(Codex Theodosianus).
Irta: dr BozóTcy Alajos.
Magánjog.
A tulajdonjog a pogány rómaiak felfogása szeriut az államban gyökerezett, a legbecsesebb dolgok t. i. a res mancipi tulajdonát az államtól származtatta le. Ezt a keresztények soha sem hitték el, mert az ő elveik szerint a föld mindennel, a mi rajta van, az Istené. A szerzés az isteni jogból származik, az gyümölcse a muakának, s a'ért kell szentnek lennie a tulajdonnak. Igaz. hogy az egyház keletkezésekor vagyonközösség létezett a hivek között, ámde ez nem vala helyzetének szükségképpi folyománya, sem nem absolut föltétele a tulajdonjognak. El is tűnt emez állapot azon véletlen körülményekkel együtt, melyek azt szülték vala. Az üldözések megszűntével a tulajdon mint egyik természeti jog maradt fönn, mely az emberhez tapad, absolut és egyedül a felebaráti szeretet által mér-sékeltétik. A természeti tulajdon azután magába szivta a polgári tulajdont s elenyésztette a kettő között fennforgott ellentétet,1) a törvény pedig külsőleg is kifejezésre jut-tatta a tulajdo j isteni eredetében való hitet, a mennyiben a régi tulajdonátruházási formák (mancipatio, in iure cestio) elejtésével az elidegenítő és a szerző fél lelkiisme-retére, becsületére, jóhiszeműségére helyezte a tulajdon-szerzés főmomentumát. Tett igéret teljesítése czéljából valakinek átadott arany, ezüst, vagy másnemű ingó dolog a puszta átadás által az ő tulajdonába megy át, miután az átadó becsülete követeli, hogy csak oly dolgokat adjon át, melyeknek átadására jogosítva van. Odaigért ingat-lanoknál az átadáson kivtil még közokirat szerkesztése is megkívántatik, különben a tulajdon a másikra át nem megy, sem az ingatlan a régi jogviszonyok alól ki nem vonható.2)
A tulajdoni perben vesztes alperes nemcsak a lelki-ismerete szerint rosszhiszemüleg fcirt idegen dolgot, hanem
!) Troplong id. m. 124. 1. Justinianus végkép megszüntette a res mancipi és nec mancipi, a quiritár és bonitár tulajdon közötti különbséget. V. ö. Institutióim 4. kiad. 210. 1.
2) Codex 2. könyv 29. czim 2. törv. Ezen constitutio legköze-lebbről ugyancsak a fejedelemnél való közbenjárásért ígért tulajdon-átruházásokról szól, de félreismerhetetlenül általános szabályt ioglal magában az ingó és ingatlan dolgok tulajdonának megszerzéséről, a reform pedig abban áll, hogy egy szóval sem említtetnek a régi tulajdonátruházási formák. Itt is kiemeltetik, hogy ha azon fél, ki a közbenjárást megigérte, a puszta megbeszélés alapján merészked-nék az ingatlan birtokot magához ragadni, ezért az erőszakosko-dásért felelős, az előbbi birtok visszaállíttatik. ő pedig keresetétől megfosztatik, mert erővel akarta elvenni azt. mit kereset utján I kellett volna követelnie.
L Félév. 21. sz. RELIGIO. 1631
a belőle tényleg húzott gyümölcsöket is kétszeresen meg-fizetni, sőt még azokat a gyümölcsöket is megtéríteni tar-tozik, melyeket gondos használat mellett a tulajdonos húzhatott volna, sazonfölül természetesen a perköltségeket is. Viszont köteles az, ki a birtokostól olyasvalamit köve-tel, a mit sajátjaként be nem bizonyíthat, az utóbbinak az alaptalan perlekedés által rosszlelküleg okozott minden költségét megtéríteni. Ezen törvény interpretatiója világo-san arra utal, hogy a ki a lelkiismeret szava ellenére vala-mely idegen dolgot az igazi tulajdonostól visszatart, vagy tulajdona gyanánt követel valamit a birtokostól, a mit sajátjaként be nem bizonyíthat, rosszhiszemű 3)
A zálogjogra vonatkozólag két igen érdekes consti-tutio olvasható a codexben. Honorius és Theodozius (422.) kimondják, hogy ingatlant csak olyan ember köthet le zálogképen, kinek erre joga van ; sem rabszolga, sem bérlő, sem űgyviselő, sem jószágkezelő a tulajdonos tudtán és beleegyezésén kívül nem terhelhetik meg az ingatlant.
