ki ollyasmit azon czikkből ; miután magam is mond-tam a tridenti sz. zsinat szerint, h o g y a ruha nem teszi az embert ; és h o g y a papok viselete semmi összeköttetésben sincs a vallás lényegével. Nem kell tehát mindent összekeverni, és ráfogásokkal élni. Én azt tételeztem föl, hogy a kath. p a p , kapkodván a világ hiúságain, könnyen szem elől tévesztheti teen-d ő i t , ama monteen-dat szerint is: ,pluribus intentus.' Már pedig ha voltak idők, mellyek a kath. pap egész va-lóját igénybe v e t t é k , most bizonyosan olly időket élünk. Azért idéztem az irás szavait: ,Vigilate, et orate' ; es ,Cavete a fermento pharisaeorum.'
Mertva-fölül van, az i l l e m szabályai alá esik; és ennek é r z é s é t nem leliet senkire rádisputálni. Annyi igaz, hogy bármilly szép viselet elsajátításában sem akarnánk elsők lenni ; mint utolsók sem az azzali fölhagyásban, ha nem követeltetik szorosan a canonok által. E részben sokan egyébre szeretnek, s nem az egyházi felsőség irányadására nézni : de bármilly hajlandók vagyunk is a hallgatag beleegyezés erejében hinni, azt mégis nem tudnók senkinek vétkül tulajdonítani, h a , mint a megtá-madott czikk írója, e tekintetben vdágos rendelkezést óhajt, és ezt a maga fölebbvalóitól várja. Ez érzelmet kigúnyolni, vagy gyanusitani kinek sem áll jogában; s lia valaki mégis teszi, vele olly gondolkodásmódot tanusit, mellyre nézve a ,főpásztorok betiltása' mindig ,későn' szokott érkezni. S z e r k.lóban mondhatom , szivszaggatólag hat r á m , tapasz-talva, mint hüledezik a kath. hívőkben az egyedül üd-vözítő szent hit iránti buzgalom! Vannak szülők, kik gyermekeikkel, reggeli s estveli imáik helyett, a,szózat'-ot szavaltatják el! — Minthogy pedig ellen-szenvi, sértegetési, v a g y személyeskedési viszketeg-ből tollat kezembe fogni soha sem szoktam, hanem áthatva a tiszta igazságtól : azért névtelen irónak sze-mélyemre vonatkozó kifakadásait, minthogy azok helyén nincsenek, mellőzve, átalában csak azt mon-dom rájok az irás szavaival : ,Non est opus medico bene habentibus, sed male habentibus.' Ha tehát va-laki ,male habens', érezze szavaim igazságát, és ne keressen menedéket a tárgyhoz nem tartozó szemé-lyeskedésben. ,A graeco viro graeca fide prolata' hogy mit akart e kifejezéssel? nem é r t e m * ) : de u g y hiszem, ön szinte nem értette azon mondatot; mert különben olly szerencsétlenül nem alkalmazta volna.
