liudapest. A lazaristák temploma Budapesten. — Szivesen közöljük a következő felhívást: D. a J , Kr. ! Templomot akarunk építeni Budapesten. K i csodálkozik ezen ? — Dicső dolog kedves liazánk fővá-rosát ékesíteni, és templommal ékesíteni szükséges is ! Csak nézzétek, mily rohamosan t e r j e d székes-főváro-sunk, hogy özönlenek ide édes hazánk minden tájáról az u j lakosok, főkép a szegények, a munkásosztály ! Nemcsak Budapesten, hanem az egész haza keresztény katholikus népének a k a r j u k emelni e templomot; mert hisz, a mint benne mennyei segítségért folyamodhatik, m a j d minden ember n y e r h e t is Istentől k e g y e l m e t : ugy a melléje építendő" kolostorból m a j d széles e haza
minden t á j á r a szivesen, viszontszolgálat követelése nélkül e l f o g n a k menni a lazaristák, hogy szivök-lelkök egész hevével hasznúi legyenek az egyháznak és a hazának, hasznukra a halhatatlan lelkeknek, a kik üdvén szent missiók tartása és a hitélet fölébresztése által munkálkodni akarnak. E nemű hasznos míiködé-söket elismerte az egyház : mert keletkezésök óta a legnagyobb dicséretekkel halmozzák el paulai szent Vincze által való alapításuk óta (1576—1660) nemcsak Francziaországban, hanem az egész világon működtek a legüdvösebben, szavaikat s tanításukat életökkel és vérökkel is megerősítvén. A ki kedves hazánk és ked-velt székes fővárosunk j a v á t csak némileg is szivén viseli, annak örülnie kell, hogy polgártársai lelki és szellemi javáért, székes-fővárosunk föllendüléseért tör-ténik valami. Ne mondjuk, hogy ez talán mások köte-lessége ! A keresztény szeretet nem szűkkeblű, nem ismer határt. Tenni akar a mit tehet, és ott, a hol lehet, de főleg ott, a hol szükség van ! A székes-fővá-ros már sokat t e t t ez irányban és bizonyosan tőlünk sem fogja megvonni méltányos segítségét, de t e g y e meg mindegyikünk is, a mit tehet. A gazdag adjon többet, a szegény hozza el a maga fillérjét, Isten meg-fogja jutalmazni mindkettőt. A ki többet adhat, adjon egyszerre többet vagy ha könnyebben teheti, köte-lezze magát, hogy évenkint fogja meghozni áldozatát.
A másik világra pedig el nem vihetvén magával vagyonát ; a mit jótékony czélokra egykor fordítani akar : juttasson belőle e templom építésére is, a hon-nan egykor, ha fölépült, szüntelen fognak imádsá-gok és szentmiseáldozatok fölszállani az egek Urához, esdve kegyelmet az élőkre és holtakra egyaránt.
F ő v é d n ö k ü n k József főherczeg ö fensége, a ki nagy fejedelmi áldozatokkal már maga templomot és házat alapított a Lazaristák számára Pilis-Csabán. Az épít-kezés megkezdése 1901. m á j u s l - r e van tervbe véve.
Ügyünket fölkarolta a nagyméltóságú püspöki kar, a magas kormány és dicső székes-fővárosunk közönsége egyaránt. Isten dicsőségére ! A lélek üdvére ! A haza j a v á r a ! Adományokat elfogad: 1. A kezdeményező,
Bun-dala Mihály pápai t. kamarás, a központi papnevelő lel-kiigazgatója Budapesten, Papnövelde-utcza. — 2. A Lazaristák missióháza Pilis-Csabán (Pestmegye). 3. Az irgalmas nénék tisztelendő főnöknője Budapest, szent
Hókus-kórház (Kerepesi-ut). — A lazaristák ez u j templo-mát a I X . kerületben, Gyep-utczában f o g j á k felépíteni román stílben.