Ebből látnivaló, hogy a c;ászárok ébersége megakadályozta, hogy a legtermészetesebb jogelvek egyike az emberek tudatában elhomályosuljon.4) N. Konstantin (320.) a biro-dalom összes lakosaihoz intézett constitutiójában eltörli az u. n. lex commissoriát, vagyis az annyi visszaélésre okot szolgáltatott azon megállapodást, mely szerint a hitelező ki nem elégíttetése. esetén a nála elzálogosított dolgot egyszerűen megtarthatta. A megszorult adós által elzálo-gosított dolog eladása a hitelező részére semmis, az adós a maga dolgát a zálogösszeg visszaadása ellenében bár-mikor visszakapja.5) A keresztény erkölcstan ama tétele, hogy a megszorult felebarátunk helyzetének önző kizsák-mányolása tisztességtelen dolog, sőt bűn, mert másnak a rovására menő gazdagodást rejt magában, itt törvényes tilalom alakjában van kifejezve.
A kötelmi jog terén is látjuk a kereszténység szelle-mét érvényesülni.
Theodosius császárnak egy (421. évi) constitutiója szerint a hitelező, az adós halála esetén, arra, hogy kötelez-vényével előálljon, ráér öt évig, ha az adós más tarto-mányban halt meg, két évig, ha ugyanabban a tartomány-ban. Ekkor az adós kezeirása más tőle származó aláírá-sokkal összehasonlítandó és tartozásának jogalapja bebi-zonyítandó. Ha a hitelező az adós személye felől hazudott, nemcsak pénzét nem kapja vissza, hanem a törvény szi-gorával is sújtandó. Élők között a kötelezvények az adósok
által tizenkét évenként megujítandók. Ha az adós tizenkét éven belül máshová költözik, a kötelezvény megújítására bíróilag felhívandó, mit ha nem tenne, nem védheti magát
3) Codex 4. könyv 18. czim 1. törv. Valentinianus és Valens császároknak ezen (369. évi) constitutióját Justinianus is átvette a maga codexébe (7. könyv 51. czim 2. törv.), de megrövidítve, tel-jesen kihagyta belőle azon rendelkezést, hogy a legyőzött alperes az idegen dologból húzott gyümölcsöket kétszeresen visszatéríteni tartozik.
4J U. o. 2. könyv 30. czim 2. törv.
5) U. o. 3. könyv 2. czim 1. törv. Nehezen barátkozhattak meg evvel a törvénynyel, mert Justinianus császár legalább annyit talált mpgengedendőnek, hogy a hitelező a fejedelemtől kérhesse a ki nem váltott zálogtárgy, tulajdonát (impetratio dominii1. De még ebben az esetben is szabad volt az adósnak a zálogot 2 év alatt visszaváltani.
az elévülés kifogásával, de a megújítás elmulasztását sem mentheti. Ha az adós azt állítja, hogy a kötelezvényre pénzt nem is kapott a hitelezőtől (exceptio non numeratae pecuniae), a kötelezvény öt év alatt megvizsgálandó s ha biróilg megállapíttatik, hogy az adós a kötelezvényben foglalt összeget megkapta, meg is kell fizetnie tartozását.
