Feldolgozás

A bérmunka és a feldolgozásos ügyletekben azonos, hogy a harmadik országból behozott áruk állagváltozáson esnek keresztül, majd az így elkészült árukat harmadik országba kiszállítják. A lényeges eltérés a két ügylet között az, hogy a bérmunka ügylet során a tulajdonjog nem száll át a bérmunkát végzőre, az továbbra is a harmadik országbeli megbízó tulajdonában marad, ezzel szemben a feldolgozásos ügylet során a feldolgozást végző megszerzi az importáru tulajdonjogát.

Bérmunka ügyletről beszélünk, amikor az egyik országbeli termelő megbízza a másik országbeli termelőt, hogy az általa rendelkezésre bocsátott alapanyagot félkész vagy késztermékké dolgozza fel. A bérmunka a megbízó szempontjából passzív, a bérmunkát végző szempontjából pedig aktív.

A bérmunka tárgya a bérmunkáltató tulajdonában lévő alapanyag. A bérmunkavállaló bérmunkadíjat kap, ez lehet devizafizetés, előállított késztermék, többletként szállított alapanyag.

Aktív bérmunka esetén az uniós bérmunkát végző a beérkezett alapanyagot dolgozza fel és a visszaszállítandó késztermékben a hozzáadott munkáját exportálja a 3. országos megbízója részére.

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

141 Jellemzői:

 az alapanyag beszerzési kockázat, az alapanyag finanszírozási költsége az értékesítés költsége és kockázata a megbízót terhelik,

 a saját többlet kapacitás saját alapanyag hiányában is értékesíthető,

 a megbízó révén korszerű gyártási technológiához, speciális gépekhez, műszerekhez lehet jutni.

Passzív bérmunka esetén az alapanyag Uniós tulajdonosa küld alapanyagot egy harmadik országba és a külföldi munkát importálja a visszahozott feldolgozott termékben.

Jellemzői:

 kihasználhatók a két ország közötti bérszínvonal különbségei, külföldi olcsó feldolgozási kapacitás vehető igénybe, a saját kapacitás pedig a jövedelmezőbb tevékenységre koncentrálható,

 saját feldolgozóipari kapacitások hiányában is lehet késztermék értékesítésével foglalkozni,

 igénybe vehető olyan külföldi know-how, amely a saját országban nem áll rendelkezésre.

Feldolgozási műveletek lehetnek:

 megmunkálás (beleértve az összeállítást és összeszerelést),

 feldolgozás,

 javítás (beleértve az áru helyreállítását és a beszabályozását),

 egyes olyan áruk felhasználása, amelyek nem épülnek be a végtermékbe, de lehetővé teszik vagy megkönnyítik a végtermék előállítását, még akkor is, ha a folyamat során teljesen vagy részben elhasználódnak (pl. katalizátorok).

Az Uniós Vámkódex a bérmunka és a feldolgozásos külkereskedelmi ügyletekhez kapcsolódóan két féle feldolgozási típusú vámeljárást tesz lehetővé az aktív feldolgozást és a passzív feldolgozást.

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

142 Aktív feldolgozási eljárás

Az aktív feldolgozási vámeljárás alapja a bérmunka vagy a feldolgozásos külkereskedelmi ügylet lehet.

Alapszabályként a Vámhatóság csak az Unió területén letelepedett személynek engedélyezi az aktív feldolgozási eljárást, amennyiben az gazdaságilag indokolt. Kivételes esetben azonban EU-n kívüli személynek is engedélyezhető.

Az engedélyezés fontos alapfeltétele, hogy aktív feldolgozás alá vont árunak a végtermékben beazonosíthatónak kell lennie.

Aktív feldolgozási eljárást akkor lehet engedélyezni, ha a behozott alapanyagra a vámtétel 0%-nál magasabb. A vámhatóság az engedélyben meghatározza a feldolgozási művelet elszámolási kulcsát, illetve annak módszerét.

Az aktív feldolgozás alatt lévő árukra vámbiztosítékot kell nyújtani annak elszámolásáig, az eljárás lezárása a végtermék újra-kivitelével, vagy más vámeljárás alá vonásával történik meg.

