• Nem Talált Eredményt

EGYBÁEI TUÍtOSITASOK

In document Religio, 1898. 1. félév (Pldal 25-31)

Budapest, jan. 8. Hogyan jött létre Győr és vidéke számára a katholikus munkásegyesület. —

Elmondja a következő leirás, a melyet minden püs-pöki város papságának figyelmébe ajánlunk, miután az egyház és a dolog természete kívánja, hogy minden püs-pöki székváros egy-egy központjává legyen a korszerű katholikus akcziónak.

Lássuk a győri példát.

„Győrre is el-elrándultak a budapesti szocziálista izgatók és nagyhangú plakátokon hívogatták a győri iparosokat a gyári munkások gyűléseikre. Éber figyelem-mel kisérte e népes gyűléseket Giessivein Sándor dr győri kanonok és Abday József, nyug. plébános, sajná-lattal látták, hogy a szocziálista tanok mint a futó tűz ugy terjednek, főleg a gyári, de a magáu műhelyekben is, de még a győrvidéki falvakban is megkezdték a szo-cziálista gyűléseket.

Giesswein Sándor dr és Abday József időt és fárad-ságot nem kímélve, számtalanszor megjelentek a győri szo-cziálisták között és örömmel tapasztalták, hogy azok nagy része nem ért egyet a zsidó szocziális izgatókkal és őket keresztény érzületüktől megfosztani még nem sikerült.

Ezeket tehát magok köré gyűjtötték és Giesswein dr megígérte nekik, hogy sorsukat szívvel-lélekkel föl-karolja. Elment Bécsbe, hogy még behatóbban megis-merkedjék az ottani virágzó keresztény szocziális munkás-egyletekkel.

És január 2-ára összehívta már a győri és győrvi-déki keresztény munkásegyesület alakuló gyűlését. Mint-hogy 200 iparos és munkás jött össze, kik a legnagyobb csöndben és figyelemmel halgatták a sorsukat szivén viselő kanonok lelkes beszédét. Az egyesületnek, mely kizár minden politikát, czélja: a keresztény munkások vallás-erkölcsi érzületét ápolni, szellemi képzettségét fejleszteni és anyagi jólétét előmozdítani, igy a szoczáldemokrácziával szemben XIII. Leo szentséges atyánk által a munkáskér-désről kibocsájtott körlevélben kifejtett keresztény-szo-czi.ális elveket társadalmi uton terjeszteni. Oly elragadó volt Giesswein kanonok beszéde és oly meggyőző erejű, hogy a jelen levő rendőrtisztviselő, Szanter József stb.

rendőrkapitány legott kijelentette, hogy ő is beáll pártoló tagnak.

Rendes tagok gyanánt azonnal 51-en jelentkeztek, kik hetenkiut 5 kr, tagdijat fizetnek, melyből betegeiket, özvegyeiket, árvaikat segélyezik.

Hahnekamp György kanonok azonnal 22 frtot tett be az egyesület pénztárába, melynek gondozója Abday József, nyug. plébános lett, mig elnökké óriási lelkese-déssel Giesswein Sándor dr. kanonokot választották, ki az u j egyesület alapszabályait jóváhagyás végett a minisz-terhez fölterjeszti."

3*

Gyulafehérvár. Az erdélyi egyházmegye hódoló fel-irata X I I I . Leo pápa ö szentségéhez gyémántmiséje alkal-mából. —

Beatissime Bater !

Hac die solemni, qua Tibi divina bonitas sexagesi-mo iam anno coeleste mysterium altaris pro salute totius mundi offerre concessit, — ego episcopus, clerusque mihi commissus, fidelesque mei charissimi, profundissima reve-rentia ad pedes Tuos provoluti, Tibi ex corde pleno gratulamur de tanto divinae clementiae argumento, simul-que vota nostra ardentissima proferimus, Tibi Christi Salvatoris Nostri in terris Vicario.

Fideles mei nondum Te viderunt et tarnen nove-runt et Te super omnes venerantur mortales, cum sciant Te summum esse Pastorem tercentorum millionum, qui vocem Tuam ceu Christi vocem audiunt.

Procul es a nobis, et tamen notum omnibus Te duodecimum lustrum sacerdotii celebrare et cum totius orbis terrarum iubilantibus et ipsi jubilant.

