Az EU versenyképességi célkitűzései és eszközrendszere a vám és a vámszabályozás

Ebben a fejezetben tárgyaljuk az Európai Uniónak, mint vámuniónak a világkereskedelemben betöltött szerepét. Röviden ismertetjük azokat a vámlogisztikai megoldásokat és eszközöket, melyek révén a vámszakma további fejlődése biztosítható. Ezek részletesebb kifejtésére a következő fejezetekben kerül sor.

38 EU Customs Union - Facts and figures:

https://ec.europa.eu/taxation_customs/facts-figures/eu-customs-union-unique-world_en

39 https://ec.europa.eu/taxation_customs/facts-figures/customs-duties-mean-revenue_en

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

82

Az Európai Unió, mint vámunió, és a világkereskedelemben betöltött szerepe

2018-ban az Európai Unió a vámunió fennállásának 50. évfordulóját ünnepelte. A vámunió, az arra épülő egységes piac meghatározó sarokköve az Európai Unió történelmének, a világgazdaságban elfoglalt helyének, erejének, sikerének és versenyképességének. A Római Szerződés 1957. évi aláírása kapcsán az aláíró országok⁴⁰ alapvetően és elhatározottan tűzték ki célul a vámunió megvalósítását. Bizonyítja ezt a szerződés 9. cikke az alábbiak szerint:

„A Közösség vámunión alapul, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja a behozatali és kiviteli vámok, valamint az azokkal azonos hatású díjak tilalmát a tagállamok között, továbbá közös vámtarifa bevezetését harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban.”

A vámunió kialakításának célja már a megfogalmazás pillanatában a gazdaság erősítése, a kereskedelem elősegítése, a regionális összefogás biztosítása volt. Megvalósulásának 1968. július 1-i dátuma óta (a közös vámtarifa bevezetésének ideje), működésének 50 éve alatt nem csak a földrajzi területe növekedett meg, hanem folyamatosan szembe kellett néznie a kereskedelem, a globalizáció, a gyorsan változó ellátási láncok támasztotta követelmények által okozott kihívásoknak. A vámunió a kezdeti, 6 tagországból egy 28 tagállamot magában foglaló egységgé fejlődött, melyben a határok védelme a megváltozott körülmények ellenére is mindig meghatározó szerepet tölt be.

Az Európai Unió a világkereskedelemben realizált nagyjából 15-15%-os import illetve export részesedésével⁴¹ meghatározó kereskedelmi hatalom.

40 Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország

41 Eurostat: Share of EU in the World Trade, 2018-as adatok importban:

http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=ext_lt_introle&lang=en és exportban:

http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/submitViewTableAction.do

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

83 3.1. ábra: Az EU nemzetközi import-export kapcsolatai

Forrás: Európai Unió, Eurostat: https://ec.europa.eu/taxation_customs/facts-figures/eu-customs-union-unique-world_en

2017 évben az EU harmadik országokkal lebonyolított kereskedelme elérte a 3700 milliárd EUR értéket, a beszedett vámok pedig az Unió költségvetésének 15%-t biztosították. Ebben a forgalmi nagyságrendben az Unió meghatározó kereskedelmi partnerei az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Svájc és Oroszország. A fenti értéket képviselő forgalom 332 millió vámárunyilatkozat benyújtását jelenti, több mint 2100 vámhivatalhoz Európa szerte, napi 24 órában és az év 365 napján.⁴²

A vám tradicionális vámot beszedő funkcióját az elmúlt időszakban a külső határokon átívelő kereskedelem ellenőrzésévél kapcsolatos biztonsági és védelmi kihívásaival érintett funkciók egészítették ki. Meghatározó jelentőségű az elektronikus adatfeldolgozó rendszerek térnyerése is.

A jogszabályi keretrendszer fontos változásokon ment keresztül. Az 1990- es évek elején bevezetett Közösségi Vámkódex⁴³ és annak végrehajtási rendelete⁴⁴ többszöri módosítását követően, egy, a modern jogszabályi elvárásoknak megfelelő szabályozás került bevezetésre 2016-ban. Az Uniós

42 Forrás: https://ec.europa.eu/taxation_customs/facts-figures/eu-customs-union-unique-world_en

43 A Tanács 2913/92/EGK rendelete (1992. október 12.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A31992R2913

44 A Bizottság 2454/93/EGK rendelete (1993. július 2. ) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A01993R2454-20140101

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

84

Vámkódex⁴⁵ új lendületet és lehetőséget nyitott a korszerű, egységes, egyszerűsített, könnyített és kiszámítható vámfolyamatok területén. A bevezetett könnyítések és egyszerűsítések alkalmazása kapcsán kiemelt jelentőséget kapott a jogszerű kereskedelem, az uniós polgárok védelme, az áruk biztonsága, a kockázati alapon történő ellenőrzések és az EU pénzügyi és kereskedelmi érdekeinek egyensúlya.

A vámunió, az egységes piac hatékonyságát csak akkor tudja megfelelő szinten biztosítani, ha azonos elvek, harmonizált szabályok alapján azt úgy működtetik a tagállamok vámszervei, mintha azok egyetlen hatóságként funkcionálnának. A vámhatóságok által folytatott ellenőrzések csak akkor érik el a kívánt hatékonyságot, ha azok megfelelően egységesek, egységes ellenőrzést pedig csak standard folyamatokra lehet építeni. Ezért is van nagy jelentősége azon európai szintű számítógépesített adatfeldolgozásra épülő rendszereknek, amelyek a vámfolyamatok kapcsán azt hivatottak biztosítani, hogy a 28 tagállam egyként működjön. Az Uniós Vámkódexhez kapcsolódó 17 elektronikus adatfeldolgozó rendszer kifejlesztésére és telepítésére vonatkozóan az Európai Bizottság Munkaprogramot⁴⁶ dolgozott ki. A Munkaprogramban nevezett és az Uniós Vámkódex előírásaira épülő, 2025-ig bevezetni kívánt elektronikus rendszerek célja, hogy a gazdálkodók és vámhatóságok között zajló információcsere, az adatok tárolása elektronikus adatfeldolgozási rendszerek segítségével történjen, ezzel is biztosítva azt, hogy az informatikai és kommunikáció rendszerek segítségével a gazdálkodók minden tagállamban egyforma lehetőségekkel szembesüljenek.