Tárolás

Ha egy gazdálkodó az Unión kívüli országokból származó árukat importál, a vámraktár használata növelheti a cash flow-ját, sőt potenciálisan pénzt takaríthat meg, ha ezeket az árukat azzal a céllal hozza be az Unió területére, hogy azokat később változatlan állapotban, vagy valamilyen feldolgozási műveletet követően harmadik országba exportálja tovább. Ráadásul az utóbbi esetben még a kettős vámfizetés kumulatív hatása is elkerülhető a rendeltetési országban. A vámraktározás alatt álló árut az importőr akár tovább is értékesítheti egy másik gazdálkodónak.

Vámraktárban az áruk korlátlan ideig tárolhatók anélkül, hogy az ott tárolt nem uniós árukat terhelő vámot, vagy más adókat (beleértve a nem uniós árukat terhelő jövedéki adót is) megfizetnék, vagy az ezekre az árukra vonatkozó kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazásra kerülnének.

Vámraktár lehet:

 zárt helyiség, vagy terület,

 állandó jellegű, zárt tároló berendezés,

 egyéb tárolásra alkalmas helyiség, ahol a vámfelügyelet biztosított.

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

125

Folyadékokat csak a mérésügyi hatóság által hitelesített állandó jellegű, zárt tároló berendezésben lehet raktározni. A hitelesítési okmányokat az engedélyezési eljárás során be kell nyújtani a vámhatósághoz.

Ha az áruk veszélyesek, vagy más árukban kárt okozhatnak, vagy más okból különleges elhelyezést igényelnek, az engedélyben meghatározható, hogy az áruk csak a fogadásukra különlegesen felszerelt raktározási létesítményekben tárolhatók.

A vámraktárak tekintetében megkülönböztetünk közvámraktárakat és magánvámraktárat.

A közvámraktárban bárki rendelkezése alatt levő áru beraktározható, két típusa van:

 I. típusú közvámraktár: a felelősség az engedélyesre és a vámeljárás jogosultjára hárul;

 II. típusú közvámraktár: a felelősség a vámeljárás jogosultjára hárul.

A magánvámraktárat az engedélyes saját céljaira üzemelteti, oda csak a raktárengedélyes részére érkező áru tárolható, függetlenül attól, hogy ki az áru tulajdonosa.

A raktárnyilvántartások vezetése a raktár üzemeltetőjének a feladata. A raktárkészletről pontos adatokkal kell rendelkezniük olyan módon, hogy a vámhatóság a mindenkori raktárkészletet a nyilvántartás alapján ellenőrizni tudja.

Alkalmazása akkor javasolt, ha:

 Magas vámtételű árukat kívánnak behozni. Azt, hogy egy adott gazdálkodó esetében mi tekinthető magas vámtételnek, a vámraktár üzemeltetésével kapcsolatosan felmerülő költségek tükrében lehet megítélni.

 A behozott árukat részben, vagy egészben harmadik országba kívánják tovább értékesítni (re-export), mentesülve ezzel az Uniós vám és egyéb terhek megfizetése alól.

 Az árukat az Unióban fogják forgalomba hozni, de azt több részletben, hosszabb időn keresztül tervezik végrehajtani. Mivel a vámterhet csak a kitároláskor, illetve megfelelő vámjogi egyszerűsítések alkalmazása esetén a kitárolást követő 15–45 nap múlva kell megfizetni akár az is élérhető, hogy a tényleges vámfizetést csak az értékesítést, illetve az abból származó bevétel realizálását követően kell teljesíteni. Nyilvánvaló, hogy ez mennyire előnyös lehet egy vállalat számára likviditási szempontból.

 Csökkenteni akarják a készlet értéket és ezen keresztül a készletezés költségét, ugyanis a vám így nem jelenik meg a tárolás alatt álló nem uniós áruk készletértékében.

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

126

 A harmadik országba tovább értékesíteni kívánt árukra olyan uniós kereskedelempolitikai, vagy más tiltó, korlátozó intézkedések vonatkoznak, amelyek nem teszik lehetővé az áruk uniós szabad forgalomba bocsátását.

