csakegyedül rákellfordítania figyelmét.
EzKeményZsigmond báró.
A
gróf csak névleg ismerte, miutánelmondtam
az intim viszonyt,melyben évikig veleéltem,és elmondtam, hogy Erdély-ben az 1842/3-ki országgylés alatt együtt szerkesztettük az ErdéliiiHiradóts ezen lap akkor sajátunk is volt, és igymár
Kemény gyakorlott journalista, ésehnondtam
mindent, mit csak felle elmondani birtam, megbízott: irnék neki nevében, ésel-mondva
tervünketselmondva szintén szándékunkatiránta,kérnémfel öt találnamódot, hogytalálkozhassanak,és ha jobb alkalmat
nem
tud,miutánö a debreczeninagygylésalkalmával legközelebb lesz Erdélyhez, és ott több napot tölt, ha lehet választaná ezidt
találkozásul.Ez azon hirlap-terv, melyet KeményZsigmond megemlit, és melyannyiaggodalmatkeltettWESsELÉNYibenZsibón.
Kemény Zsigmond ekkor
még
sokkalkevésbbévolttájékozva a magyarországi— nem
politikai, de személyi—
viszonyokban, hogysem
egyszerremagát elhatározni birta volna. Ekkormég
a közöttisingott,vájjonnem
egészen a szépirodalmi pályát válasz-sza-emellzve
apolitikaijournalismust.Ó még
várniakart. Miiskényszerülve vártunk,deha6 hoz-zánkáll, lapunk 1847 január elsején bizonyosan megindul, mertmás
akadályalig volt.IX.
FEJEZET.
Sárospataki gylések.
A
tiszaiosztályok rendezése Tisza-Dobon, Füreden, Tisza-Bön, Szentesen, Szegeden, Ó-Becsén. Paleocapa Péter utazása a Tiszán.Látogatás Belgrádon, Orsován,Mehádián, visszautazásPestre.A
debreczeni nagygylés után a grófengedve ligBfíezenheim szivesmeghivásánakSáros-Patakra hivtameg
a központi választ-mányt, hogyott,megbízatásához képest,amunka
megindításáhozmég
hiányzó részletes elmunkálatokat állapítsa meg, és hozzá-kezdhessen avizszerkezetiosztályok alakításához.Sáros-Patakon a nagy gonddal restaurálthajdani várban nagy számmal
gyltünk
egybe.Munka
ésmulatságközt megosztva idnket,igenélvezetes napokattöltöttünk avendégszeretberezeg házában,hol kiválta berezegné,sz. hg SvarczenbergKarolin, ház-asszonyi kedvességbentúltettbármelymagyarháziasszonyon.Itt készítettük el és állapítottuk
meg
a társulatimködés
részleteit, a technikai tervekkeli éspénzügyekkelieljárás
minden
módozatait és a vidéki osztályok rendezésénélkövetend
sza-bályokat.Miután
minden
elmunkálatokkai készen voltunk, szétosz-lottunknéhánynapra, hogy Tisza-Dobongr.Andrásst Gyula meg-hívására egybegyljünkésazodaegybehívotttiszaiérdekeltséggel a társulatiosztályok megalakításátmegkezdjük.Tisza-Dobra a központi választmányésaze vidéki érdekelt-ség szép
számban
gyltössze:ez utóbbiakköztazegrikáptalan ésDebreczenvárosküldöttei.Ezen tisza-dobi gylésarról lett a Tisza-ügyben nevezetes, liogy ott elször lépetta központi választmányavidéki érdekelt-séggel érintkezésbe, és itt kísérletté
meg
legelszr az osztályuk alakítását ésrendezteamunka
tettleges megindítását.A
központi választmány és vidéki osztálygylésébenfelöl-121
vastatván a rendezést illet minden munkálatokat, felhívta a vidéki osztályt: vennérészletesen fontolóra afelolvasott javaslato-katéstenné
meg
reáészrevételeit,mert miutána központiválaszt-mány
isjelen van, a mimég
módosítandóvolna,eztmég
meg-tehetné!Azonban
avidéki osztály egyhangúlagkijelenté,hogyaz el-terjesztett munkálatok a vidéki osztály óhajtásaitminden
részle-teikben teljesen kielégítik, és azoknak azonnali alkalmazásáraörömmel
vállalkozik.így szólazerrlfelvettjegyzkönyvs
nekem
asokéshosszú vitákutánazonelégtételem volt, hogyszabályainkatnemcsakott,deazegészTiszamentén mindenüttalegnagyobbkészséggel fogad-tákel mindenészrevétel nélkül.