Noverunt Te hominem quidem, ast plus quam ho-minem, quia Omnipotens et Rex gloriae in manus Tuas deposuit claves regni coelorum solvendi ligandique divi-nam potestatem.

Noverunt Te mortalem esse, ast supernaturale in Te venerantur elementum, quo divina et immortalia ad salutem nostram operaris.

Stupentes mirantur, non dari phaenomenon, utcun-que mirabile illud sit vei cuiuscunutcun-que momenti, quod adeo celeribus suavibusque alis pervolare totum quiret orbem ad dissitissimas usque insulas oceani, quam solem-nitas pervolat a Te celebranda; — nova sane in firma-mento si fulgida apparerent astra, non adeo commove-rent hojninum animos, quam ubi auditur Christi Yicarium diem agere sibi charissimum.

Yere vel per hoc clarissime nobis patet, quid sit Ecclesia catholica a Christo fundata, quidque illa mirabilis unio et unitas fidei et amoris, quae nationes diversissimas ceu membra unius corporis coniungit, et quanta sit illius dignitas, cuius vel recordatio suavissimo gaudio corda replet omnium, et pro cuius prosperitate oculi et manus ardentissima ad coelum tolluntur oratione.

Agnoscimus Te révéra columnam esse veritatis, p a -ratum ipsam vitam millies sacrificare, sed non veri-tatem.

Agnoscimus Te columnam esse fortitudinis, timerei quia corruere nesciam, cum Tibi ex ore Yerbi lucarnati pateat, coelum et terram potius pereundum, et cum terra thronos altissimos, et firmissimos, quam vel iota anum aut apex dogmatum fidei vel praeceptorum moralitatis pereat.

Agnoscimus Te focum esse amoris illius, quem hausisti ex corde divini Salvatoris, quique Tibi indidit, ut commovearis ad levissimam filiorum tuorum miseriam, et flere debeas cum flentibus sicut et gaudere novisiti cum gaudentibus; ut ad exemplum Incarnatae Misericordiae oberrantes oviculas magno dolore advertas patienterque per annos expectes reditum earum ad ovile pacis et bea-titudinis, neve deterrearis per indifferentem et obstinatum animum, verum derisus, contemptus, proditus, magis

ac-cendaris ad vehementius amandos eos, quos adeo dilexisti et ingratos invenisti.

Tu es ille, per quem Filius Dei unitatem illam effici desiderat, quam in ultimo vitae suae momento multa prece flagitabat, „ut sint unum, sicut et nos" (Joa. 17, 11.), ut in unam familiam congregarentur, qui sibi prius iniqua mente occurrerunt, sint uni in principiis, uni in eodem fine prosequendo, uni in totius vitae ratione, velut membra unius familiae dilectissima.

Sanctissime P a t e r ! fideles mei, circumsepti elementis maxime divergentibus, banc unitatem una mecum ex toto corde exoptant ; experiuntur enim oculisque clarissime vident, sine catholicismo misere ipsum ruere Christianis-mum, ubique enim cernitur sopor mortis, ubi catholica non fulget Veritas, ubique in frusta divulsi iacent aridi et infructuosi, quia deest, qui unitatem tueatur ; — ruere cum catholicismo ipsam vitam socialem, quae sine aucto-ritate et libertate existere n e q u i t ; suprema vero Tua auctoritate sublata, quamlibet ruere auctoritatem comper-tum est, et sublata libertate servitus, quae tyrannis homi-num et passiohomi-num, subsequitur.

Tibi vere, et Praedecessoribus Tuis ingentibusque eorum sacrificiis debemus, quod adhuc vivere, fidemque aliquali libertate profiteri nobis liceat ; magna enim series Pontificum libenter suam in exilio sacrificabant libertatem,

ut nos libertate gauderemus. Ideo toto corde, et omnibus viribus amplectimur columnam illam firmissimam, quae sola humanae societatis libertatem salvam inconcussamque continere valet.