Az annyit tesz, h o g y adott szavamat megszegtem, v a g y esküszegést. követtem el : pedig azokban vét-kes nem vagyok ; mivel a mit Ígértem, teljesítettem : mi azon czikk írása v o l t , melly önt annyira elkese-rítette. Azon megjegyzése, hogy igen kevés az, a mit tudok, nagyon igaz; fájdalom! de érzem magam is ; és okát a tudományok mérhetlen kiterjedésében találom, valamint az emberi értelem gyarlóságában : ,quia tantum scimus, quantum memoria tenemus.'Az-után tudjuk a sz.-írásból ama hasonlatot az ö t , há-r o m , és egy talentumhá-ról. Ki mellyik categohá-riába esett közülünk, az a tárgyhoz nem tartozik; de nem is szabad vele dicsekednünk, e szerint; „quid habes, quod non accepisti, et si accepisti, quid gloriaris, quasi non acceperis" ? Hogy saját szavaival fejezzem be soraimat, ha Roma elismeri, hogy a magyaror-szági clerus példány a talár viselésében, e legmaga-sabb elismerését Krisztus helytartójának, és az egye-dül üdvözítő hit látható fejének, szemünk elől té-veszteni nem szabad; sőt szolgáljon nekünk ösztönül az engedelmességre. Akkor lelkismeretünk nyugodt lesz, hogy önfejüleg mit sem változtattunk; hanem ha történni kellett a mellékesekben némi korszerű változásoknak, bevártuk rendeletét azoknak, a kik
fe-*) Elég szomorú, hogy vannak egyének, a kik értik, és mégis elég szeretetlenek azt ekkép felhasználni. Egyesülést, testvériséget, uniót emlegetni : s a meglévő testvéri hitegység és szeretet kapcsait erővel széttépni, valóban nagy meggondo-latlanság, vakmerőség. Vagy az egész világot uniálni kell : csak a kath. hitegységet kell fölbontani, s azokat is egymás ellen ingerelni, kik unióban élnek ? Gyönyörű eljárás. Ez már nem ,graeca fides' igaz, hanem ,nulla fides', teljes hitetlenség.
S z e r k.
— « 1 5 1 .
lelősek érettünk. I g y cselekedvén, olly kath. papok leszünk , mint a millyenekre a boldogságos szűz Má-ria országának szüksége van. ,In omnibus Charitas.'
Pascutiu Dénes,
gör. egy. áldozár.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
O es. kir. Apostoli Fölsége f. évi augustus 26-án kelt legfelsőbb elhatározásánál fogva, S z a b <5 József esztergom-főmegyei, s, a latere kanonokot a Bold. Sziiz biersi czimzetes apátjává, H a j e k Ádám po-sonyi társas-káptalani kanonokot a Bold. Sziiz zebegényhegyi czim-zetes a p á t j á v á , B a r t o n József iskolatanácsost és esztergom-főmegyei áldozárt casari czimzetes apáttá, végre M a t u s k a Sándor bazini kath.
plébánost a Bold. Sziiz saáglii czimzetes prépostjává méltóztatott leg-kegyelmesebben kinevezni.
Ő es. kir. Apostoli Fölsége f. évi augustushó 25-dikén kelt leg-felsőbb határozatával, L o p u s s n y Ferencz hittudort, és a pesti egye-temnél a Dogmatica tanárát, a n a g y v á r a d i latin szertartású káptalan valóságos kanonokává méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni.
Ő cs. kir. Apostoli Fölsége f évi augustus 24-dikén kelt legfel-sőbb elhatározásánál fogva, M a t i e s Józsefet, a diakovári káptalan nagyprépostját, saját kérelmére, a megyei iskolák főfelügyelőjének hi-vatalától legkegyelmesebben fölmenteni, s helyébe ottani kanonokot, A n d r i c s Jeromos tudort, a diakovári egyházmegyében iskolai főfel-ügyelővé kinevezni méltóztatott. ( W . Z.)
PEST, sept.4én. Imént vettük nyomtatásban ,a k a l o -c s a i g y m n a s i u m átadását a jézustársasági atyáknak'; egy-szersmind az a felőli örvendetes tudósitást, liogy : ,Sz. István király gymnasiumi növeldéje', vagy ,S t e p h a n e u m' czim alatt, nevelő-intézet is fog hozzá csatoltatni. Valamint a gy-mnasium átadására vonatkozó j e l e n t é s t , ugy a nevelő-intézet t e r v é t , és fölvételi föltételeket is jövő számunkban adandjuk.
A jelenlegi algymnasium, évenkint egy ujabb osztálylyal sza-p o r i t t a t v a , t e l j e s , nyolcz osztályú felgymnasiummá fog át-alakíttatni.