De ha öt éven belül a kötelezvényben foglalt összegnek átadása be nem bizonyítható, az adós semmivel sem tar-tozik. Azonban ezen időn tul az adós meg,, sem hallgat-tatik, ha azt állítja, hogy semmit sem kapott.6)
Valahányszor bármiféle szerződés alapján az adóstól pénz követeltetik, nem szabad nála előbb foglalni, sem mint biróilag elmarasztaltatott volna, mert a méltányosság követeli, hogy azon fél, ki pénzösszeg iránt perel, hozza el magával bizonyítékait és csak ha bizonyítása sikerült,, követelhesse viasza pénzét.7) A ki idegen rabszolgának, vagy idegen jószág haszonbérlőjének, kibérlőjének, kezelő-jének pénzt kölcsönöz, az úrtól s illetőleg tulajdonostól csak abban az esetben követelheti vissza, ha a kölcsön ezeknek a meghagyására vétetett föl. Hiába hivatkozik valaki barátságos hangú levélre, melyben neki egy távol-levőt figyelmébe ajánlottak s a kinek ő ennek következ-tében a jószágba fektetendő beruházásokra pénzt kölcsön-zött. Az ilyen könnyelmű hitelezők megérdemlik, hogy pénzöket elveszítsék. Ám pereljék be az illetőket, de csak minekutána azoknak már beszámoltak, a saját vagyonuk (peculium) tekintetében.8)
Ha meggondoljuk, mennyire grasszált a rómaiak között saját történetiróik tanúsága szerint a legrégibb időktől kezdve az uzsora (tali furore grassati delecti), a keresztény, császárok kamattörvényeit csak méltányolnunk lehet. Konstantin császár (325.) helyettesíthető dolgok (bor, olaj, gabona) bizonyos mennyisége után csak Vs'clot engedett, ki kettőt kapott, adjon vissza hármat; pénzköl-csön után csak 12°/0-ot (egy-egy hóra 1%-ot).9) Theodo-sius császár (386.) a törvényesnél nagyobb kamat szedé-sét a többlet négyszeres megtérítésének terhe alatt megtiltotta, és mert ezt a törvényt visszaható erővel ruházta fel, a korábban törvénytelenül szedett kamatokat az adósoknak kétszeresen visszafizettetni rendelte. 10)
Ki a maga követelését, az adósnak sanyargatása végett, hatalmasabb egyénre ruházza, büntetésül veszítse el. u) Midőn valaki egy reáruházott követelést beperel,, az itélet ne az ő, hanem az átruházó nevére szóljon.1 2) Csalás miatt, elkövetése napjától számítandó, két szakadatlan év alatt kell perelni. Ezen idő elteltével a pert sem megindítani, sem ha előbb megindíttatottr
tovább folytatni nem szabad,13) nyilván azért, nehogy a csalással vádolt túlsokáig ne maradjon ily ferde
helyzet-6) Codex 2. könyv 27. czim 1. törvény. Egy igazi lex vigilan-tibus scripta, szeme előtt t a r t j a mind a hitelező, mind az adós érdekeit. Justinianus tudvalevőleg az öt évi határidőt két évre le-szállította.
7) U. o. 2. könyv 28. czim 1. törv.
8) U. o. 2. könyv 31. czim 1. törv.; 32. czim 1. törv.
9) U. o. 2. könyv 33. czim 1. törv.
10) U. o. 2. könyv 33. czim 2. törv.
n) U. o. 2. könyv 13. czim 1. törv,
12) U. o. 2. könyv 12. czim 7. törv.
13) U. o. 2. könyv 15. czim 1. törv.
21 *
15(5 XL. évf. 1901.
hen, vagy azért, nehogy saját csalását leplezhesse az, ki mást vádol csalással.