Probe perspicimus, in hac unitate sola consistere nostram salutem. Teste enim P a u l o : „ U n u m corpus et unus Spiritus, sicut vocati estis in una spe vocationis vestrae. Unus Dominas, una fides, unum haptisma, unus I)eus et Pater omnium, qui est super omnes et per omnia et in omnibus nobis.* (Ephes. 4, 4.) Sicut enim radius a sole divulsus lucere desinit ; ramus ab arbore abscissus emoritur ; rivus a fonte separatus paludis instar putre-scere debet : sic et nos, non intime coniuncti cum Christi Yicario, ad exemplum fratrum nostrorum errantium vitam pro coelo vivere desineremus, et de gloria aeterna actum foret ; quis enim praemium a Christo, Rege Gloriae dandum attingere valebit, qui avulsus a Christo vivat? P e -regrini sane foremus, imo hostes — ipso Christi t e s t e :

„qui non est mecum, contra me est, et qui non congre-gat mecum, spargit." (Math. 12, 30.)

Gratulamur nobis de magna ilia gratia, quod fîlii huius regni divini, iam per 18 saecula firmiter in continua persecutionum rabie consistentis, esse nobis liceat; quod sub umbra illius arboris, ex minimo ortae semine, sed ramos modo per totum terrarum orbem diffundentis

commorari, et de fructibus ejus beatissimis vesci fas sit.

Libenter Tibi, Beatissime Pater, promittimus, nos in hac unitate persistere velle ad mortem usque, scientes ex verbis S. Cypriani : Deum non posse Patrem illorum esse, qui Ecclesiam non matris instar habent.

Ast promittimus etiam nos, oratione multa, bonoque vitae exemplo et charitate patienti in fratres nostros er-rantes — eo allaboraturos, ut eos ad obedientiam filialem Tibi, Patri amantissimo, praestandam commovendo ad Cor

23 RELIGIO.

divinum et salutem aeternam reducamus ; probe enim scimus, hoc esse mandatum Christi, ut nos invicem dili—

gamus, sicut ipse dilexit nos : haue esse legis E j u s essen-tiam, ut sit inter nos cor unum et anima una, sine qua cordis dispositione, teste Paulo, nec fides, quae montes transferre valet, nec bonorum in pauperes distributio, nec ipsum martyrium prodesse possit.

Videmus Te, Sanctissime Pater, nimium dolentem in his calamitatibus, quibus Ecclesia mater nostra ab ipsis suis filiis et filiabus undique opprimitur. Portae inferi nova rabie novisque artibus oppugnant corpus Christi mysticum, cuius caput visibile in Te veneramur. Magna-que ut mare est contritione matris nostrae proin et Tua, Beatissime Pater, ob odium, malitiam et amentiam eorum, quos Ecclessia enutrivit et exaltavit. Vere, sicut Christus ita et Tu eius Yicarius, feile potaris et aceto ad praesens usque momentum !

Ast hoc Tibi sitsolatio, nos in hac contritione Tua — non esse insensatos. Lugemus Tecum, sed et pugnabimus Tecum. Vindicabimus fidem nostram, quam a Christo Salvatore Te nuntiante aeeepimus ; pugnabimus una cum Martyribus, qui pro hac fide conservanda bona terrena omnia, vitam ipsam et sanguinem dederunt ; eo erimus, ne quis nostrum audeat dubiis, sannis, ne dicam blas-phemiis, limpidas ill as sanae dectrinae aquas turbare, quibus cultissimi omnium temporum sitim suam erga altiora sedarunt, et minus culti levamen solamenque inde hauserunt.

Pugnabimus pro salute nostra aeterna, quam hostes nostri calumniis in Ecclesiam prolatis, aut insanis doctri-nis fidem nostram subvertere conando, nobis eripere et aditus ad fontes vitae destruere adlaborant, ut a paseuis salutaribus in deserta inaquosa seducamur, ubi amissa aeterna beatitudine, miseria temporalis et aeterna nobis aeque ac ipsis obveniat.

Benedic nostris conaminibus Sanctissime Pater ! et in preeibus Tuis efficacissimis commenda me Christo Salva-tori, clerumque meum et fideles mihi commissos, qui per saecula ingentia passi, fidem hueusque firmiter custodie-runt, ut semper magis cognoscamus Deum et quem misit Jesum Cristum, et persuasum habeamus non esse salutem in alio nomine, nisi in nomine Domini Nostri Jesu Christi, et in Eius una, saneta catholica et apostolica Ecclesia.

Albae-Carolinae, festo Exspectationis P a r t u s B. Y. M, a 1897.

Sanctitatis Tuae

humillimus et obsequentissimus filius Gustavus Carolits Majláth

episcopus Transsylvaniensis.

