A millenniumi ünneplés országgyűlésünk által tervezett
sorrendje.
A képviselőháznak az a bizottsága, melyet az ezred-év megünneplése dolgában tett miniszterelnöki előterjesz-tés megvitatására küldtek ki, elkészült feladatával. Letár-gyalta a miniszterelnöknek mind a két előterjesztését, a bennük foglalt indítványokat elfogadta és elkészítette a nagy ünnep teljes programm-tervezetét. A bizottság jelen-tése összefoglalja azokat az alkotásokat, a melyek a mil-lennium megörökítésére, a honalapítás emlékének megün-neplésére szolgálnak és megemlékezik azokról az ünnepsé-gekről is, a melyek ország-világnak a magyar állam ezer-éves fenállását fogják hirdetni.
A képviselőház bizottságának jelentése hivatalos do-kumentálása a nagy millenniumi mozgalomnak, és noha elolvasása nem egyszer sajnálkozást keltett bennünk azon, hogy az ünnep terveinek elkészítéséhez későn fogtak és a vallási oldal tekintetében nem tudtak nagyszerű, magasztos elhatározásra emelkedni, hazafias örömmel látjuk belőle mégis, hogy az ünnep ugy-ahogy, méltó lesz az eszméhez, hogyha az ünnepi aktusok és alkotások itt-ott még kiegé-szítést fognak nyerni.
A jelentés igy szól : Tisztelt képviselőház !
A nemzet összes rétegei által egyhangúlag s minden-féle alakban kifejezett ama kivánatot, hogy az államalapí-tás ezeréves évfordulója, a nemzet életében ily kiváló tényhez méltóan legyen megünnepelve, a bizottság egy-hangúlag jónak tartja; és midőn a miniszterelnöknek erre vonatkozólag mult évi február 4-ről kelt előterjesztésében és folyó évi január 28-ról kelt s itt tisztelettel bemutatott pótelőterjesztésében foglalt nézeteket ugy általánosságban, mint részleteiban elfogadja és azokat az alábbiakban ki-fejtendő kiegészítésekkel elfogadásra ajánlja: a kormány által is elfoglalt és megjelölt amaz álláspontra kiván he-lyezkedni, hogy ezen ünnepségeknél a fősuly ne a látvá-nyosságra, hanem a maradandó alkotásokra legyen fektetve, hogy azokban fel legyen tüntetve a nemzet egész ereje, hogy ott kifejezésre jusson ezen ezerév minden nevezete-sebb momentuma, hogy ünnepe legyen az az egész ország-nak, az egész nemzetnek, az ország minden polgárának.
E nézetek megvalósításánál s a teendő intézkedések megállapításánál azonban kénytelen volt tekintettel lenni a bizottság az idő rövidségére, mely a momentumtól elválaszt s mely nagyobb művészi alkotások kivitelét, de sőt ezek előkészítésének s tervezésének befejezését is lehetetlenné teszi, — .és a pénzügyi szempontra, mely a nemzet anyagi erejének kímélését s az előkerülhető kiadások mellőzését teszi parancsoló szükségességgé.
Az összes intézkedések, melyek az államalapítás ezred-éves évfordulójának alkalmából végrehaj tandók lesznek, három főcsoportra oszlanak :
Oly állandó természetű alkotásokra, melyek nem az ezeréves fennállás megünneplése^ alkalmából kezdeményez-telek, de sőt nem is képezik ugyan szorosan vett
alkat-részeit az ünnepségnek, hanem a melyek mivelődési, gaz-dasági és alkotmányos állapotaink fejlesztésére, az ország viszonyai és anyagi erejéhez képest lehető nagy és állandó eredmények elérését czélozzák; s a melyek az által, hogy a kitüzöttnél rövidebb idő alatt fognak létesíttetni, a nemzet fiai erőkifejtésének, ugy a szellemi, mint anyagi téren ujabb fényes példáját fogják szolgáltatni. Az állan-dóság jellegével biró oly alkotásokra, melyek egyenesen az államalapítás és fennállás megünneplése alkalmából létesít-tetnek és azok jelképesésére szolgálnak és a szorosan vett megünneplésre, magára az évforduló jelentőségének megtes-tesitését czélzó ünneplésekre és ideiglenes alkotásokra.
