés alkalmával azonban csak szerény hasznot nyújt az azzal foglalkozóknak, egyedüli előnye, hogy a tenyésztés csekély befektetést igényel :

A tapasztalat igazolja, hogy hazánkban a sely-méreknek egy helyiségben nagyban történő te-nyésztése határozottan vesztességgel jár. A sely-mérek ugyanis különböző ragályoknak vannak ki-téve. A penész ellen nincs orvosság, ez a hernyót megöli. A sárga vagy a fekete kór ellen a termelő hasztalan küzd, néha nyolez nap alatt az ngyan egy helyiségben levő hernyó mind elpusztul.

Véleményünk szerint legokosabban tesz a ta-ni ó. ha a selyme'reket kicsinyben tenyészti. A kormány ingyen szokta a petéket kiosztani vagy felette csekély árért és ezért azok könnyen meg-szerezhetők.

Mielőtt azonban a tanitó a termelésre elszánja magát, avagy a község lakóit ennek megnyerni törekednék, okvetlenül saükséges a következőkre ügyelni és pedig először is számba kell vennie, hány eperfával rendelkezik. Az eperfák korától és számától függ a termelés nagysága. *)

*) A selymérek táplálására legalkalm isabb a fehér gyümölcsű eperfa.

- O 163 100 eperfa, de legalább 20 évesek legyenek, 1 lat pete kiköltésétől származó hernyóknak ele-gendő táplálékot fog nyújtani. Egy lat petéből 20.000 hernyó termelhető!

Ha tehát kevesebb vagy több fával rendelke-zik a termelő, e szeréut a pete mennyiséget be-oszthatja.

Itt azonban soha sem szabad kétes helyről nyert petéket házánál vagy a községben meg-tűrnie. Mert beteg selymérektől származó peték termését tönkre teszik.

A kormány gondoskodik egészséges peték ki-osztásáról , ezért első sorban a magas ministe-rium u t j á n kiosztott vagy elárusított petékre kell a termelőnek szert t e n n i e ! Magánosoknál termelt peték egészséges voltáról csak akkor győződhetünk meg, ha azt az illetékes szakfér-fiak felülvizsgálták. Laikus egyéneknek hitelt soha sem kell adni. Mert mint emlitém a her-nyók betegsége nagyobb részt már a petében rejlik! Már pedig beteg hernyók — egyszerűen kidobandók a termelés helyiségéből, mert meg-fertőztetik a levegőt és az egész termelés tönkre-menését eszközlik.

Mihelyest tehát a tanitó számba vette a ren-delkezésére álló eperfákat, a maga és a község részére megszerzi a kellő mennyiségű petét.

A tanitó 2 lat peténél a maga számára töb-bet igénybe ne vegyen, mert ebból 40.000 her-nyót termelhet és a legalább is 28 napig tartó munkát 20 napig maga vezetheti, de az utolsó 8 napban valakit segítségül kell vennie. *) Csak ne gondolja ám soha a tanító, hogy ez a 40.000 hernyó gondozása könnyű munka, vagy a hogy pláne némelyek állítják, gyermekjáték. Ez nem igaz! Fárasztó és nagy gonddal járó munka

1—2 lat petéből származó hernyó felnevelése!!

Már maga azon körülmény, hogy a hernyók 28 nap alatt 200 eperfáról leszedendő 1960 font levelet felemésztenek, hogy napjában 4—8-szor kell őket etetni, hogy legalább is minden 3—4 napon kell őket áthelyezni és szétválasztani, hogy a 8 Q lábnyi termelési féklap idővel 40-re szaporodik : igazolja állításunkat. A selymér te-nyésztés tehát nem játék, hanem munka, fárad-sággal járó munka ! különben a tanitó jól tudom ettől vissza nem riad, csak figyelmeztesse erre a termeléssel foglalkozókat is és ne ígérjen arany-hegyeket játéknak beillő munka után. Mert bi-zonyos az ő fáradozása is, lia a termelés sikerül, csak felette szerény haszonra számithat.

A beváltást nálunk a kormány eszközli, egy kiló selyemgubót 2 frtra számítva, ha meggon-doljuk, hogy átlag 1000 gubó esik egy kilóra, akkor kiderül, hogy 20.000 hernyó után csak 30—35 f r t várható, mert a termelés közben átlag 4000 hernyó szokott elveszni.

De itt is egy körülményre hivjuk fel a tani-tók figyelmét.

*) A C h w e 11 a által kiadott utasitás szerént az etetés 28 napig tart, az ezt követő napon a hernyók begubózása megkezdődik. Ha ellenben az etetés csak 2—4-szer eszközöltetik napjában, akkor a termelés 34-ik napján lehet az etetést beszüntetni.