Ungvár. Püspöki szózat a szocziálisták ellen. — Abból az alkalomból, hogy a munkácsi egyházmegye területén, Szabolcsmegyében szocziálisták garázdálkodnak, Firczák Gyula püspök ur ő méltósága a következő pász-torlevelet intézte híveihez :

Krisztusban szeretett híveim !

Elszomorodott szívvel értesültem arról, hogy hamis próféták járnak közöttetek, a kik titkos összejövetelre, gyűlésekre hivnak össze benneteket és el akarják veletek

hitetni, hogy, ha az ő társulatukba beléptek, magatok fogjátok megszabni minden munkátoknak az árát, a föl-det egyenlően fogják felosztani közöttetek és nem lesz többé szükségetek sem biróra, sem jegyzőre, de még papra sem.

Az U r Jézus isteni szemeivel előre látta, hogy az őtet követők sok kísértésnek, veszedelemnek lesznek ki-téve, azért jó előre figyelmeztetett bennünket: „Óvakod-jatok a farizeusok, — a hamis próféták kovászától, mely

a képmutatás", és ismét „A sátán, úgymond, megkívánt titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát". Lukács 12. 1.

— Lukács 22, 31.

Igen kedves hiveim, a sátán, a gonosz szellem az, mely a titeket félrevezetni akaró hamis próféták szájából szól hozzátok. Nagyon jól tudjátok azt a szent írásból, hogy a gonosz szellem sokféle alakot vesz magára, hogy az embereket tőrbe ejtse. Már szent Pál apostol

meg-mondta, hogy „a sátán a világosság angyalának alakját ölti magára : épen igy az ő szolgái is az igazság szolgáivá alakítják át magukat".

N a g y hangon, szép szavakkal, csábító Ígéretekkel kecsegtetnek titeket, Ígérnek fűt-fát nektek, ha az ő tár-sulatukba beléptek. Igen ! de miért történik mindez ? Azért, hogy fáradsággal nehéz munkával megszerzett filléreiteket kicsalják tőletek, hogy azokból ezen ámítók a kik a munkától fáznak, kényelmes életet élhessenek.

Azzal hitegetnek benneteket, hogy jobb helyzetet teremtenek nektek, tietek lesz mindaz, a mi most másé, megosztják közöttetek a más birtokát és egyenlő lesz mindenki.

Hiu reménység, gyermekmese ! Ugyan honnan volna oly nagy hatalmuk ezen ámitóknak, hogy a más birto-kára rátehessék kezöket? Vájjon Istentől-e? 0 tőle semmi esetre sem, mert Isten azt mondja, hogy tiszteljük a más vagyonát ; a sinai hegyen mennydörgés és villám-lások között mutatva meg legfelsőbb hatalmát, hirdette ki parancsolatját: „Ne lopj" és „Felebarátod vagyonát el ne kivánd."

Es vájjon igazságos dolog volna-e az, hogy te, a ki két kezed munkájával, arezod verejtékével, 20—30 éven át néhány köblös földet szereztél magadnak és ezzel gyermekeidnek a mindennapi kenyeret biztosítottad, azt most elveszítsd, azt tőled elvegyék és annak adják, a ki henyélve, lustálkodva élte le napjait, vagy garázda, kor-hely életmóddal eltékozolta vagyonát? !

Igen, ez volna szándékuk a közöttetek járó hamis prófétáknak, ha Isten és az 0 szent nevében uralkodó felséges királyunk megengednék.

De még tovább mennek ezen ámítók : Nemcsak vagyonoktól, hanem mennyei örökségetektől, lelki üdvös-ségetektől is meg akarnak fosztani titeket. A z t mondják : nem lesz-többé szükségetek papra, lelki vezetőre. Szegéoy elvakultak! Ok akarnak vezetni benneteket, a kik elve-tettek maguktól mindent, Istent, hitet, lelki üdvösséget.

Az U r Jézus két ezer évvel ezelőtt megmondta:

„A vak nem vezethet vakot, mert mindketten a gödörbe esnek". Ne bízzátok tehát magatokat ezen elvakult embe-rekre, mert hisz az embernek csak egy lelke van, és ha ezt elveszti, az örök kárhozat vár reá.