Mindez intézkedések megtételére nézve magáévá teszi a bizottság a kormánynak azt a kivánatát, hogy az érint-kezésnek közte és az országgyűlés mind a két háza közt folytonossá és bensővé leendő tétele érdekében és ennek biztosítására 60 tagból álló országos bizottság küldessék ki, melybe a képviselőház 40, s a főrendiház 20 tagot választ.
Az összes czélbavett alkotások és ünnepségek csak ugy szervezhetők helyesen, ha azok lehetőleg egyöntetűen és egységesen terveztetnek s hajtatnak végre ; és kétség-telen, hogy ennek elérése végett az egyetlen lehető mód az, a melyet a kormánynyal egyetértőleg a bizottság javasol.
Az ekként szervezett parlamenti bizottság hatásköre abból állana, hogy a kormány felelősségének és intézkedési ha-táskörének érintése nélkül, a kormánynyal folytonos érint-kezésben, tanácsadó, kezdeményező és ellenőrző testületet képezne, nemcsak az állami költségvetésben fedezést nyerő intézkedésekre nézve, hanem egyszersmind az összes egyéb tervbevett alkotásokat és ünnepségeket is tekintetbe véve,
— azok közt a kellő összhangot létre hozná, az egész akcziót irányozná és a helyes mederben megtartaná.
Azon intézkedésekre nézve, a melyek nem az állam-alapítás alkalmából kezdeményeztettek, de melyek végre-hajtása lehetőleg akképpen fog vezettetni, hogy az ezred-ünnepi évben fejeztessenek be s igy azok felavatása az ezredünneppel mégis bizonyos kapcsolatban lesz s amelyek állandó eredményeket biztosítani hivatvák, örvendetes tudo-másul szolgálhat, hogy az 1896-ik évig lehetőleg 400 uj népiskola fog felállíttatni, a mi a közoktatásügyi állapotok-ról szóló jelentésekben kimutatott szükség nagy részének csakugyan megfelel, másrészt pedig helyes arányban áll ama tanerőmennyiséggel, a mely a közoktatásügyi kormány rendszeres eljárása következtében rendelkezésre áll a leg-közelebbi években és a mely az uj népiskolák kellő ellátá-sára szükséges.
Épp ugy teljesen megfelel a gyakorlatilag érzett szükségnek azon intézkedés, mely az iparművészeti muzeum és iskola uj épületének már az 1896-ik évre leendő elké-szítésére vonatkozik, a mi kétségtelenül nagy mértékben orvosolni fogja az intézménynek eddig oly élénken érzett hiányait, és a már szépen fellendülő művészetnek s művé-szeti iparnak felvirágzását és a nyugoti országok iparmü-vészetével való versenyképességét biztosítani fogja.
A miniszterelnök előterjesztésében nem foglalt, de már a kiállítási előmunkálatokkal kapcsolatosan, ugy a sajtóban, mint egyes illetékes hatóságoktól megvitatott és részben már tervbe vett intézkedések közül kiváló figyel-met érdemel a kormány hozzájárulásával létrejött uj
mű-csarnok építésének terve. Nemcsak a magyar művészet felvirágzásának emelésére általánosságban szükséges ez, de kívánatossá teszi egyúttal, hogy a Képzőművészeti Társulat kiállításai, tehát az összes hazai szépmüvészettel foglalko-zók müveinek közszemlére bocsátása az eddiginél kedvezőbb módon biztosíttassák.
A mai igényeknek megfelelő kiállítási helyiség léte sitése alkalmat szolgáltat arra, hogy a jelenkori külföldi szépművészet kiállításainkat nagyobb mérvben keresse föl és ugy a hazai közönség, mint a magyar művészek által behatóbban tanulmányozható legyen. Igaz, hogy az épület rendelkezésére bocsáttatik, illetőleg tulajdonává leend egy nem állami intézménynek, hanem voltaképpen magántársu-latnak, de az elérendő czél a hazai művelődésre nézve oly nagy fontossággal bir, hogy ez a társulat kétségtelenül megérdemli, hogy közhasznú feladatának megoldásában egy-részt az állam, másegy-részt a főváros törvényhatósága által támogattassék.
A királyi Kúriának, valamint a budapesti királyi ítélő-táblának befogadására szolgáló Uj igazságügyi palota fel-építése a millenniumra rég érzett hiányt pótol s ennek elkészülése méltó mozzanata az ezredéves ünnepségnek.
