• Nem Talált Eredményt

Az ellátási lánc-menedzsment vámlogisztikai megközelítésben

In document Vámlogisztika: Jegyzet (Pldal 22-25)

1. Ellátásilánc-menedzsment a globális gazdaságban – vámszakmai aspektusok

1.3. Az ellátási lánc-menedzsment vámlogisztikai megközelítésben

Ezeknek az összetett, hálózati jellegű struktúráknak, benne kiemelten az ellátási láncoknak a kezelése tudatos odafigyelést igényel. Az ellátásilánc-menedzsment legáltalánosabban úgy határozható meg, mint az abban részt vevő szervezetek között kialakuló struktúrák és kapcsolatok, illetve a közöttük zajló folyamatok tudatos, a résztvevők versenyképességének javítását célzó kezelése (Gelei, 2003). A vállalati gyakorlat és az elmélet számos olyan konkrét menedzsmenttechnikát, megoldást dolgozott ki, amelyek segítségével ezeknek az összetett struktúráknak a teljesítménye megfelelően kezelhető. Jegyzetünkben a hangsúly egy speciális, a felsőoktatásban eddig nemzetközileg is viszonylag kis hangsúlyt kapó eszközrendszeren, a vámlogisztikai megoldásokon van. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a vámlogisztikai

1 Lásd pl.: https://index.hu/gazdasag/2019/02/18/brexit_bezarja_angliai_gyarat_a_honda/

Letöltés ideje: 2019. 08.12.

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

23

megoldások illesztése az ellátási láncok struktúrájához és folyamataihoz szintén az ellátási láncok tudatos, azok versenyképességét növelő menedzsmentfeladat, amely révén a teljes lánc ún.

rendszerhatékonysága (system efficiency) (Kaplinsky, 2004) növelhető!

A vámlogisztika értelmezésünkben egy olyan interdiszciplináris megközelítést igénylő menedzsmentterület, amely az ellátásilánc-menedzsmentet és a vámismereteket integrálva biztosítja a nemzetközi operációval bíró vállalatok2 ellátási láncainak optimalizálását oly módon, hogy a globális kihívásokhoz igazodó vámtechnikai megoldásokat alkalmaz. A vámlogisztikai szemlélet ellátási láncokra, hálózatokra történő kiterjesztése alapvetően a költségek csökkentésén, az áruáramlás felgyorsításán és a hatékonyabb eszközgazdálkodáson keresztül biztosíthat ellátási lánc szintű versenyelőnyt.

Mint azt korábban már tárgyaltuk, a globális értékláncok és ellátási láncok egyre tagoltabbá, széttöredezettebbekké válnak, ami szükségszerű következménye az egyre finomabb és finomabb munkamegosztásnak. Ez a jelenség a termelés magas tudástartalmával párosulva azt jelenti, hogy a lánc egy-egy szereplője, sőt az egyes kapcsolatok is egyre kevesebbet tudnak tenni saját versenyképességük növelésére. Rendszerintegráció szükséges, amely szoros kooperációt igényel a lánc tagjaik között, és ez többnyire együtt jár a lánc központi szereplőjének, azaz a lánc irányítójának egyre nagyobb szerepével és felelősségével.

A bonyolult, földrajzi határokon átívelő értékláncok, ellátási láncok tehát hatékony koordinációt és irányítást igényelnek. A globális gazdaság e hálózati egységeinek irányítása Gereffi et al. (1994) alapján három alapvető mechanizmus mentén történik. Az ún. szabályozói irányítás (legislative governance) a láncban való részvétel feltételeit és alapvető szabályait határozza meg.

Természetesen szükség van arra, hogy folyamatosan ellenőrizzék e szabályoknak való megfelelést.

Ezt ellenőrző irányításnak (judicial governance) nevezünk. Ugyanakkor szükség van az irányítás proaktív formájára is, amelyet végrehajtói irányításnak (executive governance) nevezünk (Czakó szerk., 2014). Ez alatt olyan eszközöket vagy szereplőket értünk, amelyek segítik a lánc egyes tagjait abban, hogy az előírt elvárásoknak meg tudjanak felelni. Gondolhatunk például a globalizált

2 A vámlogisztika kapcsán valószínűleg mindenkinek elsőként a nagy transznacionális vállalatok jutnak az eszébe.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a jegyzetben tárgyalt vámtechnikai megoldások alkalmazása azon nemzetköziesedő KKV-k számára is versenyelőny forrása lehet, mely vállalatok harmadik országos árut is felhasználnak operációjuk során, illetve ilyen országban értékesítik termék- és szolgáltatáscsomagjaikat.

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

24

játékiparra (Gereffi et al., 1994), ahol a Kínában zajló termelést tajvani közvetítők koordinálják, magukat a termékeket viszont az USA piacaira szánják. Azokat a standardokat, amelyeket ezeknek a gyártóknak el kell érniük (pl. ólommentes anyagok használata) a szabályozói irányítás segítségével rögzítik az USA kiskereskedői. Jellemzően mindkét fél ellenőrzi az ezeknek való megfelelést, ez a jogi irányítás. Ugyanakkor, maguk a tajvani közvetítők azok, akik a különböző szintű beszállítókkal koordinálják a munkát és segítséget nyújtanak számukra az elvárásoknak való megfelelés érdekében – ez a végrehajtói irányítás egy jó példája.

1.1. táblázat: A globális értékláncok, ellátási láncok rendszerhatékonyságát támogató különböző irányítási típusok

Irányítás típusa A láncon belüli résztvevők által gyakorolt

A láncon kívüli szereplők által gyakorolt

Szabályozói (legislative) pl. a beszállítók számára a szállítási határidő

Ellenőrző (judicial) pl. a beszállító monitorozása, hogy a fenti elvárásoknak

Végrehajtói (executive) pl. beszállítófejlesztési programok, amelyek segítik a

A globális értékláncok, ellátási láncok irányításában ugyanakkor nem csak belső szereplők vesznek részt, külső szereplők is meghatározó szerepet játszanak. Ezek a külső szereplők lehetnek maguk is vállalkozások, de sok ún. NGO (Non-Governmental Organizations) található közöttük. Végül ki kell emelnünk az egyes államokat, sőt tágabb gazdasági-politikai szövetségeket, akik gyakran szintén jelentős szabályozói szerepet töltenek be. A globális értékláncok, ezen belül összetett ellátási láncok rendszerszintű hatékonyságát támogató ilyen szabályozói irányításként értelmezhető az Európai Unió közös vámpolitikája, és ezáltal az európai székhelyű transznacionális vállalatok rendszerhatékonyságát növelni célzó közös vámszabályozása is. Jegyzetünk ezt a

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

25

speciális szabályozási kérdéskört állítja a tárgyalás középpontjába, méghozzá – a rendszerhatékonyság miatt elsősorban – a mezo szintű, azaz ellátási láncok szintjén értelmezett versenyképesség szempontjából.

In document Vámlogisztika: Jegyzet (Pldal 22-25)