Alkalmazott mutatók

3.1.1 A mortalitás fontosabb mutatói

Az alábbiakban a mortalitáshoz kapcsolódó fontosabb mutatókat ismertetjük (Andorka 1997)

• Nyers halálozási arányszámot úgy kapjuk meg, hogy az adott évi halálozások számát elosztjuk az évközépi népesség számával. Ez a mutató függ a népesség korösszetételétől (idősebb népesség esetén nagyobb a nyers halálozási arány).

• Példa: Magyarországon a nyers halálozási arányszám 2008-ban 13,0 volt 1000 főre számítva

• A korspecifikus halálozási arányszám az adott korcsoportban meghaltak számát viszonyítja az adott korcsoport létszámához. A nemek eltérő halálozási aránya miatt nemenként számolunk korspecifikus halálozási arányokat.

• Példa: Magyarországon 2005 és 2007 között a 45-64 éves korcsoportban a 100000 megfelelő korú férfira jutó korspecifikus halálozás 1803 fő, a nőkre vonatkozó megfelelő adat pedig 685 fő volt.

• A születéskor várható átlagos élettartam azt mutatja meg, hogy születéskor, vagy valamely életkorban hány további év megélése valószínűsíthető. A mutató kiszámítása a halandósági táblán alapul

• Példa: A születéskor várható átlagos életkor 2008-ban a férfiaknál 69,79 év volt, a nőknél pedig 77,76 év.

• Ok-specifikus halandóság halálok szerint mutatja az egy adott halálokban, az adott évben meghaltak számát az évközépi népességhez viszonyítva.

• Példa: 2008-ban az öngyilkosság és önsértés miatt meghaltak százezer lakosra jutó száma 24,7 volt

• Csecsemőhalandóság mutatóját úgy kapjuk meg, hogy az adott évben összes 1 éven alul meghaltak számát osztjuk az adott év összes újszülöttjének számával.

• Példa: 2008-ban az ezer élve szülöttre jutó egy éven aluli meghaltak száma 5,6 volt

• DALY (Disability adjusted life years): az elvesztett egészséges életévek számát fejezi ki, amelyek valamely betegség miatti idő előtti halálozás, rokkantság, vagy betegség miatt nem következnek be. A mutató az ideális és a tényleges egészségi állapot között különbséget fejezi ki.

• Például a WHO számításai szerint Közép-Kelet Európa számos országában, így Magyarországon is az elveszített egészséges életévek 8-15%-a a túlzott alkoholfogyasztásra vezethető vissza.

A magyar nők 7, a magyar férfiak 10,5 évvel kevesebb egészségben eltöltött életévre számíthatnak a legjobb európai országokhoz képest (Vitray, Mihalicza 2006)

3. A népesség egészségi állapota

3.1.2. A morbiditás fontosabb mutatói - prevalencia/incidencia

A prevalencia vagy prevalencia arány valamilyen egészségügyi probléma népességen belüli előfordulását fejezi ki egy adott időpontban vagy valamilyen adott időszakban. A prevalencia értékét úgy kapjuk meg, hogy egy adott időszakban vagy időpontban betegek számát elosztjuk a teljes népesség számával. Prevalenciát nem csak teljes népességre, hanem a népesség valamely csoportjára is számolhatunk.

Például:

• Az elmúlt évben rendszeresen dohányzók aránya a felnőtt népességen belül

• Az elmúlt fél évben valamilyen szívbetegségben szenvedők aránya

• Az adott pillanatban influenzában megbetegedettek aránya

A prevalencia fogalmán belül megkülönböztetünk periódus prevalenciát és pont prevalenciát.

• A periódus prevalencia valamely időszakra (egész élet, egy adott év, előző hónap vagy hét) vonatkozóan mutatja a megbetegedések vagy egészségkárosító magatartások előfordulási arányát.

• az előző évben kábítószert használók aránya

• egy adott hónapban dohányzók aránya

• az előző héten alkoholt fogyasztók aránya

• A pont prevalencia egy adott időpontra vonatkozóan, vagy az időintervallum specifikálása nélkül fejezi ki a megbetegedési arányt.

• Jelenleg dohányzók aránya

• December 1-én kórházban kezelt betegek aránya

Incidencia aránya egy adott időszakban bekövetkezett új megbetegedésekről ad információt. Azt fejezi ki, milyen gyorsan terjed egy betegség vagy egy probléma. Az incidenciát úgy kapjuk meg, hogy egy adott időszak új eseteinek/

megbetegedéseinek számát elosztjuk az adott népesség ugyanarra az időszakra vonatkozó számával.

Például:

• azoknak az aránya, akik ebben az évben kezdtek el kábítószert fogyasztani

• azoknak az aránya, kik először kerültek alkoholbetegként kezelésbe

Az incidencia egy sajátos formájának is tekinthető a „támadási” arány (attack rate) mutatója, ami a valamilyen okból nagyon rövid idő alatt bekövetkező megbetegedésekre vonatkozóan fejezi ki az incidencia arányt. Ilyen lehet például egy szalmonella-fertőzés, amely egy kisebb közösségen belül nagyon rövid idő alatt okoz nagyarányú megbetegedést.

A prevalencia és az incidencia kiszámítását az alábbi hipotetikus helyzettel mutatjuk be (2. ábra):

Adott egy 20 fős népesség, amelyből egy 15 hónapos időszakon belül 10 fő megbetegszik.

• Incidencia arányának kiszámítása október 1 és szeptember 30 közötti időszakra vonatkozóan április 1-i népességgel számolva:

• Új betegek száma 4 fő, mert a többiek október 1 előtt betegedtek meg. A teljes népesség száma április 1-én 18 fő, mert a teljes népességből 2 fő korábban meghalt.

Az incidencia aránya: 4/18=22%

3. A népesség egészségi állapota

• Periódus prevalencia arányának kiszámolása a teljes időszakra vonatkozóan:

• A teljes időszakban összesen 10 fő volt valamikor beteg. A teljes népesség száma, aki valamikor élt az adott időszakban 20 fő. Tehát az adott időszakra vonatkozó prevalencia arány 10/20=50%

• Pont prevalencia arányának kiszámítása április 1-re vonatkozóan:

• Április 1-én 7 fő volt beteg, a népesség száma pedig 18 fő volt. Az április 1-re vonatkozó pont prevalencia aránya:

7/18=38,89%

2. ábra

Betegség kezdetének időpontja

Halál időpontja

Felépülés időpontja

Fő

Vegyük észre, hogy az incidencia és a prevalencia nem feltétlenül mozog együtt. Például hiába csökken az újonnan kábítószert fogyasztók aránya egy adott népességen belül, vagyis csökken a fogyasztás incidenciája, a kábítószer-fogyasztás életprevalenciája csak akkor fog csökkeni, ha a magas incidenciájával jellemzett csoport kikerül az adott népességből. Például, ha a mai 18 évesek körében magas az incidencia arány, akkor ennek a kohorsznak 10 év múlva is magas lesz az életprevalencia aránya, akkor is, ha az incidencia arány időközben jelentősen lecsökkent.

3. A népesség egészségi állapota