A Budapesten építendő két uj lúd és a fővárosnak ezzel kapcsolatos rendezése épp ugy, mint a Károly ka-szárnyának és az Újépületnek megváltása a katonai kincs-tártól, mig egyrészt uj csatornákat nyitnak az óriásilag fokozodó közlekedés lebonyolítására, másrészt ismét ujabb tényezőkként biztosítják a főváros emelkedését és fej-lődését. Bizonyos tekintetben legfőbb mozanat a Vas-kapu szabályozásának foganatosítása ama intézkedések közt, amelyek nem képezik szorosan vett alkatrészét az államalapitás ezredéves megünneplésének. Ott a ma-gyar állam oly müvet létesít és fejez be, amely-nek létesítése nemzetközi szerződésen alapul és az összes európai hatalmak által követeltetett és biztosíttatott annak idején. Kívánatos, hogy 1896-ban netalán megtart-ható megnyitási ünnepség a millennáris ünnepségekkel ho-zassék kapcsolatba s oly módon rendeztessék, hogy azáltal külsőleg is kifejezésre jusson az erkölcsi eredmény, amelyet a magyar állam kivívott ez óriási műnek sikeres végre-hajtásával.
Nem kerülte el a bizottság figyelmét a gellérthegyi czitadella megszűnése és a Gellérthegy orma miként való felhasználásának kérdése sem.
Mivel azonban kétségtelen, hogy a Gellérthegy fővá-rosunk látképének legszembeötlőbb részét képezi, s igy an-nak helyes felhasználása a főváros külső megjelenésére a legnagyobb fontossággal van ; s mivel kétséget nem szen-ved, hogy egy nem sikerült alkotás a Gellérthegy ormán örökké boszantó, sőt lehangoló volna, a mennyiben az oda emelendő épületnek vagy épületeknek nemcsak külső meg-jelenésükben, hanem rendeltetésükben is méltónak kell len-t niök-Magyarország fővárosának fontosságához : éppen azér s különös tekintettel a rendelkezésre álló idő rövidségére a bizottság a Gellérthegy dekorálásának kérdését a későbbi jövőnek kívánja fentartani, az ezredéves ünnepségekkel
ösz-szeköttetésbe hozhatónak nem tartja.
Figyelmébe ajánlja azonban a kormánynak, hogy ezt a kérdést alaposan tanulmányozva, annak megoldását
RELIGIO.
mozdítsa elő s oda hasson, hogy a megoldás az illető tényezőkkel együtt alkalmas időben és oly módon történ-jék, hogy az minden tekintetben megfeleljen a Gellért-hegy sajátszerű fekvésének s méltó legyen az országhoz és fővároshoz.
Első amaz intézkedések között, melyek egyenesen a honalapítás és ezeréves fennállás megünneplésére és jel-képzésére szolgálnak, azoknak a helyeknek obeliszkekkel vagy más hasonló emlékekkel leendő megjelölése és igy a vidéknek ez által is az ünnepség szinterébe vonása, amely helyekhez a honfoglalás egyes főbb mozzanatai fűződnek, vagy ily emlékek elhelyezésére kiválóan alkalmasak.
Árpád és vezérei emlékére hét ilyen pontot jelöl meg a bizottság, hová lehetőleg kőből, de mindenesetre szikla-szilárd, hosszú időre szóló anyagból készülő, nagyobb költségbe nem kerülő s egymástól eltérő alakú emlék-oszlopok lennének állitandók. Es pedig:
I. A munkácsi várhegyen, mint azon a ponton, ahol a vereczkei szoroson beköltözött magyarjaival Árpád első megállapodását tartotta és az elfoglalandó uj haza bizto-sítására a legelső erődöt emelte.
II. A nyitrai Zoborhegyen, Nyitra várának s vele az északnyugati országrészek elfoglalásának és Szvatopluk morva nagyfejedelem vezére, Zobor legyőzésének em-lékére.
III. Az ország nyugati határpontján, a Morva vizé-nek a Dunába torkolásánál fekvő sziklára épült dévényi vár romjain, mely vár már a honfoglalás előtt, a morva
fejedelmek idejében, mint ezek egyik székhelye fenn-állott, s a honalapitást közvetetlenül követő idők har-czaiban — mint határvár Pozsonynyal együtt szerepelt.