Hallgassatok az Anyaszentegyház, szerető, gondos anyátok intő szavára ! Lássátok, az egyház hiven kisér, ápol, gondoskodik rólatok a bölcsőtől a sirig, sőt még azután is, midőn már a lelketek az örök Biró, Isten trónja elé félszállott, akkor is gondol rátok, imádkozik, könyörög, szentmise áldozatot mutat be Istennek, hogy bocsássa meg bűneiteket és vegyen föl a mennyország lakói közé.

Az Ur Jézus azért alapitotta az anyaszentegyházat, hogy általa mindenkit az örök üdvösségre vezéreljen. Mi, a ti papjaitok, lelki vezéreitek, főpásztorotok, nem emberi, nem földi hatalom által, de Isten, az Ur Jézus által vagyunk közétek kirendelve, hogy az örök üdvösségre vezető utat megmutassuk nektek és azon vezessünk ben-neteket. „Nem ti választottatok engem — igy szólt az Udvőzitő tanítványaihoz és általok hozzánk is, az ő utó-daihoz — hanem én választottalak titeket és rendeltelek, hogy elmenvén, gyümölcsöt teremjetek és a ti gyümöl-csötök megmaradjon !" Ján. 15. 16.

És kedves hiveim, „az ég és a föld elmúlnak, de az Üdvözitő szavai el nem múlnak." Az 0 szent szavai-nak, parancsainak őrzője az anyaszentegyház.

Hallgassatok azért az ő intelmeire, tanácsaira, és nem fogtok a sötétségben botorkálni. Az anyaszentegy-ház, az Ur Jézus szavaival első parancsként arra tanit titeket, hogy „Szeressétek Istent teljes szivetekből, teljes elmétekből és minden erőtökből," és utána azonnal:

Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat . . . .

A pásztorlevél ezután még sok, a szentirásból vett idézettel és bölcs mondatokkal bizonyítja, hogy az igaz-talan uton szerzett vagyonon nincs Isten áldása, hogy

üdvözítőnk is 30 évee koráig dolgozott, és hogy a szoczi-álisták csak elámítják őket. Végül felhívja híveit, hogy imádkozzanak és vigyázzanak, nehogy kísértetbe essenek.

Ha nehéz is helyzetetek, Istenben bizva, hozzá imádkozva, kitartó szorgalmas munkával megkeresitek mindennapi kenyereteket, a melyet édessé tesz számotokra annak tudata, hogy becsületes munkával szereztétek azt.

„Ne aggódjatok tehát, mondván : Mit eszünk vagy iszunk, vagy mivel ruházkodunk? Mert mindezeket a pogányok keresik. Hisz tudja a ti Atyátok, hogy mindezekre szükségtek vagyon.

Keressétek azért az Isten országát és az ő igazságát : és ezek mind hozzá adatnak nektek."

Főpásztori áldásomat adva mindnyájatokra vagyok Ungvárott, 1897. decz. hó 15.

Krisztusban szerető atyátok : Gyula, püspök.

Róma, jan. 1. A pápa ajándéka a vatikáni bazili-kának. —

0 szentsége gyémánt miséjének vigiliáján fényes ostensoriummal ajándékozta meg a vatikáni bazilikát, miről a következő levélben tudósította a nevezett bazilika főpapját :

Rampolla del Tindaro Mariano bibornok urnák, a mi vatikáni bazilikánk archipresbyterjének.

Bibornok ur !

Elhatároztuk, hogy vatikáni bazilikánknak, a holnapi

eucharistiai szertartás emlékére, melyet a káptalan pap-ságunk 60-ik évfordulója alkalmából irt elő, ajándékot adunk. A k k o r , midőn néhány év előtt Róma talaján nyil-vános emléket emeltek az Isten igéjére nem hajló emberi gondolatnak, *) néhány lelkes ember megegyezett abban, hogy közös költségen szent edényt készíttetnek és azután azt nekem ajánlják fel, mint ajtatosságuknak bizonyí-tékát és ama profanáczióval szemben mint vigasztalást.

Igy készült egy ostensorium, a melyben, mint ön bibor-nok ur látásból tudja, egy eszme van megbensősitve, a mely messze felülmúlja az anyag értékét és a művészet mesteri voltát. Es éppen ezt küldjük ma a nevezett bazi-likának ajándékba. Sok ezer olasz hitének, kegyeletének emléke, jobb helyen nem lehet elhelyezve, mint szent Péter symbolikus confessiója mellett.

A mennyei kegyelmek zálogául önre, valamint a bazilika káptalanjára és összes papságára, apostoli áldá-sunkat adjuk.

