A vámok alkalmazásának egyéb nemzetközi szabályzói

In document Vámlogisztika: Jegyzet (Pldal 59-64)

2. fejezet: A vámlogisztikai megoldások vámügyi keretrendszere

2.6. A vámok alkalmazásának egyéb nemzetközi szabályzói

A kereskedelempolitika korábban bemutatott világméretű WTO keretrendszere mellett a vámszakma másik világméretű szabályozó szervezete a Vámügyi Világszervezet (World Customs Organisation, WCO), amely a világ vámhatóságainak nemzetközi ernyőszervezete. A

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

60

Vámegyüttműködési Tanácsként (CCC) 1952-ben létrehozott Vámügyi Világ Szervezet (WCO) független kormányközi testület, amelynek feladata a vámigazgatási szervek hatékonyságának növelése.19

Ma a WCO 183 vámhatóságot képvisel a világon, amelyek együttesen a világkereskedelem mintegy 98% adják, így a vámügyi szakértelem globális központja. A WCO irányító testülete – a Tanács – a titkárság és számos technikai és tanácsadó bizottság hatáskörére és készségére támaszkodik küldetésének elvégzésére. A titkárság több mint 100 nemzetközi tisztviselőt, műszaki szakértőt és egyes nemzetiségű támogató személyzetet foglal magában.

A nemzeti vámügyi küldöttek közötti párbeszéd és tapasztalatcsere fórumaként a WCO számos egyezményt és más nemzetközi eszközt, valamint a közvetlenül a titkárság által nyújtott technikai segítségnyújtási és képzési szolgáltatásokat kínál.

2.5. ábra: A Vámügyi Világszervezet logója

A WCO a törvényes nemzetközi kereskedelem növekedésének ösztönzésében játszott létfontosságú szerepe mellett a csalás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseiről is nemzetközi szinten ismert. A WCO által támogatott partnerségi megközelítés az egyik kulcsa annak, hogy a vámhatóságok és partnereik között hidakat építsenek. A tisztességes, átlátható és kiszámítható vámkörnyezet kialakulásának előmozdításával a WCO közvetlenül hozzájárul tagjai gazdasági és társadalmi jólétéhez.

19 Forrás: http://www.wcoomd.org/en/about-us/what-is-the-wco.aspx; letöltve 2019. július 28.

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

61

Végül egy olyan nemzetközi környezetben, amelyet az instabilitás és a terrorista tevékenység állandó fenyegetése jellemez, a WCO küldetése a társadalom és a nemzeti terület védelmének fokozása, valamint a nemzetközi kereskedelem biztosítása és megkönnyítése.

A WCO szervezete – a WTO-hoz hasonlóan – számos vámszakmai tárgykörű nemzetközi egyezményt dolgozott ki20, így például:

 Nemzetközi egyezmény a harmonizált áru- és kódolási rendszerről, 1988. január 1-jén lépett hatályba;

 Az áruk tarifális besorolására vonatkozó nómenklatúráról szóló egyezmény és annak módosító jegyzőkönyve, 1959. szeptember 11-én lépett hatályba;

 Vámegyezmény a csomagolások ideiglenes behozataláról, 1962. március 15-én lépett hatályba;

 Vámegyezmény a szakmai felszerelések ideiglenes behozataláról, 1962. július 1-jén lépett hatályba;

 Vámegyezmény a kiállításokon, vásárokon, találkozókon vagy hasonló rendezvényeken megjeleníthető vagy felhasználható áruk behozatalára vonatkozó létesítményekről, 1962.

július 13-án lépett hatályba;

 Az áruk ideiglenes behozatalára vonatkozó ATA-igazolványról szóló vámegyezmény (ATA-egyezmény), 1963. július 30-án lépett hatályba;

 Vámegyezmény a tudományos berendezések ideiglenes behozataláról, 1969. szeptember 5-én lépett hatályba;

 Vámegyezmény a pedagógiai anyagok ideiglenes behozataláról, 1971. szeptember 10-én lépett hatályba;

 Vámegyezmény az áruk nemzetközi árutovábbításáról, készült 1971. június 7-én

 A vámügyi bűncselekmények megelőzésére, kivizsgálására és visszaszorítására irányuló kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló nemzetközi egyezmény (Nairobi-egyezmény) 1980. május 21-én lépett hatályba;

20 Forrás: http://www.wcoomd.org/en/about-us/legal-instruments/conventions.aspx; letöltve 2019. július 28.

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

62

 A vámügyi ügyekben folytatott kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló nemzetközi egyezmény (Johannesburgi Egyezmény). Készült 2003. június 27-én, még nem lépett hatályba;

 Az ideiglenes behozatalról szóló egyezmény (Isztambuli Egyezmény) 1993. november 27-én lépett hatályba;

 A konténerekről szóló vámügyi egyezmény, 1975. december 6-án lépett hatályba.