Adás-vevés fel nem bontható azon ürügy alatt, hogy a dolog többet ér, miat a mennyiért eladatott, ha csak azon fél, a ki megszerezte, semmiféle csalást vagy erő-szakot el nem követett.14) Ha kiskorú kénytelen valamit szükségből eladni, biztosítsa magát a vevő a birónak vagy a kúriának beleegyezése felől, különben az adás-vevés nem érvényes.15) Teljes korú egyén nem bonthatja fel az adás-vevést azon ürügy alatt, hogy nem ismerte az el-adott dolognak igazi értékét.16) Zsidó nem vehet keresz-tény rabszolgát; ha már korábban (384. év előtt) vett volna, árát a keresztények visszaadják neki, hogy a rab-szolga keresztény maradjon.17) Rokonok és házastársak nem akadályozhatják meg többé az idegen személyeket az adás-vevésben, nehogy a tulajdonosok szabad-ren-delkezési jogukban meg legyenek szorítva.18) Érvényesen létrejött adás vevés azon czimen, hogy a dolog olcsóbban szereztetett meg, mint a mennyit megér, fel nem bont-ható. 19) Erőszakkal kicsikart eladások, ajándékozások, egyességek meg nem állanak.20) Ki jóhiszemben vett ide-gen rabszolgát, holott az szökevény rabszolga volt, a vételárt csak akkor követelheti vissza, ha ő is vissza ad-hatja a rabszolgát.21) A mit valaki a fiskustól vett a fis-kus sem tőle, sem örököseitől vissza nem kívánhatja.22)
Vagyonát vagy bármely követelését egyszerű akarat-nyilvánítás (tényleges átadás, írásbeli, vagy tanuk előtt tett szóbeli nyilatkozat) által engedheti át az adós hite-lezőinek, a nélkül, hogy erre különös alakszerűség kíván-tatnék.2 3)
A pervesztes adós, ha elm arasztaltatásától számított két hónap alatt sem fizet, a megitélt tőke után 24 száza-lék kamatot köteles a hitelezőnek fizetni mint a hogy a rosszhiszemű birtokos és a gyümölcsöket kétszeresen meg-téríteni tartozik (146 1.). Nehogy.azcnban a hitelező a kétsze-kamat reményében arra csábittassék, hogy csak lanyhán követelje megítélt tökéjét, 'köteles az Ítélettől számítva három havonkint konstatálni, hogy fizetést nem kapott.
Ha pedig az adós a pénzt készen tartja és felajánlja, a hitelező azonban a kétszeres kamat reményében vonako-dik azt elfogadni, alkalmas személyeknél sequestrumba adhatja a pénzt, mi által a kétszeres kamatfizetés veszé-lyétől megmenekül. Ha a tartozás a hátralékos kamatok-kal együtt megkétszereződött, több kamatot az adóstól szedni cem szabad. Az ítélet után felhalmozódott tarto-zástól kétszeres (24%), az ítélet előtt felhalmozódott tartozás után csak egyszeres (12°/0) kamat fizetendő.21)
( F o l y t a t j u k )
u) U. o. 3. könyv 1. czim 1. törv.
15) U. o. 3. könyv 1. czim 3. törv.
16) U. o. 3. könyv 1. czim 4. törv.
,7) U. o. 3. könyv 1. czim 5. törv.
1S) U. o. 3. könyv 1. czim 6. törv. Ez újítás a régi joghoz iképest.
19) U. o. 3. könyv 1. czim 7. törv.
20) U. o. 3. könyv 1. czim 9. törv.
21) U. o. 3. könyv 4. czim 1. törv.
2i) U. o. 5. könyv 14. czim 1. törv.
23) U. o. 4. könyv 20. czim 3. törv.
S1) U. o. 4. könyv 19. czim 1 törv.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
B u d a p e s t , márcz. 11. Egy szerzetesnő királyi kitün-tetése. —
A b u d a p e s t i királyi m a g y a r t u d o m á n y - e g y e t e m e n t e g n a p , v a s á r n a p , szép ü n n e p volt . . . E z e n a napon, reggeli 11 órakor adta át az egyetem R e c t o r Magnificusa az egyetemi klinikákhoz beosztott sz. Vincze rendi irgalmas n é n i k é k f ő n ö k n ő j é n e k , nt. Neubauer Vinczen-czia t e s t v é r n e k , az o r v o s - t u d o m á n y i kar dísztermében, ü n n e p i beszéd kíséretében, azt a fényes a r a n y
érdem-keresztet, melylyel ő császári és apostoli kir. felsége a n e v e z e t t szerény, é r d e m e k b e n g a z d a g szerzetesnőt, az e g y e t e m i klinikai bizottság lelkes előterjesztésére,
„hosszas és h ű szolgálatainak elismerése f e j é b e n " , kitün-t e kitün-t n i m é l kitün-t ó z kitün-t a kitün-t o kitün-t kitün-t . M e g j e l e n kitün-t e k a m e g h a kitün-t ó ü n n e p é l y r e az e g y e t e m ei. R . M-án és a d é k á n o k o n kívül ő nméltósága a vallás- és k ö z o k t a t á s ü g y i minister képviseletében Molnár V i k t o r min. tanácsos, az o r v o s t u d o m á n y i k a r tanár-testülete, Kanovies Béla Mór apát, józsefvárosi esperes-plebános, mint a klinikán m ű k ö d ő irgalmas t e s t v é r e k lelkiigazgatója, t o v á b b á az egyet, k ö z p o n t i iroda és a gazdasági hivatal főnökei és személyzete.