A Vatikánban, decz. 31-én, 1897.

XIII. Leo pápa

K Â T E . E G Y E S Ü L E T I É L E T . A „Vasvármegyei r. kath. kör" közgyűlése.

(Vége.)

Eredics Ferencz, kir. tanácsos felolvasta a kör álla-potáról szóló elnöki jelentést, mely igy hangzik :

Elnöki jelentés.

Mélyen tisztelt közgyűlés.

Három éve, hogy a vasvármegyei róm. kath. kör megalakult, hogy Vasvármegye területén a róm. kath.

vallású lakosság szellemi és társadalmi érdekeit előmoz-dítsa azzal, hogy közöttük a valláserkölcsi szellemet, a közművelődést és az együvétartozás érzetét ápolja.

Nem hallgathatjuk el, hogy a mily ellenségesek voltak a katholikus törekvésekre nézve azok az idők, melyekben a vasvármegyei róm. kath. kör megalakult:

ép oly mostohák azok a viszonyok is, melyek között hi-vatását teljesítenie kell. Hiszen köztudomásu, hogy az az áramlat, mely néhány év óta hazánk keresztény intézmé-nyeit ostromolja, erejében nemcsak nem csökkent, hanem inkább növekedett és hogy ebben a katholiczizmus jogai és érdekei ellen folytatott küzdelemben oly eszközök is ér-vényesülnek, melyeket egészséges társadalmi viszonyok között senki sem tarthat megengedhetőknek.

De bármint álljanak is a dolgok, bizonyos megelé-gedéssel konstatálhatjuk, hogy körünk a vasmegyei ka-tholikusokra hatás nélkül nem maradt. Ezt bizonyítják azok a kathotikus olvasókörök és legényegyesületek, me-lyek a vasvármegyei róm. kath. kör nyomában keletkez-tek és az az örvendetes jelenség, hogy alig van oly ka-tholikus jellegű törekvés, mely Vasvármegyében lelkes, áldozatkész, kitartó munkatársakra ne találna és nem érné el az erőknek azt a tömörülését, mely körünknek alapszabályaiban kifejezett czélját és föladatát képezi.

Ezek után legyen szabad a kör belügyeire vonatkozó jelentésünket a tisztelt közgyűlés elé terjeszteni.

*) Giordano Brunonok.

25 RELIGIO.

A körnek van alapító tagja 24 ; rendes olvasóköri tagja 77; külső olvasóköri tagja 5 4 ; rendes tagja 115;

kültagja 1610 ; pártoló tagja 8800.

Az alapszabályok 4. §. szerint a kör társas összejö-veteleinek czéljaira megfelelő helyiséget rendeztünk be.

Hálával kell felemlitenünk, ez alkalommal is azt az áldo-zatkész bőkezűséget, melylyel magas Védnökünk, méltó-ságos és főtisztelendő Hidasy Kornél megyés püspök ur és elnökünk, méltóságos Batthyány Iván gróf ur a he-lyiség berendezését kedvezményeikkel és adományaikkal lehetővé tenni méltóztattak. (Lelkes éljenzés.)

Tartottunk egy rendes közgyűlést és négy választ-mányi ülést, melyekben a kör folyó ügyeit intéztük el.

Hasonlókép tartatott négy felolvasási estély is.

A kör pénzügyi viszonyait a pénztári jelentés adja elénk.

Fájdalommal kell megemlékeznünk arról a veszte-ségről is, mely a kör igazgató választmányát gróf Batthyány Béla, gróf Batthyány Károly és Sövegjártó János választ-mányi tagok halálával érte.

Midőn ezekben jelentésünket a kör állapotáról a t. közgyűlés elé terjesztettük, egyúttal bizalommal fejez-zük ki abbeli reményünket, hogy azok a nagy társadalmi érdekek, melyeknek védelmére a vasvármegyei katholikus kör megalakult, a mostoha viszonyok daczára is birni

Midőn ezekben jelentésünket a kör állapotáról a t. közgyűlés elé terjesztettük, egyúttal bizalommal fejez-zük ki abbeli reményünket, hogy azok a nagy társadalmi érdekek, melyeknek védelmére a vasvármegyei katholikus kör megalakult, a mostoha viszonyok daczára is birni

In document Religio, 1898. 1. félév (Pldal 25-31)