így megalakultTisza-Dobonaz
els
vidéki osztály, «alsósza-bolcsi osztály" nevezet alatt, megválasztotta a vidéki választ-mányt,pénztárnokát és jegyzjét, elterjesztésttettavidéki igaz-gatóra nézve és mi kineveztük, az osztály-mérnököketis meg-jelöltük, és ekként elállott a vidéki osztály egész személyzeti készülékével.A megkezdend munka
terve—
adob-szederkényi átmet-szés—
•már
elreelkészülvén,el
lettterjesztveamérnökökáltal, és miutánmind
Paleocapa,mind
a központiés vidékiválasztmánya
tervekfeletthelyszíniszemléttartottak, aztPaleocapahelyeselte, a választmány szinte elfogadta, annakvégrehajtása és azonnalimunkába
vételeelletthatározva.Hiányzott
még
a szükséges pénzalap.Miutánmég
az ártéri munkálatokalapjánsemmi
elszámításnem
voltkészíthet, a tár-sulatpedigfelállítottszabályai szerintcsakgarantialisszerzdések alapján volt pénzutalványozásra felhatalmazva, Lévay püspökaz€gríkáptalan részérl.)0,gr.AndrássvGyula30,Debreczenváros 25, Semsey család 16, gr. Dessewffv 5 ezer frtotmintgarantialis összeget szerzdvényben biztosítottak, ésaközponti választmány
a munka
megindítására szükséges pénzt utalványozta ésfo-lyóvátette.
BefejezveTisza-DobonésPolgáron azalakítás
els
munkáját«s a rendezést minden részleteiben végrehajtva,Széchenyi gróf megosztotta a továbbimunkát. Szentiványi Vincze ht. tanácsost KeczkésKárolytársulatifmérnökkeléspárfelvidékiválasztmányi taggal elküldte a Tiszánfölfelé, hogyazott jelentkez
osztályo-katalakítsák ésa
már
életbe lépettcynosuraután rendezzék.Maga
pedigkíséretével a Tiszaalsóvidékeireindult folytatni az osztály alakításmunkáját.A
központiválasztmánytöbbitagjainak szabadságot engedett akétfelé oszlott társulatiküldöttségnek azonrészéhezcsatlakozni, hova kedvök van.Én
mint központi igazgató, a hely.fmérnök
Sasku Károly,atársulati pénztárnok ORszÁfin (Reich), gr. Sza-PÁRY és Illési választmányi tagok a gróffal és PALEocAPÁval maradtunk.Rendezve ekként az ügyvitelt, a gróf kíséretével Tisza-Füredrement. Ottismegalakítottuk avidéki osztályt, megvizsgál-tuk
velk
amunkába veend
terveta helyszínen,ésezPaleocapaáltal heiyeseltetvén, ezen osztályt isoly karba helyeztük,hogy a tettleges
munkát minden
halasztás nélkül azonnal megkezd-hessékésatél beálltáigmár
eredménytmutathassanakfel.Tisza-FüredrlTisza-Bre
mentünk
AlmássvPÁLhoz. Azid
rövidsége miattazonbanameghívók
nem
juthattak a távolabb lakó érdekelt birtokosokhoz, és az osztály megalakításátmás idre
halasztottuk.
SiettünkCsongrád- és Szentesre.
E
községek sajáterejökön kívánták a szabályozásimunkákat
megkezdeni, csak társulatilag szervezkedniésterveketkívántakésfelhatalmazást amunka
meg-kezdéséhez.A munkába veend
tervek ahelyszínén megvizsgáltatván, a felhatalmazás megadatott, a szervezkedési szabályoke vidéki osz-tálynak átadattakésa további intézkedések végettSzegedrelettek rendelve azosztálymegbízottai.Szeged nemcsakkiválóhelyifontosságánál fogva,de aMaros torkolataésmindkétpartontörténtbeépítések miatt az Alsó-Tiszá-naklegnevezetesebb pontját képezteésa grófPaleocapa helyszíni vizsgálatainak
elegend idt
akartadni.Szegeden együtt találtuk a esongrádi vidékiosztály tagjait nagy
számban
összegylve, kik a grófot nagy ünnepélyességgel fogadták.Gyülésökben megértvea szervezkedési szabályokat, egészörömmel
és készséggel ajánlkoztak a vidéki osztályszabályszer megalakítására.Azonban
amakói (csanádi)püspökségésföldeáki uradalommár
azeltttársulatotalkottak birtokaiknakaTiszaés Maros kiöntéseitl való megvédésére,ésezen birtokok fekvésöknél fogva a szegedi határral ésmegmentend
területtelegyérdekelt-1S3
ségbe tartoznak, ezért felkérték a szegediek a gróí közbenjá-rását arra, hogy ezen összetartozó vizérdekeltségek egyesülését eszközölné.
E
közbenjárást szívesenelvállalta,ésmegígérte,hogya Csa-nádi püspököt, LoNovicH kegyelmességét rábírja,hogyamásnap
tárandó gylésre személyesenátjvén, az egyesülésrl vele érte-kezhessenek.Gylés
után nagy bankett volt.A
nagy vendéglben,hol mi szállva voltunk, sereglett össze Szeged és vidékinek birto-kossága.A
megindítottvállalatfogadtatásánakésaz evvel összekötött többféle czélokkivihetöségének a debreczeni nagygylésután Sze-ged képezte a próbakövét. Itt Békés,Csongrád,Csanádérdekelt birtokosai,nagy magyarközségekküldöttei,még
BácsésTorontál érdekeltjei isjelentekmeg
agylésre—
a politikaipártokminden színezetébl.Ha még
a debreczeni nagygylésen az általam fentebb elmondottjelenetben mutatkozott a politikai pártállás halvány hullámcsapása, a szegedigylésen,melyetépenmegtartottunk,nem
volt annak
még
csak árnyékasem.St
oly egyetértéstés szinte vállvetést és vetélked készségettaláltunk a felek közt, mit alig remélhettünk s miagrófot rendkívülijó hangulatbahozta. is,az egybegylt vendégseregisalegjobb kedvbenjötteka lakomá-hoz, melyetSzeged város anap örömérefényesenállítottki.
Ebédeltt aközörömészajongás közepetteborúshomlokkal látomhozzámközeledni agrófot.
Engemet —
így szól—
nagygond emészt.A
gylési eladá-sokonénis,öniskimerültünk,mostörömtl
túlcsapongó társaság-ban, nagy lakoma, jó zene,felköszöntések,sok evés ésmég
több ivás vár reánk. És nekünkma még
Lonovkih püspökhözlevéllel lovas futárt kell küldenünk,éshogyczéljaínkat velemegértessük^azegészügyet kímeritölegkell megismertetnünk, mert neki hol-napdélreittkelllenni,hogya délutánigylésben
már
részt vehes-sen.Én
ily körülmények köztnem
vagyok képes dolgozni; ha önnem
tud segíteni, én belerekedek. Szívesen elvonulnék, de tehetem-e ezt?Öntl sem
fogadhatnám el, ki amunkában
az oroszlánrészt viszi, hogy nélkülözze a társaság szórakozását, ésma
ismár
atársulatminden
elterjesztéseitvégezte,kimerült,mostmég
alakomavárreá,nem
tudom, lehetne-e képesmég
amakóipüspöknekIsleveletírni.
De
megröviditein a lakomát, elparancso-lom ebéd után a zenét, vagy valahol nyugalmashelyetnézetek, holcsendességbendolgozhassék;—
de vájjonígyislesz-eképes dolgozni?Ha
csakennyiabaj—
felelém—
akkorcsak üljünk nekiés vigadjunk.Rendeljemeg
afutárt, hagyjonminden kedv csapon-gástmentére,szóljona zene minél vígabban, csak siettesseaz ebé-det—
alevél meglesz.Elmentjókedvvelésjeltadottatálalásra.
V'^igan folyt a zene,ajókedv és
öröm
aliglelthalárt,afel-köszöntésekbl kijutott mindnyájunknak.
Én
végezvén az ebédet, visszavonultam avendégl
másikszárnyánlev
lakásomba, de a zene oly szép és igéz volt, hogy legényemmel az asztalomat és írószereimet a tornáczra vitettem s hozzáfogtam a levél-íráshoz.Ki az irodalommal foglalkozott,elképzelheti, hogybizonyos ügy kifejtése és megírása, ha annak minden részleteit
nemcsak
ismerjük, demagunk
dolgoztuk ki, sígy nemcsaka gondolatok, de annak formulázása is készen van fejnkben—
bizonynem
óriásifeladat és
nem
valami nagyfejtörmunka. Én
kivált az ily improvisatiókhoz a sajtó alá szokva voltam és ha kelletttud-tam
sebesendolgozni, természetesen a szabatosság és rövidség rovására.A
gróf, ki dolgaiban igen nyugtalan volt, ésnem
ismert nagyobbbnt,
mint komoly dolgokat mulatságkedvéért hátra-tenni, a mint csak szabadulhatott a körüle forgó zajos körbl, keresett mindenütt, ésnem
találva avígadókközt, lakosztályom-hozközeledett.Háttal ülve, asztalomnál
nem
vettemészre jövetelét, székem mögött nézte milysebesen halad tollam a papíronés mint telnek a sorok levelemen.Istenért
—
szólbámulva—
hogyan képes itta zeneés ven-dégeklármái közt csak egyszót isírni ?eztnem
foghatom meg,eznekem
lehetetlenvolna.De
mi—
felelém—
kikamegye
iskolájában nevelkedtünk,mi
megtanultunk lárma és zaj közt fogalmazni. Minél szebben szóla zene, vígabb a lárma, annáljobb gondolatokjnek.
Sinenl agrófatánczra kerekedett társaságközé.
Elkészülvén a hosszú levéllel, utána küldtem,és
asztalom-125
hoz ülve átolvastam aleveletésómegelégedéssel irtaalás expe-diáltuk azonnalMakóra.
A
gróf koraolyan csudálkozott az ily körülmények köztimunka
sebességén és mintállitá, sikeritvoltán.Nekinem
igen volt alkalma engemetmunkaközben
látni.Én
'napközben meg-beszéltem,átgondoltam dolgaimat,este éséjjeldolgoztam,míg nyugodott.Öténgyakranláttamdolgozni, ésismertemnehézkes mecha-nismusátazÍrásban.
A
gróf 17 éves korában lett katona, hét évet háború-banszolgált, azontúl 10 évig tanultésutazott,demindig katonai szolgálatban volt 34 éves koráig.Az
iróifoglalkozástkésn
kez-dette, de hogy szépen birta gondolataitkifejezni, arról fiatalkori Naplója tanúskodik.Ö
szobájába vonulva nagy csendben szokottvolt dolgozni.Elvett félbe
trt
féliveket és kezdte gondolatait jegyezni, de gondolatainakgazdag áradatábannehézvoltrendettartani. Felje-gyezte azokat néhány tenyszóban,anem
épenszoros kapcsolat-banlevketaz oldalra jegyezteéskörülgyrzte.Ezértaztántisztáraritkánfogalmazottegyszerre,
hanem
ezen els feljegyzéseket dolgozta át néha többször is, hogy afelhal-mozotteszmetömegbeösszefüggéstlétesítsen.
Fesztelen leveleiben, melyeket sebesen irt, irmodoraa leg-eredetibb. Ezeklegsikerültebbekis.
Midn
gonddalírt, mint mun-káiban,mindigfáradságosandolgozott.Az
eszmékgazdagságanem
engedte,hogykitérésekésnéha nagytúlcsapongások nélkül beszél-jen vagyírjon. Tisztázásnál valódi irtóháborút kelléviselnie fel-jegyzetteszméinektömege ellen.
Képeibenéshasonlataiban mindig gazdagés találó, sarcas-tieuselmésségekbenkifogyhatatlanvolt.
