O es. kir. Apostoli Fölsége f. évi jul. 25-dikén kelt legfelsőbb elhatározásánál fogva, a pécsi árvaház i g a z g a t ó j á t , C s á k y Ferenczet, Jakab 5 , 7. 8. — 2) Saint-Marc-Girardin, Journal des Débats. 1838. Julius 22. — 3) Teutschland und die Re-volution. Coblenz, 1819. — ") Zsolt. 4 , 3 . — 5) Menzel Far-kas , Geist der Geschichte. — 6) II. Timoth. 4 , 7 . — 7) I.
Péter 5 , 4.
7 8 »--a pécsi székes-kápt»--al»--an tiszteletbeli k »--a n o n o k á v á méltózt»--atott
legke-gyelmesebben kinevezni.
Ő es. kir. Apostoli Fölsége f. évi jul. 25-dikén kelt legfelsőbb elhatározásánál fogva, S t e t t n e r János mező-petrii rom. kath. plé-bánost a szatlimári székes-káptalan tiszteletbeli kanonokává méltózta-t o méltózta-t méltózta-t legkegyelmesebben kinevezni.
Ő es. kir. Apostoli Fölsége f. évi jul. 25-dikén kelt legfelsőbb el-határozásánál f o g v a , a szathmári székes-káptalannál M a j e r h o l d Antal éneklő-kanonoknak olvasó-kanonokká, Dr. B i r ó László székesegyházi főesperesnek éneklőkanonokká, végre P e l i k á n József k a -nonoknak őrkanonokká lett előmozdittatását legkegyelmesebben jóvá-h a g y n i méltóztatott.
Ő es. kir. Apostoli Fölsége f. évi j u l . 25-dikén kelt legfelsőbb elhatározásánál f o g v a , a szepesi székes-káptalannál K o 1 b a y József éneklő-kanonoknak az olvasó-kanonokságra , F r a g n e r József őrka-nonoknak az éneklő-kanonokságra , L a b u c z k y Mihály székes-egy-házi főesperesnek az őrkanonokságra , P l e n c z n e r G y ö r g y árvái főesperesnek székes-egyházi főesperességre , K e 7. m á r s z k y Román liptói főesperesnek árvái főesperességre, M a c h a y József kanonoknak l i p t ó i főesperességre, végre J a n e c s k o János kanonoknak a nyol-czadik kanonoki székre, lett előmozdittatásukat j ó v á h a g y n i ; t o v á b b ugyanezen káptalanba K u c s m a András tiszteletbeli kanonokot és rozenbergi p l é b á n o s t , u g y szinte D r . G r u s z S á n d o r t , a szepesi püs-pöki tanitó-intézetnél az egyház-történet és egyházi jog t a n í t ó j á t , leg-kegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ( W . Z.)
P E S T , aug. 2kán. Váczról az ottani cs. kir. s i k e t -n é m a - i -n t é z e t t. igazgatósága által a második félévi vizs-gálatra vagyunk figyelmeztetve, melly augustuslió 11-kén fog az intézetben , délelőtti 10 órától kezdve 12-ig megtar-tatni , s mellyre a t. közönség ezennel megliivatik.