IV. Pannonhalmán, amelynek hegyére Pannónia meghódítása után a honszerző Árpád fellovagolván, a honalapitás szerencsés befejezéseért hálákat adott, s a dunántuli országrészt a saját nemzetsége telephelyéül vá-lasztotta ; és amely ponton Szent-István éppen nagy őse, Árpád iránt való kegyeletből, az ország legelső főmonos-torát alapitá.
Y. A zimonyi várhegyen, amely a már Árpád által meghódított Szerémségnek s vele a magyar birodalomnak déli határkövét — Belgráddal szemben — képezte s ké-pezi és amely helyen későbben a Magyarország, sőt az egész kereszténység egyik legdicsőbb hőse, Hunyady János, nemes lelkét Kapisztrán karjai között kilehelte.
VI. A tiszta magyarság lakta alföldi sikon, Puszta-szeren, — a régi templom romjai mellett — mint ahol Árpád és vezértársai a legelső nemzetgyűlést tartották, s ezredéves alkotmányunknak alapjait lerakták.
Végre ami az erdélyi részeket illeti : miután a hon-foglalás némely eseményével állítólag kapcsolatos Deés, de különösen Esküllő félreeső fekvésüek, igy emlékoszlop
állítására meg nem felelők.
VII. A brassói Czenk-hegy ormán, mely az ország legdélkeletibb városa, s a székelyföld háromszéki síksága felett emelkedik, s a keleti közlekedésünk fővonalát
ké-pező predeáli vasút alatta halad el és amely páratlanul regényes fekvésénél fogva egy ily nagyobbszabásu emlék-oszlop felállítására rendkívül alkalmas.
Ezen intézkedéssel kapcsolatban amaz óhajának ad
kifejezést a bizottság, hogy a vidék egyes városaiban ter-vezett szobroknak leleplezése az ezredéves ünnepségekkel hozassék kapcsolatba, amint az a kolozsvári Mátyás-szobor és a székesfejérvári Szent-István-szoborra nézve máris tervbe van véve.
Az ezredéves fennállás jelképzésére szolgáló állandó alkotások között kétségkívül a legnagyobb fontossággal bir a második, a magyar állam megalapítását jelképező szobornak illetőleg diadalívnek, vagy ehhez hasonló épít-ménynek felállítása, illetőleg felállításának törvényhozási-lag való elrendelése.
Kétséget nem szenved, hogy ez kiváló remekműnek a millennium alkalmából leendő létesítése, mely a magyar állam megalapításának művészi szimbólumát képezné, a közvélemény által mindenféle alakban követeltetett és számos terv lett ugy a legilletékesebb helyen, mint a nagyközönség körében ez irányban felvetve.
Kétségtelen az is, hogy eme alkotásnak semmiféle czélszerüségi rendeltetése nem lehet, éppen mert szimbóluma kell, hogy legyen a nagy ténynek ; de az is bizonyos, hogy egy szobor, vagy szobroknak sorozata maga épp oly kevéssé elegendő e ténynek kellő kidomboritására, amiképpen egyes festmény vagy festménysorozat nem képes reá. Hasonló feladatokat számtalanszor megoldottak az ókor klasszikus korszakától fogva napjainkig. Mindannyiszor, amikor nagy, vagy legalább a nemzetek életére nézve nagyoknak tar-tott eseményeket igyekeztek ily módon jelképezni és ünnepelni, a megoldás mindenkor egy tisztán csak mű-vészi rendeltetésű építkezés volt, amelyen azután ugy a plasztikának, mint a monumentális festésnek kellő tere nyilt, hogy az épület nagy arányaival kifejezett monu-mentalitáshoz az alkotás specziális jelentőségét hozzákap-csolják és kifejezésre juttassák. Leggyakoribb, de a bi-zottság nézete szerint leginkább megfelelő alakja az ily épületnek a kormányelnök pótelőterjesztésében részle-tesen ismertetett, sőt a rajzban is bemutatott diadalív, vagy más ehhez hasonló építmény. Ez alkotás a fővárosi közlekedés valamely góczpontján olyképp lenne áliitandó, hogy szakadatlanul nagy néptömegek figyelmét ugy vonja magára, hogy azért a forgalmat mégse akadályozza és óriás méreteivel folytonosan az állandóság érzetét idézze fel, szemben a körülötte és alatta sürgő mindennapi te-vékenységgel. Ez alkotáson azután az allegorikus és egyes kiváló egyéneket ábrázoló szobrok, a domborművek soro-zatai, mozaikban, vagy falfestésben megörökített képek, nemcsak egyes nagy egyént és nagy eseményt fognak dicsőíteni, hanem az évszázadok legfőbb mozzanatainak és egyéniségeinek ábrázolására kellő tért és alkalmat fognak szolgáltatni. Az ünnepség czélja igazolja s igy talán külön említésre sem szorul, hogy az emléken, vagy azzal összeköttetésben a domináló főalak má9, mint a nagy honalapító Árpádnak lovasszobra nem lehet.
Harmadik azon állandó jellegű intézkedések között, amelyek az ezeréves ünneplés alkalmából végrehajtan-dók lesznek, a kormány pótelőterjesztésében is részletesen ismertetett és ajánlott szépmüvészettörténeti muzeum ala-pítása, illetőleg létesítésének törvényhozásilag leendő biz-tosítása. Előfeltételét és lényeges kiegészítését fogja ez képezni a felállítandó uj műcsarnoknak, sőt annál sokkal nagyobb rétegeire a haza lakosságának volna hivatva üdvös hatást gyakorolni s a művészet iránt való fogékony-ságot állandóan ébren tartván, ezzel a hazai közművelt-ség niveaujának emeléséhez hozzájárulni. E czélra az állam rendelkezik már egyes létező intézetekben a gyűjte-mények igen tekintélyes csoportjával, tudniillik az országos képtárban egy tekintélyes régi kép-, rajz- és nyomtatvány-gyüjteménynyel, a Nemzeti Muzeum képtárában egy idővel
érdekessé és tanuságossá fejleszthető modern képgyüjte-ménynyel és a Nemzeti Muzeum régiségtár-osztályában egy tulajdonképpen közvetlenül oda nem tartozó tö-redékével egy plasztikai gyűjteménynek. E különböző sorozatok egyesítésével a jelenleg alacsony árfolyam mel-lett megvásárolható képekkel s az eredetiben, vagy másola-tokban megszerezhető szobrokkal oly gyűjtemény állítható már most is össze, amely nem túlságos nagy befektetés mellett csakhamar az európai hasonló közintézetek között tekintélyes muzeumma lenne fejleszthető és amely nem-csak meg fogna felelni egy müveit ország fővárosában levő szépművészeti muzeumhoz fűzött igényeknek, hanem amely alkalmas lenne az Ízlésnek és ezzel az egész szel-lemi fejlődésnek olyan tápot adni, hogy jövőre nem lesz okvetetlenül szükséges sem művészeinknek, sem közönsé-günknek a külföldre vándorolni avégből, hogy fogalmat nyerjenek a szépmüvészetek remekeiről és az emberi for-maérzés fejlődéséről.
Kívánatosnak tartja a bizottság s kifejezést ad ama reményének, hogy a történetirás terén szintén jöjjenek létre ez alkalomból a nemzet ezeréves múltját főbb mozza-nataiban ismertető, erre illetékes egyének által megirt s teljes hitelt érdemlő müvek.
Ami az államalapítás ezredik évfordulója megün-neplésére rendezendő ünnep alkalmából 1896-ban végbe-viendő szertartásokat és ideiglenes alkotásokat illeti, azok közül kizárólag az országgyűlésnek ténye Magyar-ország ezredéves állami fennállásának ünnepies konstatá-lása és méltatása az országgyűlés két házának lehetőleg már a parlament uj palotájában megtartandó együttes ünnepies ülése által, az ezredévi állami fennállást méltató ünnepi beszéddel és az országgyűlésnek kódolásával a király előtt.
A törvényhozás biztosította és az ünnepség muló természetű alkotásai közt legfőbb gyanánt az országos kiállitást statuálta, amelynek keretei az 1892: II. t.-czikk által világosan körül vannak írva ; és pedig ugy, hogy annak történeti része hivatva van Magyarországnak kellő meg-ismertetésére ezredéves fejlődésében a honfoglalás óta, mindazon emlékek által, amelyek e fejlődésnek hiteles képét adják, a jelenkori kiállítás feladata pedig az or-szág műveltségi állapotát minden tekintetben feltüntetni.