A
figyelmetmindig lekö-töttedenagyon kellettvigyázni,mertkitéréseiben a hallgató igen könnyen elvesztetteazösszefüggésfonalát,mire azonban mindig visszatért éstárgyátsohasem
ejtetteel.Ha
azember
ilyels
fogalmazványílapokonvégigfutott, ott találta egyestételek halmazát,mintegyes quadereket,deezekblmég
alig lett volna képes azemelked
épület formáit csak sej-teniis.A
gróf, ha hozzáfogott valami irodalmi munkához, öröm-mel és kedvteléssel dolgozott, de nehezen volt formulatióiban126
kielégíthet.Felolvastamagában,nekünkishangosan
— nem
tet-szett neki, próbálta
máskép
kifejezni, minketisszólított igazíta-nánkki,de mi—
Tasner, Helmec:zyésén,—
mindigtiltakoztunkaz ellen, mely irályát megfosztotta volna azon eredetiségtl, mely annak épensajátságoszamatotkölcsönzött.Dolgozataiból szívesen olvasott lel
munka
közbenés véle-ménytkívánt.A
«Politikai programm-töredékek"-et, ezen utolsó magyar munkáját épenels
tiszai útjában dolgozta ésnekem
gyakran olvasott belle töredékeket, miket épen kidolgozott a gzösön.A
grót négy órakor reggelmár
íróasztalához ült,és dol-gozott rendesen 8—
9óráig, mikor
már
miisafedélzetenvoltunk ésreggeliztünk.Délig közönségesen velünk és vendégeinkkel maradt, kik sohasemhiányoztakagzösön. Ekkor végeztük hivatalos dolgain-kat. Áttanulmányoztuka terveket és készültnkazelttünk álló gyléshez.
Térjünk
már
most vissza a szegedi események elbeszé-léséhez.A
sebesfutármegvitte levelünket a csanádipüspöknek.Másnap
reggel aszegediprépost-plébános a csanádi püspök nevében Sz. grófot s az összegylt vendégek válogatott részét ebédrekérte.Megjelentünk.
Már
a csanádi püspököt, a magyar egyház akkori gyöngyét, kit Széchenyi végtelenül tiszteités szeretett, ott találtuks fogadott.LoNOvicH püspök, ki a magyai- íigyek
minden
mozzanatát íigyelemme! kisérte,levelünkblmegértve,hogyanagykezdeménymár
a létesítés stádiumáig megérett, nemcsak szinteörömmel
szerencsét kívánt a grófnak eddigi sikereihez, ésmaga
részé-rl
egész készséggel járult a szegediekkeii egyesüléshez,hanem
magára vállaltaés jótisállt, hogy a földeákiuradalom érdekelt-jei is készséggel fognak csatlakozni. Kérte is SzÉcHENYit, hogy megkezdett utján törhetlenerélylyel haladjon,mint kinek vállala-tain Istenáldása nyugszik.A
csanádipüspökefogadásaésbuzdításaiamárisfelhangolt társaság kedvétmég
inkább fokozták. Ily hangulatban a gróf mieltt ebédhezülnénkhozzámjósígy szól:
Én
rettentjókedvben érzem magamat,szeretnék kirúgni a hámból.De
délután nagy dolgunk vanamakóiakkaltartandó illésen.Egyikünknek józannakkellmaradniéstisztaagygyal helyt állaniagylésen.Nekem
egy propositióm volna, de legyen szinte, Jiiert én igen félek,hogy nagyon issokatkövetelek.Mondja meg
szintén, van-e disponálva
ma
nagyotinni,mertnekem
nagyked-vem
volna'?rá.Ha
öndisponálva van,tegye, elégjoga vanrá, de akkor én vigyázva fogokmulatni éshelyt állokagylésen, de ha épennem
volna disponálva és magára vállaljaagylés terhét, úgyén bocsátok szabadféketkedvemnek
ésleveszemgondomat
a délutánigylésrl.Szóljon szintén.A
legszintébbenmondhatom —
felelém—
hogysemmi kedvem
nincs nagyot inni,már
isanagyforróságésmindennapi lakomázás kimerítettek, Szentesenismár
emlékezik, hogy pulsa-tillát erltetett rám. Azért csak igyék bátran, helyt állok én a gylésen.Ali tehátalkunk
—
válaszolá—
éskezembecsapott.Az
