Fiatalok alkoholfogyasztási szokásai

A 2007. évi ESPAD-kutatás keretében Magyarországon végzett adatfelvétel szerint ⁸ a 16 éves diákok túlnyomó többsége, 93% fogyasztott már legalább egyszer alkoholt az életében. A fiúknál és a lányoknál az életprevalencia értékek közel azonosak (93,2% illetve 92,8%). A kérdezést megelőző évben alkoholt fogyasztók aránya 84,1%. Az életprevalencia értékekhez hasonlóan az előző év fogyasztási aránya sem mutat jelentős nemek közötti különbséget (fiúk: 82,%, lányok:

85,2%). A kérdezést megelőző hónapban a diákok 58,7%-a ivott alkoholt, 14,2% legalább hat alkalommal, azaz gyakrabban, mint hetente. A havi prevalencia értékek szintén nem mutatnak különbséget a két nem között: a fiúk 59,1%-a és lányoknak is több mint fele 58,2% ivott a megelőző hónapban. A rendszeresebb, havi hat vagy többszöri fogyasztás már egyértelműen gyakoribb a fiúknál, mint a lányoknál (16,4% illetve 12,1%).

A 16 évesekre vonatkozó élet és havi prevalencia értékek alapján a magyar fiatalok alig különböznek az európai átlagtól.

2007-ben az alkoholfogyasztás életprevalencia értékének európai átlaga 90%, a havi prevalencia érték pedig 61% volt a 16 éves fiatalok körében. (11. ábra).

11. ábra Az alkoholfogyasztás előző havi prevalencia értéke Európában – 16 évesek (Hibell és társai 2009:67)

8 Az adatfelvétel az 1991-ben született, iskolában tanuló diákok országos reprezentatív mintáján készült (N=2815), önkitöltős csoportos lekérdezéssel. A kutatást az OTKA (K60709) és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatta

7. Az alkoholprobléma elterjedtsége

12. ábra Az utolsó alkalommal fogyasztott alkohol egy főre ⁹ jutó mennyisége, 2007 (100%-os tiszta szeszben, cl), 16 évesek (Hibell és társai 2009:69)

Az utolsó fogyasztási alkalomra vonatkozó mennyiségi adatok alapján szintén azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar fiatalok közel annyit isznak, mint az európai átlag, az európai középmezőnybe tartoznak (12. ábra).

Míg a prevalencia értékek és a mennyiségi adatok Magyarországon nem különböznek jelentősen az európai átlagtól, addig a magyar fiatalok alkoholfogyasztásának szerkezete jelentősen eltér az európai átlagtól. Európa fiataljai átlagosan 60%-kal több sört isznak, valamelyest nagyobb mennyiségben fogyasztanak alcopopot, ugyanakkor kevesebb tömény italt, és fele annyi bort isznak, mint a magyar fiatalok (13. ábra).

9 nem csak fogyasztókra, hanem valamennyi válaszolóra számolva

7. Az alkoholprobléma elterjedtsége

13. ábra Az utolsó alkalommal fogyasztott alkohol egy főre ¹⁰ jutó mennyisége italfajtánkként Magyarországon és az európai átlag, 2007 (100%-os tiszta szeszben, cl), 16 évesek (Elekes 2009a:183)

Az 1995 és 2007 közötti trendeket tekintve Magyarországon az alkoholfogyasztás élet és éves prevalencia értékei alig változtak az elmúlt 12 év alatt. Jelentősen terjedt azonban a rendszeresebb (legalább 40-szer az életben) alkoholfogyasztók aránya, nőtt a havi prevalencia értéke, és közel megkétszereződött a havi hat vagy több alkalommal alkoholt fogyasztók aránya (7,9%-ról 14,2%-ra nőtt).

A rendszeres alkoholfogyasztás mutatója alapján Magyarország némileg eltér az európai trendektől. Bár a legalább 40-szer alkoholt fogyasztók aránya Magyarországon az európai átlaghoz hasonló módon, jelentősen nőtt 1995 és 2003 között, az 1999 évi magyar adatok az európaitól eltérően, enyhe csökkenést mutattak a korábbi évekhez képest. Az előző hónapban ivók aránya 1995 és 2003 között az európaihoz hasonló növekedést mutat Magyarországon. 2007-ben, Európa országainak jelentős részét jellemző csökkenéssel ellentétben Magyarországon a rendszeres és az előző havi alkoholfogyasztás további, bár kismértékű növekedését tapasztaljuk (14. ábra). Ezt a tendenciát erősíti az a tény is, hogy a havi hat vagy több alkalommal alkoholt fogyasztók aránya 7,9%-ról 14,2%-ra nőtt az elmúlt 12 év alatt.