Az ü n n e p é l j ' e s ülést az o r v o s t u d o m á n y i k a r ei.
d é k á n j a , dr Bókay Á r p á d n y i t o t t a meg. E m e l k e d e t t h a n g u l a t u rövid beszédben előadta a gyűlés czélját, ü d v ö z ö l t e a m e g j e l e n t e k e t s felkérte az egyetem R.
M-át, h o g y ő felsége l e g m a g a s a b b a k a r a t á t teljesítve a k i t ü n t e t e t t szerzetesnőnek a királyi k e g y és^elísmerós j e l é t átszármaztassa. M e g h a t ó j e l e n e t f e j l ő d ö t t ki erre.
A m u n k a és g o n d súlya alatt m e g t ö r t n e k látszó, de csak látszó, m e r t lélekben, t e s t b e n e g y a r á n t ritka erélyű f ő n ö k n ő szerény szerzetes testvéreinek élén vonult be a t e r e m b e s a R e c t o r felhívására vele és az asztalfővel szemben elhelyezett széken h e l y e t foglalt. E k k o r fel-állt a R e c t o r s e g j ú k é t m o n d o t t a el azoknak a beszé-d e k n e k a királyi kegyről s az érbeszé-demkeresztről, melyek áldozatos p a p i szívből szoktak legtermészetesebben s legszebben f a k a d n i s melyek szívből j ő v e igazán szív-hez szólnak s kivált oly szépen elmondva, mint a h o g y K i s f a l u d y A. Béla m a g y a r u l beszélni tud.
A R . M. beszéde ez volt.
Tisztelendő K e d v e s T e s t v é r ! Az apostoli király ő fölségétől hoztam ma önnek ü z e n e t e t és a j á n d é k o t . A z t üzeni a király, h o g y t u d o m á s á r a j u t o t t a k az ön kiváló érdemei ; tiszteletreméltó férfiak, az ön áldozatos életének legközelebbi tanúi, t u d ó s í t o t t á k ő fölségét arról a n a g y szeretetről, arról a lankadatlan kitartásról, melylyel ön a szegény szenvedők, a bete-gek i r á n t ö n k é n t vállalt nehéz kötelességeit egy hosz-szu életen át teljesíti, u g y személyes szolgálataival, m i n t különösen főnöknői tisztének példás betöltésével.
T e h á t az ő királyi méltánylásának jeléül küldi ö n n e k ezt az arany érdem-keresztet, melyet én. mint az e g y e t e m rectora elhoztam, h o g y itt ezen tiszteletre méltó férfiak fényes társaságában, kik a legfelsőbb elis-merést kisérő érzelmekben velem e g y ü t t egész szívvei osztoznak, önnek nyilvánosan átadjam.
• i. Félév. 23. sz. RELIGIO. 165 Pedig tudom jól, hogy ez a nyilvános ünneplés
az ön alázatos lelkének fájdalmasan esik, u j áldozatába k e r ü l ; de gondoljon arra, kedves nővér, hogy a jó-példa-adás is kötelesség, amelyet nem lehet titokban teljesíteni.
De meg valóban méltó dolog is, hogy ez az arany kereszt, melyet a mi jóságos királyunk küld, ott ragyogjon nyilván az ön nemes szive f ö l ö t t : u g y is, mint érdemeinek-, u g y is, mint érdemei j u t a l m á n a k jelvénye, szimbóluma. J e l v é n y e érdemeinek : mert hi-szen azt a nagy szeretetet, melyből az ön példás élete folyamán az önmegtagadásnak, önfeláldozásnak ós ön-ként vállalt szenvedésnek annyi erénye kitellett, ezt a nagy szeretetet ön a szent kereszt iskolájában t a n u l t a ;
— és méltó jelvénye szerzett érdemei j u t a l m á n a k is, mert hiszen igazi j u t a l m á t végre is csak onnan vár-h a t j a a szent keresztről, az Ur J é z u s kezéből, kinek önfeláldozása a keresztet tisztelet tárgyává, koronák ékességévé, fejedelmi kitüntetések jelvényévé tette.
