A budapesti iskola köréből jelentések.
XII. Rendes gyűlés 1901. jan. 20.
A j e g y z ő k ö n y v fölolvasása és hitelesítése után b e m u t a t j a az elnök Virter L a j o s dr váczi nagyprépost ur levelét, melyben tiszteletbeli taggá t ö r t é n t megvá-lasztatását elfogadja és Iskolánk j a v á r a 100 koronát küld. J e l e n t i továbbá, hogy Bundala J á n o s dr az „Egy-házi Zeneközlöny" tavalyi évfolyamát, Slepkovszky J á n o s pedig Becker 13 kötetes világtörténelmét ajándékozta Iskolánknak. A szünetidő alatt beérkezett dolgozatokat Maitz, W a g n e r , Morschhauser, Rogács, Skrábik, Cseh és Lepold uraknak adja ki bírálatra. T u d a t j a azután az Iskolával, hogy Pázmány-ünnepélyünk, ha gátló aka-dály közbe nem jön, február hó 10-én lesz, s hogy főt. Szentimrey Gábor plébános ur a bölcseleti dolgo-zat megjutalmazására 20 koronát küldött s hogy a nyári kongresszus j e g y z ő k ö n y v e Nágl és K o r b u l y urak közreműködésével — kiknek ezért az Iskola jegyző-könyvi köszönetet mond — elkészült ós a n a p o k b a n az egyes Iskoláknak szét is fog küldetni. *) — E r r e W a g n e r bírálja meg „Néhány szó a monizmusról" cz.
dolgozatot, melynek egy-két helyét kifogásolja ugyan, de az egészet dicsérettel elfogadja. Szerzője : Czier István. A j e g y z ő erre felolvassa a nyári kongresszus jegyzőkönyvét, melynek tárgyalását a közel jövőben Iskolánk is megkezdi, és az egyes gyűlések jegyző-könyvét Breznay Béla dr szerkesztő, egyt. tanár ur szívességéből a „Religio"-ban közzé teszi. Császik olvassa föl erre meg bírálatát a „Két gondolat" cz. elmélkedés-ről. Elfogadja. Szerzője: Pálfi K. A gyűlés végén az elnök az elő vizsgáló bizottság tagjaiul Nagyfalusi, B r e y er, Veszely, Csanaky és P a t a k y u r a k a t jelöli. Evvel az ülés véget ért.
IV. bizottsági gyűlés, 1901. jan. 22. A bizottság
*) Megtörtént.
94 LX. évi. 1901.
jövő évi kiadványul föltételesen elfogadja Weiss : „Die K u n s t zu L e b e n " cz. művét, melyet a Herder-czég aján-lott fel lefordításra és kiadásra.
IV. szónoklati gyűlés, 1901. jan. 24. Az elnök jelenti, hogy Színek Izidor dr megküldötte Iskolánknak „Szent Gellért" czimű hitszónoklati folyóiratának három évfo-lyamát, abból a czélból, hogy a szónoklati szakosztály azt jutalomkönyvül használja. Az elnök indítványára a
„Szent Gellért" folyóirattal a legjobb bírálókat, Acsay
„Bossuet beszédei" fordításával pedig a legjobb dol-gozatot jutalmazza az Iskola. E r r e Breyer olvassa fel bírálatát Slepkovszky „Alkalmi gyászbeszéd"-éről, mely-ben különösen az egyházi szellem hiányát rójja föl hibául. Slepkovszky szónoklatát megbírálták Buzsáky, Maitz, Wagner, Morschhauser és Boros urak, kik mind-n y á j a mind-n a szavalatszerüséget, a hibás taglejtéseket és az elsietettséget hibáztatják, ezeket r ó t t a meg Brey er is, a hivatalos bíráló, ki a j ö v ő r e azt ajánlja, hogy az eredeti szent beszédek közöl a világias irányú és szín-telen dolgozatokat ne bocsássák bírálat alá. A szak-osztály nem fogadja el az ajánlatot. E r r e AVagner tar-totta meg mintaszerű szabadelőadását az egyházi beszéd gyakorlatiasságáról. Szépen kidolgozott beszédében azt fejtegette, mikor lesz az egyh. beszéd igazán gyakor-lati, és mik az ilyen egyh. beszédnek kellékei, eszközei.
