Esettanulmány: Hogyan kezelte (kezeli) az EU a határon átnyúló e-kereskedelem

Az EU polgárai tömegesen rendelnek interneten harmadik országokból (pl. Kína, USA, Szingapúr) különféle árukat. Ez attól az időponttól növekszik jelentősen, amikortól a platformok (ez lehet bármilyen elektronikus felület pl. piactér, portál) mobiltelefonon (is) elérhető applikáció után is megkezdték az értékesítést. A magánszemély néhány érintéssel megrendeli és kifizeti az árut és az már indul is a címzett felé.

A B2C („business to customer”) e-kereskedelemben sok egységnyi áru, sok-sok címzett részére, valamennyi logisztikai csatornát igénybe véve érkezik az Európai Unióba. A hagyományos megközelítésben ez rendkívüli módon megnehezíti, adott esetben ellehetetleníti a vámeljárás gyors és egyszerű lefolytatását. A vámeljárásokat ugyanis alapvetően az EU-ban letelepedett címzettek kérhetik minden egyes szállítmány után külön-külön. A nagyszámú címzettek miatt ez a gyakorlatban rendkívül körülményes, az információ pontatlansága vagy hiánya ezt csak nehezíti.

Megoldást kellett találni arra a problémára is, hogy az értékesítést végző platform, aki a kereskedelmi ügyletről (áru, címzett, vámérték) elektronikus adatokkal rendelkezik, a címzettől átvállalhassa az adó- és vámfizetéssel járó adminisztratív terheket, valamint a vámot és az adót be tudja fizetni. Így a címzett még egyszerűbben tud vásárolni az ezt megoldó platformoktól.

További problémát jelent, hogy a kis értékű (tagállamok választása szerint 22 vagy 10 eurónál nem értékesebb) szállítmányok importja általános forgalmi adó mentességet élvez. Ezáltal azok a gazdasági szereplők, amelyek az EU belső piacán működnek, az ilyen áruknál versenyhátrányba kerülnek az EU-n kívüli gazdasági szereplőkkel szemben.

A fentiek kezelése érdekében az Európai Unió Tanácsa módosította az áfa irányelvet (a Tanács (EU) 2017/2455 irányelve a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról).

A módosítás szerint 2021. január 1-jétől az értékesítést végző platform is megfizetheti az általános forgalmi adót egyszerűsített eljárásban a 150 eurónál nem értékesebb termékek esetén, valamint ezzel egyidejűleg megszűnik a 22 (egyes tagállamokban 10) eurónál nem értékesebb import áruk általános forgalmi adó mentessége. A platform egy általa választott tagállam adóhatóságánál bejelentkezhet – pénzügyi képviselő útján – és ott havonta önbevallás útján rendezheti az EU

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

90

valamennyi tagállamába érkező áruk után az általános forgalmi adót. Az adóregisztrációt elvégző tagállam adóhatósága utalja át az általános forgalmi adót a termékimport helye szerinti tagállam adóhatóságának („one stop shop” rendszer). A vámkezeléskor hivatkozni kell az adóregisztrációra és csökkentett adattartalmú vámárunyilatkozatot lehet benyújtani. Ez azt is jelenti, hogy valamennyi beérkező árura vámárunyilatkozatot kell benyújtani.

Egyes tagállamok (pl. Észtország) a természetes szermélyek részére e-kereskedelmi forgalomban beérkező áruk vámkezelésére könnyített eljárást dolgozott ki. A rendszer lényege, hogy a magánszemélyek különösebb vámügyi ismeretek nélkül, néhány érintéssel tudják a megrendelt árut vámkezelni és az általános forgalmi adót és vámot befizetni a vámhivatal részére. Ehhez internet eléréssel, elektronikus azonosítással (pl. e-személyi igazolvány, ügyfélkapu) és elektronikus fizetési lehetőséggel kell rendelkezni.

Záró gondolatok

Az Európai Unió, mint vámunió történelmének meghatározóan jelentős pontján éli mindennapjait.

Új jogszabályi környezet került bevezetésre 2016-ban, megváltozott módszerekkel dolgozik a vámszakma jelentős része, az informatika térhódítása pedig vitathatatlan. Az aktuális lehetőségeknek és kihívásoknak egységes rendszert kell alkotniuk annak érdekében, hogy tovább erősítsék az Európai Uniónak és tagországainak makrogazdasági versenyképességét, amelynek alapja az ott működő vállalkozások és globális értékláncaik versenyképességének emelése.