Esztergom. A biboros hgprimás főpásztori szózata a főmegye papságához a két század mesgyéjén. —
Crepusculum saeculi morientis nos festive monet, u t summum rerum opificem, terrarum quippe et coeli satorem, qui m u t a t tempóra et aetates, humili prorsus ac demisso, u t infirmi ac mortalis par est, animo vene-remur, quia ipse est Dominus Deus noster, nos autem populus eius et oves pascuae eius. H a u d absimili item ratione nos impensius movet ipsius mox renascentis saeculi diluculum, u t salutis nostrae sátori, Christo, Regi saeculorum, communi gratulatione praeconia mis^
ceamus, quia pastor animarum nostrarum est, de quo divina Veritas do cet : Tu in principio Domine terrain fundasti et opera manuum t u a r u m sunt coeli. Ipsi peri-b u n t T u autem idem ipse es, et anni tui non deficient.
Sane omnia aetate oblanguent, consenescent, déci-dent ac tandem in nihilum r e d i g e n t u r ; ipsi coeli quo-que et terra peribunt, non tarnen qui verba vitae habet, nam Veritas Domini manet in aeternum.
Igitur Fratres, respicite et levate capita vestra : res enim est ad meditandum saluberrima, cursum defiu-entis saeculi ad exitum properantem considerare, siqui-dem inexorabilem mortis legem dum praecinit absque ullius exceptionis beneficio omnibus indictam, quae sine personarum dignitatumque delectu cunctos reddit aequa-les : simul explicate docet, nihil plane sub sole esse, in quo vanam huius mundi gloriam inanibus extolla-mus titulis, nascenti etenim mors statim indicitur ac per tacitos fallentesque decursus vitae huius mortalitas ad extremum diem fugaci annorum mobilitate r a p t a t u r . P r e c e m u r igitur exoremusque Omnipotentem D e u m :
„Mane nobiscum Domine, quia advesperascit", Mane nobiscum et admirabile sacramentum vivificae crucis, cuius signum erit in coelo, dum ad iudicandum veneris, sit vexillum nostrum et refugium, lit lucem quondam aeternam videamus tuam, cui nec aurora praelucet nec ulla nox succedit.
D u m ita vota ex intimo animo ad Christum con-vertimus Dominum Deumque nostrum, qui vita et vir-tus cordium est, quique omnes qui laborant ac onerati sunt se solaturum pollicetur : una fausta quaeque vobis fidelibusque ominantes, adprecamur, u t divinissimum Cor Jesu de thesauro benignitatis suae cunctis huius patriae civibus pacis, salutis omnisque prosperitatis amplissima dona largiatur. Amen.
Claudius, Card. Aeppus.
Pécs. A püspök úr tanügyi tevékenysége.*) — Mikor H e t y e y Sámuel, pécsi püspök ur püspök-ségének első évében egyházmegyéje katholikus tanító-sága részére szentgyakorlatokat tartatott, a tanítóság fölhasználta az alkalmat, hogy személyesen
bemutat-*) Megjelent a Schultz I m r e szerkesztésében, Pozsonyban Stampfel Károly által kiadott „Nevelő-Oktatás" deczemberi szá-mában.
kőzzék neki, ami annál inkább megfelelőnek tetszett, mert az egész idő alatt a püspök vendégei voltak.
Hetyey, a ki akárhányszor kitér hasonló tisztelgések elől, fogadta őket.
— Tapasztalni fogják, mondotta, hogy a t a n ü g y és a tanítók gondosságomnak mindenkor kiváló t á r g y á t fogják képezni. Ezért önöktől lelkiismeretes pontosságot, hitvallásos életet kérek, várok és követelek. A tanítóság valláserkölcsös lelkülete legbiztosabb alapja a vallásos nevelésnek.
A tanítók azzal a meggyőződéssel távoztak, hogy ime egy tanügyi püspök.
Az is lett, az Ígéretet tettek követték, a remények hova-tovább valóra válnak. E n n e k akarjuk néhány vonásban rajzát adni. Bármily határozottak is ezen vonások, Hetyey egyéniségének csak részét képezik s mindenekelőtt befejezetlenek, mert ugy tetszik nekünk, hogy a j a v a k o r b a n levő püspök ma még csak alapjait
rakhatta le annak, mit a nevelés-oktatás körében nevéve összekapcsolnunk keilend.