F o g a d j a tehát, tiszt, kedves nővér, alázatos hála érzelmeivel és tűzze mellére bátran, szerénysége min-den sérelme nélkül, ezt a fényes és sokat mondó jel-vényt ; és Isten áldása mellett ép erőben, m i n d n y á j u n k épülésére viselje még igen sokáig!
A lelkes éljenzéssel fogadott rektori beszéd ha-tása alatt az igénytelen alázatos szerzetesnő felállt s alig birva a sirvafakadást visszatartóztatni, szerény egyszerűséggel, kipirult arczczal, bontogatni kezdette, ruhájának két bő u j j á b a eldugott kezét előhúzva, azt a kis papírlapot, melyen imaszerű hangon elmondott hálás köszönete volt magyar szavakba foglaltan előre feljegyezve. De meg kellett még állnia a köszönettel;
mert feltartóztatta őt az egyetemi klinikai bizottság nagyérdemű elnöke, dr Kétli Károly ny. r. tanár, a kinek az érdem e megható kitüntetésének kezdemé-nyezésiben főrésze volt. A klinikai bizottság s az orvosi tanártestület nevében üdvözölte a derék szerze-tesnőt, a betegápolás utolérhetetlen mesternőinek mes-tesnőjét ; — kinek már akkor hófehér tiszta mellken-dőjén ott ragyogott a királyi elismerés aranykeresztje.
Ú j b ó l kitölt az éljenzés.
Legmeghatóbb volt a szerzetesnő köszönete. Mintha imát olvasott volna fel, oly alázatosan, halkan és meg-hatottan rebegte el magyarul hálás köszönetének meleg szívből fakadó szavait. Sok szem könybe lábadt e jelenetre s az éljenzés ú j r a kitört. A szerzetes
testvé-rek főnöknőjüknek királyi kitüntetésében és a fényes gyülekezet részéről felhangzott éltetésében a saját ma-guk fáradozásait is megjutalmazva érezték s e felma-gasztosult érzés hatása alatt távoztak a teremből.
12 órára járván az idő az egyetemi gazdasági hivatal az irgalmas testvérek ebédlőjében egy kis ven-dégségre hívta meg és tartóztatta le az ünnepség vezetőit és vendégeit. Egy jelenvolt.
Kassa, 1901. márcz. 9. A 80 éves főpásztor tiszte-letére! —
Bubies Zsigmond, a kassai egyházmegye főpász-tora márczius hó 17-én tölti be életének nyolczvana-dik évét.
Nagy ünnepe lesz e nap az összes katholikus híveknek, kik főpásztorként tisztelhetik az ősz főpapot.
Azonban a tisztelet és ünnepeltetés általános j e l l e g e t fog ölteni, mert tudományos neve az egyházmegye?
sőt az ország határain tul is ismeretes, nagyrabecsült.
A Gondviselés kedvező kegyelme folytán testi és szellemi erejének teljességében üli meg e napot. N a g y kiterjedésű egyházmegyéjének kormányzását, a tudo-mányok művelését ma is i f j ú lélekkel, apostoli buzga-lommal végzi.
A klérus és a hívek együttes imában kérik majd Istent : Tartsa meg e megyének továbbra is a szerető gondos Atyát.
P e r l s b e r g E d e püspöki helynök körlevelet bocsá-t o bocsá-t bocsá-t ki, melyben elrendeli, h o g y a főpászbocsá-tor 80. szüle-tésnapja alkalmából az összes templomokban hálaadó isteni tisztelet tartasssék és a főpásztorért ima mon-dassék.
liées, márcz. 9. A király ő felségének látogatása a Pázmáneumban. —
Ma, folyó hó 9-én, tekintette meg ő felsége a bé-csi Pázmányintézet u j épületét. A király P a a r gróf főhadsegéd és Dietrichstein herczeg hadsegéd kíséreté-ben p o n t b a n 11 órakor érkezett az intézetbe, a mely-nek k a p u j á n á l dr Széchényi Miklós gróf pápai praelatus, apát-kanonok, a Pázmányintézet rectora és Széchényi Gyula gróf ő felsége személye körüli m. k. minister fogadták. Az u r : l k o d ó m i n d j á r t bemutattatta magának az intézet elöljáróit: Dr Bergmann József kanonok-vicerectort, Drexler Antal spirituálist, Mössmer József praefectust ; valamint Angyalffy Erzsébet kisasszonyt, ki a kápolna freskóit festette és Czigler Győző mű-egyetemi tanárt, az intézet építőjét.