E G E R , septemb. l-jén. Érsekünk ő nagyméltósága a sy-riai keresztények részére gyűjtendő segélypénz iránt, megyéje papságához a következő körlevelet intézte :
,,Admodum Reverende etc . Notum utique et pervulga-tum e s t , quam horrendam persecutionem perpessi sint, et magna in parte nunc etiam patiantur fratres nostri Catholici Maronitae in Syria; quomodo eversis igneque deletis urbibus, ac tercentis et amplius pagis et villis, plurimisque ecclesiis ac religiosorum conventibus, cum Scholis et aliis litterariis ac beneíicis Institutis, multa sane ipsorum incolarum millia cru-deli morti tradita sint. Nunc, qui fuga vitám salvare poterant, non habent, ubi caput reclinent ; et parvuli errantes, parenti-busque et propinguis orbati panem petunt : et fructu laborum quoque totius anni in agris devastato, nec e s t , qui eisdem frangat, nec est, quod porrigat. — Ad liunc deplorabilem sa-ne statum fratrum nostrorum in medio barbararum nationum degentium universus orbis Christianus graviter animo com-motus, de sublevanda miseranda sorte consilia iniit, et auxilio eisdem adesse pergit. — Itaque oportet et nos meminisse fratrum nostrorum, quos manus Domini tam graviter tetigit, et eosdem non modo in orationibus nostris divinae misericor-diae commendare, sed et quantum licet, miserandam illorum sortem sublevare. Verum quidem est, nos ipsos satis multis gravari oneribus ; sed Charitas ingeniosa est, et modum inve-nit, ut in calamitate constitutis succurrere possit. Mercedem itaque ab eo, qui quidquid minimo fratrum praestiterimus, ip-si nos praestare edixit, reportaturi, quidquid commoditati nostrae, aut si placet, nimium adauctis necessitatibus nostris subtrahere valemus, conferamus in unum, ut fratres nostros maronitas Catholicismi in oriente unicos repraesentantes,
di-rae fami, mortique eripiamus. — Si quid proin T.D.V-a seu a Clero, seu a populo intra ambitum Districtus sui subsidii col-legerit, illud quantum licuerit ocyus ad Officium Dioecesanum promovere satagat. Cetera paternam et A.-Eppalem impertiens Benedictionem, sincera cum propensione maneo : A.R.D.V-ae Agriae, die 30-a Augusti 1860. addictus in Christo Pater "
— A megyei állapotokra vonatkozólag, megemlíthetem, hogy folyó hó 8-án, és a következő napokon, ő excellentiája ke-gyes meghagyásának folytán, Hevesben missioi ajtatosság fog tartatni; mellynek vezetője a t. ferencziek Bold. Szűz Máriáról nevezett tartományának nem rég megválasztott főnöke, ft.
D a n k Agáp atya lesz.
NYITRAN, augustus 31-dikén. Megadta Isten a nyit-rai megyebeli tiszteletre méltó papságnak, mélt. főpásztora által a kegyelmet, miszerint ez idén is lelki szent gyakorla-tokat tartott Kezdődtek azok e hó 27-kén délután, folytatva 28-, 29- és 30-kán, és ma reggel zárattak be. 27-én délután
3/45-re, a székes-templomban egybegyűlt szép számú papság, a helybeli székes-káptalan több érdemes t a g j a i , ő méltósá-gának, a kegyelmes főpásztornak vezetése mellett, a sz. ke-reszt jelének elővitelével, a szivreliató 50-ik zsoltár felváltva mondott verseinek imádkozása közt, le a vártemplomból, kar-ing- és stolával diszitve, a papnöveldei kápolnába haladt. I t t az előirt rend szerint napi ájtatosságait mindvégig papi buz-gósággal, és nemes, készséges akarattal végzé. Ma reggel a sz.-mise alatt ő méltósága megáldoztatta a jeles pap-sereget, és azon rendben, mellyben eljöttünk, visszaindultunk a székes-templomba, a szivreliató ,Jesu dulcis memoria' éneklése kö-zött. A székes-templomban kitett Szentség előtt hálát adtunk Istennek a velünk közlött jókért ; és a lelkipásztorok siettek övéikhez, kikhez őket Jézus szeretete köti, s a kiktől már több napok óta távol voltak, hogy bennök jelenlétök által annál hathatósabban munkálhassák Isten szent akaratát. Az ajta-tosságban résztvettek száma hetvenet meghalad; kik közül sokan napokig utaztak a felvidékről, hogy ebbeli szent vágyu-kat teljesíthessék Voltak külmegyékből, és szerzetes tagok is.
A sz. gyakorlati beszédek az örök igazságok körül forogtak, mellyek a sz. gyakorlatok illetékes tárgyát képezik. — Ismét örömnapokat derített tehát Isten e megyére ; s azt a lelki-gya-korlatok bőséges malasztiban részesítette. A jámbor olvasó érti, miszerint e lelki-gyakorlatokról szóló közlés nem merő hiradás, melly az érdektelen napi esemény-ek sorába tartozik:
hanem nyilt bevallása az isteni kegyelemnek, melly a sz. gya-korlatok intézményében foly. Jól fog még a kegyes olvasó em-lékezni, mit mondott ő szentsége, IX. Pius pápánk, kormányá-nak kezdő (1846. 9. Nov. ,Qui pluribus.') esztendejében. „Cum compertum sit ad ecclesiastici ordinis dignitatem,et sanctimoni-am retinendani, et conservandsanctimoni-am, pium spiritualium e.xercitio-rum institutumvel maxime conducere; pro episcopali Vestro ze-lo" (igy szól a világban bárhol levő főpásztorokhoz.) „tam salutare opus u r g e r e , omnesque in sortem Domini vocatos m o n e -r e , h o -r t a -r i q u e n e i n t e -r m i t t a t i s , u t s a e p e i n op-portunum aliquem locum iisdem peragendis exercitiis secedant, quo exterioribus curis sepositis,ac vcliementiori studio aeterna-rum divinaaeterna-rumque reaeterna-rum meditationi vacantes, et contractas de mundano pulvere sordes detergere, et ecclesiasticum spiritum renovare possint, atque exspoliantes veterem hominem cum actibus suis, novum induant, qui creatus est in iustitia, et sanctitate." (Conf Décréta, et Acta Concilii Prov. Strigonien-sis, édita 1859. pag. 83.) Vagy e nyilatkozata a jó pápának,
1 5 2 csak első buzgóság szülte t a n á c s a d á s volt ? Sőt inkább tiz esztendőre megint csak illy értelemben ir (,Ad episcopos monarchiae Austriacae.' 1856.) : „Quam vehementer ad ec-clesiasticum Spiritum tuendum et fovendum, atque ad salu-tarem constantiam retinendam conférant spiritualia exercitia, innumeris idcirco, per Romanos Pontifices, Praedecessores nostros ditata indulgentiis, quisque Vestrum optime nőseit...
Ubi Sacerdotes, quavis humanarum rerum cura abiecta, omnia sua facta, dicta, cogitata coram Deo quam diligentissime re-putantes , et annös aeternos assidua meditatione habentes in m e n t e , ac maxima bénéficia sibi a Deo collata recolentes, studeant contractas de mundano pulvere sordes abluere, et resuscitare gratiam, quae ipsis data est per impositionem ma-nuum ,et exspoliantes veterem hominem cum actibus suis, no-vum induant, qui creatus est in iustitia et sanetitate." E ha-tározott és állandó óhajtása felől tesz bizonyságot ő szentsége mindannyiszor, valahányszor megyei, vagy tartományi zsina-tok határozatait (például ,Conc. Prov. Strig. de 1858.'-,Titulo VI. cap. 2. pag. 82.; ,Conc. Prov. Vien. de 1858.' pag. 149.) hagyja helyben , mellyek a lelki-gyakorlatokat rendelik, sür-getik. És valóban ki ne látná a lelki haszon nagy voltát, melly az egyháznak ez intézkedéséből a papok és hivek lelki üdvös-ségére foly ? Ki azon angyali lélek, birjon bár papi méltóság-gal, kinek a földi foglalkozások közt itt-ott gyarlóságai ne gyenek, mellyeket számba venni vajmi üdvösséges? Ki le-gyen azon emberi tökéletességet túlhaladó állhatatos valóság,
k i n e k ollykor ne lenne szükséges, jó föltételeit ismételni, az örök igazságokat komolyan számba venni, gyarlóságának vé-delmére hathatós eszközökről gondolkozni ? Ki ne ismerné a
k ö z ö s ajtatosság erejét: a főpásztor vezetése alatt; hivatás-beli társakkal ; azon helyen, hol az egyházi nevelés első leve-gője szivatott ? Ki ne tudná a jó példa hatásának erejét, melly a lelkipásztorok illy szerű jámbor gyülekezetéről a nép életére is hat ? Ki nem ismerné azon gyakorlati bizonylatokat, mellyek szerint a lelki-gyakorlatok a legnagyobb kegyelmi ajándékokkal j á r n a k ? Avagy ki előtt lenne ismeretlen a buzgó belga, s fran-cziaországi papságnak a lelki-gyakorlatok iránti ragaszkodása;
mellynél fogva alig van a nevezett országokban megye, hol legalább egyszer, de igen is van sok megye, hol évenkint többször e lelki megujulás nagy szorgalommal és költséggel megtartatik, öt, hat, nyolez napokra terjed, és a szerint be-csültetik a pásztorkodó papság lelki buzgósága, a mint a papi élet ezen kívánalmának megfelel ? Annyi bizonyos, miszerint a
p a p s á g , melly a lelki-gyakorlatok iránt őszinte ragaszkodást mutat, hitének elevenségéről tesz vallomást ; ellenben, hol az egyház által ajánlott, lelki kincsekkel kinálkozó ezen intéz-mény iránt haldoklik a részvét, ott a papi buzgóság emelkedé-se felől kevés reményt táplálhatni. A katonaság évenkint fegyvergyakorlatokkal készül a külső ellenség ellen : valljon a lelki ellenség kevésbbé ügyes harezosokat kiván-e ? A ház szo-báit a közember is kitisztogatja évenkint: valljon a papi lélek kevésbbé figyelemre méltó, mint a porlandó lakás ? Az órát naponkint felhuzzuk, és évenkint tisztítani adjuk : valljon a lélek indító rugóit koronkint edzeni nem szükség-e, s kevesebb figyelemre méltó, mint a zsebbe való, mulandóságot határozó gépecske? Az adószedőknek koronkint, havonkint utánuk néz-nek : valljon ne nézzen-e a pap önmaga után , mint kinéz-nek
lel-kismeretességétől az Isten dicsősége, a teremtett lelki-va-lóságok e köteles adójának behajtása függ ? A természet éven-kint tavaszszal újra h a j t : ne ügyeljen-e a p a p , a kegye-lem uj hajtásainak szaporítására? A jó házi gazda évenkint, gazdaságának szaporitásában előmenni siet : ne igyekezzék-e a lelkipásztor, lelkének és nyájának mennyei kincseket sze-rezni? A téli hideg által jéggé meresztett viz minden ta-vaszra felolvad, és a terhek szállítására, malmok hajtására uj erőt kölcsönöz : csak a világ szokásai és folytonos befolyásai által meg-megzsibbasztott papi lélek ne vegyen magának az egyház kebelében letett kegyelmi sugarakból, a lélki-gyakor-latok intézménye által uj benső meleget, mellyel a vétek ereje által uj életre keltse, és gyarlóságának terheit is üd-vösségére viselje? Az iskolás gyermekeket évenkint vizsgál-ják, hogy előmenetel után törekvő vágyódásukat emeljék:
valljon a lelkek üdvösségével foglalkozó egyházi férfiú ne vizsgálja, ne biztassa-e magát, miszerint szent hivatásában folyton előbbre törekedjék ? Igen, olly szembetűnő ezen igaz-ság, miszerint a francziaországi főpásztorok e téren nem csak az alkalomnyujtás és ajánlás határai közt maradnak, hanem hathatós igyekezetök által sürgetőleg elő is segítik ebbeli ko-moly szándékukat. Eljárásukat gáncsolnunk már csak az irán-tuk viseltető tisztelet sem engedi : de annál kevésbbé azon körülmény, miszerint ez iránti akaratukat gyülésileg fejezék ki ; melly gyűléseket ő szentsége nem csak hogy nem gán-csolt, hanem helyben is hagyott. Igy az auch-i (,Provinciáé Auscitanae, 1851. celebratum, a sancta Sede approbatum Concilium', pag. 101.) tartományi főpapok ekkép rendel-keznek : „Post saluberrimum seminariorum institutum, quod, providente Domino, in ordinis levitici informationem de-crevit SS. Tridentina Synodus, nihil certe Clero utilius esse potest, quam secessus Ecclesíastici a n n u a l e s . Ambo liaec sibi optime cohaerent : quod prius format, posterius fovet, conservât, aut c o l l a p s u m i n s t a u r a i . Nec ab ipsius Christi exemplis est alienum, qui seorsum cum discipulis in desertum locum se récépissé perhibetur. Quam utilissimam praxim in Auscitana provincia c o n s e r v a r e cupientes, sta-tuimus : Providebit Episcopus, ut q u o t a n n i s seminarii aedes presbyteris ex dioecesi convenientibus pateant ; ubi per aliquot statos dies, sacris vacent exercitiis in silentio, et qui-ete. Enixe h o r t a m u r in Domino presbyteros omnes, u t cessantibus negotiis quibuscunque, a n n u a 1 i s secessus fiant participes. Dies tot curis et offieiis oneratos coram Domino recogitent. Si quid secularis contagionis ipsis adhaeserit, hoc totum abluant; ut resuscitata gratia, quae ipsis data est cum impositione manuum presbyterii, immaculatum deineeps mi-nisterii sui donum custodiant. Episcopum ut patrem , aperto corde tam de suo, quam de Parocliiae statu informent, et sulant in dubiis et intricatis rebus. Cum autem non raro contingat, quod tempore praefixo, q u i d a m i m p e d i t i f u -e r i n t , post-ea privatim, quo m-eliori pot-erunt modo , a nn u a l i r e c o l l e c t i o nn i v a c e nn t , nn e u l l u s l a b a t u r a nn -n u s , de quo ratio-nem -no-n référa-nt coram Domi-no a-nte diem districti iudieii." (Vége köv.)
I G A Z Í T Á S . A ,Religio' 15-dik számáb. 118. I. 1. h a s á b . 2. sorb, f ö l ü l r ő l , a h i á n y o s évszám utólagos értesítés n y o m á n e k k é p egészí-t e n d ő ki : ,1835.'
Felelős szerkesztő, s kiadó-tulajdonos : Somogyi Károly.
Nyomatott Beimel J. és Kozma Vazulnál (Al-Dunasor, kegyesrendiek épületében) Pesten, 1860.
PESTEN, September 8.
20.
II. Félév. 1860.RELIGIO.
K A T I I . E G Y H Á Z I , S I R O D A L M I F O L Y Ó I R A T .
Megjelenik e lap hetenkint k é t s z e r : szerdán és szombaton. Az előfizetési d i j f é l é v r e , postán küldéssel 5 frt 2ö k r . , helyben 4 f r t 90 k r . austr. ért. Előfizethetni minden cs. kir. p o s t a h i v a t a l n á l , s Pesten a Beimel- és Kozmaféle nyomdai irodában ( D u n a s o r o n , kegyes-rendiek épületében).
T a r t a l o m : Szellemi fegyverek a világi ügyek meg l a p d a j á t é k u l o d a d o b a t n a k ? M o n d j á t o k m e g , m i á l l