H e t y e y t férfimunkásságának legfőbb emléke a ne-veléshez és az oktatáshoz fűzi. Ötvenhárom éves korá-ban lett püspök s negyvennyolcz éves koráig gyakorlati tanár és nevelő volt.
Múltját nem t a g a d j a meg változott méltóságával.
Mielőtt elfoglalta volna püspökségét, melegen érdeklő-dött annak tanügyi állapota iránt. Mint a nagykiterje-désű Esztergom-egyházmegye kormányzójának, ugy lát-szik, meg kellett birkóznia egy pár államosító törekvéssel.
Kérdezősködött u j hatásköre tanügyi viszonyairól. Az államosítás Baranya- és Tolnamegyék hazafias katholikus iskoláinál mindeddig csak szórványosan kisértett. Leg-feljebb néhány iskola koldus szegénysége, v a g y személyi torzsalkodások miatt próbálkozott vele néhány iskola-szék. H e t y e y elvül mondta ki :
— Nem, nem engem meg. Nem pap az a plébános, aki ilyenbe bele megy. Ami a kath. községé, az nem az államé. Építsen az állam magának, de az én bele-egyezésemmel katholikus v a g y o n t jellegének föláldozá-sával nem fog kapni. É s ezt az elvet gyakorlatilag keresztül viszi. Belemehet az iskolaszék, a község az iskola elközösitésébe, H e t y e y nem adja meg a sanctiót.
De ezzel szemben mindent meg is tesz, hogy isko-láinkat legalább is az állami népiskolák színvonalára emelje ugy tanulmányi, mint anyagi tekintetben. Ezért a rendelkezésére álló alapokat igen erősen igénybe veszi s t u d u n k reá esetet, hogy nagyszerű alapitványain kivül sajátjából is áldoz. Az egyházmegyei tanügy alatta mélyreható és szélesmedrü átalakulásban van.
Egyik körlevelében panaszkodik, hogy az elemi iskolás gyermekek sikeres és előmenetelt tanúsító okta-tása még mindig sok kívánni valót hagy hátra. A sikernek fő akadályát azon kettős körülményben látja, hogy az osztálytanítói állások egy része hosszú időkön át betöltetlen, részben folytonos változásnak van alá-vetve s ez különösen, ha tanév közben történik, felette j megnehezíti a tissztességes taneredményt. Kiadja tehát 2018/1900. számú rendeletét, melylyel megszünteti az egyházmegyéje területén létezett segédtanítói
állomáso-k a t és szigorúan előírja, hogy minden osztálytanítói állás az 1893. évi X X Y I . t. cz.-l. §-a értelmében ren-deztessék s tanítók a szerint javaclalmaztassanak. Mint-hogy pedig az osztálytanítói állásra legtöbb helyen nőtlen fiatalemberek pályáznak, kiknek lakásra egy szoba elég, a többi lakásrészek pótlásául 120 korona minimális összeget rendel s igy a legkisebb fizetést a törvény követelte 600 korona készpénz helyett 720 koronában állapítja meg. Ezen legkisebb összeg bizto-sítása nélkül dijlevelet nem erősít meg s igyekezete állandóan oda irányul, hogy e létminimumot is emelje és biztosítsa. Viszont csakis okleveles tanítók alkalma-zását engedélyezi, kiket írásban kötelez, hogy állásu-k a t tanév állásu-közben el nem hagyjáállásu-k, hacsaállásu-k önálló állásu- kán-tortanítókká nem választatnak.