Ezek u t á n ő felsége megtekintette az intézet főbb helyiségeit : a III. és IV. éves növendékek lakószobáit, a tantermeket, a növendékek ebédlőjét, a betegszobá-kat és a könyvtár-termet, hol ő felségének délszaki növényekkel díszített szobra körül voltak egybegyűlve az intézet növendékei, kik viharos éljenzéssel fogadták a terembe lépő királyt. Ányos Arisztid IV. éves szent benedek-rendi növendék a következő lendületes üd-vözlő beszédet mondott :
Császári és apostoli királyi fölség !
Valóra vált tehát az álom! E g y röpke szózat hangzott el nemrég e szent falak között. P á r szó csak, de többet m o n d o t t ezer szónoklatnál. Mint valami bű-vös igére kélt nyomán életre a szunnyadó érzelmek egész raja, — örömpírt varázsolva az arezokra, lázas felindulást a szivekbe ! . . .
J ö n a király !
Hogy dobbant meg e szóra a Pázmáneum szíve ! E dobbanás meggyőzött, hogy magyar vér csörgedez ereinkben ; »meggyőzött, hogy teljesen magyar a szí-vünk, lelkünk, érzésünk. Hisz oly büszke öröm hevíti keblünk, ha királyunk nevét halljuk ! S mily sebesen ver szivünk, ha reája emlékezünk. Mert szent előttünk a király felkent személye, s boldogok v a g y u n k már
RELIGIO. XL. évf. 1901.
akkor, ha szerethetjük őt. Ki irja hát le mámoros örö-münket most, mikor az az álmodni is csak félve, mert boldogság j u t o t t osztályrészünkül, hogy szeretetün-ket felséges urunk, királyunk szine előtt el is mond-h a t j u k ? !
Oly e nap, ez óra aranybetükkel kerül be éltünk naplójába, a legfényesebb l a p r a : az igazi ünnepek, az öröm-napok sorába. E nap midőn fölséges u r u n k és királyunk előtt állhatunk, hogy alattvalói hűségünkről, hódolatos tisztelünkről, rajongó szeretetünkről ünnepies szent vallomást tegyünk. — Ha soha nem is, most ez egyszer szeretnék Istentől ihletett költő lenni !
Királyhoz királyi szó illik ! Szeretnék h á t most, hogy fölséges uram s királyom előtt állok, szeretnék egy Vörösmarty lánglelkével s lángleik ének magas szárnyalásával birni ! Talán akkor méltószószólója len-nék az i f j ú lelkes csapat érteményinek.
Szivem-lelkem kincseit mind kiönteném én uram királyom előtt és úgy értetném meg vele, hogy az a szent láng, mely őseinket hevíté, a mi szivünkben is ég.
H o g y mi is készek v a g y u n k királyunkért szivünk vérét áldozni bármikor.
H o g y mi jelentéktelen hívei, mi sem akarunk elmaradni az igaz magyarok, a nagy ősök mögött.
Nem akarunk elmaradni ! Sőt megvalljuk országvilág előtt nyíltan és bátran : azt akarjuk, hogy a hazaszere-tet és királytisztelet egyik legfőbb erényünk s meg-különböztető sajátos vonásunk legyen mindenkoron.
Azért is hódoló tisztelettel vesszük a j k u n k r a ez ünnepi órában a Vallomást, hogy fölséges urunkat, nagy királyunkat, országunk és nemzetünk a t y j á t retjük, szeretjük úgy, mint i f j ú i szivünk csak
Azért is hódoló tisztelettel vesszük a j k u n k r a ez ünnepi órában a Vallomást, hogy fölséges urunkat, nagy királyunkat, országunk és nemzetünk a t y j á t retjük, szeretjük úgy, mint i f j ú i szivünk csak