Az aktív feldolgozás csak akkor engedélyezhető, ha az áru eredeti állapota a feldolgozás után gazdaságosan már nem állítható vissza, illetve az eljárás igénybevételével nem a származási szabályokat és a mennyiségi korlátozásokat akarják megkerülni.

Berendezések és szerszámok nem vonhatók aktív feldolgozási eljárás alá, a tüzelőanyagok és energiahordozók, kenőanyagok pedig csak abban az esetben, ha azok a feldolgozott termékek teszteléséhez, az eljárás alá vont javításra szoruló áruk hibáinak kimutatásához, vagy beállításhoz szükségesek.

Indokolt esetben kérelemre a vámhatóság engedélyezheti helyettesítő áru alkalmazását is.

Helyettesítő árunak nevezzük az olyan uniós árut, amelyet a nem uniós áru helyett használnak fel a végtermék előállításához és a helyettesítő áru, illetve a nem uniós áru vámtarifaszámának első nyolc számjegye, továbbá minősége és műszaki jellemzői megegyeznek egymással.

A helyettesítő termékből előállított készterméket már az importáru behozatala előtt is ki lehet szállítani az Unió területéről, ilyenkor a helyettesítő áru és az aktív feldolgozás céljából behozott áruk vámjogi helyzete felcserélődik. Ez azt jelenti, hogy a helyettesítő áruként az aktív feldolgozás során felhasznált uniós áruból nem uniós áru lesz, az importált nem uniós áru pedig unióssá válik.

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

143

Példa: A PC Magic Kft. aktív bérmunka szerződés keretében vállalta, hogy a megbízó által beszállított számítógép alkatrészekből, meghatározott felszereltségű számítógépeket állít össze Magyarországon. Az összeszereléshez szükséges csavarok azonban nem érkeztek meg időben a megbízótól, viszont a megbízónak határidős szerződése volt a PC-k leszállítására.

Ezért abban állapodtak meg, hogy a PC Magic Kft. az aktív feldolgozás keretében behozott csavarok helyett ugyanolyan minőségű, de az Unióban gyártott csavarokat használ fel a feldolgozási tevékenység során. A később a megbízó által beszállított kínai származású csavarokat helyettesítő termékként, vámmentesen tudják majd vámkezeltetni és a PC Magic Kft. ezeket majd az Uniós piacra szánt termékekbe építi be.

Kérelemre a vámhatóság engedélyezheti, hogy az aktív feldolgozási eljárás alá vont áruk vagy a feldolgozott termékek egy része vagy egésze ideiglenesen újból kivihető legyen az Unió vámterületén kívülre további feldolgozás céljából, a passzív feldolgozási eljárásra meghatározott feltételeknek megfelelően.

Az aktív feldolgozás általában újrakiviteli eljárással zárul, de ezen kívül még számos további vámeljárás is kérhető. Betárolható pl. vámraktárba, ha a megbízó még nem tudja biztosan, hogy az előállított termékeket az Unión belül, vagy kívül kívánja forgalomba hozni, vagy további feldolgozási műveletet végezhető vele. Kérhető szabad forgalom számára történő vámkezelési, vagy meghatározott célra történő felhasználási eljárás is. Ezek különösen akkor lehetnek indokoltak, ha végterméket az Unión belül kívánják majd véglegesen forgalmazni.

Az aktív feldolgozási eljárást követő, illetve azt lezáró lehetséges vámeljárásokat az 5.3. ábra szemlélteti.

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

144

5.3. ábra: Aktív feldolgozási eljáráshoz kapcsolódó, illetve azt lezáró vámeljárások

Meghatározott célra történő felhasználás Aktív

Feldolgozás

Passzív feldolgozás

Szabadforgalomba

bocsátás Vámraktár Újra kivitel

Aktív Feldolgozás

Forrás: Saját szerkesztés

Passzív feldolgozási eljárás

A passzív feldolgozási eljárás lehetővé teszi az uniós áruk ideiglenes kivitelét az Európai Unió vámterületéről abból a célból, hogy ott feldolgozási műveleteknek vessék alá őket, majd a feldolgozott terméket visszaszállítsák az Unió területére teljes vagy részleges behozatali vámmentességgel.

