9. A rejtett drogfogyasztó népesség becslése
10.2 Fiatalok
A legtöbb kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a fiatalabb korcsoportokban elterjedtebb a dohányzás, mint a teljes népességben.
Az ESPAD kutatások eredményei szerint a 2007-ben megkérdezett 8-10. évfolyamos magyar diákok közel kétharmada (64,1%) kipróbálta már a dohányzást. Az életprevalencia értékek nemenként szignifikáns (p=0,001) különbséget mutatnak.
Nemcsak a valaha dohányzók aránya, hanem a nagyobb rendszerességre utaló 20 vagy többszöri dohányzás is elterjedtebb a lányoknál (65,1% illetve 27,8%), mint a fiúknál (63,1%, illetve 26,8%) (Elekes 2009).
A kérdezést megelőző hónapban a fiatalok közel egyharmada (30,8%) dohányzott. A napi rendszerességgel dohányzók aránya 21,9%, azaz minden ötödik megkérdezett naponta cigarettázik és 5,4% legalább 10 szál cigarettát szív naponta. A havi dohányzás alapján a nemek közötti különbségek nem jelentősek (33. ábra).
10.Dohányzás
33. ábra Előző havi dohányzás gyakorisága, 8-10. évfolyamon tanulók (Elekes 2009a:40)
Európai összehasonlításban, a főbb prevalencia értékek alapján a fiatalkori dohányzás legelterjedtebb Ausztriában, Bulgáriában, Csehországban és Lettországban. A diákok legkevésbé Örményországban Izlandon, Norvégiában és Portugáliában dohányoznak. Bár egyértelmű földrajzi különbségek nem mutathatóak ki, Közép- és Kelet-Európa országaiban a dohányzás elterjedtebbnek látszik (Hibell és társai 2009).
A dohányzás főbb prevalencia értékei a magyar fiatalok között magasabbak, mint az európai átlag 3. Ugyanakkor a magyar diákok kevésbé a mérsékeltebb, hanem elsősorban a napi dohányzás mutatói alapján kerülnek Európa élvonalába. A napi dohányzók aránya csupán hat országban magasabb, kettőben pedig azonos, mint nálunk (34. ábra).
3 Itt az európai átlag súlyozatlan átlagot jelent, azaz nem Európa diákjainak, hanem Európa országainak az átlagát közöljük
10.Dohányzás
34. ábra A napi rendszerességgel dohányzók aránya a 16 évesek között Európában, 2007 (Elekes 2009a:179)
A 16 évesekre rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a dohányzás életprevalencia értéke 1999-ig, havi prevalenciája pedig 2003-ig nőtt Magyarországon. 2003 és 2007 között az élet és havi prevalencia értékek is egyértelműen csökkentek. A napi rendszerességgel dohányzók aránya ingadozik a különböző vizsgálati években, a 2003 és 2007 közötti csökkenés azonban itt is egyértelmű.
A dohányzás 2007. évi csökkenésében Magyarország nem különbözik Európa más országaitól. A különbség abban ragadható meg, hogy Magyarországon a dohányzás csökkenése négy éves késéssel követi Európa országainak jelentős részét. Az európai átlag 4 alapján, a dohányzás mutatói 1999-ben érték el a legmagasabb értékeket, azóta pedig egyértelműen csökkentek. Ezzel szemben a magyar adatok csak 2007-ben mutatnak először csökkenést, és e csökkenés ellenére a magyar fiatalok dohányzása most is meghaladja az európai átlagot (35. ábra).