Wagnernek, — ki előadását ugyanerről a téléiről a legközelebbi alkalommal folytatni fogj ElZ elnök ! köszönetet mond és szónokoknak a legközelebbi alka-lomra Maitz, Herczeg, P a t a k y és P r á g urakat, előadó- j nak pedig Holma u r a t jelöli. Evvel az ülés véget ért.
XIII. Rendes gyűlés. 1901. jan. 27.
A j e g y z ő k ö n y v fölolvasása és hitelesítése után jelenti az elnök, hogy Heller Ágost, akadémiai
könyv-táros, megköszönte iskolánk kiadványát ; Duliskovics Elek, iskolánk részvényes t a g j a pedig arra kéri az isko-lát, hogy adja ki neki szent Lászlóról irt dolgozatát és a szónoklati szakosztályban m o n d o t t egyik bírálatát.
Tudomására hozza azután az iskolának, hogy Fridrich Sándor megküldötte Pázmány-odáját, s hogy Nagyfalusi és Figula iskolánk rendes t a g j a i közül a részvényesek scrába léptek ; az iskola erre megejti a Szentimrey-féle bölcseleti dolgozat írójának megválásztását és 33 sza-vazat közül 12-vel Vegeiét jelöli. E r r e Lepold olvasta föl bírálatát „A penitenczia-tartás szentsége az egyház első századaiban" czimü dolgozatról, melyet nem egy fogyatkozása daczára elfogad. Szerzője: P a t a k y . Most a nyári kongresszus határozati javaslatainak meg-vitatására került a sor ; az iskola magáévá tette Buzsákynak a katholikus egyetemre, H u b e r n a k kon-gresszusi emiékönyvre vonatkozó javaslatát és elvileg magáévá tette P u z a Szilárdnak a növendékpapok lapjára vonatkozó indítványát is, de elvetette Huber J á n o s n a k abbeli indítványát, hogy a növendékpapok a katholikus sajtó fölvirágoztatására és a liberális vagy szocziális lapok hatalmának meggyöngítésére szövetke-zetet alakítsanak. *) Végül még Skrábik olvasta föl
*) A j a v a s l a t o k tárgyalásánál hozzászóltak : Brenner, Pálfi, Breyer, Saly és Czier.
„Néhány szó a keresztény tökéletességről" czimü dol-gozat bírálatát; a bíráló kifogásolja a doldol-gozat alaki kidolgozását és a tárgyalás itt-ott fölmerülő hiányai ellen nyilatkozik, de tartalmi előnyei miatt elfogadja.
Szerzője: Maitz.
V. Szónoklati gyűlés 1901. jan. 31.
A tárgysorozat első p o n t j á n Holma bírálta meg Szabadosnak a szeretetről szóló beszédutánzatát, melyet a szerző Bossuet és Hock beszédei nyomán készített. Holma nem t a r t j a sikerültnek a beszédutánzatot és azért alkal-mat vesz magának, hogy a szabad és szolgai utánzás-ról beszéljen, az előbbinek kellékeire és legkönnyebben előforduló hibáira figyelmeztessen. A bírálathoz hozzá-szólt Buzsáky és az érv s indok között fenforgó kü-lönbségről tesz megjegyzést. E r r e P r á g mondotta el P á z m á n y n a k az irgalmasságról szóló beszédét ; Varga a színezés hiányát, a taglejtések gyakorlatlanságát és a tekintet merevségét hibáztatta. Bírálati észrevételeket tettek még : Buzsáky, Herczeg és Czier. A hivatalos biráló Lóska szintén a fentemlített hibákat és a közvetetlen-ség hiányát rótta meg az előadásban. E r r e Wagner folytatta az egyházi beszéd gyakorlatiasságáról szóló szabad előadását és a különös czél fontosságát, vala-mint a gyakorlati kidolgozásra vonatkozó szabályokat fejtegette. W a g n e r előadása eszmecserére szolgáltatott okot, melyben Buzsáky, Maitz, Lóska és W a g n e r urak vettek r é s z t ; a gyűlés végén az elnök a jövőre Lóskát előadónak, Morschhausert szónoknak jelölte.
A szombathelyi uövendékpapság e. ir. egyesülete köréből.
