B u d a p e s t , márcz. 1. A mai magyar tudomány-egyetemi nevelés csődje. —
K ö r ü l b e l ü l ez a veleje a n n a k a vezető czikkely-nek, melyben T. M. dr a „B. H . " mai s z á m á b a n „Az e g y e t e m deczentralizacziója" czim alatt k i m u t a t j a , h o g y a jelenlegi egyetemi o k t a t á s rendszere t a r t h a t a t l a n , m e r t b e n n e oly f o k ú „túltengés és eredménytelenség tapasztal-ható," h o g y e rendszert az ország végzetessé v á l h a t ó
I5) Codex 1. könyv 35. czim 2. törv.
lü) U. o. 2. könyv 10. czim 6. törv.
n) U. o. 3. könyv 18. czim 9. törv.
"1S) U. o. 3. könyv 18. czim 7. törv.
19) U. o. 3. könyv 19. czim 1. törv.
2)) Montesquieu, Esprit des lois XXIII. 21.
*) Troplong. id. m. 260. 1.
erkölcsi megkárosítása nélkül t o v á b b t e n g ő d n i e n g e d n i n e m lehet. A világi k a r o k r a vonatkozik.
Mik a b i z o n y í t é k o k ?
A n e m z e t intelligens i f j ú s á g á n a k 8/io része éppen-séggel, a legalkalmatlanabb légkörben, a700,000-nél t ö b b lakos összezsufolása által eltisztátlanított B u d a p e s t lég-k ö r é b e n van elhelyezve, a mely léglég-kör „mindenre inlég-kább alkalmas, m i n t arra, h o g y a n e m z e t i f j ú s á g á n a k zömét hitében, erkölcsében, szeplőtelen hazaszeretetében, kötelesség-tudásában és romlatlan idealizmusában nagyra, nevelje."
A „B. H . " i r j a : igaznak kell lennie. Mert ha m á r ez a lap is desperál, a mely a liberalizmus egész kor-szakát, a m e l y n e k m a g a is élelmes terméke, rózsás szinben l á t j a : a k k o r a mit n e m m o n d rózsás szinünek, el kell m é g a l e g m e g r ö g z ö t t e b b szabadelvű embernek is hinnie, h o g y csakugyan b a j v a n a dologban, ezúttal, a n e m z e t intelligens i f j ú s á g á n a k B u d a p e s t e n való össze-zsufolásáról levén szó, h o g y b a j van, n a g y b a j van a mai czentralizált egyetemi oktatás terén.
Czikkiró részletesen is m e g o k o l j a állítását. A buda-pesti e g y e t e m r e b e i r a t k o z o t t összesen 5661 hallgató.
„Ezt a r e n g e t e g n é p e t az egyetem csarnokaiban elhe-lyezni (is) l e h e t e t l e n : t e h á t a t u d o m á n y r a m e g t a n í t a n i k é p t e l e n s é g , m é l t á n y o s fegyelem alatt t a r t a n i szintoly m e r ő absurdum. D e h á t erre szükség nincsen, m e r t e n n e k a r o p p a n t t ö m e g n e k legalább is a fele az egye-temtől állandóan távol van, sőt l e g n a g y o b b részt nincs a fővárosban, csupán az arczképes beiratkozás és lecz-k e lecz-k ö n y v aláírás allecz-kalmával m u t a t j a m e g magát, más-k ü l ö m b e n h i v a t a l u t á n néz — h a r á v a n szorulva — v a g y az a p j a pénzén pocsékolja el az i f j ú élet legszebb éveit, h i t v á n y örömök h a j h á s z a t á b a n . Micsoda gazdál-kodás ez a nemzet szellemi tőkéjével, a jövő reménységével, a magyar ifjúsággal ! N e m m a g a a központosított egye-t e m i rendszer-e az oka ennek a nyilegye-t korrupcziónak ?"
K a r o n k i n t is b e m u t a t j a czikkiró a t a r t h a t a t l a n állapotot. 3814 jogászról azt m o n d j a czikkiró, miszerint
„tiszta lelkiismerettel ki lehet mondani, h o g y ebből a horribilis számból körülbelül 1800 éppen elég volna a f ő v á r o s n a k , " a t ö b b i k é t e z e r e n felül levőt pedig ki kellene telepíteni a vidéki f a k u l t á s o k r a . Bölcsész 1021 van b e i r a t k o z v a , m a j d n e m kivétel nélkül szegény fiuk. 500 elég volna B u d a p e s t n e k , a. többi hadd boldogulna a vidéken, a hol olcsóbb és k ö n n y e b b az élet, hozzá-f é r h e t ő b b a tanár, tisztább a tanuláshoz szükséges nyu-galom. „A j o g i és bölcsészeti k a r n a k részleges (fele-részben való) deczentralizácziója t e h á t elsőrendű kul-t ú r p o l i kul-t i k a i feladakul-t." Az orvosi karról nem beszél, m e r kul-t a n n a k megosztását fölöslegesnek, sőt czéltalannak t a r t j a . A m ű e g y e t e m 1825 hallgatójára nézve m á r ismét óriási n a g y a deczentralizáczió, a parciális vidékre költöztetés szüksége. A p o l y t e c h n i k u m B u d a p e s t e n nem képes elég helyiséget teremteni.
E z e k u t á n czikkiró áttér a konzekvencziára. Nála a konzekvenczia Kassa, vagyis h o g y Kassán kell az ot-t a n i jogakadémiából, papnevelő inot-tézeot-tből és akadémiává fejlesztett mezőgazdasági iskolából, egy, évi 50,000 f r t b a kerülő bölcsészeti karral, (orvosi k a r nélkül) 4 karu t u d o m á n y - e g y e t e m e t alakítani, annál is inkább, m e r t
• i. Félév. 23. sz. RELIGIO. 141 Kassán a 17-ik században már volt egyetem. Czikkiró
más városoknak is j ó t kiván. Kívánja, hogy több város k a p j o n a budapesti két egyetem deczentralizácziójából kicsi de erős életű és befolyású egyetemet.
Mit mondunk e z e k r e ? Miért hoztuk elő T. M. dr fejtegetéseit?
Mindenek előtt azért, hogy ú j r a és ú j r a feltűnjék, mennyire szükséges és mily égetően sürgős már Ma-gyarország főiskolai nevelésének ügyébe világosságot és rendezettséget belevinni. Azután meg, hogy magu-kat a kiáltó tényeket h a g y j u k kiáltani segítségért Sión őreihez, hogy vegyék már valahára erélyesen kezökbe a katholikus egyetem alapításának ügyét. Addig ha-lasztódik ez az ü g y h á t r á b b és hátrább, mig uralomra j u t az ország kormányzásában az a most még csak
„jogász" elmélet, hogy főiskolának csak állam lehet a tulajdonosa.
Mi kell akár Pécsett, akár E g e r b e n egy oly orvoskarnélküli egyetemhez, a minőt a budapestin kívül minden kulturális árnyalat többszörösen is szük-ségesnek vall ? Mi ? Csak bölcseleti kar, melynek fenn-tartása évenkint alig kerül többe a kassai számítás szerint egyegy nagyobbszabásu középiskoláénál ? V á j -jon Pécs, Eger — a hol már van theologiai és jogi kar
számára alap, 50,000 f r t n y i évi költségnek — mind-n y á j u mind-n k adakozásából — alapot mind-nem volmind-na képes elő-állítani? Lehetetlen, hogy ne volna képes. Más tekin-tet alá esik Szeged. Az ország második, tősgyökeres katholikus városa, fekvésénél, kulturális törekvésénél fogva igen alkalmas hely volna kath. egyetem szá-mára. A jogi kart maga a város állítaná ki, a theolo-giai kar alapja ott van Temesvárott. A bölcseleti kart pedig ugy kell összeállítani általában, h o g y annak hall-gatót necsak a középiskolai tanári pálya adjon, hanem minden főiskolában gyökerező magasabb életpálya : papi, jogi, gazdasági — köteles legyen a középiskolai humán műveltséget a bölcsészeti karban betetőzni, a mint ez régente volt.
Mi történjék a budapesti egyetemmel, illetve egye-temen ?
Akár a teljes revindicatio, akár az alapok kiadá-sának legyen valaki hive : az elől a szükségesség elől nem zárkózhatik el senki, ha él benne a kath. hit, hogy addig is, mig ama két alternatívák egyike bekövetke-zik, a budapesti egyetemen a katholikus érdekeket el-hanyagolni nem szabad. Az egyetem kath. alapjain csak kath. nevelést lehet adni, és azonfelül, az állami clotáczióból, az ország katholikus lakosságának megfelelő arány illet meg bennünket, a czélból, hogy e kettős alapnak arányában a világi karokon a kath. egyház szellemének és elveinek megfelelő működésű kathedrá-kat igényeljünk és követeljünk. A német kathedrá-katholikusok, a kiknél nincs szükség u j egyetemre, mert sok van, a katholikus alapítású régi egyetemeken szintén megfelelő állásokért és befolyásért küzdenek. Ausztriában, a hol kevesebb az egyetem, a régi egyetemeken is igyek-szenek megerősíteni poziczióikat a katholikusok, egy u j k a t h . egyetemet is igyekszenek alapítani — versenyző
munkafejlesztéssel. Körülbelül a mi helyzetünknek is ez az eljárás felel meg.
De sietni kell ám ú g y a térfoglalás, mint az u j alapítás terén, — mert egy jogásznemzedék van készü-lőben, mely főiskolai nevelést nem akar koncze-dálni, csak az általuk megnyergelt „állam"-nak, a mely pedig, uti figura docet a „B. H." vezérczikkelyóben, már eddig is csőd szélére j u t t a t t a a magyar egyetemi
nevelés ügyét. = Győr. Az egyházzenei kongresszusról. —
A győri egyházmegyei papi eucharisztikus egylet az Orsz. Magyar Cecilia egyesülettel egyetértve és ennek szellemében folyó évi február hó 14-én egyház-zenei kongresszust t a r t o t t Győrött, mely minden tekin-t e tekin-t b e n fényesen sikerültekin-t, amennyiben 200-nál tekin-többen
vettek részt benne. Az 0 . M. Cecília-Egyesület képvi-seletében megjelent Bogisich Mihály cz. püspök, elnök;
K e r s c h Ferencz karnagy, Esztergomból ; dr Bundala J á n o s igazgató, Meiszner Imre titkár Budapestről ; P o g a t s c h n i g Guidó karnagy Kalocsáról. Nagy számmal j e l e n t meg nemcsak a győri egyházmegyei papság;
h a n e m más egyházmegyéből is sokan voltak jelen. A szerzetes-rendek közül a benczések, czisztercziták (Hei-ligenkreutzból, Ausztria), kapuczinusok, karmeliták és az iskolatestvérek voltak képviselve. K á n t o r t a n í t ó k , egyházi karnagyok, orgonisták, érdeklődők, az egyház-megyéből épp ugy, mint az ország más vidékeiről tekintélyes számban voltak jelen. Az értekezletet a karmelita-templomban délelőtt 9 órakor megtartott ün-nepélyes Veni Sancte előzte meg, melyet nagy asszisz-tencziával H a h n e k a m p György kanonok czelebrált.
Mise alatt a m.-kilei falusi gyermekkar Sziber Ferencz kántortanító vezetése és Gladich P á l plébános orgona-kisérete mellett kifogástalan preczizitással Lipp Alban miséjét in hon. S. Familiae-t adta elő. Mig az aznapra előirt Introitust, Gradualét, Offertorium ós Communiot a
„Graduale romanum"-ból énekelték choraliter. Mise u t á n a résztvevők a győri egyházba vonultak, ahol H a h n e k a m p Cyörgy kanonok üdvözölte az Orsz. M.
Cecilia-Egyesiilet választmányát és párhuzamot vont az Eucharisztikus és a Cecília-Egyesület közt. Az érte-kezlet elnökéül Bogisich Mihály cz. püspököt kéri fél, jegyzőkül pedig Meiszner Imrét, az O. M. C. E. tit-k á r á t és Borsitztit-ky Osztit-kár tanitótit-képző-intézeti tanárt.
Bogisich Mihály püspök élénk ovácziók közt elfoglal-ván az elnöki széket, örömének ad kifejezést a felett, hogy ily zord időben ily nagy számmal jelentek meg az érdeklődők. Eddig mindazok, kik vele együtt mun-kálkodtak az egyházi zene reformja érdekében, szomorúan tapasztalták, hogy fáradozásaiknak alig van sikere, mert a rideg közöny és nemtörődömség óriási akadályokat gördit a reform elé. „A mai napon — úgymond — az 0 . M. Cecilia-Egyesület nagy vívmányt ért el. Talál-kozott e g y vasszorgalmu plébános, ki megmutatta, hogy még faluhelyen is lehet az istentisztelethez méltó éneket produkálni. Gladich P á l plébános ragyogó példa lesz mindazok előtt, kik az egyházi zene reformálását tűzték ki czélul. A nagy tetszéssel és élénk
helyeslés-RELIGIO. XL. évf. 1901.
re, az elemi iskoláké 1400-ra 300,000 gyermekkel.
Anglia és "Wales katholikus lakoságga közel van a 2 millióhoz. Az emelkedés némely vidéken bámulatos, í g y Lancashireben 1804-ben 50,000 katholikus volt, jelenleg 600,000 él. Sehol a világon a visszatérések oly szerepet nem játszanak mint Angliában. Az intelligen-czia, a protestáns papi osztály szolgáltatja a visszaté-rők ezreihez a legfényesebb kontingest. Manning és Newman bibornokok protestáns papok és theologiai celebritások voltak megtérésök előtt. A glasgowi egy-házmegyében száz év előtt katholikus embernek hire is alig volt, kápolna véletlenül csak egy volt. Jelenleg a templomok és kápolnák száma 110, a papoké 228, a a katholikus lakosságé 180,000. Angolországban az apáczák száma jelenleg 2000, s a katholikus hivek önkén-tes adakozással 200 közhasznú intézetet és társulatot sel fogadott elnöki megnyitó után Gladich P á l
m.-ki-meli plébános értekezett az egyházi zenéről és énekről.
Gyakorlatilag is bebizonyította tételeit, amennyiben gyermekkarai a „Victima paschalisu-t, a „Missa defunc-torumu Introitusát és a „Dies iraeu-ből néhány vers-szakot énekeltetett el. Igen meglepő volt, midőn azok az egyszerű falusi gyermekek a III-ik choralis Credót kívülről énekelték el. Az érdekes és tanulságos előadást néhány háromszólamu zsoltár előadása fejezte be, amely után a derék plébánost igen szívélyes ováczió-ban részesítették a jelenvoltak. Az értekezlet máso-dik p o n t j á t Pogatschnig Guidó kalocsai f. e. karnagy-nak „Az orgonáról és az orgonajátszásróP szóló felol-vasása képezte, melyben nagy szakavatottsággal és alapos készültséggel fejtegette tárgyát. Ezek után Bogisich Mihály püspök kitartó munkásságra buzdítva a jelenlevőket, a tanulságos értekezletet bezárja. Az értekezlet u t á n fényes társasebéd következett, amelyen különösen Meiszner Imre nagyszabású pohárköszöntője rendkívül nagy hatást t e t t a jelenvoltakra.
London, febr. 20. A katholikus egyház növekedése Viktória királynő idejében. —
Viktória királynő hosszú uralkodása alatt a kath.
egyház növekedésben oly haladást tett, hogy ahhoz fogható alig van, sőt nincs is az egyház u j a b b törté-netében. Midőn a királynő trónra lépett, katholikus egyházról szó se lehetett. Még érvényben voltak azok a törvények, melyek a kath. hit gyakorlását halálbün-tetés terhe alatt tiltották. És most ! Nincs ország, mely a 30-as évek óta a katholiczizmusnak oly megizmoso-dását tudná felmutatni, mint Angolország. A század eleje nem sok reménynyel kecsegtetett. Douglas püs-pök, a londoni kerületnek 1790—1812-ig vikáriusa ugyan ezt irta : „A katholikus vallás most virágzásnak kezd indulni, és mivelhogy a kápolnákban szabad lett a prédikáczió és az istenitisztelet, visszatérések gyak-ran fordulnak elö.u A lendületet az okozta, hogy körül-belül 10,000 franczia kath. pap menekült a forradalom üldözése elől Angliába, a kik számára protestáns tem-plomokban félmillió forintot g y ű j t ö t t az irgalom és szánalom össze. Ezek az üldözött franczia papok kezd-ték itt-ott felszántogatni a talajt. P o y u t e r püspök, a k i Douglas után következett 1815-ben azt jelentette az apostoli szentszéknek, hogy az angol papok száma 88, a híveké 69,000. Abban az időben Anglia és Wales egyházilag 4 kerületre volt felosztva, a londonira, a nyugatira, középre és északira, — eëJ'eëJ apostoli vikárius kormányzása alatt. E b b e n az időben mindössze 10 kath. középiskola volt, nyilvánossági joggal biró elemi iskola egy se. Skóöziában sem voltak a remé-nyek rózsásak. Ez az ország két kerületre volt kath.
egyházilag felosztva, felsőre és alsóra, egy-egy apos-toli vikáriussal. Volt összesen 40 pap, 10—12 kápolna, 2 kisseminarium, és 30,000 katholikus lélek. 1850-ben ütött a Gondviselés órája. I X . Pius pápa visszaállította a kath. hierarchiát. E k k o r már 587 kath. templom és kápolna volt és 166 kath. elemi iskola. 1900-ban a templomok és kápolnák száma 1536-ra, a papoké
2837-tartanak fenn. Mit szóljunk Ausztráliáról? Semmiből világhírű hierarhia fejlődött ki itten, melynek élén most már az első ausztráliai bibornok. a sidneyi érsek áll. Angol-Amerikában Neufundlanddal egyetemben a haladás még tetemesebb, valóban óriási. I t t 1800-ban nem volt csak 1 püspök, 60 áldozópap, 50 elemi iskola és 137,000 lélek. Ma van 7 érsek, 19 püspök, 2400 pap, 20 papnevelő 540 theologussal, egy kath. tud.
egyetem 600 hallgatóval, 5070 más mindenféle iskola 280,000 tanulóval és 2.335,000 lélek. A n g o b r s z á g fejlő-dése Viktória királynő alatt megmutatta, hogy a jövő az angol nemzet körében nem a protestantizmusé.
P á r is, febr. 21. Mekkora pusztít át akar a szabadkő-művesség elkövetni? —
Az „Oeuvres de bienfaisance" épp most tette közzé, a katholikus jótékony intézetek statisztikáját. Ezt a r e n g e t e g sok intézetet többnyire szerzetesek gondoz-zák. Világos tehát, hogy ha sikerül a szerzetesek ellen készülő törvény, a közjótékonyságot Francziaországban végzetes csapás éri.
Az idézett statisztika szerint van Francziaország-ban katholikus vallási kezelésben 25 éjjeli menedékhely hajléktalanok számára, *) 84 szülő- és lelenczház, 97 menedékház gyógyíthatatlanok számára, 172 munkaház nyomorékok számára, 229 menedékház aggok számára, 398 kórház és gyógytár szegények számára, 512 böl-csőde, 572 intézet bejáró betegek számára, 691 árva-ház, 398 intézet munkások és munkásnők számára, 1428 hivatal a szegénysegélyezés magángyakorlatára, összesen tehát 4600 intézet és szervezet, a melyek tisztán a szegények, betegek, nyomorultak, gyermekek ápolásának és gondozásának vannak szentelve. Ha sike-rül a szerzetesek ellen készülő csapás, mindenről az államnak fog kelleni gondoskodni. Van-e szive hozzá?
Mindezekhez a létalapjaikban fenyegetett intéze-tekhez, eltekintve a mindenrendü és rangú katholikus iskolák ezreitől, hozzá kell adni azokat a községi inté-zeteket, melyek szerzetesek vezetésére vannak bizva.
Ha a szerzetesek helyett világi személyzetet fog
kel-*) Istenem, nekünk egy sincs ! Szerk.
• i. Félév. 23. sz. RELIGIO. 143 leni tartani, ez a változás 3—4-szer annyiba fog
kerülni.
A ki a szerzetesrendeket üldözi, ellensége F r a n -eziaországnak.
Róma, febr. 20. A legújabb pápaválasztás évfor-dulója. —
Ma, február 20-án mult 23 éve, hogy Pecci J o a k i m bibornokot I X . Pius u t ó d j á v á választották. 0 szent-sége most már uralkodásainak évszámát tekintve az összes pápák közt a 6-ik helyre került. Csak 5 pápa uralkodott nálánál tovább, u. m. szent Péter^ a ki 34 évig, I X . Pius 31 év és 7 hónapig, VI. Pius, a ki 24 év és 8 hónapig, I. Adorján, a ki 23 év és 10 hónapig, VII. Pius, a ki 23 óv és 5 hónapig kormányozta Isten egyházát. Korára nézve X I I I . Leo pápa 91-ik évével, melyet most, márczius 2-án tölt be a pápák sorában a negyedik helyre kerül. Csak 3 pápa lett idősebb mint ő, t. i. szent Agatho, a ki 682-ben 107 esztendős ko-rában, I X . Gergely, a ki 1241-ben 99 éves, III. Coe-lestin, a ki 1198-ban 92 éves korában halt meg. A mellett a szellemi és testi épség és üdeség mellett, a melylyel Isten szent atyánkat megáldotta, a századik évet könnyen elérheti. Dominus conservet eum !
Stuttgart, febr. 15. Kísérlet az egyházmegyei zsinat-tartás terén. —
Tegnapelőtt t e t t dr K e p p l e r püspök első kísér-letet az egyházmegyei zsinatolás terén. A gyűlés, melyet összehívott, nem volt tulajdonképpeni egyházmegyei zsinat, hanem csak annak némi pótlása. Összehívta t. i.
tanácskozásra a káptalant és az espereseket, ezek akadá-lyoztatása esetében a kerületi jegyzőket. Szoros érte-lemben véve tehát a káptalannal kibővített esperesi,
vagy megfordítva véve, az esperesek bevonásával t a r t o t t káptalani nagygyűlés, konferenczia volt még csupán. Az a különös, hogy a rottenburgi egyházmegyében nemcsak az egyházmegyei zsinat, de még az ily papi konferen-ozia is ismeretlen dolog volt eddig. 1848-ban a német püspökök W ü r z b u r g b a n t a r t o t t értekezletükben az egyházmegyei zsinatok tartását szintén felvették prog-rammjokba. A visszonyok azonban ugy alakultak, hogy
a híres Martin K o n r á d által 1867-ben t a r t o t t pader-borni zsinat egyedül maradt az egész félszázad alatt.
A mi névszerint W ü r t t e m b e r g királyságot illeti, az evangélikusnak nevezett felekezet már 1867. óta élvezi a j ó t é k o n y a n ható országos zsinat (Landessynode) intézményét. Ez az intézmény azonban, a mint neve is mu-tatja, nem annyira tisztán egyházi mint inkább állami szervezet. A tagoknak napidijait és útiköltségét is az állam fedezi. Katholikus részről már többször nyil-vánult óhaj hasonló intézmény szervezése iránt, de hiába. A b a j kath. részről az volt, hogy a protestáns mintát akarta egyikmásik utánozni, holott a kath.
egyháznak megvan a maga ősrégi önkormányzata és zsinattartó eljárása is. Valaha magától értendő dolog volt, hogy minden egyházmegyének minden
esztendő-ben meglegyen a maga egyházmegyei zsinata. K á r volt ettől a szokástól eltérni. K á r volt a trienti zsinat uta-sításait is nem követni, melyek még a püspökjelölések-ü g y é t is kapcsolatba hozták a tartományi zsinatok tar-tásának ősrégi szokásával.
A mit a rottenburgi egyház püspöke, ki egyetemi tanszékről lépett a püspöki trónra, összehívott, az nem egyházmegyei zsinat ugyan még, de mégis már valami az egyházmegyei zsinatok tartásához vezető uton. Az egyházmegyét a püspök kormányozza minden ügyben.
Segítségére van rendelve a székeskáptalan. Ezenfelül azonban nagyon j ó legalább időközönkint meghallgatni a kint dolgozó papságot is. Tanácskozmányokban vagy zsinaton hozott határozatok azért hatásossabbak a papi-roson született rendeleteknél, mert mindenkinek lelké-ből közvetetlenül vannak merítve s mindenki maga-maga kötötte le magát azoknak következetes megtar-tására. Bajorországban, ime, most nem kellene a papságot egy országos papi szövetségbe való belépéstől eltiltani, ha minden egyházmegyében időközönkint tanácskozáso-k a t t a r t o t t a tanácskozáso-k volna és tartanánatanácskozáso-k papjaitanácskozáso-ktanácskozáso-kal az egy-házmegyék püspökei.
PAPNEVELŐ INTÉZETEINK