4 Itt és a továbbiakban a valamennyi adatfelvételben résztvevő 20 ország súlyozatlan átlagáról beszélünk
10.Dohányzás
35. ábra A dohányzás prevalencia értékeiben bekövetkezett változások Magyarországon és az európai átlagban 1995-2007 (Elekes 2009a:178)
Különbséget mutatnak a magyar diákok abban a tekintetben is, hogy míg Európa többségében a dohányzás inkább a fiúk között elterjedtebb, addig Magyarországon ma már több lány dohányzik, mint fiú. A havi prevalencia értékek alapján a növekedés 1995 és 2003 között a lányoknál, a 2003 és 2007 közötti csökkenés pedig a fiúknál volt nagyobb mértékű. Ez pedig azt eredményezi, hogy már 2003-ban a lányoknál elterjedtebb volt a havi rendszerességgel dohányzók aránya, 2007-re pedig ez a tendencia látszik tovább erősödni (36. ábra).
10.Dohányzás
36. ábra A dohányzás havi prevalenciája nemenként a 16 éveseknél (Elekes 2009a:145)
A havi prevalencia értékekhez hasonló változás ment végbe az elmúlt években a napi rendszerességgel dohányzók nemenkénti arányaiban is Magyarországon. 1999 és 2003 között a lányoknál nagyobb ütemben nőtt, 2003 és 2007 között pedig kisebb ütemben csökkent a napi rendszerességgel dohányzók aránya, mint a fiúknál. Így ma a 16 éves lányok 24,2%-a és 24,2%-a fiúk 22,9%-24,2%-a dohányzik n24,2%-api rendszerességgel.
Az ESPAD-hoz hasonló tendenciákat állapít meg a HBSC kutatás is: egyrészt a HBSC szerint is csökken a dohányzás a fiatalok körében, másrészt a fiúk és a lányok közötti különbség gyakorlatilag eltűnt a korábbi évekhez képest (Németh 2007:79).
A GYTS 2008-ra vonatkozó adatai az ESPAD-nál valamelyest alacsonyabb (57,9%-os) életprevalencia értéket mutatnak.
A jelenleg dohányzók aránya 23,2%. Az ESPAD-hoz és a HBSC-hez hasonlóan a GYTS eredményei is javuló tendenciát jeleznek a korábbi évekhez képest, és szintén a másik két kutatáshoz hasonlóan, a dohányzás nagyobb mértékű elterjedtségét mutatják a lányoknál, min t a fiúknál.
A GYTS vizsgálta a fiatalok passzív dohányzásának mértékét is. A megkérdezett diákok felének legalább az egyik szülője dohányzik, a válaszolók 22,2%-ának pedig a legjobb barátja is dohányzik. A 2003. évi adatokhoz képest a passzív dohányzás is egyértelműen javuló tendenciát mutat (GYTS 2008).
Összességében a felnőtt és fiatal népesség körében végzett kutatások is arra utalnak, hogy a dohányzás elterjedtsége csökkent Magyarországon az elmúlt években. Ugyanakkor a javulás nagyobb mértékű volt a fiúk, mint a lányok között, és így ma a legtöbb mutató alapján a lányok között elterjedtebb a dohányzás, mint a fiúknál. A javuló tendencia ellenére, a legtöbb nemzetközileg rendelkezésre álló összehasonlító adat alapján a magyar népesség körében még mindig jóval elterjedtebb a dohányzás, mint Európa számos országában.
10.Dohányzás
Feladat
• Jellemezze a fiatalok dohányzási szokásaiban bekövetkezett változásokat
Ajánlott irodalom
[1] Eurobarometer (2009): Survey on Tobacco. Analytical Report. Flash Eurobarometer 253. The Gallup Organistaion.
http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_253_en.pdf letöltés ideje: 2010.11.28. .
[2] GYTS (2008): Global Youth Tobaco Survey (GYTS), Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2008 Magyarország.
Zárótanulmány. Országos Egészségfejlesztési Intézet. Budapest.
[3] Tompa, T., Szilágyi, T., és Barta, J.. 2006. A dohányzás közgazdasági vonatkozásai és a dohánytermékek adóemelésének hatása a magyar lakosság egészségi állapotára www.GKI.hu [http://www.GKI.hu/]. letöltés ideje: 2011.01.17..