A szombathelyi növendékpapság Szent-Ágoston-Egylete f. hó 3-án tartotta VI. rendes gyűlését. — Fel-olvastatott a mult gyűlés jegyzőkönyve. Ezután az egyesületünkben meghonosított első.eszmecserének befe-jezése következett. Amegvitatásra fölvett tétellel,„A szen-tek tiszteletének társadalmi jelentősége" szembeállított ellenvetéseknek előbbi gyűlésünkről fenmaradt részét czáfolták meg Gyuk P á l IV. é. és Jandrisevics Péter II. é. papnövendékek. Hozzájárultak érvelésükhöz még F á b i á n Gábor IV. é. papnövendéknek, az egyesület elnökének, megjegyzései. — Nálunk ugj^anis az eszme-cseréknek az a módja, hogy hárman jelentkeznek;
egyikük a tételt kidolgozza, a másik ellenvetéseket hord föl ellene, a harmadik pedig ezeket czáfolja;
ezután következnek a nehézségek, a kifogások fölve-tésében és lerontásában a többiek a föliratkozás rendje szerint. — Az eszmecsere után az elnök előterjesztette az egj^házirodalmi iskolák országos kongresszusának, a budapesti iskola által összeállított és nekünk mosta-nában megküldött határozati javaslatait. A kongresszus jegyzőkönyve mindjárt felolvasásra került. A határozati javalatokat elvi értékükben elfogadtuk, a részletes tárgyalást azonban az áttanulmányozás szükségessége miatt későbbi időre halasztottuk. — Az egyesület ezu-tán egyhangúlag a mellett foglalt álláspontot, hogy egy, az egyházirodalmi iskolák közös kiadásáben meg-jelenő havi lap megindításáig a „Religiőt" fogadja el az egyházirodalmi iskolák közös hírnökének. A mit a jelen
i. Félév. 10. sz. RELIGIO. 95 nap gyakorlatba is vettünk és egyúttal a budapesti
iskolát értesítettük. — Végül az elnök eszmecserére kitűzte ezt a t é t e l t : „A műveltség mibenléte." T ó t h Józset dr tanulmányi felügyelő és H o n t i Béla
lelki-igazgató urak, az egyesületi élet irányítói pedig a lefolyt eszmecserére tették meg szivesen fogadott útba-igazításaikat. A gyűlés imával végződött.
KATH. EGYESÜLETI ELET és
KÖZTEVÉKENYSÉG.
Választmányi ülés a Sz.-István-Társulatban csütörtökön d. u. 4 órakor gróf Zichy Nándor elnöklete alatt folyt le. Gróf Zichy Nándor megnyitván az ülést, fájdalmának ad kifejezést Zalka J á n o s győri püspök elhunyta fölött. A kegyeletes megemlékezés kapcsán Kisfaludy A. Béla alelnök jelentette, hogy a társulatot a győri püspök temetésén képviselte ós koszorút tett le ravatalára. A társulat örömmel vett tudomást arról, hogy választmányának egyik tagja, Kohl Medárd, nem-régen püspökké szenteltetett ; a társulat öröme, mely-lyel e kitüntetést tudomásul veszi, a j e g y z ő k ö n j w b e n fog megörökíttetni. E z u t á n gróf Zichy Nándor általános élénk éljenzés között üdvözölte dr Kisfaludy A. Béla társulati alelnököt, mint az egyetem megválasztott rek-torát. Dr Kisfaludy A. Béla meghatottan köszönte meg a szívélyes ovácziót. Kisfaludy A. Béla alelnök jelen-tette, hogy a társulati alapszabályok módosításának ügye folyamatban van. A társulat helyettes titkára által készített tervezet kinyomatott és az alapszabálymódo-sító-bizottság mindegyik t a g j á n a k megküldetett. Most a védnöki kar óhajait kell megismernünk, mielőtt tovább haladnánk. A számvizsgáló-bizottság jelentését, mely szerint a társulati házra és nyomdára vonatkozó szá-madásokat rendben találta, a választmány tudomásul vette és a számadásoknak a fölmentvényt megadta.