BECS, aug. 2-dikán. Az ,Oester. Volksfreund' közli a németországi kath. egyletek az évi (XII.) n a g y - g y ü l é s é n e k programmját, melly Prágában sept. 24 — 27-dik napjaiban fog megtartatni ; melly időt a helybeli bizottmány azért hitt legalkalmasabbnak, minthogy augustus végével fog a prágai tartományi zsinat összegyűlni, s igy a vele azonegy időbe esendett egyleti közgyűlésre sokan meg nem jelenhettek vol-na, kik abban részt venni szándékoznak. A közgyűlésen nem csupán német, hanem cseh nyelven is fognak, külön órában, beszédek tartatni. Kik a nagy-gyülésre Prágába menni kí-vánnak, e szándékuk felől választmányi tag Dr. Med., Tief-trunk József urat (Praga, 832. II.) bérmentett levélben érte-síthetik, hogy számukra a kijelölt helyen szállás tartassék lön ; mellyről különben a bizottmány akkép gondoskodik, hogy az érkezők illy előleges bejelentés nélkül is kellőleg el legye-nek helyezve. Kik előadásra készüllegye-nek, erről a választmányt (,An den Ausschusz des Katholikenvereines zu P r a g ' ) a gyű-lés megnyitása előtt legalább egy héttel értesiteni el ne mu-iaszszák. A közgyűlések a Sophia-sziget nagy teremében fog-nak tartatni ; a bejelentés pedig a Carolinum kis teremében 9—12 , és délutáni 4—7 órakor már sept. 22-dikén történhe-tik. Az előleges gyülekezet sept. 23-dikán, délutáni 5 órakor, a Carolinum (azaz : egyetem) nagy teremében fogja az elöljá-róságot megválasztani. Az ünnepélyes megnyitó isteni-tisztelet a teyni főplebánia-templomban, sept. 24-dikén reggeli 8 órakor lesz ; honnan a tagok ünnepélyes menetben fognak az előleges gyűlés helyére vonulni. A helybeli bizottmány elnöke gróf C z e r n i n Ottokár.
OLASZORSZAG. A kath. egyl láz üldöztetése, mellyet a szent atya mult számunkban közlött allocutiójában az egész ker. világ szine előtt olly szivrehatólag bepanaszolt, nem szű-nik Olaszhonban : a comaccliioi püspök, és
átalános-helyet-tese, legközelebb szinte befogattak, és a papnövelde bezára-tott. Képzelhetni, mi történik Siciliában ; jóllehet a tudósítá-sok az illy forradalmi hatalom által lebilincselt körökből csak gyéren érkeznek. A kath. egyházra vonatkozó hirek hiányát azonban pótolják a tények. Marseilleből jelentik, hogy oda egyetlen h a j ó . a Carmel, hatvan száműzött papot vitt, és t e t t partra. A felforgatás diadalma fölötti örömhangokat, ha mégis ezek olly nagy mértékben származtak egyháziaktól, nagyon is rövid idő alatt, másnemüek váltják föl. Az olly szá-nandó nevezetességre jutott palermói érsek is csak titokban közölhetett köriratot bocsátamár a főmegyéjebeli papsághoz, hogy a templomi szószéken egyedül az evangelium hirdeté-sére szorítkozzék, minden politikai vonatkozásoktól lélekis-meretesen tartózkodván. A forradalmi orgánumok által pár nap előtt égig magasztalt érsek, ma már a közvélemény te-kintélyét bitorló sajtó megtámadásainak van kitéve. Illy mu-landó a napi érdek- és népkegytől függő világi dicsőség ! Az imolai bibornok-püspök (Baluffi) elfogatását maga a nép és nemzeti őrség is gátolván, Cialdini tábornok egész ezredet vezetett a liittelen zsarnokság jármába hajolni vonakodó vá-ros ellen. A lakosság azonban a vává-ros kapuit bezárta a ,sza-baditó' sereg előtt; s az ennek következtében szükségessé vált alkudozás eredménye az lett, hogy a forradalmi kormány beleegyezett, a bibornokot székhelyében kihallgatni. A főpász-tor azonban elég következetes volt, egy jogbifőpász-torló s rablói hatalom felsőségét el nem ismerni az egyházállamban, és en-nél fogva a t e t t kérdésekre nem felelni.
— A ,Wanderer' Romából jul. 22-dikéről iratja magá-nak, hogy III. Napoleon a pápához ultimátumot küldött, melly e g y , a napokban megtartandott ujabb bibornoki gyü-lekezetet tőn szükségessé. Hire van egyszersmind az ő szent-sége által tett ama nyilvánításnak, miszerint ő Romát, da-czára a fenyegető veszélynek, el nem hagyja. E közben a ke-reszténység fővárosának védelmére kelt hivői sereghez illy fölhivás intéztetik : „Az események rohanva torlódnak egy-másra ; a forradalom diadalmasan halad előre. H a eddig re-mélni l e h e t e t t , hogy királyunk ez előmenetelt gátolni fogja, ma már e remény csaknem egészen meg van semmisítve.