 Rendszeresen és jelentős mennyiségben keletkezik olyan árukészlet, amelyet a gazdálkodó már nem akar, vagy nem tud forgalomba hozni az Unió vámterületén, és azt harmadik országba sem tudja értékesíteni. Például lejárt szavatossági idejű termékek, lejárt kereskedelmi életciklus (obsolescence) miatt nem forgalmazható, megsemmisítésre szánt termékek. Ezeknek a termékeknek a vámfelügyelet alatti megsemmisítése esetén vámmentes szabad forgalomba helyezés kérhető, amely lezárja a vámraktározási eljárást.

Engedélyezés:

 az Unióban letelepedett személy kérheti,

 ahhoz a Vámigazgatósághoz kell benyújtani, ahol a gazdálkodó a vámraktár nyilvántartását vezeti,

 a gazdasági indokoltság vizsgálatához kereskedelmi szerződés vagy egyéb bizonyító okmány csatolása szükséges,

 vámbiztosítékot kell nyújtani a betárolni kívánt áruk után felmerülő vámtartozás és a nem közösségi adók fedezésére,

 nyilatkozni kell a vámraktári nyilvántartás vezetésére vonatkozóan és be kell mutatni a számítógépes programot.

A vámhatóságok engedélyezhetik:

 az áruk aktív feldolgozási, vagy meghatározott célra történő felhasználási eljárás szerinti, vámraktárban való feldolgozását az említett eljárásokhoz előírt feltételektől függően. Az ilyen áruk azonban nem állnak vámraktározási eljárás alatt,

 uniós áruk tárolását a vámraktár területén anélkül, hogy azok vámraktározási eljárás alatt állnának. Az árukat mindegyik árutípusra, vámjogi státusra és származásra nézve elkülönítetten kell könyvelni.

A vámraktározás eljárás alá vont árukon elvégezhetők a szokásos kezelési módok, amelyek az állaguk megóvását, a külső megjelenésük vagy eladhatóságuk javítását, illetve a forgalmazásuk

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

127

vagy viszonteladásuk előkészítését szolgálják. A megengedett szokásos kezelési módok felsorolását az FJA 71-03 melléklet tartalmazza.

Példa: A Beauty Expert Kft. magyarországi elosztóközpontjából uniós és nem uniós országokat is kiszolgálnak uniós és nem uniós termékekkel. A vállalat magánvámraktárat üzemeltet, ahol az uniós és nem uniós árukat együtt tárolják. A különböző uniós státuszú árukat cikkszám alapján, a raktár nyilvántartási rendszerükben történő elkülönítéssel tartják nyilván. A gyári csomagolásban beérkező termékekből a vámraktár területén állítják össze a vevői megrendeléseknek megfelelő csomagokat és szállítják ki a rendeltetési országba. Egyes termékeket a célország előírásainak megfelelő címkékkel is ellátnak a kiszállítást megelőzően. A vállalat az uniós rendeltetésű szállítmányokat közvetlenül a kiszállítást megelőzően helyezi szabad forgalomba. A harmadik országba induló szállítmányok esetében az uniós árukat kiviteli, a nem uniós árukat újrakiviteli eljárásban vámkezelik.

Arra is van lehetőség, hogy a megengedett szokásos kezeléseket a vámraktáron kívül végezzék el.

Ilyen esetben kérhető az áruk ideiglenes kitárolása legfeljebb 3 hónapra.

A vámraktárban a kiskereskedelmi értékesítés, néhány kivételtől eltekintve nem megengedett, azonban a távoli értékesítés, ideértve az internetes kereskedelmet is, engedélyezhető.