asztalnál szemben foglaltam helyet, és tán épen mert ingerkedett velem, annál inkább kezdtem poharazni, Illéssy pedig,kiszomszédom volt és hallottaalkumat, gondoskodott,hogypoharam
soha üresnelegyen.így mulattunk nagy
kedvnkben
és lakomáztunk minden-nap,deközbenvégeztünk annyimunkát, hogyazeredménynyel a legszigorúbbbirálómeg
lehetettelégedve.Általában a gróf mindenben edzett, egész
ember
volt, ésmunkában
úgy mint mulatságbantúltettmindjájunkon.,
kiacomfort valódimestere volt,kinekasztalaizlésés izletesség tekin-tetében minta lehetett,kinek Pesten legjobbborai és
legkitnbb
szivarai voltak, ki
nemcsak
ismerte a magasabbélvezeteket, demeg
isszokta, alkalmilagazonbanhahiányzott, túltette magátés lakomátcsapottott, holminem
nyúltunk azételekhez.Zentánis,hovaa
vendéglbe
váratlanul jutottunkés ebédün-ket feltálalták,mibeértük a piaczontaláltigenszépgyümölcscsel, a gróf pedig kinevetve íinyásságunkat,elbeszélgetteafranczia had-járat alatti huszárebédeit a táborban, ésanagy halmaz ételbl egyedül lakmározott.Sajnálta a gyengéket,kiketa legkisebb nélkülözés megvisel, vagykiket amegszokott életrend legkisebb megzavartatása felhá-borít. Azokat pedig kigúnyolta,kikazeffélecsekélységeket
nehe-128
zen trték, és ily aprólékosságoknak kedélyökre befolyást en-gedtek.
Különben pedig
nem
csekélyszervezetier
kellett,hogyezen tiszai üt fáradalmait kiálljuk. Rendkívül forró napok, folytonos lakomázás, folytonos gyúlésezések kimerítettékernket. Cselédsé-günk sorbakerültágyba, a grófkedves komornyikjátmár
Tisza-Bn
elhagytuk ideges lázban. Szegeden alulmár
csak az én legényem volt egyedülmég
épen a hajón, a többiekmind
kidltek.Szegeden ismét gzhajóra szálltunk. Innen lefelé
már
éle-tünk csendesebb folyást vett. Kíséretünk nagyrészeelmaradt,a grófon,Paleocapáuésrajtamkívülgr. Szapáry,Illéssyvál. tagok, SzALAYIstvánésSaskuKároly maradtak mindvégigútitársaink.Engem
a gróf komolyan féltett. Igazán is ily életmódhoz szokvanem
voltam.A
hol kiszálltunk, egyesek vagy községek csaptak vendégséget,hajónkon egyikküldöttség a másikatváltotta fel, ott ismindennap
lakmároztunk.A
debreczeninagyg>-úléstöl kezdve,párnapotkivéve, igyfolytezmindennap.Emellettagrófon és rajtam fordultmeg minden munka. A
gylésielterjesztések, az alakítássaljáró magyarázatok ésutasításokiránt,mindenki t-lünk kívántfelvilágosításokat,nekünkmondta
elkétségeit.Betegek
nem
lettünk, de kimerülve voltunkés éreztük,hogy néhánynapipihenésreszükségünk van.Erre volt is alkalom, mert PALEocAPÁnak nemcsaka Tisza beszakadásáta Dunába, dea
magyar
vizeknagy levezet csator-náját az egykori tenger áttörését az aldunai hegyeken, ezen az európai szárazföld egyik legszebbésgeológiaiszempontból legne-vezetesebb vonalátmeg
kellémutatni.Tiszaifeladatunkban
még
csak Ó-Becseésa csajkások kerü-leteTíttelbenvolt hátra.Kiszálltunkmindkétponton,és mindeni-ken hasonló fogadtatásban részesülve, teendinket bevégeztük.Azon
örvendetes eredménynyel zártuk be tiszaimködésünket,
hogynyomunkban
sok ponton felszerelt erket,életet és mun-kásságothagytunk hátraésazévetmár
amegkezdésels
sikerei-velrekeszthetjük be.Els
tiszai utazásunk kedves emlékei köztnem
voltutolsó Paleocapa Pétertársasága.Ö
mélytudomány
ésszakismeret mellett ritkamíveltséggelbirt,telettemunkás,igenközlékenyésmindigkedvestársalgó volt.
Akkor a cs. kir. építészetiosztály