Kell, hogy minden bátor szivü férfi, ki a ker. kath. szentegy-házban bizik, mint egy ember fölkeljen, s azonnal a vitéz tá-bornokhoz , ki győzelemre szólit. csatlakozzék. Föl tehát, és gyarapitsuk ama hőslelkü ifjak sorait, kik önkénytes vonzal-mat éreznek, az ellenség szemeibe nézni. F ö l ; s álljunk csa tarendbe a kereszt, és a sz. Sziiz zászlója alatt képzett szent táborban. Egyesülve diadalmaskodunk ; elszakadozva mind-nyájan elveszünk: s az utókor csudálkozva fogja kérdezni, valljon napjainkban léteztek-e katholikusok, vagy sem ? Mi-től r e t t e g ü n k ? IIa mint vértanúk halunk meg, a mennyekbe fogunk fölvétetni, és v é r ü n k , mellytől a föld ázik, megszen-telendi fiainkat és unokáinkat, hogy valaha méltókká legye-nek hozzánk." Aláirva : Catelineau.
MOLDVA. A moldvai viszonyokat egy külön czikkben ismertető ,Bukuresti magyar közlöny,' fölemlítve a Gegő és Jerney által eszközlött ama sikert, miszerint „a nemzet két Íz-ben több moldvai magyar gyermeket Magyarhonba felvitetett, olly czélból, hogy azok ott kiképeztetvén, liazájokban egykor mint áldozárok alkalmaztassanak," és hogy : „oda több izben magyar olvasó-, ima-, s több épületes könyvet küldött,"
meg-7 9 jegyzi : „Ezen áldozat nagy és szent volt ; de az idő megmu-tatta, miként ezzel az óhajtott czél einem érethetett. H a nem-zetünk azon korban, midőn ezen hazafias áldozatot tevé, ezen költséggel helyben Bákóban, mint az egykori magyar püspök-ség székhelyén, s a moldvai magyarság középpontján egy ta-nitói képezdét állíttatott volna, s oda Magyarhonból egy pár lelkes tanárt küld, ma nem volna Moldvában egyetlen magyar falu, hol a nagy többség írni és olvasni ne t u d n a , s
nyelvün-ket tisztán ne beszélné : midőn ma, fájdalom ! ismerünk taní-tót, ki huszonnégy évi kántorsága alatt csak azért, mert neki ugy tetszett, egyetlen gyermeket is olvasni meg nem tanitott.
H a azért azt akarjuk, hogy a moldvai magyar iljuság rege-nerálódjék, s megérdemelje, hogy nem sokára a jobbágyság nyűgeiből kibontakozva, az értelmes, szabad emberek sorába fölvétessék, múlhatatlan szükséges, helyben Bákóban egy kath. tanitó-képezde állítása, vagy h a a szabófalvi még állana, ennek a kor igényeinek megfelelő újjászervezése. Ezenképez-de növendékei közül a nagyobb rész tanitó gyanánt fogna al-kalmaztatni ; kik egyházi s polgári elöljáróik által lelkesittet-vén, gyámolittatván, munkások lennének a falusi iskolák fel-állításában ; a kitűnőbb tanulók pedig Magyarhon valamellyik rom. kath. papnöveldéjébe fognának felküldetni: kötelezvén magukat, hogy egykor hazájokba, ha szükség lesz reájok, mint áldozárok vissza fognak t é r n i M e r t ollyan gyermeket küldve innen fel, a ki itt könyvet kezébe soha sem fogott, ter-mészetesen bajos feladat annak szellemi képességéről Ítéletet hozni, annyival inkább megjósolni, ha valljon leende elhiva -tása a papi pályára? A. románhoni romai katholikusok és re-formátusok e tekintetben jóval előbb állanak. Ugyanis mind-két felekezetnek vagyon itt helyben mind-két három-osztályu ele-mi-iskolája; mellyekben a növendékek 13—14 éves korukig ta-níttatván, a kitünőbbek a testvérhoni felsőbb iskolákba bát-ran beküldethetnek : természetesen olly feltétel alatt, hogy ott a tanodák, vagy egyes nagylelkű hazafiak kegyes alapit-ványaiból tanittatván, kötelesek lesznek annak idejében Ro-mánhonba visszatérni, s itt testvéreik közt papi, vagy tanitói hivatalt folytatni. E czélból a reformátusok részéről az előké-születek már meg is történtek. Igy például már ebben az év-ben be fog küldetni a bukuresti reformált iskola növendékei