A termelt gubó a befojtás után, a báb beszá-radásával, súlyából veszít és ezért óvakodjék a tanitó attól, hogy a termelőktől átvéve és után mérve a gubókaí, a várható dijt kilátásba he-lyezze nékiek. A gubók ugyanis útközben, mig a beváltás eszközöltetik : beszáradnak és igy egy kiló helyett gyakran csak annak a fele után nyeri meg az összeget.

Végre még egyre kívánok retlectálni. A sely-mértenyésztés eredménye nálunk sokszor veszé-lyeztetve van!! A késői fagyok ugyanis az eperfa leveleket éppen akkor teszik tönkre, a midőn a selymér azokat leginkább szükségli. Igaz ugyan, hogy ha május közepén vagy későbben kezdjük meg a termelést, ezen veszélyt talán elháríthat-juk magunkról, de ne feledjük, hogy selyméreink

számos betegségnek vannak kitéve. Mint már emlitém a penész legnagyobb ellensége, ez őket menthetetlenül elöli. A sárga és fekete kór, a merevség és az úgynevezett fénybaj ellen óv-vagy gyógyszert nem ismerünk! IIa ez a kór a hernyók között kiüt — az egész termés tönkre megy. Az eperfa első éretlen barna színű levelei is megölik a hernyókat, ezért a teljesen zöldek-kel zöldek-kell őket táplálni. A ki a selymér termelés-sel foglalkozott és foglalkozni fog, állitásom igaz voltáról tanúbizonyságot tehet.

A selymértenyésztés végeredményében tehát nem biztos, mert a kór, a klimaticus viszonyok gyakran tönkre teszik a termést.

Ezért a tanitó, valamint a község is csak cse-kély mérvben foglalkozzék a selyemtermesztéssel.

Ha siker koronázza fáradozásait, a termésből ere-dő haszon jól fog esni háztartásának, ha baj éri, nem fektetvén be se pénzt, se felette sok munka-erőt, nem fogja érezni a veszteségét. Az udva-rában vagy háza körül levő eperfa gyümölcse azonban mindenkor értékesíthető és igy a fa okvetlenül hasznot fog hajtani.

A nagyban való termelés ellen óvó szavamat még egyszer megújítom!

Ezelőtt négy évvel felkeresett a selyemterme-lés egyik buzgó, de szerencsétlen és tavaly el-halálozott apostola, S o ó s Sándor és miután minden eszközt, mely tanítóink és a nép va-gyonosodását előmozdítja meg kell ragadnom, 1877-ben megteremtettük a felső magyarországi selyemtermelő szövetkezetet, mely a tanitók köz-reműködésével a selyonafermelés meghonosítását és a nyers selyemnekTeldolgozását tűzte ki fel-adatává.

A kassai árvaházi iskola gondnoka H o l l e -c s e k P á l óva intett a nagyobb mérvű terme-léstől, s figyelmeztetett, hogy a helybeli nőegy-let 2000 frttal bánta meg, hogy nem figyelt erre, az öreg S o ó s ennélfogva nem is tudta a szövetkezetet reá birni, hogy számlájára nagy-ban termeljen hernyókat, én azt megakadályoz-tam és Hollecsek igazgatónak köszönhetem, hogy a szövetkezetet nagyobb veszteségtől megmen-tettem.

Helyiségünkben ugyanis Soós a maga felelős-ségére eszközölte a termelést, az első izben "' gyönyörűen sikerült is és én számtalanszor künn

8*

1 6 4 O

-volfam telepünkön, hogy az eredményben gyö-nyörködjem. Az öreg úr büszke is volt termé-sére és élvezte a h a s z n o t , de már a következő két évben termésnek még nyoma sem volt, — hernyói mind eldöglöttek és vérmes reményeit magával vitte a s í r b a ! Míg Soósnak, nagyban eszközölt termelése tönkre ment, addig azon ta-nitók, a kik kicsinyben és két-három helyen el-különítve termeltek, részben eredményre tettek szert. Mert mig az egyik helyen a kór elragadta a hernyókat, a másikon a legszebb termés volt tapasztalható!

De sietek befejezni czikkemet azon megjegy-zéssel, hogy a selyemtermelésnek hazánkkan van m ú l t j a és van jövője, csak ne tápláljunk iránta vérmes reményeket. Mint szerény melltikkereseti iparágat cultiváljuk és terjeszszük a hol csak lehetséges, ajánljuk az azzal való foglalkozást, de ne befektetéseket és nagy munkaerőt igénylő módon. Űzzük a selyemtermelést oly módon, hogy az abból várható haszonra ne legyünk ok-vetlenül utalva, ellenkezőleg tekintsük azt oly összegnek, melylyel a jó izlés előmozdítását esz-közlő igényeinket kielégíthessük! y „ y

In document Néptanítók lapja 13. évfolyam, 1880 (Pldal 180-184)