A raktárnyilvántartásnak minden időpontban mutatnia kell az éppen akkor vámraktározási eljárás alatt lévő árukészletet. A vámraktári nyilvántartás és a vállalatirányítási rendszer megfelelő integrációján keresztül a rendelkezésre álló vámegyszerűsítési lehetőségek kihasználásával a vámraktár üzemeltetése a logisztikai folyamatokba illeszthető és költség és időhatékony módon képes támogatni akár a Just in Time (JIT), vagy Just in Sequence (JIS) típusú logisztikai rendszereket is.

A vámraktározási eljárást követő, illetve azt lezáró lehetséges vámeljárásokat a következő ábra szemlélteti.

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

128

5.1. ábra: Vámraktározási eljáráshoz kapcsolódó, illetve azt lezáró vámeljárások

Meghatározott célra történő felhasználás

Aktív Feldolgozás

Passzív feldolgozás

Újra kivitel Vámraktár

Szabadforgalomba Bocsátás - vámmentes Szabadforgalomba

Bocsátás - vámfizetés mellett

Forrás: Saját szerkesztés

Vámszabad területi eljárás

A nemzetközi gyakorlat szerint egy állam területére beszállított árukat vámfizetési kötelezettség terheli. Ugyanakkor a gazdasági kapcsolatok fejlődése azt igazolta, hogy indokolt megengedni a vámáruk meghatározott feltételek melletti, vámteher fizetés nélküli tárolását, feldolgozását. A vámszabad terület és vámszabad raktár (vámszabad területen álló épület) tekinthető a területi vámmentesség egyik esetének is, ugyanis az ide beszállított árut úgy kell tekinteni, mintha nem lenne a vámterületen, feltéve hogy azokat nem bocsátják szabad forgalomba, nem vonják más vámeljárás alá, illetve nem használják fel vagy el a vámjogszabályban előírt feltételektől eltérő feltétel mellett.

Mindegyik vámszabad területre az adott tagállam állapítja meg az ahhoz tartozó területet és határozza meg a belépési és kilépési pontokat, amelyek vámfelügyelet alatt állnak. A területnek körülkerítettnek kell lennie, az oda belépő vagy onnan kilépő személyek, áruk és szállítóeszközök vámellenőrzés alá vonhatók.

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

129

A tagállamok az Unió vámterületének egyes részeit vámszabad területnek jelölhetik ki, ha:

 az nemzetgazdasági szempontból indokolt,

 a nemzetközi áruforgalmat elősegíti és

 a gazdasági igények és az igazgatási költségek ésszerű arányát eredményezi.

A vámszabadterületre beszállított árukat vám elé kell állítani és el kell végezni a vámalakiságokat.

Az engedély alapján, a vámszabad területen uniós áru is tárolható, feldolgozható, elfogyasztható, a nem uniós áru szabad forgalomba bocsátható, aktív feldolgozási, ideiglenes behozatali, meghatározott célú feldolgozási eljárás alá vonható. Az itt tárolt áruk kivihetők az vámterületéről, vagy az Unió más területére továbbíthatók.

Magyarország területének egyes részei tekintetében a vámszabad területté történő kijelöléséről a Pénzügyminiszter vámigazgatási eljárásban eljárva dönt.

Magyarország 2017-ben jelölte ki első, 17 000 m²-es vámszabad területét Záhony szabadvállalkozási zónájában, amelynek az engedélyese a MÁV csoporthoz tartozó Záhony-Port Zrt.

5.2. ábra: Záhony-Port Zrt. telephelye madártávlatban

Forrás⁶¹

61 https://logisztika.com/ii-tipusu-vamszabadteruleti-engedelyt-kapott-zahony-tersege/

Letöltés ideje: 2019. augusztus 28.

EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és

szakirányú továbbképzések fejlesztése”

130

A vámszabad területen tárolási, raktározási, állagmegóvási, csomagolási, egységrakomány képzési, tulajdonosváltási és szállítóeszköz változásából eredő várakozási, logisztikai és vámügyi feladatokra, valamint esetleges termékfeldolgozási és gyártási tevékenységekre nyílik lehetőség.

In document Vámlogisztika: Jegyzet (Pldal 124-130)