közül ö t jeles tanuló A katholikusok részéről e g y , a szé-kely-udvarhelyi kath. gymnasiumba." (Tehát a nagy Magyar-ország számos kath. intézeteiben nem találtatnék egyetlen üres hely is a moldva- s oláhországi tanulók befogadására ? Vagy többre nincs is ez egynél az ottani kath. hitrokonoknak szüksé-gök ?) „Illy módon reméljük, hogy a testvérhoni felsőbb tano-dák azzá fognak válni a moldva-románhoni magyar ifjúságra nézve, mik a németországi egyetemek a magyar- és erdély-honi felsőbb iskolát végzett ifjúságra nézve , tudnillik való-ságos akadémiákká. S mig az alapítványok mind tanulóink között vas-szorgalmat idézendnek elő, mind a szülőket lelke-sitendik, hogy gyermekeiket vetélkedve siessenek iskoláinkba küldeni *), azalatt nemzetiségünk és vallásunk alapja
rendü-letlenül meg fog vettetni uj hazánkban. Bátorkodunk azért a moldvai magyar katholikus tiszt, urakat tisztelettel felkérni, miszerint méltóztassanak az ottani iskola- és egyházi ügyek jelenlegi állásával, s a legsürgetősebb teendőkkel lapunk ut-j á n magyar hazánkat megismertetni. Várva-várut-ja a nemzet tisztelendőségtek becses tudósításait, s szavaik bizonyosan nem fognak e l h a n g z a n i a p u s z t á b a n ; sőt teljesen hiszszük, hogy a nagylelkű magyar nemzet örömmel nyujtand segédkezet a végre, hogy Moldva minden magyar helységé-ben iskolák állíttassanak, s ezekből a kitűnőbb tanulók egykor a m a g y a r h o n i k a t h . p a p n ö v e l d é k b e f ö l v é -t e s s e n e k . Bá-torkodunk fölhívni erdélyi rom. ka-th. püspök főtiszt. Haynald ő excellja becses figyelmét: nem lehetne-e a csik-somlyói és károly-fej érvári kath. tanintézetekbe kegyes alapítványra átvitetni közelebb egy pár bukuresti magyar ka-tholikus gyermeket? Mert hogy a testvér Magyarhonban született magyar ifjú milly nehezen szánja reá m a g á t , hogy ide kijöjjön, vagy ha ki is jön, itten állandólag megmaradjon, saját tapasztalatunkat mellőzve álljanak itt egy köztisztelet-ben álló magyarhoni kanonok-, és tudós hazánk fiának ezen ügyben ezelőtt két évvel hozzánk intézett igen becses sorai :
„Azóta, hogy Gegő, s utána J e r n e y az olasz papok ellen a vádat kimondották, megszokott vélemény lőn: a magyarok eloláliosodása- és elsatnyulásának ők, és az őket küldő romai propaganda az oka. Nézetem szerint nem az olaszokat, hanem
magunkat kellene vádolni. Az olaszok azt teszik, a mi egészen természetes : azon nyelvhez folyamodnak, mellyet könnyebben megtanulhatnak. A bukuresti és jászvásári püspökök ismételve kértek főpapjainktól magyar áldozárokat, — s nem nyertek.
A kik jelentkeztek, mind ollyanok voltak, kik itt erkölcsi bank-rottot csináltak. Miért nem olly buzgó, nem olly vállalkozó a
*) Sót bátrak v a g y u n k l i i n n i , h o g y föl fognak azok a lassan-kint szaporodó gyermek-növeldékbe is v é t e t n i , hol p a p i hivatalra le-endő kiképeztetésöket l e g k ö n n y e b b e n és legbiztosabban nyerendik.
Leverő volna bizonyára , mert honunk hitbuzgalmának tetemes kihű-lésére mutatna , ha M a g y a r o r s z á g , melly a ker. hittérítés előmozdítására, például a francziák által, hozott áldozatokban a nélkül is olly p a
-rányi részt vesz , akár az apostoli munkára kiküldött egyének számát, akár a világ távol részeiben szükséggel küszködő egyházak a n y a g i föl-segélését, és pénzbeli adományokkal való gyámolitását tekintsük, m é g a tőszomszédságában élő , s azonegy n y e l v e t beszélő, csakhogy a vi-szontagságok ereje által az anyaországtól századok óta elszakított rokonaira sem terjesztené ki azon g o n d o t , mellyel átalában a k a t h . e g y -ház i r á n y á b a n tartozik. Mi e tekintetben semmi politikai indokra sem szorulunk ; mint az e nemű utógondolatoknak soha sem is adunk helyet o t t , hol a lelkek ü d v é r ő l , s vallás-erkölcsi j a v a k r ó l van szó. Mi t á v o l v a g y u n k azon k o r l á t o l t s á g t ó l , melly a földkerekségen elszórt v a l a -mennyi népeket akár nyelv- , akár más rokonsági szempontból, az er-kölcsi magasabb j a v a k árán , m é g isteni h i t ü n k rovására is kész ösz-pontositni, rakásra g y ű j t e n i , s osztályozni. Minden , azonegy nyelvet beszélő embereket egy államban a k a r n i e g y e s i t e n i , egészen hasonló lenne a z o n , minden esetre jobb szándékú , mint mély belátásra m u t a t ó törekvéshez : v a l a m e n n y i rokonérzelmüt, v a g y jóbarátot azonegy v á -rosban lakásra kényszeritni. A szellemi kapcsok magaaztosabbak, m i n t sem h o g y a külviszonyok ollyatén e g y f o r m a s á g á r a s z o r u l n á n a k , mel-lyet a világtörténet bizonyítása szerint nem m i n d i g az együttélésre gondviseletileg utalt akár egyének , akár népek ó h a j t á s a , hanem a kö-lülmények hatalma szokott szülni. U g y a n a z o n felsőbb h a t a l o m , melly egy család t a g j a i t az ország minden részeiben m e g t e l e p í t i , rendelkezik a népekkel is ; és nagy oktalanság volna k í v á n n i , h o g y ők ebben akár elégületlenségre okot adó boldogtalanság k ú t f e j é t lássák, a k á r az e v i -szonyokat erőszakosan is megváltoztatni akarás gondolatára jöjjenek.
De a vallás-erkölcsi szükségek fedezése , az erre szorult a k á r nyelv-, akár s m é g inkább hitrokonok i r á n y á b a n , mindenkor szent kötelesség marad a nem csak hivő , de érző szívvel és szerető kebellel is biró mi-velt keresztényekre, egyesek- és egész népekre nézve. A ker. mími-veltség ez igényének teljesítését p e d i g a m a g y a r t ó l a moldva- s oláhországi rokonok v á r h a t j á k meg legelőször, és legméltóbban. S z e r k.
- n 8 0 i >'—
magyar pap, mint a franczia, vagy olasz? Miért nem birja el-hagyni hazáját ? Pár évtizeden át mindig találtatott a buku-resti püspök oldala mellett a főpapok által odarendelt, ifjú magyar pap : s hiszi-e nagytiszt, uraságod, hogy ez ott, pár évnél tovább kitartani birta"? Eddig a ,Bukuresti magyar köz-löny', melly midőn szavát egy, a kath. egyházat nagyon is kö-zelről érdeklő ügyben illy jóakarólag emeli, legnagyobb mél-tánylást érdemel, és kettőztetett buzgóságra hiv föl.
I R 0 D A L 0
a) ,Academici Sacri Sermones', b) ,Sermones Funebres', és
c) ,Manuale Sacerdotum.' (Folytat.)