A hitoktatás intenzivebb kezelésére is üdvös refor-mokat sürgetett és hozott be. Wlassics miniszter meg-vádolta a katholikus iskolákat, hogy bennük a vallásos nevelés gyengébb lábon áll, mint az állami iskoláknál, hol a hitoktatást kizárólagosan a pontosan megjelenő hitoktató végzi, míg a felekezeti iskolánál gyakran a tanitó helyettesíti a lelkészt. A miniszter ur kifelejtette u g y a n beszédjében megjegyezni, hogy a valláserkölcsös nevelés a gyermeklélek világnézletének egyöntetű kifej-lesztésében áll s azért, hogy czélt érjünk, valláserkölcsi háttérrel kell e korban minden t á r g y a t kezelnünk, különösen a beszéd- és értelem-gyakorlatot, az olva-sást, főleg pedig az iskolai rendtartást és fegyelmet s hogy mindezeknek nagyobb biztosítékát látja minden szülő és t a n ü g y b a r á t a nyíltan hitvallásos jellegű isko-lánál : a püspök mégis mintegy válaszul, körlevélileg áldozatkészségre inti p a p j a i t ; a hitoktatást apostoli buzgóságukba a j á n l j a ; Baranya, Tolna és Somogy -megyék, valamint Slavonia közigazgatásától pedig kieszközölte, hogy ebbeli kötelességük elvégzésére a távolfekvő leányegyház-községeik számára ingyen f u v a r t utalványozzanak ki. Papjaitól táblázatos kimutatást követel, menyiben teljesítették kötelességeiket.
Ezek mellett azonban hozzálátott a püspök a ka-tholikus nevelés olyatén alapozásához is, mely a jelen-ben a j ö v ő é r t dolgozik, amely nemcsak kenyeret akart biztosítani, hanem katholikus lelkiiletü, szakszerűen nevelt és képzett ifjúság által a katholikus közszellemet, értelmiséget van hivatva előkészíteni. Nem egyoldalú műveltség, nem félszeg tudás a czél, hanem ezeknek alapossága és sokoldalúsága mellett egy öntudatos vallás-erkölcsi élet kifejlesztése. S mikor ezt tette, ismét a nemzet művelődésének napszámosai és mostohái lebeg-tek első sorban szemei előtt : a tanítók. A püspöki tanitó-intézetet a jogliceummal egyidejűleg reformálta.
Nemcsak a pécsi székesegyház gazdag szénbányáinak minden nélkülözhető jövedelmét sajátította ki s miután ehhez úgy Rómának, mint a legfőbb kegyúrnak bele-egyezését megnyerte, fordította e czélra, hanem saját-jából is 100—100 ezer koronát ajánlott meg és fizetett ki annak megvalósítására. A tanítóképző helyiségeit átalakította, a jogliceumtól végleg elkülönítette, s ezzel, valamint u j tanári állások szervezésével, a fegyelmi szabályok átdolgozásával az intézetet az ország legelső
I. Félév. 3. sz. R E L I G I O . 23 tan- és zene-műintézetei közé emelte, melyet állandóan
figyelme és ellenőrzése alatt tart.
Mivel pedig a nevelés fontosságát nem becsüli az oktatásénál kevesebbre, közismeretü azon szándéka, hogy püspöki megyéje székhelyén egy nagyszabású intézetet létesítsen, melyben a középiskolai i f j ú s á g nyer-hetne ellátást és felügyeletet. Ennek előkészítője a pécsi püspöki tápintézet. (Vége köv.)
Freiburg (Svajcz). A katholikus egyetem köréből -—
óhajtok életjelt adni magyar katholikus testvéreim tájékoztatására. Ismeretes, hogy a katholikus egyete-meket romai eljárás szerint november elején szokták ünnepélyesen megnyitni. A X I I I . Leo pápa által ki-válóan kegyelt itteni egyetemet is november 15-én, Albertus Magnus n a p j á n nyitottuk meg a téli félév-, számára. Ez alkalommal mindenki meggyőződhetett róla, hogy ebben a mi egyetemünkben, mely állami iskola, a freiburgi kanton iskolája, az állami jelleg az egyházival igen szépen és szerencsésen van összeegyez-tetve. R é g ó t a készültek itt ilyen iskola felállítására s az u j iskola már 12 év óta áll fenn. Katholikus körök-ben is elfeledték az emberek, hogy állam és egyháznak egyesülése tulajdonképpen a szabályszerű, normális és eszményszerint való állapot, nem pedig az elválás és villongás a két isteni eredetű intézmény között. A mi magát az ezidei megnyitó ünnepet illeti, annak minden mozzanatán meglátszott a k é t hatalom egyesült-sége F r e i b u r g kanton területén. Az ünnepi szónoklatot a helybeli kapuczinus quardián mondotta nagy hatással.