A vámeljárások szabályozásának nemzetközi keretrendszerét a WCO keretében kidolgozott egyezmény adja 1973-ból, amely egy nemzetközi jogi okmány létrehozására törekedett, hogy aláíróinak vámeljárásait egyszerűsítse és összehangolja, és ily módon a nemzetközi kereskedelmet könnyítse. Az egyezmény 1974-ben lépett hatályba és 63 szerződő fele volt. A vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló nemzetközi egyezményhez az EU 1974-ben csatlakozott. 1999 júniusában a Vámügyi Világszervezet Tanácsa elfogadta A vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló nemzetközi egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyvet, amely a felülvizsgált Kiotói Egyezmény néven ismert. A módosítási jegyzőkönyv tartalmazza az I., II. és III. számú függeléket, és az 1973. évi Kiotói Egyezmény helyébe lépett és 2006. február 3-án lépett hatályba, és jelenleg 112 szerződő fele van.

A felülvizsgált Kiotói Egyezmény hathatós, kiszámítható és hatékony vámeljárások alapjává vált.

Célkitűzései a következők:

 hatékonyan hozzájárul a nemzetközi kereskedelem fejlődéséhez a vámeljárások és a gyakorlat egyszerűsítésével és összehangolásával; valamint a nemzetközi együttműködés elősegítésével;

 összekapcsolja a jogszerű kereskedelem megkönnyítésének és a vámellenőrzés megfelelő szintjének jelentős előnyeit;

 javítja a vámigazgatás eredményességét és hatékonyságát, és ezáltal az általános gazdasági versenyképességet;

 bátorítja a kis- és középvállalkozások beruházásait és bekapcsolódásukat a nemzetközi kereskedelembe;

 ösztönzi a gazdasági növekedést a kereskedelem megkönnyítése révén.

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

63

A felülvizsgált Kiotói Egyezmény szerkezetét tekintve tartalmaz egy alapszöveget és egy általános mellékletet és speciális mellékleteket. Az általános melléklet tartalmazza az alapvető eljárásokat és gyakorlatot. A csatlakozás és ezek végrehajtása a szerződő felek számára kötelező, azaz a szerződő feleknek saját jogi szabályozásukba is kötelező átemelni a rendelkezéseket. Ezen okból szerepelnek például a vámérték kimunkálásra vonatkozó szabályok az EU vámjogi szabályozásában. A speciális mellékletek a különböző vámeljárásokkal foglalkoznak, és szabványokból, illetve ajánlott gyakorlatokból állnak, ezekhez a szerződő felek saját döntésük szerint csatlakozhatnak. Végül a mellékletekhez útmutatások társulnak, tájékoztató és nem kötelező jelleggel, amelyeket azért alakítottak ki, hogy biztosítsák az egyezmény szabályainak egységes értelmezését, valamint adjanak példákat a nemzeti gyakorlatokról.

Az egyezményben a Vámigazgatások Világszervezetének (WCO), az Egyesült Nemzetek vagy szakosodott ügynökségeinek tagja, vagy bármely vám- vagy gazdasági unió tagja részes féllé válhat. Az EU a Módosítási Jegyzőkönyvhöz, beleértve annak I. és II. függelékét, a Tanács 2003/231/EK határozatával csatlakozott (HL L 86., 2003.4.3., 21-45. o.). Az EU az egyezmény III.

függelékéhez eddig még nem csatlakozott.

Az egyezményhez való csatlakozás korlátlan időtartamra szól, de bármelyik részes fél bármikor visszavonhatja azt, annak hatályba lépése után. Ez vonatkozik a speciális mellékletekre vagy a fejezetekre is. Ha egy részes fél úgy dönt, hogy az általános melléklet elfogadásától visszalép, az úgy tekintendő, hogy az egyezményről lemondott.

A felülvizsgált Kiotói Egyezmény intézkedik egy irányítóbizottság létrehozásáról, amely az egyezmény adminisztrációját, felülvizsgálatát és szabályos időközönkénti frissítését elvégzi. A bizottság biztosítja értelmezésének és alkalmazásának egységességét, javaslatot tesz módosításokra; felülvizsgálja és frissíti a gyakorlatot és az útmutatásokat, valamint javaslatokat tesz újakra.

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

64

In document Vámlogisztika: Jegyzet (Pldal 59-64)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK