Budapest, febr. 27. „Antikrisztianizmus." — Ezzel a czimmel Kaas Ivor báró, a „P. Napló"
febr. 23-iki számában, a következő nagy feltűnést keltett czikket irta. Legérdekesebb ennek a czikknek sorában az, hogy a , P . Napló"-nak „izraelita" valláson levő felelős szerkesztője nem tudván evvel az ő füleiben furcsa csen-gésű czimmel biró czikkel mit tenni, megtette azt „külön-véleményének . . . Egy keresztény embernek a meggyőző-dése tehát már csak — „különvélemény" számba mehet Magyarországban ! Hallottátok ezt ti, az elkereszténytele-nitő szabadelvüséggel szövetségre lépett protestáns atyafiak ? De halljuk magát a fenomenális czikket, mely a magyar szabadelvű napisajtó történetében örvendetes fordulópontot jelez. Kaas Ivor báróé az érdem, hogy nyilt sisakkal, s a dolgokat nevükön nevezve, szállt sikra a magyar libe-rális sajtóban a magyar államiság elpogányositása ellen, s keresztény vallásos jellegének fentartása érdekében. Vajha a világos látás e remek fellépését a sajtó keresztény Írói-nál általános megtérés kövesse !
Kass Ivor báró czikkének szövege ez :
„A pogány állam minisztere, Szilágyi Dezső, a kor-mány székéből Magyarország törvényhozásában elisme-résre méltó tárgyilagossággal proklamálta a következőket:
az állam felekezetnélküliségét ; 2)
az állam jogrendjének az egyháztól való elkülö-nítését ;3)
az állam szuperioritását és az egyházak 4) inferio-ritását ;
az állami szuppremácziának5) érvényesítését az által, hogy a házasságkötést maga teljesíti kötelezöleg minden emberre ;
visszaszorítását az egyházi tevékenységnek a belső vallási életre, amennyiben az emberek az egyházi insti-tucziókat igénybe venni óhajtják ; de ez erkölcsi befo-lyáson tul megtagadott minden garancziát az egyházak-tól az állam nevében, hogv hitéletüket fentarthassák ;
a liberálizmus követelményeinek mondotta ezeket, Megvallva az igazat, hogy a kormány kezdeményezte és ahogy éppen ő kezdeményezte ezt az akcziót, rossz ómen. Az idő zivataros, a kedélyek szenvedélyesek ; mintha a dolog új tönkreté-tele volna a czél. Ki tudja mi lesz ismét ? A kötönkreté-telező polgári házasság hittagadó s hithagyó csinálói és pártolói képesek-e igazi katholikus autonomia szerzésére vagy annak csak akaratára, gon-dolatára is ? Ducite cante ! Sión őrei vigyázzatok ! A szerk.
2) Hitvallásnélküliségét, vallástalanságát.
3) Elszakitását ; mert külön lenni, az külön van kezdet óta.
4) Az egyház.
5) Omnipotencziájának
155 s minden egyéb felfogást, amely jogtörténeti alapon az
állam és az egyházak közötti jogviszonyt a kölcsönös támogatás és nem a szeparatizmus szempontjából itéli meg, redkcziónak bélyegzett;
a kormány és a szabadelvű párt elszántságát jelen-tette ki ez egyházpolitikának folytatására s ennek támo-gatására felhívta pártkülönbség nélkül az összes liberá-lisokat ;
az ellennézetüek táborát minden megkülönbözte-tés nélkül összefoglalta, mint a liberálizmus ellenségeit, akiket minden módon le kell győzui, hogy ellenállásuk megtöressék ;
ha folytatnák az ellenszegülést, kilátásba helyezte az összes papi javak elkobzását, felekezeti különbség nélkül ;
hozzátevé további fenyegetésül, hogy ezt az összes felekezeti iskolák államosítása fogja követni ;
végül azzal fejezte be fenyegetéseit, hogy ha a jelen kormány egyházpolitikája miatt megbuknék, a következő kormánynyal szemben elvtársaival együtt oppo-ziczióba lépne s más pártok hasonló gondolkozású
fér-fiaival egyetlen elszánt ellenzéki pártot képezne.
Világos volt a beszéd, sértő nem volt. Premisszáiban van, ami igaz, tartalma igazságtalan. Magyarország összes keresztényei megértették. Megértettük, hogy a szabadelvű kormány és pártja által valamennyi bevett keresztény egy-ház Magyarországon leszereltetik. Megértettük, hogy erre való a kötelező polgári házasság. Fegyver a Wekerle-kormány kezében az egyházak legyőzésére. Mód, nemcsak az egyénnek a vallási és egyházi kényszer alól való fel-szabadítása, hanem egyszersmind az egyházi befolyás kiküszöbölésére. Ezen tul az egyházak csak türetni fog-nak Magyarországon, hogy közjogi jellegüktől fokozatosan megfosztatván, a magántársulatok színvonalára sülyesztes-senek. Az egyházak alárendeltsége és függése az államtól megjövendöltetik. S midőn tüntetésképpen, vagy terv szerint az egyházi vagyon elkobzása czéloztatik, ezzel összefüggésben franczia módra a papság állami fizetése pendittetett meg a miniszter által, hogy az egyházak függése annál nagyobb legyen. Ezzel összefüggésben, ha Apponyi a protestáns egyházaknak autonómiájuknak meg-felelő módon vagyoni donácziót helyezett kilátásba, fa miniszter az állami szubvenczió felemelését igéri, a mi . O "
tapasztalásunk szerint azonos ez egyházaknak függésével a kormánytól. Kétségkívül ez az egész politika követke-zetes, ez bát a liberális rendszer. Nem kétlem, nem bá-nom, ha liberális, avagy sem : azt tudtam, hogy az állami mindenhatóság rendszere és a vallásszabadságnak ellensége.
Nem az egyéni vallásszabadságnak, hanem a vallási insti-tucziók, az egyházak szabadságának.
Ez nem a felekezetnélküli állam, ez nem is a keresz-tény állam, ez a vallástalan, a pogány állam. A római császárok és a franczia forradalom állama. Ebben a poli-tikában benne foglaltatik minden vallásnak gyűlölete s a kereszténységnek üldözése. Hiszen az egyház befolyása a családra megtagadtatik úgy a házasságban, mint a gyer-mekek nevelésében. Az eskü Isten oltára előtt felesleges babona s majd ha az összes iskolák a i itetlen állam kezében lesznek, a gyermekek nevelése is hitetlenné válik.
Tanítás nélkül melyik vallás állhatna meg, s melyik egyház képes jövőjét biztosítani? Állami jogrend és böl-cseleti erkölcstan elégségeseknek találtatnak a liberális kormányzó szemében az állam fentartására és a társadalom fejlődésére. Meglehet, hogy ez a jövő századnak lesz
állama. Ez lehet a természettudományi alapokon nyugvó társadalom műveltsége. De ha Szilágyi politikájával győz-ne, a legyőzött kereszténység felett aratna diadalt. Ennek a keresztény czivilizácziónak romjain épülhet fel csak az általa kontemplált liberális állam.
Ezért az ő általa ma kihirdetett kormánypolitika valóságos hadüzenet a kereszténységnek. Igenis, ez a kulturharcz proklamálása nemcsak a katholikus egyház, de valamennyi egyház ellen. Es ebbe a küzdelembe, sajnos, hogy bevonatnak az emberek mind : aki hisz Istenben és aki nem hisz ; aki szereti vallását és a ki ki nem állhatja.
Es ami legszomorúbb, hogy ebben a polgárháborúban a kormány az állam nevében üldözi a keresztény egyháza-kat s azt mondja, hogy ez a hazafiság követelménye. A hazafiságé és a szabadságé, állítja Szilágyi. A kik tehát keresztények vagyunk, a hazának és a szabadságnak ellenségei vagyunk.
Ilyen politikát a mérséklet köntösével eltakarni nem lehet. A sima forma nem enyhítheti a durva lényeget.
Valaki oda kiáltotta Szilágyinak, hogy „anarchista".
Dinamitnak nevezik őt régen. Valóban Magyarország ki-rályi igazságügyminisztere ma súlyos bombát dobott a parlamentben Apponyi felé. A bomba felrobbant. Hogy Apponyit sértette-e, vagy a bombavetőt ölte meg, a jövendő fogja megmutatni.
En pedig látom és tudom, hogy ha igy folytatja a kormány, Magyarországon nemsokára minden erkölcsi rend felbomlik. Sőt a köznyugalom sem fog megmaradni. Sokan lesznek a támadók, sokan leszünk a kereszténység védői."
Adja Isten !
Budapest, febr. 21. A vegyes házasságokból született gyermekek vallásának megállapítása a képviselőház közok-tatási bizottsága előtt.
A képviselőház közoktatási bizottsága f hó 21-ki ülésén folytatta az előtte való napon megkezdett tárgya-lást a gyermekek vallásáról szóló törvényjavaslat felett.
Az első felszólaló Hévizy János volt, aki kijelentette, hogy a javaslatot általánosságban elfogadja, mert visszaál-lítja a szülők szabad rendelkezésjogát. Mint katholikus lelkész is amellett van, hogy az egyezkedés ne a házasság előtt, de a házasság után történjék.
Tuba János hozzájárul a javaslathoz azért is, mert főpapoktól hallotta, hogy a 68-iki törvény végrehajtása lelkiismereti konfliktust okozna. E mellett a gyermekek valláserkölcsi nevelése is jobban biztosítható a nevelés alapján.
Molnár Antal elfogadja a javaslatot, mert a házas-sági reform megvalósításával politikai kapcsolatban van.
Bánó József nem látja bebizonyitottnak azt. hogy a kötelező polgári házasság ma könnyebben megvalósítható, mint azelőtt huszonegy évvel volt. Különben már a házban is kijelentette, hogy hozzájárulna a kötelező polgári házas sághoz, ha oly kormány terjesztette volna elő, amely bi-zalmát bírja, de miután a jelen kormány iránt nincsen bizalma, a kötelező polgári házassági javaslathoz sem járulhat.
Okolicsányi László hangsúlyozza, hogy az 1868: 53.
törvényczikkben oly szabályozás foglaltatik, amely hosszú ideig békét biztosított az országnak. E béke érdekében nem tartja á mostani időt alkalmasnak e törvény megváltozta-tására, annyival kevésbbé, mert a protestánsok az 1868:
53. törvényt megnyugtatónak találják magukra nézve s abban garancziát találnak. Ennélfogva általánosságban sem fogadja el a törvényjavaslatot.
Herman Ottó a jelen javaslat 7-ik szakaszát, mely szerint a jelen törvényben foglaltakkal ellenkező minden szerződés, vagy rendelkezés érvénytelen, nem tartja elég-ségesnek a prozelita-csinálás megakadályozására, hanem szükségesnek véli. hogy e szakasz rendelkezéseire szankczió adassék. 0 különben mint a gyengébbeknek barátja,
bele-nyugszik a jelen javaslat akként leendő megállapításába, amelyet a bizottság protestáns tagjai kielégítőnek fognak találni.
Berzeviczy Albert államtitkár az Okolicsányi által felbozottakkal szemben utal arra. hogy a 80-as évek eleje óta százával jöttek kérvények az országgyűlés két házához, amelyek az 1868:53-ik törvényczikk 12-ik sza-kaszának megváltoztatását sürgették. Másrészt a képviselő-házban is évről-évre történt felszólalás a szülők szabad elhatározása mellett, a kultuszminisztérium irattára pedig egész seregét mutathatná fel az amiatti panaszoknak, hogy a törvényt nem tartják meg. Kéri a bizottságot, hogy fogadja el a törvényjavaslatot.
Gróf Csáhy Albin miniszter Hévizyvel szemben ki-emeli, hogy lehetetlen ugyan oly dispozicziókat hozni, mely a súrlódásokat teljesen kizárja, de másfelől abban a nézetben van, hogy ha a szülőknek módot adnak a sza-bad megegyezésre, kétségkívül jelentékenyen csökkenni fog a súrlódások lehetősége Ismétli, hogy az 1868 : 53.
törvényczikknek megvolt ugyan az a súlya, hogy a fele-kezetek egyenjogúságának pr gnáns kifejezést adott, de a gyakorlati viszonyok illuzóriussá tették ezt igen számos esetben. Kimutatni iparkodik, hogy éppen czélszerüségi szempontok tették kívánatossá az 1868: 53. törvényczikk-ből származott súrlódások megszüntetését, ha a többi egyházpolitikai reformok mellett a felekezetek egyenjo-gúsága más formában sokkal pregnánsabban biztositható.
Ha az 1868-iki törvény végrehajtását biztosítani lehetne, maga is elismerné, hogy ez a törvény megvédi a protes-táns erdekeket. De az érdemleges végrehajtást semmiféle modalitással sem lehet biztosítani, mert a szülőket bün-tetésekkel sem lehet arra kényszeriteni, hogy a gyermeke-ket igazán abban a vallásban neveljék, melyet a törvény kiván. Kéri ezek után a javaslatnak általánosságban való elfogadását.
A bizottság többsége Bánó József és Okolicsányi László szavazata ellenében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta a törvényjavaslatot.
A részletes vitát pénteken délután 6 órakor kez-dik meg.
V E G Y E S E K .
*** A mai napok legnagyobb eseménye — Mun-kácsy M. kepének, melyet közönségesen már egyszerűen csak „Munkácsy honfoglalásáénak neveznek a lapok, át-adása a nyilvánosságnak, a közszemlélésnek. Nálunk is mint Párisban, mikor ott a mester müvét kiállította vala, kitört a vitatkozas. Még a kik enthuziasmusban írták meg az első magasztalást, még azok is összecsaptak magának Arpadnak felfogása fölött. A „Bud. Hírlap" elragadtatá-sában annyira ment, hogy vasárnapi vezérczikkében Mun-kácsy Árpádjának a szeméből, a homlokáról leolvasta ezer éves történetünket körülbelül egészen. Szerinte Árpád tudta, a „Pesti Napló" kritikusa szerint nem is sejtette az a lovas vitéz ott, hogy ő ezeréves hazának veti meg alapjait. De hagyjuk az idealizmus es a naturalizmus túl-zásait s nézzük a képet szabad szemmel, nyugodt észszel.
A kép látása, meg kell vallani, első pillantasokra meg-hat. elragad. Egy óriás erejű művész örökített meg a festőművész remeklésevel egy — gondolatot, egy eszmét, egy „felfogást". Mert a kép nem történeti festmény, hanem allegória hisztorizált alakokkal, még pedig éppen mert a magyar országgyűlés szeme elé van szánva első dísz-helyre, talán igen, de igen nagyon elhibázva. Részletekre nem lehet, de nem is kell most itt kiterjeszkedni. A kép |
czime, tehát tárgya: „honfoglalás". De hogyan történt a '
honfoglalás ? „Hódítás" czimén ; ezt az egész világ tudja.
Tehát az Árpád előtt megjelent nem tudom én miféle küldöttség demagóg módjára buzgólkodó vezérszónokának kardját nem oldalán kellene szabadon fitogtatnia, hanem kezében lefektetve kellene vinnie Árpád elé úgy mint Matejko vitette Báthory István lengyel király elé az oroszok hódoló küldöttségének élén a leoldott vezéri kar-dot. elismeréseül annak, hogy a karhatalom, a főhatalom, az állami souveraini tás, melyet ily alkalmakkor a kard jelképez, azt illeti meg, a kinek kardja előtt a kard hódol. Munkácsy képe e hibájánál fogva allegorikus kép-nek is rossz. Bámulatos dolog, hogy az országgyűlés számára a honalapítás emlékezetére nem annak a jele-netnek lefestését irták elő Munkácsvnak, a mely jelenet valóban megtörtént, és másodszor csakugyan honnlapitó közcselekménye volt a bevándorolt magyarságnak Árpád-dal az élükön, — a honalapítás befejező momentumát, a pusztaszeri országgyűlést ! Ez-lenne az országgyűlés termébe az első díszhelyre legillőbb dolog. Ha Munkácsy képén segíteni nem lehet: idővel menjen az, mint a cso-portosítás és színezés páratlan remeke, az ország kép-tárába át — tanulságul egy bábeli eszme-zavarban titáni dolgokra vállalkozó korszak nagy tévedéseire nézve, he-lyette pedig jöjjön az ország házába a pusztaszeri első országgyűlés történeti képe Árpáddal, mint a béke és szervezés munkájában is vezérrel, elnöklővel.
— Magyarok Lourdesban és a pápánál. F. hó 5-én indult Budapestről Császka Gy. kalocsai érsek és dr Való Simon pápa kamarás és pap. tan. felügyelő vezetése alatt egy búcsújárás lelki zarándoklat név alatt Lourdesba, hogy ott febr. 11-én, mint az ott történt csodálatos első megjelenés évfordulóján s a pápa félszázados püspöki jubileumának záróünnepén ajtatosságot végezzenek. Áz e
búcsújárás körül halhatatlan érdemeket szerzett dr Való díszes szekrényben vitte magával 120,000 csatlakozó hívőnek és három egyetemlegesen nyilatkozó egyházme-gyének irásba foglalt votumait, óhajait, kérelmeit. Egy-úttal 42,000 koronát is vitt magával, mint a hivek ado-mányát a világhírű kegyhely feldíszítésére, mise- és egyéb alapítványokra. Februar 11-én d. e. 9 órakor volt Lour-desban, a híres bizilikában, az öreg mise. Az egész világ-ról összesereglett főpapok, papság és'hívek élén Császka Gy. érsek pontifikált, mert ő helyettesitette a pápát, őt bízta meg a pápa, hogy az ő nevében ezen a napon Lourdesban pápai áldást adjon. Ugyanaznap délután a vecsernyét a magyar búcsújárás másik vezére, dr Való Simon tartotta. A. világ minden tájáról érkezett zarándo-kok, az ajtatosságban nyilvánult magyar vezetes, magyar hegemónia láttára nagy buzgósággal imádkoztak a csodás fordulatok szent helyen XIII. Leo pápáért, I. Ferencz József apostoli királyért, a bucsujárásbau részt vett magyarokért s ezeknek szándéka szerint egész hazánkért.
Bizony ránk fér az ima is, az Isten irgalma is, - oly nyomorultan áll az ország ügye. A magyar zarándokok 12-én este indultak el Lourdesból Marseillen, Nizzán at Rómába a szent atyához hódolatra s a lourdesi zarándok-lasról mintegy beszámolóra. XIII. Leo pápa Császka Gy.
kalocsai érsek urat 20-án, dr Való Simont 21-én fogadta külön kihallgatásban. A mi jót hallhatott rólunk a pápa, azt szokása szerint nagy örömmel fogadta. Különös érdek-lődéssel tudakozódott a budapesti közp. papnevelő inté-zetről, annak növendékeiről, kikre s az intézet elüljáróira végül atyai áldását küldte.
Szerkesztőségi telefon.
Be nein mutatkozottnak : Valami mondani valónk van.
Addig a nagybecsű czikk nem közölhető. Kérem bemutatkozását.
Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő : Breznay Béla, hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár.
Budapest, 1894 Nagy Sándor könyvnyomdájából. (PapnÖ7elde-utcza 8. sz.)
Í4
íi®>
Megjelenik e lap heten-ként kétszer : szerdán és s z o m b a t o n
Előfizetési dij:
félévre helyben s posta-küldéssel 5 f r t . Szerkesztő lakása :
Budapest, VI., Bajza-utcza 14. sz.,
hova a lap szellemi részét illető minden küldemény czimzendő.
I l l
l Előfizethetni : minden E kir. postahivatalnál : E Budapesten a szerkesz-: tőnél, és N a g y Sándor l könyvnyomdájában, : IV., Papnövelde-utcza I 8. sz. alatt, hova a : netaláni reclamatiók is, : bérmentes nyitott : levélben, intézendők.
KATHOLIKUS EGYHÁZI, TÁRSADALMI ÉS IRODALMI FOLYÓIRAT.
ÖTVENHARMADIK ÉVFOLYAM.
Budapesten, márczius 3, 18.
I. Félév. 1894
TARTALOM. Vezêreszmêk es Tanulmányw: XIII. Leo pápa megkoronázásának évfordulóján. — A szabadelvüségről. — Dr Tódor József beszéde a képviselőház febr. 26-iki ülésén. — Egyházi Vudtsitái: B u d a p e s t : Még a Munkácsy képénél is nagyobb esemény. —
Irodalom. — Tárcza. A zene. Ünnepi költemény. — Hivatalos. — Vegyesek.
XIII. Lee pápa megkoronázásának évfordulóján.
Márczius 3-án.
% OREMUS
PRO PONTIFICE NOSTRO LEONE DOMINUS CONSERVET EUM
ET VIVIFICET EUM
ET BE A TUM FACIA T EUM IN TERRA ET KON TRAD AT EUM
IN ANIMAM INIMICORUM EIUS.
A szabadelvüségről.
„Vera rebus vocabula r e s t i t u a n t u r . "
IX. Pius, 1861. rnárcz.
18-iki allocutiójában.
II.
Néhai, r é g e s r é g i n a g y b á t y á n k r ó l , A r c h i m é -desről, azt j e g y e z t e fel a t ö r t é n e l e m , m i n t legne-vezetesebb dolgot, hogy az öreg u r v á l t i g azon t ö r t e az eszét, hol s hogy t a l á l h a t n a ő a földön kivül egy o l y a n p o n t o t , a h o n n a n ezt a m i jó-d a r a b v i l á g u n k a t , ezt a g y ö n y ö r ű s é g e s g y ö n y ö r ű f ö l d g ö m b ö t , a r a j t a levő m i n d e n h i ú s á g o k k a l e g y e t e m b e n , sarkaiból k i f o r g a t h a t n á ? A t ö r t é -nelem a z t i s f ö l j e g y e z t e ő kigyelméről, örök t a n u l s á g á r a az u t ó k o r n a k , hogy bizony n e k i azt a nevezetes p o n t o t felfedeznie nem sikerült.
S t u d j á t o k - e m i é r t n e m t u d t a ezt a p o n t o t felfedezni A r c h i m e d e s ?
Azért, m e r t , h a b á r a földgolyón kivűl k e -reste azt, mégis s z a k a d a t l a n u l a földre szegezve t a r t o t t a a szemét.
Ha m e g f o r d i t v a cselekedett volna az öreg
u r ; h a a földön k e r e s i vala azt a p o n t o t s sze-meivel s z a k a d a t l a n u l az égre n é z : o k v e t e t l e n ü l b e l e b o t l o t t volna v a l a m e l y i k l á b á v a l e g y i l y p o n t b a . Mert a h á n y porszemecskéből á l l ez a csélcsap lelkű, hol hideg, hol meleg, hol életet, hol h a l á l t dédelgető földgömb, a n n y i archimedesi p o n t v a n az ő vénséges vénségének a m e g g ö r b ü l t h á t á n egy l á t h a t a t l a n kéz á l t a l végigszórva.
I t t van p é l d á u l m i n d j á r t ez a piczi, p a r á n y i kis szó — „ha". H a e r r e a p o r s z e m n y i kis p o n t r a rááll az e m b e r , n e m c s a k e z t az a l a p j á -b a n véve n y o m o r ú s á g o s a n kicsi f ö l d g ö m -b é t , de
ezt az egész óriás világot k i l e h e t a leggyarlóbb észnek i s f o r g a t n i a s a r k a i b ó l . I t t a példa r á j a .
„ H a " nincs ez a v i l á g : a k k o r . . . nincsen ! N o s ? í m e csak egy „ h a " kell: és e l t ű n i k a világ m i n d -örökre. Persze csak egy f e l t é t e l a l a t t : h a az u t á n a f u r a kis „ h a " u t á n — igazság következik.
H a B e t h l e n Gábor gróf országos képviselő u r e n n e k a kis m a g y a r „archimedesi p o n t n a k " , en-nek a „ h a " - n a k a S á m s o n é n á l milliószorta sám-sonibb e r e j é t i s m e r t e v o l n a : a képviselőház f e b r . 26-iki ülésében vagy m á s t m o n d o t t volna, m i n t a m i t m o n d o t t , t . i. hogy „azt, hogy mi a szabad-elvüség,, soha senki sem fogja, sem e Házban, sem e H á z o n kivül m e g h a t á r o z n i " , — vagy egy-á l t a l egy-á b a n n e m m o n d o t t volna s e m m i t ; „ t a c u i s s e t et philosophus m a n s i s s e t " ; a m i u t ó v é g r e is t a l á n legokosabb l e e n d e t t volna az a d o t t körül-mények k ö z ö t t .
Mert a „ h a " , kérem, az ő fensőbbséges, m i n d e n e k e t , m é g a l e g o k o s a b b n a k látszó nagy-m o n d á s o k a t is f e n e k e s t ő l f e l f o r g a t ó erejét
Beth-e l
W
m
life
m
S I E
I I i p
<SáUie
m% mit
il
S l j i gf l j | 6
ö l i i f
í r f
I i i
I g !
á EIS<$\lß
4if
Ii
m
m•••••••••••(••••I 1 '»•••• "•1 ••>•*• ••••••••••• i m m ï ^