A díszülésben és lakomán előtérbe léptek az állami hatalom képviselői. Ünnepi beszédeket mondottak Bise dr lelépő Rector Magnificus és Schnürer dr u j Rector Magnificus. Mind a két beszéd a tudománynak volt szentelve. Az ünnepi lakomán a nagytanács elnöke Gottofrey dr, a ki egyúttal tanár az egyetemen, emelt szót, ismételvén az intézet keletkezésének történetét.
Megjegyzendő, hogy a Rectorok aranyláncza X I I I . Leo pápa ajándéka. Az u j R e c t o r a mellett szállt síkra, hogy a Világtörténelem korszakainak beosztásánál vallási mozzanatokra kell tekintettel lenni, hisz a történelem középpontja Krisztus. Az uj tanárok közt ott láttuk Miksa szász királyi herczeget mint theologiai doctort.
Mily fenséges komolysággal fogta fel e királyi sarjadék theologiai tanárságának feladatát, m u t a t j á k szent be-szédei, melyeket az ünnepi megnyitót megelőző heteken a hivatalos istenitisztelet alkalmával az egyetemi tem-plomban mondott. A jelen iskolai év kezdetével a követ-kező u j tanárok hirdettek első izben előadásokat: von Langen-Wendels dömés atya Theologia morálisból, „Prinz dr Max von Sachsen" Liturgicából, Barazzetti dr római jogból, Philipona főügyész polgári törvénykezési rend-tartásból, dr med. Dhéré élettanból. Ez utóbbi leczke teljessé teszi az orvosi tanfolyam első évének tanul-mányait. Tehát lassan, de biztosan haladunk előre. Az egyetemi hallgatóság száma szintén lassan, de állandóan emelkedik. Jelenleg 322.
-IRODALOM.
-f- A vallás nélküli morál ellen hathatós fegy-verek arzenálja dr Schneider Vilmos paderborni püs-pök következő czimű m u n k á j a : „Göttliche Weltordnung und religionslose Sittlichkeit. Zeitgemässe Erörterungen.
P a d e r b o r n 1900." Schöninghnél 8-r. 600 lap. Ara 10 márka.
Széles alapra fektetett olvasottsággal s mély fel-fogással bizonyítja be az erkölcsi világrendnek Isten-től való függését s az u. n. független morálnak tart-hatatlanságát.
Ugyanattól a szerzőtől már előbb megjelentek a következő nagybecsű munkák :
1. Die Sittlichkeit im Lichte der Darwinischen Ent-wicklungslehre. U. o. 206 lap 3.60 m.
2. Das andere Leben. Ernst u. Trost der christli-chen W e l t - u. Lebensanschauung. 4. Aufl. 545 lap 6 m.
3. Die Naturvölker. Miss Verständnisse, Missdeu-t u n g e n und Misshandlungen. 2. köMissdeu-t. (322 lap 4 m., 512 lap 6 m.)
= Vörösmarty tanító hatása. Emlékbeszéd. Az esztergomi tanítóképző jubiláris ünnepén mondotta Keményfy N. Dániel. Esztergom, Buzárovitsnál, 1900.
A mit Bartók L a j o s Petőfiről állított -a Petőfi-Társaság legutóbbi közgyűlésén, sokkal magasabb
értelemben áll Vörösmarty Mihályról, a ki a szó leg-nemesebb, legmagasabb, keresztény értelmében nemzeti nagy tanítója Magyarországnak. E z t az igazságot tün-teti fel szerző szépen és érdekesen a mint ő mindig szokott irni.