Hivatkozások jegyzéke

Chikán A., Molnár B. – Szabó E.: A nemzeti versenyképesség fogalma és támogató intézményi rendszere, Közgazdasági Szemle, LXV. évf., 2018. december (1205–1224. o.) http://epa.oszk.hu/00000/00017/00265/pdf/EPA00017_kozgazdasagi_szemle_2018_12_1205-1224.pdf

Csath M. (2016): Versenyképesség: értelmezés, mérés és magyar teljesítmény, Szerkesztette:

Gyenge B. – Kozma T. - Tóth R.; Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézete Tevékenység-menedzsment és Logisztika Tanszék Tudományos közleményei, Gödöllő.

Krugman, P. (1994): Krugman, Paul (1994) Competitiveness: A Dangerous Obsession, Foreign Affairs, Volume 73, Number 2, March/April 1994,

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

91

Krugman, P. R. (1997). Pop internationalism. Mit Press., Volume 73, Number 2, March/April Krugman, Paul (1996), “Pop Internationalism,” Massachusetts Institute of Technology, Cambridge, MA.

Az internetes források letöltési ideje 2019. július 28.

http://gtad.wto.org/trta_subcategory.aspx?cat=33121

http://www.europarl.europa.eu/doceo/document/A-8-2019-0059_HU.html#top

https://ec.europa.eu/taxation_customs/facts-figures/eu-customs-union-unique-world_en https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A31992R2913

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A01993R2454-20140101

Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32013R0952 A Bizottság (EU) 2016/578 végrehajtási határozata (2016. április 11.) az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus rendszerek kifejlesztésére és telepítésére vonatkozó munkaprogram létrehozásáról: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32016D0578

Nemzetközi egyezmény a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=LEGISSUM:l06025

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: Első kétéves jelentés az EU vámuniójának és a vámunió irányításának továbbfejlesztése terén elért eredményekről: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52018DC0524

A Tanács határozata (2003. március 17.) az Európai Közösségnek a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló nemzetközi egyezmény (Kiotói Egyezmény) módosító jegyzőkönyvéhez való csatlakozásáról (2003/231/EK): https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:02003D0231-20040426

A Tanács 2913/92/EGK rendelete (1992. október 12.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A31992R2913

A Bizottság 2454/93/EGK rendelete (1993. július 2.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A01993R2454-20140101

A Bizottság (EU) 2016/578 végrehajtási határozata (2016. április 11.) az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus rendszerek kifejlesztésére és telepítésére vonatkozó munkaprogram létrehozásáról: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32016D0578

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parkamentnek Első kétéves jelentés az EU vámuniójának és a vámunió irányításának továbbfejlesztése terén elért eredményekről: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/?uri=CELEX:52018DC0524

Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32013R0952

EU Customs Union - Facts and figures:

https://ec.europa.eu/taxation_customs/sites/taxation/files/facts_figures_en.pdf

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

92

EU publications: Vámpolitika, Vámunió a polgárok védelméért és a kereskedelem megkönnyítéséért, Európai Unió, 2014: https://publications.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/2d9d5aa5-e0c7-4d2c-a556-1c511e3e3e8e/language-hu

Jelentés a belső piac versenyképességének az EU vámuniójának és a vámunió irányításának továbbfejlesztése révén történő megerősítéséről (2018/2109(INI)):

http://www.europarl.europa.eu/doceo/document/A-8-2019-0059_HU.html

Nemzetközi egyezmény a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=LEGISSUM:l06025

The WCO leads the discussions on a “Customs of the Future” model as part of the comprehensive review of the Revised Kyoto Convention: https://etradeforall.org/the-wco-leads-the-discussions- on-a-customs-of-the-future-model-as-part-of-the-comprehensive-review-of-the-revised-kyoto-convention/

Word Customs Organisation: The Contribution of Customs to Economic Competitiveness:

http://www.wcoomd.org/-/media/wco/public/global/pdf/topics/key-issues/ecp/the-contribution-of-customs-to-economic-competitiveness.pdf?la=en

Thibault Mercier: Overview Competitiveness, “a dangerous obsession”?, ECO-WEEK 6

December 2013 – 13-44;

https://economic-research.bnpparibas.com/Views/DisplayPublication.aspx?type=document&IdPdf=23326 Defintion: http://gtad.wto.org/trta_subcategory.aspx?cat=33121

Eurostat: Share of EU in the World Trade, 2018-as adatok importban:

http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=ext_lt_introle&lang=en és exportban:

http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/submitViewTableAction.do

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

93