10 nem csak fogyasztókra, hanem valamennyi válaszolóra számolva

7. Az alkoholprobléma elterjedtsége

14. ábra Az alkoholfogyasztás prevalencia értékeiben bekövetkezett változások Magyarországon és az európai átlagban 1995-2007 között, 16 évesek (Elekes 2009a:178)

A havi prevalencia értékek nemenkénti alakulása arra utal, hogy a kilencvenes évek végétől megfigyelt, a két nem fogyasztási szokásainak közeledését mutató tendencia tovább folytatódott Magyarországon és ma a fiúk és lányok havi gyakoriságú alkoholfogyasztása alig különbözik (15. ábra).

A nagyobb rendszerességű (havi hat vagy több alkalommal történő) fogyasztás alapján a nemek közötti különbségek ma is egyértelműek, a fiúk között elterjedtebb a rendszeres alkoholfogyasztás. A növekedés üteme azonban 2003 és 2007 között a lányoknál nagyobb mértékű volt, mint a fiúknál, és így e mutató alapján is a lányok fogyasztási szokásai közeledni látszanak a fiúkéhoz. A két nem fogyasztási jellemzőinek közeledése számos európai országban szintén megfigyelhető.

15. ábra Az alkoholfogyasztás havi prevalenciája a 16 éveseknél 1995 és 2007 között (Elekes 2009a:147)

7. Az alkoholprobléma elterjedtsége

A magyar diákok európai átlagtól eltérő fogyasztási szerkezete fejeződik ki az előző havi prevalencia értékek 1995-2007 közötti italfajták szerinti változásában is ¹¹. Ennek alapján a sörfogyasztás Európában 1995 és 1999 közötti növekedés után 1999 és 2007 között csekély mértékben csökkent. A magyar adatok ezzel ellenkezően, az 1995 és 1999 közötti stabilitás után 1999 és 2007 között nőnek, azaz a sörfogyasztás akkor kezd terjedni nálunk, amikor Európában mérséklődik. A tömény italok fogyasztása az európai trendekhez hasonlóan alakul, az 1995-2003 közötti növekedést 2007-ben csökkenés követi. A csökkenés Magyarországon kisebb mértékű volt, mint Európában, és így a havi rendszerességgel tömény italt fogyasztók aránya ma nálunk magasabb az európai átlagnál. A borfogyasztás, a sörhöz hasonlóan, az európai átlagtól ellentétes tendenciát mutat. Míg Európában 1999 és 2007 között csökkent a borfogyasztók aránya, addig Magyarországon igen jelentős növekedés következett be, amelynek eredményeként 2007-ben nem csak a fogyasztott mennyiség, hanem az előző hónapban bort fogyasztók aránya alapján is jelentősen meghaladják a magyar fiatalok az európai átlagot (16. ábra).

16. ábra Az előző hónapban alkoholt fogyasztók aránya italfajtánkként Magyarországon és az európai átlag 1995-2007, 16 évesek (Elekes 2009a:184)

Az alkoholfogyasztás szélsőségesebb formáink elterjedtségét a lerészegedésre és nagyivásra vonatkozó kérdések mutatják.

A megkérdezett fiatalok több mint fele volt már részeg legalább egyszer az életben, és 43,7% volt részeg a megelőző évben.

Bár a lányok között alacsonyabb a valaha, vagy az előző évben lerészegedők aránya, figyelemreméltóan kicsi a különbség a fiúk és a lányok között a lerészegedés előfordulásában.

A megkérdezett fiatalok több mint egynegyede volt legalább egyszer részeg a kérdezést megelőző hónapban. A havi lerészegedés valamelyest elterjedtebb a fiúknál, mint a lányoknál.

11 A mennyiségi adatok nem összehasonlíthatóak a korábbi évekkel

7. Az alkoholprobléma elterjedtsége

2007-ben a lerészegedés élet, éves és havi prevalencia értékei alapján is Magyarország az európai középmezőnybe, de az átlag felett elhelyezkedő országok közé tartozik, több más országgal azonos szinten. Az élen járó országok többnyire olyanok, akik az alkoholfogyasztás más mutatói alapján is a vezető országok közé tartoznak, mint például a Dánia, Man Sziget, az Egyesült Királyság vagy Ausztria (17. ábra).

17. ábra A lerészegedés előző évi prevalencia értéke Európa országaiban, 2007, 16 évesek (Hibell és társai 2009:73) A magyar adatok azt mutatják, hogy a lerészegedés élet és éves prevalencia értékei csökkentek. E csökkenés elsősorban a fiúknál bekövetkezett mérséklődésnek volt köszönhető (18. ábra).

7. Az alkoholprobléma elterjedtsége

18. ábra A lerészegedés életprevalenciája a 16 éveseknél, 1995-2007 (Elekes 2009a:152)

A havi rendszerességgel lerészegedők aránya nem változott a 16 évesek körében. Ez a változatlanság azonban úgy következett be, hogy a fiúknál csökkent, a lányoknál pedig nőtt az előző hónapban lerészegedők aránya. A 3 vagy többszöri lerészegedés aránya a megelőző hónapban a fiúknál inkább változatlanságot, a lányoknál pedig növekedést mutatott. Így a lányoknál 1995-höz képest több mint kétszeresére nőtt azoknak az aránya, akik három vagy többször voltak részegek e kérdezést megelőző hónapban.

A fiatalok több mint egyharmadával fordult elő legalább egyszer a kérdezést megelőző hónapban, hogy egy alkalommal 5 vagy több italt ivott meg egymás után. A nagyivás tehát elterjedtebb, mint a lerészegedés, ami azt valószínűsíti, hogy 5 vagy több ital elfogyasztása a fiatalok jelentős részénél nem vezet lerészegedéshez.

A nagyivás havi prevalencia értéke 1995 és 1999 között változatlan volt, azóta pedig folyamatosan nő. A növekedés a lányoknál már 1995-ben elkezdődött és 2007-ben több mint kétszer annyi lány számolt be előző havi nagyivásról, mint1995-ben. (19. ábra)

7. Az alkoholprobléma elterjedtsége

19. ábra A nagyivás havi prevalenciája a 16 éveseknél 1995-2007 (Elekes 2009a:152)

1995 és 2007.évi európai trendeket tekintve a nagyivás azon kevés mutatók közé tartozik, amely átlag értéke egyértelműen nőtt. 1995-ben a nagyivás Magyarországon még sokkal kevésbé volt elterjedt, mint sok más európai országban. Az elmúlt 12 évben végbement növekedés mértéke azonban nálunk nagyobb mértékű volt, és így mára a nagyivás alapján a magyar fiatalok közelebb kerültek európai társaikhoz, mint a korábbi években bármikor (20. ábra).

7. Az alkoholprobléma elterjedtsége

20. ábra Az előző hónapban nagyivók aránya Magyarországon és az európai átlag 1995-2007 (Elekes 2009a:185)

Összességében az ESPAD-vizsgálatok elmúlt 12 évre vonatkozó eredményei azt mutatják, hogy alkoholfogyasztás főbb prevalencia értékei hosszabb távon stabilak, a havi és a havi rendszeresebb fogyasztás mutatói pedig inkább növekedtek Magyarországon. A növekedés üteme azonban mérséklődni látszik az elmúlt években. Egyértelműen pozitívan értékelhető az alkoholfogyasztás szerkezetében bekövetkezett változás. Míg a korábbi évek adatai a tömény italok fogyasztásának dominanciáját mutatták mennyiségi és gyakorisági adatok alapján egyaránt, a havi gyakorisági adatok ma már arra utalnak, hogy a tömény italok fogyasztása mérséklődik, a bor pedig elterjedtebbé válik a magyar fiatalok körében. Egyre határozottabban jelen vannak a középiskolások, és elsősorban a lányok alkoholfogyasztásában az alcopop néven ismert italok. Bár ezek fogyasztásának terjedését igen heves viták kísérik szerte Európában, elképzelhető, hogy nálunk más – idősebb – korcsoport tömény fogyasztásának kiváltójává válik.

A 2007. évi adatok alapján feltételezhető, hogy a lerészegedés terjedése megállt a fiatalok körében. Míg 1995 ás 2003 között a havonta lerészegedők aránya nőtt, 2007-ben már nem történt statisztikailag érvényes változás.

Nem tapasztalható javulás a nagyivás terjedésében. 1995 és 2007 között a nagyivás havi prevalencia értéke jelentősen nőtt a magyar fiatalok között. Míg a fiúknál ez a növekedés mérsékeltebb ütemű volt, különösen az elmúlt négy évben, addig a lányoknál a növekedés mértéke 2003-2007 között is jelentős, és így ma kétszer annyi lány számol be előző havi nagyivásról, mint 1995-ben.

Európában a rendszeres alkoholfogyasztás némileg csökkent 2007-ben. A magyar fiataloknál ez a javuló tendencia még nem figyelhető meg. Nálunk a diákok ritkábban isznak, de ha isznak, akkor a mennyiség megközelíti az európai átlagot. A magyar fiatalok kevesebb sört és alcopopot, viszont több töményitalt és kétszer annyi bort fogyasztanak, mint európai kortársaik.

A rendszeres alkoholfogyasztás mérséklődése mellett tovább folytatódott a nagyivás terjedése Európában, azaz a fiatalok alkoholfogyasztása egyre inkább a hétvégi nagyivás irányába tolódik el. Ez a tendencia Magyarországon is megfigyelhető.

7. Az alkoholprobléma elterjedtsége

És bár a magyar fiatalok az átlagosnál ritkábban isznak és a nagyivás is kevésbé elterjedt, a lerészegedők aránya magasabb közöttük, mint az Európai átlag. Ez pedig arra utal, hogy a magyar fiatalok körében kevésbé a fogyasztás gyakorisága, vagy mennyisége, inkább a fogyasztás módja, körülményei okozhatják a problémásabb alkoholfogyasztást.