Kivitel

A kiviteli eljárás a szabad forgalomba bocsátás ellentéte, amelynek során az uniós áru elhagyja az Unió vámterületét, ezzel elveszíti uniós státusát, azaz uniós áruból nem uniós áru válik. Az Unió vámterületéről kiszállított uniós áru vámfelügyelet alatt áll és vámellenőrzés alá vonható. A kivitel magában foglalja a tiltó/korlátozó intézkedések alkalmazását, az esetleges kiviteli vámok kiszabását és beszedését (jelenleg azonban nincs érvényben kiviteli vám az Európai Unióban), valamint a kereskedelempolitikai intézkedések végrehajtását. A kiviteli eljárás vámvisszatérítésre vagy -elengedésre, illetve exportvisszatérítés kifizetésére jogosít.

Az eljárásban jellemzően két vámhivatal vesz részt, a kiviteli és a kiléptető vámhivatal. A kiviteli vámhivatalnál nyújtják be az indulás előtti árunyilatkozatot (kilépési gyűjtő árunyilatkozat,

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

118

újrakiviteli értesítés, kiviteli vám-árunyilatkozat, vagy újrakiviteli árunyilatkozat), a kiléptető vámhivatalnál pedig az uniós áru Európai Unióból történő kiléptetése és a kivitel igazolása történik.

Amennyiben a kiviteli eljárás során a kiszállítandó uniós árukról vám-árunyilatkozatot nyújtanak be, az mind normál, mind pedig egyszerűsített eljárásban csak elektronikus formájú, teljes adat tartalmú árunyilatkozat formájában történhet. Míg normál eljárásban a kiviteli eljárás lefolytatására csak az illetékes vámhivatal nyitvatartási idejében van lehetőség, addig az egyszerűsített eljárás (nyilatkozattevő nyilvántartásába történő bejegyzésre jogosító engedély birtokában) vámhivatali jelenléttől függetlenül bármikor lefolytatható.

Az egyszerűsített eljárásban azonban az alábbi esetekben vámhivatali közreműködés szükséges:

 engedélyköteles áruk kivitele esetén (engedély kezelése miatt);

 exporttámogatásban részesülő áruk kivitele esetén (export-visszatérítéshez kapcsolódó okmányok kezelése miatt);

 szállítási bizonyítványok hitelesítése esetén;

 a kivitellel együtt árutovábbítást is kezdeményeznek (árutovábbítás normál eljárásban történő indítása és a kivitel kiléptetése miatt);

 vámzár alkalmazása esetén.

A kivitel eljárás során exportőrként – magánforgalom kivételével – kizárólag az Unió vámterületén letelepedett személy járhat el, függetlenül attól, hogy van-e képviselője. Egy harmadik országban letelepedett gazdálkodót egy bármely tagállamban kiváltott adószám önmagában nem minősít Unió vámterületén letelepedett személynek. Az FJA⁶⁰ értelmében „exportőr”:

 Unió vámterületén letelepedett azon személy, aki az árunyilatkozat elfogadásakor a 3.

országos címzettel szerződéses viszonyban van és jogosult rendelkezni az áru vámterületen kívülre történő szállításáról (1. cikk 19. pont a) alpont);

 a kivitelre kerülő árut – személyes poggyászában szállító magánszemély (1. cikk 19. pont b) alpont);

60 https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1476710283250&uri=CELEX:02015R2446-20160501

Letöltés ideje: 2019. augusztus 28.

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

119

 máskor, az Unió vámterületén letelepedett azon személy, aki jogosult rendelkezni az áru vámterületen kívülre történő szállításáról (1. cikk 19. pont c) alpont).

A gyakorlatban az „exportőr” személyének meghatározása bizonyos esetekben nehézségekbe ütközhet. Jellemzően akkor, amikor az ügyletben több Unió vámterületén letelepedett szereplő is részt vesz és az FJA 1. cikk 19. pontjának a) és c) alpontja több szereplőre is igaz lehet (pl. Unió vámterületén letelepedett eladó, illetve Unió vámterületén letelepedett vevő). Ilyen ügyletek lehetnek az úgynevezett háromszög ügyletek, ahol az értékesítés az Unió vámterületén belül történik, de a fizikai áruszállítás közvetlenül 3. országba irányul. Az lesz az ügylet exportőre, akire a legjobban illik a meghatározás.

Példa: Egy magyar gazdálkodó terméket értékesít egy német gazdálkodó részére, mely terméket a magyar gazdálkodó közvetlenül a német vevő kínai szerződött partnerének adja fel 3.

országba. Mind az eladó, mind pedig a vevő az Unió vámterületén letelepedett gazdálkodó és mindketten jogosultak rendelkezni az áru 3. országba történő szállításáról. Mivel a német vevő van szerződéses kapcsolatban az áru 3. országos címzettjével, így ő felel meg a lehető legjobban az „exportőr” fogalmának. A kiviteli eljárásban a német vevő lesz az exportőr, a magyar gazdálkodó pedig a német gazdálkodó képviselőjeként léphet fel, ha Magyarországról indul a kiviteli vámeljárás.

Nem minősül kiviteli eljárásnak, de a kiviteli alakiságokat kell alkalmazni az alábbi esetekben:

 passzív feldolgozás;

 az Unió vámterületéről azt követően kiszállított áruk, hogy azokat meghatározott célra történő felhasználás alá vonták;

 különleges adóügyi területekkel folytatott kereskedelem;

 áfa- vagy jövedékiadó-mentesen, repülési és hajózási készletként kiszállított áruk (függetlenül az úticéltól);

 különleges eljárást követő újrakivitel.

A kiléptetés tényének igazolása a különböző vámeljárások lezárása, behozatali vám visszafizetése vagy elengedése, export-visszatérítés kifizetése, áfamentes export számla kiállítása…stb. végett

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

120

kiemelten fontos. Fő szabályként a kiléptető vámhivatal igazolja a kiléptetés tényét, de az alábbi esetekben a kiviteli vámhivatal is igazolhatja az uniós áru kiléptetését:

 ha a kiviteli vámhivatalt a kiléptető vámhivatal tájékoztatta az áruk kilépéséről;

 ha a kiviteli vámhivatal megegyezik a kiléptető vámhivatallal;

 ha a kiviteli vámhivatal úgy ítéli meg, hogy a benyújtott alternatív igazolások elegendők.

A kiviteli vámeljárás az ellátási lánc hatékonyságának növeléséhez a különböző engedélyek alkalmazása révén járul hozzá. Jelentős átfutási idő csökkentés érhető el, ha a gazdálkodó rendelkezik engedélyezett feladói, különleges zár használatára vonatkozó, kivitelre jogosító nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzési, összkezességi, illetve elfogadott exportőri engedélyekkel, mivel ezen engedélyek birtokában a gazdálkodó önállóan képes elvégezni a kiviteli irányú vámeljárások valamennyi mozzanatát.