A halotti beszédekben b) a nmélt. szerző megannyi em-lékeket örökített mind a ker. ékesenszólás, mind pedig azon jelesek részére, kiknek sírjaik fölött azok elmondattak. Első közöttük az I. Ferencz császár és apostoli király emlékeze-t é r e , a pesemlékeze-ti kir. egyeemlékeze-tem nevében maremlékeze-t. 31-dikén , 1835-ben tartott szónoklat ; mellyben az mutattatik m e g , hogy az el-hunyt fölséges uralkodó, népeinek atyja volt nem csak kor-mányzás , hanem és főleg vallásosság által ; „utpote qui re-ligionis causa et toto vitae tempore, et maxima quaeque suscepit, sive dum illam regia auctoritate vindicaret, sive dum illam regia vigilantia, latisque legibus ßrmaret, sive dum illam proprio regio exemplo illustraret. Et vero Franciscus auctoritate sibi a Deo crédita ad maiestatem suam adseren-dam uti, hoc regium quidem, sed humánum, illam autem ad vindicandam religionem adhibere, non modo regium, sed prope divinum iudicavit; hoc facto non tam sibi, quam Su-premo Numini reverentiam adserturus. Quamobrem bene me-mor verborum S. Pauli, qui dicit : ,Principem esse Dei mini-strum in bonum illi, qui bonum facit, vindicem autem in iram ei qui malum agit', zelo vere apostolico consurrexit adversus societates hominum, qui nihil in doctrina sincerum , nihil in moribus integrum , nihil in legibus inviolatum, nihil in Sacris impollutum relinquere ; sed morum innocentiam contamina-r e , contamina-religionem ludibcontamina-rio habecontamina-re, pietati palam ac publice in-sultare, sacra quaevis convellere, sub specie libertatis in effrenem quidvis agendi licentiam effundi, et in omnium bo-norum libertatem immaniter grassari, cum inexplicabili auda-cia, Deo laudes ! fere semper minori cum fortuna, adlabora-verunt. Horum ergo nefarios et impios ausus reprimere Fran-ciscus piissima intentione ac pari fortitudine adgressus est.
Non ilium inflexere vanae nonnullorum de conscientiae liber-tate sublata querimoniae. Tunc enim ille libertati tam publi-cae, quam conscientiarum optime consultum fore credidit, si perversa principia, quibus fides pietasque, duo haec omnis verae libertatis et melioris conscientiae fundamenta, subru-u n t subru-u r , e medio ssubru-ublata et radicitsubru-us evsubru-ulsa fsubru-uerint." Ezt kö-vetik több elhunyt főpásztoraink fölött mondott gyászbeszé-dek: mellyekben a magyarhoni episcopatus maradandó dicső-ségéül , a legszebb papi, s hazafiúi erényeket látjuk élethün ábrázoltatni, a nélkül, hogy akár hízelgés, akár nagyitás gya-núja eshetné meg a mindkettőtől idegen szónoklat
hallga-tóját. Juranits Antal győri püspökben az Isten háza iránti buzgóságot, ker. szeretetet, és ártatlan nyájasságot; a halha-tatlan Vurumban, az Isten kedvelte főpapban, az őt Istennel összekötő mély vallásosságot, áldozatkészséget és főpásztori gondosságot, mellyet szintolly csudálatos munkásság gyámo-lított , mint páratlan alázatosság *) megszentelt, és kimerit-hetlen jótékonyság kisért ; Klobusiczky Péterben a mindent odadni kész felebaráti szeretetet és hasonlithatlan szelídséget, rendületlen hitet és szilárdságot, megható szavakkal és pél-dákban emeli ki szónok. (Vége köv.)
Megjelentek :
,A KOLOZSVÁRI rom. kath. nyilvános teljes gymnasium év-könyvei. Szerkeszté ugyanazon tanintézet tanári kara. I X Füzet. 1859/60. Kolozsvárit.' 4-r. 36.1. Tartalmát képezik : ,Tarlózat a középkori tudományosság és művészet mezején, H o r v á t h Piustól', s a tanintézetre vonatkozó időszaki intézkedések, fontosabb rendeletek kivonata stb.