Orökimádás. A legméltóságosabb Oltáriszentség imádása a szegény templomok felszerelésének elősegí-tésére hivatalos közlönyül kiadja a központi Oltáregye-sület. A pompás kiállítású és változatos tartalmú lapot Glattfelder Gyula dr szerkeszti n a g y ügyességgel. A havi folyóirat élőfizetési ára egy évre 3 korona.
Szer-kesztőség és kiadóhivatal Budapest, IV. Váczi-utcza 46. szám alatt van.
-f- A nyelvek egységéről vagy: hogyan beszéltek magyar eleink ? I r t a dr. Lászlófalvi Velics Antal.
Budapest, 1901. 8-r. 44 1. Ára 1 korona.
Micsoda kedves h a n g üti meg felnyitáskor ebből a tekintélyes kis füzetből az ember f ü l é t ! „Szeretett j ó a n y j á n a k karácsonyi ajándékul — ajánlja, adja — hálás fia." Szerző munkálatát valamely nyelvészeti folyóirat hasábjain kívánta közölni ; de bebocsátást nem nyert. Óhajtotta művéhez előzetesen valamely szak-ember szíves véleményét és tudós bírálatát kikérni, de ez sem ment, „elutasításban" részesült. A szakkörök-nek érdeklődő jó akaratával nem t a l á l k o z o t t . . . Magyar-országi állapotok!
Mi szívesen üdvözöljük szerzőt nemes és nagy igyekezetében s bár nem adhatunk neki babért, mert azon a téren, melyen mozog, illetékesek nem vagyunk ; mindazonáltal lehetetlen szabadulnunk azon benyomás hatása alól, hogy szerző, ha egyebet nem érne is el, mint h o g yr alapos vitát keltett, már czélt ért és érdemet szerzett. O azt az irányt, melyben műve halad, a mint mondja, sajnos, csak egyedül műveli. Erős a hite, hogy előbb vagy utóbb, kénytelen-kelletlen, rá fognak térni nyelvtudósaink.
VEGYESEK.
Testvéri gyűlölködésben fog elveszni a magyar, pedig testvéri szeretetben az idők végéig élhetne e szép hazában. Annyi az ellensége kint-bent, hogy szá-mát se lehet tudni ; de azért a protestáns atyafi ám még meghallgatni sem hajlandó pápista testvérét s ennek minden mozdulatában ádáz szándék rejtőzését véli. S az ellenség kimondhatatlanul örül ennek a természet-ellenes állapotnak, sőt szítani, fokozni igyekszik az idegenkedést teljes erejéből. B á r megkönyörülne m á r r a j t u n k az ég s ostorait visszavonná rólunk. Kevesebb emberi politikával s több istenfélő imádsággal bizonyára j o b b r a fordulna az országnak is, a nemzetnek is a sorsa.
Annyi kiváló ember öngyilkossága az éltető isteni erő visszavonulását jelenti.
— P á p a i k i t ü n t e t é s . 0 szentsége az esztergomi főmegye egyik fiatalabb papját, Majer Imre leány vári plébánost pápai kamarássá nevezte ki.
— Croce di benemerenzát kaptak ő szentségétől a pápától a kalocsai főmegyében a mult év október havában vezetett, több mint 700 tagból álló Kalocsa-fő egy házmegyei zarándoklat rendezésében kiváló buz-galmat kifejtő papok közül a zarándoklatot vezető 4r Steécz György tb. kanonok, apatini plébánoson kivül L a t k y József adai, Blázek L a j o s bácsföldvári plébáno-sok, továbbá Hegedűs L é n á r d szabadkai és Agatity Boldizsár zombori káplánok.
— Császka György kalocsei érsek ur- adományai.
0 excellentiája karácsony és ú j é v alkalmával székvá-rosában a következő adakozásokat t e t t e : a kalocsai j ó t . nő egyletnek 400 kor. (200-at a mult, 200-at a jelen évre), a Jézustársasági kollégiumi zeneker
költ-ségeire 400 kor., a Jézustársasági stephaneumi színház díszleteire 200 kor., a kalocsai vöröskereszt egyletnek 60 kor., a fehér-kereszt egyletnek 60 kor., a tűzoltó-egylet zenekarának 60 kor., a foktői kath. körnek 50 kor., a kalocsai szegények közt karácsony n a p j á n kiosz-t a kiosz-t o kiosz-t kiosz-t 300 koronákiosz-t.