Kaposi József igazgató jelentést tett a társulat legújabb kiadványairól ; dr Notier Antal h. titkár pedig a tagok létszámában történt változásokról, a pénztár állapotá-ról és az ügynökség forgalmáállapotá-ról. A tagdíjhátralékok behajtása erélyesen tovább folyik; akik jószántukból nem fizetnek, azok pöröltetnek, tagilletményük pedig visszatartatik. A választmány tudomásul vette a jelen-téseket.
IRODALOM.
A kath. világirodalom könyvespolczáról néhány könyv.
— l!)0l. január. —
Castelein S. J . Institutiones Philosophiae morális et socialis. (Edit, maior 6G2 lap. Edit, minor 372 lap.) Bruxelles 1900. Schepens.
Mansi. Amplissima collectio conciliorum. Nova editio, T. I - I V . Paris, 1900. á 80 M.
Pinamonti S. J . L a religiosa en soledad. Nov. ed, Madrid 1900. 4 M. 80 f.
Portilla Martin, J . . . , y M. S. Assensio. Recitacio-nes de derecho canónico y disciplina ecclésiastica de Espana. Tom. II. Salamanca. 1900. 4> 14 M. 25 f.
ZiQcogÚTLov (xg%caolóyixov. Mittheilungen, dem 2.
internationalen Congress f ü r christl. Archaeologie zu Rom gewidmet vom Collegium des deutschen Campo Santo. Rom. 1900. 8. M.
Meurer Ch. Bayerisches Kirchenvermögensrecht.
II. B. Bayerisches P f r ü n d e n r e c h t . Stuttgart. 1900.
16 M.
Künstle dr K., Eine Bibliothek der Symbole und theologischer T r a k t a t e zur B e k ä m p f u n g des Priscillia-nismus u. westgothischen AriaPriscillia-nismus. (Forschungen zur christl. L i t e r a t u r und Dogmengesch. herausg. von D r A. E h r h a r d und Dr J . P . Kirsch I. 4.) Mainz, 1900. 5 M.
Walter dr F r a n z , Socialpolitik und Moral. Eine Darstellung ihres Verhältnisses. Freiburg, Herder. 1899.
3 M. 60 f.
Leonis Papáé XIII. Allocutiones, Epistolae, Con-s t i t u t i o n Con-s , aliaque Acta praecipua. Vol. VI. BrugiCon-s 1900. Soc. s. Augustini 2 f r a n k 50 c. Igen j ó és igen olcsó kiadás. Minden kath. p a p n a k és irónak ajánlható.
Illik, hogy X I I I . Leo iratait összegyűjtve tartsuk szem előtt.
Hollwede dr Jos., Das T e s t a m e n t des Geistlichen nach kirchlichem u n d bürgerlichem Recht. Mainz, 1901.
Kirchheim 2 M. 50 f.
Boudinhon. L a nouvelle législation cle l'Index.
Paris. 1900. Lethielleux.
Bindfleisch F r . X a v . Die Requiemsmessen nach dein gegenwärtigen liturgischem Rechte. Regensburg, 1901. P u s t e t .
Bes hl. Basilius Mahnworte an die J u g e n d über den nützlichen Gebrauch der heidnischen Literatur, hg. und erklärt von Jos. Bach. Münster, 1900 Aschen-dorf.
DuninBorkowszki St. v. S. J., Die neueren F o r -schungen über die A n f ä n g e des Episcopates. F r e i b u r g 1900. H e r d e r 2 M. 40 f.
Kurz dr Ant., Die kath. Lehre vom Ablass vor und nach dem Auftreten Luthers. P a d e r b o r n 1900.
Schöningh. 6 M.
Oeuvres de Saint François de Sales. Edition com-plete. T. X I . Genève, Trembley 1900. Egy-egy kötet
8 frk. Kiadatlanok is vannak benne.
Michel P . L. s. J . Vie de Saint Stanislas de Kostka. Bruges, 1900, Desclée stb. 5 frk.
Pi. P. Etourneau d. F r . P r . Idée evangélique cle la Providence. (1900-iki konferenczia-beszédek a párisi Notre-Dameben.) Paris, Bureaux de la Revue Thomiste, 1 f r k 80 c. '
Mgr Baunard. Un-siècle de l'Eglise de F r a n c e (1800-1900.) 4 r. Paris 1900. Poussielgue, 15 frk.