Az igen jeles értekezésből szándékunk egyes helyeket a ,Religio'-ban is közölni ; minél fogva annak e helyeni bővebb méltánylásától tartózkodunk. A füzet értesítő részéből tanul-j u k , hogy az 18i 9/e u-diki tanévben , az összes V I I I osztályba járó tanulók száma Kolozsvárt 393-ra ment: kik közül 205 romai, 166 pedig görög katholikus volt; nyelvökre nézve 197 magyar és székely, 182 román ; német 9 , lengyel 4 , zsidó 1.
Rendes ösztöndíjban 17, rendkívüliben 2 részesült.
,TUDÔSITVANY a pannonhegyi Sz.-Bene-rend g y ő r i fő-gymnasiumáról 1859/ű0-diki tanévben. Győrött.' 4-r. 39. 1.
Tartalma : ,Balde J a k a b , a nagy német-latin költő', s ,Ta-nodai értesitő.'
I G A Z Í T Á S . Mult számunkban ( a szerk. maga nem végezhetvén a j a v i t á s t , mint ezt különben tenni megszokta,) több sajtóhiba maradt, mellyek k i j a v í t t a t á s á t k é r j ü k . Többi között :
66. 1. 1. hasáb. 8. sorb, fölülről : „ S p l i y n x " helyett olv. :
„ S p h i n x " ; u. ott , 21. sorb, alulról : „biztos k i h a t á s " helyett olv. :
„b i z t o s k i 1 á t á s" ; u o. 9. s. al. :,,fatum i r á n t " h. olv. : „ f á t u m i r á n t i " ; u. o. 2. has. 20. s. föl. olv. : „e távolság , e félrevonulás" ; 67.1. 2. li. 18. s. föl. : „szülése" h. olv. : „ s z ü l e t é s e " , és 19. s. „ a f -feetatae" ; u. o. 24. s. alulról, o l v . : „Rochefoucauld", stb. , Les vertus se perdent dans l'intérêt" ; különösen pedig 68. 1. 1. h. 8. s. alulr. olv. :
„ a 18 - d i k n a k", és 5. s. „ t a t á r f u t á s b á j a i t " , stb.
E g y s z e r s m i n d arról értesittetünk , h o g y a ,Religio' 8. számáb.
64. 1. 2. hasáb, fölemiitett 200 f r a n k n y i összeg, n t . B i r ó c z y Ágoston ur részéről, ő szentségének adománykép k ü l d e t e t t be , s nem kölcsön g y a n á n t Í r a t o t t alá. (Különben a nevezett összeget nem a szerkesztő-ség vette által.)
*) „Josephus testamenti sui p . 8. inter alia haec habet : Orato-res , si qui adhibiti f u e r i n t , oro , ut in laudes , quibus funebOrato-res dicti-ones e x o r n a r i s o i e n t , non multum excurrant ; his enim me prorsus in-d i g n u m sentio , v e r u m potius ain-d fragilitates , quibus pro conin-ditione humana multis eram obnoxius , reflectant, et omnes , quibus aliquando seu verbis , seu actionibus meis offendiculo f u e r a m , nomine meo d e -p r e c e n t u r . " Mit is tudna a valódi ker. n a g y s á g az emberek hiu dicsére-tében helyezni ? s nem inkább Isten tetszését keresni , melly csak is az alázatosság és töredelmes b ű n b á n a t által szerezhető meg. Illy önzet-l e n s é g j u t a önzet-l m a azután a szivbőönzet-l e r e d t , nagyitás n é önzet-l k ü önzet-l i , vaönzet-lódi dicsé-ret, melly a legőszintébb szónokot, Isten sz. szine előtt azon vallomásra kényszeríti, h o g y : e r a g y o g ó erények fényét semmi, általa ismert g y a r -lóság sem homályositá el.
Felelős szerkesztő, s kiadó-tulajdonos : Somogyi Károly.
Nyomatott Beimel J. és Kozma Vazulnál (Al-Dunasor, kegyesrendiek épületében) P e s t e n , 1860.
PESTEN, Augustus 8. I I II. Félév. 1860