— Bende püspök koadjutora. E ezim alatt a
„Magyarország" egy bécsi hírlaptudósító nyomán a kö-vetkezőket írta : „Bende nyitrai püspök magas kora szükségessé teszi, hogy oldala mellé k o a d j u t o r nevez-tessék ki. Az ősz főpap B a t t h y á n y gróf kanonokot ajánlotta is e méltóságra, de Wlassics miniszter nem hajlandó a kinevezést felterjeszteni." E hir, mint a püspök úrhoz közel álló körökből értesülünk, nem felel meg a valóságnak. (Ny. Sz.)
— Megüresedett autonomiai kerület. Gróf Erdődy Gyula, orsz. képviselő s a rohonczi aut. kerület auto-nomiai képviselője a Sz. U. értesülése szerint lemon-dott e mandátumáról s ezt bejelentette a herczeg-primásnak, mint az autonomiai kongresszus elnökének.
0 méltóságának ez elhatározását, m o n d j a a Sz. U., velünk együtt bizony ára mély sajnálattal vesz itudomásul a
rohon-czi aut. kerület katholikus közönsége. A egyházmegyei hatóság legközelebb megteszi az u j autonomiai képvi-selő választása iránt a szükséges intézkedéseket.
— Szerkesztő-változás. A „Fejérmegyei Napló"
felelős szerkesztője, Chay Antal, ez állásáról lemond-ván, a szerkesztést Bilkey Ferencz vette át, a ki eddig is belmunkatárs volt a lapnak. Mind a két irótársun-k a t üdvözöljüirótársun-k.
— Az esztergomi Bazilika a kormány tulajdo-nában. Nagyon furcsának tűnik fel ez a czim, irja az
„Esztergom", s azért hamarosan eláruljuk, hogy csak a megfestett képéről van szó az esztergomi főszékesegy-háznak. Ugyanis Pálya Celesztin, jónevű tájfestőnk megfestette a Bazilika és a Sz. István kápolnát magába rejtő bástyarész látképét,, melyet a Lőrincz-utcza kis-dunai- torkolatáról is élvezhet a szemlélő. A fénykép,-felvételeket is innen eszközölte a festő jól sikerült képéhez, melyet mint értesülünk, a „Nemzeti Szalon"-n a k a budapesti Cziráky palotábaSzalon"-n levő kiállításából a k o r m á n y megvásárolt. A kép azonban a kiállítás végéig ott marad, és a Pestre rándulok megtekinthetik.
— Az osztrák katholikusokról azt mondják gonosz nyelvek, hogy egy eszmével mindig hátrább vannak más nemzetek mögött. Az osztrákok erélyesen kezdik e vádat megezáfolni. 5 év alatt meglesz Salzburgban az ő kath. egyetemök s ezzel még a németeket is meg-előzik, nemcsak a magyarokat. Most pedig azt halljuk, hogy márcziusban katholikus újságírók kongresszusa fog összeülni, a napi politika kizárásával, nemzetközi jelleggel, Bécsben. Debuissent pridem. Most az egyszer j ó lesz valamit tanulni az osztrákoktól.
— Az osztrák katholikusokról azt mondják gonosz nyelvek, hogy egy eszmével mindig hátrább vannak más nemzetek mögött. Az osztrákok erélyesen kezdik e vádat megezáfolni. 5 év alatt meglesz Salzburgban az ő kath. egyetemök s ezzel még a németeket is meg-előzik, nemcsak a magyarokat. Most pedig azt halljuk, hogy márcziusban katholikus újságírók kongresszusa fog összeülni, a napi politika kizárásával, nemzetközi jelleggel, Bécsben. Debuissent pridem. Most az egyszer j ó lesz valamit tanulni az osztrákoktól.