Lacordaire. Conférences de Nancy préchées en 1842 et 1843. U g y a n o t t 2 köt. 6 frk.
96 RELIGIO.
T. R . P . Monsabré. A v a n t - p e n d a n t - a p r è s la pré-dication. Conseils aux j e u n e s ecclésiastiques. Paris. 1900.
3 f r k 50- c.
R, P . Lahr s. J . Cours de philosophie, 2 köt. Paris, 1900. B r i g u e t . 12 f r k .
VEGYESEK.
— X I I I . Leo pápa a braziliai internuntiusi állást másodosztályú n u n t i u s i állássá l é p t e t t e elő. 1807-ben VII. J á n o s portugáli király I. Napoleon elől m e n e k ü l v e Braziliába v i t t e át u d v a r á t . Vele m e n t m g r e Caleppi lissaboni n u n t i u s is. Ez volt az első eset, h o g y n u n -tius amerikai földre lépett. 1821-ben k i t ö r t a braziliai forradalom. Az ország P o r t u g á l i á t ó l elszakadt és külön császárság lön. I. Don P e d r o k o r m á n y a kérte a pápát, h o g y külön képviselőt küldjön. X I I . L e o msgre Felice Ostini i n t e r n u n t i u s t k ü l d t e Rio J a n e i r ó b a . J e l e n l e g mgre Macchi érsek már nuntius. E l ő d j e Gotti bibornok volt. Különös, h o g y a I I . D o n P e d r ó t elűző köztársa-ság szabadította meg az egyházat a szabadkőművesség üldözésétől. X H I . L e o pápa elismerését ó h a j t o t t a a köztársaság jelenlegi k o r m á n y a iránt nyilvánítani a n u n t i a t u r a felállítása által.
— A pécsegyházmegyei misszió-egylet nagyböjti programmja. Mint értesülünk, a pécsegyházmegyei papok Misszió-Egylete a tavasz beálltával ismét számos szent missziót fog t a r t a n i és pedig az eddigi megálla-podások szerint a következő helyeken és a következő időkben. D i ó s b e r é n y b e n febr. 23-tól — márcz. 2-ig ; Vörösmarton márcz. 2-től — 9-ig ; P ü s p ö k - B o g á d o n márcz. 9-től — márcz. 16; S u m o n y b a n márcz. 10—17-éig A márcz. 9—16-ra L a s k a f a l u n tervezett misszió plébános változás m i a t t őszre halasztatott. A keresett-ség a fiatal egyesület áldásos működéséről, a vállalko-zás pedig a tagok lankadatlan m u n k á s s á g á r ó l tanúsko-dik. Az elnökség felkérte már a kiküldendő tagokat, ugy, h o g y ha helyi k ö r ü l m é n y e k nem lehetetlenítik a fönti h a t misszió biztosítottnak t e k i n t h e t ő . I t t említjük meg, hogy ez egyesület elnöke "VVajdits Gyula tb.
k a n o n o k a megyés p ü s p ö k ur u t j á n a misszionáriusok szokásos j o g h a t ó s á g a i k elnyeréseért m e g t e t t e a kérel-mező lépéseket.
— Az Országos-Pázmány-Egyesület közgyűlésének h a t á r o z a t á b ó l vidéken t a r t a n d ó választmányi üléseinek elsejét N a g y v á r a d o n f o g j a tartani. T a g a d h a t a t l a n , h o g y N a g y v á r a d erős centrum, n a g y körét a katholikus hit-életnek f o r g a t j a Magyarország heterodox Keletén. Az-tán meg P á z m á n y t is N a g y v á r a d s az a keleti Ma-gyarország adta az egyháznak és hazának.
— A német kath. papság életébe mély betekintést enged vetni a freiburgi (bádeni) érseki egyházmegye évkönyvének (Diöcesanarchiv) l e g ú j a b b k ö t e t é b e n az a kimutatás, melyet dr Mayer t a n á r állított össze az 1888—1899. évek alatt e l h u n y t p a p s á g által t e t t örök
h a g y o m á n y o z á s o k r ó l és alapítványokról. 371 halálesetre 628,400 m á r k a alapítvány esik. 371 p a p közöl 149 u. n.
jahrtagsmessé-t, 141 anniversariumot alapított. 94 pap h a g y o m á n y o z o t t t e m p l o m o k n a k körülbelül 100,000 már-kát, a Bonifacius-egylet k a p o t t 59 h a g y o m á n y b ó l 120,600 m á r k á t . H e r m a n n Vicari érsek alapítványa 187,600 m á r k a h a g y o m á n y t kapott, 170.470 márka esett stipen-diumokra, alamizsnákra, egyéb egyházi és polgári czé-lokra. H a a „liber scriptus proferetur," mily ideális gazdagsága a j á m b o r lelkületnek és élő hitnek, a takarékosságnak és önmegtagadásnak, a m u n k á n a k , f á r a d s á g n a k és gondosságnak fog ezekre az adatokra nézve — felderülni !
— A salzburgi kath. egyetem alapító egyesülete f. évi j a n u á r hó 30-án t a r t o t t a 17-ik közgyűlését. Ün-nepi misét m a g a Németország prímása, dr K a t s c h t h a l e r J á n o s érsek pontifikált. Mise u t á n Miksa szász királyi herczeg a svájczi f r e i b u r g i katholikus egyetem t a n á r a lépett szószékre és m o n d o t t az alapítandó kath. egye-t e m é r d e k é b e n buzdíegye-tó szenegye-tbeszédeegye-t. Mise u egye-t á n volegye-t a közgyűlés. K i t ű n t , h o g y Liechtenstein h g indítványa a filléres általános megadóztatásra vonatkozólag még nincs teljesen v é g r e h a j t v a . Örvendetes az, h o g y az.
eszmét v a l a m e n n y i p ü s p ö k felkarolta. E d d i g 1,094,000 k o r o n a g y ű l t össze. Az osztrák kath. egyetemi ifjúság-körében tapasztalható vallási pusztulásról esetleg más alkalommal. Az állami egyetemeken katholikus ifjúsági egyesületek szervezése segíthet csak. De ez nem elég.
K a t h o l i k u s e g y e t e m r e v a n égető szükség.
— Köszönettel Tettük az u n g v á r i n ö v e n d é k p a p s á g egyházirodalmi iskolájának védőszentjei, n a g y sz. Bazil, aranysz. sz. J á n o s és nazianzi sz. Gergely ü n n e p e alkalmából 1901. febi1. 12-én t a r t a n d ó ünnepélyére szóló meghívót.
— Nagylelkű alapítvány. H o r v á t h Vincze K r i s t ó fr
sz.-Benedek-rendi áldozópap, soproni főgimnáziumi igazgató, szülőföldje és o t t n y u g v ó szülei iránt való k e g y e -letének megható és n a g y l e l k ű j e l é t adta. A ftdő egy-h á z m e g y e i egy-h a t ó s á g által a minap j ó v á egy-h a g y o t t alapító-levele szavai szerint ugyanis I s t e n dicsőségének előmoz-dítása, a hitélet ápolása és a kath. nevelés gyámolitása czéljából a tolnamegyei F a d d községben levő, m i n t e g y 5000 k o r o n a értékű házát örökalapítványképen a f a d a i róm. k a t h . t e m p l o m n a k adományozta olyaténképen, h o g y ezen „Templomház" jövedelmek, v a g y ha előnyö-sen eladható volna, az eladási árnak fele a templomé, másik fele p e d i g az u g y a n o t t a n i róm. kath. iskoláé, legyen, a mig az m e g m a r a d katholikusnak, ha pedig elvesztené k a t h . jellegét, az egész a templomé. A ház-n a k — j ó k a r b a ház-n levő, kellőeház-n felszerelt szép uriház — átvétele telekkönyvi átírása most v.in folyamatban. Az alapítónak kegyeletes és nagylelkű tényéhez nem volna méltó semmiféle közhely és szóvirág. L e g m é l t ó b b a n dicséri a tett önmagát.
Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő : Brezűay Béla, hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár.
Budapest, 1901. Nagy Sándor könyvnyomdájából. (IV., Papnövelde-utcza 8. sz.)
Megjelenik e lap heten- i ként kétszer : szerdán és szombaton. =
Előfizetési dij : \ félévre helyben s posta- \
küldéssel 5 frt. I Szerkesztő lakása : :