Az országos kiállításnak semmi esetre sem lesz kárára, ha tartama alatt az a nagy hazai és külföldi közönség, amely az ezredéves évforduló ünnepségeinek és a kiállí-tásnak látogatása végett a fővárosba fog özönleni, a ki-állításon kívül egyszersmind bő szellemi élvezeteket és tanulmányozására való anyagot fog szemlélhetni és ala-posan megismerhetni. Kétségtelen, hogy a fővárosban lé-tező közgyűjteményeken és színházakon kívül az ezred-éves ünnepség és a kiállítás jelentőségét fokozná még az is, ha a hazánkban létező számos régi műkincs, amely az országos kiállítás történeti csoportjának keretébe nem illik, minthogy nem magyar honpol-gárok alkotásai, vagy nem készültek magyar honpolhonpol-gárok számára és a magyar történettel, illetőleg Magyarország fejlődésével semminemű kapcsolatban nincsenek, de azért nagy művészi becsük által méltó tárgyai a tanulmányo-zásnak és szellemi élvezetnek, külön kiállításokban a kö-zönségnek hozzáférhetővé tétetnének.
Az összes felekezetek által tartandó hálaadó isteni-tiszteletek ünnepies szertartásai biztositandók, természetes a kormánynak és a törvényhozásnak a millenniumra ki-küldött bizottsága által.
Végre egy történeti fölvonulás, mely történethű jel-mezekben bemutatná az ország egykor létezett minden rendének és osztályának a lefolyt ezer év alatt főbb
kor-szakok szerinti múltját, szintén oly érdekes látványossá-I got képez és oly sok tekintetben foglalkoztat, áthatja a
hazai ipart és művészetet, hogy annak kellő előkészítése, szervezése, szóval létrejöttének biztosítása, az ünnepség programmjának méltó tárgyát képezendi; de éppen mivel az összes tervbe vett intézkedések közül leginkább bir csak a látványosság jellegével, annak költségei nem képezhetik a törvényhozás, illetőleg az országos költségvetés tárgyát.
Nincs kétség, hogy a különféle egyének és testületek, a melyek az ily természetű menetekben résztvenni hivatvák, e költségeket szívesen fogják elvállalni, miképpen az hasonló esetekben a külföldön megtörtént és a programm e pont-jának ^létrejöttére elegendő, ha a kormány és a törvény-hozás " bizottsága által a kellő szervezetnek és a kivitelnek terve elkészíttetik.
A midőn a fentebbiekben szerencsénk van nagy vo-násokban ismertetni és elfogadásra ajánlani amaz intézke-déseket, melyeket az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából végrehajtandóknak vélünk, tisztelettel kérjük a képviselőházat elhatározni :
Az ország ezeréves fennállása évfordulójának e tény-hez méltó megünneplését; tudomásul veszi ezen jelentést és magáévá teszi amaz általános irányeszméket, melyeket a bizottság az ezredéves ünnepség megtartására nézve a miniszterelnök előterjesztései alapján a Háznak bemutatni szerencsés volt; Budapesten egy hatvan tagból álló bizottság kiküldését, melybe negyven tagot a képviselő-ház, husz tagot a főrendiház választ, mely a kormány-nyal egyetértőleg folytonos érintkezésben, az ezen jelen-tésben kifejtett nézetek alopján kezdeményező, tanácsadó s ellenőrző hatáskörrel bir mindama intézkedésekre
Az ország ezeréves fennállása évfordulójának e tény-hez méltó megünneplését; tudomásul veszi ezen jelentést és magáévá teszi amaz általános irányeszméket, melyeket a bizottság az ezredéves ünnepség megtartására nézve a miniszterelnök előterjesztései alapján a Háznak bemutatni szerencsés volt; Budapesten egy hatvan tagból álló bizottság kiküldését, melybe negyven tagot a képviselő-ház, husz tagot a főrendiház választ, mely a kormány-nyal egyetértőleg folytonos érintkezésben, az ezen jelen-tésben kifejtett nézetek alopján kezdeményező, tanácsadó s ellenőrző hatáskörrel bir mindama intézkedésekre