A passzív feldolgozási eljárásra vonatkozó engedélyt annak a személynek a kérelmére kell kiadni, aki a feldolgozási műveletek végrehajtásáról intézkedik.

Passzív feldolgozást a vámhatóság kérelemre akkor engedélyezi, ha:

 ha a kérelmező az Unió vámterületén letelepedett személy,

 amennyiben feldolgozott áru visszahozatalakor megállapítható, hogy a végtermékek az ideiglenesen kivitt áru feldolgozásából keletkeztek,

 gazdaságilag indokolt, azaz a passzív feldolgozási eljárás alkalmazásának engedélyezése nem jár az uniós feldolgozók alapvető érdekeinek súlyos sérelmével.

A passzív feldolgozási eljárás nem engedélyezhető az olyan uniós áruk esetében:

 amelyek exportja behozatali vámok visszatérítésével vagy elengedésével jár,

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

145

 amelyek a kivitel előtt, a végfelhasználásuk alapján teljes behozatali vámmentességgel kerültek szabad forgalomba bocsátásra mindaddig, amíg az ilyen mentesség megadásának feltételei fennállnak,

 amelyek kivitele export-visszatérítéssel jár, vagy amelyeknél az ilyen visszatérítéstől eltérő, a közös agrárpolitika szerinti, az említett áru kivitele alapján járó pénzügyi kedvezmény megadására kerül sor.

Passzív feldolgozás engedély írásbeli árunyilatkozat benyújtásával is kérelmezhető, ha a feldolgozási művelet javításra vonatkozik. Javítás esetén kérelmezhető az ún. „Szabvány csererendszer” alkalmazása, amely lehetővé teszi, hogy valamely importált termék („helyettesítő termék”) valamely végterméket helyettesítsen. Pl. hamarabb visszaszállítják a jó terméket, minthogy kiszállítják a hibásat.

A vámhatóság a bérmunka szerződésre tekintettel meghatározza azt az időtartamot, amelyen belül a végterméket újra be kell hozni az Unió vámterületére és megállapítja a művelet elszámolási kulcsát, illetve ennek meghatározási módját.

Ha a feldolgozási művelet célja az ideiglenesen kivitt áru díjmentes vagy jogszabályi kötelezettségből eredő garanciális kötelezettség, vagy gyártási hibából adódó javítása, az árut teljes behozatali vámmentességgel kell szabad forgalomba bocsátani.

Amennyiben a javítást a külföldi partner térítés ellenében végzi akkor részleges vámfizetési kötelezettség merül fel. Vámértékként a javítási költségek összegét kell figyelembe venni feltéve, hogy egyéb ellenszolgáltatást az engedélyes nem teljesített a művelet végrehajtója felé és nincs köztük olyan kapcsolat, amely erre hatással lenne.

A részleges behozatali vámmentességet úgy kell teljesíteni, hogy a szabad forgalomba bocsátott végtermékre alkalmazható behozatali vámok összegéből le kell vonni azoknak a behozatali vámoknak az összegét, amelyek az ideiglenesen kivitt árura ugyanazon a napon akkor lennének alkalmazhatók, ha ezeket abból az országból importálnák az Unió vámterületére, amelyben a feldolgozási műveleten vagy az utolsó feldolgozási műveleten keresztülmentek.

Példa: egy Uniós cég mobiltelefon alkatrészeket gyárt, amelyeket Szerbiában építenek be a mobiltelefonba, majd visszahozzák Magyarországra. A vámtartozás összegét ebben az esetben úgy kell megállapítani, hogy a kiszállított mobiltelefon alkatrész után számított

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

146

vámot le kell vonni az összeszerelt mobiltelefon után behozatalkor megállapításra kerülő vám összegéből.

A passzív feldolgozási eljárást követő, illetve azt lezáró lehetséges vámeljárásokat az 5.4. ábra szemlélteti.

5.4. ábra: Passzív feldolgozási eljáráshoz kapcsolódó, illetve azt lezáró vámeljárások

Meghatározott célra történő felhasználás Passzív

Feldolgozás

Passzív feldolgozás

Szabadforgalomba

bocsátás Vámraktár Újra kivitel

Aktív Feldolgozás

Forrás: Saját szerkesztés

In document Vámlogisztika: Jegyzet (Pldal 140-146)